Közszektor fogalma

A gazdaság azon szegmense, amelynek célja kollektív javak előállítása

amelyben közpénzeket használnak.
közpénz = közjogi bevételek, díjak, állami vagyon hasznosításából származó bevételek,
közszektorbeli szervezetek által felvett hitelek

Klasszikus állami feladatok (közhatalmi feladatok)

Az állam működéséhez kapcsolódnak. Ilyen: a védelem, honvédelem, a rendvédelem és
közbiztonság (igazságszolgáltatás, rend-és közbiztonság, tűzvédelem, büntetés-végrehajtási
igazgatás és működés), az általános közösségi szolgáltatások (törvényhozás és végrehajtás,
pénzügyi szolgáltatások, külügyek, alapkutatás, stb.)

Jóléti (humán) feladatok

•kulturális és oktatási szolgáltatások (iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, középfokú
oktatatás, felsőfokú és egyéb pl.
felnőttoktatás, színházi előadások, művészeti kiállítások, levéltári anyag gyűjtése, stb.,
•egészségügyi és szociális szolgáltatások, pl. háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat, fogorvosi
ellátás, fekvőbeteg-ellátás,járványügy, családtámogatások, nyugellátások, munkanélküliek
ellátása, idősek ellátása, és egyéb szociális feladatok

Gazdasági feladat
Az állam a
•gazdasági, pénzügyi egyensúly,
•a foglalkoztatás biztosítása,
•a termékek, szolgáltatások előállításához rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása,
•a jövedelemkülönbségek mérséklése,
•az esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében gazdasági feladatokat is ellát.
…például a környezetvédelem, a természetvédelem, a közlekedés, távközlés, energiaellátás,
vízellátás, szennyvízelvezetés, agrártámogatások, kis-és középvállalkozások támogatása,
munkahelyek teremtésének támogatása, kamattámogatás, ártámogatás, stb.

Közfeladat
Az állam funkciói
•szabályozási
•allokációs
•redisztribúciós
•gazdasági
•önfenntartó
•magánjavak, közjavak
•állami, önkormányzati feladatok
•Áht törvény, Ámr szerint
•ágazati szakmai törvényekben

Intézményrendszere
•költségvetési szervek
•non-profit szervezetek
•egyházi jogi személy
•gazdasági társaságok (közhasznú, kiemelkedően közhasznú, non-profit)
•magánszemélyek

Szabályozás
Céljai:
-a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog),
-a piaci torzulások kezelése,
-információs aszimmetriák kezelése,

Allokáció
•tiszta közjavak –lokális közjavak,
•kollektív javak, (klubjavak, díjfizető javak, közös készletű javak)
•természetes monopóliumok,
•Allokáció= erőforrások biztosítása kollektív javak előállításához (nem feltétlenül az
előállítás)

Redisztribúció
A piacgazdasági tökéletlenségeket kezelni kell. Ez különböző
1. jövedelmi rétegek (szociálpolitika),
2. régiók (regionális politika),
3. generációk (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása)
közötti jövedelem újraelosztást jelent.

Stabilizáció
A piaci mechanizmus korrekciója:
1. kereslet oldali stabilizáció, célja a keresleti korlát oldása (fiskális és monetáris
politika). Ld. Keynes.
2. kínálat oldali stabilizáció, célja a termelési tényezők fejlesztése, a magánszektorbeli
erőforrások koncentrálása (fiskális eszközök, adókedvezmények, vállalati támogatások,
kormányzati vásárlások

A közpénzek menedzsmentjének alapelvei

Jogi alapelvek.(népképviseleti felhatalmazás, költségvetés készítési kötelezettség,
korlátozott felhatalmazás, ellenőrizhetőség, nyilvánosság)
Gazdálkodási alapelvek. (fenntarthatóság és egyensúly, teljesítményorientáltság)
Elszámolási alapelvek.(teljesség, részletesség)
Transzparenciális alapelvek.(feladat-és hatáskörök egyértelmű meghatározása, információk
hozzáférhetősége, nyilvánosság, tisztességes gazdálkodás)

Az államháztartás /közpénzügyi rendszer fogalma

Közszektor = államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények.
Funkciója kollektív javakbiztosítása.
Államháztartás= a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési
elvekkel működik.
Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon.

