KORRUPCIÓ-MEGELŐZÉS ÉS INTEGRITÁSMENEDZSMENT

A korrupció elleni együttműködés, illetve megelőzése közös, társadalmi ügy, eredményes végrehajtása
hazánk sikerének egyik alapvető záloga. E fellépésben az államra kiemelkedő felelősség hárul,
melynek elsődleges terepe az állami szervezetek korrupcióval szembeni ellenálló képességének
erősítése, illetve annak példamutató szemléltetése, hogy a Kormány a korrupcióellenes program
megvalósítását a kormányzati szerveknél kezdi. Az állami szervek a köz szolgálatára hivatottak és
hivatásukat csak akkor képesek betölteni, ha áthatják működésüket a köz szolgálatából következő
értékek: a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség,
valamint a közérdek előtérbe helyezése az egyéni érdekkel szemben. (1104/2012. (IV. 6.) Korm.
határozat)
A Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) célkitűzéseként rögzítette, hogy a korrupció
társadalmi jelenségének visszaszorítását mindenekelőtt az állami szervezetek működésébe vetett
közbizalom erősítésével; a jogi személyek, és a közpénzeket felhasználó szervezetek jogszabályi
követelményeknek megfelelő, értékorientált működésének elősegítésével; az állampolgárok
demokratikus értékek iránti elköteleződésének és a visszásságokkal, törvénysértésekkel szembeni
fellépésének támogatásával; az ország versenyképességének és nemzetközi megítélésének javításával;
az Európai Unió és hazánk pénzügyi érdekeinek védelmével, az elkövetők elleni határozott és
eredményes fellépés erősítésével látja megvalósíthatónak.
A korrupcióval kapcsolatos mutatók vonatkozásában lásd a következő dokumentum 12. oldalán lévő
táblázatot.
A korrupció szerteágazó fogalom, pontos, általánosan elfogadott meghatározása mindezidáig sem
hazánkban, sem nemzetközi szinten nem létezik.

Korrupció - halálos betegség a világban

A köznyelv sokféle értelemben, számos vetületi megközelítésből használja, ezen kívül kultúra-,
tudományág- és korszakfüggő, hogy mi tekintendő korrupciónak.

Magyarázat
A korrupció fogalma a latin corruptio szóból ered, ami romlást, rontást jelent.
Eredetileg Niccolò Machiavelli Polübiosztól vette át a fogalmat, s a corruzione kifejezést
általánosságban a kormányzás romlására használta, függetlenül annak okaitól. A kifejezést mások is
átvették, majd a XIX. század elejétől már a megvesztegetés is a szó jelentési körébe került.
Ma a fogalom alatt olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedetet értünk, amely során valaki
pénzért vagy más juttatásért vagy annak kilátásáért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Az
előnyhöz juttató pozíciójától függően beszélhetünk politikai, közigazgatási, valamely közszolgáltatási
(például egészségügyi) vagy gazdasági korrupcióról.

Passzív korrupciónak tekintjük azokat a cselekményeket, amelyek során a köz érdekében való

eljárással, illetve az üzleti, pénzügyi vagy egyéb más, visszaélésre lehetőség lehetőséget magában rejtő
szektorban megbízott és döntéshozatali felelősséggel felruházott személy a köz érdeke helyett önös
vagy részérdekeket követve, mástól jogtalan vagy etikátlan előnyt elfogadva és őt jogtalan vagy
etikátlan előnyhöz juttatva jár el (passzív korrupció).
Aktív korrupciónak tekintendő ennek fordítottja, tehát amikor valaki a köz érdekében való eljárással,
illetve az üzleti, pénzügyi vagy egyéb más, visszaélésre lehetőséget magában rejtő szektorban
megbízott és döntéshozatali felelősséggel felruházott személynek jogtalan vagy etikátlan előnyt
nyújtva vagy felajánlva jogtalan vagy etikátlan előnyt ajánl fel (aktív korrupció).
A korrupció fogalma tehát magában foglalja a közérdek sérelmét, és a politikai és közigazgatási
mellett az egyéb közszolgáltatási szektorban jelentkező cselekményekre is kiterjed. (1104/2012. (IV.
6.) Korm. határozat)
Emellett a korrupció olyan jelenség, amely a társadalmi intézmények diszfunkcionális működéséből
ered és – mivel aláássa az intézmények működésébe vetett közbizalmat, rombolja a jogállamiságot, a
demokratikus értékeket és alapelveket, csökkenti a versenyképességet valamint az állami bevételeket,
továbbá erősíti a bűnözést, súlyos veszélyt jelent a társadalom stabilitására és biztonságára (Nemzeti
Korrupcióellenes Program 2015-2018).
Kriminális korrupció
A hazai büntetőjog a korrupciós jelenségek szűkebb értelmű meghatározására biztosít
lehetőséget.
Utóbbi megfelel pl. a vesztegetés, a befolyással üzérkedés és a hivatali visszaélés jogi tényállások
Büntető Törvénykönyvbeli szabályozásának, illetve szankcionálásának (Lásd: Korrupciós
bűncselekmények fejezet).

Szociológiai értelemben vett korrupció

A szociológiai korrupció fogalmát Magyarországon a nepotizmus, az érdekkijárás, a szürkegazdaság, a
paraszolvencia, a rossz privatizációs gyakorlatok, a kapcsolati tőke, vagy kapcsolati háló intézményei
írják le.
A jogalkotó Magyarországon korrupció alatt a jogtalan előny nyújtását vagy megszerzését érti,
míg korrupciós kockázat alatt olyan integritási kockázatot ért, amely korrupciós cselekmény
bekövetkezésének a lehetőségét jelenti. 
Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának
rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Integritás rendelet) 2. § d) pontja
értelmében.
 Az Európai Unió korrupció fogalma a pénzügyi érdekek védelmének szempontjait helyezi előtérbe, amely szerint
megkülönböztet

 Passzív korrupciót

(1) Ezen egyezmény alkalmazásában az a tisztviselő, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő

útján bármilyen előnyt kér, vagy az előnyt elfogadja, a maga vagy harmadik személy javára, vagy

ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó

intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, passzív korrupciót

követ el. (2) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1)

bekezdésben említett típusú magatartás bűncselekménynek minősüljön.

 Aktív korrupciót

(1) Ezen egyezmény alkalmazásában bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján,

bármiféle előnyt ígér vagy ad egy tisztviselőnek, a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a

tisztviselő, hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre

gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, aktív korrupciót követ el. (2) Minden tagállam

megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett típusú

magatartás bűncselekménynek minősüljön..”

