A pszichológia története

Hosszú a múltja, de rövid a története. A gondolkodással egyidős a lelki működésről való

töprengés. A kutatás tárgya és eszköze megegyezik.

Előzmény: hitvilág, sámánok, papok.

Ókor:
 Hérakleitosz: számára a tűz nem más, mint az arché, a világ ősanyaga, amelyből
minden más keletkezett.
 Platón: A lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy / erény, értelem, vágy.
 Arisztotelész: Minden élő dolog rendelkezik psychével /lélekkel/, de
ennek három fokozata van: vegetatív, szenzitív és racionális. A logika
megteremtője. Platónnal együtt hitte, hogy létezik egy, az anyagi formáktól
független Isten. Eljutott az evolúció felismeréséig. A józan ész, /common sense/ a
hatodik érzék a többi érzékszervből származó információt asszimilálja.
Középkor:
 Szt. Ágoston: Az introspekció a fő módszer a lélek tanulmányozására.
A megismerés forrása a belső tapasztalat.
 Tertulianus: a lélek eredete
 Aquinói Szt. Tamás: Megismertette a nyugatot Arisztotelész gondolataival
keresztény értelmezésben. Ész és hit összeegyeztethető. Minden igaz út
ugyanahhoz az eredményhez vezet. Hit és ész egymástól függetlennek is
tekinthető.
 Descartes: Csak az ember rendelkezik tudattal. A tudat (=lélek ) a testtől
különállóan létezik, és minden bizonnyal túléli azt. A tobozmirigyben (epifízis)
vélte felfedezni a tudat(lélek) lakhelyét.
Újkor:
 Hobbes: empirista iskola, bonyolultabb lelki folyamatok értelmezése (emlékezet,
gondolkodás, asszociáció). Csak azt fogadják el, amit bizonyítani is lehet:
fiziológiai kísérletek, pszichofizika, művelői: orvosok, fiziológusok, filozófusok.
 A pszichológia önálló tudománnyá válása
Wilhelm Wundt 1879-ben pszichológiai laboratóriumot alapít a Lipcsei Egyetemen.
Ez az első pszichológiai laboratórium. Önálló kutatási módszer: introspekció - önmegfigyelés.
A kutatás tárgya az érzékelés, az érzetek. Strukturalista, elementarista elv. A gondolkodást
nem vizsgálják (kiv: Würtzburg)

Pszichológiai iskolák: (XIX. sz. vége – XX. Sz. eleje)

Strukturalista: Wilhelm Wundt
Funkcionalista: William James (nem volt elégedett a strukturalista elméletekkel)
Pszichoanalízis: Zigmund Freud
Behaviorizmus: John. B. Watson

A pszichoanalízis: S. Freud és kora

Freud mondta először, hogy a hisztéria nevű betegség lelki eredetű. Könyvet írt Álomfejtés
címmel. Megalapítja a Bécsi Pszichoanalítikusok Társaságát: nemzetközi kongresszus.

A tudattalan előzményei:
Descartes: lelki=tudatos

A tudattalan újrafelfedezése:
 Halványabb, mint a tudat (racionális)
 Más, mint a tudat (irracionális)
Wundt: reflektor hasonlat: tudatos: amit megvilágítanak, tudattalan: ami körülötte van.
Freud szerint az ember ösztönlény.

Freud alapvető művei: Tanulmányok a hisztériáról, Álomfejtés, A mindennapi élet

pszichopatológiája…

Freud jéghegy modellje:

ID: tudattalan lélek. Ő: vele született, ösztön elleni.

EGO: realitás elve (én)
SUPEREGO: erkölcsök, 4-5 éves kor (felettes én)
 Viselkedéslélektan: Behaviorizmus
John B. Watson kiáltványa (1913): Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? Inger/válasz
pszichológia, melynek lényege, hogy a viselkedés, kondicionálás által alakul ki. Azaz a
megfelelő ingerre a tanult válaszreakciót adjuk. A behavioristák szerint az introspekció
(önmegfigyelés) nem kielégítő egy tézis, vagy elmélet megalapozásához, a hiteles válaszokat
objektív külső szemlélők megfigyelései alapján kaphatjuk meg. Nem megfoghatatlan
jelenségeket, hanem az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyát, a viselkedést kell
tanulmányozni.
A viselkedés operacionalizálása: összetevői az inger (S) és a válasz (R)

Inger: olyan hatások, amelyek állati vagy emberi szervezetet érnek és abban valamilyen
változást idéznek elő: minden pillanatban azonosíthatók, fizikai paraméterekkel leírhatók
(fény, hangintenzitás, hőmérsékletváltozás, idő)

Válasz: az inger hatására az ember vagy állat viselkedésében megjelenő változás: ez is

gyakran mérhető (izmok, mirigyek).

A lélektan fő célja: a pszichológiának minden esetben meg kell jósolnia a bekövetkező

választ. Minden tapasztalt változásból vissza kell tudjon következtetni a kiváltó ingerre. Az
ingerek és válaszok között kölcsönös megfelelés van. A pszichológiának Watson szerint nincs
más dolga, mint megállapítani a függvénykapcsolatot az ingerek és válaszok között:
R=f(s) és S=f(R)
A szervezet fekete doboznak tekinthető. Az idegélettani történések sem fontosak, a viselkedés
formálásában a környezet a fő tényező.

Neobehaviorizmus
Az ortodox behaviorista nézetek lassan tarthatatlannak bizonyultak. A behavioristák a
negyvenes-ötvenes évektől kénytelenek elismerni a „belső” mentális folyamatok létezését,
szerepét. A késleltetett válasz ill. a motiváció problémája felmerül.
Clark Hull mérni próbálja a belső folyamatokat (szokáserősség, hajtóerő, válaszpotenciál):
jórészt időt és gyakoriságot mér.
Lényege: módosul a képlet: S - O - R (O: organizmus)
Eredményei: hatékony magyarázatot ad az egyszerűbb tanulási folyamatokra: klasszikus
kondicionálás, operáns kondicionálás.

A viselkedés-lélektan és a mentális panaszok:

Kísérleti neurózis: Pavlov: a helyzet bejósolhatatlansága- neurózis.
Tanult tehetetlenség: Thorndike: a helyzet kontrollálhatatlansága- depresszió.