A közfeladat-ellátáslehetséges szervezeti keretei

•A kollektív javak biztosítása nem azonosazok előállításával.
•Lehetséges keretek:
–Közintézmény (költségvetési szerv).
–Non-profit szervezet.
–Közüzemi vállalat.
–Magánvállalat. (out-sourcing, out-contracting)

A közpénzügyi rendszer működésének speciális vonásai

•Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié.
•A közpénzek feletti döntések politikaidöntések, a gazdálkodás követelménye az
átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van.
•Nincs piaci kontroll

Államháztartás
A közösség érdekében, politikailag meghatározottak, de amennyire csak lehet,
érvényesítik a gazdaságossági elvet
Kényszerbevételek, hitelfelvétel
Az adófizetők és a polgárok összességénél,korlátozott visszahatás a bürokráciára
Elsősorban politikai: szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása
Néha adott politikai célokra készülnek, többnyire csak új beruházásoknál

Magángazdaság
Az egyén érdekében állnak, szubjektíven meghatározottak, amennyire csak lehet,
nyereség maximalizálás
Saját és idegen tőke(hitelek a magán és állami szektortól)
Az egyedi gazdasági alanynál
Nyereségkiesés, veszteség egész a csődig, ill. felszámolásig
Gazdaságossági célból folyamatosan készülnek
A közpénzügyi rendszerek típusai
Unitárius államok:
egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek.
Föderális államok:
három szintű közpénzügyi rendszerek.
Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.

A közpénzügyi rendszerek típusai

Kontinentális.
Napóleoni unitárius állam, mediterrán modell.
Német v. Rajnai modell.
Angolszász. USA, Ausztrália, Új-Zéland.
Skandináv modell. Svédország, Finnország, Hollandia??

Költségvetés
•tartalmilag: meghatározott tevékenységek pénzügyi alapja
•formailag: várható bevételek és kiadások pénzügyi terve (előirányzat)
•mérlegszerűen összeállított
•kötelező érvényű –jogszabályban vagy utasításban rögzített

Közbevételek, közkiadások
•Adójellegű bevételek
•Díjjellegű bevételek Szabályozási garancia
•Szankciójellegű bevételek

•Közhatalmi-közigazgatási kiadások
•Közszolgáltatási kiadások
•Beruházási kiadások
•Támogatások
•Tartalékok
= Költségvetési mérleg:
egyensúlyi deficites
szufficites

A költségvetési hiány és az államadósság finanszírozás

•kedvezményes hitelekkel: deficitfinanszírozás
•piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással
•külföldi pénzpiacokról: hitelfelvétel, kötvény-kibocsátás;
MNB -Államadósság Kezelő Központ Zrt.
A központi költségvetési eljárásszakaszai
• központi költségvetés tervezése
–költségvetési irányelvek kialakítása,
–költségvetési javaslat kialakítása,
–költségvetési törvényjavaslat elkészítése,

• költségvetési törvény elfogadása,

• az elfogadás utáni szakasz,
A központi költségvetési törvény jóváhagyását követően kerülhet sor a központi
költségvetés további bontására és az egyedi költségvetések elfogadására mind központi,
mind helyi szinten.
• végrehajtás,
• zárszámadás

Központi költségvetés

Bevételek:
•gazdálkodó szervezetek befizetései,
•fogyasztáshoz kapcsolódó adók,
•lakosság befizetései,
•költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei,
•az államháztartás alrendszereinek befizetése (például helyi önkormányzatok befizetése),
•állami vagyonnal kapcsolatos befizetések,
•egyéb bevételek,
•adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek,
•egyéb uniós bevételek

