Pszichologia Szigorlati Tetelek PDF

Forrás: http://www.doksi.
hu
Pszichológia szigorlat I. tétel
Pszichológia szigorlat:
I. tétel:
A pszichológia, mint tudomány. A pszichológia fejlödése,
iránytatai és kutatási területei.
A pszichológia, mint tudomány:

fogalom: viselkedés +mentális folyamatok tanulmányozása.

A test összes izmainak és a külsőleg megfigyelhető mirigyszelekcióinak
aktivitása, reakció.
A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány.
Elnevezése görög eredetű (a psziché = lélek és logos = tan szavakból); a mai
latinos változata a XVI. Században keletkezett.
A pszichológiai tudományok feladata, hogy feltárják a lelki jelenségek kiváltó
okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre;
vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, valamint a
társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait;
kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni
jellemzőit indítékait.
A pszichológia helye a tudományok rendszerében:
Határtudomány  felhasznált módszerek  természettudomány

jelenségek melyeket vizsgál  társadalomtudomány
A pszichológia fejlödése:
Előzmények:
a) Biológiai gyökerek: Hipokratész: temperamentum
b) Filozófiai gyökerek: Platón, Arisztotelész, Descartes
• Képesség pszichológia: öröklöttek a tulajdonságok
• Asszociációs pszichológia: tanultak a tulajdonságok
Kísérleti megközelítések:
1846: Weber:
1850: Helmholtz: az idegimpulzusok vezetési sebességét mérte
1859: Darwin: Evolúció
1860: Fechner: törvény  S = k log R : az érzet erössége egyenesen arányos
az inger logaritmusával
1
Forrás: http://www.doksi.hu
1879: Wundt: a lipcsei egyetemen kiírta a falra: „pszichológiai kísérleti

laboratórium”: innen származtatjuk a tudományos pszichológia kezdetét
1883: Amerikában Hall megalapítja az elsö laboratóriumot
1885: Ebbinghaus: publikálta pszichológiai eredményeit
1905: Simon – Binet: elsö pszichológiai teszt
1906: Pavlov: Nobel-díj
A pszichológia irányzatai:
1. Korai kísérleti pszichológia: Mindenekelőtt introspektív pszichológia volt.

Az introspekció saját lelki történéseink közvetlen megfigyelése. Valamely
lelki esemény kapcsán számot adhatunk azokról a szubjektív
folyamatokról, amelyek eközben bennünk végbemennek. A beszámolók
mindegyike önmegfigyeléses adatokból táplálkozott. Wundt ezt két okból
nem fogadta el:
• Csak akkor kaphatunk értékelhető adatokat, ha a kísérletet vezető
tudós és az önmegfigyelést végző kísérleti személy szerepét nem
ugyanaz az ember tölti be: ellenkező esetben a tudós előzetes
várakozásai elejét vennék a kísérlet objektivitásának.
• A hétköznapi introspekció hajlamos elsiklani a részletek fölött, s
nem kellőképp elfogulatlan.
Ahhoz, hogy megbízható eredményekhez jussunk, a kísérleti személyek
speciális kiképzésére van szükség, mely által ezek a torzítások
elkerülhetők. Wundt laboratóriumának kísérleti alanyai tehát maguk is
képzett pszichológusok voltak, akik az egyes vizsgálódások során
felváltva töltötték be a kísérleti személy és a kísérletező szerepét.
Wundt szerint: tudatunk „ritmikus természetű”.
Wundt pszichológiája elementarista pszichológia volt: elképzelése
szerint az új tudománynak az a feladata, hogy visszakeresse a lelki élet
legkisebb, elemi összetevőit, s utóbb ezek kombinációiként ábrázolja a
lelki élet egészét.
Az alapelemek a pszichológiában az egyes érzetek felelnének meg: a
metronóm egyetlen kattanása, a látómezőm egy pontja, a vörös egy
adott árnyalata – ezek mind olyan elemi érzékleti jelenségek, amelyek,
úgymond, tovább már nem bonthatók; ami az egyes érzeteket
egymással összefűzni hivatott, az az asszociációk rendszer: az
asszociációk az elemi érzetekből bonyolultabb komplexumokat,
képzeteket hoznak létre.
A pszichológiát tudatlélektanként határozta meg: a lelki életet
azonosította azzal ami tudatos; ez egyben azt jelentette, hogy
2
„tudattalan” lelki folyamatok ebben az értelmezési keretben szóba sem

kerülhettek.
2. Würzburgi Iskola: Wundt követőinek egy csoportja alapította.
Érdeklődésük középpontjában a gondolkodási folyamatok introspektív
kísérletes vizsgálata került.
Bevezette a nem szemléletes lelki történések fogalmát – olyan
eseményekre utalva, amelyek a pszichikum működéséhez tartoznak, nem
pedig annak aktuális tartalmához, s a megértési folyamatokban
kulcsszerepet játszanak.
Wundt egyáltalán nem fogadta el ezeket az eredményeket.
Tanítványa Titchener, aki az USA-ba települvén a Cornell Egyetemen
alapított pszichológiai laboratóriumot, ellenkísérletekbe kezdett.
A vita kissé elvadult.
Az introspektív lélektan nem csupán megbízhatatlannak, de vizsgálódási
tartományát tekintve is túlzottan szűknek bizonyult: minthogy állatokat
bajos volna önmegfigyeléses beszámolókra bírni.
3. Behaviorizmus: 1913 Wats, R – S pszichológia
Az introspektív lélektan romjain létrejövő új iskolák közül a
legradikálisabb a szubjektív események helyett a viselkedés
jellegzetességeit jelölte meg a maga tárgyaként, s az önmegfigyelés
helyébe a különböző kutatók által egyaránt hozzáférhető tapasztalati
adatokra összpontosító kísérleti módszert helyezte. Ez volt az USA-ban
kifejlődött behaviorista mozgalom.
SR
Kiváltó inger reakció

Tudományos, objektív vizsgálat
A félelem igen viszont a szorongás nem illeszthető a képletbe.
Watson: 1913-ban megjelent programadó cikke.
Álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért elsősorban az
introspektív módszer felelős. A javasolt megoldás: hagyjuk meg a „lelki
jelenségeket” azoknak, kiknek érdekesebb amúgy sem jutna eszébe, s
foglalkozzunk csupán a viselkedéssel, mint az objektív megfigyelés
egyetlen lehetséges tárgyával!
Léteznek egyfelől ingerek: olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi
szervezetet érnek, s abban valamilyen változást idéznek elö.
Léteznek másfelől válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott
élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál.
A pszichológiának nem egyéb a dolga, mint az ingere és a válaszok közötti
függvénykapcsolatok megállapítása.
A tanulás a behaviorizmus történetének korai szakaszában mint
viselkedésváltozást értelmezték: ha az élőlény eddig egy adott módon
3
viselkedett, majd ettől eltérően, tehát ugyanazokra az ingerekre újfajta

módon reagál, akkor valamilyen tanulási folyamatnak voltunk tanúi.
Ebben benne rejlik az az elgondolás, hogy azok az alapvetőnek tekintett
tanulási mechanizmusok, amelyek a minket érdeklő élőlényekben közösek,
egyszersmind elégségesek is az összes ismert tanulási forma felépítéséhez,
másfelől pedig, hogy a tanulás legelképesztőbb esetei sem egyebek, mint
az elemi tanulási formák, „többlépcsős” változatai.
Tanulási formák:
• Klasszikus kondicionálás
• Operáns kondicionálás
• Látens tanulás
• Szenzoros előkondicionálás
• Perceptuális tanulás
Neobehaviorizmus: módosítások, korrekciók
4. Alaklélektan: (Gestalt): egészlegességet keresett
Az alaklélektan kezdeti korszakában a megismerő folyamatok – az
észlelés, az emlékezet, a problémamegoldás – dinamikáját vizsgálta e
szemléletnek megfelelően, az itt nyert elveket azonban a motivációs
mechanizmusok, a Személyiséglélektan, a szociálpszichológia terén is
alkalmazni tudta.
A megismerés kezdetén az összbenyomás áll, nem pedig elemi részletek
kusza halmaza. Az egészlegességet azonban az észlelő „viszi be” az
anyagba, akkor is, ha ez egyáltalán nem származnék szükségszerűen a
külvilágtól származó ingerlésből.
Közelség elve: az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egy-
egységbe.
Hasonlóság elve: az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő
egészként fogjuk fel.
Jó fojtatás elve: a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a
legegyszerűbb tagolással éljünk, a „legtakarosabb” elrendezéseket
emeljük ki.
Zártság elve: mivel a számjegy egyes szárai más-más zárt alakzathoz
tartoznak, nem könnyű kibontani őket; az egésszé szerveződésben a figura
térben zárt jellege is fontos támpontot jelent.
Közös sors törvénye: az egymással összehangoltan mozgó összetevőket
önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük.
Figura és háttér: Ha hosszan nézzük a képet hirtelen átfordul az egész:
egy serleg áll előttünk, immár sehol sincsenek az arcok, mivel a nekik
megfelelő felület a hátteret alkotja. Ez a figura-háttér átbillenés
villámcsapásszerű, igen gyorsan lezajló folyamat – az egész észlelési
mező szinte egyszerre szerveződik át.
mező elmélet.
5. Pszichoanalízis: Freud: 20. század elsö felében népszerű irányzat
4
Freud megmutatta, hogyan lehet a tudattalant tanulmányozni.

Nem az elméleti fejtegetésekre, meddő szócsatákra helyezi a hangsúlyt,
hanem a tapasztalatra.
Feltételezte, hogy bizonyos események, gondolatok nem véletlenül válnak
a felejtés „áldozataivá”. Azért nem tudunk rájuk emlékezni, mert kínos,
fájdalmas, szégyenteljes emlékeket ébresztenek bennünk. Ezért ezeknek az
emlékeknek a tudatba emelése ellenállásba ütközik. Nem egyszerűen
felejtésről van tehát szó, hanem lelki konfliktus következményeként
létrejövő elfojtásról.
Személyiség struktúrája:
• Én
• Ösztön-én
• Felettes-én
6. Kognitív pszichológia: II. Világháború után – ’50-es évek
információ feldolgozó rendszerként közelítették meg az embert
• hagyományos: labor kísérletek
• megismerés tudomány: számítógépes modelleket használ az emberi
megismeréshez
• kognitív Neuropszichológia: agysérült embereket vizsgálnak az
egészséges működés megértéséhez
5
A pszichológia kutatási területei:
III. tevékenység jellege

I. tárgyuk szerint: II. céljuk szerint: szerint (alkalmazási
területek:
1. Emberlélektan
a. Egyénlélektan
• Normális jelenségek
lélektana
1. pedagógiai
• Kóros jelenségek 1. Általános lélektan
pszichológia
Lélektana
b. társas lélektan
(szociálpszichológia)
2. Összehasonlító lélektan
a) Összehasonlító
állatlélektan 2. orvosi lélektan
b) Differenciálpszichológia
• Klinikai
2. Állatlélektan és pszichodiagnosztika
pszichológia
c) Fejlödés lélektan
• Pszichoterápia
d) Nemek lélektana
(szexuálpszichológia)
e) Etnopszichológia
3. munkalélektan
• Ipari
• Közlekedési
• Mezőgazdasági
lélektan
4. Reklámpszichológia
5. Művészetpszichológia
6. Sportpszichológia
7. Kriminálpszichológia
6
Pszichológia szigorlat II. tétel
II. tétel:
A pszichológia biológiai alapjai: idegrendszer és agy
Homeosztázis:
Az élőlények szervezete olyan önszabályozó rendszerként fogható fel, amely egyfelől

fenntartja belső környezetének állandóságát, másfelől lehetővé teszi a külső környezet
változásaira adott reakciókat. Ennek az ún. homeosztatikus szabályozásnak egy jelentős részét
a hor monok végzik. P l. a v ércukor s zintet a has nyálmirigy ál tal e lválasztott i nzulin
szabályozza, az alapvető anyagcsere-folyamatokat a pajzsmirigy hormonjai, elsősorban a
tiroxin i ráyítják, a stresszhelyzetben v aló al kalmazkodási r eakciókért pe dig a m ellékvese
adrenalin hormonja a felelős.
Ezekben a f olyamatokban k ettös k ontroll érvényesül: a hor monális s zabályozás s zoros
kölcsönhatásban ál l az i degi s zabályozással. A z agyalapi m irigy (hipofízis) m aga i s t ermel
hormonokat, így pl. a növekedési hormonok a szervezet fejlődési és érési folyamataiban, ill. az
ezzel járó anyagcsere-szabályozásban vesznek részt.
A hipofízis működése nem független az agy többi részétől. A hipotalamusz s zabályozza.
Összeköttetésben ál l t ovábbá a l imbikus r endszerrel. E z a hal ántéki l ebeny m élyén
elhelyezkedő amygdalát a hippocampust és más struktúrákat foglalja magában.
A hi potalamusz é s a l imbikus r endszer l ényeges s zerepet j átszik a hom eosztázis
fenntartásában, t ovábbá m otivációk é s az é rzelmek s zabályozásában. A hi potalamusz
„”melegközpontja” ill. „”hidegközpontja” a külső környezet változó hőmérsékleti viszonyai
között is állandó szinten tartja a testhőmérsékletet. Az ún. „”jóllakottság” központ és az ún.
„”éhség” k özpont é rzékeny a v ér gl ükóz t artalmának v áltozásaira. U gyancsak e gy
hipotalamusz központ állítja be a szervezet folyadékegyensúlyát.
Ezek a hi potalamusz által szabályozott folyamatok lényeges szerepet játszanak abban, amit a
pszichológiában motivációnak, indítéknak, hajtóerőnek hívnak.
Érzelmek:
A hipotalamikus régiók és a limbikus rendszer fontos szerepet játszanak a különböző érzelmek

kialakulásában. E gyes h ipotalamusz-területek el ektromos i ngerlése d ühöt vá lt ki a kí sérleti
macskában: szőre felborzolódik, háta begörbül, f újtat, é s gy akran t ámadólag l ép f el. M ás
területek f élelmi és m enekülési r eakciókat i rányítanak. A z ez ekkel ellentétes kö zpontok a z
amygdalában vannak: elnyomják vagy legalábbis mérséklik a hipotalamusz reakcióit.
Az á llatokkal vég zett kí sérletek arra m utatnak r á, hogy a jutalmazási k özpontban lévő
idegsejtek ol yan ún. i ngerület-átvivő (neurotranszmitter) anyagokat tartalmaznak, amelyek
lényegesen be folyásolják a m agatartást. I lyen a szerotonin, nor adrenalin é s a dopa min. A z
utóbbiak a f igyelem, ag resszió, t áplálkozás f unkcióival k apcsolatosak, a s zerotonin pe dig
relaxációt és alvást idéz elő.
Motiváció és készenléti állapot:
A d iffúz-neuroncsoport az agytörzsben lazán összefüggő hálózatot alkot a nyúltvelő és a

talamusz k özött. E z a f ormatio r eticularisnak ( retikuláris r endszer - FR) hál ózat
funkcionálisan nagyon sokrétű: egyaránt részt vesz a figyelem, a motiváció, a készenléti
állapot, alvás, érzelem folyamatainak szabályozásában.
1
A f ormatio r eticularisból k özponti ak tivitás m eghatározza a s zervezet r eakciókészségét i ll.

beállítódását.
Agykérgi működések:
Az emberi agy ősi kéreg alatti területei rendkívül fontos szerepet játszanak az emberi
viselkedés szabályozásában. Működésük azonban az agykéreg ellenőrzése alatt áll, melynek
fejlettsége egyedülálló az élővilágban. Az ember tanulási k épességei és gondol kodásának
rugalmassága elsősorban agykérgi tevékenységének köszönhető.
A k éreg l egnagyobb r észét az ún. as szociációs k éreg al kotja, am elyhez a m agasabb r endü
szellemi tevékenységek kapcsolhatók.
A neocortex négy fö lebenyből áll: homloki, halántéki, fali, nyakszirti. E területek különböző
speciális funkciókat látnak el. Így pl. a nyakszirti lebeny fontos szerepet játszik a l átásban, a
fali elsősorban a tapintási érzékletekért felelős, a halántéki pedig a hallás fö
szabályozóközpontja.
Speciális idegsejtek felelősek a különböző szögek és vonalak azonosításáért.
A mozgások finom szabályozását a nagyagy motoros kérge vezérli. Különösen a kéz és a s záj
motoros ellenőrzése foglal el nagy helyet a kérgen, jelezve, hogy a manuális működések és a
beszéd rendkívül fontos beidegződéseket igényelnek.
A cselekvés végső összehangolását a nagyagy homloklebenyi asszociációs kérge végzi, amely
a motoros kéreg előtt helyezkedik el.
Memória:
A memória lehet rövid idejű, néhány másodpercre, esetleg percekre k orlátozódó, é s l ehet
tartós, gyakran az egész életet végigkísérő emlék. A rövidtávú memória az idegrendszer
pályáinak változásaiban és újrarendeződéseiben gyökeredzik.
Az i degsejtek k özötti ös szeköttetések, s zinapszisok a t anulás s orán á llandóan m ódosulnak,
újak jönnek létre, a korábbiak pedig felbomlanak.
Az emberi agy szinapszisaiban naponta rövidtávú emléknyomok milliói keletkeznek és tűnnek
el. Csak akkor maradnak fenn tartósan, ha átkerülnek a hos szú távú memória ”raktáraiba”.
Ebben a f olyamatban elsősorban a hippocampus játszik szerepet, amely egy kéreg alá hajló
lemez az agyvelőkamrák fenekén.
Egyre ny ilvánvalóbb, ho gy a hos szú t ávú e mlékek k omplex ne uronhálózatokban m aradnak
fenn. A szakértők többsége egyetért abban, hogy több ezer, funkcionálisan különböző
idegsejtből hierarchikusan felépített csoportok végzik a tapasztalati élmények elraktározását,
ill. az így létrejött emléknyomok visszahívását.
Agyféltekék működése:
Az agykéreg két féltekéből áll, amelyek a test ellentétes oldalán lévő érzékszervekkel és
izmokkal állnak kapcsolatban.
A k ét agy félteke k özött nor mális ál lapotban s zoros k apcsolat v an, a mely az i degrostok
tömegéből álló ún. kérges testnek köszönhető. A rajta keresztül történő ingerületterjedés
lehetővé teszi a két agyfélteke központjaiban keletkezett impulzusok állandó összehasonlítását
és ös szekapcsolását. N oha a be szédközpont r endszerint a bal agy féltekében v an, s emmilyen
2
problémát nem jelent számunkra, hogy a jobb agyféltekébe érkező képi információról
beszéljünk.
Ha azonban a kérges testet átvágják, a két félteke működése csaknem teljesen elszigetelődik
egymástól. Ez történik pl. az epilepsziás betegek műtéti kezelése során.
Végeredményben az agy féltekék k omplementer, „ ”szimbiotikus” viszonyban ál lnak
egymással. M indegyikük ol yan f eladatokat ol d m eg, am ire a m ásik csak ne hezen v agy
egyáltalán nem kép es. Az emberi gondolkodás és minden más lelki tevékenység a két félteke
együttes működésének eredménye.
Nyelv és beszéd:
A homloki lebeny alsó részén elhelyezkedő motoros beszéd c entrum, az ún. B roca-régió a
beszéd m otoros k épzését i rányítja. Sé rülése e setén a be teg f izikailag k éptelen a s zavak
megformálására. Használja a megfelelő igéket és főneveket, viszont nem tud folyékonyan
beszélni, és a legegyszerűbb nyelvtani szerkezetek képzése is nagy erőfeszítésbe kerül.
A halántéki lebenyben található érző beszédközpont, az ún. Wernicke-régió a fogalomalkotást
irányítja. Működésbeli kiesése esetén a beteg képtelem megérteni az emberi beszédet. Jóllehet
folyékonyan be szél, nor mális ritmusban és intonációval, ám oda nem illő szavakat használ,
gyakran pedig tartalom nélküli szövegeket közöl.
A két agyfélteke azonban nem egyformán felelős a nyelvi képességért. Túlnyomórészt a bal
oldali agyféltekében történik a beszédképzés, mind a megértés, mind a kifejezés terén. A jobb
agyfélteke sérülése, ill. működéskiesése nem okoz rendellenességeket a beszédben.
A bal oldali agyfélteke fokozatosan válik dominánssá, miközben a jobb agyfélteke továbbra is
fenntart bizonyos képességeket a m egértés terén. Ha a bal agyfélteke a k orai gyermekkorban
sérül meg, a jobb kb. 4-5 éves korig át tudja venni a beszéd vezérlését. Később aztán elveszíti
ezt a rugalmasságát.
Szoros, bár nem 100%-os korreláció található a beszéd és a kézhasználat agyféltekék szerinti
megoszlásában. C saknem v alamennyi j obbkezes a bal ol dali agy féltekén k épezi a be szédet,
miközben a bal kezesek e gy r észe a j obb, m ás része a bal oldalon hor dozza e zt a k épességet.
Mindent összevetve a beszédcentrum az emberek 95%-ánál a bal féltekén van.
3
Pszichológia szigorlat III. tétel
III. tétel:
Érzékelés általános jellemzôi. Az érzékelési modalitások
Érzékelés általános jellemzői:

A környezet fizikai, kémiai ingereire adott megkülönböztetett idegi válasz!
Testérzékelés: nem a külvilágról hanem belső világunkról ad információt.
Az érzékelési modalitások közös jellemzői:
• Érzékenység: abszolút küszöb: az a legkisebb ingermennyiség, amit az

adott érzékszerv érzékelni képes.
Látásnál: 1 foton (foton: a fényenergia legkisebb egysége)
Hallásnál: 20 Hz
Szaglásnál: a levegő 50 milliárdod része
Ízlelés: 1 teáskanál cukor kilenc liter vízben
Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm-ről az arcra hullva
különbségi küszöb: (éppen érezhető különbség ÉÉK): az
érzékszerv számára még éppen érzékelhető különbség. Függ a kiindulási
ingertől.
• Kódolás: Érzékeljük a külvilág ingerit és ezt alakítják át az érzékszervek
elektromos impulzusokká  transzdukció a receptorokban megy végbe.
Intenzitás:
Idegimpulzus gyakorisága
Idegimpulzus változékonysága
• Véletlenszerű aktivitás
Specifikus idegenergiák hipotézise: honnan tudja, hogy más-más „feladó” küldi

az ingert, ha mindig ugyanaz az inger ugyanazon a csatornán érkezik.
Az érzékelési modalitások:
1. látás:
1
A környezetből felvehető információk kb. 75-80%-a vizuális eredetű, az

ember tehát „vizuálisan vezetett” lény. A forrás a tárgyakról visszaverődő
fény.
Ingere a fény: elektromágneses sugárzás, hullámhossz.
Ez a távolság a kozmikus sugárzásnál a legkisebb, a

cm négyezer billiomod része.
A nagysága több kilométerig is terjedhet, pl. rádióhullámok.

400-700 nm (nm = nanométer): ezt érzékelni tudjuk, fényként ezt látjuk.
A retinára vetített kép fordított irányú és kicsinyített, hiszen a szemlencse

24 dioptriás gyűjtőlencsének felel meg.
Az szem képkialakító részei: lencse, szaruhártya, pupilla, retina, írisz,
üvegtest, vakfolt a retinán: itt találkoznak az erek, idegek.
2 féle receptor:
a) csapok: nappali látás, magas fény, színérzékelés
b) pálcikák: fényintenzitásra érzékeny
Amikor valamit nézünk, szemünkkel fixáljuk az adott tárgyat vagy
helyzetet, szemünk akkor is mozog: ilyen, ún. mikromozgás a tremor, ami
nagyon kis amplitúdójú rezgés. A makromozgások egyik jellegzetes
formája a kontúrkövető szemmozgás.
Információ felvétel csak fixáció alatt van, az ugrások alatt nincs. A fixáció
alatti szemmozgás az információ felvétel része, ezt mutatják a stabilizált
retinakép kísérletek eredményei is.
A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza
más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék,
zöld, vörös.
400 nm alatt ultraibolya ezeket már csak műszerek
700 nm felett infra vörös segítségével láthatjuk
Komplementer színek: egymással keverve kioltják egymást.

Additív színkeverés: fények keverése.
Szubtraktív színkeverés: festékek keverése.
Szín jellemzői:
• színezet
• telítettség: telített – telítetlen
• dimenzió
• érzékelt intenzitás
2
Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri

a harmadikat.
Monokromátok: 1 színt lát
Színlátás elmélet:
• Young – Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a
szemben
• Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet –
vöröset látja, a másik a kéket – sárgát.
• Kétszintű elmélet: az előző kettő integrálása. 2 nanométerenként
tudunk különbséget tenni a színek között: 150 szín  világosságuk
különbözik
2. hallás:
hang: rezgés, mozgás
hanghullámok
Hangmagasság, frekvencia: másodpercenkénti ciklus szám, Hz.

Hangerö, intenzitás:
Felső és alsó vég közötti
távolság dB.
A hallás szerve a fül.
Érzékelő, továbbító – átalakító
Külső- és középfül belsőfül
  
továbbítás fölerősítés elektromos impulzussá alakítás
fülkagyló dobhártya szőrsejtek
hallójárat hallócsontocskák

üllő, kalapács, kengyel
vezetési károsodás a középfülben  hallókészülék

szenzoros neurális károsodás (szőrsejtek): nem lehet korrigálni
hallásküszöb: 0 dB
lakóhely (átlag): 20 – 30 dB
társalgás: 60 dB
zajos étterem: 70 dB ez az egészségügyileg kritikus szint alsó határa
kamion forgalom: 90 dB
3
láncfűrész, légkalapács: 100 dB

sugárhajtású repülőgép: 140 dB
20 – 20 ezer Hz: hallástartomány

A legkisebb változásokat 1000 Hz táján lehet érzékelni.
3. bőr érzékletek:
hő, tapintás, nyomás
hő: szabad végződési neuronok:
• hideg receptorok
• meleg receptorok: 0,4 melegedés érzékelés
Fájdalomérzés: szöveti károsodást okozó ingerek fájdalmat idéznek elö
Fázisos és tónusos fájdalom
 
rövid tartós
azonnali állandó
változó
A lelki tényezőknek befolyásoló hatása van.