Viselkedésterápia:
Szisztematikus deszenzitizáció (fóbiáknál)
Averzív kondicionálás (függőségnél)
Shaping (Skinner): fokozott jutalmazással lehet alakítani a viselkedést.
 Fenomenológiai megközelítés

A humanisztikus pszichológia alapelvei

1. Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás a vizsgálódás első témái
2. a kutatási témák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást
3. a személy méltósága a legfőbb érték

Carl Rogers: kliensközpontú pszichológia

Organizmus: az egyén, amelyönmegvalósításra törekszik

Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékek és attitűdök
Én-ideál: az a személy. Akivé válni szeretne

Alapelvei: kliens, nem páciens

Egyenrangúság
Empátia
Nondirektivitás
Kongruencia (hitelesség)
Feltétel nélküli elfogadás
Pozitívumok kiemelése

Self- concent: énkép: Mi vagyok én? Mit tehetek?

A self alapvetően befolyásolja a világ észlelését.

Az élmények konzisztenciája: az emberek úgy szeretnének viselkedni, hogy az összhangban

legyen énképükkel. A nem konzisztens élmények veszélyt jelentenek. Az elfojtások nem
szükségszerűek és nem tartósak (nem úgy, mint Freudnál).

Valós-ideáis én: én-ideál, én-fogalom: Minél közelebb van én-ideálunk a reális énhez, annál
kiteljesedettebbek, boldogabbak leszünk.
Betegség: inkongruencia az én fogalom és a valós én között, inkongruencia a valós és az
ideális én között.
Az egészség nem állapot hanem folyamat.

Abraham Maslow: szükséglethierarchia

Önmegvalósítás:
 Esztétikai szükségletek
 Kognitív
 Megbecsülés szükséglete
 Szeretettel: biztonság alapvető
 Fiziológiai szükségletek szükségletek

Amíg az alsók nincsenek kielégítve, az ember a többivel nem foglalkozik.

Hierarchikus szükségletek:
 Fiziológiai (a belső homoesztázis fenntartása)
 Biztonság (veszély és fájdalom elkerülése, öröm)
 Valakihez tartozás, szeretet (adni és kapni)
 Megbecsülés, kompetencia-érzés
 Megértés és megismerés
 Esztétikai (szimmetria, rend, szépség)
 Szelf-aktualizálás (saját lehetőségek megvalósítása)
 Transzcendencia

AZ ÖNMEGVALÓSÍTÓK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI

1. A valóságot gyakorlatiasan értékelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.

2. Olyannak fogadják el magukat, és másokat, amilyenek.
3. Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.
4. Inkább a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak.
5. Jó a humorérzékük.
6. Kreatívak.
7. ellenállnak a kulturális előítéleteknek, de nem szánt szándékkal nonkonformisták
8. Törődnek az emberiség jólétével.
9. Mélyen átélik az élet alapélményeit.
10. Erős és kielégítő kapcsolatot alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel.
11. Objektív nézőpontból képesek az életre tekinteni.

Az önmegvalósító ember

 Realitás – orientáció,
 önmaga, mások és a világ elfogadása,
 spontaneitás,
 problémára és nem önmagára összpontosítás,
 privát szféra fenntartása,
 beolvasztó kulturális hatásokkal szembeni autonómia,
 friss és alkotó gondolkodás, érzelmi szabadság jellemzik.
 spirituális érzékkel rendelkezik: csúcsélményekre „fogadókész”,
 fejlett identitású, azonosul az emberiséggel,
 mély és örömöt adó kapcsolat jellemzi néhány emberrel,
 demokratikus jellemszerkezetű,
 világos etikai álláspontot képvisel,
 humorérzéke jelentős, de nem destruktív
 kreatív
HIÁNYÁLLAPOTOK
(Alapvető vagy ösztönszerű szükségletek)

1. A hiány betegséghez vezet,

2. az alapvető szükségletek kielégítettsége kivédi a betegséget (prevenció),
3. újbóli megszerzésük gyógyítja a betegséget,
4. bizonyos (nagyon bonyolult) szabad választásos helyzetekben ezeket választja,
5. az egészséges személyben nem működik, takaréklángon van vagy funkcionálisan hiányzik.

„…ehess, ihass, ölelhess, alhass, a mindenséggel mérd magad…” ( W. S. Út a teljesség

felé)

A személyes konstruktumok elmélete

George Kelly: fenomenológiai és kognitív megközelítés: a pszichológusok olyan
személyiségdimenziókkal magyarázták a személyiséget, amelyeket ők maguk alakítottak ki.

Kelly: az egyén saját maga által dimenzióit kell megismerni, használni.

A személyes konstruktumok: minden ember intuitív (ráérzésre alapozó) tudós: a saját

elméletek kialakítása hasonlóan megy végbe.
Eredmény: jó és rossz elméletet
A terápia célja: a hatékonyelméletek kiválogatása
 Alaklélektan (gestalt)
Introspektív-kísérleti pszichológia:
 Elementarista
 Introspektív
 Tudatlélektan

Behaviorizmus  Introspektív pszichológia: ellenőrizhető, mérhető, objektív vizsgálati

módszer kell

Alaklélektan  Introspektív pszichológia: Az alaklélektan túlmegy azon a klasszikus

gondolaton, hogy vannak nem összegződő egészek is (az egész több, mint részeinek
összessége): azt hirdeti, hogy az egészek a részekhez képest elsődlegesek. A pszichológiának
azokat a szervezőelveket kell feltárni, amelyek az egészlegesség élményéért felelősek.

Szervezőelvek:
Közelség hasonlóság zártság

Jó folytatás elve: a periodikus mintázatot két összetett hullámformának látjuk. A látvány

felbontásakor a legegyszerűbb elvvel élünk.

A közelség, hasonlóság, jó folytatás és közös sors elvei kiugró, pregnáns figuraalkotást

tesznek lehetővé.

A rubin serleg: vagy serleget látunk, vagy két arcot. E szerint változik az ábra maradék része.
Nincs átmeneti állapot. Figura és háttérrendeződés más esetei: zenében, fogalomalkotásban.
A tanulás alaklélektani felfogásban

Wolfgagg Köhler
Tyúkok: az állatok a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre reagáltak. Sötét-
világos felületen magot szórtak szét, de a sötétre odaragasztották: egy idő után rájöttek
 Világos-sötétszürke
 Fehér-világosszürke
 Fekete-sötétszürke
Köhler csimpánzokkal végzett klasszikus kísérletében, a ketrecen kívül helyezett el egy
banánt, amit a majom csak saját végtagjait használva nem érhetett el. Ugyanakkor a ketrecben
elhelyezett egy botot is. Kezdetben a csimpánz kezével próbálta a banánt megkaparintani, ez
azonban nem sikerült. Majd a botra pillantva először a banánra pillantott, majd ismét a botra
nézett és ezután a bot segítségével magához húzta a banánt. A tanulás hirtelen belátáson
alapulva, a cél és az eszköz összekapcsolásával jött létre. A belátásos tanulást az „aha”-
élmény kíséri.

