ORSZÁGOS SZAKMAI és MÓ DSZERTANI

KONFERENCIA
GYULA, 2008

Szegregá
Szegregáció
ció, Integrá
Integráció
ció , Agresszió
Agresszió

Dr. Szalay Piroska

egyetemi adjunktus

Semmelweis Egyetem
Testnevel ési és Sporttudomá nyi Kar (TF)
 Szegregáció, Integráció, Agresszió

Bevezetés:

A modern társadalmak mindennapi életének szerves részét képezik a

címben megjelölt fogalmak hátterében lezajló társadalmi folyamatok.
Ezek a folyamatok a különböző társadalmakban azonban nem
egyformán jelennek meg, és a különböző érdekcsoportok nem
azonos módon értelmezik, illetve támogatják, vagy ellenzik azokat.
 SZEGREGÁCIÓ (elit iskolák)

A szegregáció kifejezés az egyes társadalmi csoportok

elkülönülési törekvéseire utal, amely elkülönülések
rendszerint a társadalom tagjainak faji, származási
vallási, és vagyoni különbözőségeinek hatására jön létre.
Pl. a gazdagabb rétegek lehetőségeire kialakított „elit”,
iskolák.
 SZEGREGÁCIÓ (tehetséggondozó)

 S z e g r e g á c i ó a
t e he t sé ggondozó c éllal
l é t r e j ö t t m űv é s z e t i
intézmények is, pl. ének-zene
tagozatos iskolák. Ezek az
is k o lá k k ie me lt neve lési
célkitűzéseikkel pl. magasabb
tudásszint, hangsúlyozottabb
erkölcsi értékek, stb. annak
ellenére, hogy az elkülönülés
bizonyos formáját jelentik,
eredményesen járulnak hozzá
a társadalom nevelési céljainak
megvalósításához.
SZEGREGÁCIÓ (erőszakos)

 Amikor az elkülön ülést

l e h e t őv é t e v ő s z a b a d
iskolaválasztást felváltja a
szegregáció egy másik
értelmezése az er őszakkal
megvalósított elkülönítés akkor
válik a folyamat a társadalom
számára nehezen kezelhetővé,
és komoly problémaforrássá.
Ilyen erőszakos szegregáció a
roma származású gyerekek
egyre élesedő iskolai
foglalkoztatá sá nak a
problematikája, esetenként
e l k ül ö ní t é s e a n e m r o m a
g y e r e k e k t ől .
INTEGRÁCIÓ
 Az integráció a beilleszkedésre, az
egy közösségbe való tartozásra
utaló fogalom. Széles nemzetközi
értelmezésben ilyen folyamat
eredménye például Magyarország
beintegrálódása az Európai Unió
t a g ál l a m a i n a k k öz ö s s é g éb e .

 A nevelési-oktatási folyamatokban
az integráció humánus irányzatú,
aktuális világjelenség, amely a
valamilyen okból (származási, faji,
egészségügyi, földrajzi, anyagi,
stb.) hátrányo s h elyzetű
tanulóknak, a normál többségi
csoporthoz, az „egészségesekhez”
v a l ó f e l zár k ó zás át k í ván ja
elősegíteni, tehát támogatandó!
Táncoljunk Uram! A zene majdcsak megjön
valahonnan.” /Zorba/
 Az integráció megvalósításának
érdekében napjainkban széleskörű
társadalmi vita zajlik, amelyben az
oktatásirányítás, az iskolafenntartó
önkormányzatok, a pedagógusok
és a sz ü l ők vé l em én y e tö bb
s z e m p o n t b ó l e l t é r ő.
 A vita középpontjában az a kérdés
áll, hogy a hátrányos helyzetű
tanulók integrációja a velük való
s p e c i ál i s f o gl a l k o zá s m i l y e n
mértékben segíti előfejlődésüket,
illetve a velük való fokozottabb
tö rődés hatás ára a befogadó
többségi tanulóközösség fejlődése
károsul-e, illetve milyen
m ér t ék b e n k e r ü l h át rá n y ba .
 R e c e p t u g y a n n i n c s , d e jó l
kö v e t en dő p él d ák v an n ak.
Elfogadás-Befogadás

 Az a véleményünk, hogy az
integráció hasznos, humánus
törekvés, ami viszont csak ott
valósítható meg, ahol ehhez a
feltételek (optimális tanuló
létszám, speciálisan képzett
oktatók, tárgyi dologi
feltételek, és elegendőplussz
pénz) rendelkezésre állnak.
Az együtt játszás öröme
 Szám unkra, testnevelő
tanároknak az integráció elve
elfogadott, nem új, mivel mi
e d d i g i s k ül ö n f i g y e l m e t
f or d ít o t tunk a f og ya t ék os
hátrányos helyzetű tanulókra,
és arra törekedtünk, hogy
tanulótársaik befogadják őket,
fogyatékosságuknak
megfelelően vegyenek részt a
közös játékokban, és
r é s z e s ü l j e n e k a m o z g ás
okozta mással nem pótolható
közösségi élm ényekben, és
ö r ö m ö k b e n .
 AGRESSZIÓ

Az agresszió az emberi közösségek különböző csoportjainak, vagy

egyedeinek egymáshoz való viszonyára utaló fogalom. Lényege a
mások kárára történőfenyegető, támadó jellegűmagatartás, amely
gondolati, szóbeli, és cselekvési síkon játszódhat le.
 Kiváltó okok
 Hazánkban a fiatalok agresszív magatartásának a
kialakulását segíti elő a társadalom erkölcsi
normarendszerének fellazulása, és azok az utánzásra
indító agresszivitásra serkentő viselkedésminták,
amelyeket a társadalom a felnövekvőifjúság számára
nyújt.
 A negatív hatásokat fokozza még az a helyzet, hogy az
iskolák nevelő funkciójuk érvényesítése helyett
elsősorban ismeretközvetítő intézményekké alakultak.
Ehhez járul még hozzá a pedagógusok fegyelmező, –
nevelőlehetőségeinek rendeletekkel történőkorlátozása,
valamint a tanulók jogainak túlhangsúlyozása.
 Idézetek
 „Folytogatta a szülőa pedagógust május elején a Heves megyei
Dormándon, mert a tanárnőszóbeli figyelmeztetésben részesítette
két gyermekét.”

 „Akár 15 év szabadságvesztést is kimérhet a bíróság arra a két 17

éves kaposvári fiúra, akik kővel, fával, vésővel ütlegelték, majd tóba
dobták, ezzel meggyilkolták társukat.”

 „Előbb az igazgatónőt fenyegette meg, majd az egyik tanárnőt

ütlegelte május végén egy szülőa paksi Gazdag Erzsi iskolában.”

 „Súlyos testi sértés miatt indult eljárás egy 16 éves bőkönyi fiú
ellen, aki szintén május végén ököllel úgy megütötte az öccsét
pofon vágó tanárt, hogy a pedagógusnak eltört az orra.”
Mit tehet a testnevelőtanár?
 Az agresszív magatartás
elur alkodá s át er edmé nyesen
korlátozhatja a testnevelőtanár,
mert a testnevelés óra kiváló
lehetős éget ny újt a tanuló k
személyiségében rejlőagresszív
vonások felismerésére.

 Az írott szabályok, és a
fair-play szellemben fo lyó
küzdelem megtanít az indulatok
fé kezé sé re, é s az ellenfelek
tiszteletére. Ezért az agresszióval
szembeni nevelő hatása szinte
p ó t o l h a t a t l a n .
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!