ÁHT ZH - KÉRDÉSEK

Neves külföldi közgazdászok

 Ronald Coase:
 Nobel-díjas: 1991.
 Brit közgazdász.
 Az intézményi kérdéseket rendezte: Mi történik egy szervezeten belül.
 Douglass North:
 Nobel-díjas: 1993.
 Az intézmények számítanak: „Institutions matter”.
 Intézmény: Minden olyan tényező, ami hatással van a gazdasági döntésekre.
 Oliver Williamson:
 Nobel-díjas: 2009.
 A szabályok, normák jelentőségét hangsúlyozta  Nagy hatással volt az 1980-
1990-es évekre (de csak elméletben).
 A mindennapok gyakorlatába kevésbé szűrődtek át.

Neves magyar közgazdászok

 Kautz Gyula:
 Meghatározta az államgazdaság fogalmát (1885).
 A dualizmus kiemelkedő közpénzügyi gondolkodója.
 Államgazdaság tárgya: A közhatalom rendelkezésére álló anyagi javak és
gazdasági értékek.
 Klug Emil és Soltész Adolf:
 1917: Állami bevételek szaporítása.
 Régi adónemek  Nincs harmónia a modern korral.
 Nehéz eligazodni.
 Magyary Zoltán:
 A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusa.
 Költségvetési jog kialakulása, elmélete, gyakorlata.
 Az első vh. után célja az államgazdaság újjászervezése.
A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó főbb makrogazdasági tényezők és
államháztartási kapcsolatuk

A makrogazdasági tényezők az adott országban zajló gazdasági folyamatokat jellemzik, és

meghatározzák az államháztartás helyzetét.
Nemzetgazdasági összjövedelem mérése:
 GDP: Bruttó hazai termék.
 GNP: Bruttó nemzeti termék.
 GNI: Bruttó nemzeti jövedelem.
 NDP: Nettó hazai termék.
 NNI: Nettó nemzeti jövedelem.
Gazdasági növekedés: Újratermelés bővülésének mértéke. Az a jó növekedés, amely nem
okoz költségvetési, külkereskedelmi egyensúlytalanságot. Legfontosabb az éves GDP
mértéke, hogy nőtt vagy csökkent az adott évben.
Infláció: A pénz általános értékvesztése. Folyamatos áremelkedés, a pénz elértéktelenedése.
Leggyakrabban használt mérőszáma a fogyasztói árindex. 3 fajtája van:
1. Kúszó infláció.
2. Vágtató infláció.
3. Hiperinfláció.
Fizetési mérleg: A külgazdasági egyensúly helyzetét mutatja be. A nemzetgazdaság összes
szereplőjének a nemzetközi kapcsolatokból az adott évben keletkező bevételét, kiadását
tartalmazza. Két részből áll:
1. Folyó fizetési mérleg.
2. Tőke- és pénzügyi mérleg.

Az államháztartás helyzetét jellemző mutatók

Jövedelemcentralizáció Jövedelem újraelosztás

 Az állam által elvont jövedelmek  A befolyt jövedelmek az állami
összértéke. feladatellátás finanszírozásának forrásai.
 A közfeladatok ellátását szolgálja.  Az állam általában többet oszt újra, mint
 A GDP százalékában határozzák meg amennyi jövedelmet centralizál.
 (nemzetközi gyakorlat).

Az államháztartási hiány:
 Az elvont és az újra eloszlott jövedelem közötti különbség.
 GDP százalékában adják meg.
 Mértékét 3 % alatt kell tartani a Maastrichti Egyezmény alapján.
 Az EU számítási módszere: ESA 95  A kormányzati szektor mérlege.
 Államháztartás hiánya  Lakosság nettó megtakarítása
Külföldi erőforrások bevonására van szükség.
Az államadósság:
 Az államháztartás felhalmozott tartozásai, mindig belföldieknek vagy külföldieknek
tartozik.
 Csak az államháztartás hiánya szerint nőhet.
 A GDP százalékában adják meg: Célszerű, ha 60% alatt stabilizálódik.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv.

 2012. jan. 1-jén lépett hatályba.

 2 alrendszert különbözetet meg:
1. Központi: Elkülönített állami pénzalapok, TB.
2. Önkormányzati.
 Pénzforgalmi szemlélet: A bevételeket és a kiadásokat a pénzforgalmi teljesülésükkor
kell számba venni.
 Megerősítette a kötelezettségvállalás előírásait.
 A költségvetési tervezésen van a hangsúly.
 Szűkíti az „összevonások” felhasználási körét.
 Igyekeznek csökkenteni a felesleges munkaterhet, kiadásokat, és a bürokráciát.

