KÖZIGAZGATÁSI

SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI
ISMERETEK
III. modul:
Általános államháztartási
ismeretek
A diasor hatályosítását elvégezte:
Prof. Dr. Lentner Csaba (2013)
 Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük
lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

 Az állam különleges gazdasági szereplő:

 Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos
ellátása.
 Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi
szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi
önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.
 Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát
centralizálja).
 Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot
(szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai
ráhatás).
 Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés,
versenyképesség növelés),
 Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása),
 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(közigazgatás megújítása).
A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c.
fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez
(31-35. cikkek).
 Általános beavatkozások  Speciális beavatkozások
 Nemzetközi és EU kötelezettségek  Egyes vállalkozói csoportok
teljesítése (pl. befizetések az EU támogatása (pl. kis- és közép
költségvetésébe), vállalkozások, regionális támogatások),
 Biztonság, közbiztonság védelme (pl.  Egyes lakossági csoportok támogatása
rendvédelem), (pl. családtámogatások rendszere,
 Jogi és intézményi keretrendszer nyugdíjasok kedvezménye),
működtetése (pl. igazságszolgáltatás,  Válságkezelés állami forrásokból,
közigazgatás működtetése), állami szabályozás és ellenőrzés
 Az állam gazdasági és pénzügyi kiterjesztésével.
tevékenysége (pl. az adók beszedésének
kötelme, gazdálkodás szabályainak
megalkotása).
 A nemzetgazdaság egészének folyamatai:
 Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói,
növekedési ütem),
 Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),
 Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi
adósságállománya).

 Az államháztartás jellemzői:
 Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,
 Államháztartási hiány mértéke (negatív egyenleg; EMU: GDP max.
3%-a),
 Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-
a).
 Államháztartás reformja:
 olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a
költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a
közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban
működik.
 A reform területei:
 Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az
állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának
erősítése),
 Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári
rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),
 Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).
 Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az
államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási
rendszer.
 Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az
államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó
államháztartási bevételekből finanszíroznak.
 Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek
köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az
államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.
Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.
 Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból
(Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től
újjászervezett gazdaságpolitikák kora).
 Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.
 MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi
változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai
integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.
 Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.
 A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

Központi alrendszer
 az állam,
 a központi költségvetési szerv,
 a törvény által az
államháztartás központi
alrendszerébe sorolt
köztestület,
 a köztestület által irányított
köztestületi költségvetési
szerv.
Önkormányzati
alrendszer
 a helyi önkormányzat,
 a helyi nemzetiségi önkormányzat
és az országos nemzetiségi
önkormányzat,
 a társulás,
 a térségi fejlesztési tanács,
 a költségvetési szervek, amelyek
irányítója az önkormányzati
alrend-szerbe tartozik.
Központi kormányzat

Társadalombiztosítás

Elkülönített állami
pénzalapok

Helyi önkormányzatok
Éves költségvetés szerinti gazdálkodás
 Költségvetés
 Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás

 Költségvetési gazdálkodás
 Kiadási előirányzatokhoz
 Bevételi előirányzatok
 Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
 Az alapelvek szerepe
 az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a
költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások
számbavétele, valamint a beszámolás,
 egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

 Érvényesülésük jogszabályi garanciái

 a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási
szabályok ,
 a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos
szabályok,
 a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok
 Nyilvánosság elve
 A tervezés és elszámolás alapelvei
 a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,
 a programozás elve,
 a teljesség elve,
 a valódiság elve,
 az egységesség és áttekinthetőség elve,
 a globális fedezet elve,
 a bruttó elszámolás elve,
 a részletezettség elve.
 A költségvetési források felhasználásának alapelvei
 felhasználási kötöttség elve,
 közbeszerzési kötelezettség elve,
 állami támogatások korlátozásának elve.
A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:
az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma,
számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és
növekedését korlátozó szabályok),
Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő
Központ jogállása, feladatai),
Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre,
működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének
vizsgálatában),
a közteherviselés alapvető szabályai.
 Közbevételek

Közhatalmi bevételek
Magánjogi bevételek
(fizetési kötelezettségek)
Tulajdonosi bevételek, pl.
Alkotmányos alapja:
koncessziós szerződésekből eredő
közteherviselés. Szabályozási
bevételek, vagyonhasznosítás
garanciák!
bevételei, osztalék- és
kamatbevételek.
Adó jellegű Díjjellegű Szankció jellegű
bevételek bevételek bevételek

A közhatalmi bevételek beszedése:

1.Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)
2.Települési
17
önkormányzat jegyzője (önkormányzati
adóhatóság)
 ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

 JÓLÉTI FUNKCIÓ

 GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ

 ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
 A nemzeti vagyon
 rendeltetésének megfelelő,
 az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,
 elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek
kielégítéséhez szükséges,
 egységes elveken alapuló,
 átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.
 További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon
 értékének megőrzése, állagának védelme,
 a nemzeti vagyon körének bővítése,
 értéknövelő használata, hasznosítása, valamint
 az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló
vagyontárgyak elidegenítése.
Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a
Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter gyakorolja:
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve
tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.
Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben
Jellemzői, főbb funkciói:
 állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek
lebonyolítása;
 nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok
pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;
 az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
 törzskönyvi nyilvántartást vezet.
Szervezete:
 Magyar Államkincstár,
 Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Kincstári ügyfelek:
 Kincstári kör,
 Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
 Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ
Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).
 Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:
 az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;
 az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása;
 az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása;
 az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.
A költségvetés főbb bevételei:
 A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója)
 Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó)
 Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)
 Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
 Befizetések az államháztartás alrendszereiből
 Egyéb bevételek
A költségvetés főbb kiadásai:
Támogatások
Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok
kiadásai
Államháztartás alrendszereinek támogatása
Adósságszolgálat
Egyéb kiadások
Tartalékok
 Szervezeti fejezetek
(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi
FEJEZETEK államigazgatási szervek, testületek)
(fejezetrend) Funkcionális fejezetek
pl. a helyi önkormányzatok támogatásai
Szervezeti címek
(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként
CÍMEK alcím)
(címrend) Funkcionális címek
(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként
további tagolásként jogcímek)

ELŐIRÁNYZAT- 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3.

CSOPORTOK Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok
KIEMELT Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi
ELŐIRÁNYZATO kiadások.
K Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások
 IDŐBELI
SZAKASZ FŐBB FELELŐSÖK FELADATOK
ELHELYEZÉS

Fejezeti irányító szerv,

államháztartásért felelős Költségvetési egyenleg
Döntés-
Április-szeptember miniszter, Kormány, cél, tervezés,
előkészítés
törvényjavaslat
Költségvetési Tanács

Állami Számvevőszék, Főösszegek

Döntés Október-december Költségvetési Tanács, meghatározása, törvény
Országgyűlés elfogadás

Elemi költségvetések
Kormány, fejezeti irányító
Végrehajtás A költségvetési év készítése, előirányzatok
szerv, költségvetési szervek
teljesítése

Kormány, Állami
Költségvetési évet Zárszámadási törvény
Ellenőrzés Számvevőszék,
követő év előkészítése, elfogadása
Országgyűlés
 Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező
biztosítási rendszer.
 Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
 Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.
 Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások.
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz
kapcsolódó kiadások).
 Mögöttes állami felelősség.
 TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
 Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból
finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül
elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
 Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az
alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter
 Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes
befizetések (adományok, segélyek)
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
 Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási
Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális
Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és
Technológiai Innovációs Alap.
32
Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi
önkormányzat a helyi közügyek intézése körében
törvényi keretek között:
gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a
tulajdonost megillető jogokat;
meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan
gazdálkodik;
e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel
kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
vállalkozást folytathat;
dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű
jogok.
I. Önkormányzati törzsvagyon
 Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete
határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat
ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja:
 forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),
 korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl.
középületek, közművek).
II. Forgalomképes önkormányzati vagyon
 Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.
 Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
I. SAJÁT BEVÉTELEK
 helyi adók;
 díjak;
 bírságok;
 vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből,
hozadékából származó bevételek;
 önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek;
átvett pénzeszközök;
 vadászati jog haszonbérbe adása;
 Egyéb bevételek.
II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK
 személyi jövedelem adó, (2013-tól változás van)
 gépjárműadó, (2013-tól változás van)
 illeték,
 termőföld bérbeadásából származó személyi
jövedelemadó,
 az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.
III.ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK
 Általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés, köznevelés,
gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);
 központosított előirányzatokból;
 működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások;
 vis major támogatás;
 cél- és címzett támogatások.
 A költségvetés előkészítése
 költségvetési koncepció
 költségvetési tervezet elkészítése
 költségvetési egyeztetések
 A költségvetési döntés
 a költségvetés tartalmi elemei
 A költségvetés végrehajtása
 helyi önkormányzati költségvetési szervek
 A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
 zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)
Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba
vett jogi személy, amely
jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami,
önkormányzati feladatokat (közfeladat)
közérdekből,
alaptevékenységként,
haszonszerzési cél nélkül,
 jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,
jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete
mellett,
az alapító okiratban megjelölt működési körben,
közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
a költségvetéséből gazdálkodva végez.
 A költségvetési szerv alapítására jogosultak
Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa
központi költségvetési szerv, tb.
Országgyűlés, Kormány, miniszter
költségvetési szerv
helyi önkormányzat, térségi helyi önkormányzati költségvetési
fejlesztési tanács szerv

országos nemzetiségi országos nemzetiségi önkormányzati

önkormányzat (társulás) költségvetési szerv

települési, v. területi nemzetiségi helyi nemzetiségi önkormányzati

önkormányzat (társulás) költségvetési szerv

Köztestület (külön tv. alapján) köztestületi költségvetési szerv

 A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.
 Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.)
 Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.) írja elő.
 A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre
(főszabály szerint).
 A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).
 ALAPÍTÁS KINCSTÁRI
GAZDÁLKODÁSI
(államháztartásban RENDSZERHEZ
JOGKÖR
elfoglalt hely) VALÓ VISZONY
Központi költségvetési
szerv
Országos nemzetiségi Kincstári körbe tartozó
Önállóan működő és
önkormányzati ktgv.
gazdálkodó költségvetési
szerv
szerv
Helyi nemzetiségi
önkormányzati ktgv.
szerv
Helyi önkormányzati Kincstári körön kívüli
költségvetési szerv Önállóan működő
költségvetési szerv
Köztestületi költségvetési
szerv
Irányítási jogosultságok
 Alapítói jogok gyakorlása,
 Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
 Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,
 A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
 A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel,
gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
 Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
 Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek
előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
 Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai

körébe nem tartoznak!
 Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy
határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.
 Az átalakítás történhet:
 egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
 szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
 Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban
(határozatban) rendelkezni kell:
 a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni
ellátásáról,
 valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
 meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot,
amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a
költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.
 A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a
törlés napján szűnik meg.
 Közfeladat-ellátási kötelezettség
 A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
 Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban)
és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként
meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.
 Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres
haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy
természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató,
értékesítő tevékenység. (Korlátozott)
 Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata. (irányító szerv)
 Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott
elemi költségvetés.
 Tartalma:
 kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként
és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,
 személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
 Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.
 Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:
 Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás
a lehető legkisebb legyen)
 Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a
lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások
kiadásait/ráfordításait)
 Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges
hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás
kedvezőbb legyen a tervezettnél)
 A költségvetési szerv bevételei
 Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel,
közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú
bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.
 Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék
igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál
pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány
(kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási
maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.
 A költségvetési szerv kiadásai
 Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok,
dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó
kiadások.
 Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.
 Költségvetési szerv vezetőjének jogköre
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS (átruházható), érvényességi kelléke:
ellenjegyzés.

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely

esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai
TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) szempontból a teljesítést.

Összegszerűség, fedezet megléte,

ÉRVÉNYESÍTÉS gazdálkodási, számviteli szabályok
betartásának ellenőrzése.

A pénzügyi teljesítés elrendelése.

Költségvetési szerv vezetőjének jogköre
UTALVÁNYOZÁS (átruházható), érvényességi kelléke:
ellenjegyzés.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök

gyakorlói vonatkozásában!
 A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv
gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító
szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.
 Féléves beszámoló
 június 30-i fordulónapra készül,
 tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,
 a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.
 Éves költségvetési beszámoló
 december 31-i fordulónapra készül,
 tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások,
kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),
 a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.
 „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az
államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen,
szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen
gazdálkodnak-e.”

 Az államháztartási kontroll kiterjed

 a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,
 a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra,
valamint az eredményességre.
 Az államháztartási kontroll feladata
 a hatékony gazdálkodás segítése,
 a vezetők munkájának segítése,
 a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása
érdekében.
 Külső ellenőrzés  Belső kontrollrendszer
 Számvevőszéki  FEUVE
ellenőrzés  Belső ellenőrzés
• Szervezeten belüli
 Független • Irányító szerv által ellátott
könyvvizsgálat • Kormányzati
 Központi harmonizáció
 Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől
független.
 Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és
önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás
ellenőrzését.
 Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival,
javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak
bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel
elősegíti a jól irányított állam működését.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési
jogköre kiterjed:
 a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;
 a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek
kormányzati ellenőrzésére;
 a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek,
az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek
nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi
alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére
meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának
ellenőrzésére;
 egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek
és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.
 Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben
meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:
 a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
 a kedvezményezetteknél, és
 a költségvetési támogatásokkal összefüggésben
megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések
teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon
szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért
felelősek, vagy abban közreműködnek.
Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:
 a költségvetési hozzájárulásokhoz,
 a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az
önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív
hozzájárulások) kapcsolódóan.
 Állami Számvevőszék
 Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
 Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési
hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk
szabályszerűsége)
 Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú
települések esetében kötelező)
 Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a
jegyző feladata)
 FEUVE
 Belső ellenőrzés
 Támogatások ellenőrzése
A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a
fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító
hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési
jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése
esetén alkalmazandó szankciókat.

 Az adók és más befizetések ellenőrzése

Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért
felelős hatóság az államháztartást illető fizetési
kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és
más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos jogszabályok megtartását.