Alaklélektan (Gestalt pszichológia)

Az alaklélektan más néven Gestalt pszichológia. Elnevezése a német

Gestalt szóból származik, ami németül “alak”-ot jelent.
- Az alaklélektan jelentősen hozzájárult a tanulás- és a problémamegoldás
megismeréséhez. Elmondhatjuk, hogy napjaink kognitív pszichológiája,
melynek szerves része a problémamegoldás, a Gestalt-pszichológiából
fejlődött ki.
 A korai elementarista pszichológia (amely szerint a lelki élet elemi
összetevőkre bontható és ezeknek kombinációjával az egész
rekonstruálható) szemben a Gestalt pszichológia az egész elsőbbségét
fogalmazza meg. Szerintük a pszichológiának az a feladata, hogy olyan
szervező elveket feltárjon, amely az egészlegességért felelősek. A
megismerő folyamatokat (észlelés, emlékezet, problémamegoldást)
helyezte a vizsgálódásainak középpontjába.
 A megismerés kezdetén az összbenyomás áll,nem pedig az elemi
részecskék halmaza. Ezt az észlelő viszi bele, akkor is ha ez nem
származik valamilyen ingerlésből.

- Főbb képviselői: Max Wertheimer, Wolfgang Köhler, Kurt Lewin, Kurt

Koffka (Edgar Rubin, Bluma Zeigernik, Asch)
Paradigma: “Az egész több, mint a részek összessége, és az egész a
részekhez képest elsődleges”

Az ember észlelése arra törekszik, hogy a környezetében levő részeket

kiegészítse vagy egyensúlyi helyzetbe hozza. Az egésznek vannak olyan
tulajdonságai, amik az egészet alkotó különálló részekben nem
fellelhetők.

A perceptuális csoportosítás elvei (szerveződési törvények az

észlelésben):
 közelség elve – az egymáshoz közelebb eső elemeket egységbe
szervezzük, egységként észleljük
 hasonlóság elve – az egyforma vagy hasonló elemeket összefüggő
egészként fogjuk fel
 jó folytatás elve – a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a
legegyszerűbb tagolással éljünk, a legtakarékosabb elrendezéseket
emeljük ki
 zártság elve – az egésszé szerveződésben a figura térben zárt
jellege is fontos támpontot jelent
 közös sors törvénye – az egymással összhangban mozgó
összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük
 Figura (alak) – háttér
Ha a látómezőben elkülönítünk valamilyen “pozitív teret” (figura),
elkerülhetetlenül létrejön egy ezt kiegészítő “negatív tér” (háttér) is. A
figura és a háttér egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak: nem látnánk
figurát, ha nem lenne egy olyan háttér, amely azt mintegy kívülről
támogatja, s nem lenne háttér, ha nem létezne egy már meglévő figura,
amelynek ez a maradéka.
A figura-háttér átbillenés – villámgyorsan lezajló folyamat: nincs
átmenet.
A figura és háttér észlelése elsősorban a látásban nyilvánul meg, de egyéb
érzékszerveinkre is működik:
 látás: kép, pl. Rubin serleg
 hallás: zene, Bach szólamok, kánon
 fogalomalkotás: ha minden kék lenne, nem lenne mihez
viszonyítani
 szociálpszichológia: megkülönböztető értékű önjellemző
tulajdonságok
Wolfgang Köhler kísérleteivel bizonyították a belátásos
tanulás létezését, ez azt jelenti, hogy a felismerés egyik pillanatról a
másikra következik be, más néven AHA-reakcióbak is hívják.