Jogi természetük szerint

–közjogi (adók, vámok) és
–magánjogi (osztalék, privatizációs bevétel)
•Közgazdasági jellegük szerint:
–folyó-és
–tőke-bevételek

Kiadások:
•egyedi és normatív támogatások,
•közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,
•fogyasztói árkiegészítés,
•lakásépítési támogatások,
•családi támogatások, szociális juttatások,
•költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai,
•az államháztartás alrendszereinek támogatása,
•társadalmi szervezetek támogatása,
•nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai,
•adósságszolgálat,
•állami vagyonnal kapcsolatos kiadások,
•kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások,
•állam által vállalt kezesség érvényesítése,
•adósságátvállalás,
•hozzájárulás az Európai Unió költségvetéséhez

Adminisztratív besorolás
(fejezetrend szerint)
•Funkcionális besorolás

(COFOG)
•Közgazdasági osztályozás

(folyó-, tőkekiadás, kölcsönnyújtás

Az Uniós és a nemzetállami költségvetés elemeinek összehasonlítása

Nemzetállami költségvetés
Bevételek:
•Jellemzően adóbevételekre épül.
•AnemzetiGDP-kmintegy30-50%-afelettrendelkezik.

Kiadások:
Közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.
Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja:
Gazdaságirányítási és szabályozási funkció
Gazdaság fejlesztő és szerkezet átalakító célok
 Az Európai Uniós költségvetés
Bevételek:
•Közös bevételekre épül.
•Az EU GDP-jének alig több,mint1%-átosztjaújra.

Kiadások:
Funkcionáliskiadásokatfinanszíroz.
(elenyészőmértékbenfinanszírozközjavakatésközszolgáltatásokat)
Az Unió a következőfunkciókat gyakorolhatja:
Tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység.

A központi költségvetés előirányzatainak rendszere

Fejezet:
•intézményhez kötött (kormányhoz vagy nem kormányhoz tartozó)
•technikai

Fejezeten belül:
•cím,
•alcím,
•jogcímcsoport,
•jogcím,
•előirányzat-csoport,
•kiemelt előirányzat

címeknek három fő típusa van:

intézményi címek,
„fejezeti kezelésű előirányzatok”
nemzetgazdasági címek

A „Fejezeti kezelésű előirányzatok”cím csak az intézményhez kötött fejezetekben

szerepel, és tartalma csak alcím szinten derül ki. Az egyes tevékenységek alcím,
jogcímcsoport vagy jogcím szintjén jelennek meg.
A nemzetgazdasági címek tételei nem egy „fejezet”, hanem közvetlenül az Állam
bevételei és kiadásai.

Címek előirányzataielőirányzat csoportok:

1. Működési költségvetés
•Személyi juttatások
•Munkaadókat terhelő járulékok
•Dologi kiadások
•Ellátottak pénzbeli juttatásai
•Egyéb működési célú támogatások, kiadások
•Kamatfizetések

2. Felhalmozási költségvetés
•Intézményi beruházási kiadások
•Felújítás
•Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
•Kormányzati beruházások
•Lakástámogatás
•Lakásépítés
•Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások

3. Kölcsönök (itt nincs további bontás)

Költségvetési előirányzatok módosítása

Országgyűlés hatáskörében
•Előirányzatok megváltoztatása
•Átcsoportosítás költségvetési fejezetek között
•Előirányzatok céljának és rendeltetésének megváltoztatása

Kormány hatáskörében
•Fejezetek közötti átcsoportosítás
•Fejezeten belül a címek közötti átcsoportosítás
•Általános tartalék és céltartalék felhasználása előirányzat-módosítás útján
•Költségvetési szervek működési költségvetésének 10 %-át meghaladó mértékű
átcsoportosítás
•Működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosítás

Felügyeleti szerv hatáskörében

Pótelőirányzat vagy új előirányzat a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére
Felhalmozási célú előirányzatokon belüli átcsoportosítás
Bevételek növekedésével a támogatás csökkentésével és a kiadások szinten tartásával a
bevételi előirányzat növelése
Többletfeladat elrendelése az előirányzatok bővítésével
Előirányzatok csökkentése
A szervek változtatási jogát korlátozhatja illetve saját hatáskörbe vonhatja

A költségvetési szerv saját hatáskörében

A tervezett összelőirányzatotmeghaladó többletbevétel felhasználása
Előirányzat-maradvány felhasználása
Vállalkozási tartalék felhasználása

A költségvetési hiány statisztikája, maastrichti referencia értékek

Kormányzati szektor hiánya (nettó hitelfelvétel) nem haladhatja meg a GDP 3%-át.
•Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
•Az éves infláció (fogyasztói árindex) nem haladhatja meg 1.5 százalékpontnál nagyobb
mértékben a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU tagország inflációs
szintjének átlagát.
•A hosszú távú, nominális kamatszínvonal legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a
három legalacsonyabb inflációt elérő EU ország hosszú lejáratú kamatrátájának átlagánál.
•Az euróövezethezcsatlakozó országok esetében legalább két évig nem kerülhet sor
árfolyam korrekcióra egyetlen más tagország valutájával szemben sem.

Great Moderation”, 2002-2007

Világszerte
–alacsony infláció, emelkedő termelékenység
–alacsony kamatlábak, magas kockázati étvágyFejlett gazdaságok
–pénzügyi innovációk, buborékok
–külső egyensúlytalanságokFeltörekvő-piacú gazdaságok
–Ázsia: tartalékolás, export-vezérelt növekedés
–Latin Amerika: intézményépítés, szabály-alapú gazpol.
–Visegrádi országok: EU tagság, euró bevezetésének kérdése

Hazai sajátosságok
•2000-2006 közötti fiskális politika öröksége
–Magas induló adósságráta
–Alacsony trend-növekedés
–Magas kockázati felár
–Hitelességi probléma
•Következmény
–A magyar helyzet már a válság előtt olyan, mint amilyen néhány fejlett ország helyzete
lesz a válság után
–Pro-ciklikus válasz a gazdasági visszaesésre

A válság árnyékában, 2008

•Ébresztő (2008 március)
–CDS felár szárnyalás
–állami kötvénypiac átmeneti befagyása
•LB csőd, €zóna bankmentés (2008 szep-okt)
–erőteljes hitelszűkülés
–állami kötvénypiac teljes befagyása
–kockázati felár, CDS felár megugrása
–jelentős alapkamat-emelés
•EU-IMF készenléti hitel (2008 októbertől)
•Monetáris politika →pénzügyi stabilitás
–nem konvencionális kvantitatív eszközök
–óvatos kamatpolitika
•Fiskális politika →további kiigazítás
–fűnyírási intézkedések (bér, nyugdíj, stb.)
–strukturális intézkedési csomag

Nemzetközi kilátások
•Alaphelyzet[“még a vastüdőben…”]
–látszólag túl vagyunk a mélyponton
–hatalmas likviditás állomány
–magas költségvetési hiány, államadóság
•Kihívások
–időbeni likviditás visszavonás, kamatemelés
–időbeni fiskális kiigazítás
•Forgatókönyvek
–törékeny növekedés, visszaesés[V, W, L ?]
–fiskális fenntarthatósági probléma
–inflációs nyomások
–magánberuházás, egyéb befektetés, kiszorítása
–újabb eszközár-, nyersanyagár-buborékok