A pénzügyi érdek mellett az Európai Bizottság 2011-es közleményében már szélesebb spektrumból tekint a
korrupciós jelenségekre, hiszen felszólítja az EU tagállamokat, hogy a nemzeti jogukba ültessék át a
magánszférában való korrupcióra vonatkozó uniós szabályokat, valamint belső szinten fokozottabb
együttműködést szorgalmaz a korrupció ellen rendőrségi és igazságügyi téren.

Nemzetközi korrupció-fogalom
A különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, Európa Tanács) a korrupció elleni együttműködéssel
kapcsolatos dokumentumaikban részben eltérően közelítik meg a korrupció fogalmát.
Míg például az OECD a nemzetközi gazdasági tranzakciók során felmerülő korrupció meggátolását tekinti
alapvető feladatának, vagy az Európai Unió – ahogy fentebb láttuk - a saját gazdasági, döntéshozatali
eljárásának tisztaságát és a pénzügyi érdekeinek védelmét – tehát korrupció elleni szektorális fellépést – helyezi
előtérbe, addig az Európa Tanács mind az (állami és magán) gazdaságban, mind a politikában és a
civilszférában megjelenő korrupció elleni (univerzális) büntetőjogi fellépést részesíti előnyben.
A különböző nemzetközi egyezményekben fellelhető közös vonások az alábbiak:

 a korrupciónak a nemzetközi gazdasági, üzleti életben és a közigazgatásban játszott romboló szerepét

emelik ki;
 a korrupciót nem tekintik kizárólag büntetőjogi problémának, de az ellene való fellépésben a

büntetőjognak kiemelt szerepet tulajdonítnak;

 az egyes szervezetekhez köthető nemzetközi konvenciók kiemelten fontosnak tartják a gazdasági,

közigazgatási döntéshozatali eljárások átláthatóságát, követhetőségét és ellenőrizhetőségét;

 az egyéni felelősség fontossága mellett hangsúlyozzák a gazdasági társaságok kollektív felelősségét.

A kockázatelemzés alkalmazásának oka, hogy a korrupciós jelenségek – nagymértékű látenciájuk miatt –

nehezen mérhetőek és felderíthetőek. A kockázatelemzés nem magát a korrupciót, hanem az azt kiváltó
(személyi, szervezeti, társadalmi stb.) okokat kutatja, súlyozza, és ezekhez rendel ellensúlyozó intézkedéseket.
Az eszközök helyes használatával így csökkenthető a korrupció mértéke.
Az egyik leginkább terjedőben lévő módja az integritás meghatározásának az integritáskockázatok mérése. Egy
közigazgatási szerv működése során nyilvánvalóan azonosíthatók olyan szenzitív munkafolyamatok (pl.
közbeszerzések, alkalmazottak előmenetele), illetőleg szervezeti funkciók (pl. döntéshozatal, szerződéskötés),
amelyek kritikus pontként azonosíthatók, továbbá ahol bármely diszfunkció sérti a szervezet integritását.
A korrupcióval kapcsolatos kockázat mérése, illetve annak elemzése lehetőséget teremt arra, hogy a
közigazgatási szervezetek működési pontjai tekintetében a neuralgikus pontokat meghatározza, amelyre
vonatkozó elemzés alapján aránylag könnyebben körül lehet határolni azokat a tevékenységi területeket, ahol
fokozottabb kontroll és szükség esetén beavatkozás szükséges.
A korrupciós kockázatok mérése és elemzése tekintetében új, integrált kockázatkezelési rendszer jött létre, a
belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer harmonizációjával. Az új integrált kockázatkezelési
rendszer bevezetésének eredményeként nemcsak az államigazgatási szervek, hanem a tágabb, a költségvetési
szervezeti kör számára is kötelezővé vált az integrált kockázatkezelési rendszer alkalmazása.

Magyarázat
A rendszeresen feltárt kockázatok kiértékelését követően – a kockázatok körének és hatásának
mérséklése érdekében – végzett rendszeres és szisztematikus beavatkozásokat kockázatkezelésnek –
ciklikus ismétlődés esetén kockázatmenedzsment tevékenységnek – nevezzük.
A közfeladatot ellátó szervek integritáskockázatainak mérésére Magyarországon eddig az Állami Számvevőszék
dolgozott ki önálló módszert (lásd A Magyar Kormány eddigi eredményei című fejezetet). Ennek lényege az
alábbi kockázatfaktorok szervezeten belüli jelentőségének megfigyelése, valamint a veszélyeztetettséget
mérséklő kontroll jellegű beavatkozások számának/hatékonyságának vizsgálata.
A szervezeti integritást befolyásoló kockázatfaktorok
Kockázatos Intézményi Személyeket érintő
tevékenységterületek kockázatterületek kockázatok
Tevékenység-
Tökéletlen könyvelési, belső
Pénzbeszedés összeütközések,
kontroll rendszerek
összeférhetetlenség
Szervezeten belüli
Szerződéskötés Új szervezet
kulcspozíció
Kifizetés Független szervezetek Alacsony jövedelem
Juttatás, engedélyezés Bürokrácia Alacsony képzettségi,
 Kockázatos Intézményi Személyeket érintő
tevékenységterületek kockázatterületek kockázatok
szakmai kompetenciák
Vizsgálat, intézkedés
Kiszolgáltatottság Rossz karrier kilátások
foganatosítása
Az üzleti és a közszféra Alacsony státusz,
Állami információk
határán történő működés megbecsültség hiánya
Állami pénz Tökéletlen szabályozás Alacsony etikai színvonal
Tisztázatlan, irreális célok, Személyes takargatni valók
Állami javak
teljesítmény-indikátorok (titkok)
Pazarló életstílus,
adósságok, függőség
Személyes (családi)
biztonságot érő fenyegetések
A kockázatelemzés hatókörét és mélységét az adott szervezeti viszonyokhoz kell igazítani, és célszerű
abba a szervezet valamennyi emblematikus képviselőjét (releváns szakterületek vezetőit, kulcsszerepet betöltő
munkatársakat, munkavállalói (érdek)képviselőket) bevonni.
Fontos szem előtt tartani, hogy a túlzásba vitt kockázatmérés könnyen kontraproduktív lehet:

a. torzított eredményekre vezethet, illetve

b. félelmet kelthet az alkalmazottakban, amely ugyanakkor már éppen, hogy az integritás ellen hat.

