Adózás, 1998-As, Tördelt

A vállalkozásokat terhelõ adók és adójellegü fizetési kötelezettségek 1
A vállalkozásokat terhelő adók és adójellegü fizetési

kötelezettségek
1. Bevezetés az adózásba
1.1. Az adóztatás célja
A társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése elképzelhetetlen az ehhez szükséges

források megteremtése nélkül. A források megteremtésének döntő eszköze az adóztatás.
Ilymódon az adóztatásnak elsődlegesen pénzügypolitikai céljai vannak. Ezek a bevételek
megszerzése, reál-értékük megőrzése. A pénzügypolitikai célok mellett az állam az
adóztatással egyéb speciális célokat is meg kíván oldani. Ilyen társadalompolitikai célok:
 az elosztáspolitikai cél (a jövedelmek újraelosztása a lakosság különbözô jövedelmi
csoportja között),
 a növekedéspolitikai cél (a jövedelmek növekedése),
 az ösztönzési cél (bizonyos közös célok elérésének ösztönzése az adóztatáson
keresztül, pl.: exportnövelés, külföldi tôke bevonása stb.),
 a foglalkoztatáspolitikai cél (pl.: munkanélküliek, szakmunkástanulók, csökkent
munkaképességüek foglalkoztatásának előmozdítása különböző adókedvezmények
segtségével),
 és egyéb cél (állami pénzalapok megteremtése különbözô társadalmi célok
megvalósítása érdékében, mint pl.:szakképzési alap, útalap stb.)
Az adó ilymódon olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös

szükségletek kielégítését szolgáló kiadások teljesítéséhez a maga által megállapított
mérték szerint megkövetel. Az adó ellenében közvetlen ellenszolgáltatást nem
nyújtanak, tehát a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonya nem áll fenn. (nem vonatkozik
mindez egyes adó jellegű befizetésekre pl.: az illetékek egy részére és a társadalombiztosítási
járulékokra, aholis a befizetés ellenszolgáltatással jár együtt)
1.2. Fontosabb adózási alapfogalmak
a./ Az adó alanya

Az adó alanya az adófizetésre kötelezett természetes (magán) vagy jogi személy (állami
vállalat, szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkezô társas vállalkozás) vagy jogi
személyiség nélküli társas vállalkozás és minden olyan szervezet, amelyre az állam az
adótörvényekben (a továbbiakban tv.) adófizetési kötelezettséget állapít meg.
b./ Az adó tárgya
Az adó tárgya az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik. Az adó
tárgyát mérhetik pénzbeni értékben, vagy természetes mértékegységben. Az adó tárgya a
fentiek értelmében lehet pl.: jövedelem, vagyon, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás,
stb.
c./ Az adóalap
Az adóalap az az - általában pénzben kifejezett - adótárgy mennyiség, amelynek alapján a
fizetendô adóösszegét megállapítják. A személyi jövedelemadózásban pl. az adóalap a
magánszemény bármilyen jogcímen szerzett összes jövedelme, tárgyi adók esetén valamilyen
meghatározott paraméter, pl. gépkocsiadónál a gépjármű saját tömege.
d./ Az adóhatóság
Az adóhatóság az adóztatót képviselô szervezeteket jelenti. Ezek a szervezetek :
 Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal (APEH)
 Önkormányzatok jegyzôje (helyi adók esetén)
 Illetékhivatal (illetékek fizetése)
 Vámhivatal (jövedéki adó)
e./ Adókötelezettség
Az adóügyi jogszabályokban rögzített adókötelezettség nemcsak adófizetési kötelezettséget
állapít meg. Az adózó ezen kivül kötelezett:
 bejelentésre, bejelentkezésre,
 nyilatkozat-tételre,
 adómegállapításra, adóbevallásra,
 adófizetésre, adóelőlegfizetésre,
 adólevonásra és beszedésre ,
 bizonylatok kiállítására, megôrzésére,
 nyilvántartások vezetésére (könyvvezetés),
 adatszolgáltatásra.
Az adókötelezettség bármely felsorolt részének elmulasztása, vagy a jogszabályoknak nem

megfelelô megvalósítása különbôzô szankciókat von maga után.
1.3. Az adók csoportosítása
Az adók többféle csoportosítása ismeretes. A legfontosabb csoportosítási szempontok az

alábbiak:
a./ Egyenes vagy közvetett adók:

Az egyenes adók lehetnek:
 jövedelemadók (személyi jövedelem, és társasági adó
 vagyonadók (ingatlan, gépkocsi, stb.adók)
 hozadéki adók (takarékbetétbôl, értékpapírból, árfolyamnyereségbôl származó
jövedelmeket terhelô adók, osztalék és járadékadók)
Az indirekt vagy közvetett adó lényege, hogy áthárítható. Fajtái:
 az általános forgalmai adó (ÁFA)

 a fogyasztási adó
 a jövedéki adó
b./Az adó felhasználás szerint lehet általános adó vagy céladó.
Az általános adó:
 Személyi jövedelemadó, (a továbbiakban: SZJA)
 Társasági adó, (a továbbiakban :TA)
 Általános forgalmi adó (a továbbiakban :ÁFA)
A főbb céladók:
 útalap hozzájárulás,
 játékadó,
 üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja,
 sertésállomány kül. betegségektôl való mentesítési díja,
 turisztikai hozzájárulás,
 nemzeti kulturális járulék,
 bányajáradék,
 szakképzési hozzájárulás, stb.
c./ Az adók felhasználásuk alapján lehetnek:

 központi,
 helyi,
 vegyes felhasználású adók.
A helyi adók a jogszabályi keretek között az Önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, a

felhasználó maga az Önkormányzat. (Pl.: iparűzési, építményadó, idegenforgalmi adó stb.)
Vegyes felhasználású adó a szeményi jövedelemadó, az adóbevétel egy része a helyi
önkormányzatok költségvetésébe kerül.
d./ Az adó mértéke szerint megkülönböztetünk:

 lineáris, (az adó minden jövedelem esetén azonos kulcs szerint változik, pl.: a társasági
adó)
 progresszív, (az adóteher a különböző jövedelmi csoportokban a növekvő adókulcs
miatt növekszik pl.: a személyi jövedelemadó) vagy
 degresszív (az adókulcs az adóalap növekedésével csökkenő) adókat.
e./ A közgazdasági funkció szerint csoportosítva::

 Költségeket befolyásoló,
 Árbevételt alakító,
 Nyereséget alakító,
 Nyereségfelhasználást érintô adó.
f./ A vállalkozási tevékenység folyamatában játszott szerep alapján az adók vagy

 az eszközöket :eszközbeszerzést,( ingatlan, import)
 eszközállományt, ( állami vagyon, telek, gépkocsi),
 vagy a a termelési tényezô használatot (munkaerô, föld),

 vagy a vállalkozási teljesítményt, (általános -ÁFA, különleges-fogyasztási adó),
 vagy a vállalkozási eredményt (általános:társasági adó, kiegészítô:osztalékadó),
 vagy a vagyon átruházást (örökség, ajándékozás, ingyenes jóváírás), terhelik.
A vállalkozásokat sokféle befizetési kötelezettség terheli. Az adókon kívül más járulékok,
illetékek és egyéb adójellegű terhek érintik közvetlenül. Ezekről tájékoztat a következő tábla.
A vállalkozásokat terhetô adók és adójellegű befizetések1
 Jövedelemadók:
 Társasági adó,
 Személyi jövedelemadó
 Közvetett adók
 ÁFA
 Fogyasztási adó
 Jövedéki adó
 Helyi adók:
 Építményadó
 Telekadó
 Vállalkozók kommunális adója
 Helyi iparűzési adó
 Idegenforgalmi adó
 Egyéb adók, járulékok, díjak::
 Gépjárműadó
 Szakképzési hozzájárulás
 Munkaadói járulék
 Munkavállalói járulék
 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás:
 Útalaphoz való hozzájárulás
 Üzemanyagok környezetvédelmi
termékdíja
 A sertésállomány mentesítés (betegségek)
 Turisztikai hozzájárulás
 Nemzeti kulturális járulék
 Bányajáradék
 Különleges helyzetek miatti befizetés
 Egyéb járulékok
 Illetékek
 Társadalombiztosítási járulék
 Vámok
1
Tananyagunkban az általános adókkal, valamint a vállalkozásokat általánosan érintõ fizetéési kötelezettségek
közül a társadalombiztosítással, vámmal és illetékekkel foglalkozunk.
2. Jövedelemadók
2.1. A személyi jövedelemadó (SZJA)2
2.1.1. Általános jellemzés. A magyar személyi jövedelemadó-rendszer fő

sajátosságai
Az személyi jövedelemadó általános, egyenes, közvetlen, nem áthárítható adó. Az

összevonandó jövedelmekre progresszív sávos adókulcsok érvényesek, de egyes jövedelmekre
a törvény külön, általában lineáris adókulcsokat határoz meg.
a./ Az SZJA alanya (a törvény hatálya):
Az adóalany jellemzően magánszemély: mégpedig
 belföldi magánszemély, belföldről, és külföldről származó jövedelme

vonatkozásában,
 vagy külföldi magánszemély: belföldről származó jövedelme után.
Néhány esetben az adóalany a kifizető/munkáltató, nemcsak az adó vagy adóelőleg

megállapítása levonása, befizetése tekintetében, hanem egyes esetekben ténylegesen is,
pl.:cégautó adó, adóköteles természetbeni juttatások, kamatkedvezményel nyújtott hitel
esetén.
Az adókötelezettség minden jövedelemre kiterjed függetlenül annak eredetétől.
A belföldön keletkező jövedelem származhat:
· munkaviszonyból, egyéb jogviszonyból, megbízásos jogviszonyból,

· önálló tevékenységből, vállalkozási tevékenységből, mezőgazdasági
őstermelésből, vagy
· vagyonból.
A külföldről származó jövedelem keletkezhet:
· külföldi illetőségű munkáltatóval megbízóval létesített jogviszony alapján külföldön

végzett tevékenységből,
· külföldön lévő vagyonból.
b./ Az adóköteles jövedelmek az adózás jellege szerint lehetnek:

· Összevonásra kerülő,
· Összevonásra nem kerülő (külön adózó) jövedelmek
2
A tananyag az 1998. január 1.-tõl érvényes adózási szabályokat tartalmazza
Az összevonásra kerülő jövedelmek a progresszív sávos adókulcsok alapján adóznak, míg a

külön adózó jövedelmek adókulcsa általában lineáris (pl. tőkejövedelmek: kamat,
árfolyamnyereség stb.), az ilyen jövedelmekre az SZJA törvény külön adókulcsokat tartalmaz.
c./Az adóköteles jövedelem típusai eredete szerint származhat

tevékenységből vagy vagyonból.
A tevékenység jellege szerint lehet önálló (egyéni vállalkozás, lakás bérbeadás,

mezőgazdasági őstermelés, önálló szellemi tevékenység stb.) vagy nem önálló
(munkaviszony) tevékenység. A vagyonból származó (külön adózó) jövedelem származhat
vagyonátruházásból , vagy tőkejövedelmekből.
2.1.2./ Az összjövedelem adójának megállapítása:

Séma
Bevétel
- Nem bevétel, adómentes bevétel
= Adóköteles bevétel
- elszámolható költségek
+ költségtérítések
= Összjövedelem
- adóalapcsökkentési jogcímek
= Adóalap
Számított adó
- adójóváírás
- nyugdíj és ösztöndíj adója
- a külföldön megfizetett adó
- nyugdíjjárulés és nyugdíjpénztári tagdíj engedménye
- adókedvezmények
= Fizetendő adó
- A kifizetők által levont adóelőleg
= befizetendő/visszaigénylendő adó
a./ A jövedelem megállapítása
Tekintettel arra, hogy a SZJA tv. nem a bevételeket, hanem a jövedelmeket adóztatja előszőr
a jövedelem-megállapítás szabályait kell megismernünk. Egyes bevételek egésze adóköteles
jövedelem.
A bevétel = jövedelem:
Ilyen bevételek :
· a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ilyen a munkabér, munkanélküli
segély, átképzési támogatás, gyermekgondozási díj),
· kisösszegű kifizetés, (ld. később)
· borravaló, hálapénz,
· kártérítés,
· albérleti díj,
· kamat, árfolyamnyereség, társasház közös tulajdon hasznosítás
· költségtérítés (ha nincs költségigazolás)
· nyugdíj, ösztöndíj,
· érdekképviseleti szervtől kapott juttatás stb.
A többi esetben a bevételnek csak bizonyos része adóköteles jövedelem:
A bevétel - költség = Jövedelem
Ez a szabály általában az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapítására

vonatkozik. Ilyen jövedelmek tipikusan:
· egyéni vállalkozásból, mezőgazdasági őstermelésből,
 lakásbérbeadásból, önálló szellemi tevékenységből,
· ingó, és ingatlanértékesítésből származó jövedelmek.
A költségek a bevételekből döntően kétféle módszerrel vonhatók le:
- diktált hányad alapján - tételes költségelszámolással (számlával igazoltan)
Általános szabályként a tv. 10%-os költséget ismer el számla nélkül, azaz a bevétel 90 %-a
számít adóköteles jövedelemnek. Az adózó választhatja a tételes költségelszámolást is, ekkor
a bevételből a költségek levonása utána rész válik jövedelemmé. Az adóalanynak ezt a
választását nyilatkozatban kell közölnie a kifizetővel. Ebben a nyilatkozatában a költség
hányadról (arányáról a bevételben) is nyilatkoznia kell. (Pl. a bevétel 30% költség) A
költséghányad a bevétel 50%-ig terjedhet.
A kétféle költségelszámolási módszer közötti szabad választás mellett a tv. két megkötést
tartalmaz:
1. Az adózónak minden jövedelmének költségelszámolására ugyanazt a módszert kell

alkalmaznia.
2. Az év végi adóbevalláskor nem választhatja a diktált költséghányadot, ha az adóelőleg
levonásakor költségelszámolási nyilatkozatot tett.
(A költségelszámolás szabályait a tv. 3. sz. melléklete tartalmazza)
Magyar Bálint éves munkabére 800 000 Ft 1.Példa

Megbízták egy fordítással 80 000 Ft összegért.
Mennyi az adóköteles jövedelme?
Munkabér=Jövedelem Megoldás
Megbízás: (Ha nem nyilatkozott, hogy tételes
költségelszámolást választ) Bevétel )90%-a jövedelem
(diktált hányad) 
Összesen: 800 000 + 80 000 x 0,9=872 000 Ft
b./ Nem bevétel, adómentes bevétel
A tv. sokfajta bevételnek nem minősülő, azaz adómentesen kifizethető jövedelmet ismer el. A
jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az SZJA törvény 1. sz. mellékletében
felsorolt kifizetéseket. Ennek főbb csoportjai az alábbiak:
1. Szociális és más ellátások közül: anyasági segély, árvaellátás, családi pótlék, szociális és
nevelési segély, stb.
2. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes: a jogszabály alapján nyújtott lakásépítési kedvezmény,
lakástámogatás,
3. Az adományok felhasználási köréből adómentes: alapítványból fizetett ösztöndíj, segély,
közcélú adomány,
4. Tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes.: külföldi ösztöndíj, bevonulási segély, 5000
forintig a tárgyjutalom, munkaterápiás jutalom, állami kitüntetésekhez kapcsolódó
pénzjutalom egésze, ill. tv. által meghatározott része,
5. Költségtérítések közül adómentes. egyenruhat pénzbeli megtérítése, fegyveres erők
tagjainak átvállalat albérleti díj összege stb.
6. Károk megtérülése, kockázatok viselése körében adómentes: tartásdíj, kártalanítás,
kártérítés, kárpótlás stb.
7. Egyéb indokkal adómentes: tartási, életjáradéki öröklési szerződésből származó jövedelem,
külföldi pénzeszköz forintra történő átváltása, donordíj,
8. A természetbeni juttatások közül adómentes: oktatási, egészségügyi és szociális ellátás,
tankönyv- és étkezési támogatás, természetben nyújtott étkeztetés 2200 forintig, étkezési
utalvány 1400 forintig , egyenruha, formaruha stb.
9. A vállalkozásból a vagyon kivonása, ha befektetése adózott jövedelem volt.
10. A kapott hitel, kölcsön visszatérített adóelőleg, adó

11. Bűncselekményből származó jövedelem(ha elvonták)
12. A kifizető által nyújtott olyan költségtérítés, amellyel a magánszemélyközvetlenül
számlákkal elszámol (utazás, szállás, lakás bérleti díja stb.)
Szintén nem kell jövedelemként figyelembe venni:
 a vállalkozásból kivont vagyont
 a kapott hitelt, kölcsönt,
 a visszatérített adót, adóelőleget
 olyan összeget, melyet a kifizető ad a magánszemélynek, s melyről köteles
bizonylattal
elszámolni (pl. utazásra, szállásra, lakás bérleti díjra szóló kifizetések),
 a társadalombiztosításra, nyugdíjra vonatkozó befizetés ill. kiegészítés, melyet a
munkáltató fizet,
 a pedagógus szakvizsgájához, továbbképzéséhez kapcsolódó támogatást
(költségtérítés,
vagy juttatás)
 a munkahely által adott lakáscélú támogatás (5 évenként 500 000 Ft. akkor is ha több
részletben adják.)
c./ Költségtérítés
A költségtérítés sajátos bevétel. Nem önálló tevékenység esetén a költségtérítéssel szemben

elszámolhatók költségek, és csak a maradványösszeg az adóköteles (összevonandó)
jövedelem.
Költségelszámolás legfeljebb a költségtérítés összegéig lehetséges.(pl. saját
gépkocsihasználatnál munkábajárás esetén 3 Ft/km költségátalány számolható el). Önálló
tevékenység esetén a költségtérítés része a jövedelemnek.
d ./Adóalapcsökkentési jogcímek
A SZJA tv. az adóköteles jövedelem (adóalap) csökkentésére néhány sajátos lehetőséget