Kapu elmélet: Melzak: a gerincvelőben van egy „kapu”: itt dől el, hogy
mi megy be az agyba: milyen intenzitású fájdalmat enged be
a. propriocepció: fej és végtagok viszony a törzsünkhöz: bőrben
és izületekben
b. helyzet és testmozgások érzékelése: belső fül, vesztibuláris
rendszer
c. belső állapotok érzékelése
4. ízlelés:
A nyelv ízlelőbimbói által felvett információ részben a parietális lebeny,
részben a limbikus rendszer működése által kap jelentést. A négy alapíz az
édes, a savanyú, a keserű és a sós. Az ízek és az illatok együttese a zamat,
az aroma. Az ízek nem csak abban segítenek bennünket, hogy kedvelt vagy
elutasított ételeket minősítünk (gondoljunk, pl. az édesanya, a sótlan alak
vagy a savagyú pofa konnotációjára).
Nyelvünk persze nem csak az ízekről tájékoztat bennünket, hanem a
hőmérsékletről, a táplálék anyagáról, konzisztenciájáról is.
5. szaglás:
illékony molekulák: szaglásérzékelés
Szagló receptorok: illékony anyagokkal kapcsolat – érintkezés és azonnal
elektromos impulzus keletkezik.
A szaglás jelentősége az embernél csekély.
4
A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Mivel a szaglás ingere

valamilyen kémiai anyag a levegőben oldva, tehát „terjednie kell”, sokkal
könnyebb, pl. a forró húsleves illatát megérezni, mint a hidegét.
A közhiedelemmel szemben az emberi szaglás igen éles. Egy beszámoló
szerint egy átlagember akkor is képes megérezni a záptojás hidrogén-
szulfid szagát, ha abból csak 0,1 vagy 0,5 ml keveredik 10000 l levegővel.
Az észlelési küszöb az öregedéssel emelkedik, dohányosoknál és passzív
dohányosoknál is alacsonyabb szintű szagérzékenység figyelhető meg,
mint a nemdohányzóknál.
Normál kísérleti személyek 16 eltérő szaganyagot tudtak azonosítani; a
nők általában jobbak a férfiaknál, ami hormonális tényezők eredménye,
de az is lehetséges, hogy ezt a verbális képességekben való nemi
különbségek okozzák.
A szagok életünkben betöltött fontos szerepét bizonyítják azok a
megfigyelések, amelyek szerint a szagok kellemesebb és érzelmekkel
jobban átszőtt emlékeket elevenítenek fel, mint a vizuális vagy nyelvi
ingerek.
5
Pszichológia szigorlat IV. tétel
IV. tétel:
Az észlelés lélektana
Az észlelésnél az érzékszervi benyomások jelentéssé szerveződnek.
Funkciói:
1. felismerés: érzéklet felismerése, hozzárendelés kategóriákhoz  alak
alapján elsősorban.
Szerveződése:
• alulról felfelé – „bottom-up”, addig ismeretlen dolgok felismerése:
elemi dolgoktól felfelé épül fel bennünk.
• Felülről lefelé – „top-down”, az egész felismerése után önnek elő a
részletek
Kontextus hatás: függés a közegtől amiben észleljük:
12
14
Vágyak hatása befolyásoló.
• Sémákban: sémákban gondolkodva ismerünk fel
2. lokalizáció: adott dolog elhelyezése a térben
a. tárgyak elkülönítése:
• szerveződési törvények
közelség – összetartozás
hasonlóság elve
folyamatba illés elve
jó fojtatás elve
közös sors elve
zártság elve
• figura - háttér
b. távolság észlelés, távolsági jelzőmozzanatok: retinális diszpalitás:
jobb és bal oldali vetület a retinán mélységérzetet ad.
Akkomodáció: szemlencse görbületének változása a távolság
hatására
Konvergencia: szemtengelyek helyzete
Vonalperspektíva: párhuzamos vonalak távolabb összetartani
látszanak, ami a távolság érzetét kelti.
Levegőperspektíva: azáltal mélységjelző, hogy távolabbi
tereptárgyak színe szürkébb-kékesesebb.
1
Texturális finomság: a legtöbb képi felület részletessége a

távolsággal arányban csökken, így mélységjelző funkciót tölt be.
Fény-árnyék: a fény általában felületről érkezik, így a tárgy
árnyéka jelezheti a nézőtől való távolságát.
Másodlagos mélység jelzők:
• relatív nagyság: ha két tárgy
azonos retinális nagyságú, azonos távolságban lévőnek látszik, míg
a nagyobb retinális kép közelebbi tárgyat jelenthet.
• Takarás: ha két tárgy részleges
fedésben van, a fedésben lévő tárgy távolabbinak tűnik.
Azokban az esetekben, amikor az észlelés nem felel meg az inger
fizikai tulajdonságainak, torzító viselkedésről beszélünk. Az optikai
és geometriai csalódások e kategóriába tartoznak.
c. Mozgásérzékelés, észlelés:
• Valódi mozgás
• Sztroboszkópikus mozgás: film kockák
• Indukált mozgás: vonat: azt hisszük elindultunk, pedig csak a
mellettünk lévő indult el
A mozgásészlelés egyik korai kísérleti helyzete, amikor két egymástól
eltérő téri helyen lévő pontot kis időkülönbséggel felvillantunk, és azt
látjuk, mintha az egyik pont átmenne a másikba. Ez a phi-jelenség vagy
stroboszkópos mozgás, amelyet még Wertheimer írt le. Mindennapi példa
erre: a moziban, a gyors egymásutánban vetített állóképeket mozgónak
látjuk.
Gregory két eltérő mozgásészlelési rendszert különböztet meg: a kép-
retina rendszer közvetlen retinális mozgásészlelést feltételez, míg a fej-
szem rendszernél a sem követi a mozgó tárgyat. Valószínű, hogy a két
rendszer integrációja a mozgásészlelés alapja.
Von Holst hipotézise szerint bármilyen centrális mozgásindítás, amely a
retinális kép elmozdulásával jár együtt, valószínűleg egy következményes
kisülést küld a látórendszerbe a retinális eltolódás kompenzálására, ez az
efferencia-kópia. A gondolat Helmholtztól származik, de később –
egymástól függetlenül – többen is leírták ezt a jelenséget, ahol a szándék
és az akció összeillesztéséről vagy össze nem illéséről kaphatunk
jelzéseket.
3. konstanciák: a változást nem észleljük.
a. Alak konstancia: a nyíló ajtó mindig más alakot mutat, az alakról
végig tudjuk, hogy az az ajtó, bármilyen látószögből látjuk.
b. Nagyság konstancia: a nagyság változása – pl. a vonat
közeledésével – nem befolyásolja a felismerést – végig tisztában
vagyok vele, hogy a vonat közeledik.
c. Világosság konstancia: a szín felismerését nem befolyásolják a
fényviszonyok
2
d. Hely konstancia: a szem mozgása ne befolyásolja a látott tárgy

helyzetét.
A színek észlelése:
A színek segítenek tájékozódni a világban, megkönnyítik a tárgyak

kiválását a háttérből.
A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza
más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék,
zöld, vörös.
400 nm alatt ultraibolya ezeket már csak műszerek
700 nm felett infra vörös segítségével láthatjuk
Megkülönböztetünk akromatikus (fehér, fekete, szürke), kromatikus (a

színtartalom nagyobb mint 0) és komplementer színeket (pl. a vörös és a
zöld), amelyek megfelelő arányú keverése akromatikus (szürke) színt
eredményez.
Additív színkeverés: fények keverése.
Szubtraktív színkeverés: festékek keverése.
Szín jellemzői:
• színezet
• telítettség: telített – telítetlen
• dimenzió
• érzékelt intenzitás
Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri

a harmadikat.
Monokromátok: 1 színt lát
Színlátás elmélet:
• Young – Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a
szemben  trikromatikus színelmélet. E felfogás szerint pl. akkor
észlelünk kéket, ha a rövid hullámhosszra érzékeny csap aktívabb, mint a
másik kettő. Ha a hosszú és közepes hullámhosszra érzékeny neurális
elemek aktivitása egyenlő, akkor sárgát, ha mind háromé egyenlő akkor
fehéret, ha pedig inaktívak akkor feketét észlelünk.
• Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet –
vöröset látja, a másik a kéket – sárgát. Ellenszín-folyamat. Kiindulópontja
az a folyamat, hogy a színlátás dimenzionális: egy tárgy lehet kék vagy
3
sárga, vörös vagy zöld, fehér vagy fekete, de soha nem lehet kékessárga
vagy vöröseszöld. A színek kódolását végző neurális elemek ugyanis
ellentétpárokban működnek.
• Kétszintű elmélet: az előző kettő integrálása. 2 nanométerenként tudunk
különbséget tenni a színek között: 150 szín  világosságuk különbözik
A mintaészlelés alapjelensége:
A retina fotoreceptorai alakítják át a fényenergiát neurális impulzussá, amit a

bipoláris, majd a ganglion sejtek továbbítanak. Van egy speciális oldalirányú
kapcsolat is a bipoláris és a ganglion sejtek szintjén, amelynek különös
jelentőssége van az ábrahatároló élek (kontúr) percepciójában. Ernst Mach
osztrák fizikus, aki jóval a modern elektorfiziológiai módszerek felfedezése előtt
feltételezte, hogy a retinán oldalirányú, laterális gátlásnak kell működnie. Ennek
lényege, hogy a szomszédos retinális elemek kölcsönösen gátolják egymás
működését; a Mach-sávok határán a ganglion sejt a szomszédos sejt gátlása
miatt alacsonyabb ingereltségi szinten a szürke sötétedését regisztrálja a világos
sáv szomszédságában.
Késöbbi vizsgálatok feltárták, hogy minden ganglion sejt egy kör alakú, ún.
receptív mezővel rendelkezik, amelynek egyik része „on” központú (ha fény éri
aktív), másik része „off” központú (ha nem éri fény aktív). Az „on” központot
„off” elemek veszik körül. A feldolgozásnak ezen a szintjén a környezet világos
és sötét foltok formájában képződik le.
David Hubel és Torsten Wiesel felfedezték, hogy a látókéregben is vannak
speciális receptív mezők, amelyek nem kör alakúak, hanem nyúltak; nem
egyszerűen fényfelvillanásokra, hanem a fényinger irányára érzékenyek. Ezeket
a kérgi sejteket irányérzékeny receptoroknak nevezték.
Az agykéregben másfajta receptív mezőket is találtak, egyik típusukat komplex
sejtnek nevezik; ezek a helytől függetlenül érzékenyek mozgó vagy ábrahatároló
vonalakra. Még ennél is bonyolultabbak az ún. hiperkomplex sejtek, amelyek
csak akkor aktívak, ha vonalvég vagy egy bizonyos szögben lévő két vonal van
érzékelési mezőjükben.
A személyészlelés. Az elsö benyomás:

A világ megismerése során a külvilág tárgyai, jelenségei ingereket (fényeket,
hangokat, szagokat stb.) küldenek felénk, amelyeket érzékszerveinkkel felfogunk
4
és agyunkban feldolgozunk. Ez a folyamat maga az észlelés. Ugyanez zajlik le a

személyek esetében; látás, hallás, szaglás stb. útján nyerünk információkat a
többi emberről; ezek egyesítéséből keletkeznek a benyomásaink. Ezt a jelenséget
nevezzük személyészlelésnek (személypercepciónak).
Minél gyakrabban tapasztaljuk egy személy viselkedését, annál pontosabb képet
alakítunk ki róla. Meglepő viszont, hogy már igen kevés jelzésből milyen
messzemenő következtetéseket vonunk le.
A megfigyelt jellemzőkből következtetéssel jutunk el más (nem észlelhető)
jellemzők megállapításáig. E következtetési folyamatok legtöbbször
megdöbbentően gyorsan és nagyrészt tudattalanul zajlanak le bennünk. Korábbi
tapasztalataink alapján bizonyos külső jegyekhez (testtartás, hangszín stb.) belső
tulajdonságokat rendelünk.
Az elsö benyomás befolyásolja a későbbi információk értelmezését is. Ha
magunkban kialakítottunk a másikról egy képet, hajlamosak vagyunk öt
továbbra is olyannak látni, még az ellentmondó jelzések ellenére is.
Szintézis: az észlelés, mint sémaképzés:
Neisser az észlelési ciklus működésében „összekapcsolja” az észlelés top-down

és bottom-up folyamatait. A külvilág észlelése során szenzoros tapasztalataink
térbeli-időbeli belső modellé (séma) kapcsolódnak össze.
Neisser szerint a séma ciklikus működése: az észlelés-cselekvés-észlelés
szekvenciák sorozata során folyamatosan változik.
A séma „tudásszervező tudásként” is értelmezhető. Az optikai vagy más
szenzoros eseményekre való ráhangolódás, a környezethez való viszonyulás
során térbeli, időbeli előfeltevések kialakulását eredményezi. Ilyen módon a
séma irányítja a perceptuális felderítést, a mintavétel végső soron módosítja a
kiinduló sémát. Az észlelési ciklus folyamatos, interaktív történés.
5
Pszichológia szigorlat IX. tétel
IX. tétel:
Játék, rajz, beszéd fejlôdése
Játékfejlődés:
A 3 – 4 hónapos csecsemő mozgatja a kezét, az ujjait, ha rövid ideig is, de már bizonyos
szabályossággal. A fél éves perceken át ismétli a hangolnak egy és ugyan azt a modulációját,
a tíz hónapos derűs figyelemmel húzogatja saját lábait. Játszik. Tíz évesek kavicsot dobálnak
az udvaron: meghúznak egy vonalat, felváltva dobnak, s aki a vonal megjelölt közepébe talál,
az nyer. Ez a bonyolult szabályrendszerhez kötött tevékenység éppen úgy játék, mint ahogy
játék lehet a csecsemő kézmozgatása, hangadása is.
Nincs a gyermeknek olyan élménye, ami ne válhatnék bármikor egy játék kiindulásává.
A gyermeknél minden lehet játék. De nem minden az. Sőt, egy formájában,
gesztusrendszerében azonos viselkedés is lehet egyszer játék, másszor céltudatos,
helyzetmegoldó cselekvés.
A játék önmagáért való. Maga a ténykedés, maga a manipuláció, maga az elképzelés szerzi a
gyermeknek az örömet. Nem pedig az, hogy egy szükséglete vagy egy vágya kielégült. A játék
nem szükségleti kielégülést hoz, hanem feszültségcsökkentést eredményez.
A gyermek játékát olyan örömszínezettel határoztuk meg, amely nem annyira a kielégülésnek,
mint inkább az átélésnek, nem a teljesülésnek, hanem az önmagáért való tevékenységnek az
öröme.
A csecsemő első játékai a szájhoz kapcsolódnak: játszik a nyálával, ismételgeti a szopó
mozgást, játszik a hangokkal.
Második életévében szinte diadalmas örömmel gyakorolja a járást. Később, az ugrást
próbálgatja, ugyanilyen feszültséggel. Ezek az örömteljes gyakorlások végigkísérik az
érzékszervi-mozgásos összerendeződés folyamatát.
Élvezi, hogy a bútorok és kerítések peremén meg tud állni, vagy végig tud menni, örül a saját
mozdulatainak, és annak, hogy „sikerült”.
A 8 év körüli gyerek, beszédkészsége, érdeklődése, viselkedési szabályozottsága révén már
képes arra, hogy tartós és intim kapcsolatot létesítsen egykorú társaival.
Kezdetét veszi társas szinten egy funkció gyakorlása, amelynek majd a baráti kötődés és a
közösségi összetartozás változatos megélése és tudata lesz az eredménye.
A 8 éveseknek ez a funkciójátéka fiktív barátságokban, képzeletbeli csapatok és intézmények
eljátszásában nyilvánul meg.
A játéköröm sokféle forrása közül az egyik legdúsabb, már megjelent, de még be nem
gyakorolt funkciók – készségek, viselkedési formák – feszültségének öncélú elvezetése.
Ezzel rendszerint együtt jár egy másik fajta öröm, az „én csinálom” , az „én idézem elő”
öröme.
Egy másfajta örömforrása a játéknak a ritmusosság: gesztusoknak, mozgásoknak, szavaknak
a szabályos megismétlése.
Másfél éves kortól minden játékban kisebb-nagyobb szerep jut az utánzásnak, mint
örömforrásnak.
Másfél-két éves kortól kezdve a gyerekek spontán játékait az állandó utánzási készenélt is
jellemzi.
Mindent utánoz, amit lát, és megjelenít. Képzeleti mintára utánozhat mindent, amire gondol.
Az utánzás öröme jelzi, hogy itt a feszültség oldásáról van szó – a gyerekekben kíváncsiság él
1
minden iránt, ami rajtuk kívül van. Óvodáskorban ez főként a közvetlen környezetükre terjed
ki, iskoláskorban egyre inkább a távolira, az ismeretlenre, a kalandosra, az idegenre.
Az utánzás mindig a képzelet mozgósítása. Ez azonban sohasem lehet teljes. Ahol a gyermek a
játékban utánoz, ott kettős tudatállapot is van.
Az, hogy a homoktorta nem megehető, nem pontosan ugyanaz a kettős tudat, mint az, hogy a
király „levegő”, vagy, hogy a tank kormányzása közben sem felejtem el, hogy iskolás vagyok.
Az illúzió is örömforrása a játéknak, mert csökkenti a játékot kísérő tudat feszültségét.
Táplálhatja a játékot a titok feszültsége (rejtekhely), a humor, a kicsinyítés, az átváltozás
öröme és még sok egyéb is.
Feszültséglevetető és így örömforrás lehet a játék tartalma is.
A „szülők veszekedése” bekerül a papás-mamás játékba, a gyerek újra meg újra lejátssza,
ezzel csökkenti az élmény kínos feszültségét, megszelídíti a hozzá tapadó indulatokat.
A gyermek játéktémái között gyakoriak a félelmetes, erőszakra utaló, agresszív mozzanatok.
A gyermekjátékoknak a tematikája is feszültség-levezető; elősegíti a konfliktus csökkentését,
lehetőséget ad a gyerek helyzetéből adódó nehézségek kompenzációjára, feldolgozatlan
vágyak megélésére szerepcserével.
A kicsiknél a cselekvés, a nagyobbaknál a tárgy, a legnagyobbaknál a szerep hordozza a
témát.
Igazodni kell ahhoz a viselkedési rítushoz, ahhoz a cselekvési sorrendhez, amit a szerep
sémája magában foglal.
Rajzfejlődés:
A gyermekrajzokat főként abból a szempontból elemezték a gyermeklélektanban, hogy miként

jut bennük kifejezésre a képalkotásnak, a világról való ismeretek feldolgozásának a fejlődése.
A gyermek általában 2 –2 és fél éves korban tud már ceruzát fogni, és fölfedezi, hogy az
nyomot hagy a papíron. Még nem is a papírra kerülő vonalaknak örül, hanem a mozgás, a
mozdulat az, ami örömet szerez neki. Ez a rajzolás előfoka.
A gyermek a kész firkának főként a környezet kérdései nyomán kezd jelentést adni.
Lassanként hozzászokik ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik, s már nem utólag, hanem
közben is mondogatja, hogy mit rajzol. Ez azonban még nem a valóság ábrázolásának az
igényét fejezi ki. A gyermek firkál, játszik azzal, hogy a ceruza mozgása nyomán vonalak
maradnak a papíron, s ehhez a játékhoz hozzá tartozik az, hogy közben valamilyen jelentést
ad a firkának. De a vonalak és a jelentés között még nincs tartalmi összefüggés.
Hároméves kora körül jelenik meg a rajzaiban az ábrázolás szándéka.
Tagolatlan egészet lát és él meg, de lerajzolni azt amit lát, csak részletről részletre haladva
tudná. Csakhogy az ő szinkretikus szemléletében az is önálló egész, amit mi részletnek látunk.
Aránytalanság.
Az érintkezés és a bennefoglalás adekvát ábrázolására a gyermek nem képes. A kalap a fej
fölött lebeg.
Az irányok gyakran véletlenszerűek.
Ezek az ábrázolási furcsaságok a gyermeki szemléletnek azt a sajátosságát tükrözik, amelyet
juxtapozíciónak nevezünk. A tárgyaknak és a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje,
ahogyan a felnőtt látja a világot. Csaknem bármely elrendezésben érvényesek, viszonyítás
nélkül. Az ember akkor is ember, ha a feje külön van a törzsétől, a mozdony akkor is mozdony,
ha teste magasan a kerekek felett lebeg.
AZ 5. életévében a gyerek már leküzdte az alapvető technikai nehézségeket, s a juxtapozíciós
személeti módon is nagyrészt túljutott.
Növekszik a valósághű ábrázolások igénye.
2
A szemlélet alá van rendelve az ismeretnek. Luqet nyomán a rajzolásnak ezt a szakaszát
intellektuális realizmusnak nevezik, mert a gyerek a valóságnak megfelelően rajzol, csakhogy
nem úgy rajzolja a dolgokat, ahogyan látja őket, hanem azt adja vissza, amit tud róluk.
Az ábrázolt tárgyak gyakran átlátszóak.
Az ábrázolás több szempontú. Mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni
A rajtokon kiemelt, emocionálisan felnagyított részleteket látunk. Pl. óriási hajkoronát vagy
fejdísz, akkorát, mint maga az ember.
A gyermek ábrázolásmódját 9 éves kortól egyre inkább a szemléleti realizmus jellemzi.
Az elkanyarodó úttal a gyerek a messzeséget ábrázolja, így fejezi ki a mélységet.
Más gyerekek dombábrázolással igyekeznek kimunkálni a rajz mélységét.
Az ideovizuális ábrázolás időszakában, az 5 – 8. életévben készült gyerekrajzok gyakran keltik
bennünk az esztétikum élményét.
Mozdulatai dinamikusak: a lendület folytán túlszaladó vonalak, a vastag ecsetvonások
arányeltolódásokat hoznak létre, s víziószerűvé teszik az ábrázolást.
Egy 7 éves gyerek fél attól, hogy intézetbe adják. A rajzain a szorongást az fejezi ki, hogy
fekete épületekre óriási kaput rajzol.
A túldíszítés, a rajz cirkalmazása gyakran nem más, mint érzelmi megtapadás egy témánál.
A furcsának és a csodálatosnak a közege, ennek valóságigényű ábrázolása (konkrét utalás
konkrét élményre), a sűrítés korlátlan lehetősége – közös jegyei ezek az ideovizuális szakasz
esztétikus gyermekrajzainak és a szürrealistaábrázolásnak.
Beszédfejlődés:
Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. Magánhangzók – hosszú, elnyújtott á, oáá,

áooo –, amelyek gyakran keverednek „h” hangokkal.
A kezdetben egyetlen indulati színezetet kifejező hangok lassanként változatosabb
feszültségeket kezdenek jelezni. A második hónapban a csecsemő környezetében élő személyek
már meg tudják különböztetni a kínos érzést, a segítség igényét kifejező sírást és a nyugalmi
helyzetet kísérő örömhangokat.
A hangadás még sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakciónak a része.
A harmadik hónap végéig semmi sem mutat arra, mintha a gyerek összefüggést élne meg
hangképző mozgásai és saját hangjai között, amelyeket hall. A harmadik hónap vége felé a
csecsemő már kezdi fölfedezni a kapcsolatot hangképzése és hallása között.
Kezdetét veszi a játék a hangképzéssel, a gagyogás, amely a 4 – 5. hónaptól kezdve mászás
kezdetéig a gyerek egyik kedvelt tevékenysége.
A gagyogásnak és a hangokkal való játéknak maga az artikuláció az anyaga: az a mód,
ahogyan kilégzéssel, ajakmozgással, a nyelv elhelyezésével különféle hangok jönnek létre.
A gagyogás hónapjaiban több mint 200 féle hangot ad. Csecsemőink a magyar nyelvben nem
létező mély torokhangokat, francia nazálisokat, afrikai csettintőket szólaltatnak meg.
A gagyogó csecsemő minden hangot kipróbál, amit hangképző szerve létre tud hozni. De azok
a hangok, amelyeket környezetében nem hall, kiesnek; a környezet beszédében előfordulók
viszont rögzülnek.
A gagyogó hangokból folyamatos, hosszú sort képez, s olyan hanglejtéssel, olyan ütemben,
kicsit olyan arckifejezéssel is „mondja”, ahogyan a felnőttek beszélnek.
A 6. hónapban már a beszéd megértése is kezdetét veszi. Elsőnek a gyerek a hanghordozás
érzelmi színezetét különbözteti meg.
A szavak tartalmi megértését, a tiszta beszédmegértést megelőzi olyan helyzeteknek a
megértése, amelyeknek a beszéd egyik összetevője. A csecsemő testhelyzete, a szoba
3
berendezése, a gyermekhez beszélő személy, annak hanghordozása, s végül a szavak

együttesen adhatják a 6 – 8 hónapos csecsemő a helyzetet, amelyet megért.
8 hónapos kortól ilyen kérdéseket, felszólításokat kap a gyerek: „Hol a papa?”, „Mutasd a
füled!”, „Tapsolj!”. A gyerek rámutat a papaára, megmutatja a fülét, tapsol. Megérti a
kérdést és a felszólítást, de csak egy bizonyos helyzetben.
A 10. hónap végén már sem a megszokott környezetre, sem a megszokott személyre nincs
szüksége ahhoz, hogy at ismert felszólításokat megértse, de a hanghordozás még sokáig
elválaszthatatlan a szavak értelmétől.
A kettőzött ajakhang az, amit a környezet a gagyogó gyerektől vár. A „mama” hangoknak az
anya örül, rámosolyog a gyerekre, s ennek a jelenetnek a többszörös megismétlése révén
kapcsolja a gyerek ezt a hangcsoportot egy helyzethez, az anya mosolygó arcához. S éppen
így ad jelentést a környezet a többi olyan hangcsoportnak, amelynek a gagyogásból
kiemelkedve az anyanyelvben jelentése van.
Ez már a beszéd kezdete. A gyerek lassanként rámutatásra, megnevezésre és közlésre is
használja ezeket a tartalomhoz kötött hangcsoportokat.
A gyermekek eleinte megtanulnak egy szót, amely egyetlen tárgyat jelöl. Tehát minden szó egy
egyedi konkrét dolognak a neve. Majd különféle helyzetekben eljátszódó, változatos
cselekvések révén terjeszti ki ezt a megnevezést színben, nagyságban, formában különböző, de
a cselekvés, a helyzet szempontjából hasonló tárgyakra.
A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Az ezt követő fél évben
lassan fejlődik a gyerek szókincse, 16 hónapos koruk körül átlagosan 8 – 15 szót tudnak, az
élénk beszédfejlődésűek 30 – 40 szóval is beszélnek.
A beszéd kezdetben egyszavas mondatokból áll.
A 2. életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd fejlődése. A 30 – 80-as
szókincs fél év alatt ötszörösére – tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés
fordulata.
A kisgyermekkori beszéd néhány jellegzetessége:
• A kijelentések, helyzetiek, közvetlenül vonatkoznak az élményre. A kiemelés lassan

indulatos.
• A mondatai nagyrészt ragozatlan szavakból állnak. A hosszabbakat rövidíti,
összevonja.
• A megtanult szót könnyen általánosítja.
• Önkényes jelentésadás
• A gyermek számára nincsenek, nem lehetnek értelmetlen szavak.
4
Pszichológia szigorlat V. tétel
Pszichológia szigorlat
V. tétel:
Tanulás, figyelem és emlékezet
Tanulás:
A köznapi értelemben az emberek az elsajátításnak úgyszólván valamennyi
formáját tanulásnak tekintik.
A tanulás pedagógiai értelmezése szükebb körü. Általában az oktatás során
elsajátított ismeretek, jártasságok és kézségek kialakítását, képességek
kifejlesztését jelenti.
A pszichológiában tágabb értelemben veszik a tanulást. Teljesítmény,
viselkedés vagy tudás béli változás, amely gyakorlással jön létre.
Típusai:
a. Motoros ill. mozgásos tanulás: pl: járás, kerékpározás, sportok, írás,
autóvezetés, zenélés
b. Perceptuális / szenzoros tanulás: ingerek elkülönítése, feldolgozása.
Tartós változás egy tárgy vagy esemény észlelésében. Korábbi
észlelések eredményeként. Két pont küszöb érzékelés: elsöre minden
néger egyforma – a kis különbségek finomodó elkülönítése.
c. Verbális tanulás: magas szinten egyesíti az „a.” és a „b.” tanulási
módot.
1. Klasszikus kondicionálás: inger típusú (s-típusú) tanulás.
Pablov kutya kísérlete:

sokszoros ismétlés:
Társítás
csatolás: tanulás
Étel – nyálzás – csengö csengö - nyálzás
Feltétlen reakció feltételes inger

Feltétlen reflex feltételes reflex
Kioltható a társítás rendszeres, tartós megszüntetésével.
Generalizáció: az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltották a reakciót:

általánosulnak.
Diszkrimináció: a csak hasonló ingerek elkülönítése, különbségtétel.
2. Az operáns tanulás: R-típusú tanulás:
Torndike macska kísérletei:
1
Ketrec: kallantyúval lehet hozzáférni az ételhez, meg kellett tanulnia a

macskának hozzáférni az ételhez.
Effektus törvény: minden olyan inger-válasz kapcsolat megerösödik aminek a
következménye kellemes, és gyöngül az aminek kellemetlen a következménye.
Elsödleges megerösítés (biológiai szükséglet kielégítés)
Másodlagos: elsödlegessel összekapcsolódik, de nem közvetlenül
kapcsolódik, pl. illat.
Részleges vagy radóm megerösítés: idönként megerösítik, idönként nem, pl.
trafipax.
3. Látens tanulás:
Változás nem azonnal jelenik meg.
Különbségtétel az egyformának tünök között.
Képzettársítás: fogalmak összekapcsolódnak, olyan kapcsolat ahol térben és
idöben hasonló, többször együtt szerplö, ellentétes tárgyak kölcsönösen
felidézhetik egymást.
Frekvencia törvény: gyakoriság.
Frissesség törvénye, recencia: minél frissebb a képek közötti érintkezés annál
aktívabban idézik fel egymást.
4. Belátásos tanulás:
A megoldásra törkvö próbálkozások fejben történnek, a kész eredmény
látható.
Köhler: majom kísérletek – eszköz.  A ketrecbe zárt csimpánz látóterében
banánt helyeztek el, olyan távolságra a rácstól, hogy a majom kinyújtott
karral sem tudta elérni. Az éhes állat néhány sikertelen próbálkozás után
véletlenül megpillantotta – a ketrecben már korábban elhelyezett – botot. A
bot megpillantása után ismét a táplálékra nézett, majd újból a botra, aztán
hirtelen érte nyúlt, és a rácson keresztül magához kotorta vele az élelmet.
A cél és az eszköz egységben való látása, a köztük lévö viszonylat felismerése
a belátásos tanulás legföbb jellemzöje.
5. Próba-szerencse tanulás:
Small: patkány – labirintus
6. Verbális tanulás:
Beszéd tanulás, többféle tanulás összetétele
A verbális tanuláson természetesen nem csak az anyanyelv elsajátítását,
hanem minden féle (írott vagy hallott) információ, szöveg feldolgozását
értjük. A szóbeli tanulás tanulmányozásakor figyelmünket elsösorban a
szavak közötti ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítjuk.
Asszociáció (érintkezés): Olyan kapcsolatról van szó, mely tárgyak,
események képei között keletkezik, ha térben vagy idöben többször észleljük
együtt azokat, vagy hasonló, illetöleg ellentétes tulajdonságokkal
rendelkeznek; s amely kapcsolat következtében az egyik tárgy, esemény képe
kiváltja a többi képet. Nem csak tárgyak, jelenségek, személyek képei, de
azokat jelölö szavak, nevek is asszociálódhatnak, társulhatnak egynáshoz.
2
7. Szociális tanulás:
Imprinting – korai bevésödés.
Sajátos tanulási forma, pl. madarak, kacsák: kikelés után azt tartják
anyjuknak akit elöször meglátnak mozogni.
Azt a személyiség egész fejlödését átfogó, szociális tanulási folyamatot amely
során az egyén társadalmi jellege kibontakozik, szocializációnak nevezzük.
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata; olyan folyamat
amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét,
elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat,
és amelynek következtében viselkedése úgy módosul, hogy egyre jobban
megfeleljen a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek.
Összefoglalóan: megtanul emberi módon élni és viselkedni.
A társadalmiasodás legföbb közege az ún. mikromiliö, a kiscsoportok
színtere. A legtöbb társadalmi hatás e mikromiliö közvetítésével jut el az
egyénhez. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi
kezdetét. A társas hatások közvetítésének fö tényezöje ekkor még a család,
elsösorban az anya. Ezért nevezzük a családot elsödleges szocializációs
kiscsoportnak.
A szociális tér bövülésével (óvoda, iskola) a hatást gyakorló személyek száma
egyre nö, a szocializáció mindinkább a családon kívüli hatótérbe kerül, s
elsösorban a kortárs csoportok jelentössége fokozódik.
A szocializáció eszköze a kommunikáció, amely megvalósítja, realizálja a
kapcsolatokat az emberek között.
A tárgy- és eszközhasználat, az erre épülö fizikai és szellemi képességek,
végsö soron maga az emberi munka, a munkavégzésben átélt sikerek,
elismerések is fontos tényezöi a szocializációs folyamatnak.
a) Az utánzás: A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegü. Különösen
szembetünö ez a gyermekkorban; a kisgyermek utánzással sajátítja el a
beszédet, az eszközök használatát, a különbözö viselkedésformákat.
Elöször a szülö utánozza a csecsemöt, és a gyermek a szülön látottakat
– tulajdonképpen saját mozdulatait, gesztusait – ismét utánozza. Tehát
az utánzott cselekvés forrása – saját maga. Ezt a jelenséget nevezzük
cirkuláris reakciónak.
Másik sajátossága ennek a kezdetleges, korai utánzásnak, hogy nem
késleltethetö.
Másfél-két esztendös kortól figyelhetjük meg a késleltetett utánzást.
A gyermek számára mások megértéséhez a beleélés szinte egyedüli
eszköze az utánmozgás; akaratlanul is azt csonálja, amit a környezete.
Az utánzás tehát beleélés, az empátia talaján fejlödik ki.
b) Az azonosulás (identifikáció):
A modellkövetésnek egy magasabb szintjéröl van szó. Az
azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelö modellt, s
megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy.
3
Az azonosulás során a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az