Hazai kilátások
•Alaphelyzet
–magas államadóság-ráta
–mérsékelt külső deficit
–további magas kockázati felár
•További rászorultság a külföldi piacokra
–kereskedelem
–tőkeáramlás
•További sebezhetőség
Ezáltal: nagyon keskeny mozgástér!
Hazai lehetőségek
Megoldás makroszinten
“Commitmenttechnology” amely garantálja a gazdpol. hitelességét és lehorgonyozza a
várakozásokat
•szabályalapú monetáris keretrendszer (inflációs-célkövetés, független döntéshozatal)
•szabályalapú fiskális keretrendszer (adósság-szabály, független ellenőrzés)
•euró bevezetése (ERM2 követelmények)

Megoldás mikroszinten
Fenntartható növekedés megalapozása, főleg a befektetés, takarékosság, munkavállalás
ösztönzésével
•költségvetési prioritások (oktatás, infrastruktúra, stb.)
•adórendszer, transzferek, jogszabályok
–egyenletes, egyszerű, átlátható, stabil „játszótér”
–átalakított elosztó rendszerek

A költségvetési szabályrendszer
•Numerikus szabályok
–Adósságszabály
–Kiadásnövekedési szabály
•Eljárási szabályok
–Kötelező ellentételezés (PAYGO)
–Felülről nyitott tételek korlátozása
–Pótköltségvetési kötelezettség
•A rendszer működési feltételei:
–átláthatóság (szándékos félretervezés kizárása)
–salátázás tilalma a költségvetésben (AB 4/2006)

•Fenntarthatóság
–a t+2 évre megcélzott elsődleges egyenlegnek biztosítania kel, hogy az államadósság
reálértéke ne növekedjék t+1-hez képest
•Automatikus stabilizáció
–diszkrecionális egyenlegkövetelmény t+1-re
–kétéves PAYGO
•Hibakorrekció
–pótköltségvetési szabály (GDP 0,2 százaléka)
–a t+2 évre megcélzott elsődleges egyenlegnek biztosítania kell, hogy az államadósság
reálértéke nem növekedjék t-2-höz képest
Reáladósság-szabály
Cél: az adósságráta folyamatos és jelentős
csökkentése elsődleges többletek által
Szabály:
-az államadósság reálértéke nem növekedhet,
-a nominális államadósság az infláció ütemében nőhet,
-az adósságrátának a reálnövekedés arányában kell csökkennie
-operacionális egyensúly

A költségvetéssel kapcsolatos menetrend

1.Benyújtás (szept. 30-ig)
2.Általános vita
→Módosítók
3.Részletes vita I.
→Kapcsolódó módosítók
4.Határozathozatal bevételi és kiadási főösszeg, hiány és többlet mértékéről
(nov.30-ig)
5.Részletes vita II.
→Kapcsolódó módosítók
6.Egységes javaslat / Koherencia
7.Záróvita és zárószavazás

Költségvetési szabályok Összefoglalás

CÉL: adósságráta csökkentése
stabilizáció
általános költségvetési fegyelem

ESZKÖZ: reáladósság-szabály
külső és belső tételek szétválasztása
kötelező ellentételezés (PAYGO)

Kötelező feladatok törvények alapján

Példák:
•Települési hulladék gyűjtésének és elhelyezésének megszervezése
•Kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása
•Közoktatási feladatok
•Szociális gondoskodás
•Területrendezés
•Közgyűjtemények fenntartása
•Szakiskolai képzés
Hogyan oldhatja meg az önkormányzat a feladatait?
•saját maga biztosítja a szolgáltatást
•közszolgáltató vállalatot alapít
–közfeladatot lát el
–nem profitorientált
•szerződéssel megbíz magánvállalatot a feladat ellátására, szabályozza tevékenységét
•koncesszió –tartósan állami tulajdon időleges hasznosítására szerződés, díjfizetés mellett
•magánberuházó bevonása –felépíti, üzemelteti, átadja
•a gazdálkodás fő tényezőiről az önkormányzati testület dönt