K. Lewin: a gestalt szemlélet az emberi viselkedésben

Lewin-féle pszichikus helyzetek:

Akadály nélküli helyzet:

A céltárgy pozitív felszólító jellege olyan erő, amely a Sz-től a C felé mutat.
Megközelíthető.

Probléma helyzet:
akadály, új utak keresése a megoldásban, kerülő utas megoldások:
Belátásos tanulás, Heuréka.

Frusztrációs helyzet:
Nincs megoldás, az akadály áthághatatlan,  regresszió

Konfliktushelyzetek:
Több, egymással ellentétes, de egyenlő erő egyidejűleg hat.

Pozitív felszólító jelleg:

Egyik felé közeledve annak felszólító jellege hatékonyabb.

Negatív felszólító jelleg:

Egyik felé elindulva a másik irányból jövő taszítás nő, az lesz ellenszenvesebb. Két
kellemetlen dolog közül csak rosszul választhat. Az a kevésbé rossz, amit elkerültünk.
Ambivalencia-konfliktus:
Egy tárgynak van egyszerre pozitív és negatív felszólító jellege is: minél közelebb kerülök
hozzá, annál nagyobb a taszítás, minél távolabb kerülök, annál vonzóbb megoldhatatlan

Egyéb kísérletek:
 Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feladati
feszültség javítja a felidézést, mert a befejezés kváziszükségletté válik.
 Telítődés vizsgálat: kezdetben pozitív felszólító jellegű feladat negatívvá vált.
 Frusztráció – regresszió vizsgálat: Lewin teljes gondolatrendszere nem honosodott
meg a pszichológiában, de számos fogalma ma is használatos.
(regresszió=visszaesés) agresszió kiváltása

Éberségi rendszer (arousal-rendszer)

Reticular activating system (ras-arousal)

Retikális éberségi rendszer
Medulla and pons = nyúlt agy és híd (agytörzs)

Automatikusan és folyamatosan működik

Információkat gyűjt a külvilágból és a szervezetből: jelentésük nincs
 Érzékelés- észlelés
Lelki folyamatok:
 Kognitív-érzelmi
 Konatív-akarati
 Emocionális-érzelmi
Testünk és a külvilág közötti kapcsolat. A külvilág állapota, változásainak regisztrálása.
Semmi sem jelenhet meg a tudatban, az ismeretek vagy emléknyomok között, ami nem lépett
át az érzékelés kapuján. (a képzeleti és a gondolati tartalmakat is beleértve)

Az érzékelés pontossága:
 A valóságot észleljük, vagy saját illúziókat formálunk
 Fajonként eltérő ingertartományok
 Az érzékenység kérdése
 A kritérium: hatékony alkalmazkodás

Az ember érzékenysége:
Látás: egy gyertya fénye 50 km távolságból tiszta éjszakában
Hallás: karóra ketyegése 6 m távolságról
Íz: egy teáskanál cukor 9 l vízben
Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogatú helyiségben
Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm-ről az arcra ejtve

Az emberi érzékelés meglehetősen jó, de egy területen sem mutat szuperioritást más fajokhoz
viszonyítva.

Az érzékelés és észlelés közti különbség

Érzékelés (appercepció): a környezet fizikai – kémiai változására adott idegi válasz, az

esemény regisztrálása.

Észlelés (percepció): a regisztrált külvilágban történő változás értelmi feldolgozása által

jelentéssé szerveződő tartalom. (villanás és zaj, érintés és fájdalom-lőtt seb)

Melyik volt előbb?

 Tapasztalatilag az észlelés az elsődleges
 Genetikailag az érzékelés az elsődleges
 Biológiai szempontból különválasztható az érzékelés az észleléstől
 Érzékelés: az érzékszervekben és a periferiális idegrendszer részében történik
 Észlelés: az IR. Magasabb szintjein (agykérgi központok)
 Pszichológiai szempontból nehéz szétválasztani a két folyamatot

Az érzékelés fiziológiai alapjai:

A külvilágból érkező ingereket specializálódott szervrendszerek dolgozzák fel. Ezek a
perceptuális rendszerek, az analizátorok.
A szervrendszer főbb részei
 Környéki érzékszerv (receptor)
 Érző idegpálya (afferens pálya)
 Agyközpont (neuronok csoportja)
 Mozgató idegpálya (efferens pálya)

A felsorolt alkotórészek egységes egészként funkcionálnak.

Miller: specifikus érzetenergiák: egy-egy szervrendszer szakosodottsága már az idegpálya

szintjén kimutatható  ez a Miller-törvény

Az érzékenység:
Abszolút érzékenységi küszöb határai:
 Alsó: a legkisebb, még érzékelhető inger erejét jelenti egy érzékelési modalitáson
belül
 Felső: a legnagyobb, még érzékelhető inger

Különbségi küszöb: a legkisebb mértékű ingerintenzitás-növekedést jelenti, amelyet a

szervezet eltérő erejű ingernek észlel.

Az érzékelés zavarai:
 Hiperszenzitivitás
 Hiposzenzitivitás
 Illúziók (érzéki csalódások)
 Hallucinációk

Az érzékelés alapfogalmai:
 Modalitás: fokozott érzékenység a különböző ingerfajtákra
 Abszolút ingerküszöb: a legkisebb érzékelhető ingerintenzitás
 Relatív ingerküszöb: a legkisebb érzékelhető ingerváltozás
 Adaptáció: hozzászokás az ingerhez
 Ingerelhetetlen állapot: (refrakter): abszolút, relatív. Erős ingerlés után az érzéksejt
nem reagál.
 Frekvencia moduláció: az ingerület frekvenciája az ingernagysággal arányos
(600mV)

Az érzékelhető ingerintenzitás törvényei:

 Weber – törvény: I = relatív ingerküszöb (): éppen észrevehető ingerintenzitás-
változás. I = ingerintenzitás (). K = konstans, értékei különböző inger
modalitásoknál.
K = I * I
Látás: 0,079. Hallás: 0,029. Nyomás: 0,022. Ízlelés: 0,083. Elektromos áramütés:
0,013.

 Weber – Fechner törvény: É = k * log (I)

Szokásos jelölése:  = k log ()
É= érzetintenzitás (), k= konstans, I= ingerintenzitás ()
 A figyelem
Meghalljuk- e a szomszéd szobában a táskánkban felejtett mobiltelefonunk csörgését?
Észrevesszük-e, ha egy ismerősünk az útkereszteződés túloldalán lévő tömegből integet?