érzelmileg jelentös személyek viselkedésmódját, elvárásait,
tulajdonságait.
A legteljesebb azonosulás általában a korai gyermekkorban figyelhetö
meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülövel.
c) A belsövé tétel (interiorizáció): Az ilyen viselkedés fokozatosan

függetlenedik a külsö forrástól, beépül a személyiségbe,
értékrendszerének részévé válik.
A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belsö elfogadását
eredményezi, az ún. belsö kontroll kialakulásához vezet.
Az erkölcsi normák, szokások, a „lelkiismeret” kialakulása ilyen
interiorizációs mechanizmussal magyarázhatók.
Transzfer – áttevödés, átvitel: aki pl. tud egy nyelvet az könnyebben tanulja meg
a 3.-at, 4.-et.
Figyelem:
A válasz szelektivitása.
Elökészítö fázis az észlelésre
Kontrolált figyelem és automatikus figyelem.
Jellemzö:
• Szelektivitás (fókuszálás)
• Tartósság
Követéses módszer.
Dichotikus: a csomó ingerböl egy követése.
Boadbent: szüröelmélet: egyre figyel a többit kiszüri, bármilyen csatornára rá
lehet állítani.
Treisman: módosított szüröelmélet: nem kiszüri hanem elhalványítja a nem
figyelt csatorna ingereit.
Moray: A szürést kérdöjelezte meg azzal, hogy bebizonyította: fejleszthetö az a
képesség, hogy egyszerre két dologra figyeljen. A szürö nem müködik teljesen,
csak részlegesen.
Kapacitás modell: ami belefér a kapacitásba, arra figyelünk, ez növelhetö,

fejleszthetö.
Megosztható-e a figyelem? Vagy fluktuál?
4

ugrál gyorsan egyikröl a másikra
Emlékezet:
A korai elméletek szerint a memória két részböl, egy hosszú távú és egy
rövidtávú emlékezeti térböl áll. Az érzékszervekböl jövö információ elöször a
rövidtávú memóriába (RTM) kerül, és ha elegendö ideig ott tartjuk, pl.
ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú távú memóriába (HTM).
Az RTM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetés
lehetöségét. Ezt a kísérletekben eltérö feladatokkal oldották meg.
Az RTM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.
George Miller eredménye szerint az RTM kapacitása 7 ± 2 egység. Az
információt vagy abban az egységben tároljuk, amelyben kaptuk, vagy
tömörítjük, más egységekké alakítjuk, és ezeket az egységeket tároljuk.
A konstruktív emlékezet:
a) Explicit memória
b) Implicit memória: teljesítmény javulása, nem tudjuk nevesíteni a
teljesítmény növekedés eredetét.
Bartlett: sémák
A felejtés: az elöhívás kudarca. A emlékezés egy vagy több szakaszán fellépö

hiba.
1. interferencia: proaktív interferencia (gátlás): elöre ható. Amit
régebben tanultunk meg nehezebb visszaidézni, mint amit most
tanultunk.
Retroaktív interferencia: az újonnan tanult dolgok
nehezítik a régiek elöhívását.
2. inaktivitás: nem használt anyag elfelejtése
3. retrográd amnézia
4. elfojtás
Érzelmi tényezök az emlékezésben:

• érzelmi többlet / töltet: nagy érzelem társul – jobban megjegyezzük
• villanó fény – emlék: információ fogadás – felidézhetök a
körülmények
• kontextus hatás: a megörzés és elöhívás helye megegyezik, jobb az
elöhívás
Emlékezést serkentö tényezök:
5
• túl tanulás: azt követöen tanulom, hogy megtanultam

• gyakorlás, elosztottság
• anyag csoportosítása, szervezése
• mnemotechnikák: helyhezkötés
6
Pszichológia szigorlat VI. tétel
VI. tétel:
Az emberi motiváció és az érzelmek:
Motiváció:
A motiváció szó a latin movere = mozogni, mozgatni, kimozdítani igéből
származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató „erő”.
A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom. Bele tartozik minden cselekvésre,
viselkedésre késztető belső tényező. Hebb szerint a motiváció az élőlényeknek a
tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely erőssége szerint a mély
alvásban mutatott alacsony és az éber, ill. izgalmi állapotra jellemző magas
szintek között változik.
A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező.
Tanulás útján sajátítjuk el magasabb rendű, társadalmi eredetű motívumokat,
amelyekben a külső ösztönző hatás a belső, biológiai késztetésekkel együtt
szabja meg a viselkedés irányát, formáját.
Sokan és sokféleképpen próbálták osztályozni, rendszerbe szerni, hogy melyek
azok a legalapvetőbb motívumok, amelyek egyaránt jellemzik az állati és az
emberi viselkedést, s amelyek feltétlenül szükségesek az életbennmaradáshoz.
Az amerikai Morgan rendszere:

Az alapvető motívumok:
1. Szükséglet:
Táplálék a hiányállapot megszüntetésére motivál
Folyadék
A szükséglet szó olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely
tartósabb fennállása esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti
(táplálékhiány, folyadékhiány stb.). Ez az állapot, melynek pszichikus
vetülete a szükségérzet (éhség, szomjúság, légszomj stb.), olyan
cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet
(táplálékkeresés, folyadékkeresés, szaporodás, légszomj stb.).
2. Homeosztatikus késztetés: pl. vércukor testhő
Testnedvek szinten tartása, belső működéssel korrigál, belső szabályozás.
Sok viselkedés – még az intellektuális is – homeosztatikus eredetű, ha azt
a belső környezet eltérése váltja ki, és az egyensúly helyreállítását
szolgálja.
3. A drive: angol eredetű szó, jelentése: űzni, hajtani. Ez a viselkedés
motorja, ösztönző ereje.
A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot
jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet
kielégíteni.
1
A drive, amely pszichés síkon mit éhség, szomjúság, szexuális vágy stb.
jelenik meg, ennek megfelelő táplálék-, folyadék- vagy szexuálispartner-
kereső viselkedésre irányul.
A legalapvetőbb drive-ok – elfogadott felosztás szerint – a következők: az
éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítés, a szexuális és utódápolási, és
alvási és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általános
aktivitásdrive és a kutató-tájékozódó (explorációs) drive, amit
hétköznapiasan kíváncsiságnak nevezhetünk.
4. Az érzelmek: Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az
érzelmek is – akár a motívumok – „kimozdítanak” bennünket.
Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb
szerepet.
Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő
ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát.
Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún.
primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő
viselkedéssel minél tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst
megszüntessük, elkerüljük.
5. A vágy: Abban az esetben, ha az élőlény tapasztalatában kapcsolat jön
létre valamely késztetés és annak kielégítésére szolgáló tárgy vagy helyzet
között, az ilyen tárgy vagy helyzet iránt különös fogékonyságot mutat.
Választási helyzetben előnyben fogja részesíteni azt más tárgyakkal,
helyzetekkel szemben, ill. törekszik annak elérésére. Az ilyen előzetes
tapasztalat alapján kialakult vonzódást nevezzük „vágy”-nak, amely
szintén cselekvésre indító, tehát motiváló tényezőként hat.
Amire vágyunk az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik.
Összefoglalva az eddig felsoroltakat: a szükséglet, a homeosztázis, a drive, az

emóciók és a vágy – együttesen alkotják viselkedésünk motivációs alapját.
A viselkedés kezdete tehát mindig a motívum megjelenése, kialakulása, ezt követi
maga a kiváltott viselkedés (amely mindig valamilyen céltárgy vagy célhelyzet
elérésére irányul, majd – a viselkedés sikerességétől függően – a kielégülés vagy
a kielégületlenség (frusztráció).
A szándék, mint motivációs tényező:
A szándék speciálisan emberi motiváció, mely a céltudatos tevékenységgel

kapcsolatos. A cselekvés elhatározás után fellépő, jellegzetesen feszült
lelkiállapotot értjük rajta, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el
nem végezzük, a célt el nem érjük.
2
A kompetencia igény:
A fejlödés bizonyos szintjén túl olyan viselkedésre késztet, amelynek

következménye megjósolható, és megerősítése nem egyszerűen az általa okozott
környezeti változás, hanem az elképzelt, eltervezett cselekvés sikeres
végrehajtása. A kompetenciakésztetésben tehát megjelenik a célképzet és a siker
fogalma: előre elképzeljük viselkedésünk várható következményét, és ha a
visszajelzés igazolja ezt, pozitív élményünk keletkezik.
A kompetenciamotívum biztosítja, hogy az ember egyre inkább önálló, autonóm
lénnyé váljon.
A motívumok hierarchiája: Maslow:
1
2 pszichológiai
3 szükségletek
4 alapszükségletek
5
1. önaktualizáció, önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlö

lehetőségeket
2. önértékelés szükséglete: prezstizs, hírnév, becsvágy
3. valahová tartozás és szeretettség szükséglete: szociális interakciók
4. biztonság szükséglet: fizikai védettség, biztonság
5. fiziológiai szükségletek: élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb.
Érzelmek:
Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az érzelmek is – akár a
motívumok – „kimozdítanak” bennünket.
Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet.
Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő
ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát.
3
Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún. primer

érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél
tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst megszüntessük, elkerüljük.
Számos vizsgálatban próbálták értelmezni az ún. alapérzelmeket.

A kutatások eredményeként többé-kevésbé egyetértés alakult ki abban, hogy az
érdeklődés, az öröm, a meglepetés, a szégyen, valamint a félelem olyan
érzelmek, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, és amelyeket az emberek
kultúrától függetlenül azonosítani is képesek.
Az érzelem-kifejezések „nyelve”:
Szubjektív nyelv Viselkedési nyelv Funkcionális nyelv

Mit érzünk? Mit teszünk? Mit érünk el vele?
Félelem, rettegés Menekülés, visszavonulás védelem
Düh, harag Támadás, ütés destrukció
Öröm, elragadtatottság Párosodás, birtoklás reprodukció
„segélykiáltás”
Szomorúság, bánat helyreállítás
(cry for help)
Elfogadás, bizalom Ápolás, udvarlás Befogadás, kapcsolat
Undor, utálat Hányás, ürítés visszautasítás
Várakozás, remény Felderítés, feltérképezés megismerés
Meglepetés, csodálkozás megdermedés orientáció
Az alapérzelmek és a kultúra kapcsolata:
UNIVERZÁLIS INTÉZMÉNYESÜLT
ÉRZELEM
ÉLMÉNYKÖR FORMA
félelem Halál és veszteség vallás
4
harag Frusztráció és gátoltság Hadviselés, rendörség

öröm szexualitás Házasság és család
szomorúság Halál és veszteség vallás
Pszichoterápia,
elfogadás Lelki betegség
sámánizmus
undor Kór és betegségek orvostudomány
Gyűjtögetés, szerzés,
Kíváncsiság, tudásvágy Tudomány, technika
feldolgozás
Meglepetés váratlanság újdonság Játék és sport
Az érzelmek élettani folyamatai:
Hétköznapi tapasztalatunk, hogy intenzív emocionális élmények jelentkezésekor

különböző testi tüneteket észlelünk magunkon.
Érzékeny mutató a légzés. Különböző érzelmi állapotokban változik a légzés
frekvenciája, valamint a ki- és belégzés idejének egymáshoz viszonyított arányai.
Fontos jelzések még a szívfrekvencia, a vérnyomás szisztolés és diasztolés
értékei, továbbá ezek arányai, az izomtónus, a hang vibrációs jellemzői,
valamint a bőr elektromos ellenállásának változása, a galván bőrreflex (GBR).
James – Lange érzelemelmélet:
A mút század végén James amerikai és Lange dán tudós egymástól függetlenül
azt állították, hogy az autonóm idegrendszer aktivációja nem az érzelem jelzése,
e rendszer aktivációját magát érzékeljük mint érzelmet. James elképzelése
szerint egy a környezeti inger következtében keletkező ingerület afferens
impulzusok formájában jut el a kéreghez, ahol az ingerület tárgyát észleljük.
Ennek következménye egy kérgi válasz, amely megváltoztatja az izmok és
zsigerel állapotát. E megváltozott állapotról az afferenseken (az agy felé
ingerületet szállító idegpályák) keresztül ismét impulzusokat kap a kéreg, ahol
az „egyszerűen érzékelt tárgy” transzformáció révén „emocionálisan érzékelt
tárgy” lesz.
James állítása szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért
vagyunk szomorúak, mert sírunk.
5
Cannon – Bard érzelemelmélete:
A húszas-harmincas évek fordulóján Cannon és Bard amerikai fiziológusok

ugyancsak egymástól függetlenül, kísérletekre támaszkodva cáfolják Cannon –
Bard érzelemelméletét. Cannon 5 fontos ellenvetést tett:
1. A zsigeri változások hosszú időlefutása nem nagyarázza az érzelmek
azonnali fellépését.
2. Művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket.
3. A zsigerek érzéketlen képletek. A zsigerek önmagukban érzéketlennek
mutatkoznak, pl. a harántcsíkolt izomzattal ellentétben.
4. Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg.
Az öröm és a fájdalom szubjektíve különböző érzelmek, mégis hasonló
belső szervi válaszok figyelhetők meg.
5. A perifériás afferens visszajelzések nem befolyásolják az érzelmi
viselkedést.
Cannon elképzelése szerint a kéreg alatti területen zajló folyamatok felelősek az

érzelem létrejöttéért. A környezeti inger a specifikus kérgi területekkel egy
időben a kéreg alatti központi zsigeri reprezentációt is aktiválja. Innen
impulzusok indulnak a kéreg és a periféria felé. A periféria irányába haladó
impulzusok specifikus zsigeri-szomatikus választ váltanak ki. A perifériából a
kéreg irányába haladó visszacsatolás minimális késéssel a perifériás válasz
centrálisan színezett mintáját szállítja a kéreghez, ami a már korábban a
központi zsigeri reprezentációtól odaérkezett mintát emocionálisan tovább
színezi.
Schachter – Singer érzelemelmélete:
Elméletük szerint akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény
előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén.
Az arousal
más forrásai
Autonóm
arousal
intenzi ÉRZELEM
Inger tás
Az inger
kognitív
Más értelmezése
informáci Melyik
ók
6
Stressz, érzelem, megküzdés:
A stressz a szervezet általános (nem specifikus) válasza bármilyen

igénybevételre. Magába foglalja a szervezet hormonális és autonóm
idegrendszeri változásait.
Egyértelmű összefüggést mutattak ki az immunrendszer állapota, ill. aktivitása,
a szív-érrendszeri megbetegedések és az elszenvedett pszichés megterhelések
között. Azt azonban kevesen tudják, hogy az emberek számára fontos személyek
elvesztése és a daganatos megbetegedések között is felismerhető ilyen kapcsolat.
Lazarus és munkatársai vizsgálták az érzelmek és a megküzdés sikerességének
kapcsolatát. Azt tapasztalták, hogy a pozitív érzelmek kiemelkedő jelentőségűek
a stressz elleni harc sikeressége szempontjából. A negatív érzelmek olyan
észlelési torzításokat hoznak létre, amelyek következtében ellenőrizhetetlennek
értékeljük a helyzetünket.
Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a

viselkedés között:
Alarm
mozgósítás Elhúzódó Kimerültség
adaptáció adaptáció betegség
jelei
Stresszteli
ÉRZELMEK
környezet
Visszatérés
Támadó vagy Átmeneti a normális
menekülö adaptáció egyensúlyi
viselkedés állapothoz
7
Pszichológia szigorlat VII. tétel
VII. tétel:
A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén. Az öröklés
genetikai alapjai
A fejlődéspszichológia története, módszerei. Az egyedfejlődés

alapkérdései:
A pszichológia alapágai:
általános pszichológia
fejlődéspszichológia
szociálpszichológia
személyiség pszichológia
Kérdések:
Mi különbözteti meg az embert az állattól?
Beszéd és kultúra.
Milyenek lennénk elzárva nevelkedve a társadalomtól?
Vajon veleszületettek-e a tulajdonságok vagy a környezettől kapjuk?
Milyen az ideális nevelési környezet?
Fejlődéspszichológia története:
19. sz.: az ipari forradalom ráirányította a gyerekekre a figyelmet –
átfogó társadalmi változások, gyerekmunka, nyomortelepek, városiasodás,
iskolák alapítása;, sok probléma merült fel és ez kezdeményezte a vizsgálatokat
 terhelhetőség, intelligencia, növekedés  környezet hatása  az eredmények
megmutatták a hibákat.
1890.: S. Hall megalapította a gyermekkutatási társaságot; sok folyóirat
jelent meg a nevelésről, gondozásról; gyermekjóléti szervezetek alakultak 
árvaházak, kórházak támogatása.
1912.: Gyermekügyi hivatalt hoztak létre az USA-ban. 
Munkakörülmények figyelése, irányelvek kidolgozása.
Kialakul a modern fejlődéspszichológia: középpontjában maga a fejlődés áll.
 
Az életkor előrehaladtával bekövetkező testi, pszichológiai és minőségi –
mennyiségi
szociológiai változások sorozata. pozitív – negatív
1
Egyik alapvető kérdés: folyamatos vagy szakaszos e a fejlődés.
Ontogenezis  egyedfejlődés
Flawell  azt vizsgálta mikor igaz a szakaszos fejlődés: a szakaszokat minőségi
különbségek választják el. pelenka  szobatisztaság
A szakaszok átmenete egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének sok
vonatkozásában, a szakaszváltás gyorsan zajlik le. Az egy szakaszra jellemző
viselkedési és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak. Az ember bio-
pszicho-szociális lény.  minden szakaszban mindhárom változik.
Bármelyik változik magával húzza a többit is a változásba. A fejlődés részben
fokozatos, hirtelen változások bonyolult szövedékéből áll.
A fejlődés forrásai: öröklés vagy környezet
biológiai, érési megközelítés: a genetikai készlet sokkal erősebb mint
a kisebb
szerepű környezet. Endogén (belülről vezérelt) fejlődés. A fejődés fő oka az érés
 változások genetikailag meghatározott mintázata, a környezet szerepe
másodlagos. A környezet kioldó ingerként van jelen.
B (biológiai adottságok)

K (környezet)
Tanulási vagy környezeti tanulási megközelítés: a genetika

megalapozza a
fejlődést, de a változás a környezettől függ.

oka: exogén – külső
Fő mechanizmusa a tanulás  az élőlény viselkedése a tapasztalatok által
módosul, óriási szerepe van a jutalmazásnak – büntetésnek.
2
B

K
Univerzális megközelítés – konstruktivista: A biológia és a környezet

határozza
meg az ember fejlődését. Képviselő: PIAGET, ő alkotta meg. A gyermek a saját
fejlődésének aktív résztvevője  törekszik arra, hogy ő irányítson, kontrolálja a
környezetet. Az ingereket – történéseket felhasználja egy magasabb szintű tudás
konstruálásához. Egyetemleges a fejlődés minden gyermeknél, függetlenül a
társadalmi, földrajzi helyzettől.
B

K
Kulturális megközelítés: A fejlődés függ az adott kulturális és

társadalmi
viszonyoktól amikkel a biológikum kapcsolatot teremt.
UK
Adatgyűjtési módszerek:
önbeszámolók  szóban, írásban  Mire emlékszik a gyermekkorából?
Az emlékezet torzulhat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jó benyomás keltése
is torzító hatású. A kora gyermekkori emlékek kiesése.
3
természetes megfigyelések, pl. csecsemőnaplók. Megfigyelés több

környezetben  ökológia bevonása a pszichológiába. Kihívások, napi rutin,
szerepek.
Szintek az egyén életterében:
Makro rendszerek: adott

kultúrák,
társadalmak hiedelmei,
nézetei.
Exo rendszerek: nagyobb

társadalmi
intézmények pl. oktatási
minisztérium.
Nincs kapcsolat, de hat az
életre.
Mezo rendszerek: Nem

közvetlen
Találkozás, de hat az életre.
Pl. önkormányzat
Mikro rendszerek: tényleges

kapcsolat.
Család
A megfigyelések csak a mikro szinten történik, az, hogy milyen kapcsolat van
a többi szinttel és hogy azok hogyan befolyásolnak, azt nem lehet pontosan
megállapítani.
4
kísérleti módszerek: az alaphelyzeten változtatnak és nézik a reakciót.

Etikai
kérdések merülnek fel  nem okozunk a másiknak kárt, sérülést. Watson.
klinikai interjú módszere: az egyénre szabjuk a kérdéseket.
Kutatási tervek:
hosszmetszeti, logitudinális: pl.: 30 éven keresztül mérnek, évről
évre.
változékonyság vizsgálata
keresztmetszeti: bizonyos időszakban különböző korúakról gyűjt
információt,
egyéni különbségek vizsgálata.
FEJLŐDÉS: konvencionálisan 7 szakasz

1. méhen belüli fejlődés
2. csecsemőkor
3. kisgyermekkor
4. iskolás kor
5. serdülő kor
6. felnőtt kor
7. idős kor
Fontos az alszakaszokra bontás.
Az öröklés genetikai alapjai:
Humán genetika:
Francis Galton a humán genetika atyja úgy gondolta, hogy az értelmi

képességekben fellelhető egyéni különbségek, veleszületettek és szigorú
szabályok szerint öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Családfakutatásokat és
ikerkutatásokat végzett. Eredményei messzemenően igazolták hipotéziseit. Pl.
egy kiváló képességű ember fiai 48%-ban, fivérei 41%-ban, unokaöccsei 22%-
ban és unokatestvérei 13%-ban hordozzák ezt a tehetséget.
A morális kötelességtudat, az istenfélelem vagy a tudományos érdeklődés
öröklött természetünk részét alkotja.
Ma már tudjuk, hogy minden viselkedésünk a gének és a környezeti tényezők
kölcsönhatásának terméke.
5
A gének információ tartalma a DNS (dezoxiribonukleinsav) specifikus

bázissorrendjébe van beírva, amely egy bonyolult kémiai folyamat során
fehérjékbe (specifikus aminosavláncokba) tevődik át. A fehérjék nagy része
enzim, amelyek a sejt anyagcsere-folyamatainak szabályozásában vesznek részt.
E szabályozás rendkívül bonyolult, többszintű rendszert alkot, amelyekben a
gének, enzimek és más különböző kémiai anyagok (pl. hormonok),
ingerületátvivő agyagok stb. kölcsönhatásba lépnek egymással, és együttes
hatásuk hozza létre a szervezet anatómiai és viselkedési jellegzetességeit.
Ebből az is következik, hogy nincsenek speciális gének valamely
magatartásformára, nincsenek az agresszivitást, önzetlenséget, intelligenciát
stb. meghatározó gének.
Elemi átöröklési folyamatok:
Az átöröklés elemi mechanizmusainak kutatása: Gregor Mendel bencés

szerzetes-tudós (virágok – fehér, piros szirmok)
Minden magasabb rendű élőlény sejtjeiben két pár kromoszóma készletet
találunk, amelyek a géneket hordozzák. Egy gén két vagy több féle formában is
létezhet, ezeket alléleknek hívjuk. Mindkét kromoszóma azonos helyén (lókuszán)
található egy-egy allél. Ha egyformák akkor, homozigóta, ha különbözőek,
heterozigóta elrendezésről beszélünk. Heterozigóta génpár esetén az egyik
(domináns) allél elnyomja a másik (recesszív) működését, amely azt jelenti, hogy
a domináns fejlődik ki a testi jellegekben, a másik nem. A recesszív hatások csak
akkor érvényesülnek, ha a kromoszómapár mindkét tagja ugyanazt a recesszív
allélt hordozza (homozigóta recesszív).
Kromoszóma hibák:
Az emberi sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, ebből egy pár az ivari

kromoszóma. A nők XX, a férfiak XY ivari kromoszómát hordoznak. Elfordul,
hogy a sejtosztódás hibái folytán az ivarsejtekben ill. a megtermékenyített
petesejtben különböző rendellenességek keletkeznek a kromoszómák szerkezetét,
vagy elrendezését tekintve. Ezek a sérülések lényeges következményekkel járnak
a viselkedésre nézve.
A legismertebb kromoszóma rendellenesség az ún. Down-kór vagy mongoloid
idiotizmus. Az ebben szenvedő betegeknek 46 helyett 47 kromoszómája van, ami
úgy áll elő, hogy a 21-es számú kromoszómából nem 2 hanem, 3 darabot
6
hordoznak. A betegség viszonylag gyakori, tipikus tünetei minden 700.

újszülöttön felfedezhetők. Közülük csak minden 2. éri meg a két évet, átlagos
élettartamuk 20 év. Intelligencia hányadosuk 20 és 80 között van.
Annak esélye, hogy egy 20 éves anyának mongoloid gyermeke lesz, 1:3000, 25
évesnél ez az arány 1:2000, 40 évesnél 1:100.
Az egyik X-kromoszóma hiánya (XO) okozza az ún. Turner-szindromát, amely
2500 szülésből egyszer fordul elő. Az ebben szenvedő lányok nagy részének
nincsen menstruációja, és gyakorlatilag meddők. Az átlagosnál messze jobb
teljesítményt mutatnak a verbális feladatokban, ugyanakkor az átlagosnál
jelentősen elmaradnak a térbeli orientációt igénylő tesztek megoldásai során.
Megemlíthető, hogy az X-kromoszóma többlettel rendelkező férfiak (XXY, XXXY)
nőies karaktert mutatnak: kevéssé agresszívek, nagyobb elfogadó készséget
tanúsítanak, kerülik a versengő szituációkat stb. A betegség, amely minden
1000. csecsemőt érint, a Klinefelter-szindróma nevet viseli.
Régóta ismeretes az egynél több Y-kromoszómával (XYY, XYYY) rendelkező
férfiak gyakrabban vesznek részt erőszakos bűncselekményekben, és az átlagot
jóval meghaladó arányban kerülnek börtönbe ilyenek miatt.
A humángenetika módszerei:
A családi hasonlóság vizsgálata.

Ikerkutatások.
A genetikai meghatározás legmeggyőzőbb bizonyítékait az örökbefogadáson
(adoptáción) alapuló vizsgálatok képezik.
Intelligencia és egyéb mentális képességek:
A humán genetika egyik legrégebb óta vizsgált területe az intelligencia örökletes

háttere. Számos családfakutatás során a szülök és utódaik között általánosan
0,42, a testvérek között pedig átlagosan 0,47 megfelelést találtak az
intelligenciatesztek teljesítésében. Féltestvérek esetében a korreláció 0,31,
unokatestvéreknél 0,15. Az egypetéjű ikrek intelligencia hányadosai sokkal
nagyobb hasonlóságot (0,86) mutatnak, mint a kétpetéjű ikreké (0,60).
Az intelligencia egyéni változatosságának kb. egyharmada környezeti hatásokra
vezethető vissza.
Populáción belül mért genetikai különbségek értékei nem vetíthetők ki a
populációk közötti különbségekre.
Személyiségjegyek:
7
Az emberi személyiség, mint pszichológiai kategória számos viselkedési területre

bontható, mint pl. érzelmek, attitűdök, társas hajlam stb.
Extroverzió: egypetéjű ikreknél 0,51 korrelációt mutattak ki, kétpetéjűeknél –
ahol a genetikai rokonság „csupán” 50% - mindössze 0,21-et.
Erős genetikai befolyást találtak az érzelmi életre (0,40), kisebbet az
aktivitásszintre és a társas hajlamra (0,30 – 0,30). Érdekes módon a konformitás
készség viszonylag magas örökletességi értéket mutat (0,50).
Skizofrénia és egyéb pszichopatológiák:
Nagyon sok vizsgálat bizonyítja a skizofrénia örökletességét. A skizofréniára

való hajlam igen magas, 70%-os örökletességgel rendelkezik, fölülmúlva még az
olyan genetikailag erősen befolyásolt betegségek örökletességi-értékeit is mint a
cukorbetegség vagy a gyomorfekély.
Azon egypetéjű ikerpároknál, ahol az egyik depresszióban szenved, az esetek
65%-ában a másik is hasonló tüneteket mutat. Összehasonlításul: a kétpetéjű
ikreknél ez a korreláció csupán 14%. Hasonlóképpen markáns genetikai
befolyást állapítanak meg a szorongásos neurózis, anorexia nervosa,
pszichopátia, szomatizációs rendellenességek, kriminalitás, alkoholizmus stb.
terén.
8
Pszichológia szigorlat VIII. tétel
VIII. tétel:
A fejlôdési szakaszok (Erikson, Piaget). Az értelmi fejlödés Piaget
rendszerében
FEJLŐDÉS: konvencionálisan 7 szakasz
1. méhen belüli fejlődés

2. csecsemőkor
3. kisgyermekkor
4. iskolás kor
5. serdülő kor
6. felnőtt kor
7. idős kor
Fontos az alszakaszokra bontás.
Piaget:
Univerzális megközelítés – konstruktivista: A biológia és a környezet

határozza
meg az ember fejlődését. Képviselő: PIAGET, ő alkotta meg. A gyermek a saját
fejlődésének aktív résztvevője  törekszik arra, hogy ő irányítson, kontrolálja a
környezetet. Az ingereket – történéseket felhasználja egy magasabb szintű tudás
konstruálásához. Egyetemleges a fejlődés minden gyermeknél, függetlenül a
társadalmi, földrajzi helyzettől.
B

K
Csecsemökor:
Piaget: az értelmi és a mozgásfejlődés párhuzamos. 0-2 év: szenzomotoros
szakasz.
Azzal, hogy odamegy a gyerek válik kezdeményezővé. Az utánzás, mint
tevékenység: a tanulás elősegítése. A szülő a minta.
1
Kisgyermekkor:
Piaget: a műveletek előtti intelligencia szakasza.
Szimbólumok, képzelet.
A korszak borzasztóan telített érzelmekkel. Hiszti, toporzékolás, vágynak a
babusgatásra.

felfokozottság
Óvodáskor:
Jell.: Piaget:
Elméletek gyártása ha nem tud valamit megmagyarázni.
animizmus: megelevenítő gondolkodás, mindennek életet ad, pl. azért esik
mert valaki sír fönn
artificializmus: művi előállítás, pl. az eget festették, a tavat ásták
finalizmus: cél – okság, a gyermek szerint a dolgoknak nem okuk van
hanem céljuk
gyermeki realizmus: objektív és szubjektív között nem igazán tud
különbséget tenni, pl. álom
Azt a célt szolgálják mint a felnőtt életben a babonák.
Kisiskolás kor:
Piaget-t szakaszolás: konkrét műveletek szakasza
Társas viselkedés:
Átpártolás jelensége: kötődik a szülőhöz, de fokozatosan a kortársak felé kezd
orientálódni.
Megjelenik a szolidalítás és a versengés, önmagáért.
Megváltozik az ítéletrendszere: a következmény helyett a szándékot mérlegeli.
Erkölcsi ítélet:
Piaget:
Heteronóm erkölcs: 5 – 7 év: a legfőbb kötelesség az engedelmesség a
felnőtteknek
Autonóm erkölcs: 9 – 10 év: a szabályokat nem engedelmességből, hanem
belátásból kell betartani.
Decentrálás: a másik nézőpontját már képes átvenni, felvenni: együttműködést,
segítést teszi lehetővé
2
Játék: fontos, szerepjátékok, szabályjátékok – társasjátékok, igényli a

szomszédolást
Erikson:
Erikson: csecsemökor: ősbizalom a bizalmatlansággal szemben.
Kisgyermekkor: autonómia  önállóság. Szobatisztaság: szégyen áll a kétellyel

szemben.
Önállósodás.
Óvodáskor:
Erikson: kezdeményezés a bűntudattal szemben.
Az értelmi fejlődés Piaget rendszerében:

Óvodáskor:
Elméletek gyártása ha nem tud valamit megmagyarázni.
hanem céljuk
3
Pszichológia szigorlat X. tétel
X. tétel:
Magzat fejlödés, újszülöttkor és csecsemôkor, korai anya-gyermek kapcsolat
A magzati fejlődés jellemzői:(embriógenezis)
Az élet a fogamzással kezdődik.

Zigóta: 1 pontnyi méret
9 hónap alatt iszonyú nagyságrendű fejlődés megy végbe.
mitozis (másolás, osztódás) a hámsejtek pótlása is így

történik

Sejtosztódási formák

meiozis (ivaros sejtek)
nemi kromoszóma:23. XX XY
FÉRFI – tesztoszteron
NŐ – endoszteron
Rendellenességek:
xxy: hermafroditizmus
xyy: magas, buta, bűnöző hajlammal teli
3 alapvető szakasz:
1. csíra szakasz: megtermékenyítéstől a 8-10. napig, a méhbeágyazódásig
2. embrionális szakasz: beágyazódástól a 8. hét végéig. A szervek
kezdetlegesen, primitíven
védelem:
belső magzatburok: Amnion: vékony, erős, átlátszó hártya a magzat körül
ami a
magzatvizet tartalmazza
külső magzatburok: Chorion a méhlepény magzati alkotórésze
méhlepény: Placenta: összetett szerv, az anyától és a magzattól egyaránt
származnak
szövetei, a köldökzsinór köti össze az embrióval, gát: a közvetlen kapcsolat
elkerülése a mama és a magzat vére között, szűrő: tápanyagok, oxigén
bekerülését segíti, a salakanyagok kiszűrése
 az anyagcsereáram reagál a külvilági ingerekre
1
3. magzati szakasz: a születésig tart: mozog már a 8. héttől, de nem

érzékelhető, növekvő
aktivitás 6.-9. hónap azonban a 17-18. terhességi héten szünetel az aktivitás
mert az agy elkezd érni s ez legátolja egy időre a primitív mozgásokat.
Az aktivitás nagyon fontos része a fejlődésnek.

Az anya védő és tápláló környezetet biztosít.
A magzat nem független a külvilágtól, reagál.
A has igen erős zajt fogad be.  test hangjai, anya mozgása, külső zajok
Az anya érzelmei, élményei, betegségei, körülményei közvetve hatnak a
magzatra.
A magzati érzékelés:
mozgás érzékelés: vesztibuláris rendszer: fülben, egyensúly. 4. hónaptól
fejlődik és ettől kezdve érzékeli a mama mozgását
látás: kb. a 7. hónaptól: a magzat reagál a fényingerekre
hallás: reagálás a külső zajokra
Létezi magzati tanulás: a születés után a baba a mama szívdobogására vagy a
„kedvenc” zenéjére megnyugszik.
Befolyások a magzatra:
a mama közérzete: gyerek iránti attitüd, mennyire stresszes, egészségi
állapota,
táplálkozása
szélsőségesen alultápláltság
Halva születés, koraszülés, alacsony testsúly, kevés vitalitás – reagálás.
Teratogének: környezeti tényezők melyek eltérítik a normális fejlődét.
A születés bio-pszicho-szociális átmenet.


A babát trauma éri  hideg, mozgás, éhség, önálló légzés, mindennek ki van
téve a környezetében, kapcsolat a többi emberrel
Korai kötödés: a születéstől a 8. hónapig

Imprinting: azt követik a kacsák akit először meglátnak
Korai szenzitív periódus: születéstől az elsö pár óra
A csecsemő és az öt gondozó közötti pozitív, egymást segítő kapcsolat a kötödés.
Hosszan sír a gyerek  nem tudja csitítani  még jobban sír a gyerek  ez
fizikai bántalmazáshoz vezethet
Ha jól alakul a kapcsolat akkor létrejön az ősbizalom.
A korai fizikai kapcsolat kioldja a gondozói viselkedést.
Nyitottság más kapcsolatok felé.
2
M
 
GY GY
 
M M
 
GY GY
 
M
Bébi vonások: kerekdedség, selymes bőr, baba illat, mozgás, arc  pisze orr,
pici száj  pozitív hozzáállást váltanak ki.
Veleszületett torzult külső: nem váltja ki a gondozói viselkedést
Gyermekágyi pszichózis, szülés utáni depresszió: nem gyakori de előfordul, nem
független a hormonális változásoktól.
Válaszviselkedések: vele született reflexek: fogó reflex, pislogó reflex, szopó
reflex.
A születés után skálákkal vizsgálják, hogy egészséges-e a baba:
apgar skála: színe, szívverése, reflexek
brazelton skála: neurológiai állapot, reflexek, izomtónus, válaszkézség,
figyelem.
Hermann Imre: az anya-gyermek kapcsolat ösztönhelyzet, öröklött cselekvési
mintákkal  megkapaszkodási ösztön  bizonyíték a fogó reflex, 0 – 4,5
hónapig váltható ki, fontos a reflex kialvás.
Moro féle átkarolási reflex: kézzel és lábbal ölel át ha fél
Sírás: fontos a mennyiség, időtartam, mennyire képes az anya megnyugtatni.
Mosoly: Az elsö mosoly gázmosoly, nincs köze az örömhöz a böfögéshez kell, de
fontos, hogy a szülő visszajelez és ez végül ösztönzi a babát az érzéskifejezésre.
Elsö szociális mosoly: 3. hónap
Szemkontaktus: 1. hónap végén intenzíven nézi a felnőttet.
A csecsemő az emberi arcot preferálja:
Nézés: Frantz: Milyen sokáig nézte a csecsemő a képet?
   
a legtöbb ideig nézte
3
Tömegreakció: felélénkülési reakció, tömegesen reagálnak a gyermek testrészei.
Sérült vagy nem meglévő anya-gyermek kapcsolat:

Harlow rézus majmokon kísérletezett:
az egyik csoportnál az anyát fémvázzal helyettesítették, a másiknál szőrös
műanyával
az egyik esetben teljesen izolálták a kölyköt, a másiknál a többi
majommal lehetett
megfigyelt emberi viselkedések:

Spitz, Bowlby:
Hospitalizációt vizsgálta  árvaházi gyerekeket látogatott  nem alakult ki az
ősbizalom
Csecsemő érzékelése: a csecsemő képes térbeli érzékelésre

Hallás: érzékeli és preferálja a hangokat
Látás: homályos látótér, az anya arcát látja szoptatás közben,
szemkontaktus: 30 cm, fontos az anya-gyerek kapcsolat megalapozásában. 7-
8 hónap: teljes látásélesség, mintaélesség
Szaglás, ízlelés: nagyon jól fejlett, növekedéssel kissé halványuló
szaglás. Édeskés, savanykás ízeket kedvelik, a jellegzetes arckifejezések
ösztönösek.
tapintás, hőmérséklet, testhelyzet: érintésre reagálnak, fontos a testi
kontaktus, érzékeny a hőmérséklet változásra, testhelyzet: sokáig labilis de
érzékeli.
Válaszreakciók  veleszületett reflex


tanult reflex: külvilághoz való alkalmazkodás
érzelmek:
2 féle nézet:
Watson: 3 primitív érzelemmel születünk: félelem, harag, szeretet
Campos: 6 alapvető érzelem: öröm, harag, undor, csodálkozás,
félelem, szomorúság  a legkorábbi időktől léteznek.
Az érzelmek a külvilághoz kapcsolódást segítik.
4
Az idő előrehaladtával a globális reakciókból kiválnak a pozitív és a negatív

reakciók.  
Szeretet Félelem, Harag
Temperamentumok: (vérmérséklet, uralkodó hangulat, aktivitás, interakció

erőssége, szociabilitás):
Thomas és Chess együtt dolgoztak:

1950-70 logitudinális vizsgálat:
3 féle temperamentummal születhet egy gyerek:
könnyű csecsemők: játékosak, biológiai funkciók rendszeresek voltak, új
helyzethez gyorsan alkalmazkodtak
nehéz gyerekek: a biológiai ritmusuk rendszertelen, ingerlékenyek, az
új helyzetre hevesen és rendszertelenül reagáltak
nehezen felmelegedő csecsemők: aktivitási szint alacsony, válaszok
gyengék, az új helyzethez lassan alkalmazkodtak
Felnőttkorban is kiütköznek ezek a temperamentumok, fontos az anya és a

gyermek illeszkedése egymáshoz.
// Korszakok: Első 3 év: „Ölelj át!”.

3 éves kor: „Tegyél le!”
13-14 éves kor: „Hagyjál békén!”
17-18 éves kor: férfinek, nőnek mondva: „Ölelj át!” //
MOZGÁS FEJLŐDÉS:
Kitágul a cselekvési kör. Először szemlélődés majd tevékenykedés.
Mászás, ülés, állás: 1. év
Piaget: az értelmi és a mozgásfejlődés párhuzamos. 0-2 év: szenzomotoros

szakasz.
Azzal, hogy odamegy a gyerek válik kezdeményezővé. Az utánzás, mint

tevékenység: a tanulás elősegítése. A szülő a minta.
Winnicott: átmeneti tárgy plüssállat, takaró  kötődés, stabil pont  nem
szabad elvenni tőle.
5
A mosoly:
Gázmosoly
Szociális mosoly
Differenciált szociális mosoly  itt már különbséget tesz a személyek
között.
8 hónaposok szorongása: szeparációs szorongás.
Konstanciák jelensége: állandóság

Egy csecsemőnek még nincs (2 éves korig) szilárd emlékezet, nincs állandóság.
A konstanciák fokozatosan alakulnak ki.
1. Nagyság konstancia: 6 hónapos kor körül kezd kialakulni és a
kisgyermekkor végéig nem teljesen szilárd.  nagyság becslés a távolság
növekedésével.
2. Forma konstancia: A tárgyak helyzetből való, helyzettől függő
megkülönböztetése. A tárgyról szerzett tapasztalatait rendezi egységbe a
csecsemő.
3. Helyzet konstanciája: egy helyzet részeként éli meg az embert és nem a
helyzettől függetlenül.
4. Világosság konstanciája: egy pingpong labda világosban és sötétben is
fehér felismerése.
5. Tárgy konstancia: 3-4 hónapos kor: csak akkor létezik a tárgy, ha látja.
A korai anya-gyermek kapcsolat:
A korai anya-gyermek kapcsolat fontossága:
A megkapaszkodás:
Az embercsecsemő, létfeltételeit tekintve koraszülött. Nem csak megszerezni nem

tudja táplálékát, hanem a szopási helyzetbe is bele kell tanulnia; a szopó
mozdulatot is be kell gyakorolnia. Helyzetváltoztatásra nem képes. Ha
kényelmetlen testhelyzetbe kerül, maga nem tud kiszabadulni belőle. Nem
születik olyan reflexekkel, amelyek életveszélyben megmentenék. Léte anyjától
függ.
A kisgyermeknek hosszú ideig az anyja az egyetlen, a legfőbb emberi kapcsolata,
s így ez a kapcsolat feltétele és első mintája az olyan kötődéseknek, amelyeket
felcserélhetetleneknek tudunk megélni.
6
Megvannak a maga öröklött viselkedési mintái. Ezért is tekintjük az anya –

gyerek kapcsolatot ösztönhelyzetnek. Az anyát az ivadékgondozás ösztöne
készteti arra, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit már akkor is megértse, amikor a
csecsemő még nem tudja magát differenciáltan kifejezni.
A megkapaszkodásnak, mint ösztönös eredetű viselkedési mintának legfontosabb
szerve a kéz, kivitelezése, cselekvésben való megjelenése pedig a tenyérreflex
vagy más szóval: fogó reflex. Ha az újszülött tenyerét valamilyen tárgyal, vagy a
mutatóujjunkkal megérintjük, az ujjaival átfogja.
Ez a reflex, születéstől kezdve a 4 – 5. hónapig váltható ki.
A reflexműködés addig tart, amíg a látás és a kézmozgás összerendeződése el
nem éri azt a szintet, amelyen a gyerek valóban fogni tud.
HERMANN: A fejlődésnek egy alacsonyabb fokán, az emberré válás útján, az
ember ősének gyermeke éppen úgy az anyjába kapaszkodva töltötte élete első
hónapjait, mint a ma ismert majmok. Ezt az összefüggést alátámasztja a Moro
által leírt átkarolási reflex is. Ha az 1 – 3 hónapos, hátán fekvő csecsemő
párnájára két kézzel ráütünk, karjával olyan mozdulatot tesz, mintha átkarolna
valakit; hasonló mozgást végez a lábával is.
Alap az ideális fejődésre.
A szeretetkapcsolat hiánya  ha a születéstől nincs szeretetkapcsolat akkor a

gyerek nem tapasztalja meg a szeretetet  antiszociális viselkedés.
A szülő korai elvesztése: aszociális viselkedés  nem tud igazán kapcsolódni
Regresszió: fejlődési fokról való visszaesés.
Az értelmi és az érzelmi fejlődés nem választható külön.
Hospitalizmus: (ez a lakul ki mikor pl. a gyerek korházba kerül – a nevét is
innen kapta) nyűgös, nyafogós  düh, harag kimutatása, elkezd fogyni, egyre
kevesebbet kontakttálnak majd teljesen elvetik, álmatlanság, az arc
kifejezéstelen – közöny, letargia; az értelmi fejlődésük is elakad.
A személyek felcserélhetővé válnak, pillanatok alatt elkezd kötődni, de, hogy
nem kelljen attól félnie, hogy elhagyják inkább ő maga, szakít.
Rejtett érzelmi elhanyagoltság: Bowlby: korai kötődés időszaka (0-8 hónap):
Kettős helyzet alakul ilyenkor: külső és belső más.
 
Mindent megtesz az anya. Hiányzik a belső harmónia köztük.
Nem értik egymás üzenetét  az anya saját vágyait akarja a gyermekkel
teljesíttetni.
Manifeszt: külsőség, elvárás.
Látens. rejtett vágyak
7
Leont, Danzinger: Albán csecsemők: tárgyi inger hiánya: lekötözték őket 1 éves
korig, de a szociális inger megvolt mert sok ember forgolódott körülötte. Az ő
fejlődésüket hasonlították össze a bécsi gyerekek fejlődésével akiknél a tárgyi
inger kiemelkedő volt de a szociális inger nem volt kielégítő, nem volt elegendő.
Albán gyerek 1 éves: a mozgásfejlődés el volt akadva ugyanakkor a szoc.
képességek sokban meghaladták a bécsi gyerekekét. Az Albán gyerekek 1 éven
belül behozták a mozgási lemaradást, a szocializáció pedig kiemelkedően magas
fokú volt. Az anya az érzelmi indíték, motivátor.
H. F. Harlow: műanyás kísérletek a rézuszmajmokkal:

Újszülött rézuszmajmokat néhány órával születésük után véglegesen
leválasztottak az anyjukról, s továbbiakban a majomanyát „műanya”
helyettesítette.
Harlow kétféle műanyát szerkesztett. Az egyik szőrős anyagból készült, kissé
megdőlt testel, fából faragot fejjel. A másik egy henger alakú, megdöntött
fémrács.
A két műanya élettanilag egyforma értékűnek bizonyult. A két csoport egyforma
mennyiségű tejet szopott.
Az anyai kapcsolat szempontjából azonban az értékük igen eltérő volt. A kis
rézuszok ugyanis átlagosan napi 15 órát töltöttek a szőranyába kapaszkodva, és
alig 2 órát a fémanyán. Ez teljesen független volt attól, hogy melyikről kaptak
enni: a fémanyán szopó majmok ugyanolyan mértékben kapaszkodtak a
szőranyába, mint a szőranyán szopók.
Arra következtethetünk, hogy a gyerek – anya kapcsolatnak lényeges vonása a
testközelség.
Harlow kísérletsorozatának a következő epizódja: A szőranyán nevelkedő
majmok ketrecébe váratlanul egy játék mackót tettek be. A játék mackó
mechanikai berendezés segítségével néhány lépést tett, s közben dobolt. A
kicsinyek az első 2 hónapban rémülten menekültek előle, és rácsimpaszkodtak a
szőranyára. A 3. hónap végén nekibátorodtak, közeledtek a játékállathoz, meg is
fogták.
Viselkedésük azt mutatta, hogy a szőranya is ad biztonságot. Ez az élettelen
jelenlevő pusztán azzal, hogy rá lehet csimpaszkodni, alkalmas arra, hogy
csillapítsa a félelmet, és veszélyes vállalkozásokban támaszpont legyen.
Harlow és más kutatók azt elemezték, hogyan viselkednek a műanyán
nevelkedett majomgyerekek egy játszószobában, az anya jelenlétében és
távollétében.
A szőranyán nevelkedett rézuszok eleinte óvatosak voltak, erősen kapaszkodtak
az anyába, majd hirtelen elengedték, s elkezdtek barátkozni a játékszerrel. A
szőranya ekkor is támaszuk volt: a kis majom vissza visszatért hozzá, oda vitte
neki a kockákat és a többi fajátékot. A szőranya árnyékában tehát van
8
manipulációs tevékenység, jóllehet alacsonyabb szintű, mint az igazi anyán

nevelkedett rézuszoknál.
Egészen másként viselkedik azonban a majom, ha a szőranya nincs jelen.
Dermedten kuporog, ujját szopja, vinnyog, rázza magát, oda-oda kap egy
tárgyhoz, de játékos manipuláció nem alakul ki.
A fémanya ezzel szemben nem megnyugtató. A csak fémanyával együtt élő
rézuszok a játszószobában az anya jelenlétében is rémülten rohangálnak, vagy
dermedten fekszenek, földhöz verik magukat. Játékos tevékenységnek nyoma
sincs.
Éppen így viselkednek a teljesen magányosan nevelt kismajmok is. A
játékszobában nyugtalanok nem manipulálnak.
Az elszigetelten vagy műanyán nevelt majmok felnőtt korukban általában
kerülték a szexuális életet. Az ilyen nőstény menekülni igyekezett a hím elől.
Némelyiküket mégis sikerült megtermékenyíteni, csakhogy ezek azután rossz
anyák lettek. Mind a heten rosszul bántak gyermekükkel: 5 durván, 2
közönyösen.
3 közülük másodszor is szült, s ekkor lényegesen javult kapcsolatuk
gyermekükkel.
9
Pszichológia szigorlat XI. tétel
XI. tétel
Kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor jellemzöi
Kisgyermekkor: 1-3 éves kor:
Erikson: csecsemőkor: ősbizalom a bizalmatlansággal szemben.

Kisgyermekkor: autonómia  önállóság. Szobatisztaság: szégyen áll a
kétellyel szemben.
Önállósodás.
Testméret, testsúly rohamosan nő. Erőteljes izomfejlődés.

Fejlődik az agykéreg, egyre több idegsejt kapcsolódik össze.
Kialakul a gyorsabb vezetést segítő szigetelés.
A homloklebeny erőteljes fejlődése: látási információk integrálása, egyensúly

megtalálása.
Beszéd fejlődése, problémamegoldás, állandóság konstancia kialakulása, én
tudat létrejötte, aktív járás.
Járás fejlődése: látási információk integrálása majd az egyensúly megtalálása s
a belső, külső információk összehangolása.  Ez lehetővé teszi az anyától való
térbeli elszakadást..
Nagymozgások  ugrás, futás, bukfenc.
Finom mozgások, kézügyesség: rajzolás, könyvek nézegetése. Pontos
koordinációt igényelnek ezek a tevékenységek. A tárgyakkal végezhető összes
művelet kipróbálása.
Eddig: Mi ez?
Most: Mit lehet vele tenni? Miért?
Éntudat:
Saját magát önálló lényként tekinti. Az önmagunkról tudás, saját testünkről,
képességeinkről, élményeinkről megőrzött tapasztalatok összessége.
1
Kezdetben a külvilág és a gyermek nem választódik szét a tudatában.

Fokozatosan emelkedik ki a környezetből megtapasztalja, hogy saját akarattal,
vágyakkal rendelkezik.
2 vonal: a gyerek saját testéről, testi aktivitásáról szerez tapasztalatokat 
testséma, 1. év vége felé  nézegeti a kezet, befolyásoló, pl. szülő viszonyulása
a gyerek testéhez.
Én csinálom élménye: akarat, akadályoztatás reakciója: düh. Interperszonális
kapcsolatok: a gyerek a korai időben az agyára van utalva. Később el kezd
kiemelődni a mama környezetéből. Társas játékok szerepe:
• Én formálás játékai
• Átéli mindkét szerepet a játékban, pl. adó, kapó, passzív
Cselekedetekre visszajelzés a szülőtől.
Ahogyan viszonyulnak hozzánk olyanok leszünk.
Az, hogy mivé alakulunk a környezet reakciói alakítják.
Autonómia a kétellyel, szégyennel szemben.  a világ szabályoz, tiltások,

korlátozások, tisztaságra szoktatás.
A gyerek saját akaratával akarja a világot irányítani (3éves kor).
Fontos a szakasz jó kimenetele  biztonság, óvás a tehetetlenségtől


bátorítás, dicséret, megerősítés
Piaget: a műveletek előtti intelligencia szakasza.

Szimbólumok, képzelet.
A korszak borzasztóan telített érzelmekkel. Hiszti, toporzékolás, vágynak a
babusgatásra.

felfokozottság
Óvodás kor: 3 – 6 éves
Erikson: kezdeményezés a bűntudattal szemben.
Megszilárdul az én tudat.
Dackorszak tombolása: megtagadja a tiltásokat, szembe szál.
„Én akarom, Én teszem, Én irányítom, Én döntöm el!!!”
feszegeti a határokat
szülői reakciók  tiltásokat hangoztató

2
bátorító szülő
PAUSZ - GÖRBE
Tiltó közép Bátorító
A népesség középütt van.
Tiltó szülő:
Csökken az önbizalma, negatív önkép, inkompetencia: nem tudja a környezetét
befolyásolni külső kontrolos személy
Felelősséget áthárítja másra, társ függő
Indulati síkon próbálja megoldani a problémáit
Külső Közép Belső

Úgy véli, hogy nem Saját értékrendszer.
rajta múlnak a dolgok. Irányítás, befolyásolás.
Bátorító – engedékeny – szülő:

Erős önbizalom, bízik a környezetében, kompetencia, felelősség saját tetteiért,
belső kontroll.
Önálló autonóm ember, sikeresen oldja meg a problémáit.
Testalkat:
Hengeres rövid végtagok, arányaiban nagyobb fej  ez változik meg 6 éves
korra: megnyúlás
Mozgásfejlődés erőteljes
3
Tovább fejlődik a finom manipuláció  , alkotás, a tárgyak rendeltetésszerű

használata
Automatikus és biztonságos járás
Komplex, bonyolult mozgások
Szokások kialakulása:
Egészségre nevelés (fürdés, fogmosás) utánzással, fontos a követendő modell 
értékrendszer, ízlésrendszer.
Feszültség fűti az utánzást: olyanná lenni vágy, ez pozitív feszültség, akit
utánzok akkor is ott van, ha valójában nincs is jelen: belső hiány pótlása.
INTERIORIZÁLÁS: utánzás az alap: azonosítás. Belsővé tételt jelent, belső
kényszer az ami vissza tart a tiltáskor (én nem akarom megtenni).
Ha nem történik meg az azonosítás, vagy az azonosításban zavar lép fel:
nem alakul ki a vágy a másikhoz való hasonlóságra
fontos személyek gyakran változnak
olyan személlyel azonosul aki maga is társadalom ellenes
ANTISZOCIÁLIS személyiség, ellenségeskedő, nem érdeklik a társai
Emlékezet fejlődése:
Iszonyatosan jó memória
Mondókák, mesék pontos ismerete
Gyermekkori amnézia megszűnése
Első emlékek
Gondolkodás, művelet előtti intelligencia:
Szinkretikus gondolkodás
Tagolatlan, globális
A felnőtt szétválaszt, letapogat – a gyermek nem tud szétválasztani.
Nem veszi észre a fonákságokat: fejen álló házikó
A relációkat abszolút tulajdonságként kezeli: nem tudja a jobb – ball relációt
megkülönböztetni
Élményvezérlésű gondolkodás: hatalmas
Vágyak, szorongások leképezése – fantázia

önmagához viszonyít mindent
a mennyiséget még nem tudja: a poharak közül azt tartja több
tartalmúnak amelyikben magasabban áll a folyadék.
4
FRUSZTRÁCIÓ: tehetetlenség bénító érzése akadálynál

Regresszió: visszafejlődés, visszaesés
Agresszió
Testi korlátok, nevelési korlátok
Lewin kísérlete óvodásokkal: agresszió: elzárás a vonzó játékoktól
Fontos, hogy a kísérlet ne okozzon maradandó károsodást
Óvodáskori műveltség:
Közvetítő: szülők, óvoda
Hiányos, torzító tényezők: nem a valóságnak megfelelő, nem képes rendszert
Gyermek központúság
Gyermek mitológia: valóság és a mítosz egybedolgozása
Gyermeki etimológia: bizonyos szavaknak önkényesen ad jelentést
Gyermek kiemeli az ellentéteket
A világ megváltoztathatatlansága (kell)
Érzelem és élmény vezéreltség
Természeti törvények:
Keletkezés, növekedés, idő, halál  Wallon gyerekeket kérdezett ezekről

Ahol a gyerek nem tud valamit megmagyarázni, ott elméleteket kezd gyártani.
Jell.: Piaget:

hanem céljuk
5

Kisiskolás kor: 6-12 éves

Iskolaérettség, alkalmasság,
Megfelelés a követelményeknek
Nagy váltás
Feltétele:
biológiai érettség, első alakváltozás: arányosabb testforma, súly,
magasság; idegrendszer megfelelő fejlettsége
pszichológiai fejlettség: viselkedés kontroll, nagyobb kitartás, feladat
tudat: teljesítmény fontossága és igénye, helyzet megértés, csökken a
viselkedés érzelmi telítettsége: látencia lappangás: kiegyensúlyozottabb
korszak kezdődik
intellektuális érettség: általános tájékozottság, számfogalom,
beszédkészség, ábrázolókészség, emlékezeti teljesítmény
Piaget-t szakaszolás: konkrét műveletek szakasza
Társas viselkedés:
Átpártolás jelensége: kötődik a szülőhöz, de fokozatosan a kortársak felé kezd
orientálódni.
Megjelenik a szolidalítás és a versengés, önmagáért.
Megváltozik az ítéletrendszere: a következmény helyett a szándékot mérlegeli.
Erkölcsi ítélet:
Piaget: 5 – 7 év:
Heteronóm erkölcs: a legfőbb kötelesség az engedelmesség a felnőtteknek
9 – 10 év:
Autonóm erkölcs: a szabályokat nem engedelmességből, hanem belátásból kell
betartani.
Decentrálás: a másik nézőpontját már képes átvenni, felvenni: együttműködést,
segítést teszi lehetővé
Játék: fontos, szerepjátékok, szabályjátékok – társasjátékok, igényli a
szomszédolást
Nevelői légkör hatása a személyiség fejlődésére:

Lewin: iskoláskorú gyerekek, 3 csoport
1. autokratikus vezetés: (tekintély elv): kritizálás, negatív dolgokat mond
6
2. laissez – faire (hagyd csinálni): nevelő nem törődött a gyerekekkel, nem

bírál – nem dicsér
3. demokratikus légkör: tanár megfelelő instrukció, pozitív megerősítés, csak
ha szükséges akkor bírál
Hatás a csoport tagokra, viszonyokra:

Feladat: festés
1. meghatározta a színt
2. az se baj ha nem fest
3. bármilyen tojást festhet
Benn a tanár:
1. szorgalmasan fest, csönd

2. mindent csinálnak csak nem festenek, hangzavar
3. festenek, folyik a kommunikáció, jó hangulat
Kimegy a tanár:
1. valaki átveszi az irányítást, agresszió, frusztráció, bűnbak képzés

mechanizmusa: társ ellen fordulnak
2. nem változik semmi
3. nem változik semmi
Főnökre, szülőre is érvényes!
7
Pszichológia szigorlat XII. tétel
XII. tétel:
Serdülökor jellemzöi:
Prepubertás kor 11 – 12 év
Pubertás kor 13 – 18 év
Ugrásszerű változások minden téren

Biológiai háttér: testméret, testalak változás, hormonális változások – szex
hormonok beindulása, másodlagos nemi jellegek
Nyugtalanság, álmatlanság
Bizonytalanság, ijedtség
Meg kell ismernie újra a testét és meg kell szoknia  manifesztálódás  órák a
tükör előtt
Önismeret igénye
Mások véleménye fontos (a kortársaké és nem a szülőké)
Igényli, hogy a személyiségét tárgyiasult dolgokkal igazolja:
• Napló
• Aláírás
• Öltözködés
• Hajviselet
• Gyűjtőszenvedély
Panaszok a serdülőkre, magatartási és viselkedési zavarok

Galerik vagy bandázás
Megnő a kortársak jelentősége, referencia személyek
Meg van a lehetőség és a veszély a galerisodásra: átmeneti csoport,
nyilvánosság iénye, feltűnés, meg akarják magukat mutatni, destruktív
bűncselekmények
Élettér: nyilvánosság igénye
• Utca
• Kocsma
• Megállók
• Terek
Agresszió kiélése.
Sokkal lazább a belső struktúrája, mint bármely formális csoportnak. Nagy a
fluktuáció: ki – bevándorlás. Gyakori a partner csere is. A csoport nem igazán
tűri a páros intimitást. Csak nyilvánosan, belül engedi megélni.
Biztonságot ad a fiatal számára.
Az ösztönkiéléseket lehetővé teszi – teret enged.
Oppozíciós (szembenállási) igény jellemzi a fiatalt.
1
Pszichológia szigorlat XII. tétel
Próbálgatja a határait. Helyét, szerepét keresi.