A korrupciós kockázatok mérésének és elemzésének módszertana elsősorban a visszaélések okaira helyezi a

hangsúlyt, szem előtt tartva a közigazgatás, illetve a tágabb költségvetési szervezetrendszer integritását. A
fentiek alapján tehát a módszertan célja nem a korrupciós helyzetek feltárása és a büntetés, hanem az
integritással kapcsolatos kockázatok felismerése és azonosítása.
Az értékelési módszertan során az elemzők a kockázatok beazonosítását követően egy megoldási-
megelőzési javaslatot fogalmaznak meg a szervezeti vezetés számára. Ez a fajta értékelés megtanítja a
szereplőket, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásával elemezzék az integritással kapcsolatos érzékeny
körülményeket és kínáljanak hosszú távú megoldást. Ezt elősegítendő az 50/2013. (II.25.) Korm. rendeletben
előírt korrupció-megelőzéssel kapcsolatos intézkedési terv, valamint ennek évi rendszerességű értékelése kiváló
lehetőséget termet az adott szervezet módszertani értékelésére.
Az elemzők ugyanakkor a közigazgatási szervezetrendszer ellenálló képességét is vizsgálják, mennyire tud
megbirkózni az integritási anomáliákkal. Nagyon fontos ennek elemzésekor, hogy a korábban hozott
intézkedéseket betartják-e, illetve a különböző hatásvizsgálatok alapján életszerű-e az adott intézkedés vagy
belső szabály az integritás megőrzése érdekében. A meghozott intézkedések három fajtáját különböztetjük meg:

1. Kemény irányítási intézkedés (pl. jogszabály, eljárási szabályrendszer, belső ellenőrzés)

2. Puha irányítási intézkedés (pl. munkahelyi viselkedésre, kultúrára, vezetői hozzáállásra irányulnak)

3. Általános irányítási intézkedések (integritáspolitika kialakításával kapcsolatos intézkedések).

Az módszertani értékelés végeredménye a vezetői jelentés, amely meghatározza, hogy a szervezet melyik
részén és milyen mélységben tapasztaltak hiányosságokat integritással kapcsolatban, milyen azonnali
intézkedéseket javasol, hogy a szervezet visszanyerje a megfelelő védettségét.
Az értékelés, illetve az általa meghatározott intézkedések mellett végezetül az előremutató és hosszú távú
megoldást jelentő tudatosság fokozásakiemelt jelentőségű a közigazgatási szervezetrendszer hatékony és
befolyásmentes működése megvalósítása szempontjából.
A szervezetek vezetőinek és integritás tanácsadóinak szakmai segítséget nyújtanak különböző módszertani
útmutatók, melyek a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelési folyamatoknak a
szervezését; az integritási és korrupciós kockázatok felmérését, illetve az intézkedési terv és az integritásjelentés
elkészítését; valamint a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések fogadásának és
kivizsgálásának rendjét tartalmazzák.

Milyen társadalomtudományi ágak fogalmazták meg a korrupciót?

 Kriminológia és szociológia 

 Filozófia és néprajz 

 Pszichológia és történettudomány
 

Fejezze be helyesen a mondatot! A korrupció jellege szerint lehet

 feltétlen és feltételes 

 hazai és nemzetközi 

 aktív és passzív
 

Válassza ki a nemzetközi konvenciók korrupcióval kapcsolatos ajánlásait!

Az egyes szervezetekhez köthető nemzetközi konvenciók kiemelten fontosnak tartják a gazdasági,

átláthatóságát
közigazgatási döntéshozatali eljárások                                              , 
követhetőségét
                                             és 
ellenőrizhetőségét
                                             .
 

Egészítse ki a kockázatkezelés fogalmát!

A rendszeresen feltárt kockázatok kiértékelését követően – a kockázatok körének és hatásának

rendszeres
mérséklése érdekében – végzett                                              és
szisztematikus
                                             beavatkozásokat kockázatkezelésnek nevezzük.
 
 Válassza ki az értékelési módszertan helyes fejlődési alakzatát!

 Értékelés – vezetői jelentés – tudatosság fokozása 

 Tudatosság fokozása – vezetői jelentés – értékelés 

 Vezetői jelentés – értékelés – tudatosság fokozása

 

Magyarországon a 2010-et követő években a korrupciós jelenségek visszaszorítása érdekében tett

erőfeszítések és elért eredmények ellenére, további jelentős jogi, intézményi és módszertani/képzési
jellegű feladatokat kell kitűzni és végrehajtani a korrupció-ellenes fellépésben érintett és érdekelt
valamennyi szereplőnek.. A továbblépés irányainak meghatározása egyben azokat a területeket is
behatárolja ahol jelentős állami fellépés szükséges.
Egy ország korrupciós helyzetét számos nemzetközi és hazai felmérés, tudományos kutatás alapján
lehet mérni. A nemzetközi szintű felmérések közül a legjelentősebbek, így az OECD, az ENSZ, az
ET/GRECO felmérései szerint Magyarország a régiós összehasonlításban viszonylag kedvező
pozícióban van, annak ellenére, hogy számos területen további jelentős erőfeszítéseket kell tennie.
Ilyen területek:

 a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele,

 a hatósági eljárások fejlesztése,

 az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás,

 az oktatás és képzés kiterjesztése és a szemléletformálás, illetve

 a személyi és tárgyi feltételek megteremtése hozzájárulhat a hazánkról kialakult kép formálásához.

Idézet
"Közvetlenül a társadalom kisebb, bár növekvő hányada érintett, azonban a jelenség súlyában,
anyagi, társadalmi, szociológiai és erkölcsi következményeiben igen jelentős. Magyarország
gazdasági helyzete és az erre további teherként telepedő világgazdasági válság tovább növeli a
korrupció elleni nemzetközi összefogás jelentőségét, ezért ezt a tevékenységet a politika és a
társadalom figyelmének középpontjába kell helyezni. A korrupció kialakulásához hazánkban a
(köz)bizalom rendkívül alacsony szintje is hozzájárul. A korrupció eredendően elfogadhatatlan,
üldözendő, ezért az ellene folytatandó küzdelemnek is közüggyé kell válnia."
A korrupcióban való érintettség vonatkozásában a Transparency International (TI) legutóbbi
tanulmánya alapján Magyarországon a válaszadók 12%-a állította, hogy az elmúlt egy évben a
felsorolt közszolgáltatások igénybevétele érdekében valakit megvesztegetett.

Linkgyűjtemény

 A Transparency International korrupciós jelentése

A korrupció természete
A korrupció mögött az egyéni, személyiségi hajlandóságon túl meghatározóként
elsősorban társadalmi-szituációs tényezők állnak: olyan társadalmi környezet és csoportérdekek,
amelyek kitermelik a korrupciót.