Viselkedés-alaklélektani felfogásban
Kurt Lewin mezőelmélete

A mező egy belső pszichológiai tér, egymással kölcsönös függőségben

levő elemek rendszere. Jó példa erra a randevú.
 Lewin megkísérelt kidolgozni egy olyan integratív gondolatrendszert
amely átfogná a viselkedés egészét. A „mező”egymással kölcsönös
függőségben álló elemek rendszere. A cselekvések dinamikájából is
származhatnak olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerőjévé
válhatnak.(keresztrejtvény megfejtése éppoly kínzó igényt jelenthet mint
a szomjúság) ezek a kvázisükségletek.
 -a mező egyes elemei az indítékok tükrében más-más felszólító
jelleget kapnak. (kancsó víz az iszákos ember és a szomjas ember
számára mást jelent)
 -A mezőben jelen lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg
azokat az erőket amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.
 -Zeigarnik-jelenség: A kísérleti személyeknek egyszerű feladatokat
kellett elvégezniük. Egyik felét valamilyen ürüggyel megszakították, a
másik felét nem. A felidézés során a félbeszakított csoport jobban
emlékeztek. A befejezés önálló kváziszükségletté vált.
 -Telítődés: kísérlet: a kísérleti személyeknek egy végeláthatatlan
egyszerű feladatot kellet végrehajtaniuk. Eleinte derűsen,majd kiegészítő
 elemekkel tarkítva,végül dühkitörés következet. Az idő elteltével a
kísérleti személyek telítődtek, és egy pozitív felszólító feladatból negatív
lett.
 -Egyik nevezetes kísérlete a frusztráció volt. Óvodás gyerekeket
engedtek játszani a szokásos játékaikkal, és egy izgalmas tárgyal. Egy idő
után az izgalmas tárgyat egy ráccsal különítették el. Játékuk nívója
visszaesett,gyakori lett náluk az ujjszopás és a sírás. Működésbe lépett a
regresszió. Lewin elmélete szerint(ellentétbe az eddigi behaviorista
frusztráció=agresszió felfogással szemben) a frusztráció eredménye a
regresszió,vagyis egy korábbi fejlődési szintre való visszaesés. Ennek
többféle megnyilvánulási formája tapasztalható,az agresszió csupán ezek
egyike.

Frusztráció vizsgálatok:

1) akadály nélküli helyzet: a mező egyéb tartományai semlegesek,a

céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.
2) problémahelyzet: a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály
merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás
által megoldja a céltárgy elérését.
3) Frusztrációs helyzet: az akadály áthághatatlan,regresszió történik.
4) Konfliktushelyzet: Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő
egyidejűleg hat.
 Ha mindkét erő pozitív, ha közeledünk az egyikhez, annak
felszólító jellege nagyobb lesz, és a kezdeti egyensúly elbillen annak
javára.(Buridán szamara) ez a pozitív felszólító jellegű konfliktus
 Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely
tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt – ez
a negatív felszólító jelleg
 ambivalencia konfliktus: egyazon tárgynak egyidőben negatív és
pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan, megoldás az egész
elhagyása

Tanulás – alaklélektani felfogásba.

Ezen a területen is az egészleges struktúrákat keresik. Köhler ezt már az
alacsonyrendű állatoknál is kimutatta. (tyúk példa: világosszürke
sötétszürke felület búzaszem, fehér világosszürke,fekete sötétszürke)az
állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre reagál, hanem a
világosságok viszonyaira, a struktúrára mint egészre.
 -Belátásos tanulás: ugyanez az egészleges irányultság kimutatható
a magasabb rendű emlősöknél. A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt
mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek
egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért
 sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy látómezőbe kerül, a csimpánz
bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a
másikra megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy
kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek összetartoznak. (más
kísérlet:ketrec és a banán között akadály van)

A behaviorizmus

Fő képviselői: John B. Watson, Thorndyke, Pavlov, Edward Tolman és

Skinner.
A behaviorizmus születésének Watson 1913-ban írt cikkét tekintjük,
címe “Hogyan látja egy behaviorista a pszichológiát?”
A behaviorizmus mottója “foglalkozzunk a viselkedéssel” – ez az
objektív megfigyelés egyetlen tárgya.
A tudat privát, a viselkedés nyilvános.
S -> R
Inger -> Válasz
A viselkedés behaviorista meghatározása szerint az inger és a válsz
közötti függvény meghatározása a pszichológia feladata. Nem vették
figyelembe a belső lelki történéseket, illetve tagadták azok létezését.
inger: olyan hatások, fizikai paraméterek, amelyek egy állati vagy emberi
szervezetet érnek és abban változást idéznek elő és mindig leírhatók.
A válaszok olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó
ingerekre reagál.
A szervezet fekete doboz, ami benne van az nem fontos.
Watson elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet esetén,
bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező választ és
képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az
azt kiváltó ingerre.
Környezetelvűség: a viselkedés formálásában a külvilágnak kitüntetett
szerepe van.