(kedvezményt ) ad. ( mindezeket a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek illetve
az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok részeknél ismertetjük)
e./Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése:
Az SZJA tv. szerint az adóalany vagy önadózó, vagy munkáltatója adózik helyette és
nevében. Az önadózás azt jelenti, hogy a magánszemély az összevont adóalapját, és az egyes
külön adózó jövedelmeit bevallja, adóját megállapítja és befizeti.
Nem kell bevallania a bevételnek nem minősülő adómentes jövedelmeket, az ingóság

értékesítéséből származó évi 100 ezer forintnál kisebb jövedelmeket, valamint olyan külön
adózó jövedelmeket, amelyek adóját a kifizető állapította meg, és vonta le.
Mindig be kell vallani az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmeket
Fontos tudni, hogy nem kell adóbevallást benyújtania annak a magánszemélynek,
akinek:
 az adott évben csak nyugdíja, vagy azzal azonosan adózó jövedelme van, és/vagy
olyan jövedelme, bevétele van, melyet nem kell bevallani,
 ·és/vagy 10 ezer forint alatti osztalékjövedelme van,
 és/vagy kizárólag magánnyugdíjpénztári szolgáltatásként van jövedelme
Az önadózás helyett választható az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás is a
magánszemély nyilatkozata alapján. Akkor adhat az adózó ilyen nyilatkozatot, ha
 csak a munkáltatótól származik jövedelme (önálló és nem önálló tevékenységéből),
osztaléka, árfolyamnyeresége,
 ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt adományt kizárólag a munkáltató
fizette be,
 a fentiek mellett csak nyugdíja, átképzési támogatása, munkanélküli segélye stb. jövedelme
van.
Nem adhat megbízást a munkáltónak az:
 akinek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója,
 aki bármely bevételből a jövedelmét tételes költségelszámolással kivánja
megállapítani,
 aki a végkielégítését több adóévre megosztja,
 aki mezőgazdasági őstermelő, és bevétele 250 ezer forint felett van,
 akinek költségkülönbözet szerinti adót kell fizetnie,
Az összevont adóalap adójának kiszámítása az adótábla segítségével történik:

Adótábla 1997/98
Jövedelem összege Kulcs Számítás
0-250 000 20
250 001-300 000 22 50 000+ 250 000 feletti rész 22%-a
300 001-500 000 31 61 000+ 300 000 feletti rész 31%-a
500 001-700 000 35 123 000+ 500 000 feletti rész 35%-s
700 001-1 100 000 39 193 000+ 700 000 feletti rész 39%-a
1 100 001-től 42 349 000+1 100 000 feletti rész 42%-a
f./ A nyugdíj, és ösztöndíj adójának levonása

A nyugdíj, ösztöndíj, GYES, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj szociális gondozói díj,
lelkisegélyszolgálatért kapott díj, büntetés-végrehajtás idején végzett munka díja - része az
összevonandó jövedelemnek. (ha nincs más összevonandó jövedelem, akkor nem kell
adóbevallást benyújtani). Az ebbe a körbe tartozó jövedelmekre jutó adót nem kell
megfizetni, azaz az összevont jövedelem számított adójából levonható.
Kiss Borbála 60 000 Ft.-os szerződést írt alá ügynöki munka 2.Példa
végzésére. 10 000 Ft. (számlával igazolt) költsége volt a
munkavégzéssel összefüggésben. Milyen nyilatkozatot kell
tennie a megbízónak? Mennyi lesz az adóköteles jövedelme a
megbízásból?
Nyilatkozat: tételes költségelszámolást választ (a költségek Megoldás
arányát is meg kell adnia) 
60 000 - 10 000=50 000 Ft lesz az adóköteles jövedelme
Az 1. példában kiszámoltuk az adózó éves adóköteles 1.Példa folytatása

jövedelmét, ami 872 000 Ft. volt. Számítsuk ki a tábla szerinti
adóját!
193 000 Ft + 172 000 x 0,39= 260 080 Megoldás
A 2. példában Kiss Borbála egyetemi hallgatónak a már 2.Példa folytatása

kiszámított jövedelme mellett, 150 000 Ft. volt az éves
ösztöndíja.
Mennyi az éves adóköteles jövedelme, számított adója és
fizetendő adója?
Megoldás
Éves jövedelem= 150 000 +50 000=200 000 Ft.
Tábla szerinti adó=40 000 Ft
Levon:ösztöndíjra jutó adó: 30 000Ft. 
Adófizetési kötelezettség : 10 000 Ft.
g./Adójóváírás
A munkaviszonyban állók ( kizárólag a munkabér után) sajátos adókedvezményben

részesülnek, a bér 20%-át, de legfeljebb havi 4200 forintot vonhatnak le az adójukból.
Magyar Bálint munkabére után (ld. előző példa) mennyi 1.Példa folytatása
adójóváírást vehet igénybe ?
3 600 x 12= 43 200 (1997) 4200 x 12=50 400 Megoldás
Mennyi lesz az éves adófizetési kötelezettsége? 1. Példa folytatása
260 080- 43 200=216 880,-Ft. 260 080-50 400=209 680 Megoldás
h./ A külföldön megfizetett adó beszámítása
Előfordul, hogy az összevont jövedelem része olyan jövedelem is, amely után külföldön is
fizetett adót az adózó. Ebben az esetben a külföldön megfizetett adó sajátos számítással az
összevont adóalap adójának kiszámításánál figyelembe vehető.
í./ A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye
Az adókedvezmények közül 1998. január 1.-től külön kiemelhető ez a speciális kedvezmény,

amely már az adóelőlegek levonásakor is figyelembe vehető. (Az adókedvezmények döntő
többsége csak az adóév végén az adóbevalláskor érvényesíthető)
Az adóból ilyen formában levonható:
- a nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék,
- a magánnyugdíjrendszer keretében fizetett tagdíj együttes összegének 25%-a.
j./ Az összevont jövedelem adóját csökkentő kedvezmények
Az összevont jövedelem adóját sokfajta kedvezmény csökkenti. Az alábbi tábla a jelenleg

érvényes kedvezményeket foglalja össze.
Adókedvezmények
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 50%-a

önsegélyező pénztár, egészségbiztosítási 25% -a, együtt max 100 000Ft.
pénztár 130 000 Ft, ha 2020. jan.1 előtt tölti be a
nyugdíjkorhatárt
Lakáscélú megtakarítás 20%-a, max 12 000 Ft.
Lakáscélra felvett hitel (tőke-, kamat-, 20%-a, max 35 000 Ft.
járulékos költség) törlesztésének
Őstermelői adókedvezmény: tételes fizetendő adó, de legfeljebb 100 000 Ft.
költségelszámolás esetén
Szellemi kedvezmény jövedelem 25%-a, max 50 000 Ft.
Tandíj 30%-a, de legfeljebb 60 000 Ft.
A hallgató a tandíjkedvezmény
igénybevételét a végzés utáni 5 évig
halaszthatja.
Felsőoktatási intézmény hallgatója saját 20%-a, de legfeljebb130 000 Ft. után
intézményében végzett munkájáért
kapott díj,
közalapítvány, közérdekű 30%-a
kötelezettségvállalalás
kiemelkedő közhasznú szervezet 35%, de külön korlát érvényes
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 30%-a
nem pénztártag magánszemély pénzbeli
támogatásának
biztosítási kedvezmény:élet- és 20%-a, együttesen max 50 000 forint
nyugdíjbiztosítás adóévben fizetett
díjának
Befektetési adóhitel: tőkeszámlán 30%-a
elhelyezett befektetési állomány
növekedésének
Súlyosan fogyatékos magánszemély 1 500 forint/hó
Lakásszerzési kedvezmény: az ingatlan a jövedelem megszerzését megelőző 6
és vagyoni értékű jog átruházásából hónap és követő 48 hónap alatt saját
származó jövedelemből adómentes(nem maga vagy hozzátartozója részére
kell megfizetni vagy visszaigényelhető) lakásszerzésre fordított összeg
társadalombiztosítási ellátásra és 25%-a
magánnyugdíjra szóló megállapodás
szerint fizetett díj
magánnyugdíjpénztári kiegészítő 50%
(tagdíjon felüli) befizetés
Az adókedvezményeket csak a tv.-ben meghatározott mértékig lehet igénybevenni.

igénybevenni:
 Az összes adókedvezmény együttes összege (ide nem értve az adójóváírást és a
í.pontban szereplő kedvezményt ) nem lehet több az összevont adóalap adójánál
 A közcélú adományok, élet- és nyugdíjbiztosítás, befektetési adóhitel
adókedvezménye nem lehet több, mint az összevont adóalap adójának e
kedvezmények nélkül, de más kedvezmények figyelembevételével számított
összegének 50%-a + az osztalék- és árfolyamadó.
A befektetési adóhitel olyan kedvezmény, melyet a tőkeszámlán tartott befektetési állomány

növekedésére nyújtanak, és ha a befektetési állomány csökken, az adókedvezményt
pótlékmentesen vissza kell fizetni.
Adóhitel = befektetési állomány növekményének 30%-a
Adóhitel = befektetési állomány csökkenésének 30%-a

vissza-
fizetése
Befektetés = tőkeszámlán vezetett és letétbe helyezett

-állomány értékpapírra fordított összeg x a befektetési napok
száma : 365
Mi után vehető igénybe?:

 belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye
 befektetési alapok befektetési jegye
 mindezek nyilvános forgalomba hozatalkor, vagy
tőzsdén
való megvásárláskor
További megkötések:
 vásárlásuk nem kötődhet betét, folyószámla, bankkártya-
számla, egyéb követelés egyenlegéhez
 vásárlásuk nem történhet kárpótlási jegy ellenében, hitel-
konstrukcióval, határidős értékesítési szerződéssel
Tudor Tóni éves munkabére 600 000,- Ft. Ugyanannál a vállalatnál egy 3. Példa
találmányáért kapott 350 000 forintot. a./Mennyi kedvezményt vehet
igénybe a szellemi tevékenysége után? b./ Készítse el az éves
adóbevallását.
Megoldás
Szellemi tevékenységből származó jövedelme: 350 000 x 0,9=315 000
315 000 x 0, 25 > 50 000 tehát a maximális 50 000 Ft. kedvezmény 
illeti meg.
Éves jövedelem 600 000+(350 000 x0,9)= 915 000

Adója 193 000 +(215 000 276 850
x0,39)=
Adójóváírás 50 400
Adó 226 450
le: szellemi -50 000
kedvezmény
le: nyugdíjkedvezmény 600 000 x 00,7 x 0,25 10 500 a találmánynak,
mint vagyoni
értékű jognak
nincs tb-vonzata
Adófizetési 165 950
kötelezettség
levont adóelőleg 114 800 +( 315 000 x0.39= 219 900
122 850)
visszaigényelhető adó 53 950
adóelőleg levonás a
munkabérnél:
600 000 adója 123 000+35 000= 158 000
Le: adójóváírás, 50 400+10 500 97 100
nyugíj-kedvezmény
adóelőleg levonás a
találmánynál
350 000 x 0,9 x 0,39 122 800
A példában szereplő hallgató 70 000 Ft. tandíjat fizetett az 2.Példa folytatása

adóévben. Mennyi adókedvezmény jár a tandíj után? Igénybe
vehető e ez esetben a tandíj kedvezménye?
70 000 x 0,30=21 000Ft. a tandíj kedvezménye Megoldás
Mivel a hallgató adó-fizetési kötelezettsége 10 000 Ft. Az 
igénybevehető kedvezmény 10 000 Ft. (Ez esetben jobb, ha a
szülő, vagy férje veszi igénybe a kedvezményt) A hallgató a
tandíjkedvezményt halaszthatja.
k./ Rendelkezés a befizetett adó felhasználásáról
Az adózó rendelkezhet az adójának a kedvezmények levonása utáni része (befizetett adó)

meghatározott hányadának (1997-ben 1%) felhasználásáról különböző alapítványok,
egyházak számára.
l./ Adót növelő tételek
A tv. bizonyos kedvezmények igénybevétele esetén megfogalmaz néhány esetben

szankciókat is, amelyek az adót növelik Ezek az alábbiak .
Befektetési adóhitelnél a befektetés-állomány 30%-a
csökkenésének
lakáscélú megtakarítás nem lakáscélú az igénybevett adókedvezmény 20%-kal
felhasználása esetén növelt összegben
élet- és nyugdíjbiztosítások esetén, ha a az igénybevett adókedvezmény 20%-kal
biztosított 10 éven belül gyakorolja növelt összegben
rendelkezési jogát
2.1.3. Adóelőlegfizetési szabályok (adóelőleg levonás)
a./ Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem adóelőlege
A munkáltató (kifizető) a munkaviszonyból származó jövedelemből adóelőleget von, amit az

adóhatóságnak befizet. Az adóelőleg megállapításának a havi munkabérből indul ki:
havi munkabér (bruttó bér) +/- adóalapnövelő és csökkentő tételek:
 - édekképviseleti tagdíj
 + kapott költségtérítés
 - elszámolt költségek
 + önkéntes kölcsönös biztosító pénztártagnak nyújtott munkáltatói hozzájárulás
 - üzemanyagmegtakarítás címén kapott összeg
 - külszolgálat címén kapott összeg 30%-a
A havi adóköteles jövedelem alapján éves számított jövedelemalapot képez:

Éves jövedelem: havi jövedelem x 12
éves jövedelem adója az adótábla szerint
havi számított adó= ennek 1/12-ed része)
Az adóelőleg levonáskor figyelembe vehető adócsökkentő kedvezmények:
 - önkéntes kölcsönös biztosító pénztári saját és munkaadói befizetés (50%-a)
 - súlyosan fogyatékos magánszemély (havi 1500 Ft)
 - adójóváírás, (a bér 20%-a, de max havi 4200 Ft.)
 - nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, tagdíj 25%-a
= levonásra kerülő adóelőleg.
b./Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege

A munkaviszonyból származó nem rendszere jövedelem (jutalom, prémium stb.)

adóelőlegszámításánál ismét a számított éves jövedelmet kell meghatározni:
Számított éves jövedelem= Rendszeres évesített jövedelem + nem rendszeres jövedelem
Adója az adótábla szerint - a rendszeres jövedelem =A nem rendszeres jövedelem

adója az adótábla szerint adóelőlege
Mennyi Magyar Bálint rendszeres jövedelmének adóelőlege? 1. példa folytatása

havi munkabér=60 000 Megoldás
éves számított jövedelem=720 000
tábla szerinti adója: 193 000 + 20 000 x0,39=200 800
1 hónapra=16 733
levon: adójóváírás 4200(1998)
levon: 60 000 x 0,07 x 0,25 (nyugdíjjárulék)= 1 050
levont adóelőleg: 11 483 Ft.
b. Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem

adóelőlege
Rendszeres jövedelem évesített összege + nem rendszeres
jövedelem (pl. jutalom)
Adója az adótábla szerint
A rendszeres jövedelem adója az adótábla szerint
=A nem rendszeres jövedelem adóelőlege Adóelőleg
A példában szereplő magánszemély 50 000 Ft. egyszeri jutalmat 1. példa folytatása
kap. Mennyi a jutalom adóelőlege?
Számított éves jövedelem= 720 000+50 000 Megoldás
=770 000
Ennek adója: 193 000 + 70 000 x 0,39= 220 300
Rendszeres jövedelem adója: 200 800
A jutalom adóelőleg a kettő különbsége: 18 500 Ft.

Ebből 1998-tól a nyugdíjjárulék kedvezménye levonható (50 000 x
0,07 x 0,25=875 Ft.)
c./ Kifizető adóelőleglevonása önálló tevékenység esetén
A kifizető az önálló tevékenységből származó jövedelmekből is köteles adóelőleget vonni. Az

adóelőleg megállapításánál először mindig a bevétel jövedeltartamát kell kiszámítani.
Bevétel - költség = jövedelem
 ha a magánszemély nem nyilatkozik költségelszámolásról, akkor a bevétel 10%-a az

elismert költség
 ha nyilatkozik, arról hogy tételes költségelszámolást választ, akkor a nyilatkozatban
szereplő költség , de maximum a bruttó összeg 50%-át vonja le a kifizető a bevételből.
Fontos tudni, hogyha a magánszemély nagyobb költséghányadról nyilatkozott, mint amelyet

az adóév végén elszámol, akkor a költség-különbözet után 12%-os adót köteles fizetni
(költség-különbözeti adó)
Adóalap = jövedelem
Adókulcs általánosan 39% . Ez alól kivétel , ha a magánszemély írásban arról is nyilatkozik

hogy éves várható jövedelme nem éri el a 700 000 forintot, a kifizető a progresszív adótábla
szerinti adóelőleget vonja le. (többszöri kifizetés esetén göngyölített módszerrel)
Példánkban a hallgatónak 50 000 Ft. jövedelme volt az ösztöndíján 2. példa folytatás
kívül. Mennyi adóelőleget von le a kifizető:
1. Ha a hallgató a már idézett költségelszámoláson kívül nem tett
más nyilatkozatot.
2. Ha a hallgató nyilatkozik, hogy éves jövedelme nem éri el a 700
000 forintot.
1. 50 000 x 0,39= 19 500 Ft. Megoldás
2. 50 000 x 0,20= 10 000 Ft. 
Magyar Bálint éves munkabére 720 000 Ft .Megbízták egy 1. példa 
fordítással 80 000 Ft összegért. Más jövedelme nincs. Készítse el
az éves adóbevallását.
1. Éves összevont jövedelem: 770 000+ 72 000= 842 000 Megoldás
2. Összevont jövedelem adója: 
193 000 + 142 000 x 0,39= 248 380
3. Le: adójóváírás: 50 400
4. le: nyugdíjjárulék kedvezménye:842 000 x 0,07 x 025=14735 Csak 1998.-tól.
5. adófizetési kötelezettség: 183 245
6. Kifizetők által vont adóelőleg:
7. Bér: 220 300
50 400-13 475=156 425
8. Megbízás:72 000 x 0,39=28 080
9. Kifizetők által vont adóelőleg összesen: 184 505
10. Befizet/visszaigényel: 1260 Ft (vissza) A megbízás
nyugdíjjárulék-
kedvezménye miatt
Kiss Borbála egyetemi hallgató éves ösztöndíja 150 000 Ft, 2. példa 
emellett 60 000 Ft bevételre tett szert egyszeri megbízásként. A

megbízónak nyilatkozott, hogy tételes költségelszámolást választ,
költségei 10 000 Ft.-ot tesznek ki, továbbá éves jövedelme nem éri
el a 700 000 forintot. A hallgató 70 000 forint tandíjat fizetett.
Készítse el az éves adóbevallását!
Éves jövedelem: 150 000 +50 000= 200 000 Megoldás
Tábla szerinti adó: 40 000 Ft.
Le: Ösztöndíjra jutó adó 30 000
számított adó : 10 000 
Le: kedvezmény: 10 000
Adófizetési kötelezettség 0
Kifizetők által levont adóelőleg: 10 0000
Visszaigényelhető adó: 10 000
2.1.4. Az egyéni vállalkozás adózási szabályai
a./ A vállalkozói jövedelem adózási szabályai (VSZJA)
Az egyéni vállalkozó (ha nem választja az átalányadózást, vagy a tételes átalányadózást), a

vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót , osztalékalapja után
osztalékadót fizet, a vállalkozói kivét pedig az összevont jövedelem részeként adózik
Ez esetben a vállalkozónak a SZJA-ban a következő módszer szerint kell adóját
megállapítani:
1. A vállalkozói kivét -összevonandó jövedelem. A vállalkozásból személyes szükségletek
fedezésére szolgáló készpénz-kivétel adózása a már ismertetett módszer szerin a progresszív
adóskála alapján történik, de előlegfizetési kötelezettséggel, és a munkabértől eltérően
adójóváírás nem jár utána.
Adóelőlegszámítás:
Év elejétől kivett összeg - az év során már = esedékes adóelőleg
adótábla szerinti adója megfizetett adóelőleg
(A kivét és annak közterhei: egészségbiztosítási és nyugdíj-járulék, a vállalkozói személyi

jövedelemadózásnál költségként elszámolhatók.)
2. A vállalkozói jövedelem személyi jövedelemadójának (VSZJA) kiszámítása. Fontos

kiemelni, hogy a vállalkozói személyi jövedelem külön adózó jövedelem. Adózási szabályai
sok tekintetben hasonlóak, mint a társasági adó szabályai.
vállalkozói jövedelem = bevétel - költség

(tv.4.10.sz. (TV.4. 11. melléklet és 8§)
melléklet)
A bevételt csökkentő kedvezmények:

 ha legalább 50%-ban csökkent munkaképességűt alkalmaz fejenként 3000 Ft/hó
 ha résztvállal szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésébene 6000 Ft/hó/fő
 ha ·sikeres vizsgát tett szakmunkástanulót, vagy korábban munkanélküi személyt
foglalkoztat, az utánuk fizetett társadalombiztosítási járulék
 kutatás, kisérleti fejlesztés költségének 20%-a
 a kamarai tagdíj befizetett összegének 50%-a, de legfeljebb 10 000,- Ft.
Vállalkozói jövedelmet csökkenti továbbá
 közcélú adomány összege, a jövedelem 20%-áig, kiemelkedő közhasznú
szervezetnek befizetett összeg 150%-a, (ez utóbbival együtt a a jövedelem 25%-ig)
 az elhatárolt veszteség.
Ha a vállalkozás vesztesége (bevétel kisebb, mint a költség) a vállalkozó a veszeséget

elhatárolhatja. Az így elhatárolt veszteségét 5 évig bevételeivel szemben tetszés szerinti
megosztásban elszámolhatja. (csökkenti a vállalkozói jövedelmet). A kezdő egyéni
vállalkozó: az első három év veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatja. Ügyelni kell arra,
hogy a tv. megfogalmaz egy szigorú korlátot is. Ha a vállalkozói tevékenység bevétele a
harmadik évtől nem éri el az elszámolt költség 50%-át, az elhatárolt veszteség elszámolásához
adóhatósági engedély szükséges. (ezt csak akkor adja meg az Adóhatóság, ha pl. elemi kár,
vagy tárgyi eszköz üzembeállításának elmaradása okozta a kisebb bevételt)
A vállalkozói bevételt növeli:
 ha 1 millió forintot meghaladó számla kiegyenlítése készpénzben történik, a
számla ÁFA nélküli összegének 20%
 az átalányadózásról való áttéréskor a korábban adóalapot nem növelő bevételként
nyilvántartott készletérték.
Az elszámolható költségekkel kapcsolatban az az alapszabály, hogy csak közvetlenül a
vállalkozási tevékenységgel összefüggő, megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kiadások
és a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása számolható el költségként.
Vállalkozói adóalap = a csökkentő/növekvő tételekkel módosított vállalkozói

jövedelem
Vállalkozói személyi jövedelemadó:(lineáris adó) 18 %-os az adókulcs

A számított adót tovább csökkenheti néhány speciális adókedvezmény, de az adó legalább
30%-át meg kell fizetni. Az adókedvezmények: az un. vállalkozói övezetben és kiemelt
térségekben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódnak (vö.: tv. 13. sz. melléklet )
A VSZJA -ban a törvény adóelőlegfizetési kötelezettséget ír elő. Az adóelőleget
negyedévenként göngyölítetten kell kiszámítani és befizetni.
év elejétől számított jövedelem - a már befizetett adóelőleg, (az értékcsökkenési

adója leírás és elhatárolt veszteség időarányos részével
számolva.)
3./ Az osztalék adója
Az egyéni és társas vállalkozás tagjaira egyaránt vonatkozik az osztalékadó-fizetési

kötelezettség. Az osztalék adója 20, 27, illetve 35% (ez utóbbi csak 1999. január 1-től
érvényes)
Az osztalékalap meghatározása az egyéni vállalkozásnál

vállalkozói - VSZJA (18%) = adózás utáni +/- az adózás utáni =
adóalap vállalkozói vállalkozói jövedelmet osztalékalap
jövedelem növelő/ csökkentő
tételek
Az osztalékalap lineáris adózású, de csak meghatározott mértékig számolható el 20%, fölötte

az adókulcs már 27%. A számítás menete a következő:
20% 27%/35 %
a vállalkozói kivét x 2 x jegybanki osztalékalap - 20%-kal adózó
alapkamat határáig osztalékalap után
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő és csökkentő tételek

Növeli Csökkenti
Beszerzett, és egy éven belül ingyenesen A tárgyévben üzleti célra beszerzett tárgyi eszköz
átadott tárgyi eszközök nettó értékének 100%, nettó értéke
két éven belül 66%%, három éven belül 33%-
a
bírság, késedelmi pótlék, stb.
A vállalkozói pénztartalék átlagos vállalkozási pénztartalék átlagos állományának
állományának csökkenése, növekedése
Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása:
A pénztartalékolásra vonatkozó szabályzás célja a beruházások ösztönzése, támogatása. A

vállalkozó az APEH-nél, vagy más pénzintézetnél un pénztartalékszámlát nyithat. Az
elhelyezett pénz kamata: az adóévet követő év január 1-én érvényes jegybanki alapkamat
70%-a, (ezt bevételként kell elkönyvelni), de nincs törvényes akadálya, hogy a kereskedelmi
bankok ennél kedvezőbb kamatfeltételt kínáljanak.
A vállalkozó számára a pénztartalékolás fenti módja azzal az előnnyel jár, hogy a beruházásra
szánt pénz mentesülhet az osztalékadó alól (de nem mentesül a vállalkozói SZJA alól).
Haragos Leó egyéni vállalkozó. Tevékenységi köre alapján csak 5.Példa
a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazhatja. Számítsa
ki negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettségét.
Az alábbi adatokat ismeri:
- tárgyévi értékcsökkenési leírás = 200 000, - Ft Tb: a vállalkozói kivét
- korábbi évek elhatárolt vesztesége= 600 000, -Ft 0,39, illetve 10%-a
időszak Árbevétel Anyagköltség Vállalkozói kivét

I. negyedév 1 900 000 800 000 60 000
Árbevétel 1 900 000 Megoldás

anyagköltség 800 000
vállalkozói kivét 60 000
TB járulék (39%) 22 500
kivét SZJA előlege 12 000
értékcsökk. leírás 50 000
időarányosan
-összes költség 945 500
=Vállalkozói jövedelem 954 500
- elhatárolt veszteség időarányos része 150 000
Vállalkozói adóalap 804 500
Vállalkozói SZJA előleg (804 500 x 0,18) 94 931
Összes adóelőlegfizetés: kivét után 12 000 
VSZJA + 94 931
106 931 Ft
b./ Az átalányadózás
A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (a./ pontba ismertett adózás.) helyett választhatja az
átalányadózést,ó, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
1. Az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben legalább 183 napig
végezte a tv.ben felsorolt tevékenységet.
2. Ha az éves árbevétele nem éri el a 3,5 millió forintot, illetve a közvetlenül
fogyasztók részére történő kiskereskedelmi értékesítésnél a 15 millió forintot.
3. A törvényben rögzített tevékenységek valamelyikét végzi.
4. Ha nem áll munkaviszonyban.
Ha valamelyik feltétel év közben meghiúsul, át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti

adózásra! (az adóév egészére, tehát visszamenőleg is!)
A jövedelem megállapítása az átalányadózásban:
Bevétel – vélelmezett költséghányad = jövedelem
Alapeset a bevétel 80% -a költség az összes költségét elszámoltnak

kell tekinteni (értékcsökkenési
leírás, adóévi bevételt meghaladó
költség és a korábbi évek
veszteségéből évente 20%-ot)
Kizárólag közvetlen A bevétel 87%- a költség,
fogyasztók részére történő
kiskereskedelmi értékesítést
végez.
a tv.-ben felsorolt A bevétel 93 %-a költség,.
üzlettípusok esetén, mint pl.
élelmiszer, vegyiáru,
gyógynövény, takarmány,
drogéria, stb. szakboltok
Az átalányadózó A bevétel 80%-a költség bevételének azon részéből, amely
mezőgazdasági kistermelő és további 12%-ot vonhat élő állalatok és állati termékek
le: értékesítéséből származik.
Az adó mértéke a jövedelemnagyság szerint (nem sávos adó)

- 200 000 Ft-ig 12,5%
200 001-600 000 Ft-között 25%
600 001-800 000 Ft között 30%
800 001 Ft felett 35%
Az átalányadózó csak a pénztárkönyv bevételi adatait köteles vezetni, (ha nem AFA
adóalany), de a költségszámlákat meg kell őrizni az elévülési idő végéig (5 év).
Az átalányadózó adóelőleget negyedévente fizet. (az alkalmazott adókulcs az év során addig

elért összes jövedelemből számított adóalaphoz igazodik, az így kiszámított adóból levonva a
már befizetett adóelőlegeket, az adott negyedév adóelőlegfizetési kötelezettségét kapjuk)
Alfa Béni kiskereskedő , élelmiszerboltot üzemeltet, az 6. Példa

átalányadózást választotta.Várható bevétele 1998-ben 12 millió
forint. Mennyi lesz a várható adója?
Bevétel 12 000 000 Megoldáa:

Vélelmezett költséghányad (93%) 11 160 000
Jövedelem 840 000 
Adó 35% 294 000
c./ A tételes átalányadózás
Viszonylag új adózási módszer a tételes átalányadózás. Az választhatja, aki

 fodrász, kozmetikus,
 személyszállító egyénivállalkozó, (magántaxis),
 fizetővendéglátással foglalkozik, és ha a feltételek meglétét az illetékes szakmai kamara is
igazolja.
 késes és köszörűs, korsárfonó, népi és háziszőttes készítő vállalkozó is választhatja ezt a
formát az 1998-as évre.
A választhatóságot a tv. az alábbi feltételekhez köti:
 a fenti tevékenységek közül csak egyet végez,
 egyedül tevékenykedik, (alkalmazott, segítő családtag, szakmunkástanuló nélkül)
Árbevételkorláthoz nincs kapcsolva a választhatóság, továbbá nincs könyv-vezetési

kötelezettség sem, csak a bevételi és költségbizonylatokat kell megőrizniük az adózóknak.
Az átalányadó összege 1997-1998-ban

fodrász, kozmetikus, 100 000 Ft.
késes, köszörűs, stb.
magántaxis 120 000 Ft.
fizető vendéglátás 24 000 Ft.
A tételes átalányadózó negyedévente az adómérték időarányos részét köteles adóelőlegként

megfizetni. Ha a feltételek valamelyike év közben meghiúsul, a tételes átalányadót 10%-kal
növelt összegben kell megfizetni és át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra.
A költségelszámolás ugyanúgy működik, mint az átalányadózásban, de az ÁFA-t is
elszámoltnak kell tekinteni.
2.1.5. Egyes különadózó (Lineáris adókulccsal adózó) jövedelmek:

A fajtáit a következő tábla foglalja össze. A lineáris adókulccsal adózó jövedelmek adóját a
kifizető vonja le és fizeti be. Néhány esetben az adómegállapítás az adózó kötelessége. ( mint
pl.: ingó és ingatlanértékesítésből származó jövedelem.)
Megnevezés Adókulcs %
Kisösszegű kifizetések, 5000Ft.-ig (ha az 40
adózó nem akarja összevonni egyéb
jövedelmeivel)
Adózatlan befektetés a vállalkozásból 20
történő kivonáskor
Részvények osztaléka 20
Társas vállalkozás tagjainak osztaléka 20 meghatározott mértékig, fölötte
27/35%
Árfolyamnyereség* 20
Takarékbetét, - levél, devizabetét kamata 0
Szerencsejáték pénznyereménye 20
Ingóságok és ingatlanok értékesítéséből 20
származó jövedelem
Társasház közös tulajdon hasznosításából 20
származó jövedelem
Végkielégítés adóelőlege 20%
Kifizetői adókötelezettségek:
·
adóköteles természetbeni juttatások 44 %
· cégautó tételes adó, a gépkocsi beszerzési árának
és használati idejének függvényében
· egyéb, a törvényben meghatározott 44 %
esetek (tárgynyeremény, kedvezményes
kamatú kölcsön, stb)
* Az árfolyamveszteség 20%-ával csökkenthető a fizetendő adó, továbbá a befektetési jegy

hozama és árfolyamnyeresége 0% adókulcsú, valuta forintra való visszaváltásánál keletkező
árfolyamnyereség pedig adómentes.
a./Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem:
Bevétel
- Ráfordítások (megszerzésre fordított kiadás, más kiadás, értéknövelő beruházás)
=Számított jövedelem
: tulajdonosok száma (több tulajdonos esetén)
= adóalap
Adókedvezmény: évi 20 000 forintig nem kell az adót bevallani, illetve megfizetni nem
vagyontárgyanként, hanem összesen!)
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg a bevétel 25%-a jövedelem!
Kiss Mária eladja nagymamájától kapott ezüst evőeszköz- 7.Példa
készletet 300 000 forintért. Nem ismert az antik készlet eredeti
értéke. Mennyi Mária adófizetési kötelezettsége az ingóság
eladásábó?
Ingóság értékesítéséből származó jövedelem: Megoldás
300 000 x 0.25= 75 000 Ft
Mivel ez 100 000 Ft alatt van, adója 20 000 Ft alatt nem
keletkezik adófizetési kötelezettség.
b./Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
Adómentes: 1982 január 1. előtti szerzésű ingatlan értékesítése.

A jövedelem meghatározás:
Bevétel (szerződés szerinti összeg)- igazolt ráfordítások (vételi ár, örökségnél az illeték
alapja + értéknövelő beruházások+átruházással
kapcsolatos kiadások, mint pl. ügyvédi költség,
illeték)
= számított jövedelem
Adóalap= egy főre jutó számított jövedelem (a tulajdoni hányad alapján)
Adókedvezmény: ha a jövedelmet lakásvásárlásra vagy építésre fordítja saját maga vagy
közvetlen hozzátartozó számára, az adót nem kell megfizetni, illetve
visszaigényelhető öt évnél régebben szerzett ingatlan esetében a
jövedelemmeghatározáskor számított összeget az alábbiak szerint lehet
csökkenteni:
a 6. évben a számított összeg 10%
a 7. évben 20%
a 8. évben 30%
a 9. évben 40%
a 10. évben 50%
a 11. évben 60%
a 12. évben 70%
a 13. évben 80%
a 14. évben 90 %
a 15. évben 100% -ával.
c ./Kisösszegű kifizetés
Ha a magánszemély esetenként 5000 Ft.bevételre tesz szert, ezt a kifizető kisösszegű

kifizetésként kezeli.
Ha a magánszemély nem nyilatkozik: hogy a bevételét össze
kivánja vonni az összes jövedelmével, ekkor a
bevétel = jövedelem és a jövedelem 40%-a az adó.
Ebben az esetben: ha egyébként nincs adóköteles jövedelme az illetőnek, akkor nem kell
adóbevallást benyújtani
Ha nyilatkozik, hogy a bevételt össze kivánja vonni, akkor:
bevétel - költség = jövedelem (diktált hányad) 0,90%
Ennek adóját az összjövedelem nagysága határozza meg, adóelőlegként 0,39 %-ot, vagy
ha arról is nyilatkozik, hogy éves jövedelme nem éri el a 700 000 Ft.-ot, akkor általában
20%-ot von le a kifizető. (illetve a tábla szerinti adót, ha a kifizetőnél több jövedelme is
van)
Egy egyetemi hallgató éves ösztöndíja 150 000 Ft. 8.Példa

E mellett 1997. nyarán statisztált, amiért 3000 Ft.-ot igértek
neki.
Számítsa ki mikor jár jobban, ha kisösszegű kifizetésként
fizetnek neki, vagy ha nyilatkozik, hogy össze kivánja vonni az
összes jövedelméve?
Megoldás
Kisösszegű kifizetés: 3000 x 0,40= 1200 Ft. Kézhez kap 1800 
Ft.-ot, de nem kell adóbevallást benyújtania, ha nincs más
jövedelme.
Ha összevonja: 3000 x 0,9=2700 Ft. a jövedelem, ennek adója
20%, 540 Ft, kézhez kap 2 460 Ft.-ot.
2.1.6. Egyes különleges szabályok
a./ Külföldről származó jövedelem adózása
A külföldről származó jövedelem adókötelezettségét a nemzetközi szerződések, viszonosság

figyelembevételével kell megállapítani.
A bevételt forintban, a megszerzés napján megelőző hónap 15. napján érvényes MNB
deviza-árfolyamon kell kiszámítani.
A bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 10 dollár vonható le igazolás nélkül (elismert

költség)
Ez a szabály vonatkozik a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra .
Az egyéni vállalkozók az utazásra szállásra fordított kiadást is maximum napi 10

dollárban számolhatják el.
Amennyiben a jövedelem külföldön már adózott a már ismertett szabály szerint a külföldön
fizetett adó az SZJA-ban figyelembevehető.
b./ A mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó adózási szabályok
Fogalmak:
Mezőgazdaságiőstermelő: 16 évesnél idősebb nem egyéni vállalkozó, aki a tv, 6. sz,

mellékletében felsorolt tevékenységeket folytatja saját gazdaságában.
Saját gazdaság:a termelést ténylegesen végző rendelkezési jogosultságát jelenti (termelés

szervezése, bérelt eszközök stb)
Őstermelői igazolvány:kormányrendelet által előírt okmány
Vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhízlalás: esetén az őstermelői bevétel a termék (vagy

állat) bruttó ára, a kihelyezési értéke költségként érvényesíthető
Mezőgazdasági kistermelő: az az őstermelő, akinek a tevékenységéből származő bevétele a

4 millió forintot nem haladja meg.
Az őstermelő választási lehetőségei

A mezőgazdasági őstermelő választhat:
1. Jövedelem = bevétel 90%-,

2. Jövedelem = bevétel - költségek
Mindként esetben100 000 Ft. adókedvezmény illeti meg.
3. Átalányadózást.: jövedelem= növénytermesztésnél a bevétel 15%-a,
állattenyésztésnél a bevétel 6%
adókulcsok mint az átalányadózásnál
A mezőgazdasági őstermelő és az átalányadózó kistermelő 250 000 forint alatti bevétele
nem számít jövedelemnek.
2. esetben: a költségelszámolás szabályai megegyeznek az egyéni vállalkozóra vonatkozó

szabályokkal, de néhány sajátos további kedvezmény illeti meg:
 Tárgyi eszközbeszerzését amortizáció helyett egy összegben elszámolhatja

 A gazdálkodás megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban vásárolt anyagokra,
eszközökre fordított kiadásat költségként elszámolhatja (számlák alapján)
 A tételes költségelszámolás választása esetén az elhatárolt veszteséget a megelőző két
évvel szemben elszámolhatja.
 A tételes költségelszámoló a kedvezményekkel csökkentett bevételéből
(szakmunkástanuló, csökkent munkaképességű, korábban munkanélküli személy
foglalkoztatása) igazolás nélkül 40%-ot de maximum 1200 000 forintot levonhat. (ebben
az esetben a veszteséget nem határolhatja el)
Egyéb szabályok:
 Az erdő használatnál a faállományból származó bevétel csökkenthető az igényelhető

külön rendeletben megállapított támogatási érték legfeljebb 80%-ával
 Erdőfelújításra kiutalt normatív támogatás összegéből akác és lágy lomboserdő

esetében az első öt évben, más fafajtáknál 8 évig költségként az igazolt kiadásokat
számolhatja el, a normatív támogatás mértékéig levonhatja.
 A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló tv. szerint
kell bevallani. Bevétel egésze jövedelem, az adó mértéke 20%. 3 hektár alatt nem
kell az adót megfizetni
Adóbevallás:
250-1 500 000 Ft. mezőgazdasági kistermelőnek nem kell adóbevallást benyújtania, csak egy
egyszerűtett nyilatkozatot kell láírnia (ha legalább a bevétel 20%-át kitevő költségszámlákkal
rendelkezik)
A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben kizárólag önadózó lehet, ha éves bevétele a

250 ezer forintot meghaladja.
(Ha nem igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelő, vagy vállalkozó, akkor az élőállat
értékesítésénél 4, egyéb esetekben 12%-os adóelőleget kell a kifizetőnek levonni.
c./ Személygépkocsihasználat költségei (SÉMA)
Cégautó saját személygépkocsi

   
cégautó adó hivatalos használat munkába hivatalos, üzleti célú
költségei járás használat
      
Üzemanya fenntart. értékcs. 3 FT/km üzemanyag fennt. értékcs.
gköltség költség leírás költség költség leírás
(javítás, norma szerint átalány
biztosítás
stb.)
    
Benzin rendelet költség- számla szerint 3 Ft/km
számlával szerinti térítés üzleti célú átalány
normával feletti része hányad
összevont
jövedelem
2.2. A társasági adó (TA)
A társas vállalkozások esetében a közkiadásokhoz való hozzájárulás formája a gazdasági

tevékenységből elért jövedelem alapján fizetett társasági adó.
2.2.1. Általános jellemzők
a./ A társasági adó alanyai:
 gazdasági társaságok :(BT, Kft., RT.)

 szövetkezet (lakásszövetkezet kivételével)
 állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv
 ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiségű munkaközössége
 a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete
 közhasznú társaság, vizitársulat
 belföldi telephellyel rendelkező külföldi társaság,
 alapítványok, társadalmi szervezetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak
b./ Az adóalap:
A ta. kiszámításánál a kiindulópont a könyvviteli zárlat alapján megállapított adózás előtti

eredmény (kiszámítását számviteli törvény, a továbbiakban szt. írja elő). Az adózás előtti
eredményt e törvény előírásai alapján növelni illetve csökkenteni kell. A módosítások
eredménye a társasági adóalap.
Egy Bt. működéséből az alábbi adatok ismertek: 1.Példa

Éves árbevétel 4 560 000
Anyagbeszerzés 500 000
Munkabér és járulékai 1 200 000
Egyéb költsége 600 000
Amortizáció a SZT szerint 140 000
Mennyi lesz az adózás előtti eredmény?
Megoldás
Árbevétel 4 560 000
Anyag - 500 000
Munkabér
egyéb költség
-1 200 000
- 600 000

Amortizáció számviteli tv.szerint -140 000
adózás előtti eredmény 2 120 000
c./ A társasági adó megállapításának sémája
Adózás előtti eredmény


- eredményt csökkentő tételek

+ eredményt növelő tételek

Kapcsolt vállalkozások módosító tételei
(egymás között alkalmazott árak,
nyújtott kölcsönök, stb. miatt)

A kettős adózás elkerülését
célzó korrekciók

társasági adóalap

Adómentességek
(alapítványok, stb. a
vállalkozási tevékenység után
meghatározott feltételekkel

társasági adó (mértéke: 18%)

számított társasági adó

adókedvezmények

fizetendő társasági adó
d./ Az adózás előtti eredmény korrekciója
csökkentő tételek növelő tételek
a korábbi adóévek elhatárolt az eredmény terhére nem, vagy bizonyos határ

veszteségéből a tárgyévben elszámolt felett nem elszámolható költségek, kiadások
rész
kapott osztalék adott osztalék
a foglalkoztatás ösztönzéséhez feltűnően olcsó értékesítés, apportálás esetén

kapcsolódó kedvezmények az ellenérték és a könyv szerinti érték
különbözete
saját kutatás, kisérleti fejlesztés térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott

kedvezménye(költségének 20%-a) szolgáltatás nyilvántartási értéke
egyéb eredményt csökkentő tételek egyéb eredményt növelő tételek
adótörvény szerint elszámolt számviteli törvény szerint elszámolt

értékcsökkenési leírás* értékcsökkenési leírás*
értékvesztés felhasználásra, számviteli törvény szerint elszámolt

selejtezésre, értékesítésre jutó része értékvesztés összege
az előző évben képzett céltartaléknak az adott évben képzett céltartaléknak az

az adótörvényben megengedett adótörvényben megengedett mértéket
mértéket meghaladó része meghaladó része
adótörvény szerinti behajthatatlan hitelezési veszteségként elszámolt követelés

követelés
2.2.2. Az adóalap meghatározása (d./pont kifejtése)
1. Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek:
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek lényegüket tekintve az adóalapot mérséklő

kedvezmények. (Pl.: a saját kutatás fejlesztés ösztönzése illetve foglalkoztatási és egyéb
célok érdekében.)
a./ Elhatárolt veszteség:

A korábbi évek elhatárolt veszteségéből az adóévben elszámolt összeggel csökkenteni kell az
adózás előtti eredményt.
Ha a vállalkozás eredménye (adóalapja) negatív (a továbbiakban elhatárolt veszteség), ezzel

az összeggel a következő öt adóévben, tetszés szerinti megosztásban csökkentheti az adóalany
az adózás előtti eredményét. A veszteségelhatárolásra vonatkozó főbb adózási szabályok
azonosak a személyi jövedelemadóról és a társasági adóról szóló törvényben.
Fontos szabály:
 Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének
figyelembevétel nélkül (vagyis önállóan, elkülönítetten) kell megállapítani.
 Az elhatárolt veszteségek levonásánál először a korábbi adóévekről áthozott
veszteségeket kell figyelembe venni.
 A vállalkozási tevékenység megkezdésének évében és az azt követő két évben
keletkező veszteséggel az ötödik adóévet követően is csökkenthető az adózás előtti
eredmény.
A fenti lehetőségeket korlátozza az az előírás, amely szerint: a vállalkozási tevékenység
megkezdését követő harmadik adóévtől a kelekező elhatárolt veszteség csak az adóhatóság
engedélyével számolható el. Akkor azonban, ha az adott év árbevétele nem éri el az elszámolt
költségek 50%-át, és az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a bevételkiesést elemi
kár, vagy a szükséges beruházás üzembe-helyezésének elmaradása okozta.
A vállalkozások számára kedvező az a rendelkezés, hogy jogutódlás melletti megszűnéskor
„örökölhető” az ellhatárolt veszteség is, azzal az előírással, hogy az 5 éves elszámolhatósági
időszakba bele kell számítani a jogelődnél eltelt időt és további feltételek, hogy a jogelőd
legalább 50% tulajdoni hányaddal rendelkezzen a jogutódnál (Több jogutód esetén
vagyonarányosan kell felosztani az elhatárolt veszteséget.)
A példában szereplő társas vállalkozás adózás előtti 1. Példa folytatása

eredménye: 2 120 000 Ft Ezre eső elhatárolt vesztesége
250 000 Ft. Hogyan módosítja ez a tétel az adózás előtti
eredményt?
Megoldás
Csökkenti: 2 120 000 - 250 000=1 870 000 Ft.

b./ Kapott osztalék:

A kapott osztalékot (ellenőrzött külföldi társaságoktól kapott kivételével) a vállalkozás
bevételként számolja el. Mivel adózására külön szabályok vonatkoznak , ezért ki kell emelni
az adóalapot képező eredményből, tehát csökkenteni kell az adózás előtti eredményt.
c./ Gyakorlati szakképzésben való részvétel:

Ha a társaság valamely szakképző iskolával szerződést köt a gyakorlati képzésben való
részvételre, tanulónként 6000, -Ft/hó összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét.
d./ Sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló tovább-foglalkoztatása, vagy
korábban munkanélküli személy foglalkoztatása:
Az említett foglalkoztatottak után fizetett társadalombiztosítási járulék (mint ismeretes)
költségként számolható el, ezen túlmenően a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló kedvezmény,
hogy a befizetett járulékok összegével (maximum 12 hónapon át) az adózás előtti eredményt
is csökkenteni lehet. (jelenleg: foglalkoztatott havi bruttó bére x hónap x 0,39 tb.)
e./ Kutatás és kisérleti fejlesztés:

A kutatás és kisérleti fejlesztés saját közvetlen költségeként elszámolt összegének 20%-ával
csökkenthető az adózás előtti eredmény.
f./ Társasháztól kapott bevétel:

A társasházak közös tulajdonában lévő helyiségek hasznosítása esetén az adóalany a
társasház, amelynek az érvényes adókulcs szerinti szerinti forrásadót kell megfizetnie (a
személyi jövedelemadó tv. szerint). Így az ilyen bevételből való részesedés eredmény-
csökkentő tételként történő elszámolása a kétszeres adóztatás elkerülését szolgálja.
g./ Képzőművészeti alkotások vásárlása:

A képzőművészeti alkotások beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi
beruházások értékének 0.002%-ával csökkenthető az adózás előtti eredmény.
h./ Legalább 50%-ban csökkent munkaképességűek alkalmazása

esetén személyenként havonta 3000 Ft.-tal csökkenthető az adóalap
i. / Alapítványi befizetés, adomány:

 teljes összege, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 %-a,
 a befizetés másfélszerese, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a kiemelten
közhasznú szervezet támogatása esetén IGAZOLÁS
 az előző kettő mértéke együtt nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény 25%-a.
j./ Egyéb eredményt csökkentő tételek

pl.: a szövetekezetek tulajdonábakerült kárpótlási jegyek hasznosítása stb.
Az első példában szereplő BT -ről a következő egyéb adataink vannak.

Részesedése van egy vállalkozásban, amelytől osztalékot kapott (bevételként számolta el)
320 000,- Ft
Korábbi munkanélkülit foglalkoztatott, akinek éves munkabére 450 000,- Ft
Egyéb költségként elszámolt reprezentációs költsége 41 000,- Ft
Adott évben képzett céltartalék különbözet (ráfordításként elszámolt.) 50 000,Ft.
(Ez évre eső elhatárolt vesztesége 250 000,-Ft.)

Adó törvény szerinti amortizáció 100 000,-Ft.
Egy fő szakmunkástanulót foglalkoztat egész évben(12 h )
Fizetett adóbírság 52 000,-Ft.
Visszatérített társasági adó (bevételei között elszámolta) 70 000,-Ft.
Kutatási munka elszámolt költsége 200 000,-Ft.
A fenti adatok alapján mennyivel csökkenthető az adózás előtti eredmény?(csak a vastagított
adatokkal számoljon!)
Adózás előtti eredmény 2 120 000 Ft

csökkentő tételek:
1. kapott osztalék 320 000
2. munkanélküli foglalkoztatása. 175 500
3. szakmunkástanuló 72 000
4. társasági adó visszatérítés 70 000
5. elhatárolt veszteség 250 000
6. kutatási költség 40 000
Összes (ismert) adóalapcsökkentő: 927 500
2. Az adózás előtti eredményt növelő tételek
A korrekciós kötelezettség magyarázata az, hogy a szt. értelménben minden gazdasági

eseményt rögzíteni (könyvelni) kell, ezzel szemben az adótörvény bizonyos kiadásokat nem
ismer el vagy csak meghatározott mértékig és feltételek mellett ismer el költségnek. (az
eredményt növelő tételeknek ez a legnagyobb csoportja, jellemző példáit a tv. 3. sz.
melléklete tartalmazza) Más esetekben az eredménynövelő tételként való előírás retorzióként
a készpénzzel történő számlakiegyenlítések korlátozását, visszaszorítását, vagy a
vállalkozások közötti (esetenként személyes összefonódást is takaró) kapcsolatok
kihasználásával az eszközök ingyenes vagy irreálisan alacsony áron való átadásának ,
apportálásának eredményt csökkentő hatását igyekszik korlátok közé szorítani. (Az eszköz
alacsony ellenértéke ugyan bevétel, de ezzel szemben ráfordításként az addig még el nem
számolt értékcsökkenési leírás áll)
a./ Reprezentációs túllépés:

A vállalkozás természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem adózott
reprezentációt csak az éves árbevétele 05%-ig számolhat el. Az ezen felüli reprezentációs
költség adóalap növelő tétel.
b./ 6 millió forint beszerzési ár feletti személygépkocsinál:

A javítási, karbantartási, biztosítási költségeinek (kivéve a kötelező felelősségbiztosítást) az
elszámolt értékcsökkenési leírásnak a beszerzési árnak a 6 millió feletti hányadára jutó része
adóalapnövelő tétel.
Egy kft 10 millió Ft.-ért vásárolt egy személygépkocsit. Az év során 200 000,- Ft. javítási
költség merült fel, amit a számla kiegyenlítésekor szabályosan lekönyveltek. Mennyivel
kell megnövelnie az adóalapját?
6 millió = 0,60 10 millió tehát 60% az adótörvény által elismert javítási hányad, ez esetben
(200 000 x 0,40) 80 000 forinttal meg kell növelnie az adóalapját
c./ 30 000, Ft. feletti beszerzési értékű kiselejtezett tárgyi eszköz

nyilvántartási értéke, amennyiben a selejtezés ténye megfelelő dokumentumokkal nincs hitelt
érdemlően alátámasztva.
d./ Továbbképzési költség

is adóalapnövelő tétel, a ta. tv. nem engedi a költségként való elszámolást, kivéve a
munkaviszonyban álló, a személyesen közreműködő tag és a választott tisztségviselő
továbbképzésének költségeit.
e./ Hivatali, üzleti utazás címén elszámolt, de valójában személyes szükségleteket szolgáló
kiadás.:
Ha az útvonal, úticél, tartózkodási idő, szakmai és szabadidőprogram aránya, stb. alapján
megállapíthatóan az elszámolt utazás részben vagy egészben személyes szükségeletre
fordítódott, akkor adóalap növelő tételként kell figyelembevenni.
f./ Egyszeres könyvitelt vezetőnél a kapott előleg

(a fizetett előleg csökkentő tényezőként számolható el)
g./ Ráfordításként elszámolt adóhiány, bírság, büntetés

(kivéve az önellenőrzéshez kapcsolódó kiadások)
h./ Készpénzes számlakiegyenlítés:

Ha a számlakiegyenlítés összege meghaladja a külön törvényben rögzítettértékhatárt (jelenleg
1 millió forint), a számla ÁFA nélküli értékének 20%-a adóalapnövelő tétel.
i/. Kölcsönkorlát:
A kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyleteknél, ha a kapott kölcsön meghaladja a saját
tőke négyszeresét, e mértéken felüli kölcsönösszegre jutó kamattal meg kell növelni az
adóalapot.
h./ Vagyonátértékelési különbözet:

A gazdasági társaság, szövetkezet átalakulása esetén a saját tőke növekményének megfelelő
vagyonátértékelési különbözet (az átértékelési különbözettel az átalakulás évében és az azt
követő két évben egyenlő arányokban kell növelni az adózás előtti eredményt)
i./ Tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek értékesítése, apportálása

esetén, ha bevétel kevesebb a könyv szerinti érték 50%-ánál, az ellenérték és a könyv szerinti
érték különbözete.
j./ Visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatás,
juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés, utólag adott, nem számlázott engedmény (a

jelenlegi szabályozás szerint mindezek osztaléknak minősülnek, márpedig osztalékot csak
adózott eredményből lehet fizetni, ez a magyarázata az eredményt növelő tételként való
előírásnak) A korrekciós kötelezettség aló kivétel a belföldi székhelyű alapítványnak,
közalapítványnak nyújtott támogatás és a közérdekű kötelezettségvállalás, ha ezek egyébként
megfelelnek a törvényi előírásának (az alapítvány a törvényben felsorolt célokat szolgálja és
azadományozó célja nem a közvetlen vagy közvetett vagyoni előnyszerzés), de még ez
esetekben is korlát: ha a nyújtott támogatás meghaladja az adózás előtti eredmény 20%-át, az
e mértéken felüli összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt.
k./ Térítés nélkül átadott eszközök

(immateriális javak, tárgyi eszközök, értékpapírok, forgóeszköz, befektett pénzügyi
eszköznek minősülő részesedés) könyv szerinti értéke (kivéve kis összegű ajándék,
mintakollekció )
Az adótörvény abban az esetben, ha az átadás ingyenes nem ismeri el az addig még el nem
számolt értékcsökkenési leírás, vagy, pl. egy értékpapír könyv szerinti értékének
ráfordításként való elszámolását, így a könyvelési tételt érvényteleníti azzal, hogy
adóalapnövelő tényezőként veszi figyelembe. (Kivétel: alapítvány, közalapítvány, közérdekű
kötelezettségvállalás céljára történő ingyenes átadás)
A példában szereplő BT. adatai alapján sorolja fel az 1. Példa folytatása

adóalapot növelő tényezőket.
Megoldás
Növelő tényezők.
Adóbírság 52 000
Reprezentációs túllépés:
41 0000 - (4 560 000 x 0,005)=18 200
3. Az adózás előtti eredményt pozitív és negatív irányban is befolyásoló

tényezők.
A szt. nemzetközi normáknak megfelelő, alapelveket megfogalmazó, választási lehetőséget

felkínáló szemlélete ütközik az adótörvény adóalapot védő törekvéseivel.Ez okozza a pozitív
és negatív irányban is módosító tételeket. A kétirányú korrekciós kötelezettséget az elemi
matematika oldaláról közelítve lehet a legkönnyebben megjegyezni. Az eredmény a bevétel és
ráfordítás különbsége. A számviteli törvény szerint elszámolt ráfordításokat úgy lehet
korrigálni, hogy ezen összegeket az adózás előtti eredményhez hozzáadom. Ezzel egyidejűleg
az adótörvény szerint számított ráfordításokat az eredményből levonom. Így megszűnik a két
törvény különböző szemléletéből adódó eredménybefolyásoló hatás.
a./ Értékcsökkenési leírás:

Az adózás előtti eredményt növeli a szt.szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás ha
ez a magasabb összeg és csökkenti a ta. törvény szerint számított értékcsökkenési leírás. (A
korrekció fő szabálya: mindig az alacsonyabb amortizációs költség számolható el)
b./ Értékvesztés
Az adózás előtti eredményt növelni kell a szt. előírásainak megfelelően ráfordításként
elszámolt értékvesztéssel és csökkenteni kell a nyilvántartott értékvesztésnek a ta. törvény
előírásai szerint kiszámított hányadával. A módosítás tétel a készletekkel és bizonyos
pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos. (A vállalkozások árukészletét, befektetéseit a piac
időről időre leertékéli, pl. megváltozik a divat, ennek megfelelően az értékvesztést
könyvelniük kell, és ráfordításként elszámolhatják. A ta.tv. az adóalapot védi amikor
korrekciós kötelezettséget ír elő.)
E = N x F: I
ahol E = elszámolt értékvesztés

N = nyilvántartott értékvesztés
F = a könyvviteli nyilvántartás szerinti nyitó érték + adóévi beszerzés, előállítás, befektetés
záró érték
I = a könyvviteli nyilvántartás szerinti nyitó érték + adóévi beszerzés, előállítás, befektetés
A számítást értelemszerűen minden eszközcsoportra külön-külön kell elvégezni . A fő

eszközcsoportok:
1. készletek
2. tulajdonnal járó befektetések
3. egy éven túli lejáratú értékpapírok
A Bankár kft értékpapírállománya (ezer Ft.) 3. Pékda
Alapadatok 1997 A B C D E Összes
részvények
Nyilvántartott értékvesztés 250 300 450 - - 1 000
január 1-én
Nyitó érték 2 500 6 000 2 250 - - 10 750
Vásárlás - - - 2 500 - 2 500
értékesítés 2 500 - - - - 2 500
Tárgyévben elszámolt - 600 - - - 600
értékvesztés
Záróérték 0 5 400 2 250 2 500 - 10 150
Nyitóérték 1998 0 5 400 2 250 2 500 - 10 150
Vásárlás - - - - 2 500 2 500
Értékesítés 5 400 - 5 400
Tárgyévi értékvesztés - - 250 - - - 250
Záróérték 0 0 2 000 2 500 2 500 7 000
Számolja ki az adóalapkorrekciót csoportos és egyéni nyilvántartás esetén
Elszámolható adóalapkorrekció csoportos nyilvántartás esetén: Megoldás

1997-ben az adózás előtti eredményt
növeli csökkenti
a tárgyévben elszámolt értékvesztés 234
a nyilvántartott értékvesztés
azaz 600 felhasználásra eső része
egyenleg: +366
csökkentés: E=N x F/I
N (nyilvántartott értékvesztés)=1000
F(nyitóérték+vásárlás-záróérték) =10750+2500-10150=3100
I (nyitóérték+vásárlás)=10750+2500=13250
E( adóalapcsökkentésként elszámolható értékvesztés)=1000 x 3100/13250 =233,96=234
1998-ban:
Az adózás előtti eredményt
növeli: a tárgyévben elszámolt csökkenti 610
értékvesztés.250 a nyilvántartott értékvesztés
felhasználásra eső része
egyenleg -360
csökkenti:
N=1000+600-234=1366
F=10150+2500-7000=5650
I=10150+2500=12 650
E=1366 x 5650/12650=610
Adóalapkorrekció egyedi nyilvántartás esetén:
Az 1997. I.1-én az eszközcsoportra nyilvántartott értékvesztéssel egyenlő részletekben

csökkentheti az adózás előtti eredményét 1997. december 31.-én, 1988. december 31.-én és
utoljára 1999. december 31.-én.
Az 1997 évi adólapjának kiszámításánál
adózás előtti eredményt
növeli csökkenti
B részvény tárgyévi értékvesztése:600 az 1997.jan.1-én nyilvántartott
értékvesztés 1/3-a:333
egyenleg + 267
1998-ban az adózás előtti eredményt

növeli csökkenti
A C részvény tárgyévben elszámolt az 1997.jan.1-én nyilvántartott
értékvesztése, azaz 250 értékvesztés 1/3-a: 1000/3=333
a B értékpapír eladása miatt annak
nyilvántartott értékvesztése 600
c./ Céltartalék
(Ráfordításként elszámolt céltartalék adóalapnövelő, TA tv. szerinti céltartalék
adóalapcsökkentő)
A SZT. lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás saját elhatározása alapján céltartalékot
képezzen várható veszteségei és várható kötelezettségei (pl. garanciális kötelezettségek,
végkielégítések ) fedezésére. A céltartalék képzése az adott évi adózás előtti eredmény
terhére, egyéb ráfordításként való elszámolással történik, tehát az adott év kimutatott
eredményét csökkenti.A következő év végi záráskor (mérlegkészítéskor) az előző év végén
képzett céltartalékot meg kell szüntetni (egyéb bevételként kell elszámolni) és az új
helyzetnek megfeleően új céltartalékot lehet képezni
A TA törvény ezt a szabályozást is korrigálja, az adóalap védelme érdekében pontosan
meghatározza, hogy milyen összegű céltartalék vehető figyelembe.
A TA szerint elismert céltartalék mértéke a kétségessé vált követelések összegének:

- 2 %-a, 90-180 napos késedelem esetén
- 5%-a, 181-360 napos késedelem esetén
- 25%-a, 360 napon túli késedelem esetén.
Az adóév eredményének terhére képzett, ráfordításként elszámolt céltartaléknak a fenti

mértékeket meghaladó részével az adózás előtti eredményt növeli kell.
A céltartalékképzéssel kapcsolatos másik eredménymódosítás ahhoz kapcsolódik, hogy az
előző évben képzett céltartalékot a jelenlegi évben meg kell szüntetni. (bevételként
elkönyvelni). E tétellel szemben adózás előtti eredményt csökkentő tételként lehet
figyelembe venni a megelőző évben a céltartaléknak eredményt növelő tételként számításba
vett, az adótörvény által megengedett mértéket megladó részét.
A környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére adómentesen képezhető céltartalék, annak

növekménye is eredményt csökkentő tétel.
Az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozások nem élhetnek a szt. céltartalékképzési

lehetőségével, így esetükben erdményt csökkentő tételként az adótörvény által lehetővé tett
mértékben képzett céltartalék jelenik meg mindössze.
4. Példa
Egy Kft.Kft a határidőn túli követelései és várható kötelezettségei miatt (korkedvezményes

nyugdíj, környezetvédelmi kötelezettségek) céltartalékot képez. (1995-ben nem volt
céltartaléka)
Adatok millió forintban:
Jogcím 1996 1997

Céltartalék összesen 1 200 1 800
Követelésekre 450 750
Kötelezettségekre 750 1 050
- korkedvezményes nyugdíj 350 450
- környezetvédelmi kötelezettségekre 400 600
Követeléseknél a késedelem
- 90-180 napos 150 250
-181- 360 napos 100 200
- 360 napon túli 200 300
Adózás előtti eredmény 20 000 30 000
Hogyan kell az adóalapkorrekciót kiszámítani?
Adókorrekció számítása: Megoldás

Az adótörvény szerint képeztő céltartalék
1996-ban: 150 x 0,02 + 100 x 0,05 + 200 x 0,25=58
1997-ben: 250 x 0,02 + 200 x0,05 + 300 x 0,25=90
Könyvelési tételek
Megnevezés Egyéb bevétel egyéb ráfordítás
1996.XII.31 1 200
1997. XII.31 1 200 1 800
Adóalapkorrekció 1996-ban: eredményt

növeli csökkenti
1 200 58
400
egyenleg +742
Adóalapkorrekció 1997-ben:
Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben képzett céltartalék adótörvény által
megengedett mértékét meghaladó része:1 800 - 90=1 710
Csökkenti az élőző évi céltartalék adótörvény feletti része és a környezetvédelmi céltartalék
növekménye:
1 200- 58=1 142 600-400=300 eredményt

növeli csökkenti
1710 1142
200
egyenleg+368
1996 1997
adózás előtti eredmény 20 000 30 000
adóalapkorrekció + 742 + 368
adóalap 20 742 30 368
d./ Behajthatatlan követelés

Az adózás előtti eredményt növelni kell a hitelezési veszteség címén ráfordításként elszámolt
összeggel és csökkenteni kell az adótörvény szerint behajthatatlan követelésnek elismert
összeggel.
A vállalkozás a követelések minősítése alapján számolja el ráfordításként a hitelezési
veszteséget. A TA törvény szerint behajthatatlan követelésnek minősül:- az öt éven túli, un.
elévült követelés- csődeljárás esetén az egyezségi megállapodásban rögzített elengedett
követelés,- felszámolási eljárásban a felszámoló írásos nyilatkozata alapján várhatóan meg
nem térülő követelés,
- a ki nem egyenlített követelés dokumentumokkal igazolható összege, ha a kötelezett nem
lelhető fel
e./. Termőföld és erdő értékesítéséből származó bevétel

Az adózás előtti eredményt módosítása lényegében részben vagy egészben adómentessé teszi
az ilyen bevételt. Pontosabban: Az érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termőföld
és erdő értékesítése esetén az eredményt csökkenti az ellenértékként kapott összeg és növeli a
nyilvántartott megváltási árúk könyv szerinti értéke.
A példa megadott adatai alapján mostmár a teljes adóalap - 1.‘.Példa folytatása

korrekciót végezze el.
Az adóalapkorrekció: (1000 Ft.) Megoldás
csökkentő növelő
kapott osztalék 320 reprezentáció túllépés 18,2
munkanélküli tb. járuléka 175,5 céltartalék különbözet 50
amortizáció adó tv. szerint 100 amortizáció számv. tv. szerint 140
szakmunkástanuló 72 bírság 52
társasági adó visszatérítés 70
elhatárolt veszteség 250
kutatás (20%) 40
összesen 1 027,5 + 260,2
Korrigált adóalap: 2120-1027,5+260,2=1 352,7
2.2.3. A számított és fizetendő társasági adó
a./ Az adó mértéke
A korrigált adóalap 18%-a a társági adó.
Példa:Számítsuk ki az 1.4. példák társasági adóját.

1.. példa:
Korrigált adóalap: 2120-1027,5+260,2=1 352,7
Társasági adó: 1352,7 x 0,18= 243,486 ezer forint
Megoldás
4.. példa 1996 1997
adózás előtti eredmény 20 000 30 000
adóalapkorrekció + 742 + 368
adóalap 20 742 30 368
társasági adó (18%) 3 733,56 5 466,24
b./ Adómentesség
Szűk kört érintő speciális esetekben nem kell megfizetni a társasági adót.
Ha alapítványnak, társadalmi szervezetnek a vállalkozási tevékenységből elért bevétel nem
haladja meg az adóévi összes bevétele 10%-át , de maximum 20 millió forintot.,
Adómentes továbbá a közhasznú társaság víztársulat adóalapjának olyan aránya, amilyen
arányt képvisel a közfeladatként végzett tevékenység bevétele az összes bevételben.
Az önkéntes biztosítópénztár adómentes, ha a vállalkozásból származó bevételes az összes
bevétele 20%-a alatt marad.
c./ Adókedvezmények
Általános érvényű, széles körben érvényesíthető adókedvezményt a TA nem tartalmaz.

Létezik a nagyvállalkozások 1 milliárd Ft. beruházáshoz kötött adókedvezménye, valamint a
kiemelt térségekben, vállalkozási övetezetekben megvalósított beruházásokhoz kapcsolódó
adókedvezmény, de ezeknek a kedvezményeknek az igénybevétele is további (a törvényben
rögzített) feltételekhez kötött.
 A kötelezően befizetett kamarai díj fele, de maximum 10 ezer Ft. levonható az adóból
 10 éven át 100%-os adókedvezményt kap az elmaradott térségekben 3 milliárd Ft.,

vagy bárhol 10 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósító
cég.
d./ Adóelőleg
A társasági adó alanya is köteles adóelőleget fizetni, ennek mértékét az adózó maga állapítja
meg, az előző évi társasági adó összegével megyezően, az adóév július 1-től a következő év
június 30-ig terjedő időszakra.
Minden év december 20-ig ki kell egészíteni az adóév során befizetett adóelőlegeket a várható
fizetendő társasági adó összegére. (kivéve az egyszeres könyvvitelt vezető adózót és a
külföldi vállalkozót. )
Az adóelőlegfizetés gyakorisága a bevallott adó nagyságától függ:

- ha ez meghaladja az évi 3 millió Ft.-ot, havonta egyenlő részletekben
- ha nem éri el a 3 millió Ft.-ot, negyedévente, egyenlő részletekben kell
az adóelőleget megfizetni.
Ennél kedvezőbb adóelőlegfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági és

erdőgazdálkodási vállalkozásokra.(ld. tv. 26.$ (8))
2.2.4. Osztalékadó
A TA 1997-től sajátos új adónemmel az osztalékadóval bővült. Sajátosságát az adja, hogy az

osztalékban részesülő belföldi vállalkozások eleve mentesülnek az osztalékadó
megfizetésétől, csak a magánszemélyekeknek és a külföldi vállalkozásoknak kell
megfizetniük, és ez utóbbiaknak is csak akkor, ha a nyereséget nem fektetik be újra
Magyarországon, hanem kiviszik az országból.
Az osztalékadó kulcsa 20%, az adó alanya az, aki az osztalékban részesül. A

készpénzkifizetés ill. a vagyonkimenekítés korlátozására építettek be azt a szabályt, hogy a
belföldi cégek részére juttatott osztalékból (mentességük ellenére) is le kell vonni az
osztalékadót akkor, ha a kifizetést készpénzben kérik vagy külföldi pénzintézetnél vezetett
bankszámlára utaltatják át. Az ilyen esetekben levont osztalékadót az osztalékban részesülő az
adóbevalláskor visszaigényelheti.
A törvény értelmében osztaléknak minősül:

 a társaság adózott eredményéből a tagnak, tulajdonosnak kifizetett részesedés,
vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg,
 a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás (kivéve a jogszabály vagy
államközi megállapodás alapján nyújtott támogatást), az elengedett kötelezettség, a más
által átvállalt tartozást is beleértve
 jogutód nélküli megszűnéskor a vagyonfelosztás szerint realizált vagyoni részesedés
 átalakuláskor a vagyonmérleg szerint realizált vagyoni részesedésnek a befektetés
számivetelben kimutatott könyv szerinti értékét meghaladó része
 a jegyzett tőke leszállításakor a kivont vagyoni értéknek a megszünt befektetés
ráfordításként elszámolt értékét meghaladó része.
3. Közvetett adók
3.1. Az általános forgalmi adó (ÁFA)
3.1.1./ Általános jellemzők:
Az ÁFA általános adó, amely minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik. (kivéve az alanyi
és tárgyi adómentességet). Forgalmi típusú adó, mivel az áruértékesítést terheli. Indirekt adó,
az adó áthárítható a vevőre, az adófizető és az adóviselő különválik. Nettó jellegű adó, csak a
hozzáadott értéket terheli. Fogyasztói adó, mivel a forgalmi fázisok összes adóterhét a végső
felhasználó fizeti meg.
a./ Az adó alanya
Az adó alanya minden természetes személy, jogi személy, bármilyen szervezet, ha

belföldi termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással vagy külkereskedelemmel saját nevében,
rendszeresen jövedelemszerzési céllal foglalkozik. (kivételek: áruminta, természetbeni
adomány alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, kisértékű ajándék, sajtó
kötelespéldánya, termék ingyenes átadása törvényi kötelezettség alapján).
b./A tv. területi hatálya
A törvény hatóköre belföldre terjed ki, beleértve a vámszabad területeket és vállalkozói

övezeteket is.
c./ Az adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje
Az adófizetési kötelezettség az értékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,

illetve az egyszerűsített számla kibocsátásának napján keletkezik. A kötelezettség nem függ
attól, hogy a vevő az ellenértéket ténylegesen kiegyenlítette-e. Pénzforgalmi szemléletű
könyvvezetésnél maximum 60 nap halasztás lehetséges, hogyha a vevő nem fizetett (a
részletes szabályokat l. ÁFA tv. 16-20 §.) Az adó tényleges befizetésének határidejét az
adózás rendjéről szóló törvény rögzíti.
3.1.2. Adómentességek: tárgyi és alanyi adómentesség
Az ÁFA törvényben az adómentesség nem jelent kedvezményt, az addig felszámított adó

terhét az adóalany viseli, nem tudja áthárítani. Az adómentességnek két formája van:
a./ Tárgyi adómentesség:
Az ÁFA törvény bizonyos tevékenységi területekre adómentességet ír elő. Ezen területek:
 közösségi célú tevékenységek, pl.: oktatási, sport, egészségügyi, ellátás (a teljeskörű

felsorolást a tv.2.sz. melléklete tartalmazza)
 vámmentes import (kivételekkel, pl. apport, kérelemre engedélyezett vámmentesség)
 a vámkedvezményes utas és ajándékforgalom
 az áru továbbítás, raktározás, bérmunka, ideiglenes behozatal jogcímén vámkezelt
termékimport
A tv.által kijelölt körben az adómentesség helyett nem választható adókötelezettség.!

(kivéve: szerzői jogvédelem alá eső szellemi alkotások eredeti szerzői által végzett rendszeres
bevételszerző tevékenység, illetve könyvtári szolgáltatás, de az adókötelezettség választása
legalább két adóévre szól.)
b./Alanyi adómentesség:
Az adókötelezettség helyett választható az alanyi adómentesség, ha a vállalkozás:

 belföldi székhelyű, és
 előző évi tényleges és tárgyévi várható árbevétele 2 millió Ft. alatt van
(mezőgazdasági tevékenységnél nincs értékhatár)
Az alanyi és tárgyi adómentesség előnye a kisebb adminisztrációs teher, valamint a vevő

számára egy kedvezőbb árkalkuláció lehetősége, amely piaci előny.
Hátránya az, hogy az előzetesen felszámított ÁFA nem igényelhető vissza. A kibocsátott
számlákban ÁFÁ-t feltüntetni nem szabad, (ha ÁFA-s számlát bocsát ki, az adót saját maga
köteles megfizetni). A számlákon az „ adómentes” megjelölést kell alkalmazni.
Az ÁFA kötelezettséget az adóhatóságnál be kell jelenteni, a bejelentéskor az adómentesség

választásáról is nyilatkozni kell.
3.1.3. Az ÁFA lényege
a./ Az ÁFA alapja:
Az adóalap a teljesítményért járó ellenérték, amelynek
 részét képezik az árkiegészítések, támogatások, különböző adók (kivétel ÁFA) és

járulékos költségek (ügynök, biztosítási díj, k özlekedési költségek, stb.)
 nem része: árengedmény, árleszállítás címén elengedett összeg, más javára beszedett
összeg
 bizományosi értékesítésnél:
 vételi megbízásnál az adóalap része a bizományosi díj
 eladási megbízásnál nem része
 Az adóalapot csökkenti az engedmény címén visszatérített összeg, visszavett

göngyöleg betétdíja, a teljesítés meghiúsulása miatt visszatérített összeg.
 A teljesítményért járó ellenérték helyett a forgalmi érték az adóalap, ha az ellenérték

aránytalanul alacsony és munkaviszony , megbízási jogi, tulajdonosi viszony áll fenn az
adóalannyal, továbbá csere vagy nem pénzbeni ellenérték esetén.
 A termékimportnál: az adóalap a vámérték, növelve a vám, a vámkezelési díj,

illetékek összegével és egyéb járulékos költségekkel.
 Szolgáltatásimportnál a külföldről vagy külföldtől igénybevett szolgáltatások külföldi
számlája.
 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás (saját rezsis beruházás) esetében pedig
az
előállítási költséget kell az adó alapjául venni.
b ./ÁFA mértéke:
Megnevezés Adókulcs %-ban
általános adókulcs 25
pl.:villanyáram, gőz, víz, egészségügyi eszközök, 12
könyv, folyóirat stb.(teljes körű felsorolásukat ld.
tv.1.sz. melléklet)
termékexport (vámszabadterület is beleértve), 0
humán gyógyszerek és gyógykészítmények
Fontos tudni, hogy a 0 kulcs nem adómentesség, az előzetesen felszámolt ÁFA

visszaigényelhető!
AFA adóalany egyéni vállalkozó adatai: (nettó áron) 1. Példa

Január: Nettó ár ÁFA kulcs
1. anyagköltség 480 000 25
2- gépbeszerzés 240 000 25
3. értékesítés bevétele 720 000 25
Számítsa ki az ÁFA-t és a bruttó árat!
Sorszám ÁFA Bruttó ár Megoldás

1 120 000 600 000
2. 60 000 300 000
3.
4.
180 000
32 130
900 000
300 000 
c./Példa a hozzáadott érték típusú adózásra*
Megnevezés nettó ÁFA felszámítot Bruttó Bruttó előzetesen Egyenleg

eladási kulcs tÁFA eladási vételi ár felszámított (befizetés/
ár ár ÁFA visszaigénylés)
Alapanyag 200 25 50 250 - 0 +50
Féltermék 400 25 100 500 250 50 +50
Késztermék 1200 25 300 1500 500 100 +200
Nagykereskedele 1600 25 400 2000 1500 300 +100
m
Kiskereskedelem 2000 25 500 2500 2000 400 +100
* Hozzáadott érték= felhasznált élőmunka költsége (bérköltség + közterhei), amortizáció,

egyéb bérjellegű költség és közterhei, kamatköltség és nyereség
d./ Az ÁFA tipikus előfordulása:
 felszámított (vagy fizetendő) ÁFA:

 vevőszámlák
 belső számlák (saját termék vagy szolgáltatás vállalkozáson belüli felhasználása)
 import
 előzetesen felszámított (vagy előzetes) ÁFA:

 szállítók számlái
 belső számlák
 import
Mindkét kategóriában lehetnek ÁFA-körbe nem tartozó bevételek vagy kiadások (termőföld
értékesítése, árfolyamnyereség, gazdasági társaság értékesítése, stb)
Az ÁFA szempontjából figyelembe kell venni néhány sajátos tényezőt.:
 Az import esetén a fizetendő ÁFÁ-t a vámhatóság veti ki, de előzetes ÁFA-ként az

adóhivatallal szemben számolható el.
 A belső számlák ÁFÁ-ja a felszámítással egyidejűleg helyezhető levonásba.
 A szállítók számláiban szereplő ÁFA (a törvényben meghatározott kivételekkel)
automatikusan levonásba helyezhető ( a számlán szereplő adatok helyességéért mindig a
számla kibocsátója felel).
 Az apport, lízing, és részletre történő értékesítésnél az adófizetési kötelezettség a
tulajdonba vagy birtokba adáskor kelekezik (mindig amelyik korábban következik be).
 Ha a beszerzés egyszerűsített (ellenértéket és adót egy összegben tartalmazó) számával
történik, a vevő számítja ki az adó összegét (a feltüntetett felülről számított adókulcs
segítségével).
Alulról számított adókulcs felülről számított adókulcs (egyszerűsített számla)

0% 0..
100+0 0%
12% 12
100+12 10,71%
25% 25 .
100+25 20%
Az előző számítás alapján válaszoljon: 1. Példa folytatása

1. Mennyi a vállalkozó ÁFA fizetési kötelezettsége
2. A fenti összegből mennyi előzetesen felszámolt ÁFA-t vonhat
le?
Megoldás
Megnevezés előzetes ÁFA felszámított ÁFA
anyagköltség 120 000
gépbeszerzés 60 000
értékesítés 180 000
értékesítés (12%) 32 130
Összes 180 000 212 130
+ 212 130
- 180 000
+ 32 130 befizetendő ÁFA (32 000, Ft)
AFA adóalany egyéni vállalkozó adatai: (bruttó áron) 2.. példa

Január: bruttó ár ÁFA kulcs
1. anyagköltség 600 000 25
2- gépbeszerzés 300 000 25
Mennyi az ÁFA fizetési kötelezettsége (havi bevalló)?
Megoldás
Megnevezés előzetes ÁFA felszámított ÁFA
600 000 x 0,2 120 000
300 000 x 0,2 60 000
900 000 x 0,2 180 000
300 000 x 0,1071 32 130
Összes 180 000 212 130
+ 212 130
- 180 000
+ 32 130 befizetendő ÁFA (32 000, Ft)
e./Az adó levonása
Az előzetesen felszámított ÁFA levonható:
Az adóalany jogosult az általa felszámított (fizetendő) ÁFA összegéből levonni a neki

előzetesen felszámított , rá áthárított ÁFA összegét és csak a (pozitív vagy negatív)
különbözetet rendezi az adóhatósággal.
Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele:
 az adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, egyszerűsített számla, nyugta,

határozat, belső számla, egyéb okirat). A jogszabály alapján le nem vonható előzetes
ÁFÁ-t elkülönítetten kell nyilvantartani.
Az általános szabálytól eltérően nem vonható le (nem igényelhető vissza) az előzetes

ÁFA:
 alanyi és tárgyi adómentességnél,

 személygépkocsi beszerzés (vásárlás, lízing) esetén , kivéve a továbbértékesi célú
beszerzést,
 személytaxi (helyi és távolsági) igénybevételénél,
 ha tételes költségelszámolás helyett költségátalányt számolnak el (pl.:
személygépkocsi használatánál fenntartási javítási költségként 3 Ft/km)
 ha az egyéni vállalkozó a tételes átalányadózást választja (ez esetben az import, tárgyi
eszközök kivonása, ingyenes átadása, megszűnés, és apport kivételével ÁFA
nyilvántartási, bevallási, fizetési kötelezettsége nincs)
 a gazdasági tevékenységből kivont, térítésmentesen átadott terméknél (kivéve

alapítványnak, vagy közérdekű kötelezettségvállalás címén történő természetbeni
adományt)
 üzemanyag beszerzés esetén (kivéve továbbértékesítési célt)
 ha a számla értéke meghaladja az 1 millió forintot és kiegyenlítése készpénzben
történik
 olyan termék beszerzésénél, amire a különbözet szerinti adózást alkalmazták
 1997. január 1.-től nem igényelhető vissza a leírt követelésekre jutó adó sem.
Néhány esetben az ÁFA tv. a szükséges dokumentumok megléte esetén lehetővé teszi az adó
levonását, az előzetes ÁFA elszámolását:
 Természetes személynél a vállalkozási tevékenység megkezdése előtti legfeljebb 3
évvel a vállalkozáshoz szükséges beszerzéseket terhelő adó
 Gazdasági társaságnál (az alapításkor szerzett nem pénzbeni betét, hozzárjárulás adója
Az adólevonási jog keletkezésének időpontja: a számlán (egyszerűsített számlán, számlát

helyettesítő okmányon) a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. A számlát ki nem
egyenlítő, de adólevonási jogával élő vevővel szembeni rendelkezés: kezesként felel (az
előzetes ÁFA összegéig és a számla tényleges kiegyenlítéséig) az adó megfizetéséért. Az
adótartozás összegét az adóhatóság nemcsak az eladótól, hanem a (nem fizető) vevőtől is
követelheti.
Ha az adóalany adómentes és adóköteles tevékenységet is végez, a levonható ÁFA

megállapítható:
 elkülönített számlák alapján
 arányosítással.
Az arányosítás képlete:
Adóköteles tevékenység nettó (ÁFA nélküli) értéke

LH=--------------------------------------------------
Adóköteles tevékenység nettó értéke + Adómentes tevékenység
A kapott százalékos arány alapján számítható ki és vonható le az előzetesen felszámolt ÁFA
Egy Kft. április havi adatai: 3.Példa

Beérkező számlák (nettó áron)
1. - Anyagbeszerzés adóköteles tevékenységhez 2 200 000
2. - Állóeszközbeszerzés adóköteles tevékenységhez 600 000
3. - Cégautó beszerzés 2 500 000
4. - Anyagbeszerzés adóköteles és adómentes tevékenységhez 800 000
Kimenő számlák (nettó ár)
5. - Export 1 000 000
6. - Termékértékesítés belföldre 1 200 000
7. - Adómentes értékesítés 650 000
Végezze el az április havi ÁFA elszámolását
Megoldás
Befizetendő ÁFA: 1200 000 x 0,25= 300 000
Levonható ÁFA: 2 200 000 x 0,25= 550 000

600 000 x 0,25= 150 000
Arányosítás: 0,7719
1 000 000+1 200 000
1 000 000+1 200 000+650
000=
Levonható: 800 000 x 0,25 x0,7719= 154 380
Levonható összesen = 854 380
Visszaigényelhető ÁFA = 554 380
f./ Az ÁFA megfizetése és visszaigénylése

Fizetési kötelezettség:
negyedévente, illetve, ha az éve nettó módon számított fizetendő ÁFA (befizetés-

visszaigénylés egyenleg) 1 millió Ft. felett van havonta (a negyedévet, ill. tárgyhót követő
hónap 20. napjáig.)
Visszaigénylés: ha az előzetes ÁFA meghaladja a felszámított ÁFA-t, a különbözetet az

adóhatóság csak az alábbi feltételek esetén térít vissza:
 az összesített adóalap az adóév elejétől, (vagy a bejelentkezés időpontjától kezdődően
időarányosan ) eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
 a tárgyi eszköz beszerzések ÁFÁ-ja (saját beruházást is beleértve) 100 000,-Ft.-tal
meghaladja a ( szintén göngyölítetten számított) fizetendő ÁFÁ-t.
Egyéb esetekben a következő (negyedévi, havi adóelszámolási időszak(ok) ban kell
beszámítani a negatív adóegyenleget.
g./ Különleges eljárások az ÁFA megállapítására:

A megjelölt tevékenységeknél az általános eljárás helyett választható különleges eljárás is, de
ez esetben az előzetes ÁFA nem számolható el. Különleges szabályok vonatkozhatnak az
alábbiakra:
 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás: ha az évesbevétel 4 millió Ft. alatt van, és

mezőgazdasági tevékenység kivételével más gazdasági nem tevékenységet nem folytat, a
fizetendő ÁFA átlagadókulcsa 6,8%.
 Mezőgazdasági termelés: nem ÁFA köteles, (kivéve a termékimport) de a vissza nem
igényelt ÁFA ellentételezésére a felvásárló adóalany a felvásárlási áron felül un.
kompenzációs felárat köteles fizetni (amit saját tevékenysége szempontjából előzetes
ÁFA-ként vehet figyelembe). Mértéke: mezőgazdasági termékeknél 12%, állat és állati
eredető termékeknél 7 % (ld. ÁFA tv. 4. sz. melléklet.)
 Bolti kiskereskedelem.: az értékesítéshez igazodó sajátos számítási mód (képlete ld.
ÁFA tv. 5.sz. melléklet)
 Különbözet szerinti adózás:(használt termékek, műalkotás, régiség értékesítése,
árverezése esetén, ha a vétel adófizetésre nem kötelezettől vagy különbözet szerint
adózótól történik. Különbözet szerinti adózás: adóalap a beszerzsi és eladási ár
különbözete.
 Idegenforgalmi tevékenység: adóalap az árrés, adókulcs 25 %.
Az alábbi feladatban egymást követő forgalmi fázisok 4. példa

szerepelnek. Minden fázisban 25% az ÁFA kulcs.
Számítsa ki a hiányzó adatokat!
adóval növelt ÁFA
eladási ár Előzetesen
Felszámított felszám. Fizetendő
1.Alapanyagtermelés 250 -
2. Félkésztermék 125
3. Késztermék 2250
4. Kiskereskedelem 500 50
Megoldás
ÁFa
 Adóval növelt felszámított előzetesen fizetendő
eladási ár felszámított
1. Alapanyag 1 250 250 - 250
2. Féltermék 1 875 375 250 125
3.Késztermék 2 250 450 375 75
4.Kisker 2 500 500 450 50
3.2. A fogyasztási adó és a fogyaszói árkiegészítés
A fogyasztási adót kell fizetni a nem ezüst nemesfémből készült termékek, személygépkocsi,
kávé, és szőlőbor értékesítése után. Az ÁFA-hoz hasonlóan indirekt adó, amely a fogyasztóra
áthárítható. A fogyasztási adónak e mellett importszabályozó funkciója is van.
Az adó alanya: mindazon vállalkozás, amely a fogyasztói adóról szóló törvény 1. sz.
mellékletében felsorolt termékek rendszeres értékesítését, importálását végzi. Esetenként a
vámmentes import is fogyasztási adó köteles (ld. tv. 1. § (4))
A fogyasztási adó mértéke :adókulcsos

Adóalap százalékos adónál:
 saját termelés és bérmunka esetén nettó ellenérték

 továbbértékesítésnél, az ÁFA nélküli vételár
 importnál, apportnál a vámérték
 reprezentációs célú felhasználásnál beszerzési ár vagy nettó ellenérték
Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni
Sorszám A termék megnevezése Fogyasztási adó mértéke

1. Nem ezüst nemesfémből készült termék, 35
nemeskő-ékszer, csiszolt kövek,
nemeskövek , nem ezüst nemesfém
egyéb ékszerek, és termékek,
ékszeralkatrészek
2/a Személygépkocsi 1600 cm-ig 22
(katalizátoros, elektromos üzemű
kivételével)
2/b Személygépkocsi 1601 cm3-től 32
(katalizátoros, elektromos üzemű
kivételével)
2/c Személygépkocsi, katalizátoros, 10
elektromos üzemű 1600 cm3-ig
2/d Személygépkocsi, katalizátoros, 20
elektromos üzemű 1601 cm3-től
3 Pörkölt kávé, valódi kávékivonat 12
4 Szölőbor - likőrbor kivételével, 18 11
térfogatszázalék tényleges
alkoholtartalomig
Az adófizetés módja: önadózás, illetve a termékimportnál kivetéses adózás
A fizetendő adóból levonható (visszaigényelhető ) adó esetei:

 export, reexport
 visszáru
 kötelezően előírt tartalékkészletbe helyezés
 közvetlen alapanyagként való felhasználás,(kivéve ételhez, cukrászipari
termékehez
való felhasználást)
A fenti esetekben a teljesítés napjától (számlával igazoltan) a fogyasztási adó levonható

illetve visszaigényelhető.
A fogyasztói árkiegészítés
Mindazok akik hatósági áras különjárati autóbusz- szolgáltatást, külön törvényben

szabályozott menetrend szerinti vasúti vagy közúti személyszállítást, illetve belvízi
személyszállítást, vagy révközlekedést végeznek (kivétel bérlet, bérletvásárlás) fogyasztói
árkiegészítést igényelhetnek.
Az árkiegészítés alapja: kedvezményes személyszállítás esetén az ÁFÁ-val növel díjbevétel ,

illetve a 70. évüket betöltött magyar állampolgárok, fegyveres erők tagjai, képviselők
ingyenes utazási miatti bevételkiesés megtérítésére az ÁFÁ-val növelt teljes díjtétel.
Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe:
Sorszám Megnevezés fogyasztói árkiegészítés

mértéke
1. 50%-os vasúti,-távolsági autóbusz, és 100%
személyhajózási kedvezmény
2. 67.5%-os vasúti -és távolsági autóbusz 208%
kedvezmény
3. 90%--os vasúti, -és távolsági autóbusz 900%
kedvezmény kedvezmény
4. Tanulók vasúti bérlete 900%
5. 70-en felüliek, fegyveres erők tagjai, 8%
országgyűlési képviselők
6. Tanulók távolsági autóbusz kedvezménye 614%
7. Hatósági áras különjárati autóbusz forgalom 20%
8. 7O-en felüliek, fegyveres erők tagjai, 3.5%
országgyűlési képviselők távolsági
autóbuszközlekedése
9. Helyi tanuló és nyugdíjas bérletjegy, 208%
révközledési bérletjegy
10. 70-en felüliek, fegyveres erők tagjai stb. 5%
ingeyenes helyi közlekedése
3.3. A jövedéki adó
A jövedéki termékcsoportra a fogyasztási adóhoz hasonló jövedéki adófizetési kötelezettséget

ír elő a törvény.
A jövedéki termékek:
 ásványolaj
 alkoholtermék
 sőr
 pezsgő
 köztes alkoholtermék
 dohánygyártmány
A jövedéki adó alanya: a jövedéki terméket előállító, importáló, valamint az adómentes

felhasználó
Az adóhatóság: A Vámhivatal
Az adó alapja: A jövedéki termékek döntő hányadánál az adómértéknél megjelölt

mennyiségi
egység
Az adó mértékét: a különböző termékcsoportokban a Jövedéki adóról és a jövedelmi
termékek forgalmazásának különös szabályairóé szóló tv. rendelkezik.
A jövedéki adót vissza lehet igényelni:
ha az importáló a terméket visszaszállította külfödre,

vagy ha a terméket adómentes célra használják fel.
4. Egyéb adók
4.1. Gépjárműadó
Sajátos vagyonadó, amelyet belföli gépjárművekre illetve külföldön nyilvántartott
gépjárművekre vetnek ki.
a./ Belföldi gépjárművek adója

A belföldi gépjárművek (belföldi rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű)
adóját a helyi önkormányzatok állapítják meg.
A belföldi gépjárművek adónemei is mértékei a következőek.
A gépjárműadó alapja Megállapítható

adómérték
A gépjármű saját tömegének minden megkezdett 400-800

100 kg-ja után, tehergépkocsi az önsúly és raksúly
50%-a után
Ft/év
A motorkerékpár, lakópótkocsi, lakóautó, sátras 2 000-5 000
utánfutó után, Ft/év
Ideiglenes forgalmi engedélyű gépjármű (az 2 000
adómentes időszakot követően),Ft/minden
megkezdett hónap
Adómentesek:
 költségvetési szervek, egyházak, büntetésvégrehajtási vállalatok autói
 társadalmi szervek, alapítványok gépkocsijai (ha nem fizettek társasági adót)
 helyi és helyközi tömegközlekedés.
 ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépkocsik (30 nap)
 motorkerékpár 250 cm3 alatt
 mozgáskorlátozottak autója 1 db
 muzeális jármű
 kommunális célú gépkocsi
 mezőgazdasági vontató
 nemzetközi egyezmény alapján adómentesített gépkocsi
Adómentesség: elektromos, gázüzem és katalizátor esetén 50%
tehergépkocsi esetén kombinált szállításkor 20-50%
A gépjárműadót a tulajdonos bevallása alapján a helyi önkormányzat veti ki.
b./ Külföldön nyilvántartott gépkocsik adója:
Adóalany: az üzembentartó
Adókötelezettség keletkezése:
 személyszállításnál az adómentes időszak (60 nap) leteltét követő nap

 tehergépjárműnél: Magyarországra belépéskor

Adókötelezettség megszünése:
 Magyarország elhagyása
 vámzár alá helyezés
 belföldi rendszámot kap
 igazoltan használhatatlanná válás esetén
Adómentesség:
 személyszállító 60 nap/év
 nemzetközi segélyszállítmány
 nemzetközi szerződés alapjánt kombinált auszállításnál
Adómérték:
Személyszállításnál Teherszállításnál
50 Ft/nap a Magyarországon 3 Ft/árutonna km

tartózkodás ideje alapján (3 x összsúly x km)
Adónyilvántartás és adómegállapítás a Vámhivatal feladat (az adót a szállítmányozási vállalat

átvállalhatja)
4.2. Helyi adók 3
A magyar Alkotmány biztosítja az önkormányzatok jogát az adóztatásra. Ez a jog annyiban

korlátozott, hogy a helyi adó maximumát és az adóztatás szabályait külön törvény
szabályozza.
Az adómegállapítási jog kitejed: az adónemek közötti választásra, adott adónemek
bevezetésére, mértékének (az adott kereteken belüli ) meghatározására, mentességek,
kedvezmények adására.
Az adómegállapítási jogot korlátozzák továbbá azon előírások melyek,
- megtiltják az adótöbbszörözést (egy adótárgyra csak egyfajta adót lehet kivetni)
- a vagyoni típusú adóknál az adó alapját egységesen kell meghatározni
- a törvényi mentességeket az önkormányzat nem szűkítheti,
- a fővárosi közgyűlés által beveyetett adót a kerületi önkormányzat nem vezetheti be,
- az évközi adórendelet-módosítás a naptári éven belül nem növelheti az adóalanyok
adóterheit.
4.22. A helyi adók fajtái:
 Építményadó, telekadó (vagyoni tipusú adók)

 Kommunális adója
 Helyi iparűzési adó
 Idegenforgalmi adó
a:/ A vagyoni tipusú adók
Építményadó (lakás és nem Telekadó (beépítetlen

lakás céljára szolgáló) földrészlet)
Az adó alanya
 - a tulajdonos (a naptári év első napján)
 - több tulajdonos esetén tulajdoni hányad alapján
 - közös helyiségnél a közösség
3
Kászült dr. Herich Gzörgy Adótan I. c. múvének felhasználásával
Adómentesség
 szükséglakás,  építési tilalom alatt álló telek,

 szociális, egészségügyi nevelési,  közlekedési tevékenység terület (autóbusz
oktatási intézmény céljaira szolgáló tároló)
épület,  építmény rendeeltetésszerű használtához
 költségvetési szerv egyház tulajdona, tartozó rész,
 állattartást szolgáló épület, tárolók,  szociális, egészségügyi , gyermekvédelmi ,
 házadó mentes új építésű lakások, stb. oktatási stb. intézmény, költségvetési szerv,
egyházi építményhez tartozó telek,
 erdő művelési ágú telek,
 védő terület
Az adó alapja
 hasznos alapterület m2 vagy  telek m2 vagy

 korrigált forgalmi érték  korrigált forgalmi érték
Az adó mértéke
 900 FT/ m2 vagy  200 Ft/m2 vagy

 korrigált forgalmi érték 3%-a  korrigált forgalmi érték 3%-a
b./ A Kommunális adó
Az adó alanya
Magánszemély Vállalkozó
az építmény tulajdonosa, vagy a bérleti
joggal rendelkező
Az adó alapja
Az adótárgyak száma A foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai

létszáma
Az adó mértéke
 max 12 000 Ft/ adótárgy/év  max 2 000 Ft/fő/áv
A kommunális adót az adóhatóság (önkormányzat) fizetési meghagyásban közli.

Adóelegfizetési kötelezettség is van, aminek mértékét szintén fizetési meghagyásban közlik.
c./ Az idegenforgalmi adó
Az adó alanya:
 nem állandó lakos és legalább egy
vendégéjszakát eltölt
 az a magánszemély, akinek üdülője van
Adómentességek:
 18 év alatt és 70 év felett
 egészségügyi szociális intézményben ellátott
 munkaviszony, vállalkozási tevékenzség, tanuló,
szakmunkás, szolgálati kötelezettség esetén
 üdülő tulajdonosa, bérlője és családtagjaik
Adóalap:
 megkezdett vendégéjszakák száma vagy
szállásdíj
 hasznos alapterület
Adómérték (maximum):
 300 Ft/fő/nap vagy 4%
 900 Ft/m2/év
A kommunális adót az üzemeltetőnek, üdülőt fenntartónak, vagy szállásadónak kell beszednie

és befizetnie.
d./ Iparűzési adó
Az adó alanya :
iparűzési tevékenységet végző vállalkozó
Adómentes:
törvényi adómentesség nincs
Az adó alapja:
az értékesített termék, illetve szolgáltatás nettó
árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési
értékével és az alvállalkozói tevékenység értékével
Az adó mértéke:
Maximum 1,2%
vagy ideiglenes tevékenység esetén 5000 Ft/nap
átalány
5. Társadalombiztosítás4
5.1. Általános jellemzés
A társadalombiztosítási ellátás az Alkotmány szerint ma is döntően állami kötelezettség. A

társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek -az adótól eltérően- jogosultságot jelentenek
társadalombiztostási szolgáltatások igénybevételére. A társadalombiztosítás kiterjed a
betegségi, anyasági, baleseti ellátására valamint a nyugdíj ellátásra. (Vö.:
Társadalombiztosítási ellátások c.tábla) Az utóbbi években jelentősen változó
társadalombiztosítási rendszerben egyre nagyobb jelentősége lesz az állami ellátási rendszer
mellett a különböző nyugdjpénztárak és az önsegélyező egészségbiztosítási pénztárak
szolgáltatásainak.
Társadalombiztosítási
ellátások
Egészségügyi ellátás Nyugellátás
Egészségügyi szolgáltatás Saját jogú nyugdíj hozzátartózói nyugdíj
Táppénz Öregségi nyugdíj Özvegyi nyugdíj
Terhességi, gyermekágyi Rokkantsági Végkielégítés

segély nyugdíj
Öregségi járadék Árvaellátás
Munkaképtelenségi Özvegyi járadék

járadék
Szülői nyugdíj
a./ Társadalombiztosítási szervezet
A társadalombiztostási szervezetet 1993 óta két önkormányzat alkotja:
 Nyugdíjbiztosítási önkormányzat
 Egészségbiztosítási önkormányzat
Az önkormányzatok hatáskörébe a társadalombiztosítási feladatok irányítása, ellátása,

végrehajtása, valamint az elkülönült vagyonnal való gazdálkodás tartozik.
4
A tásadalombiztosításra vonatkozó szabályokat a vállalkozások szempontjából ismertetjük
b./ A biztosítottak köre
A társadalombiztosításról szóló törvény meghatározza a biztosítottak körét. Erre a körre vállal

az állam ellátási kötelezettséget, és ezzel párhuzamosan erre a körre vonatkozik a
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség is.
Atársadalombiztosításról szóló tv. értelmében a biztosítottnak az számít, aki a

társadalombiztosítási ellátások mindegyikére (vö.: táblán ) jogosult . Ennek megfelelően
biztosítottak:
 Munkaviszonyban állók
 Szövetkezeti tagok
 A közkereseti-, és betéti társaság tevékenységében közreműködő természetes személy
illetve a rendszeres munkát végző segítő családtagja,
 A Korlátolt felelősségű társaság tagja, aki nem munkaviszony, nem megbízásos jogviszony
keretében végez munkát,
 Egyéni vállalkozó, és a rendszeresen közreműködő segítő családtag
 Szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül.
 Bedolgozó, megbízási jogviszony, felhasználói szerződés és vállalkozói szerződés alapján
létrejött jogviszonz keretében dolgozó, ha a jövedelme eléri a tárgzhónapot megelőző
hónnap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át (1998. január 1.-től 19
500 Ft.)
Nem terjed ki a biztosítás:

 Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra,
 Gazdasági társaságok munkát nem végző tagjaira,
 Gazdálkodó szervvel tanulószerződést nem kötött szakképző iskolai tanulókra,
 Mezőgazdasági kistermelőkre és őstermelőkre,
 Külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkvégzőre,
 Külföldi részvételű társaság által Magyarországon foglalkoztatott külföldi személyekre.
(Külön szerződéssel szerezhetnek jogosultságot a társadalombiztosítási ellátásokra)
5.2. A társadalombiztosítási kiadások fedete
A társadalombiztosítási kiadások fedezésére a társadalombiztosításról szóló törvény fizetési

kötelezettséget ír elő a munkáltatók és a munkavállalók számára.
5.2.1. A munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége:
A társadalombiztosításról szóló tv. többféle fizetési kötelezettséget ró a munkáltatókra.
1. A munkáltató minden biztosított után 24% nyugdíjjárulékot és 15%-os

egészségbiztosítási járulékot, összesen 39%-ot köteles fizetni. (Ezen járulékokat a
bérköltséghez hasonlóan a vállalkozó költségként elszámolhatja) A járulék mértéke 1999.
- 2000.-ben 1-1 % ponttal csökken. (38, illetve 37%-ra)
2. A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a vállalkozás 10%-os baleseti járulékot
fizet.
3. A biztosítottak után a munkáltató 1998. február 1-től 2100 Ft/hó (70 Ft/nap) egészségügyi
hozzájárulást köteles fizetni. (több munkaviszony esetén csak egyszer)
4. A biztosítottak munkáltatója a dolgozó megbetegedése esetén a táppénzhez 30%-át
hozzájárulás címén befizeti.
a./. A járulékfizetés alapja:
 A társas vállalkozásban a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem,

 Egyéni vállalkozónál az SZJA tv. szerinti vállalkozói kivét,
 Átalányadózónál az átalányadó összegét meghatározó jövedelem,. de legalább a
tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér.
 Tételes átatlányadózónál a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér
Az adókhoz hasonlóan minden adóköteles jövedelem egyben tb. köteles is. Természeteses az
adómentesen kifizethető természetbeni juttatások tb. vonzata sincs. Szűk körben a tb. tv.
felsorol járulékalapot nem képező jövedelmeket:
 A foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, és a szociális

ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
 A foglalkoztató önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta befizetett
összeg azon része, amely nem haladja meg az érvényes minimálbér 115%-át,
 A felsőoktatásban tanulók képzési idejük alatti intézményüktől kapott munkadíj (de
maximum: a hallgatói normatíva 2-szerese )
5.2.2. A biztosított járulékfizetési kötelezettsége
1998. január 1-től a biztosítottak választhatnak a társadalombiztosítási nyugdíj és a

magánpénztári nyugdíj-ellátás közül.
A biztosítottak kötelesek minden jövedelmük után 7%-os, magánnyugdíjpénztári tagként 1%-

os nyugdíjjárulékot és 3%-os egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezen járulékokat a kifizető
a biztosított nyilatkozata alapján a kifizetendő jövedelemből (az adóelőleghez hasonlóan)
levonja és a társadalombiztosítási illetékes szervnek befizeti. (Az SZJA tv. szerint a 7%-os
nyugdíjbiztosítási befizetések 25%-a adókedvezményként érvényesíthető.) A
járulékfizetésnek nemcsak alsó, hanem felső határát is megszabja a tv. Felső határ jelenleg:
napi 4290 Ft. (a tervezett egy naptári évre jutó bruttó átlagkereset kétszerese)
(ezen felüli jövedelmek után már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni,
természetesen a magánnyugdíjpénztári befizetésekre ez nem vonatkozik)
5. 3. A vállalkozások társadalombiztosítással kapcsolatos

kötelezettségei
 Bejelentési kötelezettség
Az egyéni és társas vállalkozás a vállalkozói igazolvány átétele illetve a megalakulás utáni 15

napon belül köteles a telephelye/lakhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz
bejelentkezni. A bejentkezéskor a vállalkozó/vállalkozás nevét, székhelyét, a megalakulás,
illetve vállalkozói igazolvány átvétele időpontját, társas vállalkozásnál a képviseltre jogosult
személy adatait is be kell jelenteni.
 Tb. kifizetőhely létrehozása
(akkor kötelező, ha a foglalkoztatottak száma eléri a 100 főt.)
 A járulék megállapítása, levonása, befizetése
 Nyilvántartások vezetése, adatok megőrzése
A társadalombiztosítási kötelezettségek elmulasztása szankciókat von maga után.

A következő tábla a tb. fizetési kötelezettséget foglalja össze. 5
5
Készült a HVG Társadalombiztosítás 1998. c. különszáma alapján
Ki Státusz 39%-os tb járulék 7%-os nyugdíjjárulék, 3%-os egészségbiztosítási 10%-os Egészség-ügyi

magánpénztári tagnál az 1%-os járulék baleseti járulék hozzájárulás
járulék+6%-os tagdíj (nincs érték- ( 2100 Ft.)
alapja értékhatár alapja értékhatár határa)
alapja értékhatára
Munkaviszonyban, legalább heti 36 órai adóköteles — adóköteles felső::napi 4290 adóköteles felső: napi — igen
egyéb jogviszonyban munkavégzés jövedelem jövedelem Ft. jövedelem 4290 Ft.
álló biztosított
további 36 óra adóköteles — adóköteles felső: együtt napi — — — nem
feletti munkavégzés jövedelem jövedelem 4290 Ft.
nyugdíj melletti adóköteles — — — — igen
munkavégzés jövedelem
Társas vállalkozó "Főállású adóköteles alsó: adóköteles alsó: minimálbér adóköteles alsó és — igen
jövedelem minimálbér jövedelem felső:4290 Ft jövedelem felső
Nyugdíjas — — — — — — adóköteles igen
jövedelem
Legalább 36 órás adóköteles — adóköteles — — — — nem
munkaviszonyban is jövedelem jövedelem
van
Nappali tagozaton adóköteles — adóköteles felső korlát adóköteles felső korlát — igen
tanul jövedelem jövedelem jövedelem
Egyéni adóköteles — adóköteles — adóköteles — — igen
vállalkozóként is jövedelem jövedelem jövedelem
biztosított
Egyéni vállalkozó "Főállású" vállalkozói alsó és felső vállalkozói alsó és felső vállalkozói alsó és felső — igen
kivét kivét kivét
Nyugdíjas — — — — — — vállalkozói igen
kivét
Legalább 36 órás vállalkozói — vállalkozói felső vállalkozói — — nem
munkaviszonyban is kivét kivét kivét
van
Nappali tagozaton vállalkozói — vállalkozói felső vállalkozói felső — igen
tanul kivét kivét kivét
Tartalomjegyzék
A VÁLLALKOZÁSOKAT TERHELŐ ADÓK ÉS ADÓJELLEGÜ FIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉGEK
1. BEVEZETÉS AZ ADÓZÁSBA
1.1. AZ ADÓZTATÁS CÉLJA
1.2. FONTOSABB ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK
1.3. AZ ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA
a./ Egyenes vagy közvetett adók:
b./Az adó felhasználás szerint lehet általános adó vagy céladó.
c./ Az adók felhasználásuk alapján lehetnek:
d./ Az adó mértéke szerint megkülönböztetünk:
e./ A közgazdasági funkció szerint csoportosítva::
f./ A vállalkozási tevékenység folyamatában játszott szerep alapján az adók vagy
2. JÖVEDELEMADÓK
2.1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)
2.1.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS. A MAGYAR SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ-

RENDSZER FŐ SAJÁTOSSÁGAI
a./ Az SZJA alanya (a törvény hatálya):
b./ Az adóköteles jövedelmek az adózás jellege szerint lehetnek:
c./Az adóköteles jövedelem típusai eredete szerint származhat
2.1.2./ AZ ÖSSZJÖVEDELEM ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA:
a./ A jövedelem megállapítása
b./ Nem bevétel, adómentes bevétel
c./ Költségtérítés
d ./Adóalapcsökkentési jogcímek
e./Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése:

f./ A nyugdíj, és ösztöndíj adójának levonása
g./Adójóváírás
h./ A külföldön megfizetett adó beszámítása
í./ A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye
j./ Az összevont jövedelem adóját csökkentő kedvezmények
k./ Rendelkezés a befizetett adó felhasználásáról
l./ Adót növelő tételek
2.1.3. ADÓELŐLEGFIZETÉSI SZABÁLYOK (ADÓELŐLEG LEVONÁS)
a./ Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem adóelőlege
b./Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege
b. Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege
c./ Kifizető adóelőleglevonása önálló tevékenység esetén
2.1.4. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
a./ A vállalkozói jövedelem adózási szabályai (VSZJA)
b./ Az átalányadózás
c./ A tételes átalányadózás
2.1.5. EGYES KÜLÖNADÓZÓ (LINEÁRIS ADÓKULCCSAL ADÓZÓ)

JÖVEDELMEK:
a./Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem:
b./Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
c ./Kisösszegű kifizetés
2.1.6. EGYES KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
a./ Külföldről származó jövedelem adózása
b./ A mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó adózási szabályok
c./ Személygépkocsihasználat költségei (SÉMA)
2.2. A TÁRSASÁGI ADÓ (TA)
2.2.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
a./ A társasági adó alanyai:

b./ Az adóalap:
c./ A társasági adó megállapításának sémája
d./ Az adózás előtti eredmény korrekciója
2.2.2. AZ ADÓALAP MEGHATÁROZÁSA (D./PONT KIFEJTÉSE)
1. Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek:
a./ Elhatárolt veszteség:
b./ Kapott osztalék:
c./ Gyakorlati szakképzésben való részvétel:
d./ Sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló tovább-foglalkoztatása, vagy korábban
munkanélküli személy foglalkoztatása:
e./ Kutatás és kisérleti fejlesztés:
f./ Társasháztól kapott bevétel:
g./ Képzőművészeti alkotások vásárlása:
h./ Legalább 50%-ban csökkent munkaképességűek alkalmazása
i. / Alapítványi befizetés, adomány:
j./ Egyéb eredményt csökkentő tételek
2. Az adózás előtti eredményt növelő tételek
a./ Reprezentációs túllépés:
b./ 6 millió forint beszerzési ár feletti személygépkocsinál:
c./ 30 000, Ft. feletti beszerzési értékű kiselejtezett tárgyi eszköz
d./ Továbbképzési költség
e./ Hivatali, üzleti utazás címén elszámolt, de valójában személyes szükségleteket szolgáló kiadás.:
f./ Egyszeres könyvitelt vezetőnél a kapott előleg
g./ Ráfordításként elszámolt adóhiány, bírság, büntetés
h./ Készpénzes számlakiegyenlítés:
i/. Kölcsönkorlát:
h./ Vagyonátértékelési különbözet:
i./ Tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek értékesítése, apportálása
j./ Visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatás,
k./ Térítés nélkül átadott eszközök

3. Az adózás előtti eredményt pozitív és negatív irányban is befolyásoló tényezők.
a./ Értékcsökkenési leírás:
b./ Értékvesztés
c./ Céltartalék
d./ Behajthatatlan követelés
e./. Termőföld és erdő értékesítéséből származó bevétel
2.2.3. A SZÁMÍTOTT ÉS FIZETENDŐ TÁRSASÁGI ADÓ
a./ Az adó mértéke
b./ Adómentesség
c./ Adókedvezmények
d./ Adóelőleg
2.2.4. OSZTALÉKADÓ
3. KÖZVETETT ADÓK
3.1. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)
3.1.1./ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK:
a./ Az adó alanya
b./A tv. területi hatálya
c./ Az adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje
3.1.2. ADÓMENTESSÉGEK: TÁRGYI ÉS ALANYI ADÓMENTESSÉG
a./ Tárgyi adómentesség:
b./Alanyi adómentesség:
3.1.3. AZ ÁFA LÉNYEGE
a./ Az ÁFA alapja:
b ./ÁFA mértéke:
c./Példa a hozzáadott érték típusú adózásra*
d./ Az ÁFA tipikus előfordulása:
e./Az adó levonása

f./ Az ÁFA megfizetése és visszaigénylése
3.2. A FOGYASZTÁSI ADÓ ÉS A FOGYASZÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS
3.3. A JÖVEDÉKI ADÓ
4. EGYÉB ADÓK
4.1. GÉPJÁRMŰADÓ
a./ Belföldi gépjárművek adója
b./ Külföldön nyilvántartott gépkocsik adója:
4.2. HELYI ADÓK
4.22. A helyi adók fajtái:
a:/ A vagyoni tipusú adók
b./ A Kommunális adó
c./ Az idegenforgalmi adó
d./ Iparűzési adó
5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
5.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS
a./ Társadalombiztosítási szervezet
b./ A biztosítottak köre
5.2. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIADÁSOK FEDETE
5.2.1. A MUNKÁLTATÓK JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE:
a./. A járulékfizetés alapja:
5.2.2. A BIZTOSÍTOTT JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
5. 3. A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOS ÍTÁSSAL KAPCSOLATOS

KÖTELEZETTSÉGEI

Adózás, 1998-As, Tördelt

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Adózás, 1998-As, Tördelt

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A vállalkozásokat terhelõ adók és adójellegü fizetési kötelezettségek 1

A vállalkozásokat terhelő adók és adójellegü fizetési

1.1. Az adóztatás célja

A társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése elképzelhetetlen az ehhez szükséges

Az adó ilymódon olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös

1.2. Fontosabb adózási alapfogalmak

a./ Az adó alanya

Az adókötelezettség bármely felsorolt részének elmulasztása, vagy a jogszabályoknak nem

1.3. Az adók csoportosítása

Az adók többféle csoportosítása ismeretes. A legfontosabb csoportosítási szempontok az

a./ Egyenes vagy közvetett adók:

Az indirekt vagy közvetett adó lényege, hogy áthárítható. Fajtái:

 az általános forgalmai adó (ÁFA)

b./Az adó felhasználás szerint lehet általános adó vagy céladó.

c./ Az adók felhasználásuk alapján lehetnek:

A helyi adók a jogszabályi keretek között az Önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, a

d./ Az adó mértéke szerint megkülönböztetünk:

e./ A közgazdasági funkció szerint csoportosítva::

f./ A vállalkozási tevékenység folyamatában játszott szerep alapján az adók vagy

 vagy a a termelési tényezô használatot (munkaerô, föld),

A vállalkozásokat terhetô adók és adójellegű befizetések1

2.1. A személyi jövedelemadó (SZJA)2

2.1.1. Általános jellemzés. A magyar személyi jövedelemadó-rendszer fő

Az személyi jövedelemadó általános, egyenes, közvetlen, nem áthárítható adó. Az

a./ Az SZJA alanya (a törvény hatálya):

Az adóalany jellemzően magánszemély: mégpedig

 belföldi magánszemély, belföldről, és külföldről származó jövedelme

Néhány esetben az adóalany a kifizető/munkáltató, nemcsak az adó vagy adóelőleg

Az adókötelezettség minden jövedelemre kiterjed függetlenül annak eredetétől.

A belföldön keletkező jövedelem származhat:

· munkaviszonyból, egyéb jogviszonyból, megbízásos jogviszonyból,

A külföldről származó jövedelem keletkezhet:

· külföldi illetőségű munkáltatóval megbízóval létesített jogviszony alapján külföldön

b./ Az adóköteles jövedelmek az adózás jellege szerint lehetnek:

Az összevonásra kerülő jövedelmek a progresszív sávos adókulcsok alapján adóznak, míg a

c./Az adóköteles jövedelem típusai eredete szerint származhat

A tevékenység jellege szerint lehet önálló (egyéni vállalkozás, lakás bérbeadás,

2.1.2./ Az összjövedelem adójának megállapítása:

a./ A jövedelem megállapítása

A többi esetben a bevételnek csak bizonyos része adóköteles jövedelem:

A bevétel - költség = Jövedelem

Ez a szabály általában az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapítására

A költségek a bevételekből döntően kétféle módszerrel vonhatók le:

- diktált hányad alapján - tételes költségelszámolással (számlával igazoltan)

1. Az adózónak minden jövedelmének költségelszámolására ugyanazt a módszert kell

(A költségelszámolás szabályait a tv. 3. sz. melléklete tartalmazza)

Magyar Bálint éves munkabére 800 000 Ft 1.Példa

b./ Nem bevétel, adómentes bevétel

10. A kapott hitel, kölcsön visszatérített adóelőleg, adó

A költségtérítés sajátos bevétel. Nem önálló tevékenység esetén a költségtérítéssel szemben

A SZJA tv. az adóköteles jövedelem (adóalap) csökkentésére néhány sajátos lehetőséget

e./Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése:

Nem kell bevallania a bevételnek nem minősülő adómentes jövedelmeket, az ingóság

Az összevont adóalap adójának kiszámítása az adótábla segítségével történik:

f./ A nyugdíj, és ösztöndíj adójának levonása

Az 1. példában kiszámoltuk az adózó éves adóköteles 1.Példa folytatása

A 2. példában Kiss Borbála egyetemi hallgatónak a már 2.Példa folytatása

A munkaviszonyban állók ( kizárólag a munkabér után) sajátos adókedvezményben

h./ A külföldön megfizetett adó beszámítása

í./ A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye

Az adókedvezmények közül 1998. január 1.-től külön kiemelhető ez a speciális kedvezmény,

j./ Az összevont jövedelem adóját csökkentő kedvezmények

Az összevont jövedelem adóját sokfajta kedvezmény csökkenti. Az alábbi tábla a jelenleg