1.

átmenet az óvodáskor és az iskoláskor között: biológiai, érzelmi, társas változások,

pszichomotoros fejlődés;az iskolaérettség fogalma, vizsgálata
• iskoláskor küszöbén:
o önállóbb viselkedés: feladatmegoldás, célok megfogalmazása, kitartás (feladásnak
ellenállás)
o tevékenységeik is az otthonuktól távolabb
▪ egyedül megtett távolság nő (otthonhoz tartozó terület) 10-12 éves korig
o több időt töltenek felügyelet nélkül → felnőttek el is várják az érettebb viselkedést
o új helyzetek → felelősség saját viselkedésükért
• iskolaérettség
o szakember alkalmasságot állapítja meg
o elvárások
▪ kortárscsoportban dolgozás képessége
▪ analitikus észlelés (egységből részletek, részletekből egység képezése)
▪ testi érettség (kb. 110 cm, 18-20 kg)
▪ életkor: Magyarországon aug. 31-ig betöltött 6. életév
o Általános alkalmazkodási képességek
▪ viselkedési állandóság, belső fegyelem
▪ helyzetmegértés: az iskolával kapcsolatos tudás, a folyamatosság anticipációja
▪ feladattudat: a tekintélyszemély által kijelölt feladat előrevalóbb mindennél
▪ nagyobb kitartás: a feladat élményének viselkedési megfelelője, tudatos
szabályozás, a figyelem kevésbé elterelhető
▪ a teljesítmény igénye: egy készség elsajátítására irányuló feszültség, különválik a
játék és a feladat
o Értelmi képességek
▪ emlékezeti befogadás: emlékezőképesség nő, nagyobb emlékezeti terjedelem,
emlékezeti stratégiák
▪ kérdéshez igazodó felidézés képessége
▪ mintakövetés
▪ gondolkodási fordulat: kb egy évvel később (régebben intelligenciateszt →
megfelelő értelmi színvonal iskolára alkalmassághoz → ma csak 5-6%-nál)
o Érzelmek és indulati élet
▪ viselkedés: kevésbé vágytelített, érzelmi túlfűtöttség csökken
• vágyakat képes szóban kifejezni
• lelkesedés, kíváncsiság jellemzi → jövő anticipációja
• azonnaliság késztetése csökken
▪ alkalmazkodás: külvilág követelményeinek való megfelelés
• alkalmazkodás-hangsúlyú változás
• valóságfunkció: valósághoz való alkalmazkodás, reális cselekvés érzés
o Freud: az elme képes lesz arra, hogy felfogja az embert körülvevő
világot, és annak megfelelően cselekedjen, ne az azonnali
kielégülésre törekedjen → az ego fő vezérelve lesz
o örömelv → valóságelv
• normák internalizációja
▪ érdeklődés: tárgyiasodik
▪ saját tevékenység reális megítélése: valósághoz való hozzámérés
• Gesell: radírkorszak
 o Szociális készségek
▪ óvodáskor:
• alkalomszerű kortárskapcsolatok, a társ könnyen felcserélhető
• a felnőtthöz személyesebb kötődés fűzi
▪ iskoláskor:
• „átpártolás” (Mérei): a társas érdeklődés kb. 7 éves kortól áttevődik a
felnőttekről a kortársakra
o szerepek stabilizálódása
o változás az erkölcsi ítéletekben
o szolidaritás és rivalizálás

Biológiai feltételek

• testfelépítés: első alakváltozás

o (5,5-7 év)
o testarányok megváltoznak
o közelít a felnőttek fej:törzs=1:8 arányához, „nyúlánkabbak” lesznek
• izomszövet gyarapodik
• növekedés: serdülőkorig évente kb. 5-6 cm (ez kevesebb, mint korábban)
o függ: genetikai és környezeti tényezőktől (táplálkozás)
• fogváltás → idegrendszer érettsége
• mozgásos fejlődés:
o nagymozgásokban (erősebbek, jobb az egyensúlyuk, gyorsabbak, izmok
koordinációja javul)
o finommozgásban (pl. rajzolás)
o nemi különbségek:
▪ fiúk: ami erőt igényel (főleg nagymozgások)
▪ lányok: finommotorika, egyensúlyozás, lábmunka (pl. torna)
▪ a különbségek hátterében: milyen tevékenységet támogat a kultúra
• oldaliság (laterális dominancia)
o kialakult kéz- szem- és láb-dominancia
• térérzékelés, térirányok felismerése
o másolás térben és síkban
• a szervezet teherbíróbb lesz (ritkább a megbetegedés, mint az óvodában)
• nő a keringés és a tüdő kapacitása
• idegrendszer fejlődése:
o mielinizáció (frontális lebeny)
▪ kérgi idegsejtek ellátása szigetelő hüvellyel → gyorsabb ingerülettovábbítás
o szinapszisok számának növekedése
o EEG alfa aktivitás növekedése → lekötött figyelem mutatója
▪ (korábban: éber állapotban théta aktivitás ~ felnőtt alvási állapot)
o agyterületek összehangolt működése (EEG koherencia)
▪ elektromos aktivitás szinkronizációja
o → ezáltal: Figyelem vezérlése, tervek megalkotása, önreflexió képessége
o agy fejlődésének vizsgálata:
▪ EEG-elektródákkal
▪ problémamegoldás: sikeres megoldók agyi aktivitása eltér a sikertelenekétől
(nekik óvodás szintnek megfelelő az agyi tevékenységi mintájuk)
 ▪ de ez csak korreláció, nem ok-okozat
• neuroplaszticitás: mikor az agy annak megfelelően változik, hogy
milyen feladatoknak van kitéve

Összefoglalás

• Örömelv → valóságelv
• Játékos tevékenységek → teljesítmény alapú elvárás
• Informális közeg → formális szabályokon alapuló közösség
• Jelenközpontúság → a jövő anticipációja
• Irreálisan pozitív énkép → a saját teljesítmény megítélése
• Kívülről jövő elvárások → a normák internalizációja

Iskolaérettség vizsgálata

• vizsgálják
o feladattudatot
o szabály- és mintakövetést
o jelek megtanulását és alkalmazását
o viselkedés szabályozását
o látás és mozgás összerendeződését
o figyelem- és tevékenységkészséget
o helyzetismeretet
o tájékozottságot a mindennapi életben
• klasszikus feladatok
o széldísz- próba: a jó megoldás feltételezi a feladathoz való alkalmazkodást, a
mintakövetést, a mozgás szabályozásának készségét és a figyelemkoncentrációt
o babaöltöztetés: feltétele, hogy a nagyságviszonylatokat ismerje a gyerek, külső
szempont alapján mérlegeljen (=decentrálás)
o postajáték: azt vizsgálja, hogy mennyiben tudja begyakorolni a gyerek egy jelrendszer
alkalmazását konvencionális jellel behelyettesít egy tárgyat
o tájékozottság: mennyire ismeri ki magát közvetlen környezetében
• I. Szülővel való beszélgetés
o a gyermek eddigi fejlődésének iránya, üteme a fogantatástól a vizsgálat időpontjáig
o főbb szempontok: a terhesség lefolyása, a születés körülményei, csecsemő- és
kisgyermekkori testi, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődés, óvodai beilleszkedés, a
család szociális háttere és érzelmi légköre
• II. Csoportos vizsgálat
o embert, fát, virágot rajzolnak → rajz párhuzamba állítható a kognitív teljesítménnyel
o előrajzolt szegélydísz mintákkal kell a lap szélét körbe rajzolni (először meg kell
nevezni a formákat) → mintakövetés
o házat, fenyőt, asztalt ábrázoló rajzot kell lemásolni → mintakövetés
o egy történetet hallgatnak meg a gyermekek, melyet az egyéni vizsgálatban kell majd
felidéznünk → emlékezeti megtartás
o vizuális memória: 9 kép helyét kell megjegyezni, majd felidézni és kirakni
→ emlékezeti megtartás
o megfigyelni a gyermek társakhoz való alkalmazkodását, társas viselkedését,
konfliktusmegoldását, tárgyakhoz való viszonyát, feladattartását, feladattudatát,
önálló munkavégzését → szociális érettség
 • III. Egyéni vizsgálat
o általános tájékozottság:
▪ személyes adatok
▪ időbeni tájékozottság
▪ a testsémára vonatkozó kérdések
▪ képes-e a közvetlen, verbális kontaktus felvételére
o a csoportos vizsgálat során elhangzott történetet kell felidéznie → a felidézés jellege
(fő mozzanatok, az emlékezeti hézagokat hogyan tölti ki, logikus vagy mozaikszerű a
felidézés)
o formareprodukció: 4 színes pálcikából 3 alakzatot készítünk, melyet le kell másolnia
▪ téri tájékozódás, a rész-egész viszonyának észlelése és az emlékezeti
reprodukció
o analógiás gondolkodás: mondatbefejezés a példamondat alapján.
▪ (Pl. A kutyának négy lába van, a csirkének kettő. A cukor édes, az ecet... A
füzet papírból van, a ceruza..., stb.)
o kauzális gondolkodás képrendezéssel: háromtagú képsor (labdázó fiú, akit egy autó
majdnem elgázol), amelyeket a történés sorrendjében, ok-okozati viszonyt
felismerve kell rendezni, majd elmesélni a történetet
o analitikus-szintetikus gondolkodás: 4 db piros-fehér színű kockából 3 mintalapon
lévő kép kirakása
▪ analizáló-szintetizáló gondolkodás, tériorientáció, megfigyelőképesség

A kisiskoláskor vizsgálata

• testfelépítés és gondolkodásmód tekintetében egyre inkább a felnőtthöz hasonlít

• viszonylag kevés figyelem a kutatók részéről, oka:
o a gyermekkor legnyugodtabb időszaka
o a fizikai és értelmi fejlődés egyenletes
• Freud: latencia (lappangás): nincsenek felszínen a szexuális késztetések, ösztönnyugvás
• hajlandóság a szabályok elfogadására és a felnőttek kívánságaihoz való alkalmazkodásra

2. kognitív fejlődés iskoláskorban-Piaget elmélete és modern elméletek

Átmenet a kisiskoláskorba

• óvodáskor: kompetencia szigetei

• 7-8. évtől: a gyermek gondolkodása elveszíti sajátos „gyermeki” sajátosságait:
o csökken a fantázia szerepe
o adekvátabban használja a logikai szabályokat
o Az elméletalkotók egyetértenek abban, hogy a gondolkodás „kétoldalúvá” válik:
 ▪ egy tárgyról képesek több perspektívában gondolkodni
▪ a helyzet több jellemzőjét képesek egyszerre fejben tartani

Iskoláskori kognitív fejlődés Piaget szerint

• minőségileg új gondolkodás
• cselekvésekben gondolkodás
• mentális manipuláció

Konkrét műveletek szakasza:

• mentális műveletek: logikai rendszerbe illeszkedő, koordinált mentális cselekvések

o gondolkodás egységesebb formája
• konkrét
o mentális cselekvés → konkrét tárgyakra irányul (mindennapi tevékenységekben)
• logikus cselekvésre való képesség: csak ha jelen van a szemléltető anyag
o csak verbálisan kifejezett feladatoknál nem adekvát a problémamegoldás
o fizikai világ bejósolhatóbb
▪ megértik, hogy a tárgyak tulajdonságai ugyanazok, még ha külsejük meg is
változik (méret, mennyiség, számosság)
• konkrét műveletek összetevői:
o kognícióban
▪ egocentrizmus csökkenése → decentrálás
▪ konzerváció
▪ sorba rendezés
▪ osztályozás
▪ interiorizálás (norma ösztönössé válása, viselkedés elsajátítása)
o társas viszonyokban
▪ szabályjáték
▪ autonóm moralitás
• decentrálás:
o egy tárgy egyszerre több tulajdonságának figyelembevételére való képesség
o téri nézőpontváltás (három hegy kísérlet)
o kategóriák képzése több kritérium alapján (gyöngyös kísérlet → tartalmazási reláció
helyes megoldás esetén)
o közös tudás alkalmazása → hatékonyabb kommunikáció
o társas nézőpontváltás: el tudják képzelni, hogy más nem uazt gondolja, mint ők
o egy személy viselkedése és érzései nem mindig vannak összhangban
o Piaget módszerének kritikája: Hughes – rendőr és kisfiú
▪ szükség van hozzá két szempont egyidejű figyelembevételére
▪ csak látja-e, vagy sem → nem jobb-bal viszonyok
▪ el kell bújni a rendőr elől → (interperszonális) motiváció
▪ nem absztrakt
• konzerváció
o a tárgyak és az anyagok egyes tulajdonságai még akkor is ugyanazok maradnak, ha
külső megjelenésük valamilyen felszíni tekintetben megváltozik
o Alapkísérlet: folyadéköntögetés.
▪ 3-4 évesek: a magasabb pohárban több van → egy tulajdonság (magasság)
 ▪ 5-6 évesek: átmeneti időszak; rájönnek, hogy a magasság mellett a szélesség
is számít, de nem tudják egyszerre fejben tartani a két szempontot
▪ 7-8 éves kor körül stabil a konzerváció → logikai szükségszerűség, hogy a
látszat megváltozása ellenére a folyadék mennyisége ugyanaz maradjon
• logikai szükségszerűség magyarázatai
o változatlanul hagyás (identitás) a látszatot érintő változás
nem befolyásolja a mennyiséget („egyenlők voltak, és nem
lett hozzáadva semmi”)
o kiegyenlítés (kompenzáció): a probléma egyik
vonatkozásában történő változás kiegyenlítődik egy másik
vonatkozásában történő változás által („a folyadék
magasabban van, de a pohár keskenyebb”)
o megfordíthatóság (reverzibilitás): az egyik művelet
visszafordítja a másik hatását („ha visszaöntenénk, látnánk,
hogy ugyanannyi”-> az áttöltés magában foglalja /implikálja/,
hogy a mennyiség változatlan marad)
• így kell lennie → gondolkodás minőségi változásának kritériuma
• anyagállandóság
o mennyiség, a súly és a térfogat invarianciája
o alap-kísérlet: gyurmagolyó
▪ 6-8 év: az anyag a szemléleti formával változik („mert szélesebb”)
▪ 9. év: az anyag mennyisége független az alakjától <-> a súly invarianciája még
nincs meg („szélesebb és jobban nyomja a mérleget”)
o súly a gyerek képzeteiben: a tárgyak súlyának becslése + mérés élménye
▪ szubjektív emlékképek → akadályozzák a fogalmi fejlődést
• („mi a nehezebb, 1 kiló toll vagy 1 kiló fém”?)
▪ 10 éves kor: súly állandósága
▪ 12 éves kor: térfogat állandósága
▪ oktatott tantárgyak párhuzamban ezzel
• számfogalom kialakulása
o 6. életév második felében alakul ki
o állandó (invariáns) viszonyítási rendszer
o Stern megfigyelése <-> stabil viszonyítási rendszer: a szám mennyiséget fejez ki, egy
másik mennyiséghez viszonyítva
o korábban: a mennyiség az elrendezéstől (=szemlélettől) függ
o kialakult számfogalom: a mennyiség állandósága megjelenik
• számkonzerváció
o azon képesség, melynek révén felismerjük az egy az egyben való megfelelést tárgyak
két sora között, eltérő méretük vagy eltérő térbeli elhelyezkedésük ellenére is
o Alapkísérlet: korongok/érmék két sorban
▪ 6-7 évnél fiatalabbak: a széthúzott sorban több van (szemléleti gondolkodás)
▪ 7 éves kor után: logikai szükségszerűség, hogy ugyanannyi legyen mindkét
sorban
• a konzerváció egyetemessége
o Piaget: a konzerváció megértése univerzális teljesítmény
▪ ahol a környezetben több releváns tapasztalatot → hamarabb megértik a
gyerekek
 ▪ de! <-> Kultúrközi vizsgálatok: a hagyományos piaget-i konzervációs
feladatokat egyes kultúrákban még a felnőttek sem tudták megoldani
▪ Jahoda: elképzelhetetlen, hogy egy kultúra fennmaradhat a konzerváció
képessége nélkül
• magyarázatok:
o a kultúra tagjai számára idegen vagy érthetetlen a
teszthelyzet
o a nyelvi eszközök nem fejezték ki világosan a feladat
lényegét
o a módszer nem megfelelően mér
• Dasen és mtsai (1979): kísérleti személyeknek megtanították a
konzervációs feladatokat → így megértették az alapfogalmakat, de
így is lemaradásban voltak, mivel a bennszülött környezet nem
biztosított elég tapasztalatot nekik a konzerváció fogalmával
kapcsolatban
• Nyiti (1982): angolul beszélő gyerekek → anyanyelvük az angol vagy
mikmak indiánok
o mikmak gyerekek otthon saját nyelvüket beszélték
o interjú anyanyelven és csak angolul
▪ mikor anyanyelven kellett megoldaniuk a
feladatokat, nem volt különbség
▪ mikor angolul, csak feleannyi mikmak gyerek tudta
megoldani a feladatokat
• nagyon fontos különbségeket szül a
o standard konzervációs vizsgálatok tartalmának ismerete
o eljárás (pl. interjú nyelve)
• sorba rendezés
o egymás mellett lévő elemek sorrendet alkotnak, melyben minden elemnek megvan a
helye
o Vizsgálata (Piaget& Inhelder): Drótra fűzött gyöngyök (minta) → ezt kell
leutánozniuk, vagy fordított sorrendben felfűzniük a sajátjukat.
▪ 2-3 évesek: nem értik, mi a feladat
▪ 3-4 évesek: két-két szomszédos gyöngyöt a minta szerint egymás mellé
tudnak tenni
▪ 4-5 évesek: próbálgatással esetleg megoldják a feladatot, jellemző az állandó
szemléleti ellenőrzés
▪ 6. életév végére: próbálgatással gyakran sikerül kirakni a mintát már fordított
sorrendben is
▪ 7. életévben: könnyedén és biztosan megoldja, elmaradnak a próbálkozások
és a szomszédosság sokszoros ellenőrzése
o A gyereknek 10 hasábot kell nagyság szerint kiraknia.
▪ 7. életév: kikeresték a legnagyobbat vagy legkisebbet és módszeresen
végighaladva felállították a sort
▪ reverzibilitás: a sorozatban bármelyik elem nagyobb, mint az előtte lévők és
kisebb, mint az utána következők, tehát a sornak bármelyik végéről indul el,
ugyanazt a sort építi fel, csak ellenkező irányban
 o 3 darab, színben és méretben különböző kockát teszünk az asztalra, a gyerek
feladata, hogy párosával hasonlítsa össze őket: a piros nagyobb, mint a zöld, a zöld
nagyobb, mint a kék, majd eltesszük a pirosat → melyik nagyobb, a piros vagy a kék?
▪ helyes válasz: tranzitív reláció → végig tud menni olyan gondolatmeneteken,
amelyeknek az a sémája, hogy ha A>B és B>C, akkor A>C.
• kategóriák
o 6-10 éves kor között megy végbe
o valóság megértéséhez szükséges kategóriák → tér, idő, sebesség
o ezt elősegíti
▪ a gyerek tapasztalata
▪ a felnőtt közvetítésével megszerzett ismeretanyaga
▪ indulattalanodás: az összehasonlítást nem akadályozza érzelmi túlfűtöttség
▪ iskola: megismerkedés a kultúra nagy, konvencionálisan szabályozott,
jelekben rögzített rendszerével (óra, naptár, közlekedési szabályok, számok,
betűk)
• modellek → beállítódás
o ismeretek rendszerekbe tartoznak
• interiorizálás
o interiorizálás: manipulációs megoldás belsővé válása
o Képzetszinten hajt végre interiorizált cselekvési módokat
▪ gondolkodási műveletet végez → a 7-10 éves korra jellemző
o A konkrét műveletek már képzetekben folynak, nem cselekvésekben (mentális
műveletek)
▪ belsővé vált a cselekvés
• gondolkodási változás oka (Piaget szerint)
o kétoldalú gondolkodás iskoláskorban
o asszimiláció: új tapasztalatok beépítése már meglévő sémákba
o akkomodáció: új tapasztalatok függvényében sémák módosítása
• más kutatók szerint: „misztikus és sejtelmes erők” (David Klahr, 1982)
o egyéb magyarázatok:
▪ emlékezeti kapacitás növekedése
▪ ismeretek gyarapodása
▪ kognitív stratégiák fejlődése
• neopiagetiánusok + információfeldolgozási elmélet hívei
o gondolkodás kétoldalúságáságát okozza: emlékezőképesség növekedése
▪ lehetővé teszi egy feladat több aspektusának fejben tartását
o emlékezeti változásokhoz vezet
▪ emlékezeti terjedelem és emlékezeti folyamatok sebességének növekedése
▪ megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése
▪ hatékony emlékezeti stratégiák elsajátítása
▪ metamemória: saját emlékezeti folyamatokról való gondolkodás
képességének kialakulása
 3. a kognitív részfunkciók fejlődése, problémamegoldó gondolkodás, a gondolkodási
folyamatok motivációs háttere
Emlékezet

• már megbeszéltük:
o emlékezeti terjedelem és emlékezeti folyamatok sebességének növekedése
o megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése
o hatékony emlékezeti stratégiák elsajátítása
o metamemória: saját emlékezeti folyamatokról való gondolkodás képességének
kialakulása
• emlékezeti folyamatok kapacitásának és sebességének növekedése
o Az emlékezeti terjedelem vizsgálata: megismétlés közvetlenül a bemutatás után.
▪ 4-5 évesek: négy elem
▪ 9-10 évesek: hat elem
▪ Felnőttek: hét elem (7±2)
o Egy szám megismétlése egy kisebb gyereknek több ideig tart
▪ elhalványodik az emlékezetben
▪ Ezt alátámasztja: kultúrközi kutatások (Chen és Stevenson)
• 4-6 éves kínai gyerekek több számot tudtak felidézni
o nem a rövid távú memória terjedelme nagyobb
o a kínai számjegyek megnevezése rövidebb
o (ha a megjegyzendő szavak hossza ugyanakkora, nincs
kultúrközi különbség)
o az előhívás sebessége nő az életkorral (a 11 évesek kb. hatszor olyan gyorsan, mint a
4-5 évesek) (Kail és Park)
• tudásalap
o információk tárháza, melyre új helyzetekben építeni tudnak → többet tudnak adott
témáról, mivel több tapasztalatuk van
▪ pozitívan befolyásolja az emlékezet fejlődését
o kísérlet: sakkrajongó gyerekek és egyetemisták
▪ sakkállások megjegyzése: gyerekek jobbak, mivel nagyobb a tudásalapuk
▪ ha random sakkállások (nem fordul elő a játék során, nem jelentéssel teli),
elveszik az előnyük, idősebbek jobbak → kivonták a tudásalap szerepét
• emlékezeti stratégiák
o stratégia: tudatosan választott, irányítható cselekedet, amelyet konkrét cél
elérésének szándékával hajtanak végre
▪ kétoldalú (célra + célhoz vezető útra is gondolniuk kell egyszerre)
▪ egyszerű stratégiák: már kétéves kor előtt
• ha ismerős tartalom, ismerős forgatókönyv
• nézés, rámutatás, odanézés, beszéd
o ismételgetés
▪ megjegyzendő anyag többszörös újramondása
▪ Flavell: megjegyzendő tárgyak képe, a gyerekek „űrsisakot” viseltek → száj
mozgásának megfigyelése
• 5 évesek közül kevesen, 10 évesek majdnem mindegyike
ismételgetett
 • Az ismételgetés megtanítása után a kisebbeknél javult a teljesítmény
• új kutatás szerint már óvodásoknál megfigyelhető az ismételgetés
finomabb jelei → nem váratlanul megjelenő új stratégia, hanem a
stratégiák egyre hatékonyabb használata
o emlékezetszervezés
▪ a megjegyzendő anyagot szorosan egymáshoz kötődő egységek jelentést
hordozó csoportjaiba sorolják
▪ Vizsgálata: szabad felidézés
• 7-8 évesek: könnyen felidézhető kategóriákba csoportosítják az
elemeket
• A csoportosítás alapja:
o kisebbeknél a hangzás vagy asszociáció
o nagyobbaknál az általános kategóriák (pl. állatok, növények,
alakzatok)
▪ Eredmény: az információk módszeres tárolásának és előhívásának növekvő
mértéke
▪ Tanítható
• nincs áthidalhatatlan szakadék az óvodások és a kisiskolások
teljesítménye között
o kidolgozás (elaboráció)
▪ a megjegyzendő elemek között kapcsolatot alakítanak ki vagy azonosítanak
be
▪ Vizsgálata: két szó együttes megjegyzése → ha az egyiket meghallják,
mondják a másikat (Pl. hóember- nyúl)
▪ Az előző kettővel ellentétben az elaboráció csak iskoláskorban, spontán
módon jelenik meg, használata az életkorral finomodik.
o kultúrközi különbségek
▪ az emlékezeti stratégiák formái nem univerzálisak
▪ legtöbbjük az iskolai oktatáshoz kapcsolódik, ami megköveteli:
• nagy mennyiségű információ megjegyzése
• elvont szimbólumok fejben kezelésének megtanulása
▪ az oktatással nem rendelkező társadalmakban nincs megfelelőjük (pl.
kategóriákba sorolás)
• Metamemória
o ismeret az emlékezeti folyamatokról.
o 5 éves kortól: van elképzelésük az emlékezet működéséről (pl.: könnyebb emlékezni
egy rövid listára, mint egy hosszúra)
o Saját emlékezet korlátainak ismerete: az életkorral növekvő tudás
▪ Összefüggésben a következtetések gátlásával.
o Emlékezeti stratégiák hatékonyságának felismerése szintén csak iskoláskortól
▪ ha beazonosítja a stratégiák szerepét → újra használni fogja → a következő
feladatban nő a teljesítmény
• Emlékezet és logikai érvelés
o Hogyan támogatja az emlékezet fejlődése a logikai érvelés változásait?
o Case és mtsai (neopiagetiánus megközelítés):
▪ munkamemória kapacitása nő → a gyerek a probléma több aspektusáról
egyidejűleg tud gondolkodni
▪ számolási feladatok: a mentális számok jelentik a központi fogalmi struktúrát
 ▪ vizsgálat: számsorok fejben tartása, eltérő nehézségű feladatok:
• a számok nagyobbak/ kisebbek másoknál
• számsorok tagjainál melyik az első
• két számsor egyidejű kezelése (hány szám van 2 és 8 között?)
• két számsor eredményének összehasonlítása (az 5 és 8, vagy a 9 és 4
közötti különbség nagyobb?)
▪ Eredmény:
• a 6 évesek nehezen tudnak két számsort egyidejűleg kezelni
• a 8 évesek csak a 4. típusnál követtek el hibákat
▪ → ha a feladat megoldásához szükség van a munkamemóriára → kevesebb a
sikeres megoldás
▪ problémamegoldó képesség és munkamemória kapacitása között szoros
kapcsolat (neopiagetiánus megközelítés)
• stratégiák fejlődése
o Siegler, információfeldolgozási megközelítés
o Hogyan fedezik fel és használják a gyerekek a stratégiákat problémamegoldáskor?
o Életkortól és teszthelyzettől függő stratégiahasználat
▪ idővel a hatékonyak fennmaradnak, a kevésbé hatékonyak ritkulnak vagy
eltűnnek, kifinomultabbak veszik át a helyüket
▪ „átfedő hullámok”: a hullám egy stratégia, amelyik fokozatosan jelenik meg,
elér egy csúcspontot, majd hanyatlik, amíg egy másik át nem veszi a helyét
o a kognitív fejlődés hátterében a stratégiák fokozatos (folyamatos) változása áll:

1. új stratégiák elsajátítása
2. változás a más ismert stratégiák alkalmazásának gyakoriságában
3. változás a stratégiák kivitelezésének sebességében
4. változás a stratégiák kivitelezésének pontosságában
5. változás a stratégiák automatikus használatának mértékében
6. változás azoknak a szituációknak a körében, melyekben az egyes stratégiák
alkalmazhatóak
o Vizsgálat: amőba; 6-7-9 éves gyerekek
▪ lehetséges stratégiák: 1. győzelemre törekvés 2. a másik győzelmének
megakadályozása 3. „villa” (a két irány valamelyikében győzzön)
▪ az idő előrehaladtával a gyerekek egyszerre már több stratégiát is
alkalmaztak
• legtöbb 6 éves: győzni
• kevés 6 éves: győzni és akadályozni
• kevés 7 éves: mindhárom
• minden 9 éves: mindhárom
• más közvetítő folyamatok
o Az emlékezet, a logikus gondolkodás és a stratégiák fejlődése nem magyarázza teljes
körűen az iskoláskori kogníció jellegzetességeit.
o figyelem:
▪ Óvodáskor: a figyelmet a gyerek érdeklődése és világképe irányítja; a
legkiugróbb tárgyra figyelnek
▪ 3 vs. 5 évesek: (Ruff és Lawson)
• az idősebbek kevesebb időt töltenek egy tárgy felmérésével →
jobban figyelnek arra, hogy segítségével mit lehet megoldani
 ▪ figyelemfenntartás növekedésének hátterében: tapasztalatok szaporodása +
csökken az irreleváns események figyelemelterelő hatása
▪ Kisiskoláskor:
• nő a figyelem fenntartásának képessége
• figyelem irányítása a hatékonyabb információszerzéshez
• Vizsgálat1: a szemmozgások rögzítése egy ábra letapogatásakor:
o kisebbek (7 év előtt): rendszertelen pásztázás-> sok hiba
o nagyobbak (7 év után): módszeres megfigyelés, pásztázás
(soronként/oszloponként)
• Vizsgálat2: kulcsingerekre vonatkozó figyelem emlékezeti
feladatokban
o 7 éves kor előtt: nem vették figyelembe a segítséget nyújtó
ingert
o 7 éves kor után: figyeltek a releváns információra
o tervezés
▪ tervek kialakítása a cél elérése érdekében, a szükséges mentális
reprezentációk kidolgozása
▪ Ehhez szükséges elemek:
• éppen mi történik
• mit várnak el a jövőben
• mit kell tenni azért, hogy ez utóbbit elérjék
• önkontroll a figyelem irányításához
▪ Vizsgálat (Gardner és Rogoff): labirintusban megtalálni a kivezető utat;
kétféle instrukció:
• meg kell tervezni az útvonalat, hogy elkerüljék a zsákutcákat
• olyan gyorsan jussanak ki, ahogy csak tudnak
• ahol a sebesség és a pontosság is számított, a gyerekek legalább az
út egy részét megtervezték
• ha csak a pontosság számított, a nagyobb gyerekek többsége az
egész utat megtervezte, de a 4-6 évesek nem
▪ A kulturális értékek befolyásolják a tervezés megjelenésének valószínűségét:
▪ falusi környezetet ábrázoló labirintus
▪ navajo indián és amerikai gyerekek (különbség a feladatmegoldás
gyorsaságának fontosságában a kulturális értékrend szerint)
• navajo gyerekek: tízszer annyi időt töltöttek a tervezéssel →
kevesebb hiba (nagyobb értéke van a kultúrában az átgondolt
cselekvésnek)
• amerikai gyerekek: mentális tevékenység sebessége intelligencia
egyik mutatója
▪ életkor előrehaladtával a gyerekek egyre jobban élvezik a logikai
problémamegoldást igénylő játékokat
o metakogníció
▪ azon képesség, hogy saját gondolatainkról gondolkodni tudunk → lehetővé
teszi, hogy felmérjük egy feladat nehézségét, és kiválasszuk a megfelelő
stratégiát
▪ 4-5 évesek: képesek elmagyarázni, mit csinálnak, amikor egy feladatot
megoldanak
 ▪ha nem aktív résztvevők → kevésbé realizálják, hogy miről gondolkodtak
közben
• Flavell: bűvésztrükk bemutatása; miről gondolkodtak?
o 5 évesek többsége: semmiről
o 7-8 évesek többsége: a trükkről gondolkodott
o a nyelv és az osztályozás fejlődése
▪ Bővül a szókincs (6-7 éves: 10ezer, 8-9 évesek: 20ezer; 10-11 évesek: 40ezer
szó)
• → fejlődik
o megértett témák köre
o összetett mondatok megértése és produkciója
o → egyre bonyolultabb eseményekről tudnak gondolkodni és
beszámolni
▪ Nyelvhez kapcsolódó képességek:
• módosítani tudják mondandójukat a partner tudásának
figyelembevételével
• képesek hosszú időn keresztül fenntartani a beszélgetést
• speciális nyelvi jeleket használnak
o jelzik a témák közötti váltást
o korábbi téma folytatását
▪ nehézségek:
• absztrakt kifejezések használata és értelmezése (KONKRÉT műveleti
szakasz)

4. iskolai tanulás: matematika, írás, olvasás; intelligencia és iskolai siker,

teljesítménymotiváció, tehetség
Iskolai oktatás szerepe

• iskolai tananyag és értékrend

• barátok
• hatás az egész életútra:
o emlékek
o életpálya meghatározása
o tanulási- és munkamorál kialakítása
• a szervezett tanulás döntő hatással van a gondolkodásra, műveleti készségre

Az iskolai környezet

• 6-7 éves kortól: a gyerekek képesek elsajátítani azokat a készségeket, amelyek szükségesek a
felnőtt léthez
• kultúránként eltér: a felkészítés tartalma és módja
• Oktatás = a szocializáció sajátos formája, melynek során a felnőttek szervezetten
(tervszerűen) tanítják a gyerekeket, hogy ezáltal átadják nekik a speciális ismereteket és
készségeket
• új magatartásminták
o függetlenség normája: a tanuló maga felel tetteiért
 o önálló teljesítmény (demonstrált tudás, ismeretek, ügyesség): azzal igazolja, hogy
megfelel életkora fejlődési követelményeinek, hogy elvégzi a megfelelő feladatokat
o egyetemesség: az egyén mint egy csoport egyenlő tagja jön számításba
o különösség: meghatározott feltételek között külön szabályok érvényesek
• a tanulási környezet
o anno:
▪ tanoncok → kevés közvetlen útmutatást kapnak mesterüktől, ehelyett
megfigyelik a munkafolyamatot; a mester-tanonc viszony sokszor a családi
kapcsolatokba ágyazódik
▪ (i.e. 4000, Közel-Kelet: elegendő élelmiszer, városállamok fejlődése → igény
írásra és számtanra → 1. iskolák)
o Az iskolai oktatás a tanoncságtól különbözik:
▪ motiváció: éveken át a tudás tökéletesítése zajlik, mielőtt a gyakorlatban
alkalmazni kezdenék azt
▪ szociális viszonyok: a tanár-diák viszony szigorú előírások alá esik, az oktatás
elkülönül a rokonsági kapcsolatoktól és a gazdasági tevékenységben való
részvételtől
▪ szociális szerkezet: iskolában 1 felnőtt jut sok gyerekre, a tanulás nem
együttműködésre épül (nyugati világban)
▪ tanítás: a tudást az iskolában írott szimbólumok segítségével sajátítják el
• iskola sajátos nyelve:
o oktatási célú párbeszéd: a beszéd és a gondolkodás speciális, csak az iskolára
jellemző formája
o kezdeményezés-válasz-értékelés
o frontális jellegű oktatás (sugallja a tanár autoritását és meghatározza a
kommunikációt)
o válaszok nyelvi formájára helyezett hangsúly

Iskolai készségek

• 2 szimbólumrendszer: írott nyelv, matematika (→”intellektuális eszköz”)

• tanítása: 2 fő álláspont
o bottom-up: egyszerűtől az összetettig → alapvető készségek elsajátítása, majd
bonyolult feladatok megoldása
o túl nagy súly az alapvető készségekre → gyerek elvesztik a „távolabbi célt” →
csökken a motiváció – érdekes feladatokra van szükség
• olvasástanulás
o a szükséges készségek fokozatosan alakulnak ki óvodáskor alatt
o 3 éves gyerekek: azt hiszik, ha fejből mondják el a szöveget, akkor olvasnak
o 5 évesek: tudják, hogy az olvasás mást jelent, de nem tudják, hogy a szavakat
olvassuk el, és hogy (európai nyelveknél) balról jobbra haladunk
o Összehangolt készségek és tudás bonyolult rendszere
o Még ma sem teljesen tisztázott, hogyan tanulunk meg olvasni (milyen mögöttes
folyamatok zajlanak közben → mikrogenetikus módszer).
o Két fő megközelítés:
▪ alulról felfelé
• dekódolás: a betűk és a hangok egymásnak való megfeleltetése;
szükséges hozzá a „fonológiai tudatosság”
o hallani kell a fonémákat
 o (nehézség azoknál a nyelveknél, ahol nincs egy az egyben
megfelelés a betűk és a hangok között: pl. angolba „t” betű:
tea / both)
• a szót összetevő betűk kiejtése → szófelismerés (ide el kell jutni,
tanárnak néha nehéz lehet rávezetni a gyerekeket)
• az olvasástanulás előtt a gyerekek nem ismerik a kapcsolatot a szó
leírt és kimondott formája között (pl. hosszúság: ló vs. lóverseny)
• szavak → mondatok → bekezdések
• a rövidtávú memória kapacitása nagyban befolyásolja az
eredményességet (→ emlékezni a mondat elejére, amíg elérnek a
végéig)
▪ felülről lefelé
• „megértési céllal történő” olvasás
o az új információk integrálódnak a már meglévő tudásba (az
általános ismeretekből indul ki, és fokozatosan szűkül)
• az olvasás a világ megértésének egy formája szimbólumokon
keresztül
• a dekódolás helyett a gyerekeknek egy teljes szöveg tartalmát kell
kibontaniuk
• holisztikus nyelvi tanterv: az olvasás és írás minden óra része
• a kontextus segítségül hívása
o könnyebb kiolvasni az „eső” szót, ha úgy kezdődik a mondat,
hogy „esik az…”
• a motiváció szerepe: a jól olvasók énképébe bekerül az olvasni tudás,
és azt szórakozásnak is tekintik
▪ reciprok olvasástanítás
• alulról felfelé és felülről lefelé irányuló folyamatokat integrálja
• alkalmazás: azoknál, akik képesek egyszerű szövegek dekódolására,
de szövegértési nehézségek
• Néma olvasás → közös megbeszélés (kérdések, összegzés) →
újraolvasás → esetleg újra megbeszélés
• A „legközelebbi fejlődési zóna” gyakorlati alkalmazásának tekinthető
(már akkor részt vesz az olvasási folyamatban, mielőtt az összes
szükséges készséget elsajátította volna)
o matematika
▪ matematikai gondolkodás
• Jól körülhatárolható fogalmak és jelrendszer elsajátítása.
• Óvodások: az 1 a 2 és a „sok” között tesznek különbséget; szeretnek
megszámolni dolgokat
• Háromféle tudás elsajátítása és integrációja:
o konceptuális tudás: a problémát alkotó elvek megértésének
képessége (pl.: inverz kapcsolat megértése → 10+8-8= 10 →
hozzáadom kivonom uazt, akkor uannyi marad)
o procedurális tudás: a problémamegoldáshoz szükséges
lépések végrehajtásának képessége (4+4 ujjakon
számolásnál az első négyhez már csak hozzáadják a többit,
nem 1-től kezdve mondják, vagy 2+9-et inkább 9+2-ként
 számolják, megértették, hogy felcserélhető a sorrend ->a
stratégiák hullámszerű változása → Siegler)
o felhasználási ismeretek: felismerni, hogy egyes eljárások
mikor alkalmazhatók (pl. szöveges feladatok)
▪ matematikatanulás
• alulról felfelé: számok leírása (szimbólumok memorizálása)
dekódolásközpontú
o helyi érték fogalmának elsajátítása (negyvenhárom =43 és ≠
403)
o majd alapműveletek végrehajtása
• felülről lefelé (realista matematikaoktatás): jelentésközpontú
o a mindennapos tapasztalatokra épülő problémák megoldása
o → a matematika fogalomrendszerének elsajátítása
• fejben számolás
o utcai árus gyerekek: a jó megoldáshoz fejben számolással
jutottak el <-> az iskolás gyerekek írásban számoltak
o a motiváción kívül így meghatározta még a jó eredményt:
▪ aki fejben számol, az egész műveletet észben tartja
▪ az írásbeli számolásnál a probléma és a számok
abszolút értéke is érdektelenné válik
▪ csak szöveges feladatokban teljesítettek jól, a
valóságos élethez nem kapcsolódó matematikai
feladatokban nem

Az iskolai oktatás kognitív vonatkozásai

• iskola hatásai
o tágítja a gyerekek alapismereteit
o gyakorlatot nyújt az emlékezeti előhívásban
o módszeres problémamegoldásra tanít
• iskolai oktatás kognitív hatásának mérése
o ugyanolyan életkorú, iskolába járó és nem járó gyerekek teljesítményének
összehasonlítása
o olyan társadalmakban való vizsgálódás, ahol nincs általános tankötelezettség
• kultúrközi eredmények
o Olyan társadalmak vizsgálata, ahol az iskola csak a lakosság egy része számára
elérhető
o logikai gondolkodás
▪ a piaget-i tesztekben az iskolába járó gyerekek jobban teljesítettek
▪ otthonosabbak a teszthelyzetben:
• a kérdések megfogalmazási módjának ismerete
• idegen felnőttekkel való beszélgetésben szerzett tapasztalat
• a nyelv ismerete
o emlékezet
▪ oktatás: ismételgetési stratégia begyakoroltatása
• Felidézési feladatok: az iskolázott gyerekek teljesítménye
folyamatosan nő → az iskola fejleszti az emlékezetet
▪ Az iskolázott és nem iskolázott gyerekek közötti nagyfokú különbségek
 • több év után jelentkeznek
• főleg akkor, ha a megjegyzendő anyag nem kapcsolódik a
mindennapi élethez
• iskola az önkényesen kiválasztott anyagok későbbi felidézését tanítja
meg
o metakognitív képességek
▪ Beszámoló a saját gondolkodási folyamatokról:
• iskolázatlan gyerekek: nincs vagy általános magyarázat
• Iskolázott gyerekek: folyamatosan fejlődő és bonyolódó jellemzés a
mentális tevékenységekről
▪ A fentiek érvényesek a metanyelvi ismeretekre is (helytelen mondatok
felismerése vs. a hibák magyarázata)

Iskolai sikereket gátló tényezők

• specifikus tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemhiányos

hiperaktivitási zavar)
• kulturális különbségek (család vs iskola → individualista/kollektivista kultúra)
• tanulás idegen nyelven
• motivációs különbségek
o Dweck et al.: két motivációs minta:
▪ gyakorlatszerző irányultság (growth mindset): optimizmus kudarc esetén is,
kitartás, kihívás keresése
▪ reménytelen motivációs minta (fixed mindset): feladás, a helyzet elkerülése
▪ meghatározza:
• családi háttér és korai tapasztalatok
• felnőttek aktuális visszajelzései
o 12 éves kortól: már összefügg a korábbi iskolai sikerekkel
o Az iskola megsokszorozhatja a spontán motiváció erejét:
▪ az iskolában az ismeretek tág körével találkozik -> érdeklődése több területre
kiterjed
▪ intellektuális képességek elsajátítása, melyek az összetett tények
megértéséhez szükségesek
▪ olyan gyerekek érdeklődésének felkeltése, akik a családban kevés
információhoz jutnak
o motiváció feltétele: a teljesítmény igénye
▪ teljesítményük értékelésének áttekinthetősége
• tanári értékelés fontossága

5. morális fejlődés iskoláskorban

Az erkölcsi fejlődés alapkérdései

• A morális fejlődés témájával foglalkozik:

o filozófia
o pszichológia
o kulturális antropológia
o szociológia
 o pedagógia
• A moralitás alaptémái: az igazság, a kötelesség és a jog, a szabadság, az érték, az erkölcsi jó
és rossz
• Szűkebb és tágabb környezetünk, és saját magunk moralitása testi és lelki egészségünk
meghatározó tényezője
• A leggyakoribb patogén tényezők is morális természetűek (a jóindulat hiánya, az
igazságtalanság, a méltánytalanság, a szabadság korlátozása vagy a saját lelkiismeret)
• Két komponens szerepét kell kiemelni:
o erkölcsi viselkedés
o erkölcsi tudat
▪ → A kettő között nincs feltétlenül szoros kapcsolat: a morális szabályok
ismerete nem jelenti azt, hogy valaki annak megfelelően viselkedik

Kisiskolás gondolkodása az erkölcsi kérdésekről

• megváltozik a kortárs viselkedés, amikor megjelenik egy felnőtt

o (kortárs szabályok vs. felnőtt normák).
• a felnőtt fenntartja a társas rendet
o (általános szabályokra való hivatkozások)
• csak gyerekek jelenlétében
o a legerősebb irányít
o alkudozás, egyezkedés, vita
o a tekintély változhat a gyerekek aktuális tevékenységének megfelelően

Az erkölcsi fejlődés fő elméletei

• Kognitív fejlődési modell

o az erkölcsi fejlődés hátterében a kognitív fejlődés áll
o Piaget, Kohlberg
o A gyermekek egymásra következő fejlődési szakaszokban válnak morális lényekké
o Az erkölcsi fejlettség önmagában is fontos, de a társas kapcsolatokat is alakítja
• Pszichoanalitikus elméletek
o a személyiség (ego és szuperego) fejlettségét hangsúlyozzák
o A morális viselkedés szerintük az ösztönös, id-alapú, örömkereső késztetések
korlátok közé szorítását jelenti
▪ a moralitás részét képezi az ösztönkésztetések kordában tartásához
szükséges önkontroll
• Szociális tanuláselmélet
o a gyereket a szülők, és a szocializációban szerepet játszó más személyek formálják
morálissá vagy immorálissá
o A morális viselkedés =
▪ társadalom normáinak megfelelő
▪ a tekintély által meghatározott szabályokat engedelmesen követő viselkedés

Kognitív megközelítés

• a kisiskolás ítéletei kevésbé függenek a felnőttek véleményétől

• gondolkodásukban szétválik a morális és a fizikai okság
• elfogadják a véletlen lehetőségét
• a megközelítés fő vizsgálati területe: szabályjátékok
• Szerepjáték és szabályjátékok
o Hogyan tanulja meg a gyermek, hogy a társas viszonyait szabályozza?
o Előzmény: szerepjáték – óvodáskor
o A „valódi” szabályjáték – kisiskoláskor
o kultúránként változó a környezet a szabályok alakításához
▪ az adott közeghez és társadalmi elváráshoz alkalmazkodik (csoportkultúra vs.
individuális kultúra)
▪ csapatjáték vs. egyéni versengést igénylő játékok
o Szerepük:
▪ társas szabályok, normák közvetítése
▪ szerepek és szerepek közötti viszonylatok elsajátítása
▪ nemi szerepek előírásai
o különbségeik
▪ Fantáziajátékok – szerepen alapulnak (óvodáskor)
▪ Szabályjátékok – társas normákat közvetítő szabályokon alapulnak
(kisiskoláskor)
▪ Amikor a szabályok átveszik a terepet (7 –8 éves kor) → a szabály határozza
meg a szerepet, előre meg kell egyezni a tevékenységet irányító
szabályokban
▪ A szabályjátékokra való képesség alapfeltételei:
• emlékezet (észben tartás)
• szociális nézőpontváltás (mások szempontjának megértése)
• a győzelem – mint motiváció – szempontja
• kitartás → időtartambeli különbségek
o Játékszabályok és az autoritás – Piaget elmélete
▪ kisgyerekek még nem merik megváltoztatni, tisztelik a szabályokat
▪ iskoláskorban a gyerekek már úgy gondolják, hogy meg lehet változtatni
vmelyik szabályt, ha minden résztvevő beleegyezik
o Szabályjáték: a konkrét műveletek társas szférában való megjelenése, emellett
társadalmi modell
▪ szabályjátékok: társas intézmények, amelyek egyik nemzedékről a másikra
szállnak, és csak akkor léteznek, ha az emberek megegyeznek róluk
o másokkal való együttműködés keretei
▪ tervek megvitatása
▪ szabályok megalkotása és betartása
o kortárscsoportok az „én” szabályozóiként működnek
o Piaget: szabályok megértésének fejlődése
▪ 4 éves – nem érti a szabályt, csak manipulál
▪ 4-5 éves- szabályfoszlányok, kettős szabálytudat
▪ 6-9 éves – a szabályokat a felnőtt alkotta, nem megváltoztathatók
▪ 9–11 éves – a szabálytisztelet csökkenésének kezdete
o Fiú-lány különbségek –> lányok: kevésbé komplex játékok, inkább szerepjátékok
• Kohlberg elmélete
o Kiindulópont: Piaget két szakasza (heteronóm és autonóm erkölcs)
o hat szakasz (három szint: prekonvencionális, konvencionális, posztkonvencionális) a
kisgyermekkortól a felnőttkorig.
o Vizsgálati módszer: erkölcsi dilemmákra adott válaszok besorolása az egyes
szakaszokba (leghíresebb: Heinz-dilemma)
 o prekonvencionális szint
▪ Az erkölcsi ítéletek a cselekedet közvetlen fizikai következményein és a
gyerek saját vágyain alapulnak
▪ 1. szakasz: heteronóm erkölcs (óvodáskor vége → 7 éves kor)
• a büntetés elkerülése, a tekintély hatalma
▪ 2. szakasz: instrumentális erkölcs (7-10 év)
• az egyén csak akkor követi a szabályt, ha az közvetlen érdeke → saját
szükségletek és vágyak szolgálata
▪ konkrét individualista nézőpont: annak tudata, hogy mindenkinek megvan a
saját érdeke, és ezek ütközésbe kerülhetnek
• Damon pozitív erkölcs szakaszai
▪ pozitív ítéletek, javak megosztása:
▪ 4 éves korig – saját kívánságok, saját nézőpont
▪ 4 – 5 éves – vágyak kielégítése, de már alá is támasztják (alapja: nagyság/
nem)
▪ 5 – 7 éves – egyenlőség (nincs enyhítő körülmény)
▪ 6 – 9 éves – kiérdemlés
▪ 8 – 10 éves – egymással versengő igények kielégítése
▪ 10 éves kortól – mindenkinek amennyi jár (a helyzetet és a személyek
igényeit is figyelembe veszik)
o Kritikai szempontok:
▪ Thorkildsen – már a hatévesek is tudnak komplex döntéseket hozni, ha
ismerős a helyzet (olvasás)

Pszichoanalitikus megközelítés

• Peck és Havighurst: létezik egy ún. „morális karakter”, amely az ego- és a szuperego-állapot
függvényében alakul. Öt típust különítettek el:
o 1. Amorális (csecsemőkor): cél az örömszerzés; teljesen egocentrikus, nincs
impulzuskontroll.
o 2. Célszerűség (kisgyermekkor): még mindig egocentrikus, de már leplezi. Egyetlen
erkölcsi elv érvényesül: az örömszerzés kontrollja a tekintélynek való
engedelmességgel. Gyenge ego.
o 3. Konformálódó (kisiskoláskor): a gyerek a csoportnormákhoz akar igazodni, célja
mások helytelenítésének elkerülése. A szuperego erősen büntet, ha a gyermek
rosszat tesz, ezért a gyermek a konvenciók rabja.
o 4. Irracionális-tudatos (korai serdülőkor): gyenge ego és erős szuperego jellemzi.
Nehezen kezeli a társas kapcsolatokat, nincs spontaneitás, mereven betartja a
szabályokat.
o 5. Racionális-altruista (serdülőkor, felnőttkor): minden helyzetet átgondol, nem
merev szabályokhoz alkalmazkodik. Méltányosságra, igazságosságra törekszik. Erős
ego és szuperego.

Tanuláselméleti megközelítés

• A tanulás-hangsúlyú elméletek szerint:

o minden viselkedés – így a moralitással kapcsolatos is – tanult
• megerősítés, modellálás szerepe
• a szülőkkel való kapcsolat erősen befolyásolja az erkölcsi fejlődést
 • Önkontroll-hangsúlyú elméletek: hogyan lehet elérni, hogy a gyerek ellenálljon a
csábításoknak?
o Maccoby (babzsák): az otthoni büntetési mód + az életkor szerepe (4 éves- fizikai, 8
éves- érvelés)
o Cheyne (9 évesek, játék): érvelés fontossága
▪ ne csináld, ez helytelen
▪ ne csináld, ez helytelen, nem játszhatsz ezzel a játékkal
▪ ne csináld, ez a játék másé.
• Az ún. objektív éntudatosság növelésével befolyásolni tudjuk az eredményeket.

6. társas fejlődés iskoláskorban, az énkép és az érzelmek fejlődése, az önjellemzés

változása
Társas fejlődés iskoláskorban

• Kognitív fejlődés, kommunikációs készségek javulása, nonverbális jelzések adekvát

dekódolása, önkontroll → megalapozzák az igazi dialógusokban való részvételt
• Másokra vonatkozó ítélet:
o óvodások: esetleges, szituatív és szubjektív („mindig hoz csokit”)
o iskolások: ugrás a személypercepcióban
▪ egyre több pszichológiai sajátosságot említenek mások megítélésekor
▪ rejtett tulajdonságok detektálása, indítékok felismerése, mások
viselkedésének magyarázata
• Csoportok
o A társakkal való együttlét fejlődésben játszott szerepe:
▪ kortársakkal való együttműködés → szociális kompetencia fejlődése
▪ támasz az én számára
▪ lehetőséget az önérvényesítésre
▪ emocionális biztonság
▪ önállóan választott intimitás
▪ irányító szerepek vállalásának lehetősége
▪ valahová tartozás érzése
▪ társas stimuláció
• Társas rangsor
o Egyre több idő a kortársakkal
▪ megfelelő hely kialakítása vagy megtalálása saját maguknak a csoporton
belül
o Egy gyerekcsoportban egy idő után kialakulnak a szerepek
o a csoporttagok relatív társas rangját a szociometria vizsgálja
▪ jelöléses eljárás
▪ rangsorolás
• eredménye: szociogram
o fő kategóriái
▪ népszerű gyerekek:
• legtöbb pozitív jelölés/ legmagasabb hely a rangsorban
• általában fizikai vonzóságuk miatt (holdudvar-hatás)
• társas kompetenciájuk szintje magas
 ▪ elutasított gyerekek:
• kevés pozitív és sok negatív jelölés
• 1. legtöbbször agresszívek
o a szociabilitás és kognitív képességek alacsonyabb szintjével
együtt még erősebb hatás
o hosszú távú befolyással bírhat a kortárskapcsolatokra (a
gyerek „híre” önfenntartóvá válik)
• 2. bátortalan gyerekek is válhatnak elutasítottá
▪ mellőzött gyerekek:
• minden fajtából kevés jelölés
• kevésbé szociábilisak, de nem agresszívek vagy bátortalanok
• nagyobb esélyük van helyzetük megváltoztatására
▪ ellentmondásos gyerekek
• ugyanannyi pozitív és negatív jelölés
• egyszerre fogadják el és utasítják el őket
• általában magas fokú agresszió
• az iskolai erőszak
o bullying/ mobbing (basáskodás): harminc éves kutatási múlt
o nincs egységes definíció:
▪ Olweus:
• egy diák erőszak áldozata
• ismétlődően és hosszú időn keresztül
• negatív cselekedeteknek teszi ki egy vagy több diáktársa (szándékos
sérülés vagy kényelmetlenség okozása, fizikai vagy verbális
bántalmazás, ijesztgetés, vagy valaki szándékos kirekesztése a
csoportból)
▪ mindegyik meghatározásban szerepel a három döntő kritérium:
• ismétlődés
• ártalom / sérelem
• egyenlőtlen erőviszonyok
o formái (Lee)
▪ Fizikai bullying: leginkább észrevehető és rettegést keltő
• az eseteknek körülbelül az egyharmadát teszi ki
• direkt forma: ütés, rúgás, lökdösés, csipkedés
• indirekt forma: mások tárgyainak eltulajdonítása vagy tönkretétele
• az elkövető diákok esélyesebbek leginkább arra, hogy később
erőszakos bűncselekményeket kövessenek el
▪ Verbális bullying: az esetek körülbelül 70%-át teszik ki
• a felnőttek számára kevésbé észrevehető
• direkt formája: fenyegetés, ingerlés, gúnyolódás vagy valamilyen
kritikus megjegyzés
• indirekt forma: cyberbullying
▪ 3. Társas (kapcsolati) bullying:
• csoportból való kizárás vagy a csoporton belüli megfélemlítés az
önérzet szisztematikus csökkentése
• direkt forma: kirekesztés, elkerülés, figyelmen kívül hagyás
 • indirekt forma: kirekesztés az áldozat jelenléte nélkül, aki csak
később értesül a dologról
• az áldozatok szerint a bullying egyik leghatékonyabb formája
(iskoláskortól kezdve nagy fontossággal bír a kortárscsoport általi
elfogadottság)
• Nemek közötti viszony
o Nemi szegregáció: egyetemes jelenség.
o Kulturális tényezők: ház körüli teendők okozzák a nemi elkülönülést?
▪ ennek ellentmond: iparosodott társadalmakban is jellemző
• másfajta tevékenységeket és interakciós stílust preferálnak.
o A nemek közötti viszony nem barátságos
▪ a másik nem területére való belépés inkább ellenséges színezetű

A barátság jellemzői iskoláskorban

• Szimmetrikus kapcsolat, vonzalom, kölcsönösség, elköteleződés.

• Funkciója a fejlődésben:
o kommunikáció, együttműködés, csoportba belépés készségének fejlesztése
o információ forrása
o érzelmi és kognitív erőforrások
o későbbi intim kapcsolatok modellje (személyközi intimitás szükségletének korai
megnyilvánulása)
• háttértényezői
o térbeli közelség
o „hasonló örül a hasonlónak” (életkor, nem, bőrszín, képességek, értékek, érdeklődés)
o Gottman vizsgálata szerint:
▪ közös alapon végzett tevékenység
▪ a kommunikáció világossága
▪ az információ cseréje
▪ a konfliktusok feloldása
▪ kölcsönösség
• közös tevékenységek
o Kisgyermekkor:
▪ mintha-játék (a barát a jobb játszótárs)
o Iskoláskor:
▪ a közös ismerősökről való beszélgetés, „pletykálás” (hátterében:
elfogadottság-elutasítás)
• összetartja a barátságot, szórakoztat, normákat alakít ki, információt
szolgáltat
o Idősebb korban:
▪ intim személyes tudás cseréje
▪ közös részvétel a preferált tevékenységekben.
• nemi különbségek a barátságok kialakításában
o lányok: intenzív
o fiúk: extenzív stílus
o lányok: diádok, triádok, fiúk: csoportok
o lányok: zárt csoportok, kevésbé fogadnak be új tagot, fiúk: pozitívan reagálnak egy új
tagra
 o lányok: fontos a kölcsönösség, fiúk: státuszkülönbségek a csoporton belül, az
alacsonyabb státuszúaknál viszonzatlan választások
o lányok: kevésbé fontos a csoportszerkezet; fiúk: gyakran van vezető, fontos a
hierarchia
• siker a barátkozásban
o Társas-érzelmi kompetencia: megértik, hogyan gondolkozik és érez a barátjuk
▪ társas kompetencia: olyan képességhalmaz, amelyik összességében vezet
sikeres szociális működéshez
• (pl. kezdeményezőkészség, kapcsolat elmélyítésére való képesség,
hasonló erőfeszítés mindkét fél részéről, alkalmazkodóképesség)
• társas helyreállító mechanizmusok
o azon stratégiák, amelyek a barátok számára lehetővé teszik, hogy még akkor is
barátok maradjanak, ha súlyos nézeteltérések ideiglenesen elválasztják őket.
o konfliktusokat egyedül kell megoldani
• ehhez megfelelő konfliktuskezelő módszereket kidolgozni és
alkalmazni
• szülők szerepe a barátságok alakulásában
o A szülő-gyerek kapcsolat a modellje a későbbi intim kapcsolatoknak
▪ nem tudatos hatás
o „Zuhatageffektus”: a korai családi kapcsolatok képezik támaszát a kortársak
világában való boldogulásnak. (testvérkapcsolat is számít)
o Az aktuális szülő-gyerek kapcsolat is befolyásolja a barátságokat (pl. agresszív
viselkedés)
o A szülők figyelik és szervezik a gyerek kapcsolatait
▪ tudatos hatás (pl. a környék, iskola megválasztása, iskolán kívüli
tevékenységek)

Szülőkkel való kapcsolat

• Iskoláskor kezdetén: átpártolás

• A szülők elvárásainak változása:
o teljesítménnyel
o megfelelő viselkedéssel kapcsolatosan
o kritikusabbá válnak (úgy gondolják, hogy a gyerekeik több dologra képesek és
felelősségteljesebbek)
• Változó szülő-gyerek problémák:
o iskolával kapcsolatosak
o felügyelet nélkül töltött idő növekedése a háttérben
• Több vita, melyben többet próbálnak hatni a gyerek önbecsülésére, bűntudatára
• Maccoby: együttes szabályozás
o a felelősség megosztása, a szülő és gyerek együttműködése

Az énkép és az érzelmek fejlődése

• Ki vagy te? kérdésre adott válaszok fejlődése → jelentős változás az életkorral.

• Damon és Hart:

o kategorikus azonosítás (4-7 év): felismerhető kategóriák alapján

o összehasonlító értékelés (8-11 év): társas összehasonlítás

 ▪ önmagunkat másokhoz viszonyítva határozzuk meg

▪ elvontabb és állandóbb énfogalom

• Általánosabb és állandóbb fogalmak használata

o diszpozíciókban való gondolkodás
• Társas összehasonlítás
o Hátterében: teljesítmény alapú megítélés, versengés a kortársakkal.
o Módja az életkortól függően változik:
▪ óvodások és iskolások vizsgálata: megkérdezik-e a társaikat, hogyan sikerült a
feladatuk?
• óvodások: nyíltan megkérdezik
• iskolások: óvatosabbak, általában nem nyílt módon érdeklődnek
o felismerik, hogy a gyenge teljesítmény rossz fényt vet az
illetőre, és a saját jó teljesítmény bizonygatása dicsekvésnek
számít
• Iskoláskori önértékelés
o Erikson: teljesítmény vs. kisebbrendűség időszaka
▪ Ha a gyerekek önmagukat kompetensnek tartják → pozitív önértékelés (= az
én értékének pozitív felbecsülése)
o A pozitív önértékelés a mentális egészség egyik fő mutatója:
▪ magas gyermekkori önbecsülés → későbbi elégedettség
▪ alacsony önbecsülés → depresszió, szorongás, viselkedészavarok
o önértékelést befolyásoló tényezők
▪ kognitív készségek
▪ testi készségek
▪ kortársak közti elfogadottság
▪ anyai elfogadottság
o „Ideális self”-ről reprezentáció kialakítása: amilyenné válni szeretnének (vs aktuális
self és elvárt self)
o önértékelés egyezése mások értékelésével
▪ az idő előrehaladtával egyre reálisabb
• Példakép
o A modellkövetés valószínűségét fokozza:
▪ a modell hatalommal és presztízzsel rendelkezik
▪ fogyasztója vonzó javaknak
▪ gondoskodó
▪ ügyesebb vagy sikeresebb, mint a megfigyelő
▪ erős érzelmi- vagy dependenciamotívumok
o Elsődleges modellek:
▪ szülők → a kötődés a periferiális elemek átvételét is serkenti
▪ ↔ nem mindenben ők a domináns modellek
o példakép és média
▪ 1998-2013 között ötször elvégzett hazai kutatás:
• a fiatalok 40-46%-a nem választ példaképet magának
• a példaképet választók között 2013-ban a média személyiségeket
választók aránya 35% volt, míg a szülőket választóké 44%
 • a fiatalokra a televízió, rádió, nyomtatott és online média, valamint
az ezekben megjelenő hírességek (sztárok és celebek) hatalmas
befolyással vannak
• a sztárok egy „elit” hírességi osztályt képviselnek; ismertségük egy
kiemelkedő teljesítményhez köthető; népszerűségük kevésbé
megosztó. Pl.: sportolók, színészek, zenészek, modellek
• a celebek egy-egy megmozdulás miatt lettek híresek, személyiségük
megosztó; botrányok és pletykák visszatérő témái. Pl.: valóságshow
sztárok
• a hírességek a közösségi média térnyerésével egyre nagyobb
rajongótáborra tesznek szert
• sok fiatal közelebbinek érzik magukat ezekhez a személyekhez, mint
a szüleikhez, barátaikhoz; egyre szorosabban kötődnek hozzájuk
• mindez lehet az elidegenedés következménye is: azok a gyerekek,
akiknek kevesebb valós kapcsolata van, a médiába menekülnek, és a
sztárok válnak a példaképeikké
• a gyerekeket befolyásolja az ún. híresség-kultúra, formálja a
nézeteiket és erkölcsi gondolkodásukat, illetve úgy öltözködnek és
olyan viselkedéseket mutatnak, mint amiket a példaképük tesz
• ezzel párhuzamosan megjelenik a fiatalok körében a hírnév iránti
vágy
• mindezek lehetséges pozitív oldala: az erőfeszítés, a befektetett
munka felismerése és példává válása

7. biológiai változások serdülőkorban, a serdülőkor elméletei

• A társadalmak többségében a serdülőkort nem tekintették az élet különálló szakaszának.
• Stanley Hall (1904): Serdülőkor
o leírja azt a fejlődési szakaszt, amelyet ma serdülőkorként ismerünk
o a “vihar és stressz” időszaka
• Hatására:
o gyerekmunkával kapcsolatos szabályozás változása
o oktatási törvény módosítása
▪ a „függőség időszakának” meghosszabbítása
• szakaszai (3 fő rész)
o korai serdülőkor: 12-14 év
▪ fő feladat: a nemi szereppel való azonosulás
o serdülőkor: 15-17 év;
▪ fő feladat: a szülőkről való érzelmi leválás (vitatott)
o késő serdülőkor: 18-21 év
▪ fő feladat:
• társadalmi szerepekbe való beilleszkedés
• partnerkapcsolatok
• pályaválasztás
A serdülőkor elméletei

• Alapjuk: rekapituláció = megismétlés

• Rousseau: a korábbi fejlődési szakaszok megismétlése
o rekapituláció – újjászületés miatt („újjászületünk a nemünk számára”)
• Hall: az emberi faj evolúciós történetének megismétlése („Az egyedfejlődés megismétli a
törzsfejlődést”)
o iskoláskor: a fejlődés ősi időszaka, amikor a gondolkodás és az erkölcs még nem érte
el a „civilizált” szintet
▪ egy fiatal ember csak serdülőkor elérésekor haladhatja meg előre biológiailag
meghatározott múltját
• legrugalmasabb, legkreatívabb időszak
• Modern bio-szociális elméletek
o Hall elképzeléseit veszik alapul
o nincs egy egységes elmélet
o Gesell elmélete
▪ a fejlődést jelentősen befolyásolja az emberi faj evolúciós története
• A serdülőkor a törzsfejlődés késői szintjével egyenlő, amikor
kialakultak a „magasabb rendű” emberi vonások (absztrakt
gondolkodás, képzelet, önkontroll)
▪ a serdülőkori változások egyetemesek
• a környezetnek van hatása, de nem befolyásolja lényegesen a
fejlődés alapmintázatát
o Freud: pszichoanalitikus elmélet
▪ Érési fejlődés-felfogás
▪ a serdülőkorban: az ember képes beteljesíteni a fajfenntartás biológiai
parancsát
• Genitális szakasz: a szexuális érintkezés a viselkedés fő
mozgatórugója
▪ érzelmi viharok: az id, az ego és a szuperego közötti harc megtestesítése
• Az ego feladata:
o a konfliktuskezelés
o az ösztönén késztetései és a felettes én szabályai között
közvetítés
▪ Rekapituláció: újraélednek az elfojtott ödipális késztetések, az orális vagy
anális konfliktusok
• evolúciós és etológiai elméletek
o pl. hierarchia kialakulása, agresszív viselkedés serdülőkorban: biológiailag befolyásolt
társas kontrollmechanizmusok
▪ hasonlít más fajok társas viselkedésére
• fejlődést meghatározó közös biológiai mechanizmus
o Bogin: az emberi faj az egyetlen, amelyik gyerekkor (kölyökkor) után növekedési
ugrást él át
o Az emberi faj reproduktív előnye: már felnőttkor előtt elsajátíthatják és
gyakorolhatják a gazdasági, társas és szexuális viselkedést
▪ „serdülőkor biokulturális modellje”
A pubertás

• nemi érés
o az egyedek biológiailag éretté, szaporodásra képessé válnak
• hipofízis működése hirtelen felgyorsul, az eddiginél több hormont termel
o nagyon gyors hosszanti növekedés
o súlygyarapodás
• működésbe lépnek a nemi mirigyek
o másodlagos nemi jelleg kialakulása
• pszichológiai hatása
o Testi fejlődés → énkép fejlődése és az önértékelés átalakulása
o testi változások
▪ végtagok a törzshöz képest hirtelen aránytalanul megnyúlnak
▪ az arc vonásai kissé eldurvulnak
▪ faggyúmirigyek fokozott tevékenysége → zsíros, pattanásos arcbőr
o Testünk fizikai határa énünk határa is → általános állapota énünk állapotáról tudósít
• nemi különbségek
o A nemi érés egyértelmű jelei más hatással vannak a két nemre:
▪ lányok: menarche – első menstruáció
• hozzáállást nem csak a közvetlen tapasztalatok, hanem a társas
környezet tagjainak véleménye is alakítja
▪ fiúk: semenarche – első ejakuláció
• helyzetfüggő (attól függ, tudatosan következik-e be
o testsúly növekedésének hatása a két nemre:
o fiúk: elsősorban izomtömeg
o lányok: főként a szövetek zsírtartalma
• <-> nőideál a nyugati társadalmakban (média, társas környezet, iskolai
környezet hatása)
• korai vagy késői érés
o hogyan befolyásolja serdülők kapcsolatait, személyiségét a korai vagy késői szexuális érés
▪ ellentmondó eredmények
o korán érő fiúk:
▪ pszichológiailag és szociálisan érettebbek, pozitívabban viszonyulnak testükhöz
▪ komorabbak, nyugtalanabbak, alacsony önkontroll (hamarabb véget ért
gyerekkoruk, kevésbé felkészültek)
o későn érő fiúk:
▪ mások figyelmének keresése
▪ megfutamodás a társas helyzetek elől
o korán érő lányok:
▪ zavarják őket a testi változások (később ők távolodnak el jobban a nyugati
kultúra ideális testalkatától)
▪ nagyobb presztízs a társas életben (de: ennek kockázatai – alacsonyabb érzelmi
stabilitás, önkontroll → szexuális érettség miatti társadalmi és pszichés nyomás)
o későn érő lányok:
▪ kezdetben elégedetlenek
▪ összességében pozitív hatás
Serdülőkori krízisek

• Vikár: „a serdülőkori- ifjúkori fejlődésnek egy olyan kritikus szakasza, amikor az addigi
fejlődés megtörik, és a további fejlődés kétségessé válik.”
• Ennek szélsőséges megnyilvánulásai:
o a serdülő ragaszkodik a gyermeki magatartásmódokhoz
▪ akadályozza törekvését a felnőtt viselkedésre
o önkontrollját mindig meg akarja őrizni
▪ viselkedése túlságosan merev
o szociális kapcsolatai nem mozdítják elő a felnőtté válást
▪ gyermekkor viszonyait rögzítik
o a szülei sokkal fontosabbak, mint a kortársai, barátai
o adott eseménnyel kapcsolatban nem képes megfelelő érzéseket érezni, vagy kifejezni
o a jövőhöz való beállítottsága problematikus
o úgy érzi, cselekedeteit nem maga határozza meg, hanem valami, ami akaratától
független
• autoritáskrízis
o tekintéllyel szembeni lázadás a serdülőkor normál lélektanának része
▪ → önálló gondolkodás kifejlesztése
o Autoritáskrízis: a bevett normák és a tekintély elleni lázadás
▪ frissen kialakult kritikai készségét gyakorolja, a környezet ellen fordítja
o autoritás szimbólumaként jelennek meg:
▪ társadalmi normák és szabályok
▪ a felnőttek tekintélye.
o Ha a lázadás egyeduralkodóvá válik az életében, megzavarhatja tanulását, iskolai
beilleszkedését
• identitáskrízis
o Identitáskrízis: azonosulás a szeretett személyekkel
➔ ezen keresztül épülnek be személyiségébe az erkölcsi normák,
tulajdonságok
o zavartalan identitás, ha
▪ az egyén karakterével, viselkedésmódjával, erkölcsi normáival elfogadásra
talál a kortársai között
▪ megfelelő tevékenységi kört talál
o tipikus identitásprobléma
▪ szülei valamilyennek nevelték, ezekkel az értékekkel maga is azonosult
▪ a kortárscsoportban ugyanezért leértékelik, kinevetik
• teljesítménykrízis
o a teljesítmény kritikus mértékű zuhanása gyakori jelenség kamaszkorban
o A teljesítménnyel való viszonyt befolyásolja:
▪ szülői minta, elvárások, értékelés
▪ gyermekkori iskolai sikerek és kudarcok
▪ a pedagógus visszajelzései
▪ saját elvárások (felettes én)
▪ motiváció
▪ megküzdési stratégiák
▪ önértékelés, önbizalom
▪ referenciaszemélyek értékei
 ▪ referenciacsoport normái

Kulturális különbségek

• a fejlődés minden szakaszára együttesen hat az öröklés és a környezet

o DE! a serdülőkori fejlődésben a korábbiaknál nagyobb mértékben vannak jelen a
kulturális tényezők
• modern társadalmakban: a felnőtt életre való felkészülés speciális időszaka
• premodern/természeti társadalmak: adott életkor vagy testi fejlettség elérése után
szertartás, amitől kezdve felnőttként kezelték

8. kognitív fejlődés serdülőkorban-Piaget elmélete

9. kognitív fejlődés serdülőkorban-modern elméletek
➔ EGYBEN

• a központi idegrendszer fejlődése 15-16 éves korra befejeződik

o azokon a területeken, ahol nincs szükség szerzett tudásra, az egyén eljut a
legmagasabb szintre (vö. neuroplaszticitás)
• bio-szocio-pszichológiai átmenetnek tekinthető:
o pubertás + társas kapcsolatok változása + új társadalmi státusz
o → serdülő be tud kapcsolódni a felnőtt tevékenységekbe
▪ ez a gondolkodás új formáit követeli meg
• Keating – eltérések a kisiskoláskori gondolkodáshoz képest:
o 1. a lehetőségekről való gondolkodás – konvenciók korlátait meghaladó gondolkodás
▪ alternatívák keresése
o 2. gondolkodás a jövőről – tervezgetés
o 3. hipotézisek használata a gondolkodásban és érvelésben
▪ feltevések megfogalmazása majd tesztelése
▪ mi lesz, ha?
o 4. összetettebb metakogníció
▪ többféle nézőpont és szabály
o 5. törekvés az ellentmondások feloldására:
▪ társas viszonyok, erkölcs, politika, felnőtt lét kérdései

Formális műveletek

• Piaget – a gondolkodás változása serdülőkorban:

• új logikai struktúra → formális műveletek (12 éves kortól)
o művelet: olyan mentális cselekvés, amely egy logikai struktúrába illeszkedik
• Jellemzői:
 o az összes lehetséges kombinációt figyelembe veszi
o a részleges kapcsolatokra is figyel
o rész és egész viszonyok folyamatos követése
o összefüggések csoportosítása és újracsoportosítása
o elvont logikai elvek alkalmazása
o univerzális sajátosság
• Konkrét műveletek: a „közeliről a közelire” halad, nem veszi figyelembe az összes lehetséges
kombinációt
• Formális műveletek: az érvelés egy „strukturált egész” függvényeként halad
o (= a viszonyok olyan rendszere, amely logikailag leírható és végiggondolható)
• Változás a korábbi fejlődési szakaszokhoz képest: az érvényesség igénye (pl. konzervációs
feladatok)
o Műveletek előtti szakasz: „láttam” = bizonyíték
o Konkrét műveletek: szétválik az élmény és az érvényesség
▪ bizonyíték keresésének igénye
o Formális műveletek: képessé válik a bizonyításra logikai úton
• Klasszikus vizsgálatai
o Piaget és Inhelder: egy összetett rendszer egyetlen változóját konstansnak tekintve a
többi változó mentális vizsgálata:
▪ folyadék felszínén úszó testek
• Fennmaradnak-e a tárgyak a vízen? Miért?
o Háttérben álló törvény: fajsúly kisebb, mint a vízé
• Óvodáskor: nem zavarja őket az ellentmondás
o (pl. méret és anyag- nagy alumínium hajó vs. kicsi fém
kulcstartó)
• 6-7 éves:
o hibátlanul kategorizál, de a háttérben nincs vezérlő elv
o egyidejűleg többféle, nem összehangolt szempont szerint
osztályoz
• 7-9 év:
o az ellentmondások egyértelművé válnak, a gyerek
erőfeszítéseket tesz feldolgozásukra
o kétszempontú besorolást végez
• 12-13 év:
o a lehetséges eseteket veszi számba
o feltevéseket szerkeszt
o mindent végigpróbál
▪ vegyszerkeverés
• Öt üveg különböző vegyszer tetszőleges felhasználásával sárga színű
folyadék előállítása
• Hipotézisekben haladó gondolkodás: „minden változatlan, egyetlen
tényezőt módosítunk”
o Feltétele: eltávolodás a konkrétumtól
o lehetséges ítéletekkel való műveletek
• Minden lehetséges feltevést egybe kell hangolni
o a gondolkodás eszközrendszere kombinatív
• 5-6 évesek: találomra töltögetnek-> nincs benne módszeresség
 • 8 évesek: a kombináció egyik változata
• Formális szint: minden változatot végigkombinál-> strukturált egész
felismerése
▪ az INRC csoport bizonyításának klasszikus vizsgálata (mozgó szerkezet és
felgyulladó fény)
• Műveleti csoportok kialakulása: implikációkkal kifejezett ítéletek
• I= identitás (változatlanul hagyás): ha p, akkor q
• N= negáció (tagadás): ha p akkor mégsem q (eredménye csak akkor
igaz, ha az eredeti állítás hamis)
• R= reciprok (megfordított): ha q, akkor p (implikáció két részének
megcserélése)
• C= korrelatív (egymásnak kölcsönösen megfelelő): ha q akkor
mégsem p
• vizsgálat:
o Egy szerkezet mozog, időnként megáll. Néha kigyullad egy
lámpa. Van-e összefüggés a kettő között? Feltevések:
▪ I= ha p, akkor q → a fény megjelenése magával vonja
a szerkezet megállását
▪ N= p és nem q → a fény megjelenése nem vonja
maga után a szerkezet megállását (az I ellenőrzése)
▪ R= ha q, akkor p → a szerkezet megállása vonja
maga után a fény kigyulladását
▪ C= q és nem p → a szerkezet megállása nem vonja
maga után a fény kigyulladását (az R ellenőrzése)
▪ Deduktív érvelés alkalmazása
• Logikai bizonyítékok megalkotása, következtetések megfelelő
kezelése
• Deduktív érvelés legegyszerűbb formája:
o Általános előfeltevés (premissza): minden sárga jármű busz.
o Konkrét premissza: a megállóban álló jármű sárga.
o Következtetés: a megállóban álló jármű egy busz.
• Ha a premisszák igazak, a következtetés is igaz.
▪ kettős vonatkoztatás-vizsgálat (csiga a deszkán)
• 1. a csiga és a deszka egyidejűleg egy irányban mozog
• 2. hol a deszka elmozdulása nagyobb a csigáénál, hol fordítva
• 3. ellenkező irányban mozognak, de ugyanakkora utat tesznek meg
• 4. a csiga a támponttól indul, a deszka a csigával ellentétes irányban
mozog, hol kisebb, hol nagyobb utat megtéve
• Amire rá kell jönni:
o a 3. helyzetben a csiga helye a támponthoz képest
nem változik
o a 4. helyzetben a támponthoz képest jobbra vagy balra lesz
attól függően, hogy hosszabb vagy rövidebb utat tett meg a
deszkához képest
• 7 éves kor előtt: a két mozgás közül csak az egyiket veszik figyelembe
(általában a csigáét)
 • 7-8 éves: mindkettőt lemérik, de nem tudják, ezek után milyen
műveletet kell velük végrehajtani
• 8-10 éves: műveleteket végez, de még nem foglalja rendszerbe a
lehetséges eseteket (pl. a csiga mászik, de a támponthoz képest lehet
mozdulatlan, ha a deszka mozgása kiegyenlíti az övét)
• Formális műveletek: végigmegy az implikáció összes lehetőségén,
elvégzi a kiegyenlítést
• Fejlődési különbségek
o Piaget: a formális műveletek a serdülő gondolkodásának minden területén
megjelennek + egyetemes jelenség
o DE! nagy egyéni változatosság a formális gondolkodásban:
▪ kultúrán belül
▪ kultúrák között
▪ a nemek tekintetében
o amerikai serdülőknek csak 30-40%-a oldja meg helyesen a vegyszerkeveréses
feladatot
▪ Siegler és Liebert: elősegíti-e a formális műveleti gondolkodást a rendszeres
tanítás?
▪ Bemutatás és begyakorlás nélkül: a 13 évesek 20%-a oldotta meg helyesen a
feladatot
▪ Hasonló feladatokkal való gyakorlás hatására a teljesítmény 100%-os lett.
▪ Dimant és Bearison: aktív részvétel, együttműködés és megbeszélés növeli a
helyes megoldások számát
▪ → képesek rá, ha megfelelő az instrukció, és értik a módszeres keresés
előnyeit
• Kulturális különbségek
o „Afrika nemzeti játéka”: a gyakorlott játékosok taktikája szemlélteti, hogy a
stratégiákhoz formális műveletekre jellemző logikai gondolkodásra van szükség
(következő lépés számbavétele, védekező és támadó lépések egyensúlyban tartása,
stb.)
o Csendes-óceáni szigetek lakosainak tájékozódása:
▪ külső jelzőrendszer
▪ hipotetikus referenciapont
▪ sebesség állandó becslése
• → egyetlen problémamegoldó folyamatba kombinálni
o → a formális műveletek valószínűleg szélesebb körben találhatóak meg, mint
ahogyan azokat a standard kísérletekkel kimutatták
o Egyetemes jellemző
▪ de: alkalmazása azokra a helyzetekre korlátozódik, amelyben az egyén jártas
• Nemi különbségek
o Elterjedt vélekedés: a férfiak tehetségesebbek azokon a területeken, amelyekhez
formális műveleti gondolkodásra van szükség
▪ DE: egyetemes képesség → mindkét nem tagjai ugyanolyan jók benne
o Linn és Hyde: húsz év kutatásainak metaanalízise alapján
▪ sok vizsgálat nem talált különbséget
▪ amelyik igen, ott a férfiak minimálisan jobban teljesítettek
• Értékelése
o Megjelenésének idejét és területét befolyásolja a
 ▪ kultúra
▪ iskolai végzettség (a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők teljesítménye
sokszor megmarad középiskolás szinten)
o potenciális emberi képesség, amely egyéni képességeinktől és a kultúra adta
lehetőségektől függően jelenik meg
• Hétköznapokban
o Módszeres gondolkodás, strukturált egész
▪ Útvonal megtervezése
▪ Tanulási stratégiák
▪ Születésnapi buli szervezése
▪ Pályaválasztás
• Alternatív megközelítések
o Neopiagetiánus
▪ Case: a rendszeres gondolkodásra való képesség alapja a megnövekedett
munkamemória (7±2)
▪ egyszerre több dolgot tudnak fejben tartani és koordinálni
▪ az emlékezeti teszttel mért teljesítmények 10%-al nőnek
o Információfeldolgozási elméletek
▪ hatékonyabb stratégiák alkalmazása
• nincs globális minőségi ugrás a serdülőkorba lépve, hanem a
stratégiákat egyre ügyesebben alkalmazzák
▪ Kuhn et al.: a tapasztalat szerepe az induktív érvelés képességében 10
éveseknél és fiatal felnőtteknél
• többváltozós problémák megoldása tíz héten keresztül
o mindkét csoportban egyre kifinomultabb stratégiák
▪ idősebb korban inkább a stratégiák összetétele változik
o Kulturális megközelítés
▪ felnőtt tevékenységek elemzése a kiindulópont
• ezek kontextusa eltérő → sokféleség a gondolkodásban
▪ a serdülők gondolkodásának megértéséhez az érvelési helyzetek
forgatókönyvét kell elemezni
▪ a standard piaget-i feladatok „tudósokra” jellemző tevékenységeken
alapulnak, ezzel a tudományok elsajátításakor találkozunk
• DE: a formális műveleti gondolkodás attól a kontextustól függ,
amelyben megjelenik
o → hétköznapi helyzet
▪ egy esküvő megszervezése:
• különféle tényezők szétválogatása
• egy tényező konstansnak tekintése mellett a
többi variálása
• strukturált egész létrehozása
▪ nem veszünk figyelembe minden lehetséges kombinációt, csak addig, amíg
használható megoldáshoz nem jutunk (vö. heurisztikák)
 10. társas fejlődés serdülőkorban
Személypercepció fejlődése

• Fejlődik a szociális kogníció → érettebbé válnak a másokról alkotott ítéletek:

• másokról alkotott benyomások kevésbé egysíkúak
o prepubertás: leegyszerűsített kategóriák
o serdülőkor: diszpozíciók, attitűdök
• tudatában vannak, hogy véleményük szubjektív és vitatható
• benyomásaikat összevetik mások véleményével
o másokról való beszélgetés → javítja a személypercepció objektivitását és színvonalát
• kialakul a naiv pszichológiai elképzelésük az emberi természetről, a helytelen viselkedés
okairól

Barátság új jellemzői

• A serdülőkori barátságok szerepe ≈ csecsemőkori kötődés:

o segítséget várnak el egymástól a bizonytalan, szorongáskeltő helyzetek
megértésében, és azzal való megküzdésben
• a világgal való sikeres interakciók fokozatosan alakítják a kötődést
• a szoros barátságok előnyösek a serdülők fejlődése szempontjából
o jobban bíznak társas elfogadottságukban
o kevésbé magányosak
o kevesebb iskolai, pszichológiai probléma
• Középiskolások: általában azonos társadalmi rétegbe tartoznak, hasonlóak az iskoláról
alkotott nézeteik, iskolai előmenetelük, randevúik, szabadidős tevékenységeik
• A közeli baráttal folytatott meghitt, önfeltáró beszélgetések során határozzák meg a serdülők
magukat, fedezik fel saját identitásukat
• Nemi különbségek
o lányok: intenzívebb – serdülőkor végére lecsökken
▪ túlfűtöttség, féltékenység jellemző
▪ követik a másik minden lépését
▪ állandóan felhívják egymást
▪ egymás viselkedését is utánozzák
o fiúk: nem annyira közeliek, kiterjedtebbek
▪ megerősítést jelent számukra a szülőktől való függetlenségben
• Kortárscsoport jellemzői
o A serdülőkori kortárskapcsolatok két új formája:
▪ klikk: elég kisméretű ahhoz, hogy a tagok rendszeresen érintkezhessenek, így
elsődleges kortárscsoporttá válhat
• tagjai: azonos nemű barátok, hasonló érdeklődési körrel
▪ banda: két fajtája van
• létező klikkekből, baráti csoportokból alakuló
• hírnév alapú
• tagjai nem feltétlenül barátok, egy bizonyos módon viselkednek,
vannak közös értékeik, témájuk, véleményük
• megtanítja a serdülőket arra, hogy milyen alternatív társas
identitások állnak rendelkezésükre
 • a serdülő társas státusát határozza meg, ha egy banda tagjaként
azonosítják

Szexualitás

• Szexuális aktivitás megkezdése

o A kortárscsoportok kontextusként szolgálnak, hogy átvezessenek a szexuális
kapcsolatokba (egynemű klikkek → kevert nemű bandák)
o A serdülők szexuális tevékenysége kulturális és környezeti tényezők függvénye:
▪ korlátozó kultúra: akadályozzák/tiltják a gyerekek szexuális játékait, távol
tartják őket a szexuális élményektől → nagy szerep jut a serdülőkornak
▪ engedékeny kultúra: nincsenek tabuk, a gyerekek játszhatnak szexuális
jellegű játékokat → a szexuális fejlődés folyamatos
o A nyugati kultúrák többségében: „elvileg” ellenzik a fiatalkori szexualitást <->
társadalmi változások
• Szexuális forradalom lehetséges hatásai
o a szexualitás árucikké válása, felhasználása gazdasági célok érdekében (a szexualitás
állandó jelenléte a tömegkommunikációban)
o férfi-nő viszony megváltozása (csökkenő különbségek az élet minden területén →
szexuális igények tekintetében is)
o a szexualitás szabályainak újrafogalmazása (viselkedéses tabuk
enyhülése/megszűnése → házasság előtti szex, perverziók)
• Szexuális aktivitás jellemzői
o Nemi hormonok termelődése → szexuális vágyak keletkezése
▪ mindkét nemnél: tesztoszteron
• fiúknál: közvetlen hatás a nemi vágyra
• lányoknál: ösztrogén egyidejű jelenléte
o A „forgatókönyvszerű szex” változásai:
▪ az első aktust megelőző különálló lépések jellegzetes mintázata
▪ akkor is lehetővé teszi a részvételt, amikor még nem értik, milyen viselkedést
várnak el tőlük
▪ alapját képezi: a kortársaik körében szerzett tapasztalataik, felnőttek
megfigyelése, általános kulturális ismereteik
o A szexuális tevékenység motívumai:
▪ A két nem biológiai különbségei eltérő tapasztalatokat tesznek lehetővé a
test erotikus lehetőségeit illetően (pl. maszturbáció)
• Fiúk: első szexuális élményükhöz a kíváncsiság vezeti őket,
másodszor a partnerük iránti érzett szeretet; lányok esetében ez
pont fordítva van
▪ A szexuális aktivitás megkezdésének időpontjával fordítottan arányos a
fogamzásgátlás alkalmazásának valószínűsége:
• korai szexualitás: hiányzik a tervezés és a feltételek számbavétele
• későbbi aktivitás: nagyobb eséllyel védekeznek

Serdülők és felnőttek

• a gyerek a család felnőtt tagjává válik → fizikai és szellemi értelemben is egyenrangú szereplő
lesz
 • támasznyújtó, biztonságot adó szerepe megnő → átalakul a családi dinamika és
tekintélyviszony
• konfliktus akkor lép fel, ha a család nem képes alkalmazkodni a változásokhoz
• Nemek kérdése
o a nemi éréssel párhuzamosan a szülők részéről erősödnek a nemre jellemző
elvárások
▪ lányok: kedvesség, segítőkészség, tisztaságszeretet
▪ fiúk: segítség a fizikai munkákban
o a szülők nagyobb stresszt élnek át azonos nemű gyerekeik esetében
▪ az új nemzedék a szülőben nemi szerepeit tekintve a másodrendűség érzését
kelti (a fiú erősebb, mint az apa; a lány vonzóbb, mint az anya)

11. morális fejlődés serdülőkorban

Erkölcsi fejlődés fő elméletei

• Pszichoanalitikus elméletek:
o a személyiség (ego és szuperego) fejlettségét hangsúlyozzák
o morális viselkedés: ösztönös, id-alapú, örömkereső késztetések korlátok közé
szorítása
▪ moralitás része az önkontroll
• Szociális tanuláselmélet:
o a gyereket a szülők, és a szocializációban szerepet játszó más személyek formálják
morálissá vagy immorálissá
o morális viselkedés: a társadalom normáinak megfelelő, a tekintély által
meghatározott szabályokat engedelmesen követő viselkedés
• Kognitív fejlődési modell:
o az erkölcsi fejlődés hátterében a kognitív fejlődés áll (Piaget, Kohlberg)
o gyermekek egymásra következő fejlődési szakaszokban válnak morális lényekké
o Az erkölcsi fejlettség önmagában is fontos, de a társas kapcsolatokat is alakítja
• Pszichoanalitikus megközelítés
o Peck és Havighurst:
▪ „morális karakter”: ego- és a szuperego-állapot függvényében alakul
▪ Öt típust különítettek el:
• 1. Amorális (csecsemőkor): cél az örömszerzés; teljesen
egocentrikus, nincs impulzuskontroll.
• 2. Célszerűség (kisgyermekkor): még mindig egocentrikus, de már
leplezi. Egyetlen erkölcsi elv érvényesül: az örömszerzés kontrollja a
tekintélynek való engedelmességgel. Gyenge ego.
 • 3. Konformálódó (kisiskoláskor): a gyerek a csoportnormákhoz akar
igazodni, célja mások helytelenítésének elkerülése. A szuperego
erősen büntet, ha a gyermek rosszat tesz, ezért a gyermek a
konvenciók rabja.
• 4. Irracionális-tudatos (korai serdülőkor): gyenge ego és erős
szuperego jellemzi. Nehezen kezeli a társas kapcsolatokat, nincs
spontaneitás, mereven betartja a szabályokat.
• 5. Racionális-altruista (serdülőkor, felnőttkor): minden helyzetet
átgondol, nem merev szabályokhoz alkalmazkodik. Méltányosságra,
igazságosságra törekszik. Erős ego és szuperego.
• Tanuláselméleti megközelítés
o A tanulás-hangsúlyú elméletek szerint:
▪ minden viselkedés – így a moralitással kapcsolatos is – tanult
o megerősítés, modellálás szerepe
▪ a szülőkkel való kapcsolat erősen befolyásolja az erkölcsi fejlődést
o Négy fontos tényező:
▪ a szülő fogadja el a gyereket, a gyerek pedig tanuljon meg bízni
• lelkiismeret
▪ a szülő-gyerek interakció gyakorisága és intenzitása
• autoriter vs. demokratikus
▪ a fegyelmezés sajátosságai
• következetesség, kongruencia, erősség
▪ a függetlenedés lehetősége
• nemi különbségek
• Kognitív fejlődési megközelítés – Kohlberg elmélete
o Iskoláskor vége: konvencionális szint elérése
▪ figyelembe veszik a társadalmi konvenciókat
▪ 3. szakasz: „jógyerek-erkölcs”
• megfelelni a fontos személyek elvárásainak
▪ 4. szakasz: hangsúly az egyén és a csoport közötti kapcsolaton
• aláveti magát a törvényeknek és normáknak
• erkölcsös viselkedés = ami fenntartja a társadalmi rendet
• „törvény és rend” szakasza
▪ A 3. és 4. szakasz feltétele: a formális műveleti gondolkodás képességének
részleges megléte
• az egyén egyszerre tudja figyelembe venni egy összetett erkölcsi
kérdés minden konkrét vonatkozását
• DE! még nem vesz figyelembe minden lehetséges tényezőt

Helyes cselekvés
Mi helyes?
indokai
 3. Szakasz
Jónak lenni
Az elvárások szerint
önmagunk
Kölcsönös személyközi viselkedni
ésmások számára
elvárások

4. Szakasz
Társadalom
Társadalom jólétéhez
működésének
Társadalmi rendszer és hozzájárulni
biztosítása
lelkiismeret

o 5. szakaszba való átlépés megköveteli, hogy az egyén a konvenciókon túli

szempontokat is figyelembe vegye
▪ → posztkonvencionális szint
▪ Megjelenése: a felnőttkor kezdetén, de akkor is csak ritka esetekben
o Az egyének elfogadják a létező társadalmi rendszert, de nyitottak a demokratikus
eszközök segítségével történő változásokra
▪ annak keresése, hogy miként válhatna jobbá a „társadalmi szerződés”
o A 6. szakaszban az egyén a morális ítéleteket egyetemes etikai elvek alapján hozza
meg, amelyek felette állnak a társadalom szabályainak
▪ ez inkább egy filozófiai eszme, mintsem
realitás, Kohlberg és mtsai nem végeztek megfigyeléseket ezzel kapcsolatban
saját kutatásaikban
o Különleges körülmények között átlagos emberek is cselekedhetnek a 6. szakasznak
megfelelően

Mi helyes? Helyes cselekvés indokai

5. Szakasz
Abszolút törvényeket
Társadalmi szerződések
(élet, szabadság)
Társadalmi betartása
érvényre juttatni
szerződés

6. Szakasz
Saját maga választott Egyetemes erkölcsi elvek
egyetemes etikai elvek követése érvényességébe vetett hit
etikai elvek

• Kohlberg elméletének kritikái

o Az elméletet alapul vevő kutatások megerősítették, hogy a gyerekek a Kohlberg által
leírt sorrendben mennek végig a szakaszokon <-> az alkalmazott módszer kérdése:
▪ a dilemmákra adott válaszok besorolása az egyes szakaszokba sokszor
nehézségekbe ütközik
▪ az egyének feltételezhetően magasabb szinten gondolkodnak, mint amit
szavakkal ki tudnak fejezni
 ▪ → Rest et al: Körülíró Kérdések Tesztje (KKT)
• megkönnyíti a dilemmákra való válaszadást és a válaszok értékelését
• készen kapott válaszok segítségével reagáltak a kérdésekre
• Eredmény: a kohlberg-i szakaszok sorrendjét kimutatták, de nagy
számú serdülő és felnőtt került az 5. és 6. szakaszba → nem kellett
összetett érvelést felállítaniuk, a megadott válaszok segítettek
artikulálni az általuk helyesnek tartott erkölcsi érveket

Nemi különbségek az erkölcsi gondolkodásban

• Kohlberg szerint a fiúk mindig magasabb pontszámot érnek el, mint a velük egyidős lányok.
Serdülőknél: a lányok általában a 3., a fiúk a 4. szakaszban voltak.
• Gilligan: a nemi különbségek abból fakadnak, hogy Kohlberg nem vette figyelembe az erkölcsi
gondolkodás fontos dimenzióját, a személyközi viszonyokat megalapozó gondoskodást és a
másokért érzett felelősséget
o Férfiak: egyén jogai, az igazságosság kérdései
o nők: erkölcsi kérdésekben az önzetlenséget és az önfeláldozást részesítik előnyben a
jogokhoz és a szabályokhoz való ragaszkodással szemben

Kulturális különbségek az erkölcsi gondolkodásban

• Kohlberg dilemmáit használva: nagy eltérések a különböző kultúrák között

• Általános eredmény: alacsony fejlettségű, kis méretű, iskolázatlan közösségek ritkán kerülnek
feljebb a 3. szakasznál
o Kohlberg magyarázata: eltérő szociális ingerek → eltérő erkölcsi gondolkodás.
• Kritika: a kohlberg-i szakaszokba kultúrspecifikus értékítéletek vannak beépítve, melynek
következtében morálisabbnak tűnhetnek egyes társadalmak
• Más eszközt (pl. KKT) alkalmazó kutatások szerint:
o felnőttkorban univerzálisnak tekinthető a posztkonvencionális szintre való áttérés
o A kultúrák közötti különbséget leginkább az iskolázottság adja
• Miller et al.: az indiai és amerikai emberek másképp fogják fel az erkölcsi kihágások és az
egyéni szokások közötti különbséget, de mindkét csoport megkülönbözteti őket

Erkölcsi gondolkodás és erkölcsös viselkedés

• Bizonyítottan pozitív, bár gyenge kapcsolat áll fenn az erkölcsi érvelés és az ennek megfelelő
viselkedés között
• Magasabb pontszám →
o kisebb esély a csalásra, a törvénnyel való összeütközésre
o nagyobb esély a proszociális viselkedésre
• Richards et al.: 9-14 évesek
o az erkölcsi gondolkodás kapcsolatban áll a tantermi viselkedéssel, és jól értelmezhető
Kohlberg szakaszai alapján
▪ a jó magaviseletűek legtöbbször az 1. vagy a 3. szakaszban voltak
▪ A rossz magaviseletűek legtöbbször a 2. szakaszban
• Az erkölcsi kérdésekről való megfelelő gondolkodás képessége biztosítja az erkölcsös
cselekedetekhez szükséges megértési szintet
 • A serdülőket segíti az erkölcsi gondolkodásban az a képesség, hogy egyre inkább megértik
mások helyzetét, és egyre jobban tudnak proszociális módon érvelni

12. az énkép és az identitás fejlődése serdülőkorban

Énfejlődés serdülőkorban

• az egyén képessé válik szándékait, cselekedeteit maga előtt reprezentálni és koherens

egészként kezelni
• képes lesz „kívülről látni” saját magát
o hátterében:
▪ testséma
▪ motoros rendszer
▪ mentális területek fejlődése
▪ külső szemlélők szempontjai
• aktívan gyűjtik az információt magukról
o Mérei: önismereti érzékenység
▪ okozott érdeklődés saját énjük iránt
▪ intenzív képzeleti munka
• naiv ön- és emberismeret
o hiányzik belőle a történetiség
• labilis énkép, önbizalomhiány
o de: törekvés az énkép megszilárdítására
• a self aktívvá és rugalmassá válik
o tudatos és nem tudatos motívumok létének felismerése

Énkép összetevői

• iskoláskor: összehasonlító értékelés

• serdülőkor: személyközi vonatkozások
o tulajdonságaik társas következményei
• énkép kifejeződése
o általános vélekedéseken
o értékek
o élettervek
• konkrét tulajdonságok → magasabb rendű fogalmak
• többféle tulajdonságból építkeznek (képességek, teljesítmény, pályaalkalmasság, megjelenés,
külső, szociális elfogadottság, romantikus vonzerő)
• önjellemzésüket speciális helyzetekhez szabják
• a „többszörös én” megjelenése
o „különböző helyzetekben más és más személy vagyok”
o → az igazi én keresése
• késő serdülőkor: képesek integrálni az ellentétes „személyiségeket”
o magasabb szintű absztrakciók
• Önértékelés
o igazi én keresése
▪ → fokozott figyelem önmagukra
• → mennyire vagyok elégedett azzal, amit tapasztalok magamról?
 o magas önbecsüléssel összefüggő tulajdonságok = népszerű társak jellemzői
• vonzerő, elfogadottság
o külső megjelenés hangsúlyozása
▪ negatív hatás (különösen a lányok) önértékelésre
o a lányok „elveszítik a hangjukat”
o általános önértékelés-csökkenés a serdülőkor elején
▪ oka: iskolaváltás?
o majd fokozatos növekedés
▪ autonómia növekedése
▪ ideális és aktuális self közeledése

Identitás

• A szocializációhoz identifikációra (azonosulásra) van szükség

• Identifikáció: az egyének arra törekednek, hogy olyannak látszódjanak, úgy viselkedjenek,
úgy érezzenek, mint társas környezetük fontos személyei
• Identitás ~ énazonosság
o szinte minden társas kategóriában tanulmányozható
• Két leggyakrabban vizsgát területe: nemi és etnikai identitás
• Serdülőkori identitás
o A serdülőkor egyik legfontosabb feladata: az identitáskrízis feloldása
▪ eltérő helyzetekben másképpen viselkednek
• → feszültség
o ezt kell megoldani
o Erikson: az egységes identitásérzés elérésének szükségessége
o Nemcsak a személyes, hanem a társadalmi identitást is ki kell alakítani
▪ identitás:
• énkép + környezeti-társadalmi elvárások összevetése
• adott életkorra vonatkoztatható következtetései
o A folyamat függ attól, hogy a serdülők:
▪ hogyan ítélnek meg másokat
▪ mások hogyan ítélik meg őket
▪ miként vélekednek mások ítéleteiről
▪ mennyire képesek szem előtt tartani az adott kultúra társadalmi kategóriáit,
mikor másokról ítélnek
• nem elegendő, ha ezek közül csak egy vagy két elemet veszünk
figyelembe
• → formális műveleti gondolkodásra van szükség a teljes
megoldáshoz
• Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete
o A fejlődés egész életen át tart
▪ szociális viszonyokon keresztül zajlik
▪ minden életkorban sajátos feladatok → normatív krízis
• krízis megoldása után: nő az énerő (pszichoszociális erő) valamely
aspektusa
• egyes szakaszok megoldásának minősége befolyásolja a következő
szakaszt
o szakaszok:
 ▪ Bizalom vagy bizalmatlanság (0-1 év)
▪ Autonómia vagy kétely (1-3 év)
▪ Kezdeményezés vagy bűntudat (3-5 év)
▪ Szorgalom vagy kisebbrendűség (6-12 év)
▪ Identitás vagy szerepkonfúzió (12-19 év)
▪ Intimitás vagy izoláció (19-24 év)
▪ Generativitás vagy stagnálás (25-50 év)
▪ Integritás vagy kétségbeesés (50 után)
• A szakaszhatárok hozzávetőlegesek, egyéni különbségek
felléphetnek
o serdülőkor
▪ belső változások + szembesülés a felnőtt feladatokkal
▪ választás a lehetséges életpályák közül
▪ törekvés a belső koherenciára
• elsődleges cél: hűség
▪ kortársak kiemelt szerepe
▪ lojalitás a hitelesnek érzett társadalmi jelenségek iránt
▪ identitáskrízis
• Korábbi fejlődési krízisek újrafeldolgozása (=rekapituláció):
o 1. A bizalom megalapozása
▪ személyes és társadalmi szinten
o 2. Az autonómia megalapozása
▪ önálló döntések meghozatala
o 3. A kezdeményezés igénye
▪ ~ mintha játék – milyenné váljak?
o 4. A teljesítmény igénye
▪ saját munka és felelősség vállalása
• → a fiatalnak integrálnia kell a gyermekkor korábbi szakaszaiban
kialakult identitáselemeket úgy, hogy a gyermekkori környezetet
szélesebb társadalmi kontextus váltja fel
• Ha sikerült megfelelően megoldani az identitáskrízist:
o nagyobb biztonság a felnőtt élet elkezdéséhez
o önmagáról alkotott képe reális
o képes kibontakoztatni képességeit
o szabadon tud másokkal kapcsolatot teremteni
• Szerepkonfúzió esetén:
o állandósul a bizonytalanság a személyiségben
o a krízis megoldatlansága kihat a következő szakasz krízisének
megoldására
▪ fél az intimitástól, feltárulkozástól → izoláció
▪ <-> Orlofsky kutatása: akik érettebb
identitással rendelkeztek, könnyebben tudtak
létrehozni valódi intim kapcsolatokat, DE voltak
olyanok, akik az intimitás nyújtotta előnyöket
használták fel az identitáskrízis feloldásához
• Marcia elmélete
o Célja: mérési módszer megalkotása → mennyiségi mérés az identitásképzés
különböző szakaszaiban
 o Erikson: két tényezőt szükséges a felnőtt identitás eléréséhez:
▪ krízis/feltárás: a serdülők aktívan vizsgálják a jövőbeli lehetőségeiket, szüleik
választását, és olyan alternatívákat keresnek, melyeket kielégítőnek találnak
▪ elköteleződés: az egyének személyesen tapasztalják meg azokat a célokat,
értékeket, nézeteket, amelyeket elsajátítottak, a leendő szakmájukat, és
kötődnek azokhoz

o Krízis Elköteleződés

Diffúz identitás nincs nincs

Korai zárás nem volt van

Moratórium van még nincs

Elért identitás már nincs van

• Duális ciklus modell (Luyckx)

o Szétbontotta az Erikson és Marcia által leírtakat két-két elkülönült folyamatra:
▪ 1. Exploráció:
• széleskörű exploráció: különböző identitásalternatívák feltárása és
próbálgatása
• mély exploráció: a már kiválasztott alternatívák megismerése, alaposabb
vizsgálata és az énhez való viszonyának értékelése
▪ 2. Elköteleződés:
• elköteleződés: egy-egy identitásalternatíva kiválasztása
o a hozzá kapcsolódó értékekkel, célokkal és vélekedésekkel együtt
• azonosulás az elköteleződéssel: a kiválasztott alternatívák elfogadása
o az önbecsülés forrásává válik, hogy hogyan sikerül megvalósítani
ezeket az alternatívákat
▪ Az értékelés nem áll le, bizonyos változások nyomán (pl. házasság/válás,
bármilyen váratlan életesemény) újra aktiválódik.
o folyamatként írja le mind az explorációt, mind az elköteleződést,
mindkettőt többdimenziósnak tekintve
o Később: ötödik folyamatot is azonosítottak
▪ körben forgó vagy ruminatív exploráció
• megrekedés az explorációs folyamatban
• hátterében:
o a személy irreális elvárásai
o az alkalmazkodást hátrányosan érintő perfekcionizmus
o félelem attól, hogy esetleg rossz döntést hoz