Két tényező keveredik:

 Mennyire vagyunk érzékenyek az adott ingerre
 Mennyire vagyunk motiválva az adott inger észrevételére

Négyféle dolog történhet:

Jött jel Nem jött jel

Érzékelt jelet
Nem érzékelt jelet
Találat: integetett és
észrevettük
Kihagyás: integetet, de nem
vettük észre
Téves riasztás: nem
integetett, de úgy láttuk,
hogy igen
Helyes elutasítás: nem
integetett és nem is tűnt úgy

A figyelem: az a lelki jelenség, amely lehetővé teszi az ingerhalmaz szelektálását, az

információ felvételét, feldolgozását, tudatunk egy, meghatározott ingerre való
összpontosítását.

A figyelmi szűrés és a korai – késői dilemma

 Egy séma az információfeldolgozásról
 Hol helyezkedik el a figyelmi szűrő?

Szelektivitás

Cherry – Cocktail party effektus: a dichotikus hallás mintahelyzete:

 Az egyiket hallgatja és utánamondja
 A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik, a jelentésére nem

Broadbent: a figyelem az érzékelés filtere

Miért szűkül le az átvitel?
 A csatorna kapacitása korlátolt
 Egységnyi idő alatt egy információ továbbítható a mélyebb feldolgozáshoz
 mi a helyzet a megosztott figyelemmel
Üvegnyak-hatás: a feldolgozó rendszer áteresztő képessége valamely szinten leszűkül

Broadbent korai szűrő modellje:

Problémák a korai szűrő modellel:

Jobb: a Mount Everest fölött még soha nem hajtottak végre zenéjével ugrást.
Bal: Idős emberek magas vérnyomása Mozart ejtőernyős csökkenthető.

 A szűrő lyukas
 Sajátnév-hatás
 A gyakorlás szerepe
 Áttérés a másik fülre

Nem olyan merev a korai szűrés = csak csillapítás?

A delikvensek ötlete: Gray és Wedderburn megfúrták Broadbent elméletét: a szűrő nem zárja
el teljesen a második csatorna információit. Az információs tartalom később is elérhető.

A késői szűrés elmélete:

Deutsch és Deutsch ( 1963)

Az összes ingert feldolgozzuk, a jelentésüket is. Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben
a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom. A szelekció a nem-tudatosan
regisztrált információkon történik.
A szelekció a válaszadás szintjén jelenik meg.
Nagyon rövid ideig a teljes érzékelt információtömeg elérhető mélyebb feldolgozás nélkül.

A figyelem terjedelme:
 7 +/- 2 egység (Miller)
 A csoportosítás növeli az elemek számát?
 Az egyed fejlődése során változik a kapacitás és az emlékezés tartalma: tárgyak
irányából verbális irányba
A figyelem tartóssága:
 A figyelem fókuszának egy ingeren való megtartásának képessége
 Személyiségfüggő
 Fizikai, fiziológiai állapotfüggő
 Életkorfüggő
 Érzelmi állapotfüggő
 Betegségek befolyásolják

A figyelem összpontosítása: koncentráció: a figyelem azon képessége, hogy az

ingeráradatból kiemeljen egy ingert, a többit háttérbe szorítva.

A figyelem átvitele:
 Egységnyi idő alatt egy információ
 A figyelem egycsatornás
 Megosztott figyelemnél: a figyelem fókuszának gyors, szukcesszív váltogatása
 Feltételes reflexek, automatizmusok

A figyelem zavarai:
 Hipertenacitás: valamire figyel, semmi másra nem
 Hipotenacitás
 Hipervigilitás: a figyelem túlzott ébersége
 Hipovigilitás

 „tudós szórakozottság”
 Az emlékezet
Az a lelki folyamat, amely lehetőséget ad a külvilágból észlelt információk tárolására és
előhívására.

Az emlékezés fajtái:
 Rövidtávú, hosszútávú
 Explicit, implicit

Az emlékezet antagonisztikus/szembenálló folyamata a felejtés.

Az emlékezés és a felejtés egyensúlyban van.

Az emlékezés alapfolyamatai:

bevésés(elhelyezés a memóriában)  megőrzés(tárolás)  felidézés(visszanyerés)

Felejtés:
 Korai elméletek szerint az előhívás szintjén jelentkezik
 A modern elméletek szerint az emlékezés folyamatának bármelyik szakaszában:
- kódolás (1 vagy 25 név egy fogadáson)
- tárolás (tökéletes tárolás)
- előhívás (útvonal-találási nehézség)

Klasszikus emlékezetkutatási kérdések: Miért felejtünk?

 Az emléknyomok elhalványulnak
 A hasonló elemek interferenciája megakadályozza a felidézést
 Betolakodó hibák
 A korábbi felidézési folyamatok során gátlás alá kerülnek bizonyos
emlékek

Az emlékezettel csak akkor foglalkozunk, ha a működésében hiba mutatkozik.

Az emlékezés funkciója az egyed élete során folyamatosan változik.

Az emlékezet vizsgálata:

Hermann Ebbinghaus (1850-1909): értelmetlen szótagok tanulása

1885: felejtési görbe
Daniel Schacter csoportosítása a felejtés jelenségeiről:
 Múlandóság: pusztán a z idő múlásával a legtöbb dolgot elfelejtjük (kódolás)
 Szórakozottság: -hová tettem a szemüvegem? (kódolás hiánya miatt), -elfelejtek
feladni egy csekket (hívóinger hiánya miatt-prospektív emlékezet)
 Blokkolás: tudom, hogy láttam már, de nem jut eszembe

Mai elméletek: nyomelhalványulás, interferencia, konszolidációs zavar, előhívási zavar,

elfojtás.

1. nyomelhalványulás vagy interferencia?

 Nehéz ellenőrizni hogyan lehet csak az idő hatását mérni
 Minami és Dallenbach, 1946: a csótányok jobban felejtenek, ha időközben
csinálnak is valamit, mint ha csak mozdulatlanul léteznek
Ezek szerint az idő önmagában nem elég a „jó” felejtéshez.

2. Konszolidációs hipotézis
 Ribot: retrogád amnéziában a kevésbé konszolidált emlékek vesznek el (baleset)
 Thorndike: The law of disuse: a gyakorlás erősíti az emléknyomot, a használat
nélkül eltelt idő gyengíti.

Müller és Pilzecker konszolidációs elmélete:

 A tanulás csak megkezdi az emléknyom kiépítését: további perszeveráció
szükséges
 Retroaktív interferencia: a közbeiktatott feladat megzavarja a konszolidációt

Donald Hebb konszolidációs elmélete: kettős nyom elmélet.

 Spekulatív neurológiai elmélet
 Reverberáció és konszolidáció (permanens szinaptikus változás)

A lényeg: a különböző szinaptikus változások és kapcsolatok (recens és permanens

emléknyomok)

Az alvás szerepe a konszolidációban:

 Jenkins és Dallenbach: szerintük alvás alatt nincs interferencia. Ezért jobb az
alvással töltött késleltetési periódus utáni felidézés.
 Ha este tanulnak, akkor az alvás hatása lecsökken (van Ormer)
 A délutáni alvásnál nincs ilyen hatás (Hockey, Davis és Gray)
 Ekstrand: az alvás szerepe interferencia kiiktatása helyett a konszolidációban
keresendő
3. Interferenciahatás:
Hasonló emlékek versengenek egymással az előhívás során. Minél hasonlóbbak, annál
nagyobb az interferenciahatás.

 Retroaktív interferencia: a z új emlékek akadályozzák a régi emlékek előhívását

 Proaktív: a régi emlékek akadályozzák az új információk elsajátítását

Interferenciaelméletek: retroaktív interferencia

 McGeoch és McDonald: Minél jobban hasonlított a közbeiktatott anyag az
eredetileg tanult anyaghoz, annál nagyobb volt a felejtés.
 Slamecka: a felidézést a tanulás mélysége és a közbeiktatott próbák száma is
befolyásolja.

Mitől is függ a felejtés?

 Underwood: nincs összefüggés
 Slamecka és McElree: az elfelejtett mennyiség nem függ a tanulás mértékétől

4. Előhívási zavar: hívóinger-függő felejtés

Tulving és Psotka: a retroaktív interferencia eltűnik, ha megfelelő hívóingereket adunk.

Bal agyfélteke: kódolás

Jobb agyfélteke: előhívás
Homloklebeny: rövidtávú memória
Hippokampusz: hosszútávú memória (konszolidáció)
Régi emlékek=hosszútávú memória, de: kerékpározás=készség

Az emlékezet fajtái:
 RTM
 HTM

A RTM és a HTM különállósága:

 Primáció: a lista első szavainak a felidézése a legjobb (mivel ismételgetés révén
átkerültek a HTM-be)
 Recencia: az utolsó szavak felidézése is jó (még a MM-ban vannak)

A kettős memória modell:

Kódolás:
 Akkusztikus: bal agyfélteke (emberi hangok, dallamok megjegyzése)
 Vizuális: jobb agyfélteke (képek, rajzok rögzítése)
RTM:
 Kódolás: -akkusztikus: ismételgetés, elsődleges
-vizuális: hamar elenyészik
 Tárolás: -korlátozott kapacitás: 7 +/- 2
-tömbösítés
-felejtés: kiszorítás, elhalványulás
 Előhívás: szeriális, tételenként 40msec
 Funkció: munkamemória
 Használata: beszéd megértése, olvasás, problémamegoldás

HTM:
 Kódolás: -jelentés alapján
-értelmes kapcsolatok kialakítása
 Előhívás: -előhívási támpontok
-interferencia
 Tárolás: a hippokampusz központi szerepe

Az emlékezés eredménye függ:

 Fiziológiai tényezők: fáradtág, az idegrendszer struktúrája
 Fizikai tényezők: hőmérséklet, levegő nedvessége, oxigéntartalma
 Az anyag sajátosságai: megértés foka, anyag mennyisége
 A motiváció és az ezzel kapcsolatos aktivitás
 A tanulás technikája

Az emlékezet felosztása:

Előhívás: visszanyerés a memóriából: emlékképképzet

 Felismerés
 Felidézés
A két folyamat jelentősen eltér egymástól.
(generálás+felismerés=kettős folyamat)

Az előhívást segítő tényezők:

 A kódolás pontossága, mélysége és a kód kidolgozottsága
 A tanulandó anyag megértése, az információk szervezése a kódoláskor
 A megtanult anyag ismétlése, újraszervezése
 Az információk előhívási támponthoz kapcsolása
 Kontextushatás
Séma elmélet: Sir Frederic Bartlett:
 Különböző kultúrkörből származó történetek olvasása, majd felidézése rövidebb-
hosszabb idő után
 A séma: tudás szervező tudás előzetes ismereteinken alapuló elvárásrendszer
 A tartalom leegyszerűsítése: a részletek jelentős része eltűnik
 A tartalom racionalizálása (lényeg)
 Kiemelés, válogatás, rendszerezés

Az emlékezés egyéni sajátosságai:

 A bevésés gyorsasága
 A megőrzés tartóssága
 A felidézés pontossága

Az emlékezés hibái, zavarai:

 Paramnézia (emléknyomok), pszeudomnézia (téves emlékezés)
 Felejtés (gátoltság)
 Homogén gátlás (a hasonlók könnyen összemosódnak)
 Proaktív gátlás
 Retroaktív gátlás
 Amnézia (proaktív, retroaktív, specifikus)
 Hipermnézia
 Pseudologia phantastica=kóros hazudozás

A felejtés érzelmi tényezői:

 Hormonok hatása az érzelmi töltésű emlékekben
 Negatív érzelmek (jobban emlékezünk)
 Kontextus (ront vagy javít)
 Elfojtási hipotézis

A PQRST – módszer:
 Preview (előzetes áttekintés)
 Question (kérdés)
 Read (olvasás)
 Self-recitation (felmondás)
 Test (ellenőrzés)
 A gondolkodás
A megismerés legmagasabb szintje. Új mentális reprezentációt eredményez a
problémamegoldásban vagy a fogalomalkotásban. Az információfeldolgozás szervező, aktív
jellegének bizonyítéka. Az érzékileg adott tulajdonságok között lévő viszonyokon túl új,
érzékileg nem adott, elvont tulajdonságok feltárása. Összefüggések, viszonyok, lényeges,
szükségszerű kapcsolatok tükrözése. A megismerés kiszélesítése és elmélyítése. A
gondolkodás az „agy nyelve”.

A gondolkodás fajtái I:
 Asszociatív: gondolatok, élmények egymáshoz kapcsolása (cél nélkül)
 Megértés: a dolgok lényegének és kapcsolatainak feltárása
 Problémamegoldás: a célhoz vezető, nem ismert út megtalálása

A gondolkodás fajtái II:

 Propozicionális: „belső beszéd”
 Képzeleti: „vizuális képzetek”
 Motoros: „mentális mozdulatok”

Propozicionális gondolkodás:
Propozíció=kijelentés

A fogalomalkotás lépései:
 A dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele
 A lényegi jelek kiemelése (fogalomalkotás)
 Dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés)
 Főbb ismertető jegyek , működésének, törvényszerűségeinek felsorolása

A fogalomhoz tartozó tulajdonságok:

 Prototípus: a fogalom legjobb példányainak leírása
 Mag: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok
 Tipikusság: minél jobban hasonlít a prototípusra

A fogalmak elsajátítása:
 Prototípus tanulása: elsősorban egyéni tapasztalás útján: példánystratégia,
hipotézis-ellenőrzés, felülről lefelé irányuló stratégiák
 A mag tanulása: iskolai oktatás
 Tanulás tapasztalatokból

A gondolkodás és a logikai következtetések:

A szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész):
 Főpremissza: Minden ember halandó.
 Alpremissza: Szókratész ember.
 Következtetés: Szókratész halandó.
A szillogisztikus következtetést akkor tekintjük igaznak,a ha a premisszák igazak, ill. a forma
korrekt.
Hibás forma: Minden férfi ember.  Minden nő ember.  Minden férfi nő.
A logika alapelvei:
 Azonosság elve: A azonos A-val, L.F. azonos L.F.-el.
 Ellentmondás – mentesség elve: A nem lehet nem A
 A kizárt harmadik elve: A és nem A közül csak egy lehet igaz

A szillogizmusban használt mondattípusok:

Típus Jelölés Neve Általános példa

A minden S az P univerzális állító Minden pasi egyforma.
E nincs olyan S, ami P univerzális tagadó Nincs pasi, akinek hinni lehet.
I van olyan S, ami P részlegesen állító Van olyan pasi, aki becsületes.
O van olyan S, ami nem P részlegesen tagadó Van olyan pasi, aki nem okos.

A következtetések:
 Induktív: az egyeditől haladunk az általános felé: Anna csaló, Nóra csaló, Kinga
csaló….minden nő csaló
 Deduktív: az általánostól haladunk az egyéni felé

Problémamegoldó gondolkodás:
Probléma: az a helyzet, amire a személynek nincs kész válasza.
Problémamegoldás: ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálása a
rendelkezésre álló korábbi tapasztalatok és a logikus gondolkodás alkalmazása alapján.
Nem azonos a logikai műveletek egymásutánjával.
Mayer: a probléma definíciója:
 Egy bizonyos állapotban jelentkezik
 Kívánatos egy másik állapot
 Nincs vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására

A problémamegoldás fázisai:

Wallas Pálya
-előkészítés -megértés
-inkubáció -terv előkészítése
-megvilágosodás -megoldás kivitelezése
-ellenőrzés -ellenőrzés

A problémamegoldó gondolkodás lépései:

 A probléma megfogalmazása
 Adatgyűjtés, a probléma természetének feltárása
 Tervkészítés
 Végrehajtás
 Ellenőrzés, értékelés
A probléma definiálása: Reitman:
-kezdeti állapot:
 Jól definiált
 Rosszul definiált
-célállapot:
 Jól definiált
 Rosszul definiált

Példák:
J – J: Hogyan készítsünk fából vaskarikát?
J – R: Hogyan készítsünk malacfülből valamit?
R – J: Hogyan készítsünk valamiből versenyautót?
R – R: Hogyan készítsünk izéből valamit?

Közelítési módszerek, stratégiák a problémamegoldásban:

 Hideg-meleg: csipogó karóra
 Hegymászó: megoldást kínál, de nem mindig az optimálisat
 Eszköz-cél analízis: a jelenlegi állapot és a cél vagy alcél különbség csökkentése

A gondolkodás fő módszerei:
 Analitikus/algoritmikus/konvergens: egy irányba tartó, lépésről lépésre
 Intuitív/heurisztikus/divergens: nem algoritmizálható

Az algoritmus és a heurisztika:
 Algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva elvezet a
megoldáshoz: egy recept szerinti főzés
 Heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz:
sakkjátszma
Miért heurisztika?
-mert nincs elérhető algoritmus
-nincs lehetőség az algoritmus alkalmazására
-nincs idő az algoritmus elvégzésére

Konvergens és divergens gondolkodás:

 Konvergens: összetartó, egy irányba tartó, szűkítő gondolkodás: a lehetőségek
leszűkítése a probléma megoldásához vezetőúton, beállítódás az egyetlen
megoldás irányába. Jellemzői: logikus következtetés képessége, absztrakciós
képesség, szabványosságok felismerésének képessége: mennyi 2+2? Ki írta a Bánk
bánt? Hol fekszik Líbia?
 Divergens: széttartó, elágazó: többirányú gondolkodás, amely számos lehetőséget
megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet.
Jellemzői: a gondolkodás könnyedsége, folyékonysága, minél több ötlet
felvetésének képessége, új szempontok figyelembevételére való képesség,
eredetiség, problémaérzék: Mit lehet csinálni egy fél téglával?
A gondolkodás zavarai:
- alaki, formai zavarok:
 Kóros felgyorsulás
 Kóros lelassulás
 Szerkezetének szétesése, fellazulása
- tartalmi zavarok
 Kényszerképzetek
 Túlértékelt eszme
 Téveszmék

Intelligencia és kreativitás
Intelligencia: az egyik legvitatottabb terület.
Az IQ tesztek szerepe az emberek életében egyre jelentősebb (alkalmassági vizsgák).
A mai társadalom elvárása: logikus gondolkodás, hatékony kommunikáció, mentális és
verbális gyorsaság értékelése: nem mindig ez dominál.
1920-as évek, E. Boring: amit az IQ tesztek mérnek…

Darwin: adaptáció: mérés igénye

Galton: szenzoros folyamatok, idegrendszeri működések alapján: nincs igazolt kapcsolat
Modern IQ tesztek: XIX. sz. vége-közoktatás

Franciaország: 1904, A. Binet (tankötelezettség)

Szenzoros folyamatok helyett: cselekvés, megértés, gondolkodás, következtetés mérése
(tesztek).

Mentális (értelmi) és kronológiai (élet-) kor fogalmának bevezetése = forradalmi újítás

IQ = mentális kor * 100  intelligencia hányados

Kronológiai kor
Átlagérték: 100.

Stanford (itt sztandardizálták): Binet – teszt

Az intelligencia értékek eloszlása a teljes népesség körében
Wechsler felnőttek és gyermekek részére is készített tesztet.
Újszerűsége: verbális és performációs képességek mérése
3 féle pont: verbális, performációs és kombinált feladatmegoldásokra
Wechsler definíciója: az intelligencia az a képesség, hogy megértsük a világot és
megbirkózzunk a környezet kihívásaival.

Állandóság és bejósolhatóság:
Iskolai siker és az IQ összefüggése: Spearman: „általános intelligencia” – „G” (globális), -
„S” (specifikus) faktoranalízis

Cattel: fluid és kristályosodott képességek

Guilford: struktúra-modell, képességek csoportjai: 3 dimenzió, 3 pszichikus funkció:

 Tartalmak (tárgyak, betűk, szavak, viselkedések)
 Műveletek (értékelés, döntés, emlékezet, tudás)
 Produktumok (egységek, relációk, rendszerek)

Gardner: többszörös intelligencia:

1. nyelvi
2. logikai-matematikai
3. téri-vizuális
4. zenei
5. testi-kinesztéziás
6. interperszonális (személyközi kapcsolatokban jártasság)
7. intraperszonális (belső)

örökletesség kérdésköre, befolyásolhatóság, fejleszthetőség

legújabban: érzelmi intelligencia bevezetése: 1980-90: Daniel Goleman

Kreativitás
Creare=alkotni, megteremteni
Dinamikus folyamat, amely saját magát fejleszti, bontakoztatja ki. Eredetét és célját is
önmagában rejti. Sokáig csak a képzőművészetre vonatkoztatták, zsenik: misztikum övezte.
Kutatása: 1950-es évektől. Jelentős lendület: „szputnyiksokk” (USA:1957): a szovjetek
űrkutatási előnyének hatására.

Guilford: intelligencia-vizsgálatok bírálata: az alkotó emberek sok olyan tulajdonsággal

rendelkeznek, amelyeket az intelligencia-tesztek nem mérnek, pedig jelentősek, ilyen a
kreativitás is. Kész ismeretek helyett: mozgósítható ismereteket nyújtani, cél a gyakorlati
alkalmazhatóság, az új helyzetekben való felhasználás.
Kreatív emberek: Nem alkalmaznak, hanem létrehoznak. Nem megtanulnak, hanem
rátalálnak, kitalálnak.

Kreativitás a pszichológiában: belső folyamat, az intelligeniától nem független, de azt

túllépő, önálló alkotó tevékenység. Adottság, de feltételekhez kötött, fejlesztést kíván,
elsorvadhat.

G. Clauss definíciója: olyan teljesítményekre való alkalmasság, amelyek újak, eredetiek és a

kultúrát, társadalmat gazdagítják és különösen gondolkodási teljesítményekben új
megoldásokhoz vezetnek.

A kreativitás kritériumai:
 újdonság (eredeti gondolatok)
 gyakorlati alkalmazhatóság (közvetíthető)
 haladó jelleg (emberi javakat szolgál)

Jellemzői:
 fluencia (mennyiségi mutató)
 flexibilitás (mennyiségi)
 originalitás (eredetiség)

Pedagógiai aspektus:
Kreatív gyereket csak kreatív pedagógus tud fejleszteni. Óvodás és kisiskolás kor: páratlan
kreativitásszint! Ezt később az alkalmazkodás konformizmusa süllyeszti el. Az iskolai munka
ritkán kedvez a kreativitásnak.

Kreativitás és IQ összefüggései:
 Magas kreativitás és magas IQ: iskolai és szociális teljesítmény jó.
 Magas kreativitás és alacsony IQ: legtöbb nehézséget jelentik az iskolában.
 Alacsony kreativitás és magas IQ: teljesítményhajszolók, de visszafogottak
kapcsolataikban.
 Alacsony kreativitás, alacsony IQ: passzív gyerekek, pszichoszomatikus
tünetekkel.

A kreativitást fejlesztő feltételek:

 elfogadás, bizalom
 külső értékeléstől mentes atmoszféra
 beleélő megértés
 motiváció
 segítőkész társak
 lehetőség az egyedüllétre
 játékos, nem versenyszerű helyzet
A fejlesztés gátjai:
 sikerorientáltság
 kortársakhoz való igazodás
 kérdezés és a világ felfedezésének tilalma
 nemi szerepek hangsúlyozása
 az eltérés azonosítása az abnormalitással
 munka – játék kettősség (dichotómia)
 túlzott rend, szigor
 szűk időkorlátok
 nem szeretett munka erőltetése

Vizsgálata többféle teszttel:

 szokatlan tárgyhasználat
 következmények
 történet – befejezés
 tárgyjavítás
 Torrance – teszt
 távoli asszociáció – teszt

Wallas: kreatív folyamat fázisai:

 előkészítési: a probléma megfogalmazása és kezdeti lépések a megoldás felé

 inkubációs: a kreatív személy egy időre magára hagyja a problémát és mással
foglalkozik
 illuminációs: az alkotás legmisztikusabb pontja, az ötlet felvillanása
 vertifikációs: ellenőrizni kell, hogy a megoldás valóban működik-e, és
meggyőzően bebizonyítni a többi ember számára.
 Érzelmek
Emóciók: a kifejezés a latin movere (mozgás) igéből származik. A környezetünkben
megjelenő ingerekre, változásokra adott szubjektív válasz. A sikeresebb alkalmazkodást
szolgálja. Attitűdformáló: közeledés – távolodás. Színezete szerint lehet pozitív vagy negatív.
Semleges érzelem nincs. Az indifferencia nem képez érzelmi töltésű viszonyulást.

Érzelmek összetevői:
 vegetatív arousal (éberség)
 kognitív kiértékelés
 érzelemkifejezés
 érzelmi reakciók (eksön)

A vegetatív IR: a szervezet automatikus (nem akaratlagos) működését vezérli.

 szimpatikus rész
 paraszimpatikus rész (nyugalmi állapot)

A vegetatív arousal működése:

Érzelmi átélésnél a szimpatikus ág lép működésbe. A következmény: módosult fiziológiai
(vegetatív) arousal. Az arousal mintázata eltérő különböző érzelmeknél. A gerincsérülteknél
kisebb intenzitású.

A vegetatív arousal és az érzelmek minősége: a vegatatív aousal mintázata határozza meg az

érzelmek minőségét.

A kognitív elaboráció (kiértékelés): a kiértékelés érzelmi vélekedéshez vezet. Befolyásolják

az érzelmek minőségét és intenzitását. Vitatott kérdés: szenvedély vagy téves attribúció?
Prekognitív (tanítható) érzelmek: Albert’s case (kondicionált félelem).

Az érzelmek kifejezése: az elsődleges érzelmek kifejezése egyetemleges, minden kultúrában

azonos. Alkotórészei: arcjáték, gesztusok, testtartás. A központja a jobb agyféltekében
helyezkedik el és neurológiailag elkülönül az arcfelismeréstől. Filogenetikai
meghatározottság.

Az érzelmi átélés következménye: energetizál, megzavarja a működést. Gyenge érzelem –

éberséget eredményez. Erős érzelem – romboló hatású  különösen a kognitív működésre
(szenvedély). A pozitív érzelem több figyelemhez vezet (a tárgyhoz való viszony).

A hangulat hatása: befolyásolja az emberek, események és tárgyak észlelését

(Hungarostudy: Magyar lelkiállapot, Kopp Mária és munkatársai). Rossz hangulat: kockázat
túlbecsülése, jó hangulat: kockázat alábecsülése („álla az alku”), plusz a személyiségvonások.