Az önkormányzatok bevételei
•saját bevételek
–helyi adók
–illetékbevételek
–bírságok
–egyéb
•ár-és díjbevétel
•vállalkozási bevétel
•vagyonhasznosítás
•állami támogatás
–átengedett központi adók
–normatív támogatás
–EU támogatás

Helyi adók Magyarországon

•törvény szabályozza a kereteket
•önkormányzati hatáskör:
–bevezetés, és bevezetés időpontja
–az adó mértéke a törvény keretei között
–adózás rendjének meghatározása
•adónemek:
–építményadó
–telekadó
–kommunális adó
–idegenforgalmi adó
–helyi iparűzési adó

Az önkormányzatok bevételei:állami támogatások

•átengedett központi adó
–személyi jövedelemadó
–gépjárműadó 50%-a
•normatív központi támogatás
–központilag előírt feladathoz kapcsolódik
–az ellátandók száma vagy a lakosság száma alapján kapják
–költségvetési törvény határozza meg mértékét
–fajtái:
•szabadon felhasználható
•kötött felhasználású

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő

támogatások
•Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI)
•Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása
•A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

Az önkormányzatok kiadásai
•intézményrendszer fenntartás
–önkormányzati hivatal
–iskolák
–egészségügyi intézmények
–szociális ellátás
–közszolgáltató vállalatok támogatása stb.
•karbantartás, fenntartás
•beruházás, fejlesztés –elsősorban támogatásból vagy hitelből

Az önkormányzatok vagyona

•Vagyontárgyak típusai
–Törzsvagyon
•Forgalomképtelen
•Korlátozottan forgalomképes
–Vállalkozói vagyon

•Vagyonhasznosítás
•Ingatlanvagyon kataszter

Önkormányzati társulások
A társulási szabadságot az alkotmány garantálja !
Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti:
Hatósági igazgatási társulás
Intézményi társulás
Társult képviselő-testület
Sajátos formája a körjegyzőség

A többcélú kistérségi társulások megalakulásának, működésének, támogatásának

rendje
Célja:
•az intézményesítés
•a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása
•az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése

A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat

•a térségi együttműködést igénylő egyes feladat-ás hatáskörök ellátásáról:
•oktatás és nevelés, szociális ellátás,
•egészségügyi ellátás; család-, gyermek-és ifjúságvédelem,
•közművelődési, közgyűjteményi tevékenység,
•helyi közlekedés, helyi közútfenntartás,
•ingatlan-és vagyongazdálkodás,
•ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel-és csapadékvíz-elvezetés,
•kommunális szolgáltatások és energiaellátás,
•környezet-és természetvédelem, valamint hulladékkezelés
szennyvíztisztítás és elvezetés,
•területrendezés,
•esélyegyenlőségi program megvalósítása,
•foglalkoztatás,
•gazdaság-és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom,
•állat-és növényegészségügy,
•belső ellenőrzés,
•területfejlesztés.

Helyi önkormányzatok jogállása és pénzügyi architektúrája

•Alkotmányban rögzített gazdasági alapok (saját bevétel, állami hozzájárulás, vagyon)
•De jure nagyfokú jogi önállóság, (bevételi politikában, vagyonhasznosításban,
feladatellátás célszerű formáinak kiválasztásában.
•De facto a központi szabályozás erős hatása (forrásszabályozás + egyéb pl. ÁFA
szabályok)
•Tőkepiacratörténő kilépés szabadsága, hitelfelvételi korlát.
•Nincs automatikus szuverén garancia
Önkormányzati adósságrendezés
•Forráshiány (ÖNHIKI), likviditás hiány(likvid hitel), szolvenciahiány.
•Jogutód nélkül nem szűnhet meg az inszolvensönkormányzat.
•60 napon túli lejárt kötelezettség, bejelentési kötelezettség a bíróságnál.
•Pénzügyi gondnok (egyezség vs. eljárás)

Eljárás és a fizetőképesség helyreállításának forrásai

•Válságköltségvetés
–Fejlesztés nincs,
–Csak a tv. mellékletében szereplőkkel kapcsolatos kötelezettségvállalás.
•A hitelezők kielégítése az érintett önkormányzati vagyonának értékesítésével,
•Működésképtelen önkormányzatok támogatása kamat támogatott hitellel.
•19 eset.1 esetben indította hitelező, a többit az önkormányzatok maguk ellen.