A magyar államháztartás alrendszerei

Központi Önkormányzati
 Az állam  Helyi önkormányzatok
 Központi költségvetési szerv  Helyi és országos nemzetiségi
 Tv. által besorolt köztestület önkormányzatok
  Jogi személyiségű társulások,
kistérségi társulások
Elkülönített állami
TB  Térségi fejlesztési tanács
pénzalapok
 Általuk irányított költségvetési
szervek

Az államháztartás fogalma
Közgazdasági értelemben: A közfeladatok ellátását finanszírozó és ehhez centralizációt
végrehajtó gazdálkodási rendszer (Nem pontos: Mi közfeladat?, Milyen szervezet tartozik
államháztartási körbe?).
Feladat-megközelítés: A társadalmi-gazdasági életben való állami szerepkörvállalás
gazdálkodási és pénzügyi oldala.
Államháztartási gazdálkodás: Minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát
hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.
Szervezeti megközelítés: Azok a szervezetek, amelyek az államháztartás részét képezik, és
amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait kell alkalmazni.

Az államháztartás alapelvei
 Egységesen kell kezelni az adott jogterületet.
 Nyilvánosság elve: A társadalmi ellenőrizhetőséget biztosítja.
 A tervezés és elszámolás alapelvei:
 A költségvetés alapján történő gazdálkodás elve.
 A programozás elve.
 A teljesség elve.
 A valódiság elve.
 Az egységesség és áttekinthetőség elve.
 A globális fedezet elve.
 A bruttó elszámolás elve.
 A részletezettség elve.
 A költségvetési források felhasználása során követendő alapelvek:
 Felhasználási kötöttség elve.
 Közbeszerzési kötelezettség elve.
 Az állami támogatások korlátozásának elve.

A költségvetés fogalma
A költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és kiadások
előirányzott összegét tartalmazza.
Egy adott év költségvetése 3 évet fog át:
  1 év tervezés (dec. 31-ig).
 Végrehajtás (jan. 1-től).
 Beszámolási időszak: Zárszámadási tv. (dec. 31-ig).

A Költségvetési Tanács feladatai, tagjai

 Az O.gy. törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés
megalapozottságát vizsgálja.
 Közreműködik a központi költségvetésről szóló tv. előkészítésében, amely
elfogadásához előzetes hozzájárulásuk szükséges.
 Tagjai:
 Költségvetési Tanács elnöke.
 MNB elnöke.
 ÁSZ elnöke.

A Stabilitási tv.
 Meghatározza a Költségvetési Tanács feladatait.
 Részletesen szabályozza a Tanács államadósság mértékének vizsgálatához kapcsolódó
eljárását.
 Az ország gazdasági stabilitása és a költségvetési fenntarthatóságának biztosítása.
 A központi költségvetésről szóló tv. független vizsgálata.
 Közteherviselés részletes szabályai.

Államháztartási bevételek
Közhatalmi bevételek
 Adójellegű: Fiskális pénzforrások.
Pl.: ált. forgalmi adó, személyi
jövedelemadó, társasági adó,
vagyonszerzési illeték, TB járulékok,
helyi adók.
 Díjjellegű: Közvetlen
ellenszolgáltatás.
Pl.: államigazgatási és bírósági
eljárási illeték, igazgatási
szolgáltatási díjak.
 Szankciójellegű: A közigazgatás
alkalmazza.
Pl.: szabálysértési bírság,
környezetvédelmi bírság.
Magánjogi bevételek
 Polgári jogi jogviszony: Az állam
tulajdonosi pozíciójából erednek.
 Privatizációból származó bevételek,
koncessziós díjak.
 Állami tulajdonú tőke után befolyó
bevételek.
Pl.: kamat, osztalék, bérleti díj.
 Költségvetési szervek
tevékenységéből származó
bevételek.
Pl.: vállalkozási tevékenységek
bevételei.

Fizetési kötelezettségek
 Közteherviselés: Minden természetes és jogi személy, vmint más jogalany.
 Általános formái: Tv. vagy tv. által felhatalmazott önkormányzati rendelet alapján.
  Adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék: Rendszeres v.
rendkívüli fizetési kötelezettség.
 Állami közhatalom által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási és
felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj.