"Nincs semmi rejtegetnivalóm"

A korrupciós látencia szintje igen magas, a leleplezése pedig korántsem egyszerű, a korrupciós
kapcsolat megakadályozása ugyanis költségekkel, kockázatokkal jár, és nem világos, vagyis nem
számítható ki egyértelműen a belőle származó haszon. Sokszor a korrupció megakadályozása nagyobb
hátrányt jelent az egyén számára, mint az a lelki teher, ami abból fakad, hogy szemet huny a
normaszegés fölött. Ebből az következik, hogy a korrupció visszaszorítása csakis kiterjedt társadalmi
összefogással érhető el. Az egyéni akciók nem vezetnek – nem vezethetnek – sikerre.
A szakértők véleménye szerint kevésbé az egyének morális szintjétől, mint inkább a társadalom és
intézményeiben uralkodó morális állapotoktól függ a korrupció elterjedtsége. Más szóval: leginkább
attól függ, hogy egy társadalom milyen gyakran kínálja fel a lehetőséget a korrupcióra és a hasonló
jelenségekre. Egy olyan társadalomban, ahol a nyilvánosság nem működik elég hatékonyan, és nem
eléggé átláthatóak a társadalom makrofolyamatai, a korrupció meglehetősen zárt, autonóm rendszert
képez, amely többé-kevésbé független a társadalom intézményeitől.)

A korrupció látszatra a korrumpáló és a korrumpált közötti bizalmon alapul. De megjelenik mellette a

félelem, a lebukás veszélyének az érzete.
 A szándékos szabályszegés modellje (1104/2012. Kormányhatározat)
 
Többféle magyarázat született a korrupciós tényezők értelmezésére. Közülük talán legelterjedtebb a
visszaélési háromszög modellje, amit az 1950-es években Donald R. Cressey amerikai kriminológus
dolgozott ki (úgynevezett fraud triangle). Ennek értelmében minden visszaélés elkövetésénél a
következő három tényező van jelen: lehetőség, motiváció/nyomásgyakorlás és önigazolás (a
szabályszegés személyes elfogadhatóvá magyarázása).
Furcsa módon a totális bizalmatlanság és a totális, szorongással keveredő bizalom együttesen van jelen
a korrupció során, bár nem egyidejűleg. A korrupció magas fokú elterjedtsége esetén vannak olyan
torzult helyzetek, amikor már olyan alacsony a veszélyérzet, hogy elhalványulnak ezek az egymásnak
is ellentmondó érzések. A korrupció egyszerű rutinná „silányul”. A büntetlenség pszichológiája szoros
kapcsolatban áll az igazságosság pszichológiájával. Demokráciában elszámoltathatóság van. Egyetlen
személy vagy intézmény sem lehet törvények feletti. A büntetés döntő jelentőségű a büntetlenségek
körforgásának megállításában, és lehetővé teszi az állampolgár kontrollját; így helyreállítja a
demokráciát. Általában a korrupció áldozata egyrészt a szabályosan versengő, másrészt az
állampolgár. A szabálykerülők megbüntetése segít a társadalmi mentalitás átalakításában. Ha az
emberek nem hisznek ezen a téren az igazságszolgáltatásban, akkor megadják magukat az adott
realitásnak, a túlélés érdekében alkalmazkodnak. A büntetlenség megerősíti a hallgatást és
elhallgattatja azokat, akik az igazságosságot képviselik. A „büntetlenség kultúrája” azt jelenti, hogy
a résztvevők úgy szegik meg a törvényt, hogy nem félnek a büntetéstől, mert van egy közös
megegyezés, hogy mindenki csendben marad a másik törvényszegésével kapcsolatban, amíg a felek
között fennáll a kölcsönösség. A korrupció sikere részben abban rejlik, hogy az erőfeszítés közös.
Tehát azok, akik elkövetik és azok, akik nem büntetik, kooperatív kapcsolatban vannak és egymást
támogatják.) 

Egy klasszikus felmérés azt vizsgálta, hogy a (a) súlyos, (b) közepes vagy az (c) enyhe büntetés
rettenti-e vissza jobban a szabályszegőket, illetve, hogy mennyiben hat egy olyan modell jelenléte, akit
a kísérleti személyek szeme láttára megbüntetnek. Az eredmények szerint azok a kísérleti személyek
csaltak a legkevesebbet a vizsgálatban, akiket csalás esetén súlyos büntetéssel fenyegettek, és emellett
szemtanúi voltak annak, hogy másik résztvevő lebukott. Érdekes, hogy az a csoport csalt
szignifikánsan a legtöbbet (az összes többi csoporthoz viszonyítva), amelyet súlyos büntetéssel
fenyegettek meg, viszont egyszer sem látták, hogy valakit a résztvevők közül megbüntettek volna.

A visszaélések elméleti megelőzéséhez elég csupán a visszaélési háromszög egy alkotóelemét

eltávolítani. Mivel ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen, így célszerű a három alkotóelem egységes
kezelése (policy-mix alkalmazása). A magyar közigazgatás működési gyakorlata ettől némileg eltér
abban, hogy nem működnek megfelelő ellenőrzési mechanizmusok: ahol nem kellene, ott túlzott az
ellenőrzés, ahol pedig kellene, ott gyakorlatilag hiányzik.

Idézet
"A gazdaság működésének minősége, versenyképessége fordított arányban van a korrupció
elterjedtségével."

Magyarázat
Ez a tétel érvényes egyaránt általánosan az egész gazdaságra és külön-külön az egyes szereplőkre. A
korrupcióval okozott kárt nehéz számszerűsíteni, nem beszélve a különféle egyéb negatív hatásokról.
Ha nagyon sok vállalat korrupcióval szerzi üzleteit, és nagyon sok versenyképes vállalat alulmarad a
tisztességtelen versenyben, a kettős „korróziós” hatás hatványozottan rombolja a gazdaság
versenyképességét.
A korrupció hatékony csökkentéséhez elengedhetetlen pontos és részletes ajánlásokat csak a
korrupciós esetek, és ezek jellemzőinek mélyebb elemezése alapján lehet megfogalmazni.
A közbeszerzés a korrupcióval leginkább fertőzött területek közé tartozik. Ennek különös jelentőséget
kölcsönöz, hogy a nagyobb értékű állami árubeszerzések, építési beruházások, építési koncessziók,
valamint szolgáltatások megrendelése – ágazattól függetlenül – közbeszerzésen keresztül valósul meg.

Állami és önkormányzati beruházások, PPP Public Private Partnership (köz- és

magánszféra partnersége) -konstrukciók

A nagy állami, saját finanszírozással végrehajtott beruházásoknál nemcsak az elterjedt reflexek és szándékok a
korrupció kiváltó okai, hanem a döntéshozókhoz köthető vállalkozások előnyben részesítése, illetve – a kutatások
kimutatásai alapján – a párt- és kampányfinanszírozás oldaláról érkező nyomás, ugyanakkor a PPP
beruházásokból eredő kockázatok – e finanszírozási forma visszaszorulása miatt – csökkenő tendenciát
mutatnak. Ebben a kategóriában leginkább az elterjedtség relatív nagyságát kell külön megemlíteni. Az
ellenőrzés, a számonkérés és a retorzió hiányosságai miatt jelentősen nőtt az esetek, így a résztvevők száma.
Indikátorként, bizonyítékként elsősorban a magas fajlagos beruházási költségeket lehet említeni. A nemzetközi
költség-összehasonlítások, az érthetetlen megoldások jelzik a korrupció feltételezett jelenlétét (autópálya,
metróberuházások, jelentős közúti felújítások, intézményi beruházások). A szociális, infrastrukturális,
oktatási, sport-, kulturális, igazságügyi intézmények létesítése során e beruházások korrupciós módszerei
az előzőekhez hasonlóak.

Privatizációs eljárások
A hazai privatizáció közel húszéves története tele van érthetetlen mozzanatokkal, nehezen indokolható esetekkel.
Nem elemezve a privatizációk megalapozottságát – pedig az indokolatlan privatizáció egyik motivációja a
korrupció lehet – általában a közvagyon szempontjából előnytelen értékesítés, a vevő érdekérvényesítése lehet
egy részük jellemzője. Ennek egy durva példája, amikor monopolhelyzetben lévő, esetleg közszolgálatot ellátó
állami vállalatot értékesítenek. Hasonlóan fokozottan veszélyeztetett lehet az ország energiavagyona és
természeti kincsei (víz, föld stb.) Érthető, ha ilyen ügyletek a magántőkének értékes üzletet jelentenek, és
megszerzésükért kész harcolni is. Az önkormányzati privatizáció esetében az ingatlanokkal kapcsolatos
ügyleteket gyakran jellemzi az alacsony áron történő eladás vagy a túl magas áron való vásárlás. Előfordulhat
olyan eset is, amikor az értékes ingatlant az önkormányzat értéken alul, apportként viszi be egy vállalkozásba,
amiért valaki külön juttatást kap.

Állami és uniós támogatások, pályázatok

A gazdasági gondok mellett továbbra is komoly felelősség a költségvetés forrásainak szétosztása, folyósítása.
Igaz, hogy a költségvetési és az uniós források felhasználásának koordinálása figyelmet igényel, de ez nem lehet
ok a hiányosságokra. Sajnos még ezen a területen is lehet szabálytalanságokat, megengedhetetlen
mulasztásokat találni. Az Európai Uniós forrásfelhasználás tekintetében jelentős lépés az állami projektértékelés
rendszerének és a kapcsolódó jogviszony szigorítása.
Az államigazgatás, a közigazgatás, az állami tulajdonú intézmények és vállalatok esetében az ismétlődően
előforduló korrupciós kockázatot a politikai befolyásolás és az ehhez könnyen segédkezet nyújtó adminisztrációk
tevékenysége erősíti fel.
A szerződéskötések területén szabálytalanságok az állami intézmények (minisztériumok, országos hatáskörű
intézmények) által kiírt, a közbeszerzésen kívüli meghívásos pályázatok, illetve megbízások esetében
fordulhatnak elő.
A hatósági engedélyezésnél az engedélyt kérő valamilyen szabálytalanság elfogadása vagy az ügyintézési
határidők lecsökkentése érdekében próbálhat befolyásolással eredményt elérni.
A hatósági ellenőrzésben valamilyen szabálytalanság elfedése, vagy valamely ügy kedvező elbírálása a tét.

A jogszabályalkotás korrupciós kockázata, különösen az új szabályozási területeket érintő – például a

termékekre, technikai paraméterekre és a környezetszennyezési normákra vonatkozó – előírások a leggyakoribb
beavatkozási célpontok.
Az igazságszolgáltatás folyamatában (a feltárás, a nyomozás, a vádemelés és az ítélkezés) több szervezet,
intézmény vesz részt. Ezek működésének, kapcsolatrendszerének, aktivitásának a minősége és a korrupció
elterjedtsége között található összefüggés. Az egyes jogi, elsősorban a felszámolási eljárásokban, továbbá a
büntetőeljárás egyes szakaszaiban fordulhatnak elő korrupciós jelenségek, amelyek azonban az ellenőrzési
mechanizmusok elégtelensége és bonyolultsága miatt nehezen érhetőek tetten, illetve zömében felderítetlenek
maradnak.
Az elmúlt években az államigazgatási szervek mellett, a helyi önkormányzatok, az egészségügyi intézmények,
általában a költségvetési szervek, a gazdasági társaságok, köztük különösen a többségi tulajdonú gazdasági
társaságok esetében, a korrupciós cselekmények felderítése, nyomozása és az azokkal kapcsolatos
igazságszolgáltatás tekintetében váltak hatékonyabbá a különböző korrupcióellenes fellépések, elsősorban
módszertani, képzési, tájékoztatási, döntés-előkészítési (elemzési, vizsgálati) és néhány esetben szabályozási
feladatok végrehajtásával. 
Az igazságszolgáltatás tekintetében jelentős eredmény a Bírói Etikai Kódex elfogadása is.

Rendvédelmi szervezetek és fegyveres testületek

A rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az ügyészség (ebben a tekintetben mint nyomozó hatóság) a
büntetés-végrehajtás szervezete, a katasztrófavédelem (benne a tűzoltósággal) korrupciós veszélyeztetettsége
különböző. Az első négy a leginkább érintett, mégis, feladatainál fogva a rendőrség különleges helyzetben van,
ráadásul a büntetőeljárással kapcsolatban kezelt szenzitív adatok birtokában magas kockázatot jelent az adat- és
információbiztonság sérülésével járó jogosulatlan adatlekérés, illetve ilyen információk kiszivárogtatása.
Nyomozás: A korrupció jellegű kockázatok elsősorban a büntetőügyekben jelenhetnek meg. A tárgyalást
megelőző szakaszban az ügyész az ügy ura ugyan, de mégis a nyomozóhatóság munkája, annak minősége
szabja meg az ügyész lehetőségeinek kereteit.
A nyomozás szakaszában a nyomozóhatóságnak, az eljáró nyomozóknak, technikusoknak befolyása
van az ügy alakulására, tekintettel arra, hogy ők tárják fel az ügy körülményeit, a bizonyítékokat,
hallgatják ki a tanúkat, s szereznek be szükség esetén egyes szakértői véleményeket. Ha a nyomozati
szervek a jogszabály által meghatározott nyomozati eljárási követelményeknek – anyagi előny
szerzése érdekében, vagy politikai befolyásolás hatására – nem, vagy nem megfelelő módon tesznek
eleget, a későbbi szakszerű bizonyítást a rosszul rögzített nyomok, a hiányosan felvett vallomások és
az eltelt idő akár lehetetlenné is teszik. Előfordulhatnak olyan vesztegetési kísérletek, amelyekben az
elkövető a következmények mérsékléséért, vagy a bizonyítékok eltüntetéséért a cselekmény súlyától is
függő anyagi ellenszolgáltatást ajánl fel az ügyben eljáró rendőri szerveknek.

Az utcai szabálysértési eljárásokban, tipikusan a közlekedési bírságok esetében, a felmérések szerint igen

gyakoriak és elterjedtek a vesztegetések. Gátlástalanabb verziója, amikor maga a szabálysértésben eljáró rendőr
ajánlja fel, provokálja a vesztegetést.
Visszaélés a hatalommal: a büntető- és szabálysértési ügyekhez kapcsolódhat az ismertséget, kapcsolatokat
kihasználó, protekcionizmussal vegyített korrupció. Ilyenkor a befolyásos, döntéshozói pozícióban lévő
rendőrségi vezetőket, kormányzati tagokat ismerő személyek – a jogrendet sértő módon – enyhébb elbírálást,
vagy akár következmények alóli mentességet igyekeznek elérni. Az okokat röviden is meg lehet fogalmazni: a
szervezeten belüli rend hiánya, azaz az alacsony veszélyérzet, a rendőri pálya alacsony presztízse és
megbecsültsége, a protekcionizmus gyakorlatának társadalmi elterjedtsége, az a társadalmi tudat, hogy a
rendőrök korrumpálhatók.
Adóigazgatási eljárások, ellenőrzések
A NAV-nak ezzel kapcsolatban két területen van feladata: az adózók, valamint a saját szervezetén belüli jogsértő,
korrupció jellegű tevékenységek megelőzése, feltárása. Előfordulhat, hogy a kettő együttesen jelenik meg. Az
adózói körben a gyors, túlzott mértékű, indokolatlan magánvagyon-gyarapodások és a fiktív számlák
alkalmazásának gyakorlata mögött vagy csalás, vagy korrupció, nemegyszer a kettő kombinációja rejlik. Az
adóellenőrzés, illetve a vagyonosodási vizsgálat, különösen a nagy értékű ügyekben, korrupcióval fokozottan
veszélyeztetett.
A Nemzeti Korrupcióellenes Program megerősítette a Legfőbb Ügyészség, a NAV és a Nemzeti Védelmi
Szolgálat korrupcióellenes intézményrendszerét, hatékonyabbá téve tevékenységüket. A hivatásos és a civil
állami szolgálatadás tekintetében erősödött a megbízhatósági vizsgálatok eredményessége is.

A whistleblowerek Whistleblower: a közérdek, a közvagyon érdekében felszólaló, bejelentő személyeknek

nemzetközileg elterjedt angol megnevezése , avagy a korrupciót tapasztaló közérdekű bejelentők

helyzetét Magyarországon egy igen tagolt és hiányos jogszabályi keret határozza meg. Az
Alaptörvény Szabadság és Felelősség XXV. cikkének értelmében Magyarországon mindenkinek joga
van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az
illetékes állami szerv elé.

Jogszabály
A közérdekű bejelentőket korábban alapvetően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(régi Btk.) védte, mivel 257. §-ában kimondta, hogy „aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel
szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el”.
Annak ellenére, hogy a fenti rendelkezések hosszú évek óta hatályban voltak, kijelenthetjük, hogy a
közérdekű bejelentők védelme nem, vagy nem megfelelően biztosított, azaz e rendelkezések nem érték
el céljukat. Az utóbbi közel fél évtizedben a régi Btk. (1978. évi IV. tv.) 257. §-a alapján csak kevés
esetben indult bírósági eljárás.
A közérdekű bejelentők szabályozása terén legújabb törekvések értelmében az Országgyűlés elfogada
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt, amelynek célja:
  az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése

 korrupció elleni fellépés

 a közösségi érdekek érvényesülése

 a közérdekű bejelentők minél teljesebb védelme

A javaslat meghatározza a közérdekű bejelentőkkel kapcsolatos fogalmakat:

Magyarázat
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése
nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási–eljárás hatálya alá.

Magyarázat
A közérdekű bejelentők védelme: minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés,
amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű
lenne.

Magyarázat
Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül az a közérdekű bejelentő, akinél valószínűsíthető,
hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt fenyegető
hátrányok.

Magyarázat
Bejelentő-védelmi ügyvéd: az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy a
tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására
szerződött ügyvéddel.
A közérdekű bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal fordulhat az
alapvető jogok biztosához is, aki egyben gondoskodik a közérdekű bejelentések védett elektronikus
rendszere üzemeltetéséről.

1. Korrupció-megelőzés és integritásmenedzsment

2. Bevezetés

3. Passzív, aktív, kriminális és szociológiai korrupció

4. Közösségi korrupció-fogalom

5. Kockázatelemzés

6. Módszertan

7. Önellenőrző kérdések
8. Magyarországi korrupció

9. A korrupció természete

10. Államhoz kötődő eljárások, pályázatok

11. Igazgatási, hatósági eljárások, törvényalkotás, igazságszolgáltatás

12. Rendvédelmi szervezetek és fegyveres testületek, adóigazgatási eljárások, ellenőrzések

13. Közérdekű bejelentők védelme

14. Egészségügy

15. Egészségügy, oktatás

16. Önkormányzati ügyek, nyilvánosság

17. Gazdasági szervezetek, vállalatok, politikai korrupció

18. Kormányzati célkitűzések és a Magyary Program - Stratégiai célkitűzések

19. A Magyar Kormány eddigi eredményei

20. A korrupció-megelőzési program intézkedésrendszere

21. Az intézményrendszer egészére ható intézkedések

22. Az intézményrendszer egészére ható intézkedések II.

23. A korrupcióval kapcsolatos szervezetrendszer Magyarországon

24. Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program

25. Európai közigazgatás-fejlesztési irányzatok

26. A közigazgatási stratégiaalkotás lépései

27. A korrupció büntetőjogi megközelítése

28. Korrupciós bűncselekmények

29. A hivatali bűncselekmények

30. Hivatásetika

31. Hivatásetika II.

32. Az etikai vétség

33. Önellenőrző kérdések

34. Bevezetés

35. Integritásirányítási rendszer

36. Integritásirányítási rendszer II.

37. Integritási esettanulmány

38. Integritási esettanulmány II.

39. Önellenőrző kérdések

40. AROP-1.1.21 számú, a "Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése"

elnevezésű projekt

41. Önellenőrző kérdések

42. Bevezetés

43. Az EU korrupció-elleni intézményrendszere

44. Az EU-n túlmutató, korrupció megelőzésével kapcsolatos nemzetközi szervezetek

45. Önellenőrző kérdések

46. Irodalomjegyzék

47. Jogszabályi hivatkozások

48. Modulzáró teszt

Egészségügy, gyógyszerkassza
Állami beruházások, állami fejlesztések az egészségügyben, privatizáció
A központi költségvetésből, illetve az EU forrásaiból finanszírozott egészségügyi fejlesztésekre kiírt
közbeszerzéseknél lényegében minden olyan szabálytalanság előfordulhat, amelyekről az előzőekben
már szó volt. Ugyanúgy csapdát rejthetnek a PPP-beruházások, mint a privatizáció.

A korrupciós kockázatot olyan egyszerű intézkedés is csökkentheti, mint hogy készpénz helyett banki
átutalással fizethetünk.
 Államigazgatási, hatósági engedélyezések, beszerzések,
működtetés, ellenőrzés
Az egészségügy hatósági szervei folyamatosan végeznek engedélyezési és ellenőrzési tevékenységet.
Ennek keretében anyagi okokból előfordulhat, hogy a tisztviselők a szabályoktól minimális, ritka
esetben jelentős mértékben eltérnek.
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök, árának
megállapítása, valamint a megfelelő támogatási kulcs hozzárendelése sok esetben nem látható át, noha
az erre vonatkozó hazai jogszabályok és EU-irányelvek a hazai jog részei.
Előfordulhat, hogy olyan teljesítményeket jelentenek az OEP-nek, amelyek mögött vagy nincs valós
betegellátás, vagy a betegellátás felesleges (pl. szükségtelen, akár meg sem történt kórházi
befektetés).
A gyógyszergyárak számára fontos, hogy piacon lévő termékeik minél szélesebb körben kerüljenek
felhasználásra. Ezért kiépítették az orvoslátogatói rendszert. Ennek keretében a látogatók információkkal látják el
a kezelőorvost, és előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb ajándéktárggyal, kongresszusi részvétel finanszírozásával
serkentik termékeik felírására.
A hálapénz intézményét jelentős részben a hiány hozta létre, ezért megszüntetésében az egészségügyi
hiánygazdálkodás felszámolásával lehetne érdemi eredményt elérni (alacsony jövedelmek, mint forráshiány,
várólista, teljesítményvolumen-korlát stb.). Ameddig a beteg kiszolgáltatottságérzete jellemző és/vagy az
egészségügyi dolgozók jövedelme a beteg által is tudottan megalázóan alacsony, számolni kell a hálapénzzel.
Ugyanakkor sajátos helyzetet teremtett a munka törvénykönyve A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

törvény 52. § (2) bekezdés  , amely egyik rendelkezésében kimondja, hogy a munkavállaló a munkáltató
előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére
tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki, minélfogva a munkáltató engedélyével elfogadhatja a
paraszolvenciát.

Oktatás
A hazai oktatási rendszerben az elmúlt másfél évtizedben nagyon sok változás történt. Új jelenség

 az iskolai csalások,

 a pénzért

o eredményt

o tételt,
o dolgozatot,

o diplomamunkákat
vásárlók ügye.
A „puskázás”, az ügyeskedés egy bizonyos szinten sajnálatos módon az iskolai kultúra nemkívánatos, éppen
ezért megengedhetetlen része. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy az iskolai csalások és a későbbi, munkahelyi
és gazdasági életben zajló csalások között van összefüggés. 

Önkormányzati ügyek
E terület sajátossága, hogy a korrupció kevésbé az egyszemélyes döntéshozatali fázisban jelenik meg,
hiszen az önkormányzati döntések túlnyomó többsége testületi. Így a befolyásolás lehetősége kisebb,
de nem zárható ki.
önkormányzati vagyon
Az önkormányzati vagyon értékesítésénél a korrupciós kockázat valamivel kisebb, mint az állami
vagyon esetében, de jellege hasonló.
hatósági tevékenységek
Továbbá a hatósági tevékenységek körüli korrupció nagyarányú hasonlóságot mutat a közszféra
területein, függetlenül attól, hogy helyi, az önkormányzat által működtetett vagy állami szervezet
keretében valósul meg.
Hatósági szabálysértések
Hatósági szabálysértések: előfordulhat a hatóságok kezdeményezésében is törvénytelenség. Ilyen
például, amikor az engedély, illetve hatósági engedély kiadását, különböző okokra hivatkozva,
valamilyen közvetítő közreműködéséhez köti az ügyintéző, akitől ezért juttatásban részesülhet.
Hatósági ellenőrzések
Hatósági ellenőrzések, amelyek esetében valamilyen szabálytalanság elfedése a cél. A szabálytalanság
elkövetését ebben a körben

 az ellenőrzés,

 a jogorvoslat rendellenességei,

 az általában alacsonyabb összegek,

 az ügyfelek tájékozatlansága és türelmetlensége,

 a szabálytalanság elterjedtsége segítheti elő.

A nyilvánosság
A korrupció egyik legnagyobb ellensége a nyilvánosság közbizalmat erősítő jellege. Már régóta a
közpénzek felhasználásának fontos bizalmi eszköze a közzététel, a tájékoztatás. A robbanásszerűen
megváltozott tájékoztatási lehetőségekkel, az információs technológiák fejlődésével összhangban
fontos, hogy a közérdekű információk kezelésének jogszabályai rendben legyenek. A közügyek
átláthatóságát előíró törvények, jogszabályok minőségével és mennyiségével sokkal jobb a helyzet,
mint azt a közérdekű adatok, információk nyilvánossá tételének gyakorlata mutatja.
Az önkormányzatok tekintetében is érvényesül jövőben a bürokráciacsökkentés elve, illetve az új
általános közigazgatási rendtartás, mivel e szabályrendszerek is a korrupcióellenes fellépést
erősíthetik. Az önkormányzatok ezirányú fellépését módszertanok is segítik.

Gazdasági szervezetek, vállalatok

 Általában az állami és önkormányzati szektorra asszociálunk, amikor a korrumpálhatóságról esik szó,
de sajnos a vállalati szektorra is jellemzőek ezek az anomáliák, mind a kis- és közepes vállalatok
(KKV-k), mind pedig a nagyvállalatok (beleértve a multinacionális cégeket) esetében is. Az üzleti élet
tisztaságának megerősítése tekintetében fontos a belső ellenőrzés, az etika és szabályozás-
megfelelőség (compliance) rendszerek bevezetése és működtetése.