A költségvetési szervek pénzgazdálkodása

•decentralizált gyakorlat
•centralizált gyakorlat

A mai kincstári rendszer elemei

•Magyar Államkincstár (1996. jan. 1-től)
•a kincstári rendszer alrendszerei
•kincstári körbe tartozó költségvetési szervek
•Kincstári Egységes Számla (Kesz) és az MNB

Magyar Államkincstár
A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai,törvényességi és költségvetési felügyelete alatt
álló,önálló jogi személyiséggel,területi hálózattal rendelkező,önállóan gazdálkodó
központi költségvetési szerv
Magyar Államkincstár (1996. 01.01. -)

MÁK Államháztartási Hivatala (2001. 01.01.) Államadósság Kezelő Központ(Rt.)

Területi Igazgatóságok

Magyar Államkincstár feladatai

általános közgazdasági tevékenység(törzskönyvi nyilvántartás,, tájékoztatási
kötelezettségek stb.)
költségvetési végrehajtói tevékenység
pénzforgalmi szolgáltatások
pályázatos támogatások és egyes alapokkal kapcsolatos tevékenységek
Országos Támogatói Monitoring Rendszer
követeléskezelői tevékenység
a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése,
család-és egyéb szociális támogatások folyósítása,
központi illetményszámfejtés

Magyar Államkincstár
•pénzügyi szolgáltatások a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek számára
–számlavezetés
–bevételek fogadása
–kiadások teljesítése
–államháztartáson belüli átvezetés –nem pénzmozgás
•államadósság kezelése
–költségvetés fizetőképességének fenntartását biztosítja
–törlesztéseket és kamatfizetést lebonyolítja
–nyilvántartja az államadósságot
–likviditási hitelt nyújt az államháztartás alrendszereinek

Kincstári egységes számla

Kamatozó, MNB-nél vezetett
Típusai:
előirányzat-felhasználási keret számla
köztartozás zárolt fedezeti számla
fedezetbiztosítási számla
célelszámolási forintszámla
központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla
programfinanszírozási számla
kincstári kártyafedezeti számla
devizaszámla
költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelése letéti számla

MÁK és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatai

A MÁK az önkormányzatokat
1.nettó finanszírozás rendszerében finanszírozza, ill
2.részükre likviditási (megelőlegezési hitelt nyújt)

Nettó finanszírozás lényege:

AMÁKajárónormatívtámogatást,azátengedettadókat,egyéb
támogatásokatúgyfolyósítja,hogyabbóllevonjaazönkormányzatokkifizetéseitterhelőSZJA,.
munkaadói,munkavállalói,társadalombiztosításiésegészségügyijárulékokösszegeit.

Önkormányzatok és intézményeik bankszámlavezetése

Ötv.: Önkormányzat csak1bankszámlát csak1,de szabadon választott banknál nyithat.
Váltás csak január1-től lehetséges.
Főbb számláik:
Költségvetési elszámolási számla (al számlái lehetnek)
Elkülönített bankszámlák (pl. adóbeszedési számla, tb pénzeszközök elosztási
számla,dolgozói lakásépítési–vásárlási számla)stb.
Helyi kisebbségi önkormányzatok számlái

Intézményeik számlavezetése

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főbb feladatai

•A központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási terve
•Kidolgozza az államadósság finanszírozásának stratégiáját
•Gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről
•Elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait
•Szervezi az állampapír-kibocsátásokat, a hitelfelvételeket és a hitelátvállalásokat
•Szervezi a másodlagos állampapírpiacot
•Tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól