Mentálhigiéne az iskolában

Fogalmak tisztázása azonosítása

 Az ember bio-pszicho- szociális lény, a társadalom tagja, beszélő gondolkodó
munkavégző közösségi tag, a társadalmi viszonyok hordozója.
 Bioszociális lényként az embernek életre, és egészségre van szüksége. Ezek képezik
alapvető szükségleteit, értékeit.
 Az élet alapvető értéke: az önértéke, a maga reprodukálhatatlan egyediségében,
variábilitásában.
 Az egészség tartalom megváltozott, azzal, hogy az embert nem csupán biológiai, de
szociális lényként, is értelmezzük.
 Az EVSZ megfogalmazása szerint. „ az egészség a teljes testi, lelki, és szociális jólét
állapota, és nem pusztán a betegség, illetve nyomorékság hiánya.”

Testi, és lelki egészség összefüggése

 Dualizmus gondolata a test-lélek függetlenségére vonatkozik. Ezt a gondolatot
Descartes (1596-1650) francia filozófus vezette be. A mechanikusan működő test
mellé, egy tőle független, külön lelket tételezett föl.
 Mentálhigiéné: Interdiszciplináris tudományág, amely az egészséges értelmi
folyamatok, és gondolkodásmód kialakításával, illetve kezelésével foglalkozik.
 Egészségpszichológia: (Matarazzo 1982) A pszichológia új specifikus ága, amelynek
célja a pszichikai működészavarok diagnosztizálása, a megelőzése, és az egyének
egészségvédelme.

Az egészség több szempontú meghatározása

 Mai állás pont szerint: Az egészségnek fizikai, mentális, érzelmi a személyiséggel

kapcsolatos, társadalmi (társas, morális, szociális) valamint spirituális dimenziói
vannak. Mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással.
 A fizikai egészség: az emberi test, és testrészek egészséges működését is jelenti.
 A mentális egészséget jelenti, hogy milyen forrásból szerezzük meg az információkat,
és hogyan használjuk azokat tevékenységünkben, és döntéseinkben.
 Az érzelmi egészség annak a kifejezése, ahogyan kinyilvánítjuk érzelmeinket.
Mennyire értjük meg saját érzéseinket, és másokét is.
 A személyiség fontos alkotórésze az egészséggel kapcsolatos értékrendünk.
Meghatározóak: céljaink, és hogyan valósítjuk meg önmagunkat.
Értékorientáció, értékmagatartás, értékmegvalósítás.
  Társadalmi egészség körébe tartozik, ahogyan magunkat, mint egyéneket látjuk,
ahogyan a társadalom többi tagjával együttműködünk, és milyenek emberi
kapcsolataink.
 Spirituális (lat. vall. szó, jelentése: szellemi, értelmi, lelki) egészség létfontosságú az
általános egészség szempontjából, mert integrálja az egészség többi dimenzióját.
Lényege abban áll, hogy mennyire hiszünk saját egészségfejlesztési törekvéseinkben.

AZ EGÉSZSÉG DIMENZIÓI
EGYÉNI

fizikai szociális

mentális szexuális

érzelmi lelki

TÁRSASÁGI

KÖRNYEZETI

Az egészséget meghatározó tényezők:

Életmód 35 %
Környezet 30 %
Öröklés 20 %
Egészségügyi ellátás 15%

Iskola, és lelki egészség

 A lelki egészség kóros tüneti megnyilvánulásai: szorongás, depresszív hangulati
állapot gyakorisága
 Személyiségfejlődés. Olyan képességek keletkezése amelyek a lelki egészség pozitív
értelmezését lehetővé teszik.
 Személyiség magja az önazonosság, identitás
 Deviancia: a társadalmi normáktól való eltérés
 Stigma: közgondolkodási cimkézés, minden olyan attitűd, jellemvonás, vagy
betegség, ami elfogadhatatlanul különbözik a normálistól.
 Normalizációs koncepció: elismeri, elfogadja a fogyatékos identitását. Tagadja a
fogyatékosok antropológiai különállását, a fogyatékosság tényét nem tekinti
anomáliának.
 A normalitás elve az előítéletek fokozatos megszűnését jelenti.

Higiénia
 Az egészséget az értékteremtő ember szempontjából a legfőbb értéknek minősíthetjük.
Az egészség megőrzése, megvédése, fejlesztése, visszaszerzése mind az egyed, mind a
társadalom érdeke.
 Az egészségtudománynak azt a részét amely az egészség megvédését, a károsodások
megelőzését szolgálja, higiéniának nevezzük. A higiéne az egészség megőrzésének
tudománya.
A higiéne jellemzői
 Megelőző jellegű preventív
Az egészséges emberekkel foglalkozik. Az egészség megőrzésére, fenntartására törekszik.
 Aktív jellegű
Igényli az individumok, és közösségek értő, egyetértő közreműködését.
 Társadalmi jellegű
A társadalom minden tagjának közreműködésére igényt tart.
Egyéni, és társadalmi felelősséget hordozó, mindenkinek hozzáférhető védelmet biztosít.

Pszichohigiéne, és mentálhigiéne megkülönböztetése

Pszichohigéne
 Lelki egészségvédelem.
 Pszichikus működések harmóniájának védelme.
 Egészségesekre vonatkozó tudományos elméleti, és gyakorlati tevékenység.
Mentálhigiéne
 Elme egészségtan, melynek vizsgálatának tárgya minden olyan élet megnyilvánulás
amelyek segítségével az emberiség testi, és lelki egységét biztosítani lehet.
 Vizsgálja a szociális környezet jó, és káros hatásait az egyénre, és az egyénen
keresztül a társadalomra.
 Védi, erősíti, és fejleszti a személyiséget.

Mentálhigiéne meghatározása
 Mentálhigiéné: Interdiszciplináris tudományág, amely az egészséges értelmi
folyamatok, és gondolkodásmód kialakításával, illetve kezelésével foglalkozik.
 Elméletrendszere alapvetően a gondolkodás működészavarainak megelőzésére, és az
emberek közötti egészséges mentális kapcsolatok fejlesztésére vonatkozik.
 Társadalmi gyakorlat, amely az intézmények, szervezetek, embercsoportok, – magukat
egészségesnek érző emberek–mozgósítására és megváltoztatására irányul.
 Mentálhigiénia mint a lelki egészség fenntartásához, és fejlesztéséhez szükséges
készségek és képességek tanítása, és gyakoroltatása, továbbá a lelki egészséghez
nélkülözhetetlen ingerek, külső hatások biztosítása, és az ártalmas külső hatások
kiküszöbölése.
 Lényegében ennek jegyében történnek a mentálhigiéniai beavatkozások.
 Kisgyermek, család, szeretet
 Kortárscsoportok, beilleszkedési módok
 Önértékelés, énkép védeni, és erősíteni kell.

Mentálhigiéne, és a Pedagógiai pszichohigiéne különbözősége

 A Pedagógiai pszichohigiéne személyiség szabad kibontakozását segíti. Harmónikus
társkapcsolatok, empátiás készségek alakítása.
 A pedagógiai pszichohigiéne nem képez önálló feladatot, hanem szoros része minden
egyes nevelési folyamatnak.
 Elidegeníthetetlen összetevője a nevelésnek.
 Különbözőség:
1. a lelki egészségvédelmet végző személyek
kompetenciájában van,
2. a munkamódszerben van.
 Pszichohigiéne a pszichoprofilaxis módszerét alkalmazza, a mentálhigiéne a
pszichoterápiát.
Társadalom iskola egyén
 A köztudat, elvárása az iskolától
(a társadalmi nyilvánosság szintjén jelentkező közvélemény mindig is sokat várt el az
iskolától).
 Az iskolának a társadalom ideális polgárát kellett felnevelnie.
 A nevelés társadalmi paradigmája a XX. században kezdett megváltozni. (Max
Weber, polgárosodás)
 Individuáció, önmegvalósulás, önérvényesülés
 Pszichoanalízis hatása:
1./ megengedő iskola formák,
2./ differenciális fejlődést segítő iskolák
3./ a gyermek önértékelés, és autonómiáját védő
iskolák.
 Mentálhigiénés iskola- iskolai mentálhigiéné
 Hagyományos nevelési célok megváltozása
 Egészséges elégedett boldog ember előállítása
 ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ

Az iskolai mentálhigiéne fejlődése

 TBZ (Társadalmi Beilleszkedési Zavar)
 Lelki prevenció fejlesztés igénye, a drogok, dohányzás, alkohol elleni nevelői
küzdelem.
 Amerikai CHEF program
 AIDS- ellenes Soros Alapítvány Program
 Az ifjúság életmódját meghatározó világ tendenciák:
1. Civilizáció szabadidő növekedés, mobilitás
2. Urbanizáció,
3. Teljesítményelv
4. Rivalizáció
5. Kommunikációs társadalom
6. Médiafogyasztás
7. Sebezhető társadalom: globális környezetszennyezés, terrorizmus