Önkéntes csoport, a serdülő szabadon dönt.
2
Pszichológia szigorlat XIII. tétel
XIII. tétel:
A személyiség pszichológia fogalma. Fontosabb személyiségelméleti
irányzatok
A személyiségpszichológia fogalma:
Személyiség fogalma: A személyiség külső hatásokra kialakult belső

feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetőségeknek) az
egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen
integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a
környezethez. Ez a viszonyulás lehet aktív vagy passzív, az alkalmazkodás
önálló (autonóm) vagy önállótlan (konformista).
Fontosabb személyiségelméleti irányzatok:
A személyiség diszpozicionális megközelítése
A.: történeti elözmények:

Hippokratész (i.e. 400 körül) követöje: Galinos: a különbözö
testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség jellemzöit
vér, sárga epe, fekete epe, nyálka

Scheldon (1942): szomatípus (testalkati típus)
testalkat viselkedés megküzdési mód
1.: Endomorfikus (kövér)
2.: Mezomorfikus (izmos)
3.: Ektomorfikus (agyi)
Ketchmer:
testalkat temperamentum betegség
1.: Piknikus (kerekded)
2.: Azténiás (agyi)
3.: Atlétikus (izomzati)
B.: Eysenck és Cattell típustana:
1
Diszpozicionális (vonás) – elmélet: az emberek bizonyos dimenziók mentén

értelmezhetök pl.:
Nyitott (extravertált) zárt (introvertált)

Barátságos barátságtalan
A két szélsöség közé esik az emberek többsége.
Az emberek egyazon személyiségjellemzök mértékében térnek el egymástól. A
vonások kombinációja adja az egyéniséget.
R. Cattell (’40-es évektöl): 16-ra redukálta az egyéniség megismeréséhez
szükséges dimenziókat. 16 pf kérdöív
CPI-teszt: kérdöív már 300 kérdésböl állt
Egymásra vetítették, rajzolták ezeket:

érték
Dimenziók
Eysenck: Bár a Hippokratészi tipológiára épít de összefügg Cattell-el.
introvertált
melankolikus flegmatikus
érzelmileg labilis érzelmileg stabil
kolerikus szangvinikus
extravertált
2
A személyiség szintjei:
1. szint: típusok
2. szint: vonások
3. szint: szokások
4. szint: speciális vonások
A típus születéstöl fogva adott, a hierarchia Eysenck szerint felülröl lefelé

rendezödik.
Eysenck szerint a típus-sajátosság az idegrendszeri müködéssel függ össze
biológikum meghatározó
C.: BIG 5:
Különbözö eljárásokkal végzett vizsgálatok statisztikai elemzésböl

született:
extraverzió Ezek kombinációja, az

kellemesség, barátságosság összetevök különbözö
lelkiismeretesség, felelösség arányai adják az
emoncionalitás egyéniséget.
intellektus
D.: A szituacionizmus és interakcionizmus irányzata:
szituacionizmus: Walter Mischel: változók (szituációk) nyomán

alakul ki a viselkedés
interakcionizmus: Endler Magusson: a személyiségvonások és a
szituációk egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést
E.: Murray szükségletrendszere:

Motivációs irányzat: viselkedésünk mögött szükségleteink állnak:
3
a) Elsödleges szükségletek: víz, étel, levegö, szex: a

biológikum meghatározza öket
b) Másodlagos szükségletek: pszichogének: pszichológiai
felépítésünk sajátosságai: hatalom, teljesítmény
E szükségletek motivált viselkedést indítanak, intenzitása függ a szükséglet

erösségétöl.
szükséglet
motívum motivált viselkedés
külsö környezet
TAT-teszt: A szükségletek mérése: 20 képet mutatnak az alanynak melyek nem

túl egyértelmüek. 1-1 történetet kell kitalálnia az alanynak.
Ez egy projektív (kivetítés) – teszt → A vizsgált személyek látens szükségleteiket
vetítik a képbe.
A diszpozícionális elméletek kritikája:

elörejelzésben, megmagyarázásban nem teljesített jól
viselkedést vonással, vonást viselkedéssel magyaráz
a kutatók önkényesen döntik el, hogy milyen dimenziókat hasonlítanak
össze.
Biológiai elméletek:
A.: Alkattan:
1. Hippokratész (i.e. 400 körül) követöje Galinos: a külömbözö

testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség
jellegét. Vér, sárga epe, fekete epe, nyálka
2. Sheldon (1942): szomatípus (testalkati típus)
Testalkat → viselkedés → megküzdési mód
endorfikus (kövér)
mezomorfikus (izmos)
ektomorfikus (agyi)
Ketchmer:
Testalkat → temperamentum → betegség
piknikus (kerekded)
azténiás (agyi)
atlétikus (izomzati)
4
3. testmüködés: az öröklödés vizsgálata a személyiség terén:

Mineszotai örökbefogadási és iker vizsgálatok
B.: temperamentum: Buss, Plomin:

Öröklött személyiségvonások, amik egész életre kihatnak,
változatlan formában fennmaradnak .
szociabilitás
aktivitási szint Buss és Plomin szerint ezek a jellemzök
emoncionalitás öröklödnek
Alaptermészet valóban öröklödik, egész életen át kísér, de a tapasztalatok

korrigálnak. Élet/veszélyes szituációkban az alaptermészet jön elö.
C.: Agymüködés és személyiség:
Eyseck:
Mindent lehet gyógyszerrel kezelni.
Az agymüködés határozza meg a személyiséget.
Intro-extraverzió az agykérgi avousal-szinttel (általános aktivitási szinttel) függ
össze.
Minden embernél változó, hogy mekkora az ö aktivitási szintje .
Magas Alacsony
Az introvertáltakat magasabb általános aktivitási szint jellemzi mint az

extrovertáltakat.
Az introvertáltak halkra, az extrovertáltak hangosra állították be a magnót a
kísérletnél.
A monoton feladatokat az introvertált jobban bírja.
Gray:
Az agyunkban van egy megközelítö rendszer = GO és van egy gátló rendszer =
STOP . A viselkedést alapvetöen ez a kettö szabályozza.
5
GO → arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, ösztönzö ingerek felé

forduljon = jutalom rendszer. Felelös a pozitív érzelmekért. Kellemes
események, érzelmek elövételezöje.
STOP → gátolja a személyt abban, hogy a célok felé elmozduljon. Büntetés jelzö
ingerekre érzékeny → szorongás és negatív érzések. Büntetés elkerülö rendszer
ez.
GO túlmüködés-alulmüködés STOP túlmüködés-alulmüködés

Fogékony nem reagál érzékeny nem reagál
a jutalomra büntetés jelzésre
Zuckerman:
Szenzoros élménykeresés (SÉK):
A személy folyamatosan érzékleti ingert keres.
új, összetett, változatos, izgalmas érzékleti ingert keres
szereti a kiszámíthatatlan helyzeteket
gyorsan vezet, gyorsan dolgozik, veszélyes sportok
gyakran váltogatja partnereit
a GO rendszer müködése nagyon aktív
ha nagyon felpörög a helyzet, erös stressz helyzet, katasztrófa helyzet →
pánikba esnek leblokkolnak, hisztériáznak
Ez ami alapján a viselkedés elöre jelezhetö és a személyiség leírható.
↑SÉK ↓SÉK
6
Pszichoanalitikus irányzat:
B.: A személyiség topografikus modellje:
Jéghegy modell: tudatos

Elfojtás felhozás álomból
víz
tudatelöttes
tudattalan
Elfojtás mechanizmusa: lesüllyed a tudattalan birodalmába egy szorongással

összekapcsolódott emlék, kitaszítja a tudatából, elfolytja → itt munkálkodni fog,
nem hagyja békén az embert → a tudattalan kerülö úton visszajár. pl.: álom,
fantázia, (freudi) elszólás)
C.: A pszichoszexuális fejlödés szakaszai:
0-5 év között alapozódik meg az, hogy milyen lesz a személyiség.

Ha adott szakaszban nem oldódik meg a konfliktus, akkor fixálódik a személy →
következtében a személy a további szakaszokban nem tud megfelelöen fejlödni,
személyiségfejlödési rendellenesség fog kialakulni. Ok:
nincs kielégítve az igény
túlzott kielégítettség
1. 0-18 hónapos korig – orális szakasz:
száj és szájkörüli terület, a feszültség csökkentésének és az örömnek
(örömforrásnak) a szopást, cumizást tekintik. Konfliktus: a leválasztás,
elválasztás a mellröl.
a. Orális bekebelezés fázisa: 0-6 hónapos korig: Magához vesz
bizonyos dolgokat. Ha kialakul az ösbizalom a mamához, akkor
alakul ki a pozitív személyiség, ha nem, akkor pesszimista,
bizalmatlan lesz a személy. Itt alapozódik meg a hiszékenység.
b. Orális szadisztikus fázis: 6-18 hónapos korig : A rágás
megindulásával hozható összefüggésbe. Ha valaki fixálódik: drog,
7
alkohol. Aki nem fixálódik az is keresi az orális kielégülést csak

nem olyan mértékben.
2. 18 hónap – 3 éves korig: Anális (fenék) korszak: Konfliktus a tisztaságra
való szoktatás. A belsö vágyak kielégülését külsö korlátok kezdik
megszabni. Fontos, hogy sok ösztönzést és dicséretet kapjon a gyerek.
Fixálódás kialakulnak az anális kiürítö
személyiség vonások (rendetlen, kegyetlen, ellenséges, pusztító vonások)
anális visszatartó
személyiségvonások (merev, kényszeres személyiség vonások)
3. 3-5 éves korig: Fallikus szakasz: A feszültség a nemi szervekre terelödik.
Szexualitás korai csírái. Az azonos nemü szülövel kezd ellenségessé válni.
Büntudattal jár. Segít a felettes én kialakulásában.
Fixáció: férfiak:
macho pasik
agresszív szexualitás
extenzív szexuális élet
szexuális és szakmai impotencia
nök:
csábító és kacér viselkedés
4. látencia szakasz: 6 éves kortól kiskamasz korig: A gyermek szexuális és
agresszív késztetése nem olyan aktív. Okai: testi változások, felettes én
megjelenése.
Ösztöntendenciák kamaszkorban felerösödnek, felnött korra jellemzö
szexuális vágyakat él át, de nem tudja élvezni. (Az érdekli korábban, hogy
neki legyen jó. / Az a vágya, hogy a másiknak is jó legyen.)
D.: A személyiség strukturális modellje:
Felettes én (SZUPEREGO)
Én (EGO)
Ösztön én (D)
ÖSZTÖN ÉN ÉN
8
Ösztönelv Mi szerint müködik?:

Valóságelv
Szükségletek Megfelelö idöben

azonnali Cél: történö szükséglet
kielégülése kielégülés
Befelé irányulnak Impulzusai: Befelé és kifelé
Nem érdekli Biztonság: Érdekli
Fantázia világában él Miben él?: Valós világban, realisztikus
Nincs (nem érdekli, Erkölcsi érzék: Nincs (Lényeg, hogy ne

hogy elkapják-e!) kapják el!)
SZUPEREGO: erkölcsidöntöbíró, megmondja mi helyes és mi nem

tökéletességre törekszik
én ideál: jutalmazó részünk
lelkiismeret: büntetö rész
EROS: élet és szexuális örömök, az egyén illetve a faj fenntartását szolgálják.
THANATOS: halálösztön: az emberek tudattalanul arra vágynak, hogy
visszakerüljenek abba a stabil állapotba. A halálösztön fontos származéka az
agresszió.
Neoanalitikus irányzat:
A.: Jung komplex pszichológiája:
Nagy hangsúlyt kapott a tudattalan. Freuddal elöször egyetért. Végül

megszakították a kapcsolatot. Jung szerint Freud alábecsülte az ember szellemi
és spirituális világát, és csak az ösztönökkel foglalkozott.
Túllép a terápia határán, nem marad meg a gyógyítás területén, az embert egész
komplexitásában kezdi vizsgálni.
Freud személyes tudattalanját is elfogadta Jung, csak kicsit átdolgozta.
ÉN
tudat
9
komplexusok személyes tudattalan

szintje
MÉLYÉN
Kollektív tudattalan
(végtelenségig nyitott)
Az emberek kollektív tudattalanja

összeér.
Ösi képek, szimbólumok: Az egész emberiség közös múltjában jelen vannak. A
humán létezés képeit, jelképeit hordozza. Mindenkinek ugyanazt jelentik.
Énünk kommunikál az ösmaggal.
Jungnál a személyiség összhangját jelenti a lipido.
Jung szerint a konfliktus egy pozitív dolog, mert segíti a tudatosodást, a
probléma megjelenését; úgy oldjuk meg öket jól, ha a kollektív tudattalanból
merítünk hozzá energiát.
A személyiségben a tudattalan és az én kapcsolata:
1. tudattalan marad, nem foglal állást a komplexusokkal szemben
2. identifikáció pl.. anya komplexus: úgy oldja meg, hogy olyanná
válik mint az anyja
3. projekció: komplexus kivetítése – lehárítja magától – „Nem
bennem van a hiba, hanem másban!”
4. konfrontáció: az egészséges személyiség jó megoldása Az én,
felismeri miröl van szó, baj van, mivel van baj, és fel is
dolgozza. A tudattalant valamilyen módom tudatosítani kell.
Freudnál a tudat és a tudattalan ellentétben állt, Jungnál összetartoznak,

egységet alkotnak.
Az ellentétek átmennek egymásba, nem lehet szétválasztani öket.

B.: Adler individuálpszichológiája:
10
Individuál pszichológus: neoanalítikusokhoz tartozik, kezdetben szemészorvos,

majd Freud tanítványa lett.
Kb. 100 db könyvet, cikket írt
9 év után eltávolodott Freudtól
Az emberi lélek egységes, oszthatatlan. (Freud: 3 rész)
Az emberi viselkedést társadalmi késztetések ösztönzik, mert örökletesen
társadalmi lények vagyunk.
Felhívja a társadalmi változásokra, változókra, ill. azok jelentösségére a
figyelmet.
Kreatív én fogalma:
Freud: Az én velünk született, ösztönöket kiszolgáló struktúra.
Adler: Személyes, szubjektív rendszer, mely értelmezi, és jelentéssel látja
el a szervezet élményanyagát!
Közel áll az én pszichológusokhoz.
A személy egyediségét hangsúlyozza.
Minden ember motívumok, vonások, érdekek, eszmék egyedi konfigurációja.
Minden, az egyén által végrehajtott cselekedet az egyén életstílusának jegyeit
hordozza.
A személyiség alakulásában a szexualitásnak a szerepét lekicsinyítette, nem
tulajdonított neki nagy jelentösséget.
Az ember nem szexuális, hanem társadalmi lény.
A tudatos szférát teszi a személyiség központjává.
Az ember ismeri a saját csökkentértéküségi érzéseit.
Ismeri a célokat amikért küzd.
Képes irányítani és tervezni a cselekedeteit.
Elöször neurotikusokat vizsgált és késöbb váltott a normális személyiségfejlödés
vizsgálatára.
C.: Az én szerepe és fejlödése Hatrmannál és Loevingernél:
Azt mondja az énröl, hogy összefogja, és egységbe rendezi, integrálja a személy

tapasztalatait. Értelmet ad neki és így alkalmazkodik a világhoz.
Többszakaszos énfejlödési modellt ír le.
A fejlödés során az én egyre magasabb szinten képes a tapasztalatokat
szintetizálni.
Az én fejlödése egész életen át tart.
1. reszociális szakasz: Elkezdödik az én és a nem én elkülönülése.
2. szimbiotikus szakasz: Az én – nem én különbségtételt
gyakorolja a gyerek, de nem tökéletes – erösen kötödik még a
mamához. Megszilárdulásában nagy segítségére van a nyelv
fejlödése.
11
3. impulzív szakasz: Ösztönkésztetések szabadon engedése, a

világra való hatás élvezete. Nem fontos a cselekedetek
jövendöbeli következménye.
4. önvédö szakasz: a szabályok kezdetleges elsajátítása. A
gyermek rájön, hogy a viselkedésnek vannak szabályai, és ha
megszegi öket azért büntetés jár. Ezek nem morális szabályok,
nem belsö motiválás, moralitás miatt tartja be öket. A fö
szabály, hogy el ne kapják.
5. konformista szakasz: A gyerek a saját jólétét és biztonságát az
öt körülvevö szociális csoporthoz kezdi kötni. A szabályokat
azért tartja be, mert a csoport hozta. Megpróbál
alkalmazkodni a csoporthoz, ami körülveszi. Legrosszabb
büntelés pl.: „Nagyon csalódtam benned!”
6. lelkiismeretes konformista szint: A személy rájön arra, hogy
nem tökéletes. Különbséget tesz a között, hogy ilyen vagyok, és
az ilyennek kellene lennem között (énideál). Felismeri, hogy a
szabályok alól is vannak kivételek.
7. lelkiismeretes szint: Felülvizsgált szabályokat alkotnak a
csoportnyomás helyett. Belsövé válnak a szabályok. Magunk
elött kell megfelelni.
8. individualista szint: A saját és mások egyéniségének világos
elfogadása. A másság elismerése és elfogadása, tolerálása.
9. autonóm szint: Kölcsönös emberi kapcsolatok. Kölcsönös
függöség felismerése az emberek között. A másik autonómia
szükségletére vonatkozik, azt fogadom el. (pl.: hagyom élni a
másikat)
10.integrált szint: A népesség 1%-a éri el ezt a szintet. Az
elérhetetlen célokat be tudjuk azonosítani, és el tudjuk
azonosítani, és el tudjuk engedni. Fontos a mások iránti
tolerancia kiteljesedése.
D.: Erikson fejlödéselmélete, a krízis fogalma és jelentössége:
Erikson: neoanalítikus
Szakaszos fejlödés elmélet pszichoszociális vagy szocioszexuális
Egyes szakaszokban bizonyos konfliktusokat fogalmaz meg.
Különbség Freudtól:
ö pszichoszociális elméletet dolgozott ki, míg FREUD
pszichoszexuálisat. Szociális csoportok hatása a lélekre.
Freud lezárja a korai életszakaszban a személyiség fejlödést;
Erikson: életünk végéig fejlödünk → életciklus elmélet
Fogalom: alapvetö az énidentitás – társas kölcsönhatás nyomán tudatosan
megélt énélmény. Az énidentitás összeomlása minden baj forrása.
12
Kompetencia: a fejlödés során a szakaszok feladatait teljesítjük, növekszik a

kompetencia (alkalmasság) élmény.
Ha nem jó a fejlödés akkor alkalmatlanság érzés lép fel.
Krízis: Egy olyan válság vagy fordulópont az életünkben, mely növekedési
lehetöséget rejt magában, ám egyben fokozottan sérülékennyé teszi a személyt.
Normatív krízis a fejlödés során → a fejlödés természetes velejárója a krízis.
Minden szakasznak megvan a maga krízise

Siker ami két egymással ellentétes kimenetelt kínál.
Az emberek úgy jutnak túl a fejlödési
szakaszokon, hogy egyensúlyt alakítanak
ki a két végpont között. Mindkettöt megéli.
∅
1. szakasz: 1 év: orális – szenzoros
Orális funkció az erösebb, megtudja élni, hogy „biztonságban van-e?”.

Ösbizalom ⇒ ⇐ bizalmatlanság
Jelek: jól eszik, Jelek: zavart étkezés,
jól alszik rendszertelen kiválasztás
kiegyensúlyozott nyugtalanság
késöbbi optimizmus, mint személyiségvonás alapozódik meg
Harris: I’m OK, you’re OK.

I’m not OK, you’re OK. ⇒ függés, Derendencia
I’m OK, you’re not OK. ⇒ Egoizmus
I’m not OK, you’re not OK. ⇒ Autizmussal hozzák kapcsolatba.
2. szakasz: 2-3 év: anál-muszkulális (kakilás) szakasz:
autonómia ⇒ ⇐ kétségbeesés
(én hatok)
megtartani, elengedni élményt alapozza meg, a kapcsolatokban fontos lehet
tisztaságra szoktatás idöszaka ⇒ fontos lehet a szégyen átélése ⇒ ha sikerül

kontrolálni sikert él át a gyerek.
AZ VAGYOK, AMIT AKAROK.
13
Depressziós: elengedni tud, de nem tud megtartani, nincs pozitív önértékelés,

nem tudja megtartani a pozitív élményeket.
Kényszer betegség: nem tud elengedni, állandóan megtart pl.: tisztaság mánia
állandó kézmosási kényszer
3. szakasz: 3-5 év: genitális lokomóciós szakasz:
kezdeményezés ⇒ ⇐ büntudat
mozgás tökéletesedik, nyelvi kézségek fejlödnek, szerepekben gondolkodás, célok

kijelölése, kíváncsiság a másik nem iránt is
agresszió
Kezdeményez. Megpróbálja átélni a mások feletti kontrolt. Manipulálni próbál.
Nemi szerepek kipróbálása. Büntudat megjelenése a kezdeményezés miatt.
A gyermek megéli:
AZ VAGYOK, AMINEK EL TUDOM KÉPZELNI MAGAM!
4. SZAKASZ: 6-11 látencia szakasz:
teljesítmény ⇒ ⇐ kisebbrendüségi érzés
Feladattal való azonosulás, teljesítménytudat. Kezdi összehasonlítani magát a

többiekkel. Másokat is értékel. Szociális szerepeket kezdi tanulni.
Ha nem jól fejlödik kialakul a csökkentértéküség érzése.
A gyermek megéli:
AZ VAGYOK AMIT MÜKÖDTETNI TUDOK!
5. szakasz: 12-20 év integrációs szakasz:
identitás ⇒ ⇐ szerepdiffúzió
Énidentitás egységbe rendezése. Bio-pszicho-szociális változások.

gyermek vagy felnött, átmenet
keresi magát
Ha jól oldódik meg: felnött identitás.
6. szakasz: fiatal felnöttkor 20-35 év:
intimitás ⇒ ⇐ izoláció
14
társválasztás, szakma választás

csak ha önmagunkkal tisztában vagyunk, alakulhat ki
Ha nyitottak, szeretetteljesek vagyunk kialakul:
AZOK VAGYUNK AMIT SZERETNI TUDUNK!
Negatív fejlödésben: izoláció!
7. szakasz: felnöttkor:
alkotóképesség ⇒ ⇐ stagnálás
Cél: letenni valamit az asztalra, kézzel foghatót, képesek legyünk produktívak

lenni. Jövöbe való kitekintés idöszaka. ⇒ „Mi az amit magam után hagyok?”
Ha nem tud alkotni ⇒ stagnál ⇒ saját szükségletekkel való foglalkozás, el van
8. szakasz: 65 év felett: idöskor:
énintegritás ⇒ ⇐ kétségbeesés
visszatekintés, számadás, mérlegelés

fontos: pozitívan tudja értelmezni addigi életét, el tudja fogadni hibáit, elért
dolgait
meghalni tudás: fontos elfogadni való
elveszettség érzése: kétségbeesés
E.: White, Block és Block alapfogalmai, kapcsolódásuk a

neoanalítikus irányzathoz:
White:
Az énnek két alapvetö motívuma van:
1) effektancia motívum
2) kompetencia motívum
1.: születésünktöl fogva bennünk van az, hogy hatást gyakoroljunk a
környezetre. Fokozatosan fejlödik bennünk, átalakul.
Az effektancia motívum átalakul kompetencia motívummá.
Mindannyian hatékonyak akarunk lenni, képesek a világ kompetens kezelésére.
Új kézségekkel rendelkezik, olyan hatást gyakorol ami hatékony is pl.: 3 széket
összerakva eléri az üveget
Block és Block:
Az alkalmazkodás akkor lehet jó, ha megtanuljuk az ösztönkésztetés
korlátozását.
15
Két énfunkció létezik a rendszerben:

1.: egorugalmasság: (ÉN) alkalmazkodás szempontjából ez a jó.
Lehetövé teszi, hogy az én vagy önkontroll mértékét megváltoztassuk, annak
megfelelöen, hogy a környezet mit kíván meg tölünk.
én rugalmasság: találékonyan alkalmazkodik a világ változásához,
kreatív
én rugalmatlan: nem tudják változtatni a kontroll mértékét,

dezorganizálódnak stresszhelyzetben
2.: egokontroll:
Ösztönkésztetés kontrolálását jelenti. Az emberek eltérnek abban, hogy
mennyire kontrolosak.
túlkontrolált: elemáll a külvilág csábításainak; jól szervezett,
rendezett élet
alulkontrolált: vágyait azonnal kifejezésre juttatja; spontán,
rögtönzö
Humanisztikus személyiségelméletek
emberképe
A.: A humanisztikus megközelítés alapkoncepciója:
A leibnizi hagyomány örökösei közül a személyiség lélektan területén

talán a pszichoanalízis és az alaklélektan egyik közös hatása, az ún.
humanisztikus iskola a legjelentösebb. Fontosabb képviselöi:
ROGERS, MASLOW és ALLPORT. Elökészítöje: STERN és ADLER.
STERN (1923): személyiségelmélete: a személyiséget kétféle erö
„konvergenciája” építi fel: az egyik a környezeti hatás, a másik pedig
az ember legbelsejéböl fakadó kibontakoztató erö (Entfaltungskraft).
ADLER: (1933): „szakadár” pszichoanalitikus, aki a pszichikum
centrumát képezö érvényesülési törekvést és a kisebbrendüségi érzés
leküzdését tekintette az emberi lelki élet legföbb mozgatójának.
16
E két pszichológus megegyezik abban, hogy az ösztönelméletektöl

eltéröen sajátosan emberi hajtóeröket tételez fel. Ezze utal a
„humanisztikus” jelzö.
ROGERS: Ha a környezet a személy számára „pszichológiai

szabadságot” biztosít, empátiás (beleélö) megértéssel viszonyul hozzá,
és értékét feltétel nélkül elfogadja, mindezzel hozzásegíti, hogy kreatív
(alkotóképes) emberré váljék.
MASLOW (1954): Az embert nemcsak az állatvilággal lényegében
közös ösztönök mozgatják, hanem a sajátosan emberi önmegvalósítási
tendencia (self-actualizing) is, vagyis az a vágy, hogy személyes
képességeinket és lehetöségeinket a lehetö legteljesebben
kibontakoztassuk.
ALLPORT (1958): A humanisztikus iskola jelentös képviselöje. A vele
született (biológiailag adott) hajtóerökön túl az embernél
funkcionálisan autonóm, azoktól müködésükben független
motívumokat tételez fel.
17
Pszichológia szigorlat XIV. TÉTEL
XIV. tétel:
Biologisztikus személyiségelméletek fö vonásai
Bevezetés:
Testünk persze nem azonos személyiségünkkel, de befolyásolja- e testünk azt, hogy milyen a
személyiségünk? Az a gondolat, hogy az emberek teste meghatározhatja személyiségüket,
legalább Hippokratész és Galénosz koráig nyúlik vissza.
Alkattan:
1. Hippokratész (i.e. 400 körül) követöje Galinos: a külömbözö

testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség
jellegét. Vér, sárga epe, fekete epe, nyálka
2.
a. Sheldon (1942): szomatípus (testalkati típus)
Testalkat → viselkedés → megküzdési mód
endorfikus (kövér): endomorf típus (endoderma
csíralemez fejlödése dominál) kövérségre hajlamos,
puha, gömbölyü. Fizikai erökifejtésre kevésbé alkalmas.
Oldottság, kényelemszeretet, társaságkedvelés,
szívéjesség, bajban mások segítségét igényli
mezomorfikus (izmos): mezomorf típus (mezoderma
csíralemez fejlödése dominál) izomzati típus, izmos,
erös, nagy erökifejtés, magabiztos energikus, bátor,
dominanciára hajlamos. Bajban hirtelen dönt,
cselekedni akar.
ektomorfikus (agyi): ektomorf típus: (ektoderma
csíralemez fejlödése dominál) sovány, gyenge, törékeny
alkat. Visszafogott mozgás. Magányra vágyik a bajban.
Temperamentum:
E három testi dimenzióval párhuzamosan Sheldon kialakított egy második fogalomrendszert

is. Három különböző „temperamentumról” beszélt, melyek mindegyike többféle módon is
megnyilvánulhat a személyiségben.
1
A Sheldon által leírt temperamentumok néhány jellegzetessége:

(Sheldon 1942 nyomán)
Viszcerotónia Szomatotónia Cerebrotónia
Laza testtartás és mozgás. Magabiztos testtartás és Visszafogott testtartás és
mozgás. mozgás.
A fizikai kényelem szeretete. A fizikai kalandok kedvelése. Egyedüllét kedvelése.
Szociabilitás és melegség. Versengő agresszivitás. A társas ingerek kerülése.
Érzelmi kiegyensúlyozottság. Egyenes jellem. Érzelmi visszafogottság.
Türelem és elégedettség. Erőteljesség. Lelki érzékenység,
aggodalmaskodás.
A társadalmi szertartások Igény a fizikai erőkifejtésre. Gátoltság a szociális
kedvelése. kezdeményezés terén.
Általános jóindulat. Érzéketlenség a fájdalomra. Túlérzékenység a fájdalomra.
Sheldon pontosan azt találta vizsgálatai során, amiben reménykedett. Ugyanakkor az a

mozzanat, hogy a korrelációk igen erősek voltak, sokak szemében azt a gyanút keltette, hogy
Sheldon talán akaratlanul is elfogultan pontozta a vizsgálati személyeket.
Később aztán olyan tanulmányokban erősítették meg Sheldon elképzeléseit, amelyekben
kisgyermekeket pontoztak (Walker (1962), önjellemzéses (Cortes és Gatti 1965) vagy közvetett
adatokkal dolgoztak (Parnell 1957).
Nehéz kideríteni miért is áll fenn kapcsolat a testi típus és a személyiség között. Részben
emiatt maradtak sokan szkeptikusak Sheldon elméletével kapcsolatban.
b. Ketchmer:
Testalkat → temperamentum → betegség
piknikus (kerekded): kerekded alkat, érzelmileg gazdag, könnyen
teremt kapcsolatot, jó humor. Hangulati, érzelmi zavar. Hajlamos
a mániás depresszióra.
azténiás (agyi): karcsú vékony alkat, befelé fordulás, élénk
fantázia világ, nehezen létesít kapcsolatot. Gondolkodási zavar.
Hajlamos lehet a skizofréniára.
atlétikus (izomzati): nagy, izmos testalkat, fegyelmezett,
beszabályozott. Váratlan indulati kitörések, gyakran mogorva.
Hajlamos lehet az epilepszia kialakulására.
3. testműködés: az öröklődés vizsgálata a személyiség terén: Mineszotai
örökbefogadási és iker vizsgálatok
B.: temperamentum: Buss, Plomin:
Temperamentumok:
A személyiség öröklődésével kapcsolatos egyik megközelítés az egyik az úgynevezett
temperamentumokra összpontosít. Magát a kifejezést különböző szerzők más-más értelemben
használják. Sheldon ezt a fogalmat a személyiség általa mért aspektusaira alkalmazta, de
sosem definiálta világosan. Mások nem többes, hanem az egyes számú temperamentum szót
használják a személy általános „érzelmi természetének” kifejezésére (pl: Allport, Kagan).
2
A kifejezés modern használatára a legjobb példát Arnold Buss és Robert Plomin munkáiban
találjuk, akik a többes számú temperamentumok szót részesítik előnyben, és jelentését a
következőképpen határozzák meg: „azok az öröklött személyiség vonások, amelyek már kora
gyermekkorban fellelhetők”.
Aktivitás, szociabilitás és emoncionalitás:
Buss és Plomin (1984) úgy érvelt, hogy három olyan személyiség diszpozíció van, amely
temperamentumnak tekinthető. Ezek az aktivitási szint, a szociabilitás és az emoncionalitás.
Mint minden vonásdimenzió, ezek is az egyéni különbségek egész skáláját foglalják
magukban.
Aktivitási szint:
Ennek a temperamentumnak két vetülete van. Az egyik az erőteljesség ( vigor ) – a személy
viselkedésének intenzitása, amplitúdója (pl: a teniszt választja a sakkozás helyett). Az
aktivitási szint másik vetülete a tempó, vagyis a cselekvés sebessége. A tempó magas értékével
jellemezhető személyek gyorsan végzik azt, amit éppen tesznek. A tempó alacsony szintjével
jellemezhető személyek ráérősebb módon teszik a dolgukat.
Szociabilitás:
A másokkal való együttlétre irányuló hajlam és a magányosság kerülése. A szociabilitás
igényt jelent mások figyelmére, a közös tevékenységre és minden olyan szituációra, amely
társas interakcióval jár együtt. A szociabilitás azt jelenti, hogy a társas interakció önmagában
hordozza jutalmát.
Emocionalitás:
Buss és Plomin meghatározása szerint a fiziológiai izgalom – gyors és intenzív –
megemelkedésére hajlamosít érzelmileg felkavaró helyzetekben. A szerzők érvelése szerint se
a temperamentum csak három érzelemre, a distressz-érzésre (kellemetlen feszültségre), a
dühre és a félelemre vonatkozik.
Az EAS temperamentum-kérdőív felnőtteknek szóló változatának néhány tétele

(Buss és Plomin 1984). Az EAS a három betűvel jelzett emocionalitás, aktivitási szint,
szociabilitás temperamentumokat méri. Az emoncionalitás három skálából tevődik össze,
melyek a félelmet, a dühöt és a distresszt mérik. A választ öt fokozatú skálán lehet megadni,
amely az „egyáltalán nem jellemző rám”-tól a „nagyon jellemző rám”-ig terjed.
Emocionalitás:
Könnyen megijedek (félelem)
Sok dolog felbosszant (düh)
Mindennapi események is nyugtalanná, ingerlékennyé tesznek (distressz)
Gyakran nem érzem magam biztonságban (félelem)
Forróvérű és hirtelen haragú embernek ismernek (düh)
Könnyen kerülök érzelmileg felhangolt állapotba (distressz)
Aktivitás:
Általában sietni látnak engem
Egész életem feszes ritmusban zajlik
Gyakran úgy érzem, mintha szétvetne az energia
Szociabilitás:
Szeretek emberekkel együtt lenni
Inkább másokkal együtt dolgozom, mint egyedül
Az emberek minden másnál érdekesebbek a számomra
3
Öröklött személyiségvonások, amik egész életre kihatnak, változatlan

formában fennmaradnak .
szociabilitás
aktivitási szint Buss és Plomin szerint ezek a jellemzők
emoncionalitás öröklődnek
Alaptermészet valóban öröklődik, egész életen át kísér, de a tapasztalatok

korrigálnak. Élet/veszélyes szituációkban az alaptermészet jön elö.
A.: Agyműködés és személyiség:
Extraverzió és a kérgi arousal:
A különbség az introvertáltak és az extravertáltak között az agy azon részének a működésétől

függ, amelyet felszálló retikuláris aktiváló rendszernek neveznek.
Általános aktivitás (arousal):
Az introvertáltak éberebbek, mint az extravertáltak.
Az introvertáltak valószínűleg olyan helyzeteket kedvelnek, melyek alacsony szintű ingerlést
kínálnak.
Az extravertáltak viszont a magasabb ingerszintet kedvelik.
Eyseck:
Mindent lehet gyógyszerrel kezelni.
Az agyműködés határozza meg a személyiséget.
Intro-extraverzió az agykérgi avousal-szinttel (általános aktivitási szinttel) függ
össze.
Minden embernél változó, hogy mekkora az ö aktivitási szintje .
Magas Alacsony
Az introvertáltakat magasabb általános aktivitási szint jellemzi mint az

extrovertáltakat.
Az introvertáltak halkra, az extrovertáltak hangosra állították be a magnót a
kísérletnél.
A monoton feladatokat az introvertált jobban bírja.
4
Gray:
Az agyunkban van egy megközelítő rendszer = GO és van egy gátló rendszer =
STOP . A viselkedést alapvetően ez a kettő szabályozza.
GO → arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, ösztönző ingerek felé
forduljon = jutalom rendszer. Felelős a pozitív érzelmekért. Kellemes
események, érzelmek elővételezője.
STOP → gátolja a személyt abban, hogy a célok felé elmozduljon. Büntetés jelző
ingerekre érzékeny → szorongás és negatív érzések. Büntetés elkerülő rendszer
ez.
GO túlműködés-alulműködés STOP túlműködés-alulműködés

Fogékony nem reagál érzékeny nem reagál
a jutalomra büntetés jelzésre
A Gray-féle elméletben szereplő két agyi rendszer egyikét viselkedéses

megközelítőrendszernek vagy viselkedésaktiváló rendszernek (behavioral approach,
activation system BAS) nevezik.
A második agyi rendszer a viselkedés gátló rendszer (behavioral inhibition system BIS).
Gray az impulzivitás kifejezéssel jelöli a jutalom jelzéseire való érzékenység dimenzióját.
Az erőteljes gátló rendszerrel rendelkező emberek érzékenyebbek a büntetés jelzéseire, míg a
gyengébb gátló rendszerrel rendelkezők kevésbé. Gray a szorongásvonás (vagy a
„szorongáshajlam”) kifejezést alkalmazza erre a dimenzióra.
Gray egy harmadik idegrendszeri struktúrát is feltételez: a „harcolj/menekülj” (fight/flight)
rendszert, mely akkor szervezi a viselkedéses választ, amikor valóban jelen van a büntetés
vagy a fájdalom.
Eysenck és Gray elméletének összehasonlítása:
Gray úgy véli, hogy at emocionalitás (vagy neuroticizmus) a megközelítési és a gátló

rendszerek aktivitásának összege.
Ha valaki szorongásra hajlamos, s ugyanakkor erősen impulzív is, akkor magas
emocionalitással lesz jellemezhető.
Zuckerman:
Szenzoros élménykeresés (SÉK):
5
A személy folyamatosan érzékleti ingert keres.

új, összetett, változatos, izgalmas érzékleti ingert keres
szereti a kiszámíthatatlan helyzeteket
gyorsan vezet, gyorsan dolgozik, veszélyes sportok
gyakran váltogatja partnereit
a GO rendszer működése nagyon aktív
ha nagyon felpörög a helyzet, erős stressz helyzet, katasztrófa helyzet →
pánikba esnek leblokkolnak, hisztériáznak
Ez ami alapján a viselkedés előre jelezhető és a személyiség leírható.
↑SÉK ↓SÉK
Szenzoros élménykeresés:
Marvin Zuckerman
A magas szintű szenzoros élménykereséssel jellemezhető emberek folyamatosan új, összetett,
változatos, izgalmas s gyakran arousal emelő élményeket keresnek.
Nagyobb valószínűséggel élnek különböző drogokkal vagy növelik alkoholfogyasztásukat,
jobban vonzódnak olyan kockázatos sportokhoz, mint például az ejtőernyőzés, gyakran
választják a kockázat kereső viselkedés antiszociális formáit és a hadseregben gyakran
jelentkeznek önkéntesen harcoló alakulatokba.
A szenzoros élménykeresők csak intenzív élményekre törekszenek. Másoknál nagyobb
valószínűséggel keresnek szokatlan élményeket, pl. mennek el meditációt tanulni.
A szenzoros élménykeresés nem egyszerűen a kívülről érkező ingerlés, hanem az új és
szokatlan keresésére való hajlam.
Szintén érdekes, hogy Zuckerman véleménye szerint a szenzoros élménykeresők pozitív
érzelmeket kutatnak, azaz a szenzoros élménykeresés, úgy tűnik, új helyzetek és új ingerek
aktív keresését jelenti jutalom elvárása mellett.
A vonás lényegében azt írja körül, hogy a személy az intenzív élmények hajszolása során
nincsen tekintettel a társas konvenciókra – ez pedig inkább a pszichopaták, mint a
pszichotikusok jellemzője.
Magas SÉK – alacsony SÉK
Zuckerman arra is rámutat, hogy a kontinuum mindkét végéhez kapcsolódnak előnyök és
hátrányok. A szenzoros élménykeresők jól működnek olyan túlingerléssel jellemezhető
helyzetekben, amilyen például a harcmező. Viszont ugyanez a tendencia antiszociális, esetleg
mániás viselkedéshez vezethet kevésbé megterhelő helyzetekben. Az alacsony élménykeresési
tendenciával jellemezhető személyek jobban alkalmazkodnak a legtöbb élethelyzethez, de
„kikapcsolhatnak”, amikor a dolgok túlságosan felpörögnek.
6
Öröklődés hatása a személyiségre:
Hogyan dönthető el, hogy a vonások öröklöttek? A családi hasonlóság vizsgálata számos
problémát hordoz. Két családtag hasonlósága önmagában nem teszi lehetővé, hogy
szétválasszunk két eshetőséget: egy felől azt, hogy csak azért hasonlóak, mert sok időt
töltöttek együtt, s így ugyanazokat a viselkedésformákat tanulták meg, másfelől pedig azt,
hogy az öröklődés miatt váltak hasonlóvá.
A kép tisztázásához új módszerekre volt szükség. Az eredmény a pszichológia és a genetika
újfajta ötvözete lett, amit viselkedésgenetikának vagy magatartásgenetikának nevezünk.
Az ikerkutatás módszere:
A viselkedésgenetika széles körben alkalmazott módszere az ikerkutatás.

Az ikerkutatásokban a vizsgált jellegzetesség szempontjából egypetéjű ikerpárokat
hasonlítanak össze korrelációs módszerrel, és ugyanígy járnak el azonos nemű kétpetéjű
ikerpárokkal is. Ezután ezt a két korrelációs értéket vetik össze egymással. Ha az egypetéjű
ikrek jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a kétpetéjűek, akkor e mögött csak a két pár
genetikai hasonlóságának eltérései húzódhatnak meg.
A személyiségre gyakorolt genetikai hatás mutatója az örökletesség becsült értéke
(heritability estimate).
Adoptáció kutatás:
A gyakran alkalmazott úgynevezett adoptáció kutatásban az örökbefogadott gyerekek és az

örökbefogadó szülők, ill. a gyerek és a biológiai szülők hasonlóságát mérik. A biológiai
szülőkkel való hasonlóságot genetikai alapúnak tekintik, míg az örökbefogadó szülőkkel való
hasonlóságot környezeti eredetűnek.
Ha az öröklődés valóban fontos szerepet játszik, akkor a külön felnevelt egypetéjű ikreknek
közel annyira hasonlónak kell lenniük, mint az együtt elnőtt egypetéjű ikreknek.
7
Pszichológia szigorlat XIX. Tétel.
XIX. tétel:
A kognitív disszonancia és az önigazolás
A kognitív disszonancia:
Elmélete:
Kognitív disszonancia: olyan feszültség állapot, ami akkor lép fel, mikor az
egyénnek két egymással összeegyeztethetetlen tudattartalma van.
Leon Festinger (1957) az alaklélektan hagyományaihoz híven eljárva azt
hangsúlyozta, hogy az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek.
Szerinte e világkép kognitív elemekből (tudomáselemekből, tudattartalmakból)
épül fel, melyeket a relevancia hoz vonatkozásba egymással (a relevancia
lényegében megfelel Heider viszonyainak és Osgood kapcsolatainak). Az
egymásra nézve releváns elemek konszonáns (ellentmondásmentes) és
disszonáns alakzatokban fordulhatnak elő. Két kognitív elem Festinger szerint
akkor van disszonáns kapcsolatban, ha az egyik elemből a köztudatban uralkodó
logikai, erkölcsi, ideológiai beidegződések alapján várhatóhoz képest ellentétes
elem következik (pl. „a dohányzás káros az egészségre” elem után következik az
„én dohányzom elem”). Két kognitív elem akkor van konszonáns kapcsolatban,
ha az egyik elemből a szokásos logikai, erkölcsi, ideológiai beidegződéseknek
megfelelően következik a másik (pl. „a dohányzás káros az egészségre” „én nem
dohányzom”).
A konszonancia kényelmes állapot. Ezzel szemben a disszonancia kényelmetlen
érzést okoz, s az egyén ilyenkor mérsékelni kívánja a disszonanciát, hogy a
konszonancia révébe jusson.
Keletkezése:
1. Választási, döntés helyzetben.

Soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy jól döntöttünk.
Vonzó alternatívák közül kell választani – minél vonzóbb vagy nagyobb a tét
annál nagyobb a kognitív disszonancia.
Néha úgy oldjuk meg a disszonanciát, hogy nem választunk. Az ambivalencia azt
eredményezi, hogy elszalasztjuk a lehetőséget.
Ha nem vonzó alternatívák közül választunk, annál nagyobb a kognitív
disszonancia, ha nagy a hasonlóság a két dolog között, vagy ha rossz dolgok
közül választunk – kényszerrel cselekszünk.
1
Brehm (1981) vizsgálataiból kiderült, hogy amikor a kísérleti személyek olyan

dolgok között választhatnak csupán, amelyeket korábban nem értékeltek túl
nagyra, akkor a választást követően a választott tárgyak mellett szóló érveket
felnagyították, a nem választott dolgokra vonatkozó érveiket pedig viszont
negatívra színezték. A nem választott, de vonzó dolgokra vonatkozó érvek mindig
disszonánsak, esetükben a leértékelést bizonyosra vehetjük.
2. Attitűdjeinktől idegen viselkedéskor szintén disszonanciát élünk át,
melynek mérséklésére ösztönzést érzünk magunkban. Festinger és
Carlsmith kísérlete: 1. csop: magas pénzjutalom a hazugságért. 2. csop.
alacsony pénzjutalom a hazugságért. Az 1. csop készségesebben hazudott
és még maguk előtt is letagadták, hogy az amiről azt kellett mondani,
hogy izgalmas az valójában unalmas.
csökkentése:
• Egyiket vagy másikat csökkentjük.
• Új tudattartalmat iktatunk vagy építünk be.
• Disszonáns elemek eltávolítása a tudatból.
Az önigazolás:
Az önigazolás a pozitív önértékelés fenntartására irányuló működés. Aronson

szerint az önigazolás tendenciája két feltétel együttes megléte esetén a
legerősebb:
1. ha az emberek felelősséget éreznek cselekedeteikért, és
2. ha a tetteiknek súlyos, negatív következményei vannak.
A nyugati individualista társadalom kulturális magától értetődőségein iskolázott

szociálpszichológia kevéssé számol azzal, hogy az önigazolás csak akkor lép fel,
ha a társadalommal az egyéni lét függetlensége, az egyén szabadsága abszolút
értéknek minősül.
A keleti kultúrák ezzel szemben az ént a másokkal való kölcsönös függésben
konstruálják, amelynek következtében a személy nem feltétlenül érzi annak
szükségét, hogy önmagára tettek, érzések, gondolatok konzisztens, konstans,
pozitívan értékelt egységeként reflektáljon. Különböző helyzetek, szerepek és
2
időszakok vannak, amelyek mind megannyi különböző én megjelenítésére adnak

lehetőséget anélkül, hogy a különbözőségek belső konfliktust élesztenének.
Számos kulturális összehasonlító vizsgálat eredménye tanúsítja, hogy a nyugati
társadalmakban szocializálódott vizsgálati személyek elvont, pozitivitásra és
ellentmondás-mentességre hangolt személyképével szemben a keleti
társadalmakban szocializálódott vizsgálati személyek önképe kontextuális,
szituációról, szituációra változó.
Az önigazolás szociálpszichológiai működésének előfeltétele az én narcista
kulturális konstrukciója, mely a marginalizálódás elkerülése érdekében arra
motiválja a személyt, hogy fókuszálja a társadalomban érvényesnek tartott
értékeket. A személy abban érdekelt, hogy értéket birtokoljon, és önmagát a
társadalom által értékesnek tartott készségek, tulajdonságok és jellemvonások
szerint lássa.
Az önigazolás jellemzői:
Személyindividum megjelenésénél cselekedeteinket igazoljuk, miszerint:

ésszerű volt és erkölcsös (okos és tisztességes dolgot műveljünk) – erre a
kultúránkban szükségünk van.
Okosság, tisztesség – tisztességtelenség dimenziójának fenntartásánál jelenik
meg.
Külső igazolás – belső igazolás:
Külső igazolás:
Külső ok van, azzal magyarázzuk cselekedetünket. Pl.: „Parancsra tettem!”
Amennyiben a személy úgy véli, hogy az adott érték sérelme valamely más érék,
birtoklását mozdította elő, akkor az értékfogyatkozás által keletkezett
elégedetlenséget elnyomja az értékgyarapodás okozta elégedettség. Ezt nevezi
Aronson külső igazolásnak, amely csak abban az esetben minősíthető
önigazolásnak, ha a hivatkozott külső körülmények képzeltek, ill. jelentősségük
eltúlzott.
A külső igazolás tipikus esete a „a jó ügyet szolgáló bűnöző” aki nemtelen
eszközök alkalmazását nemes célok által tartja igazolhatónak. Ebben az esetben
a személy elismeri ugyan az alkalmazott eszköz negatívvitását, miközben
aránytalanul túlhangsúlyozza a cél által képviselt üdvöt.
Belső igazolás:
Belső okhoz kell folyamodnunk, ha nincs külső ok. Megváltoztatja az ember
attitűdjét (belső meggyőződését), milyen lesz a hozzáállás.
3
Egészen más a helyzet ha az értéksérelemért nincs kárpótlás. Ebben az esetben a

személy csak akkor képes fenntartani pozitív önértékelését, ha meggyőzi magát
arról, hogy történt ami történt, de változatlanul jogot formálhat arra, hogy
szeresse, becsülje saját magát.
Az önigazolás kiváltó tényezői:
a) Az erőfeszítés igazolása: Okos ember fölöslegesen nem

fáradozik. Meg kell magyarázni, indokolni a cselekedetünket,
hogy az erőfeszítésnek értelme volt. Aronson és Nies kísérlete:
szexuális kérdésekkel foglalkozó csoportba való bekerülés
(valójában úgy állították össze, hogy igen unalmas legyen) 3
csoport: 1. nagy erőfeszítés árán került be; 2. kellett tenni egy
kis erőfeszítést; 3. minden feltétel nélkül bekerültek. A minél
nagyobb erőfeszítés egyre vonzóbbá tette a célt. Nagy
erőfeszítésnél: nem találta unalmasnak sőt érdekesnek találta a
beszélgetést a csoportban.
b) A kegyetlenség igazolása: Igazolnunk kell valamivel a
kegyetlenségünket. A cselekedetünk áldozatát lealacsonyítjuk, öt
tesszük meg vétkessé.
c) Az elkerülhetetlenség pszichológiája: Olyan helyzettel kerülünk
szembe, amit nem tudunk elkerülni, megkeressük annak
pozitívumait. Megpróbáljuk átalakítani a helyzetet, hogy a
disszonanciákat csökkentsük.
4
Pszichológia szigorlat XV. tétel
XV. tétel:
Pszichoanalízis személyiség felfogása
Bevezetés:
A viselkedést részben olyan belső erők határozzák meg, amelyek kívül esnek a
tudatos ellenőrzés körén. A véletlenekről ez a szemlélet azt tartja, hogy
valójában ritkán véletlenek. Gyakran tűnik véletlennek olyasmi, amit
szándékosan tettünk, csak éppen nem voltunk tudatában szándékunknak. A
személyiség megközelítését nevezzük pszichoanalitikus elméletnek vagy
pszichoanalízisnek.
Sigmund Freud: 1895 és 1940 között munkálkodott.
„Freudi elszólás”: olyan nyelvbotlásokra használjuk, amelyek rejtett érzéseket
vagy vágyakat sejtetnek.
Viselkedésünket néha olyan erők irányítják, melyek nem tudatosulnak.
A pszichoanalitikus elmélet két fontos jellegzetessége:
1. Freudot elbűvölték a metaforák, szimbólumok, analógiák. Nehéz
eldönteni, hogy melyek az alapgondolatok és mi az, ami pusztán metafora.
Freud szerint az emberi viselkedés maga is nagymértékben szimbolikus.
Az emberek cselekvései ritkán azok, aminek látszanak. A cselekedetek
jellemzői más rejtett minőségeket jelképeznek.
2. A freudi elmélet nem választható el a terápiás módszertől, ill. a
terápiában folyamatosan jelen lévő személyiségmérő eljárásoktól. A
pszichoanalízis kifejezés egyszerre jelöli a freudi terápiás eljárást, Freud
kutatási módszerét, ill. személyiségelméletét.
Freud munkássága:
1856 – 1940
Zsidó kereskedö családból származott. Hipnózissal foglalkozott.
Megismerkedett egy Brauer nevü orvossal, aki egy Anna O.-t kezelt,
hipnotizálta és eszébe jutottak dolgok. → Mi a betegségének oka? Ez érdekelte
Freudot
Tanulmányozta a hisztériát → a neurózis nem idegi betegség.
Elöször hipnózissal próbálta gyógyítani a hisztériás betegséget, utána
beszédkúrával → szabad beszélgetés.
Képes újra átélni a traumatikus történéseket.
Freud a traumáknak, emlékeknek szexuális tartalmat tulajdonított.
Foglalkozott az álmokkal mint a trauma felszínrehozóival.
1900-ban megjelent Freud Álomfejtés címü könyve.
1
Pszichoanalízis lényege: a születéstöl kezdve az élet folyamán leszenvedett,

látszólag elfelejtett, valójában elfojtott és különösen a nemi ösztönökkel
kapcsolatos sérelmek, kellemetlen élménycsoportok tudat alatt jelen vannak,
sokszor döntöen befolyásolják cselekedeteinket, s összeütközésbe kerülnek
tudatos énünkkel, ill. a társadalmi szokásokkal környezettel.
A személyiség topografikus modellje:
Jéghegy modell: tudatos

Elfojtás felhozás álomból
víz
tudatelöttes
tudattalan
Elfojtás mechanizmusa: lesüllyed a tudattalan birodalmába egy szorongással

összekapcsolódott emlék, kitaszítja a tudatából, elfolytja → itt munkálkodni fog,
nem hagyja békén az embert → a tudattalan kerülö úton visszajár. pl.: álom,
fantázia, (freudi) elszólás)
Tudatos: Az a lelki terület amelyröl pillanatnyilag tudomásunk van.
Tudattalan: közvetlenül nem hozzáférhetö a tudatosság számára, szorongással,
konfliktusokkal vagy fájdalommal asszociálódott vágyak, érzések és gondolatok
gyüjtöhelye. A személyiség igazán fontos müködései a tudattalanban zajlanak.
E három terület alkotja azt a színpadot, ahol a személyiség dinamikus folyamatai
játszódnak.
2
A személyiség strukturális modellje:
Felettes én (SZUPEREGO)
Én (EGO)
Ösztön én (D)
ÖSZTÖN ÉN ÉN
Ösztönelv Mi szerint müködik?: Valóságelv
Szükségletek Megfelelö idöben

azonnali Cél: történö szükséglet
kielégülése kielégülés
Befelé irányulnak Impulzusai: Befelé és kifelé
Nem érdekli Biztonság: Érdekli
Fantázia világában él Miben él?: Valós világban, realisztikus
Nincs (nem érdekli, Erkölcsi érzék: Nincs (Lényeg, hogy ne

hogy elkapják-e!) kapják el!)
SZUPEREGO: erkölcsidöntöbíró, megmondja mi helyes és mi nem

tökéletességre törekszik
én ideál: jutalmazó részünk
lelkiismeret: büntetö rész
EROS: élet és szexuális örömök, az egyén illetve a faj fenntartását szolgálják.
THANATOS: halálösztön: az emberek tudattalanul arra vágynak, hogy
visszakerüljenek abba a stabil állapotba. A halálösztön fontos származéka az
agresszió.
A hajtóreök két osztálya: életösztön és halálösztön:
1. Élet- és szexuális ösztönök melyeket együttesen Eros-nak nevezünk: Az

Eros azoknak a drive-oknak az összesége, amelyek a túléléssel, a
szaporodással és a gyönyörrel kapcsolatosak. Az éhség és a fájdalom
kerülése éppúgy, mint a szexualitás, az életösztönök körébe tartoznak. Az
életösztönök által létrehozott pszichés energia összessége a libidó. Freud
3
szerint nem egy, hanem több szexuális ösztön létezik. Mindegyik

kapcsolódik a test bizonyos részéhez, amelyeket erogén zónának nevezett.
A három erogén zóna: a száj, a végbélnyílás és a nemi szervek.
2. Halálösztön más néven Thanatos: Freud ösztönökkel kapcsolatos
szemléletét tükrözi az az állítása, miszerint „minden élet célja a halál”. Az
élet bizonyos szempontból a halálhoz vezetö út, és az emberek
(tudattalanul) arra vágynak, hogy visszatérjenek abba az élettelen
állapotba, ahonnan jöttek. A halálösztön kifejezödését általában ellenörzés
alatt tartják az életösztönök, ezért a halálösztön hatásai láthatatlanok.
A pszichoszexuális fejlödés szakaszai:
0-5 év között alapozódik meg az, hogy milyen lesz a személyiség.

Ha adott szakaszban nem oldódik meg a konfliktus, akkor fixálódik a személy
→ következtében a személy a további szakaszokban nem tud megfelelöen
fejlödni, személyiségfejlödési rendellenesség fog kialakulni. Ok:
nincs kielégítve az igény
túlzott kielégítettség
1. 0-18 hónapos korig – orális szakasz:
száj és szájkörüli terület, a feszültség csökkentésének és az örömnek
(örömforrásnak) a szopást, cumizást tekintik. Konfliktus: a leválasztás,
elválasztás a mellröl.
a. Orális bekebelezés fázisa: 0-6 hónapos korig: A cecsemö
gyakorlatilag teljesen védtelen és függö. Magához vesz bizonyos
dolgokat. Ha kialakul az ösbizalom a mamához, akkor alakul ki a
pozitív személyiség, ha nem, akkor pesszimista, bizalmatlan lesz a
személy. Itt alapozódik meg a hiszékenység.
b. Orális szadisztikus fázis: 6-18 hónapos korig : A rágás
megindulásával hozható összefüggésbe. Ha valaki fixálódik: drog,
alkohol. Aki nem fixálódik az is keresi az orális kielégülést csak
nem olyan mértékben.
2. 18 hónap – 3 éves korig: Anális (fenék) korszak: Konfliktus a tisztaságra
való szoktatás. A belsö vágyak kielégülését külsö korlátok kezdik
megszabni. Fontos, hogy sok ösztönzést és dicséretet kapjon a gyerek.
Fixálódás kialakulnak az anális kiürítö
személyiség vonások (rendetlen, kegyetlen, ellenséges, pusztító vonások)
anális visszatartó
személyiségvonások (merev, kényszeres személyiség vonások)
3. 3-5 éves korig: Fallikus szakasz: A feszültség a nemi szervekre terelödik.
Szexualitás korai csírái. Az azonos nemü szülövel kezd ellenségessé
válni. Büntudattal jár. Segít a felettes én kialakulásában.
Fixáció: férfiak:
macho pasik
agresszív szexualitás
4
extenzív szexuális élet

szexuális és szakmai impotencia
nök:
csábító és kacér viselkedés
4. látencia szakasz: 6 éves kortól kiskamasz korig: A gyermek szexuális és
agresszív késztetése nem olyan aktív. Okai: testi változások, felettes én
megjelenése.
Ösztöntendenciák kamaszkorban felerösödnek, felnött korra jellemzö
szexuális vágyakat él át, de nem tudja élvezni. (Az érdekli korábban, hogy
neki legyen jó. / Az a vágya, hogy a másiknak is jó legyen.)
5. genitális szakasz: A késöi kamaszkorban valamint a felnöttkorban az
ember pszichoszexuális fejlödésének utolsó periódusába, a genitális
szakaszba lép. Ha a korábbi pszichoszexuális szakaszokban megfelelö
megoldásokat talált, akkor a személy úgy lép be ebbe a szakaszba, hogy
libidója a nemi szervek, a genitáliák köré szervezödik és további életében
ez így is marad. Kialakul az a vágy, hogy a szexuális gyönyört megossza
valaki mással. A személy így képessé válik másokat nem csak önzö
okból, hanem altruisztikus módon is szeretni.
Szorongás, elhárítás, énvédelem – elhárító mechanizmusok:
Ezen mechanizmusok segítségével a szorongást csillapítjuk, célja az énvédelem.

Mi a szorongás? – olyan kellemetlen belsö állapot amitöl igyekszünk
megszabadulni.
1. Reális szorongás: a külsö világ valós fenyegetései vagy
veszélyei miatt érzett félelem. alapvetö, ebböl vezethetö le a
másik kettö. A körülmény megváltozásával megoldható.
2. Neurotikus szorongás: Attól félünk, hogy az ösztönén
impulzusai kikerülnek az ellenörzésünk alól, és olyasmit
teszünk, amiért büntetés jár. A veszély nem külsö hanem a
személyiségen belüli.
3. Morális szorongás: akkor lép fel, ha megszegjük, vagy
megszegni készülünk a beépült erkölcsi vagy morális
szabályainkat. A felettes éntöl való félelemröl van szó. Ez is
belülröl fakad. Nehéz töle megszabadulni.
Szorongás megjelenése: izzadás, izgalom stb.
Reakciók:
1. Az egyén növeli a racionális problémamegoldó eröfeszítéseit.
Tudatosan küzd meg a veszéllyel. Reális szorongás estén a
leghatékonyabb.
5
2. Elhárító mechanizmusok: Tudattalanul müködnek. Valamilyen

módon eltávolítja a valóságot.
3. Fregmentálódás: a személyiség magva szétesik és valamilyen
módon fregmentálódik. Bizonyos típusait lehet gyógyítani.
Elhárító mechanizmusok: Anna Freud
A közös tulajdonságok:
1. tudattalanul üködnek
2. valamilyen módon eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.
Fajtái:
elfojtás: a többi alapmechanizmusa, a tudattalanba
taszítás, megpróbálja távol tartani a gondolatot a
tudatosságtól
tagadás: nem vesz róla tudomást. A tagadásban az
eredmény jelentése átértelmezödik, igy a fenyegetés eltünik
projekció: kivetítés: saját elfogadhatatlan vágyainkat,
kívánságainkat másnak tulajdonítjuk. A projekció lehetöséget
ad arra, hogy elrejtsük szt, ami saját magunkban
elfogadhatatlan, miközben az elutasított tartalmakat mégis
csak kifejezzük.
racionalizáció: a személy ésszerünek tünö magyarázatot
talál
intellektualizáció: ha a fenyegetö dologról hideg,
tárgyilagos módon gondolkodunk → betegségnél a
szakkönyvek tanulmányozása
reakció képzés: az elfogadhatatlan impulzus ellenkezöjét
hangsúlyozzuk
regresszió: stressz esetén az emberek az életmegküzdési
stratégiák helyett, olyanokat használnak, amelyek a fixációs
szakaszra jellemzök pl.: körömrágás, evés
eltolódás és szublimáció: a normál emberi müködést
jellemzi
eltolódás: az indulat az egyik célpontról a másikra
tevödik. Ez általában azért következik be mert az eredeti
céltárgy fenyegetö. A kevésbé fenyegetövel felcserélés
csökkenti a szorongást.
szublimáció: elfogadhatatlan impulzusokat átalakítja,
és valamilyen más jellegü tevékenységben fejti ki, vezeti le,
pl.: verset ír, dolgozik, sportol
Álmok:
6
Freud véleménye szerint a tudattalan az álmokban is kifejezésre jut. Söt az

álmokat egyenesen a „a tudattalanhoz vezetö királyi út”-nak nevezte. Kétféle
álomtartalmat különített el.
1. A manifeszt (nyílt) álomtartalmat az álmodó tényleges álomképei
alkotják. Ez az, amire a legtöbben gondolunk. Ha álomról beszélünk.
2. Látens (lappangó) álomtartalom: Azok a tudattalan gondolatok, érzések és
vágyak alkotják, amelyekböl a manifeszt álomtartalom kialakul. A látens
tartalom szabja meg az álom formáját.
A látens álomtartalom három forrásból ered.
1. Szenzoros ingerlés: ez még alvás közben is bombáz bennünket, pl. a
távoli vihar hangjai, egy elhaladó mentöautó szirénája vagy épp egy
kutya csaholása. Ezek a hangok elöidézhetik az álmokat vagy
beépülhetnek azokba.
2. Nappali élménymaradványok: az alvó személy nappali éber életéhez
kapcsolódó gondolatok, elképzelések és érzése. Akkor is aktiválják az
álomtartalmat, amikor alszunk.
3. Ösztönén tudattalan impulzusai: legfontosabb forrás. Amelyeket az én
az ébrenlét alatt megfosztott a közvetlen kielégülés lehetöségétöl. Ezek
az impulzusok gyakran gyermekkori konfliktusokhoz kapcsolódnak.
Két folyamat teremti meg annak lehetöségét, hogy a rejtett impulzusok

megjelenjenek a manifeszt tartalomban.
1. szimbolizáció: A látens tartalom közvetlenül, de jelképesen mutatkozik
meg a manifeszt tartalomban.
2. álommunka: A látens tartalom másképpen torzul el és válik rejtetté, hogy
elfogadhatóbb legyen az én és a felettes én számára.
A sürítés esetén különbözö gondolatok zsúfolódnak össze egyetlen gondolatban.
Az ellentétbe fordítás mechanizmusa alapján a látens tartalom elfogadhatatlan
elemeinek éppen az ellentéte jelenik meg a manifeszt tartalomban.
A manifeszt tartalom értelmesebbé tételének érdekében az álmodó gyakran
pótolja a hiányzó elemeket vagy egészíti ki az álom vázlatos részeit. Az álmok
ilyen értelmesebbé tételét másodlagos megmunkálásnak nevezzük.
Projektív mérési eljárások:
A tudattalan folyamatok formális mérésének módszereit projektív eljárásoknak

nevezzük. Ezek az eszközök olyan ingerekkel szembesítik az embereket,
amelyekre nincs kulturálisan megszabott válasz.
A személyek reakcióit elsösorban saját érzéseik, attitüdjeik, vágyaik és
szükségleteik fogják meghatározni.
7
Ezek a tesztek lehetöséget adnak arra, hogy rejtett érzéseinkkel kapcsolatban a

kivetítés elhárító mechanizmusát alkalmazzuk, és azokat bevonjuk a látvány
értelmezésébe.
Az asszociációs eljárásokban a személyek a hívó szóra, gondolatra vagy
képzetre azzal válaszolnak, ami elöször eszükbe jut. A konstruktív technikákban
történeteket kell alkotni. A kiegészítés módszerében pedig hiányos ingereket
kell befejezni.
A Rorschach-teszt:
Hermann Rorschach svájci pszichiátert általában úgy emlegetik, mint aki a

tintafolt módszert a személyiség mérésére alkalmas rendszerbe foglalta.
A Rorschach-teszt 10 tintafoltja tengelyesen szimmetrikus, vagyis a
képzeletbeli, függöleges mezövonal két oldalán megközelítöleg ugyanaz látható.
5 kép elkészülésekor csal fekete tintát használtak, de az árnyalatok a feketétöl a
világosszürkéig változnak, és a tintafoltok felhöszerü formákat öltenek. Két
képen fekete és piros foltok szerepelnek. A maradék hármat különbözö színek, a
kék, a zöld, a sárga és a narancs különbözö árnyalatai alkotják.
Elöször a személy meghatározott sorrendben végignézi a foltokat és közli mit
lát, mire emlékezteti, mit sugall számára a folt. A vizsgáló lejegyzi a válaszokat.
Ezután a személy újra megnézi a 10 táblát, a vizsgáló emlékezteti korábbi
válaszaira és megkérdezi, hogy mi alapján mondta éppen azt, amit mondott.
A lokalizáció azt jelöli, hogy a válasz a tintafolt melyik részére vonatkozik; az
egész foltra, jól kivehetö vagy szokatlan részére, üres területre vagy ezek
kombinációjára. A válasz determinánsai, függetlenül attól, hogy a válasz a
tintafolt mely részére vonatkozik, a következöket foglalják magukban: forma,
szín, árnyék vagy az észlelt mozgás. A tartalom a válasz témája. A pontozás elég
bonyolult.
Terápiás kezelés:
Freud úgy találta, hogy nincs szükség az emberek hipnotizálására. Ha a személy

egyszerüen hangosan kimondja mindazt, ami az eszébe jut – ezt az eljárást
nevezzük szabad asszociációnak -, a tudattalan titka fokról fokra feltárul. A
szabad asszociáció során a személyt arra bátorítják, hogy ne ellenörizze
gondolatait, hanem azonnal mondjon ki mindent, ami felmerül benne, még
akkor is, ha közönségesnek, logikátlannak, zavarba ejtönek vagy nem oda
illönek tünik számára.
Elképzelése szerint a tudattalan tartalmak megjelennek a szabad asszociáción
keresztül, de szimbolikus formában.
A páciensek a terápiában aktívan küzdenek az elfojtott konfliktusok és
impulzusok tudatosulása ellen. Ez a küzdelmet ellenállásnak nevezzük. Az
8
ellenállás lehet tudatos, amikor a személyben szorongáskeltö asszociáció merül

fel, de nem számol be róla. Az ellenállás ugyanakkor tudattalanul is
jelentkezhet.
A pszichoanalitikus terápia fontos folyamata az (indulat)áttétel, amely összetett
eltolódási jelenség. Azok az érzések, amelyeket a személy olyasvalaki iránt érez,
akivel kapcsolatban konfliktusai és elfojtott vágyai vannak, eltolódnak
(áthelyezödnek) a terapeutára. Ez az érzés a mögöttes tartalomtól függöen akár
szerelem, akár gyülölet is lehet.
A pszichoanalitikus terápia célja a belátás elérése, mely elméleti szempontból a
személyiség addig tudattalan részének emocionális átélése. A belátás tehát nem
pusztán intellektuális megértés. Sokkal inkább jelenti az elfojtott konfliktusok,
emlékek, vágyak újraélését a maguk emocionális valóságában.
9
Pszichológia szigorlat XVI. tétel
XVI. tétel:
Humanisztikus személyiségelméletek emberképe
A.: A humanisztikus megközelítés alapkoncepciója:
A leibnizi hagyomány örökösei közül a személyiség lélektan területén talán a

pszichoanalízis és az alaklélektan egyik közös hatása, az ún. humanisztikus
iskola a legjelentősebb. Fontosabb képviselői: ROGERS, MASLOW és
ALLPORT. Előkészítője: STERN és ADLER.
STERN (1923): személyiségelmélete: a személyiséget kétféle erő
„konvergenciája” építi fel: az egyik a környezeti hatás, a másik pedig az ember
legbelsejéből fakadó kibontakoztató erő (Entfaltungskraft).
ADLER: (1933): „szakadár” pszichoanalitikus, aki a pszichikum centrumát
képező érvényesülési törekvést és a kisebbrendűségi érzés leküzdését tekintette
az emberi lelki élet legfőbb mozgatójának.
E két pszichológus megegyezik abban, hogy az ösztönelméletektől eltérően

sajátosan emberi hajtóerőket tételez fel. Erre utal a „humanisztikus” jelző.
ROGERS: Ha a környezet a személy számára „pszichológiai szabadságot”

biztosít, empátiás (beleélő) megértéssel viszonyul hozzá, és értékét feltétel nélkül
elfogadja, mindezzel hozzásegíti, hogy kreatív (alkotóképes) emberré váljék.
MASLOW (1954): Az embert nemcsak az állatvilággal lényegében közös
ösztönök mozgatják, hanem a sajátosan emberi önmegvalósítási tendencia (self-
actualizing) is, vagyis az a vágy, hogy személyes képességeinket és
lehetőségeinket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk.
ALLPORT (1958): A humanisztikus iskola jelentős képviselője. A vele született
(biológiailag adott) hajtóerőkön túl az embernél funkcionálisan autonóm,
azoktól működésükben független motívumokat tételez fel.
B.: Maslow motiváció elmélete:
Úgy véli, hogy motívumaink túlnyomó többsége hiányállapot megszüntetésére

irányul. Ezeket együttvéve deficitmotívumoknak nevezi. De a személyiség
funkcionál akkor is, ha már nincs deficit, amikor nem éhes, nem szomjas stb.
Ilyenkor azon dolgozik, hogy a benne rejlő lehetőségek legjobb megvalósulását
kibontakoztassa. Működését növekedési motívumok látják el energiával (nem
csak mennyiségi növekedés, hanem főként minőségi). Mindazt, amit e motívumok
hatására végzünk, MASLOW önmegvalósításnak nevezi.
1
Az ember életének első szakaszában a deficitmotívumok működnek csupán.

Funkciójuk együttvéve abban van, hogy eljuttassák a gyereket a biztonsághoz:
annak átéléséhez, hogy közvetlen környezete (anyja) táplálékot, védelmet,
biztonságot nyújt neki. Ha csecsemő- és kisgyermekkorban nem sikerül eljutnia
a biztonsághoz, a szorongás és a követelődző magatartás állandósul, ami felnőtt
korban abban nyilvánul meg, hogy változatlanul az elsődleges ösztönök
kielégítése marad a személyiség legfontosabb motívuma. A növekedési
motívumok nem érvényesülnek, az önmegvalósítás nem válik céllá.
Felszabadulásra volna szükség a deficitmotívumok befolyása alól az életörömre.
Szükséglet piramis: lentről fel irányulva sorrendben kielégíteni ez motivál

Önmegvalósítás
Biológiai szükségletek kielégítése
C.: Rogers személyiség elmélete és terápiás koncepciója:
Rogers elméletének leglényegesebb eleme az „énkép” (self) fogalma. A betegek

hajlamosak arra, hogy „önmagukra” vonatkoztatva írják le élményeiket s
problémáik gyakran önmagukról alkotott képük következetlenségeiből adódnak.
Az „énkép” Rogers elméletében azoknak az észleléseknek, érzéseknek
attitűdöknek és értékeknek a szervezett mintázata, amelyeket az egyén
kizárólagosan a sajátjának vél. Ezek azok a jellemzők, amelyek az „én-t” és az
„engem-et” meghatározzák. Az énkép tehát az egyén teljes élményvilágának
központi eleme.
A másik fontos elem az énideál – amilyenné az ember lenni szeretne. A teljes
személyiség magában foglalja az organizmust (a személy a maga objektív
valóságában), az énképet és az énideált, valamint azokat a késztetéseket,
amelyekkel az ember saját lehetőségeinek minél tökéletesebb megvalósítására,
önmegvalósításra törekszik. A személyiség rendezettsége vagy rendezetlensége e
3 elem egymáshoz való viszonyától függ. Összhang: kongruens (én-azonos,
őszinte, hiteles) személyiség. Ellentmondás: inkongruens (őszintétlen, hiteltelen)
személyiség. Ha a visszajelzés ellentmond az énképnek, az összhang
megteremtése érdekében az ember vagy megváltoztatja viselkedését, vagy
módosíthatja énképét. Ha nem tudatosul az inkongruencia: szorongás,
konfliktus. Mereven ragaszkodik a személy énképéhez és elhárító
mechanizmusokat alkalmaz.
2
Rogers személyiségelmélete a pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia

területén végzett munkájában gyökeredzik. Nem próbálja fellebbenteni a fátylat
a beteg viselkedésének rejtett értelméröl, mint a pszichoanalízis. Az egyént
tekinti önmaga legjobb ismerőjének, s az önmagával kapcsolatos kijelentései
képezik a terápia nyersanyagát. Kedvelt mérőeszközei is nyitottabbak s
szabadabb önkifejezést tesznek lehetővé, mint a kérdőíves módszerek.
Ugyanakkor objektívebbek is, s rendezettebb megközelítést tesznek lehetővé,
mint a projektív eljárások.
Terápiája:
Terápiás módszereinek ismertetésekor Rogers (1940) nagy hangsúlyt tett arra,
hogy a terápia nem irányító. A terápia fő feladata, hogy pontosan visszatükrözze
a kezelt személy érzelmeit, úgy hogy az maga is képessé válják saját érzéseinek
tisztázására és felismerésére.
Rogers számára nyilvánvalóvá vált, hogy a „nem irányítás” elvét több terapeuta
rosszul értelmezte, amennyiben közömbösséget mutattak a kezelt személy
irányában. Ennek ellensúlyozására indítványozta, hogy a terápiának
„betegközpontúnak” kell lennie.
Egyik elméleti munkájában Rogers (1957) a konstruktív személyiség változás hat
lényeges elemét emelte ki, mint amelyek szerinte minden hatékony gyógyító
eljárásban megtalálhatók, a betegségek bármely szakaszáról legyen is szó:
1. Két személy pszichológiai kapcsolatban van egymással.
2. Az egyikük – nevezzük kliensnek – állapotát személyiségében össze
nem illő részek jellemzik, sérülékeny és szorongó.
3. A másik személy – akit terapeutának fogunk nevezni – a klienssel
való kapcsolatában kongruens és rendezett személyiségű.
4. A terapeuta feltétel nélküli elfogadást tapasztal a kliens részéről.
5. A terapeuta a kliens belső vonatkoztatási terének beleérző
(empatikus) megértését éli át, s arra törekszik, hogy e tapasztalatát
vele közölje.
6. A terapeutának legalább egy bizonyos mértékig sikerül közölnie a
kliense beleérző megértését és feltétel nélküli pozitív elfogadását.
3
Pszichológia szigorlat XVII. tétel
XVII. tétel:
A szociálpszichológia alapjai: témái, vizsgálati módszerei
A szociálpszichológia alapjai:
A.: Fogalma és tárgya:
Fogalma: (társadalom lélektan) Határtudomány. A szociológia és a

pszichológia közös egysége. Feladata: a társas kölcsönhatások kutatása.
Tárgya: A társas jelenségek.
B.: Nézőpontjai, elemzési szintjei:
Nézőpontjai:
1) Szociológiai nézőpont: társadalomtól halad az egyén felé. A
társadalmakat vizsgálja és azon belül az egyént.
2) Pszichológiai nézőpont: Az egyén viselkedésére figyel →csoportba
való behelyezés.
3) Pszichoanalitikus nézőpont: Az ember társas helyzetére, nézőpontjára
vonatkozó kérdések.
Elemzési szintjei:
1) a belső (intrapszichikus) szint: Személyen belüli folyamatok vizsgálata.
Pl.: Mi csapódik le az egyénben a társadalmi jelenségek közül?
2) a személyek közötti (interperszonális) szint: Az egyének közötti
kölcsönhatásokat vizsgálja.
3) a csoporton belüli szint
4) a csoportok közötti szint: A csoportok közötti viszonyokat vizsgálja.
5) A kulturális szint!
C.: Előzményei és története:
Platón, Arisztotelész: Az egyén viselkedését milyen módon befolyásolja a

társadalom? Honnan közelítsük meg?
Közvetlen előzmények csak a XIX. sz-ban vannak.
• Létrejött a szociológia tudománya.
• Pozitivista filozófia – August Come szemlélete: a szemléleti megismerés
elötérbe helyezése → tapasztalatok begyűjtése, vizsgálata.
1
• Durkheim öngyilkosságról írt könyve – az egyén viselkedését társadalmi

jelenségekkel vizsgálja.
• Néplélektan – a korai kísérleti pszichológia egyik ága; a nép szellemének,
lelkének feltárása. Német pszichológusok→ társadalmi kölcsönhatások
vizsgálata (nem voltak meg hozzá az eszközök)
• Tömeglélektan: Le Bon (1895): Tömegek lélektana című műve – Lelki
fertőzéssel magyarázott mindent. A kulturális szintet nem tekinti a
pszichológia saját körébe tartozónak.
• 1875: a „szociológia” kifejezés először jelent meg – a társadalmi egyén
tanulmányozására használták.
• 1898: Triplett: Az elsö kísérlet – a kerékpár versenyzőket vizsgálta, hogy
hogyan hatnak egymásra.
• 1908: Ross Szociálpszichológia című könyve megjelenik az USA-ban majd
Nagy-Britanniában. A tömegjelenségekről írt.
• „A termelékenységet hogyan lehet fokozni?”→a pszichológusok ezzel
foglalkoztak. Munkalélektani kutatások indultak az USA-ban a XX. sz.
elején. 1927 Chicago – Hawthome nevű cég – itt indultak el a
munkalélektani kutatások.
• XX. sz. eleje USA: human reabitons (emberi viszonyok) nevű irányzat→
E. Mayo: Ahhoz, hogy a termelékenység fokozható legyen, figyelembe kell
venni az emberi viszonyokat is (a társas motivációkra, kapcsolatokra
tekintettel kell lenni). Ö alapította meg az amerikai szociálpszichologiai
iskolát. Attitűd-skálák pl.: Bogoudus skála→ a társadalmi távolságokat
mérte.
• Új reformpolitika megjelenése – „New Deal”→ új üzlet, új alku – még
jobban figyeltek az emberi viszonyokra, hogy a humanizációs törekvések
érvényre juthassanak. A gazdaság is beépítette a szociálpszichológiai
ismereteket. Sok európai pszichológus települt át az USA-ba a fasizmus
elöl menekülve, pl.: Kurt Lewin. A szociálpszichológia a legérzékenyebb a
társadalmi változásokra. „Hogyan hatnak egymásra a csoporton belüli
egyének?” Chulet, Sherif: a vizsgálódás fö tárgya az együttműködés lett.
Oldbon: tanulmány az előítéletességről. Nyugat-Európában is megindult
a szociálpszichológia fejlödése.
• A ’60-as években az európai pszichológusok arra törekedtek, hogy
önállóan fogalmazzák meg nézeteiket a szociálpszichológiában.
• J. S. Kon kutatásai a Szovjetunióban: „Én és a társadalom” című
művének ¾ része Leninről szól. Szabad volt foglalkozni az egyén és a
társadalom viszonyával – ez szociálpszichológiai kérdés.
2
A szociálpszichológia kutatási módszertana:
A. : a kutatás szakaszai:
1. A kérdés és a probléma megfogalmazása, mi okoz

problémát: McGuire szerint:
a. : diszfunkcionális működés
b. : paradox történések
c. : analógiás következtetés
d. : deduktív módszer
e. : indukciós módszer
f. : ellentmondó kísérleti eredmények kibékítése
g. : törvényszerűségeknek ellentmondó kivételek
h. : bonyolultnak látszó jelenségek megfejtése
2. A hipotézisek felállítása :A kutatónak meg kell adnia
az elméleti (lehetséges) válaszokat.→ ki is jelölöm
ezzel a kutatás irányát
3. A kutatási változók és módszerek meghatározása:
a. : független változó
b. : függő változó
4. A mérési szintek meghatározása:
a. : nominális változó (mérési) szint:
megkülönböztető értékkel bír, nem fejez ki
mennyiséget. Pl.: életkor, nem, foglalkozás
b. ordinális változó: mennyiséget is kifejez,
tulajdonság kisebb vagy nagyobb mértékét jelzi.
Pl.: iskolázottság
c. intervallum mérési szint: arányok kijelölése, két
adat között mekkora a különbség. Pl.:
intelligencia szint 80-100 IQ
d. aránymérő skála: valódi 0 pontja van
5. Kutatás, a vizsgálat elvégzése
6. Az adatok összegyűjtése, feldolgozása
7. A kapott érték elemzése értelmezése
B. A kutatások céljai, típusai:
3
A kutatások típusai:
Alapkutatások: az újonnan felismert problémákat kutatják.
Alkalmazott kutatások: a már meglévő problémát más oldalról is
megvizsgálják.
Célja szerint:
a. : leíró kutatás: a tapasztalatok leírása pl.. közvélemény-kutatás
b. : feltáró kutatás: egy problémát próbál meg feltárni; milyen feltételei
vannak, mi hozza ki, mi enyhíti pl.: előítéletesség vizsgálata
c. : magyarázat kutatás: „miért-re” próbál magyarázatot adni pl.: bűnözési
arány településenként
A kutatásoknál általában mindhárom megjelenik!!!
C. A kutatások eredményességének feltételei és nehézségei:
Feltételei:
1. érvényesség
• több szempontot kell figyelembe venni
• azt méri, amit mérni akarunk
a. : belső érvényesség: A kísérleti változók megegyeznek-e a
hipotézisben kikötött elméleti tételekkel.
b. : szerkezeti (konstrukciós) érvényesség: A kutatásból levont
tapasztalatok mennyire általánosíthatók.
2. megbízhatóság
Ha a kísérlet megváltoztatása nélkül (más időben, más
személyekkel) ugyanazt az eredményt kapnánk, mint a korábbi kísérletben.
A mintavételnek reprezentatívnak kell lenni!!!
Nehézségek:
1. : nem lehet néha nyilvánvalóvá tenni, hogy mire irányul a kísérlet.
Etikai és gyakorlati problémák.
2. : nem lehet vegytiszta kísérletet csinálni. A kísérletben résztvevők
hozzák saját kultúrájukat, hagyományaikat
A szociálpszichológia vizsgálati módszerei:
A. A beavatkozás mértéke szerint:
4
1. : nem beavatkozó módszerek:

• nincsenek torzító hatások melyek a
beavatkozásnál megjelennek
• nem ellenőrizhető egészen a minta
• természetes adatok feltárására használják
2. : álcázott módszerek:
• növelhető vele a megbízhatóság
• etikailag azonban nem megbízható
pl.: leskelődés, kémkedés →Ha az álcázás jól sikerül hiteles eredményeket
kaphatunk.
3. : beavatkozó eljárások:
• etikai problémák lehetnek
• kísérleti személyek tudtával történik, a kutató
szerepe egyértelmű
• sajátos helyzetet idéz elő →módosítja a kísérleti
személyek viselkedését
B. Formája, módja szerint:

1. : Megfigyelés: már a megfigyelés módosíthatja az
eredményeket
• önmegfigyelés: (introspekció) Kevésbé lehet a
megbízhatóságot, kontrolálhatóságot biztosítani
• a csoport jelenségeit hogyan lehet leírni pl.:
Mérei Ferenc csoportjelenségeket figyel meg
2. : Kérdések, kérdőívek:
• információt gyűjtünk velük
• kapcsolatfelvétel
• A válaszadók önreprezentációját jeleníti meg;
arra ad képet, hogyan éli meg a valóságot.
Fontos, hogy milyen módon juttatjuk el a kérdőívet a megkérdezettekhez.
Kitöltés módja, típusa:
• Önkitöltő
• Interjú
Kérdések típusai:
1. :indirekt – direkt
2. :nyitott – zárt
5
Pszichológia szigorlat XVIII. tétel
XVIII. tétel:
Személyészlelés és az attribúciók
A személyészlelés:
A személyi és nem személyi észleltek közötti lényegi különbségek:

• Kölcsönösség
Személyi észlelet: magában hordozza a kölcsönösségnek, legalább a lehetőségét
Nem személyi észlelet: csak mi reagálunk, rólunk nem alakul ki kép
• Involváció
Személyi észlelet: észleletünk érzelmileg színezett, jelentésében bizonytalan,
bármikor felrúgható
Nem személyi észlelet: érzelmileg kevésbé színezett és jelentése is egyértelműbb
• Szociális összehasonlítás
Személyi észlelet: a kialakítására szolgáló viszonyítási keret sosem tisztán
tapasztalati termék, teljes egészében szociális ráhatás, kommunikáció során jön
létre, s csupán aktív alkalmazása folytán tűnik tapasztalati jellegűnek.
• Értékvonzat
Személyi észlelet: pl. valakit „becsületesnek” észlelünk: A becsületesség, mint
érték tűnik elénk, melyre mi magunk is jogot formálunk, s voltaképpen előbb meg
kell tanulnunk a becsületesség fogalmát, hogy aztán eldönthessük valakiről, hogy
tényleg becsületes-e.
Nem személyi észlelet: ilyen értelemben érték közömbös, rá vonatkozó tudásunk
közvetlen személyes tapasztalásból is eredhet, s ha kommunikációs úton nyerünk is
tudást, ellenőrzése empirikus úton bármikor lehetséges.
• Racionalizációs késztetés
Személyi észlelet: A személyre vonatkozó tudásunk egyaránt függ tőlünk és a
másiktól, akit éppen észlelünk. Amennyiben cáfolat éri a személyre vonatkozó
tudásunkat, arra változással válaszol, s változása sem annyira az észlelet
tárgyának, mint inkább a kölcsönviszonynak a függvénye.
Nem személyi észlelet: a módosulás attól függ, hogy változik-e az objektum
• Elfogultság
Személyi észlelet: A személyre vonatkozó lehetséges ismeretekből olyan
önkényesen szelektált minta jön létre at észlelőben, amelynek alapján lehetetlen
tárgyilagos előrejelzésre vállalkozni
Nem személyi észlelet: alapvető vonása az ismeretek objektivitása, ill. az
objektivitáshoz közelítő tendencia
• Cáfolhatatlanság
Személyi észlelet: A személyre vonatkozásunk szükségszerűen merev, leszűkített,
csonkoló, hiszen az interakciót csak akadályozná a szüntelenül áramló
információk tudomásulvétele. Ezért a tudásunkkal ellentétes konzekvenciák
levonása a végtelenségig halogatható, ill. ha az észlelések hamisságára fény derül,
az sohasem logikai, hanem interaktív összefüggések műve.
Nem személyi észlelet: hamissága a gyakorlatban könnyen és gyorsan kiderül,
hiszen tárgyakkal elsősorban manipulációs céljaink vannak, s a gyakorlati
visszajelzések elől nem tudunk kitérni.
1
Mások észlelése:
• A külső tulajdonság alapján a belsőre következtetünk. → tévedés Amit

fizikai tulajdonságában észlelünk, abból következtetünk a rejtettre.
• A hozzánk hasonló embereket hajlamosak vagyunk jó tulajdonságokkal
felruházni, a különbözőeket pedig rosszakkal.
• Motivációs elfogultság: Torzítva észleljük a személyeket, motiválva
vagyunk. Pl.: Az anya számára a saját gyermeke a legszebb.
• Önbeteljesítő jóslat: pygmalion-effektus pl.: ebből a gyerekből úgyis …
lesz.
• Az érzelmek észlelése: Az arc fejezi ki az érzelmeket. Milyen módon
észleljük? Ez kiindulópont lehet.
• A személyiségvonások észlelése: Általános jellemzők felismerése az adott
személyben.
• Sztereotipizálás: általánosítjuk a személyiség vonásokat
• A hangulat hatások – jó hangulatban több kedves, rendes embert vagyunk
hajlamosak látni magunk körül; rossz hangulatban pedig több rosszat.
A mindennapi személyészlelés hibaforrásai:
• A beskatulyázás: A személyekkel való érintkezés folyamatossága érdekében

redukciókhoz kell folyamodnunk, ezt azonban hajlamosak vagyunk túlzásba vinni. A
redukció egyik leggyakoribb módja, amikor a személy megismerésekor bizonyos
támpontokból kiindulva kritikátlan viszonyításokat hajtunk végre.
A beskatulyázás tipizációs működés eredménye, amelynek során a közel és távol látott
személyeket a tipizációs előfeltevésben megszabott jegyek előfordulása alapján
típusba soroljuk. A viselkedés, a külső megjelenés, az osztály-hovatartozás, a
foglalkozás, a nemi, a vallási, a nemzedéki, az etnikai és a nemzeti hovatartozás
szerinti tipizálás elősegíti az emberek kollektív besorolását.
• A projekció: A személyészlelésre jellemző lényegi interaktivitásból adódik, hogy a
„megismerő én” a maga igényei szerint igyekszik képet alkotni a „másikról”,
következésképpen többnyire azt látja benne, amit látni szeretne.
Kritikusok, tanárok és mindazok, akiknek emberek megítélésével van dolguk, sokszor
tudtuk nélkül rabjai saját projekcióiknak, ami megkeseríti mind a kedvencek, mind a
mellőzöttek életét.
Rendszerint az illető saját elfojtott vágyait, szükségletit vetíti ki áldozatára, s rajta
felháborodva éli ki a benne felhalmozódó feszültségeket. A rágalmazás, pletykálkodás,
kóros rosszhiszeműség többnyire ebből a hatalmas rejtett forrásból meríti erejét.
A benyomás kialakítása:
Az a kép, amit a másik emberről elsö érintkezés kapcsán kialakítunk.

Befolyásoló tényezői:
1. A háttér és a környezet hatása.
2
2. Holdudvarhatás – dicsfényhatás: Az észlelésnek az a hajlama, hogy akiről

bizonyos ismereteket, jó tulajdonságokat megismertünk akkor a többi
tulajdonságát is ebbe a körbe hajlamosak vagyunk besorolni.
3. Elsőbbségi és újdonsági hatás: Az elsö és az utolsó benyomást, infót
jegyezzük meg hamar → döntő az elsö benyomás.
4. elvárásoknak tulajdonítható torzítások: forgatókönyv ismeret. Befolyásolók
az elvárások, feltételezések.
5. Torzítás negatív irányba – szociális kívánatosság. Ha valakiről negatív
információ jut tudomásunkra annak nagyobb lesz a befolyása,
hangsúlyosabbá válik a másik személy megítélésében.
6. Elnéző torzítások – elnézzük, lekicsinyeljük a hibát pl.: a szerelemben.
7. sztereotipizálási és osztályozási torzítások
8. hangulati hatások
9. énközéppontú gondolkodás hatása magából indul ki
Az attribúciók:
Az attribúciók fogalma és elméletei:
Fogalma:
Az attribúciók: okságra való következtetés. A személyészlelés fontos szakasza, amely
során megpróbálunk valamilyen következtetésre jutni.
Elméletei: Csepeli könyv

1. Heider (1958) – „logikus attribúció”: Az ember logikusan építi fel a
következtetést. Ha van külső ok a viselkedésre, akkor nem keresünk belső okot,
csak akkor keresünk belső okot ha nincs külső. Belső okról azt is meg kell
vizsgálni, hogy szándékos vagy nem.
2. Jones és Davis (1965) – megfelelési következtetés elmélet: A megfigyelt
viselkedésből következtetünk az okra.
3. Kelly (1967) – „háromdimenziós elmélet”: Három dimenziót veszünk
figyelembe mikor okságra következtetünk:
a. :helyzet és kontextus
b. :a cselekvő – ez a viselkedés mennyire jellemző rá
c. :az akció célja és tárgya
Hibák, torzítások az attribúcióban:

1. Az okozás irányába való torzítás: hajlamosak vagyunk ott is okokat,
szándékokat keresni, ahol csak időbeli egybeesés van.
2. Torzítás a belső attribúciók irányába: szívesebben fogadjuk el, ha belső oka
van a cselekvésben, mintha külső. Olyankor is belső okokat keresünk,
mikor van külső.
3
3. Láthatósági hatások: összetettebb helyzetben amikor felelősöket keresünk, azt

tesszük felelőssé akit látunk, kiemelkedik a környezetéből.
4. A konszenzus információ elhanyagolása: mindenki hasonló módon reagál, de
ezt nem vesszük észre és csak egy (adott) személy jellemzőjének,
megnyilvánulásának tulajdonítjuk
5. Az ”igazságos világ”: azért rossz neki, mert valamilyen tettével kiérdemelte.
Az énattribúciók:
1. A cselekvőt megfigyelő torzítás: ha figyelnek, az befolyásolja a teljesítményt
2. Önkárosító stratégiák: pl.: a vizsga miatt nem eszünk, ha pedig nem sikerül a
vizsga ráfoghatjuk, hogy nem ettünk és azért nem sikerült.
3. Hamis konszenzuson alapuló torzítás: pl.: Mindenki így csinálja!!! →
alkoholista: „Ha mindenki annyit inna, mint én.” Ez önkiszolgáló torzítás – saját
érdekünkben fogalmazzuk meg.
4. Siker és kudarc attribúciója: Saját sikereinket belső okokra szoktuk visszavezetni,
a kudarcokat hajlamosak vagyunk külső okra visszavezetni.
4
Pszichológia szigorlat XX. tétel
XX. tétel:
Attitüd és elöítélet
A szociális attitüd:
Fogalma, jelentőssége:
Története:
Történetileg nézve az attitűdfogalom fejlődését, Allport (1994) nyomán azt mondhatjuk, hogy
kezdetben a kísérleti személyek feladatra történő beállítódását, készenlétét értették attitűdön.
Thomas és Znaniecki (1918) Amerikába bevándorolt lengyel parasztok élettörténetének
személyi dokumentumait vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az attitűdök társadalmi
mezben értelmezendő lelki folyamatok, amelyek meghatározzák az egyének viselkedését a
társadalomban.
Kulcs fogalom
Értékelő beállítódás = attitüd
Benkö Antal:
Személyekre, tárgyakra, eseményekre és eszmékre vonatkozó pozitív vagy negatív értékelést
magában foglaló ismeret és állásfoglalás.
Az attitűdöket tárgyuk szerint két csoportra oszthatjuk:

1. empirikusan kiismerhetetlen tárgyú attitűdök
2. empirikusan kiismerhető tárgyú attitűdök
összetevői és funkciói:
Összetevői:
• Kognitív összetevő: Az attitüd tárgyára vonatkozó ismereteket,
nézeteket foglalja magában.
• Affektív = érzelmi összetevő: Hogyan viszonyulunk hozzá? Kedvező
vagy kedvezőtlen érzelmi tényezők társulnak-e hozzá? Értékelő
megjegyzés.
• Viselkedési (cselekvési) összetevő: Ez hogyan nyilvánul meg a
cselekvésben?
Bármilyen attitüd tárgy kapcsán felsorolhatók!
Az attitűdök mindig valamilyen társadalom által létrehozott, társadalmilag konstruált dologra

(eszmére, tárgyra, személyre, folyamatra, eseményre stb.) vonatkoznak.
A társadalmi meghatározottság mindig konkrét, társas összefüggésben érvényesül,
személyközi kapcsolatokban, csoportfolyamatokban születik és hat.
Funkciói:
1
1. A társadalmi környezethez való alkalmazkodást segíti. A hozzánk

hasonlóakkal hasonló lesz az attitűdünk, ez óriási megerősítést jelent
számunkra.
2. Önvédelmi (én-védő) funkció. Az egyén pozitív vonásait erősítse és a
negatív személyiségét gyengítse. A bevett infó alakítása. Torzító
szemüvegként is használjuk – szűrő. Az önmagunk számára pozitív attitüd
védése, és a negatív attitűdök távoltartása.
3. Értékkifejező funkció: Az egyéni értékek megbecsülését hivatott szolgálni.
Az attitűdjeinknek hangot adva tulajdonképpen magunkat mutatjuk be a
társadalom és a társak előtt.
4. Ismereti (tudás) funkció: Az attitüd tárgyára vonatkozó ismereteket
racionális keretbe foglalja az attitüd. – ismeretek rendszerezése,
rendszerbe foglalása. Lehetővé teszi, hogy hiányos ismeretünk ellenében
is határozott dolgokat fogalmazzunk meg egy attitüd tárgyáról.
mérése és változásai:
Mérése:
1. skála módszerek:
• Bogardus: „közelség – távolság” skála: Bizonyos személyek
milyen távolságot vagy közelséget vállalnak egyes személyekkel
kapcsolatban. 7 szintet különít el:
 Rokoni viszony
 Baráti viszony
 Szomszédi viszony
 Munkatársi viszony
 Állampolgárság
 Turistaként elfogadás
 Országba való be nem engedés, tiltás
Bogardus – Park elképzelésének megfelelően – aszerint
rangsorolta a társadalomban lehetséges legfontosabb
interakciós-kommunikációs kapcsolati mintákat, hogy azok
mennyire jelezhetnek egy csoportkategória mentén azonosított
személlyel kapcsolatban „közelséget”, ill. „távolságot”.
• Lickert-skála: Állításoknál kell eldönteni, hogy a kérdezett
mennyire ért vele egyet.
Nagyszámú állítást kell beszerezni a kutatott attitűdtárgyra
vonatkozóan, lehetőleg a társadalom minden rétegéből. Ezeket
az állításokat kérdőívre kell rávinni. A kérdezetteknek állást kell
foglalni 5 lehetőség közül: „erősen egyetért” – „egyetért” –
„határozatlan” – „nem ért egyet” – „erősen nem ért egyet”.
• Osgood-skála:
Aktív 7 6 5 4 3 2 1 Passzív
Osgood arra figyelt, föl, hogy a hétköznapi életben a szavak
jelentése a jelölő (denotatív) és összefüggésekre utaló
(konnotatív) funkciókon túlmenően az erősség és az aktivitás
dimenzióban is elhelyezhető.
2. Pszichológiában alkalmazott projektív tesztek, ahol önmagáról vonja
le a következtetést, kivetítés. Mi tesszük hozzá a dolgokat. Általában használhatók.
2
Változásai: Az attitűdök szilárdsága:
Az attitűdök időben állandóak, lassan és nehezen változnak. Az attitűdök állandósága több

tényező műve. Doll és Ajzen (1992) szerint az attitűdök állandóságának fő oka az attitűd
tárgyában kialakított tapasztalat jellege. Mások az attitűd centralitásának függvényében
értelmezik a tartósságot. Rosenberg (1968) az attitűd belső konzisztenciájában látja a
változással szemben mutatott ellenállás okát. Az újabb kutatások – Thomas és Znaniecki
eredeti megközelítéséhez híven – azt hangsúlyozzák, hogy leginkább azok az attitűdök
szilárdak, amelyek a személyiség által vallott értékekben gyökerezne.
Az előítélet:
A.: Fogalma, alapja:

Olyan attitüd, amely ellenséges vagy negatív beállítódású egy csoporttal vagy annak tagjaival
szemben.
Felszínes ismeretekből kialakított, alaptalan ítélet.
Az előítélet alapja lehet a sztereotipizálás.
Diszkrimináció, ha a viselkedésben is megjelenik.
B.: Okai:
 Gazdasági és politikai konkurencia pl.: vendégmunkások
 Áthelyezett bűntudat (agresszió): Jól azonosítható, kisebb népcsoportra
helyezik át a hangsúlyt, ők vigyék el a balhét. Pl.: zsidók üldözése
 Személyiség szükséglete: Saját szükséglet az, hogy előítélettel legyen
mással szemben.
 Társadalmi normákhoz való igazodás. A kiközösítés kockázatával néz
szembe az akiben nincs előítélet.
C.: Csökkentési formái:

 Egyenlő pozíciójú érintkezés.
 Az elkerülhetetlenség pszichológiája.
 Kölcsönös függés.
3
Pszichológia szigorlat XXI. tétel
XXI. tétel:
Társas hatások, társas befolyásolás, konformitás
Társas hatások, társas befolyásolás:
Más személyek puszta jelenlétének hatásai:

 Társas serkentés – szociális favilitáció: Bizonyos dolgokat a társak
jelenlétében gyorsabban hajtunk végre. Pl.: bicikli versenyen
 Társas gátlás: A társak jelenléte bizonyos esetekben gátolhat. Pl.:
lámpaláz
Egyszerűbb, adott személy által begyakorolt feladatnál serkentően hat; nehezebb, kevésbé
gyakorolt feladatnál pedig gátlón hat a társak jelenléte.
A társak jelenléte önmagában is növeli az adrenalin szintünket.
Bizonyos izgalmi szint növeli a cselekvés hatékonyságát.
Minden attól függ, hogy nekem önmagában mit jelent a feladat.
A közös helyzetben levés hatása:
Egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki, ha nem lehet leírni, hogy a társas együttműködésben
mekkora az ö erőfeszítése.
 Járókelői közömbösség: Minél több járókelő észlel egy dolgot, annál
kisebb a valószínűsége, hogy segítséget kap a bajbajutott. A segítési
szükséglet felelőssége jobban megoszlik ilyenkor. A bámészkodó
közegből kilépni nagyobb felelősség, mert így a történésnek „én” is a
részévé válok. – „A társak figyelik és bírálják cselekedeteimet!”
 Társas fertőzés: Ha népszerű emberek valamit kinyilvánítanak,
hajlamosak lesznek sokan igazodni hozzá.
A csoport hatása jobban be tud folyásolni, ez a legerősebb társas hatás.
A konformitás:
A.: Fogalma, kiváltó okai:
Fogalma:
Egy személy viselkedésének vagy vélekedésének olyan változása, amely egy
egyéntől vagy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki.
Kiváltó okai:
 Helyes ítéletre való törekvés. Igazodom a csoporthoz.
1
Pszichológia szigorlat XXI. tétel
 Jutalom elnyerésének reménye, büntetés elkerülése: Az elfogadásra késztet,

normák elfogadására. Pl.: a maffia is erre épít
 Információ hiánya – ezért követjük a mintát
B.: Alapkísérletei:
1. Solomon Asch: különböző hosszúságú vonalak; befolyásolás, hogy
melyiket válassza
2. Sherif – illúzióra épít: fény elmozdulása → minden körben becsülni,
először nagy majd egyre kisebb a szórás a résztvevők között
3. Milgram: büntetés kísérlete
C.: Változatai:
 Behódolás: A jutalom reménye vagy a büntetés elkerülése miatt elfogadjuk,

amit a csoport akar. Engedelmesség: A másik személy hatalma, jelenléte
ennek a konformitásnak a fő jellemzője.
 Azonosulás: Amikor a személy olyan szeretne lenni, mint a másik ezért
átveszi viselkedési normáit. A másiknak vonzereje kell legyen.
 Internalizáció (interiorizáció): Amikor már belsővé válik az, amit a másik
személy megjelenít. Ehhez az kell, hogy hiteles személy legyen a szemünkben.
2
Pszichológia szigorlat XXII. tétel
XXII. tétel:
A csoportok lélektana
A csoportok lélektana:
A.: A csoportok típusai, kialakulása és fejlödése:
Kialakulása:
a) Tömeg: Egyének céltalan és egymással csak térbeli kapcsolatban állók
sokasága.
b) Csoportelöttes állapot: Átmeneti állapot, az egy térben lévő emberek
közül néhány meghatározott cél felé törekszik, mozdul el. Pl.:
vonatállomáson elindulnak a vonat felé.
c) Csoport: Amikor már van egy közös cél, és interakció (kommunikálnak)
is van a személyek között.
d) Közösség: A csoportok egy bizonyos csoportjára mondjuk, sokszor nem is
különítjük el.
Fejlödése:
1. alakulás: Megismerik egymást és
az előttük álló közös célt.
2. viharzás: Ebben a kritikus
időszakban elindul a versengés, szétfeszíti a
csoportot.
3. normálódás: Csak akkor tud
kikerülni a csoport a kritikus idöszakból, ha
normákat alkot.
4. működés: A személyes kapcsolatok, normák,
keretek létrejöttek, kialakult az, hogy miért
küzdenek és milyen eszközökkel.
Ezeket a szakaszokat nem lehet kikerülni, kell egy ráhangolódás.
Típusai:
a. :létszám szerint: ideális: 3-4 főtől 16-17 főig
 kiscsoport: 12 fő az optimális
 középsőcsoport: 20-50 fő
 nagycsoport: 80-120 fő
A köztes létszámnál (pl.:19, 60, 70 fő) még nem lehet tudni, hogy milyen csoportként fog
működni. 120 fönnél nagyobb létszámnál a csoporthoz való tartozás nem érvényesül.
b. :szociológiai szempontból:
 szakmai csoport
 korcsoport
 rétegcsoport
 munkahelyi csoport
1
B.: A csoport struktúrája, belső szerkezete:
a. :formális – informális tagozódás

b. :tagozódás csoportcél szempontjából:
Schindler:
G→csoportcél
ω→Szembe helyezkedik a céllal

α→Csoportcél felé vivő személy
γ→vezető támogatói
vagy vagy
β→semlegesek
A struktúra mindig változatlan, a megjelenési forma az, ami változik. Működhet ez társadalmi
szinten is?
c. :személyes viszonyulások szemp.: (társas vagy vonzalmi réteg)
szociometria vizsgálja Mérei Ferenc; szociogram: csoportviszony
térkép
d. :spontán tevékenységi szerepek szint pl.: vélemény nyilvánító,
kérdező, szabályalkotó, engedelmeskedő, akadékoskodó,
hírharang
Kommunikáció a csoportban:
Leavitt (1951): vizsgálatában a kommunikáció irányát határozta meg és, hogy ez
milyen hatással bír a probléma megoldásra.
Az információ hatalom!!!
Kör.: Lánc:
Ο Ο
Ο Ο Ο Ο
Ο Ο Ο Ο
Azonos pozíció mindenkinek. Ö a kiváltságos. Ö kap elsőként infót.
Információ végighalad, a két szélső
más pozíció mint a többieké,
pozíció különbségek
Y: Kerék:
Ο Ο Ο Ο
Ο Ο
Ο Ο Ο
2
kiindulás csak ö ismeri az infót

kiemelt szerep a legtöbb infós kapcs. központosított
Központosítás felé halad A probléma megoldása
Szempontjából a
leghatékonyabb ebben
Érzi magát legkevésbé jól az
ember
C.: csoportjelenségek és csoportvezetés:
Csoportjelenségek:
a. :csoport-kohézió: csoport összetartás: erősségét gyengíti a tagok közti antipátia és a
túl nagy létszám. Áldozatvállalást növeli a csoport külső fenyegetettsége, más
csoportokkal versengés.
b. :csoport-dinamika: tér ahol a csoport történései zajlanak
c. csoport fertőzés: csoportban csökken a személy felelőssége, elrejti az egyéniségeket
Csoportvezetés stílusai:
 autokrata: tekintélyelvű, a vezető irányít mindent, a csoport tagjai nem
szólhatnak bele a dolgokba, a vezető rendszertelenül utasít, önkényesen dicsér
és szi d; a lá-fölérendeltség, t ávolság, a kreativitás n em ér vényesül; i ntenzív
munkavégzés, ha a főnök ott van, ha nincs, akkor lógnak.
 Demokratikus vezetési stílus: kö zepes i ntenzitású m unkavégzés, a kkor i s
dolgoznak, ha nem látja a főnök, figyelembe veszi a tagok véleményét
 „laissez-fare” – „Hagyjátok úgy ahog y v an!”: közömbösség, anar chia mert
mindenki azt csinál amit akar, nincs szabályozás
 diktatórikus: agresszió

Pszichologia Szigorlati Tetelek PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pszichologia Szigorlati Tetelek PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Pszichológia szigorlat I. tétel

A pszichológia, mint tudomány:

Pszichológia szigorlat I. tétel

1879: Wundt: a lipcsei egyetemen kiírta a falra: „pszichológiai kísérleti

1. Korai kísérleti pszichológia: Mindenekelőtt introspektív pszichológia volt.

Pszichológia szigorlat I. tétel

„tudattalan” lelki folyamatok ebben az értelmezési keretben szóba sem

Kiváltó inger reakció

Pszichológia szigorlat I. tétel

viselkedett, majd ettől eltérően, tehát ugyanazokra az ingerekre újfajta

Pszichológia szigorlat I. tétel

Freud megmutatta, hogyan lehet a tudattalant tanulmányozni.

Pszichológia szigorlat I. tétel

A pszichológia kutatási területei:

III. tevékenység jellege

Pszichológia szigorlat II. tétel

Az élőlények szervezete olyan önszabályozó rendszerként fogható fel, amely egyfelől

A hipotalamikus régiók és a limbikus rendszer fontos szerepet játszanak a különböző érzelmek

Motiváció és készenléti állapot:

A d iffúz-neuroncsoport az agytörzsben lazán összefüggő hálózatot alkot a nyúltvelő és a

Pszichológia szigorlat II. tétel

A f ormatio r eticularisból k özponti ak tivitás m eghatározza a s zervezet r eakciókészségét i ll.

Pszichológia szigorlat II. tétel

Pszichológia szigorlat III. tétel

Érzékelés általános jellemzői:

Testérzékelés: nem a külvilágról hanem belső világunkról ad információt.

Az érzékelési modalitások közös jellemzői:

• Érzékenység: abszolút küszöb: az a legkisebb ingermennyiség, amit az

Specifikus idegenergiák hipotézise: honnan tudja, hogy más-más „feladó” küldi

Pszichológia szigorlat III. tétel

A környezetből felvehető információk kb. 75-80%-a vizuális eredetű, az

Ez a távolság a kozmikus sugárzásnál a legkisebb, a

A nagysága több kilométerig is terjedhet, pl. rádióhullámok.

A retinára vetített kép fordított irányú és kicsinyített, hiszen a szemlencse

Komplementer színek: egymással keverve kioltják egymást.

Pszichológia szigorlat III. tétel

Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri

Hangmagasság, frekvencia: másodpercenkénti ciklus szám, Hz.

vezetési károsodás a középfülben  hallókészülék

Pszichológia szigorlat III. tétel

láncfűrész, légkalapács: 100 dB

20 – 20 ezer Hz: hallástartomány

A lelki tényezőknek befolyásoló hatása van.

Pszichológia szigorlat III. tétel

A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Mivel a szaglás ingere

Pszichológia szigorlat IV. tétel

Az észlelésnél az érzékszervi benyomások jelentéssé szerveződnek.

Pszichológia szigorlat IV. tétel

Texturális finomság: a legtöbb képi felület részletessége a

Pszichológia szigorlat IV. tétel

d. Hely konstancia: a szem mozgása ne befolyásolja a látott tárgy

A színek segítenek tájékozódni a világban, megkönnyítik a tárgyak

Megkülönböztetünk akromatikus (fehér, fekete, szürke), kromatikus (a

Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri

Pszichológia szigorlat IV. tétel

A retina fotoreceptorai alakítják át a fényenergiát neurális impulzussá, amit a

A személyészlelés. Az elsö benyomás:

Pszichológia szigorlat IV. tétel

és agyunkban feldolgozunk. Ez a folyamat maga az észlelés. Ugyanez zajlik le a

Neisser az észlelési ciklus működésében „összekapcsolja” az észlelés top-down

Pszichológia szigorlat IX. tétel

Pszichológia szigorlat IX. tétel