Watson elméletei

A gondolkodás motoros elmélete:

gondolkodás ->beszéd -> izmok -> küszöb alatti izomtevékenység
- A behaviorista szemléletben kitűntetett helyet foglal el a környezeti
tényező. Például az érzelmek átterjedéses megközelítése: az érzelmek az
idői egybeesés és hasonlóság alapján származnak át egyik tárgyról a
másikra(pl.gyermek, magashang,nyúl, szőrme) A régebbi szubjektivista
fogalmakat a behaviorista paradigma szerint próbálták értelmezni:
gondolkodás motoros elmélete.(gondolkodás közben megfigyelhető egyes
izmok enyhe aktivítása,ezek maguk is ingerként szolgálnak, a
gondolkodás egy körfolyamat amelyben a beszédmozgások és más
mozgások egy sajátos öningerelést hoznak létre,melyek egy újabb
mozgások kiindulópontjai lesznek.)

A tanulás alapmechanizmusai

- A tanulást mint viselkedésváltozást értelmezték. Ha egy élőlény

ugyanazokra az ingerekre újfajta módon válaszol,akkor valamilyen
tanulási folyamat történt.
-Van kisszámú elemi tanulási mód, amelyek minden gerincesben
egyformán fordulnak elő és a tanulás bonyolultabb eseteit ezek
kombinációjaként lehet rekonstruálni.

Klasszikus kondicionálás

-Pavlov abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kísérleti kutya időnként

a táplálék jelenléte nélkül is elválaszt gyomornedveket. Régebb azzal
magyarázták,hogy a táplálékra gondol. Pavlov a mögöttes
mechanizmusokat kutatva jutott el a feltételes reflexek felfedezéséhez.

Az állatok és az emberek rendelkeznek veleszületett feltétlen reflexekkel.

Ezek automatikusan lejátszódnak ha valamilyen inger ér. Két
összetevőjük van: feltétlen inger és feltétlen válasz (ráfúvás,pillacsapás)
- Egy feltételes reflex során a feltétlen ingert társítják egy semleges
ingerrel. Egy új inger orientációs reakciót vált ki(hegyezi a fülét), ha ez
többször megismétlődik, akkor elveszti újszerűségét,vagyis habituálódik
(nem hegyezi fülét), semleges ingerré vált, alkalmas egy feltételes reflex
kialakítására.(kísérlet leírása elemzése)

feltétlen reflex: feltétlen inger + feltétlen válasz

feltétlen inger + semleges inger -> orientációs reakció -> habituáció
habituáció = semleges inger -> feltételes inger
feltételes inger + feltételes válasz -> feltételes reflex
generalizáció: hasonló feltételes inger = hasonló feltételes válasz
diszkrimináció: hasonló feltételes reflexek idővel megkülönböztethetővé
válnak
feltételes inger – feltétlen inger = kialvásos gátlás

Operáns kondicionálás

Thorndike ketrec
-Thorndike:macskákat zárt be próbaketrecbe,a ketrec a ajtaja egy
kallantyú eltolásával nyithatóvá vált,az eledel a ketrecen kívülre volt
elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. Az
élelem egyben volt inger és megerősítés.
Az operáns kondicionálás a “próba-szerencse” tanulás, ami azt jelenti,
hogy gyakorlással egyre jobb eredmény érhető el.
effektus törvény – a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége
nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

Skinner doboz – pedál – kaja – inger – megerősítés

- doboz amelyben el volt helyezve egy pedál,amelynek megnyomásával
egy táplálék eset be a dobozba .Az állat egyre gyakrabban, az éhségtől
függően fogja produkálni a pedálnyomást.