Közvetlen hatások az ifjúságra

 Családi traumák növekvő valószínűsége (válás, szülők hiánya)
 A kortárs csoportok szocializációs szerepének felértékelődése
(a beilleszkedés fokozott igényei, korai kilépés a család rendszeréből)
 A minták, és értékek pluralitása, és válsága ( a nemi szerepminták
elbizonytalanodása, a tekintélyelv válsága, a morál mintáinak elhalványulása konzum
értékeknek, és hedonizmus közvetlen csábítása generációs különbségek, és
konfliktusok)
 Anómia a társadalomban (a pedagógia válsága és elerőtlenedése, a segítő
szolgáltatások hiánya, a viselkedés következmény nélkülisége
 Kortárscsoport hatások: - negatív : egészségkárosító életmódformák,
szerencsejátékok, étkezési sémák,
- pozitív: normatanulás sajátos formái egészséges életmód
tanulás, kortárs segítés, értéktanulási lehetőségek
Kortárscsoportok megelőzési, mentálhigiénés befolyásolási lehetőségei
 Pedagógusok képzése, kortárscsoportok megfelelő képzésére, csoportempátia,
csoport érzékeny kommunikáció, megismerési, és befolyásolási módszerek
 Kortárssegítési formák kiépítése
 Életkor- specifikus motivációs bázisok lehetőségei
(sport, ingerkeresés, kreativitás, egészséges szereplehetőségek, és önkifejezési formák)
 Közösségteremtő kontextusok, életformaműhelyek
 Deviáns kortárscsoportok terápiája

Az iskolai mentálhigiéne terén kínált hatékony, elvi, módszertani, pragmatikus

lehetőségek
 Mentálhigiénés oktatás önmagában a legkevésbé hatékony, mégis komoly
megalapozó jelentősége lehet, akkor ha az egész közoktatást áthatja, kisiskoláskortól,
egészen középiskoláskor végéig. A témák egymásra épülése permanenssé teszik a
folyamatot. Jól felkészült tanárok, jó tankönyvek, munkafüzetek, sőt multimédiás
anyagok, interaktív oktatási rendszer záloga a hatékonyságnak.
 Mentálhigiénés prevenciós tevékenység bizonyos ártalmak csökkenthetők az
iskolarendszerében, pl. kortárscsoporton belüli agresszió, mely erősen károsítja a
gyerekek önértékelését
 Helyzetfelismerés, és nemet mondásra való megtanítás
 Drogfigyelés, droggal kapcsolatos jelenségek: pl. testnevelő tanár szerepe
 Korrektív programok pl. testnevelő tanár aki lemond a tárgyban megszokott
teljesítményelvűségről, és helyette az önreprezentációval, vagy kommunikációval
kapcsolatos gátlásokat kezeli.

Az iskolai mentálhigiéne területei

 Az önértékelés fejlesztése: sajátos program melyben azt célozzák, hogy a gyerekek
szerezzenek minél több önbizalmat. Ezek általában mozgás programok, és kreatív
gyakorlatok.
 Önsegítés, kortárssegítés: a legnagyobb értéke, hogy a segítséget kérő autonómia
érzése, és az önhatékonyság megmarad.
 Mentálhigiénés pedagógiai munka: a team viszonyok jellemzik, bizonyos
készségek, probléma megoldási viszonyulási módok összehangolt közös gyakorlata
érvényesül. Empátia, projektív foglalkozások.
 A tanári személyiség erősítése védelme: a kihívásokra az optimális válaszok, és
problémamegoldások megtalálása a tanár saját személyiségének védelmében.

Iskolai mentálhigiéné területei

 Szupervízió multiplikatív hatás, bizonyos problématípusra irányuló. Lehet
mentálhigiénés célú, és lehet speciális.
 Iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés
Pozitív szervezeti fejlesztést jelent, mely a vezetésre is kiterjed.
 Szülőkapcsolatok befolyásolása: szülők bevonás az iskolai életbe. Sokféleképpen
segíthetnek Mozgás, kulturális, drámapedagógiai programok szervezése, együtt
megvalósítása.
Mindezek előnyösen hatnak vissza a gyerekekre, az iskola és a szülők együtt
foglalkozhatnak pl. a médiahatásokkal, azok feldolgozásával, és kivédésével.
 Nyitás a közösség felé: környezetvédelem, állat, és növényvédelem, a
szeretetszolgálatban is alkalmazhatók a gyerekek. Gyerekek bevonása közösségi
akciókba.
Az iskola mint a közösségi mentálhigiéné centruma
 A pedagógusok a helyi mentálközösségek katalizátorai
Az iskola ehhez ad hátteret, erőforrásokat. A pedagógus valós szerepeiben való
megjelenése a gyerekek előtt pozitív mintává válhat.
Az iskola mentálhigiénés eredményességéhez a hatásmódok, a lehetőségek konstellációi
szükségesek.
 Az eredmények fenntartása: folyamatos aktív munkával lehetséges. Az iskola élő
rendszer, mentálhigiénés szempontból is folyamatosan változó, fejlődést produkáló
önmagában is megújulásra képes intézményrendszer.