Bűnmegelőzés, bűnüldözés

Történeti fejlődés
• 1) A bűn egyidős az emberiséggel. Akkor is létezett, amikor az emberek még nem is
tudták minek nevezni azt a magatartást, amely nemcsak, hogy eltért a megszokottól,
de sérelmet is okozott egyeseknek, vagy minden más – a csoporthoz, a társadalomhoz
tartozó embernek.
• Hamarosan kialakult az ilyen magatartások büntetés iránti megtorlásának igénye
mellett az a tevékenyég is, aminek a célja a „jogsértő” cselekvések megelőzése. Már a
kezdetleges államapparátusok korában is ismert volt, hogy a hatóságok feladata nem
csak a bűnüldözés, hanem annak megelőzése is.

A bűnüldözés értelmezése
• A jogfejlődés korai szakaszában írásban is rögzítették, hogy magának a büntetésnek is
az egyik célja a megelőzés.
• Kettős értelemben szerepel is a megelőzés, egyrészt mint általános – generális
prevenció -, amely hatását mindenkivel szemben kell, hogy kifejtse és az egyedi–
speciális prevenció-, aminek célja bevallottan az elkövető visszatartása a jövőben
jogsértő cselekmény elkövetésétől.
• Ezen intézményrendszer kialakulására és fejlődésére végig negatívan hatott egy máig
jelenlevő szemlélet – amely elsősorban a bűnügyi munkában jelentkezik-, amely
szerint a legjobb megelőzés a hatékony bűnüldözés.
• Nem vitatva ennek a szlogennek a helyességét kiemelendő, hogy a bűnüldözés
jellegénél fogva mindig magatartáskövető, azaz utólagos tevékenység, ugyanakkor a
megelőzés lényege, hogy erre az utólagos tevékenységre ne legyen szükség.

A bűn megelőzés gondolata

• 2) A bűnmegelőzés gondolata egyidős a büntető-jog tudomány kialakulásával. Az
ismert jogtudós, Beccaria már 1764-ben leírta, hogy a „bűncselekményeket jobb
megelőzni, mint büntetni”. Ő is felismerte továbbá, hogy a megelőzés legjobb
módszere a büntetések elmaradhatatlansága.
• Beccaria azt is leírta, hogy a megelőzésnek legbiztosabb, de legnehezebb eszköze a
nevelés tökéletesítése. Ez azt jelenti, hogy nevelni kell az embereket. Be kell építeni a
személyiségükbe a bűnmegelőzés gondolatát, készség szintjére kell emelni a
bűncselekmények elkerülésének módját. El kell hitetni az emberekkel, hogy
mindenkinek tennie kell saját biztonságáért, és hogy érdemes, mert ez hosszú távon
megtérülő befektetés. A megelőzés akkor lehet hatékony, ha az eredményes felderítést
és a nevelést együtt, egymás mellett, egymást kiegészítve használjuk.
• A modern európai államok tapasztalatai azt igazolták, hogy a bűnözés csökkenése még
kedvező társadalmi-, gazdasági körülmények között sem automatikusan érvényesülő
folyamat.
• 3) A fejlettebb nyugati országokban a 70-es évektől elkezdődött a különböző,
egymástól eltérő megelőzési intézmények, egységek kialakulása. A 80-as években
azután a különböző nemzetközi szervezetek – ENSZ, Európa Tanács – egyre
gyakrabban tárgyalták, tűzték üléseik napirendjére a bűnözést, a megelőzés
lehetőségeit.
Bűnmegelőzési szervek
• 4) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987-ben elfogadott egy ajánlást,
amelyben javasolták a tagországok kormányainak, hogy
• hozzanak létre országos, regionális és helyi bűnmegelőzési szervezeteket,
• létesítsenek speciális programokat, melyeknek célja, hogy csökkentsék a deviáns,
törvénysértő magatartások elkövetésének lehetőségeit, növeljék meg a bűnözés
kockázatát,
• támogassák a bűnözés elleni harccal, különösen a bűnmegelőzéssel foglalkozó
kutatásokat,
• alakítsák ki a civil jellegű őrszolgálatok, és a biztonsági társaságok működésére,
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat
• tegyék meg a szükséges lépéseket az együttműködés érdekében.

Magyarország bűnüldőzési szervezetei

• 1872. kaotikus a rendvédelem (zsandárok, hajdúk, pandúrok, titkos rendőrök)
• 1872. évi XXXVI. tc. alapján megalakult a „Fővárosi Rendőrség”
• Vidéken kialakult a vidéki rendőrség, vidéki főkapitányságok
• Közben működik a katonailag igazgatott csendőrség
• II. Vh. Után egységes, államosított rendőri szervezet, 9 rendőrkerülettel
• 1950 őszén 19 megyei kapitányság
• 1977-ben lesz önálló az ORFK, 1989-1991 évek bűnmegelőzési alosztályi, osztályi
szinten, OB Tanács
• jelenlegi rendszer 3 szintű: központi, területi és helyi szervekre oszlik.
• Rendőrség rendeltetése a közbiztonság és a belső rend védelme.

Jelenlegi feladatok
• Bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok
• Bűncselekmények megelőzése, felderítése és elbírálása
• Büntetés-végrehajtási feladatok
• Közigazgatási feladatok
• hatáskörébe utalt közig. ügyekben adatok igazolása, hatósági engedélyek kiadása,
hatósági intézkedések megtétele és hatósági nyilvántartások vezetése
• Rendészeti feladatok
• idegenrendészeti és menekültügyi eljárásokban közreműködés
• közlekedésrendészeti feladatok
• terrorcselekmények elhárítása
• polgári repülés- és utasbiztonsági feladatok
• pénzszállítmány- és vonatkísérési feladatok
• tűzszerészeti feladatok
• rendezvény-felügyeleti feladatok
• Egyéb feladatok
• védelemnyújtás, felvilágosítás és segítségnyújtás
• emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartása és védelme
Fogalmak
• A bűnmegelőzés büntetőjogi fogalma
• A bűnmegelőzés büntetőjogi fogalmának meghatározásánál a Btk. 37.§-ának
következő rendelkezéséből kell kiindulnunk: „A büntetés célja a társadalom
védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más személy
bűncselekményt kövessen el.”
• Generál prevenció, speciál prevenció
• Pozitív generál prevenció
• Negatív generál prevenció

A bűnmegelőzés kriminológiai fogalma

• Csisnier Ildikó szerint a kriminológiai megelőzés fogalmába azok az intézkedések
tartoznak, amelyek a bűnözés okainak felszámolására és a bűnözés
megszüntetésére irányulnak.
• Gödöny József a megelőzés alatt olyan hatások kifejtését érti, amelyek a bűnözés
okait megszüntetik, érvényesülésüket korlátozzák, illetve újak kialakulását,
létrejöttét meggátolják és ezáltal a bűncselekmények elkövetését lehetetlenné
teszik
• Európai Unió Tanácsa 2001. május 28.
• „ A bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy
eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének
minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző
okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.”

A bűnmegelőzés alapelvei
A bűnmegelőzési tevékenység végzése:
• alkotmányos keretek között
• a lakosság érdekében, vele partnerként
• az emberi méltóságot tiszteletben tartva.
• A büntető igazságszolgáltatást, és a nevelésen, felvilágosításon alapuló bűnmegelőzést
egységesen kell alkalmazni.

A bűnmegelőzés stratégiai céljai

1. Az állampolgárok biztonságérzetének erősítése
2. Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése
3. Az állampolgárok jogkövető magatartásának erősítése
4. A bűnelkövetési alkalmak és a bűnelkövetés kockázatának csökkentése
5. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése
6. A partneri együttműködésre épülő hatékony bűnmegelőzési rendszer megteremtése és
működtetése.

A megelőzés fő irányai
• A bűnalkalmak korlátozása. Magában foglalja az ember élete, testi épsége,
egészsége ellen irányuló bűncselekmények okainak és feltételeinek korlátozását, a
vagyon és gazdálkodás rendjének a közösségi életterek, tárgyi és természeti környezet
védelmét.
 • Azok támogatása, akik az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet negatív
hatásainak, ártalmainak kitéve bűnelkövetővé válhatnak. Ide tartoznak, akik személyes
tulajdonságaik, élethelyzetük, környezetük révén fokozottan vannak kitéve annak a
veszélynek, hogy áldozattá, bűncselekmények sértettjeivé válhatnak.
• A bűnismétlés megelőzése érdekében a bűnelkövetők társadalmi integrációját
előmozdító és az újabb bűncselekmény elkövetését megakadályozni hivatott
intézkedések együttesét kell megvalósítani ( szociálpolitika, mentálhigiénés
feladatok).

A megelőzés eszközei
1) A megelőzés társadalmi eszközei:
• A megelőzést célzó öntevékeny állampolgári kezdeményezések.
• A család-, gyermek-, és ifjúságvédelem az oktatás és nevelés, a sajátos társadalmi
csoportok megelőzési célzatú védelmét biztosító szociálpolitika az ehhez tartozó jog,
intézményrendszer valamint ezek alapján kialakult ellátások és szolgáltatások
összessége.
• A vagyon és gazdaságvédelemben érvényesülő megelőzési tevékenység érdekében
vagyonvédelmi szolgáltatások széleskörű bevezetése.
• A közvélemény tájékoztatása, propagandatevékenység.
2. A megelőzés jogi eszközei:
Az államigazgatási tevékenység a gazdálkodás és a kereskedelem ellenőrzése, valamint a
társadalmasítás jogi szabályozása.
A helyi önkormányzatokról (1990. évi LXV.tv.)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (1997. évi XXXI.tv.)
A közoktatásról (1993. évi LXXIX.tv.)
A rendőrségről (1994. évi XXXIV.tv.)
„Nemzeti Drogstratégia” 96/2000. (XII.11.) Országgyűlési határozat a kábítószer-probléma
visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról
Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003.(X.28.) Országgyűlési határozat.
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.)
1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről (Btk.)
2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami
kárenyhítésről
1129/2004. (XI.24.) Korm. határozat a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti
stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

Célcsoportok I.
• A bűnmegelőzési tevékenyégnek kiemelt célcsoportok felé kell orientálódnia.
• Elsődleges célcsoport a gyermekek, akiknek a normatudatához és
normaköveteléséhez, a társadalmi normák bevésődéséhez és betartásuk primátusához
igen fontos társadalmi érdek fűződik, nevelkedjenek akár teljes, akár csonka
családban, akár pedig gondozásban.
• Kiemelt célcsoport továbbá a fiatalkorúak és fiatal felnőttek nemzedéke.
• A bűnmegelőzés alapvető célja annak elérése, hogy a felnövekvő magyarországi
népességnek minél kisebb hányada lépjen, már fiatal korában a bűnöző életpálya
útjára, és ezáltal meggátolja a bűnözés mintegy társadalmi újratermelődését, a bűnözői
utánpótlás biztosítását.
Célcsoportok II.
• További csoportot képeznek a hazánkba mind jelentősebb létszámúvá váló hátrányos
helyzetű társadalmi rétegekhez tartozók, akik a megfelelő foglalkoztatás hiányában
tartós munkanélküliként, esetenként hajléktalanként, a létminimum határán tengődve,
a klasszikus „szegénybűnözés” szükségszerű és szükségszülte elkövetőivé válnak.
• A bűnmegelőzés kiemelt célcsoportja továbbá a társadalom halmozottan hátrányos
rétegei is, melynek csoportjai etnikailag és szociálisan is behatárolhatók. Az e
csoportokat sújtó tartós munkanélküliség , iskolázatlanság, szakképzetlenség, általános
információhiány, alapvetően ingerszegény környezet, a társadalom nagy többségétől
elmaradó azaz abszolút szegénység és az úgynevezett túlélési technikák hiánya, az e
rétegekhez tartozók egy részét törvényszerűen különféle bűncselekmények
elkövetésére készteti.
Célcsoportok III.
• A bűnmegelőzés kiemelt célcsoportjai között kell számon tartani végezetül mindazon
társadalmi csoportokat és rétegeket, amelyek nem általában csak némely
vonatkozásban, némely területen és némely indikációból adódóan vannak kitéve
fokozott veszélynek, azaz, amely esetében fokozott a sértetté válás veszélye.
• Ide sorolhatók a gyermek- és fiatalkorúak, a nők, az időskorúak, a csökkent
belátási képességekkel rendelkezők, az elmebeteg, valamint a mozgássérültek.

Bűnmegelőzés szereplői
Alulról építkező bűnmegelőzés !
 Polgárőrök
 Pedagógusok
 Közterület-felügyelők
 védőnők
 házi- és szakorvosok
 gyermekvédelem szakemberei
 kisebbségi önkormányzatok
 természetvédelmi őrök
 falugondnokok
 szociális szakemberek
 családsegítők
 szociális és egészségügyi ellátó rendszervben dolgozók
 Rendőrök
 alkohol- és drogmegelőzésben, kezelésben dolgozók
A bűnmegelőzés 3 dimenziós modellje
Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés
Megelőzés megelőzés

Elkövetők Tájékoztatás, Célirányos, Büntető igazságszolgál-

felvilágosítás felvilágosítás, tatás szereplői,
általában elrettentés, tevékenységek
beavatkozás
Áldozatok Tájékoztatás, Célirányos, Áldozatvédelem,áldozatsegítés,
felvilágosítás felvilágosítás, állami kárenyhítés
általában gyakorlás,
készségfejlesztés,
segítés
Bűnalkalmak Biztonságtechnika Közvilágítás, Élet- testi épség, és vagyon
Vagyonvédelem Lakónyilvántartás mentése.
Riasztórendszerek Tűzoltás

Az antiszociális magatartásról
• Normális,és abnormális viselkedés közötti különbségtételt jelent a társadalmi
elfogadottság, a statisztikai gyakoriság, az alkalmazkodás minősége, és az egyén
közérzete.
• Abnormálisnak tartjuk az átlagtól eltérő pszichés működést. A jogi szabályokat
megszegő viselkedést bűnözésnek. A kriminális tevékenységgel elválaszthatatlan az
antiszociális személyiségzavar.
• Az antiszociális személyiség öt kiemelt jellemzője:
1. A bűntudat hiánya vagy gyengesége
2. A frusztrációs tolerancia hiánya.
3. Önző egocentrizmus.
4. A bűntudat hiányból fakadó antiszociális, a hagyományokat nem tisztelő
magatartás.
5. Tapasztalatból való tanulás képtelenség,ami a büntetés hatástalanságát
eredményezi.
 A bűnözői populáció 20% körüli része antiszociális személyiségzavarral rendelkező.
 A fiatalkorú bűnöző magatartásért két tényező csoport a felelős:
1. Öröklött, biológiai, alkati vagy endogén tulajdonságok
2. Szociális, társadalmi-gazdasági körülmények
 Az antiszociális személyiség leggyakrabban deviáns, kriminális magatartáshoz vezet.
A kriminális populáció legmarkánsabb képviselői.

A prevenció intézményrendszere
• Nemzeti Stratégia
• Minisztériumok, országos intézetek, civil szervezetek
• Rendőrségi drogprevenciós programok az iskolákban („Bűn küszöbén”, „Suli-Zsaru” )
• Rendőrségi drogprevenció a felsőoktatási intézményekben
• A rendőrségi drogprevenció egyéb módszerei (osztályfőnöki órák, előadások,
vetélkedők stb.)