Alapérzelmek: érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés, félelem.

(kultúrától függetlenül képesek az emberek felismerni.
Kulturális hatások: a legtöbb kultúrában a nők szabadabban fejezhetik ki az érzelmeiket.
Japán és amerikai diákok érzelemkifejezésének vizsgálata (a japán diákok érzelemkifejezése
sokkal visszafogottabb társak jelenlétében).

Az érzelmek élettani folyamatai: intenzív emocionális élmény hatására különböző testi

tüneteket érzünk. A légzés és szívfrekvencia, izomtónus és a hang vibrációs jellemzőinek,
valamint a galván bőrreflex (GBR) változása. Lateralizáció: jobb agyféltekénk érzékenyebb
az érzelmi információkra. A bal félteke a pozitív , a jobb a negatív érzelmi információk
feldolgozásában érdekelt.

James – Lange elmélet: az autonóm idegrendszer aktivációjának érzékelése az érzelem.

„Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. Azért félek, mert elfutok.”

inger  kéreg (az ingerület tárgyát érzékeljük)  kérgi válasz: megváltoztatja a zsigerek,
izmok állapotár  infó vissza a kéregbe a megváltozott állapotról  emóciók érzékelése

Cannon és Bard kritikája:

1. a zsigeri változások hosszú időlefutásúak, nem magyarázhatják az érzelmek azonnali
fellépését
2. a művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket
3. a zsigerek viszonylag érzéketlen képletek
4. különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg
5. a belső szervek felől érkező információk átvágása nem befolyásolja az érzelmek
megjelenését, szubjektív átélését.
Cannon és Bard érzelemelmélete: a környezeti inger a specifikus kérgi területekkel
egyidőben a kéreg alatti központi zsigeri reprezentációt is aktiválja. „Azért sírunk, mert
szomorúak vagyunk. Azért futok el, mert félek.”

Schachter és Singer érzelemelmélete: a megismerés szerepét hangsúlyozták az érzelem

létrejöttében. Akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz
kognitív címkét rendel az ember. Az öröm: észlelni kell az arousalt és az aktuális helyzet
valamit a korábbi tapasztalatok alapján úgy is kell értelmezni a helyzetet, mint öröm.

Az érzelmek kifejezése és észlelése: a nők mind az érzelem felismerésében, mind a

kifejezésében jobbak, mint a férfiak. Az érzelmek kifejezésének és észlelésének képessége
velünk született. Az evolúciós nyomás gyakorlódott fennmaradására, mert alkalmazkodási
potenciált foglal magában, kommutatív tartalma van.

Az érzelmek és az arckifejezés összefüggései: Ekman: az arckifejezések megfelelő idejű

kitartása a szívfrekvencia és a bőr hőmérséklet változását eredményezi. Segíti az
arckifejezéshez kapcsolódó érzelmi élmény megjelenését  a kogníció nem szükséges
feltétele az érzelem kialakulásának. Lazarus: a kogníció elsődleges az érzelemhez képest.
 A motiváció
~ movere
Minden belső cselekvésre ösztönző tényező. (Barkóczy)
Az élőlénynek a tevékenységre irányuló tendenciája. (Hebb)

Alapfogalmak:
 szükséglet: hiány a szervezetben
 homeosztázis: egyensúlyállapot
 drive (hajtóerő): a szükséglet nyomán fellépő aktivált állapot vagy késztetés. A
szükséglet által megjelenő feszültséget csökkentő viselkedésre indít.

Történeti áttekintés:
A viselkedés meghatározása:
 Descartes: szabad akarat, ésszerűsség
 Spencer: kellemes élmény bekövetkezése
 Hull: drive-redukció
 Skinner: megerősítés
 Taylor: teljesítménynövelés bármi áron
 Herzberg: kéttényezős elmélet
 Festinger: méltányosság elmélete

„Az élet értelme mindig változik, de sohasem tűnik el.” (Victor Frankl)

A motivációs folyamat jellemzői:

 a viselkedés mindig valamilyen céltárgyra vagy célhelyzetre irányul
 motiváltsági állapotban az érzékenységünk nő a céltárggyal kapcsolatban
 a cél elérésével az aktivitás leáll (öröm)
 a folyamat két tényezős: külső és belső

A motiváció fajtái

 belső(intrinsic) motiváció: erőfeszítési tényező (önjutalmazó)

 külső (extrinsic) motiváció: a céltárgy vonzereje (instrumentális jutalmazás vagy
büntetés)
 exploráció: kereső, kutató magatartás
 homeosztatikus motívumok: szexuális és utódápolási

A motiváció szintjei:
Az emberek értelmes életet szeretnének élni:
 egyéni
 csoport
 transzcendentális szinten
Az ember céljai (Donald Weiss)

 pénz – ideális jövedelem

 munka – szakmai előmenetel
 család – kapcsolatok
 tárgyak – áhított javak
 barátok – családon kívüli kapcsolatok
 közösség – társadalom, egyház, politika
 belső értékek – műveltség, tudás, lelki állapot

Cél – céltalanság
 cél: reális, erőfeszítést igényel
 céltalanság: erőfeszítés hiánya, kiégés

Sikermotívumok
 egészségi és testi állapot
 hangulat – pozitív gondolkodás
 pénzügyi helyzet
 család, baráti kör – társas kapcsolatok
 lehetőség érdekes dolgok megélésére
 egyéni sikerek…intuíció

A motiváció folyamat
Miért viselkednek az emberek úgy, ahogy viselkednek?

A magatartás bármely megváltozását a gondolkodás megváltozásának kell megelőzni.

Az másodlagos, hogy a gondolkodás megváltozását mi idézi elő: hathatós érvelés, vagy
emocionális tapasztalat.

McClelland háromtényezős motivációs elmélete

 teljesítményszükséglet – versengő, aki keresi a kihívást
 kapcsolatszükséglet – negatívan korrelál a sikeres vezetéssel
 hatalomvágy – pozitívan korrelál a sikeres vezetéssel (kooperációval társulva) +
biztonságvágy
Herzberg kétfaktoros elmélete
azt állítja, hogy – ellentétben a hagyományos szemlélettel – két tényező befolyásolja az
embereket jobb teljesítményre:

Tradicionálisan:

elégedetlenség ------------------elégedettség

Herzbergnél:

 motivátor (belső faktor)

nem elégedet---------------------elégedett

 higiénés (külső faktor)

elégedetlen------------------------nem elégedetlen

Higiénés szükségletek:
elégedettség: fizikai, pszichológiai környezet, munkatársak, vezetés

Motivátor: a munka természete, kihívásai, egészlegesség, felelősség