Ha a megerősítést társítjuk egy semleges ingerrel(kattanás)akkor az állat

csupán csak ennek hatására el kezd dolgozni. Ilyenkor a kattanás
másodlagos megerősítő funkciót tölt be(példa az állatidomárok
mutatvány végén történő jutalmazása)
-Részleges megerősítés: az állat csak minden harmadik vagy több
pedálnyomásra kap megerősítést(élelem) A megtanult válasz sokkal
nehezebben törlődik. Az eredeti verzió felállásában,ha többszöri
alkalommal elmarad a megerősítés a patkány leszokik a
pedálnyomogatásról, a részleges megerősítésnél ez sokkal lassabban
megy.
-shaping: apró egységekre bontjuk le a megerősítés tervét,azáltal jutunk el
a kívánt viselkedésig(fóka egyensúlyoz a labdán)
-Az operáns kondicionálás során mindig valamilyen jutalom által történik
a megerősítés. Jutalomnak lehet nevezni a büntetés elmaradását, ez az
averziv kondicionálás (patkány, fényvillanás, áramütés)

megerősítés + semleges inger -> másodlagos megerősítés

megerősítés + semleges inger nem minden alkalommal -> részleges
megerősítés
részleges megerősítés -> kondicionált válasz -> lassabban oltható ki
Megerősítés: azok a hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszol
előfordulási valószínűségét.
Ez fokozatos viselkedésalakítást eredményez – Shaping – állatidomárok.
Averzív kondicionálás – elkerülő kondicionálás, amikor a jutalom a
büntetés elmaradása.
Pavlovi klasszikus kondicionálás – S típusú (inger típusú): ugyanaz a
válasz, különböző inger
Skinneri operáns kondicionálás – R típusú (választ típusú): új válasz,
megerősítés
Látens tanulás
Kezdetben a b. a tanulást viselkedésváltozásként határozták meg,melynek
eredményeit követni lehet. Vannak olyan esetek amikor a tanulást mint
mögöttes változást megkülönböztetünk a viselkedéstől. Ezeket nevezzük
látens tanulásnak. Ilyen a: a)szenzoros előkondicionálás. Egy
szabályszerű klasszikus kondicionálás előtt társítsunk egymással két
semleges ingert,pl. fényvillanást csengőszóval. Építsük ki a feltételes
reflexet a csengőszóra,majd ha ez megtörtént látni fogjuk,hogy a másik
semleges inger megjelenésénél(nem vett rész a reflex kialakításánál) a
feltételes reflex is meg fog jelenni(nyálazás) Tehát valami történt akkor
amikor még a tanulás legkisebb jele sem létezett.b)Perceptuális
tanulás:olyan tanulási folyamat melynek viselkedéses következményei
sokrétűek(pl. egy medikus aki az elején a mikroszkópon keresztül csak
foltokat lát, de egy év multán már meg tudja különböztetni a különféle
kötőszöveteket,vagy minden kínai egyforma)

Kognitív térképek. Tolman kísérletei arra engednek következtetni,hogy

az idegrendszerben kialakul egy kognitív térkép,mely magában foglalja a
külvilág belső megjelenítését, a tanulás nem magyarázható a megerősítés
puszta játékával.(kísérlet példa: patkány akit szabadon engednek
mászkálni a labirintusban amikor még egyáltalán nincs szó élelemről.
Torlaszokkal elzárni a legrövidebb utat. Patkány kénytelen különböző
kerülő utakon közelíteni az élelemhez. A torlaszok eltávolítása után a
legrövidebb úton jut el az élelemhez). A külvilág térbeli elrendezésének
egy belső reprezentációja.

Behaviorista szempontból a tanulás viselkedésváltozás.

Szenzoros előkondicionálás két semleges inger + feltételes reflex az
egyikre -> másik ingerre feltételes válasz
Perceptuális tanulás – az észlelés újraszerveződés – nem tartozik hozzá
specifikus viselkedés.

Neobehaviorizmus

figyelembe veszi a belső történéseket is a viselkedéskutatásban.

Késleltetett válasz – ha az inger és a válasz között hosszabb idő telik el,
akkor is jól reagál – >közvetítő folyamat (közbülső változó)
- Az ingerek és a válaszok közé ékelődő folyamatokra vonatkozóan
igyekeztek hipotéziseket megfogalmazni.(kísérlet:ketrec,majom,két
fazék) Tehát lennie kell egy közvetítő folyamatnak amely a bemeneti és a
kimeneti fogalmakat összecsatolja. Ezeket A közbülső változókat
fogalmilag próbálták megközelíteni,rögzíteni.
 A kognitív pszichológia

A kognitív pszichológia az embert, mint információ feldolgozó

rendszert vizsgálja. Konkrétan nem hivatkozik a Gestalt pszichológiára,
de az alaklélektani szemlélet megjelenik benne.
- Az észlelés, emlékezés, érvelés, döntéshozatal és problémamegoldás
mentális folyamatainak megértésére és a viselkedéssel való kapcsolatuk
feltárására irányuló törekvés.
Megközelítési előfeltételi:
- Csak a mentális folyamatos tanulmányozásával érthetjük meg teljesen,
mit csinálnak az élőlények.
- Vizsgálhatjuk ugyan a mentális folyamatokat a behavioristák módjára az
egyes viselkedéseken keresztül objektíven, de mindenképpen a mögöttes
mentális folyamatok fogalmaival kell értelmeznünk őket

Gestalt pszichológia:
 Észlelési, gondolkodási, probléma megoldási területeken
demonstrálták a kísérleti ellenőrzést.
 Viselkedés-lélektan számára ez nem értelmezhető, egy időre
háttérbe szorul.
 Lewin: A csoport több mint tagjai összessége. Olyan funkcionális
egység, amelyet a tagok egymástól való kölcsönös függősége határoz
meg.
 Asch: személyiség észleléskor nem a jellemző vonásokat vesszük
figyelembe, hanem összbenyomást alakítunk ki, amelyben néhány
lényeges tulajdonságot kiemelünk (figura) a többi közül (háttér).
Háború hatása

A II. világháború rengeteg másodlagos pszichológiai problémát merít fel.

 Mi megy végbe valakiben, ha ingerszegény környezetben tétlenül
várakozik egy jel feltűnésére? (radaron)
 Emberi információ feldolgozás kapacitása. (alacsonyan nagy
sebességgel szálló repülőgép pilótája)

Számítógép megjelenésének hatása (számítógép-analógia)

 A számítógép információt vesz fel, azt memóriájában megőrzi,
majd adott eljárások alapján feldolgozza, átalakítja.
 Párhuzam az észlelés-emlékezet – gondolkodással, de nem
tartalmaz tudománytalan elemeket. (Behaviorista kritika az introspektív
lélektanról)
 A kezdeti időkben analógiák forrása, a 60-as évektől kognitív
folyamat elmélete alapján számítógépen modellezik az elméletet. Így
 működés közben vizsgálható hogyan megy végbe egy folyamat, és
össze lehet hasonlítani az emberi „működéssel”. A negatív eredmény
alapján következtetni lehet az elmélet hiányosságaira, és segítséget
nyújthat az elmélet továbbfejlesztésében. Ebből nőtt ki a mesterséges
intelligencia kutatás.

Generatív nyelvelmélet térhódítása

Noam Chomsky → generatív nyelvtan, 60-as évek

Generatív: valamely nyelv szerkezetét véges számú algebrai szabállyal
létrehozni, a nyelvet ily módon leírni szándékozó elmélet.
Pszicholingvisztika innen indul útjára. (nyelvi teljesítmények
pszichológiai vizsgálata)
A kognitív pszichológia a 60-as évektől a kísérleti lélektan egyetemes
paradigmájává vált, magába olvasztva a megelőző megismerés-
kutatásokat is. Ekkor kezdik a nevén nevezni, de valójában már jóval
ezelőtt létezett az irányzat. Valami olyasmi történt, mint a Rubin serleg
átfordulásakor. Semmi nem változott, csak az egész, ahol korábban
arcokat láttak, ott most serleget vesznek észre. A kísérletek továbbra is
úgy folynak, hogy ingereket exponálnak, s mérik a válaszok
tulajdonságait. Már nem az inger-válasz függvényekre kíváncsiak, hanem
azokra a megismerési folyamatokra, amelyekre ezek rávilágíthatnak.