A közhatalmi bevételek beszedése

 Adóhatóságok Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei (állami
adóhatóság), valamint a települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati
adóhatóság).
 Feladatuk a fizetési kötelezettségek, a költségvetési pénzügyi támogatások
megállapítása, nyilvántartása, az adó beszedése, végrehajtása, a költségvetési
támogatás, valamint az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés kiutalása, az
adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése.
 2011. jan. 1.: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal + Vám- és Pénzügyőrség = Nemzeti
Adó- és Vámhivatal (NAV): Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési
szerv.
 Települési önkormányzati jegyzők: Helyi adók (pl. építményadó, telekadó,
kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó); egyes központi adók (pl.
gépjárműadó).

Államháztartási kiadások
Közigazgatási felosztás: Az adott évben a felhasználandó, ill. a felhasznált állami források
mennyiben szolgálják a jövőbeni fejlődést.
Funkcionális felosztás: Az adott évben mely közfeladatok ellátása kap súlyponti szerepet, ill.
igényel többletforrásokat.
 Állami működési funkció: Jogalkotási és igazgatási, a külügyi, a honvédelmi, a rend- és
jogvédelmi, és az igazságszolgáltatási feladatok.
 Jóléti funkció:
 az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (pl.
szociális otthon működtetése, hajléktalanokról való gondoskodás).
 az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése
(pl. egészségügyi alapellátás, járó- és fekvőbeteg szakellátás).
 az állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer fenntartása.
 a munkanélküliség kezelése (pl. segélyezés).
 az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (pl. óvoda
ellátás, középfokú közoktatás).
 az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének
fenntartása (pl. gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika).
 Gazdasági funkció: Műszaki infrastruktúra fejlesztése (pl. közlekedés, energiaellátás,
vízellátás), közművek üzemeltetése, gazdasági tevékenységek.
  A hiány, az államadósság kezeléséhez kapcsolódó funkció (tőketörlesztés,
kamatfizetés): A hitelfelvétel feltételei szerint meghatározzák és befolyásolják a többi
funkcióra fordítható kiadás mértékét.

Költségvetés
 Az államháztartás mindkét alrendszerében a gazdálkodás alapját képezni.
 A költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és
költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza.

A költségvetési tv. szerkezeti egységei

4 szerkezeti egységre tagozódik:
1. Költségvetési fejezet:
 Együttesen képezik a költségvetési fejezetrendet.
 Valamely szervezethez kapcsolódnak.
 Legfontosabb állami, közhatalmi szervek.
 Valamennyi minisztérium.
 Egyéb központi államigazgatási szerv.
 Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások.
2. Cím, alcím:
 A költségvetési címrendet képezik.
3. Előirányzat-csoport:
 Működési költségvetés.
 Felhalmozási költségvetés.
 Kölcsönök.

4. Kiemelt előirányzat:
 Működési költségvetés:
 Személyi juttatások.
 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó.
 Dologi kiadások.
 Ellátottak pénzbeli juttatásai.
 Egyéb.
 Felhalmozási:
 Intézményi beruházások.
 Felújítások.
 Kormányzati beruházások.
 Lakástámogatás, lakásépítés.
 Egyéb.

A költségvetési ciklus 4 fázisa

A költségvetési tv. előkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamata.
1. Döntés-előkészítő szakasz:
  A költségvetési évet megelőző évben zajlik le.
 Államháztartásért felelős miniszter javasolja.
 A Kormány egyeztet a Költségvetési Tanáccsal.
 O.gy.
2. Döntési szakasz:
 A költségvetési évet megelőző évben.
 Az O.gy. tárgyalja.
 Szavaznak a költségvetéséről, megalkotja a költségvetési tv-t.
3. Döntés-végrehajtási szakasz:
 Egybeesik a költségvetési évvel.
 A Kormányt terheli a fő felelősség.
4. Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza:
 Költségvetési évet követő évben.
 A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatát terjeszti az O.gy. elé.
 2 hónapot megelőzően be kell nyújtani az ÁSZ-nek.
 Az O.gy. és az ÁSZ együtt tárgyalja meg.
 Az O.gy. tv-t alkot a költségvetési tv. végrehajtásáról.

A társadalombiztosítási alapok
 A társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere.
 A társadalom egészére kiterjed.
 Járulékos jogviszony: Tv. erejénél fogva jön létre.
 A jogviszonyból eredő kötelezettségek és jogosultságon automatikusan létrejönnek.
 A TB jogviszony kiterjed:
 a biztosítottak részvételi kötelezettségére és jogosultságára.
 a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére (közteherviselés elve).
 a biztosítottak fizetési kötelezettségére (közteherviselés elve).
 a TB ellátásaira való jogosultságára.

 Állami szerepvállalás:
 TB rendszer működtetése.
 TB ellátások pénzügyi fedezete.
 A TB alapok vagyontömeg is: Működési vagyon + ellátások fedezetére szolgáló
vagyon.
 Nyugdíjbiztosítási Alap: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;
Egészségbiztosítási Alap: Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Elkülönített állami pénzalapok

 Csak tv. hozhat létre, amelyben meg kell határozni:
 az alap rendeltetését.
 az alap bevételi forrásait.
 az alap terhére teljesíthető kiadások körét.
 az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert, ill. testületet.
  A közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és
kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak.
 Forrásai: járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési formák.
 Meghatározott feladatok finanszírozásához.
 Elkülönített állami pénzalap működéséről szóló tv.
 A miniszter/testület éves költségvetési beszámolót készít, amit könyvvizsgálóval
ellenőriztetni kell  ÁSZ  Kormány: Zárszámadás  O.gy.
 Speciális szabályok: pl. az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.
 Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok:
 Nemzeti Földalap.
 Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
 Bethlen Gábor Alap.
 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap.
 Nemzeti Kulturális Alap.
 Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap.
 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

Fiskális politika
 A gazdasági kormányzás alapvető eszköze.
 A gazdaságban keletkező jövedelmek centralizálását és újraelosztását végzi.
 Célja a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a családok anyagi növekedésének
elősegítése.
 Legfőbb eszköze az adóztatás.
 Az adórendszer az adott időintervallumban azonos alapfilozófiájú adók összessége.
 Betartható és betartatható, egyszerű és átlátható, megérthető.
 M.o. központi jellegű + helyi adók.
 Közvetlen, jövedelem típusú adók (pl. ált. forgalmi adó).
 Adóalany: Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
vállalkozások.

Az adózás rendjéről szóló tv. főbb szabályai

 Az adózó és az adóhatóság a tv-nek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesítheti
kötelezettségeit.
 Az adózó köteles jóhiszeműen gyakorolni jogait és elősegíteni az adóhatóság
feladatát.
 Az adóhatóság köteles tájékoztatást adni, méltányosan eljárni, fizetési könnyítést
engedélyezni (ha tv. engedi).
 Igazgatási hatálya kiterjed M.o. területén:
  székhellyel/telephellyel rendelkező gazdasági tevékenységet folytató jogi
személyre.
 lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyre.
 vagyonnal/bevétellel, jövedelemmel rendelkező magánszemélyre, jogi
személyre, egyéb szervezetre.
 az Európai Közösség tagállamaiban illetőséggel nem bíró adózókra is.
 Közgazdasági hatálya kiterjed:
 az adóval, járulékkal, illetékkel, központi költségvetéssel, elkülönített állami
pénzalappal, tv-en alapuló kötelező befizetésre.
 központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap terhére tv-ben, korm.
rendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján történő
költségvetési támogatásokra.
 befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra.
 ha az adó/támogatás megállapítása, beszedése, megállapítása, végrehajtása,
visszatérítése, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Adókötelezettség
 Az adózó adóhatóság irányába történő adat bejelentési kötelezettsége, nyilatkozat-
tétele.
 Adó megállapítás.
 Bevallás.
 Adófizetés és adóelőleg fizetés.
 Bizonylat kiállítása és megőrzése.
 Nyilvántartás vezetése.
 Adatszolgáltatás.
 Adólevonás, adóbeszedés.
 Pénzforgalmi számlanyitás és adóköteles tevékenységgel összefüggő kifizetések
teljesítése.
 Költségvetési támogatásra jogosultság (feltételek mellett).

Személyi jövedelemadó
 Állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek.
 Egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.
 A magánszemély minden jövedelme adóköteles.
 1995. évi CXVII. tv. (SZJA tv.)

Társasági adó
 1996. évi LXXXI. tv. + számvitelről szóló tv.
 Alanyai:
  Belföldi illetőségű adózók, gazdasági társaságok, szövetkezetek, szervezetek.
 Külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet.
Nem alany pl. MNB.

Általános forgalmi adó

 2007. évi CXXVII. tv.
 Célja az árutermelő piacgazdaság forgalmi tételeinek versenysemleges módon
történő megadóztatása és az államháztartási bevételek realizálása.
 A végső fogyasztót terheli.
 Az ellenőrzés során fontos dokumentum a nyilvántartás, a pénzforgalmi számla.
 Alkalmazási hatálya adóalanyokra terhed ki: Belföldön nyújt szolgáltatást és
terméket.
 Európai közösségen belül, belföldön termék beszerzése és importálása.
 Adóalany: Az a jogképes személy vagy szervezet, amely gazdasági tevékenységet
folytat.