Politikai korrupció
A politikai korrupcióra széles tartományban találhatók példák. Az esetek közös jellemzője, hogy
mindig előfordul bennük egyéni, vagy csoportos politikai szereplő és/vagy érdek. Ezeknél a korrupció
kategóriájába sorolandó eseteknél a szokásos gazdasági, igazságbeli és erkölcsi érdeksérelmeken túl
sokszor a demokrácia alapelvei is sérülnek. Azokban a társadalmakban, ahol a politikai korrupció
magas szinten van jelen, intézményrendszerében formailag még lehetséges a demokrácia léte, de
tartalmában már minden bizonnyal csorbult, hiányos.
A választási kampánypénzek megszerzése: a hazai gyakorlatban visszatérő jelenség a kampányok
pénzügyi kereteinek túllépése, pontosabban a túllépésekről szóló különféle következtetések. Ebben a
tárgyban az Állami Számvevőszék javaslatot tett a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságára,
amellyel kapcsolatban honlap is született.
A pártok működése és gazdálkodása: a pártok pénzügyeiről készült mérleg, eredménykimutatás
nincs összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolási renddel, illetve nem
tisztázott, hogy mi minősül a pártnak adott hozzájárulásnak vagy támogatásnak.
Választási szabálytalanságok, választási manipulációk. A pártfinanszírozás mellett számottevő a
korrupciós veszély a választók meg nem engedett befolyásolására, szavazatvásárlásra.

Linkgyűjtemény

 Kampányköltségek

Forrás: http://harvardpolitics.com/blog/wp-content/uploads/2013/05/corruption.jpg

Határozat
A Kormány a 1104/2012. (IV. 6.) kormányhatározatban döntött a korrupció elleni kormányzati
intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról. E program –
szakítva a korábbi büntetőjogi megközelítéssel – a megelőzésre, a személyi és szervezeti ellenálló
képesség megerősítésére helyezi a fő hangsúlyt. 2015-ben új irányokat határozott meg a kormányzat a
Nemzeti Korrupcióellenes Program meghirdetésével, illetve a feladatokat rögzítő 1336/2015. (V. 25.)
Korm. határozat elfogadásával
 Határozat
A Kormány 1136/2012. (V. 3.) határozatával fogadta el az Államreform Operatív Program 2011–
2013. évi módosított akciótervét, melyben a korrupció megelőzését célzó konstrukciót kiemelt
projektként nevesítette (III. Integritási Projekt).

A Magyar Kormány Korrupció-megelőzési Pro

gramja (1104/2012. kormányhatározat)

alapelvei

1. Hitelesség, társadalmi bizalom kiépítése

2. Fokozatos, az egyes intézkedések érvényesüléséhez szükséges időre alapozott bevezetés

3. Elsődlegesen közigazgatási és egyes közszolgáltatási korrupció ellen lép fel, s csak másodlagosan hat

a gazdasági korrupció leküzdésére

4. Partnerek bevonása

5. A megelőzésben a szervezeti működés átalakítása és a szemléletformálás kerül a középpontba

6. A múltbéli korrupcióért való számonkérés

7. a Kormány kiemelt szerepvállalása mellett társadalmi összefogás szükséges;

8. az integritás alapú működés;

9. a represszív és preventív eszközök egyensúlya;

10. szervezetfejlesztés, képzés társadalmi tudatformálás;

11. korrupcióellenes jogintézmények erősítése;

12. hatékony nemzetközi együttműködés

 Magyarázat
A program fő célja a közigazgatási és egyes kapcsolódó közszolgáltatási korrupciós jelenségek
visszaszorítása az ellenálló képesség növelése, mint új eszköztár bevezetésével.
A program a magyar közigazgatás hivatali korrupciójának legfőbb okait különböző felmérések
eredményei szerint a következő okokban látja:

 a tájékozottsági és értékrendbeli problémák,

 az ügymenet és a különféle folyamatok átláthatatlansága,

 a közszféra foglalkoztatottjainak alacsony anyagi megbecsültsége,

 a szabályozó eszközök tökéletlensége,

 a nem jól működő ellenőrzési rendszerek, valamint

 a lebukás alacsony esélye.

A korrupció megelőzési program elsődlegesen a közigazgatási, s részben egyes közszolgálati
korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. amelyek így kijelölik a program intézkedéseinek
elsődleges címzettjeit is, vagyis a kormányzatban és tágabban az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott
közel 70.000 tisztviselőt.
A Kormány elősegíti, hogy minél több önkormányzat szándéka esetén bevezethesse a programban felvázolt
intézkedéseket. Több intézkedés pedig közvetlenül fog hatni a társadalmi attitűdök kedvező irányú változására.
Áttekintve az elmúlt két évtized hazai és nemzetközi történéseit:
A korrupció elleni fellépés, illetve evolutív megközelítése

1. a probléma figyelmen kívül hagyása – a döntéshozók nem szentelnek figyelmet a korrupció

problémájának;

2. tudatosulás – egy esemény rátereli a figyelmet a problémára, melynek következtében annak léte

tudatosul a döntéshozókban;

3. „keményvonalas” megközelítés – célja a korrupció elfojtása döntően büntetőjogi eszközökkel;

4. a „keményvonalas” megközelítés korlátainak felismerése – tudatosul, hogy megelőzés hiányában a

korrupciós problémák újratermelik magukat;

5. integritás-alapú megközelítés – a megelőzés eszközkörén belül megnő az értékek melletti

elköteleződés, az etikus szervezeti környezet szerepe, végső soron a szervezeti ellenálló képesség;

6. kiegyensúlyozott megközelítés – a megelőzési és büntetőjogi eszközök „begyakorolt” alkalmazása,

kiegyensúlyozott aránya.
Az elmúlt hat évben több intézkedés történt a korrupció elleni fellépés érdekében. A feladatokat
döntően a kormányzati Nemzeti Korrupcióellenes Program határozta meg, melyek közül a
legfontosabbak:
 Állami vezetői elköteleződés a korrupció elleni fellépésben
2011 novemberében a korrupció elleni összehangolt állami fellépésről szóló nyilatkozatot írt alá az
Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és a közigazgatási és
igazságügyi miniszter, miniszterelnök helyettes.
Az állami szervek kapacitásbővítése
A korrupcióellenes fellépésben közvetlenül érintett Nemzeti Védelmi Szolgálat, Legfőbb Ügyészség,
az igazságszolgáltatás, a bírósági végrehajtás és a NAV intézményi, működési és személyi
kapacitásainak jelentős megerősítésére került sor.
A korrupcióellenes fellépés aktív eszközei
A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatai, a NAV vagyonosodási vizsgálatai, a
Központi Nyomozó Főügyészség közélet tisztasága elleni büntetőügyekben történő hatáskör bővítése,
a jogi személlyel szembeni alkalmazható büntetőjogi előírások szigorítása, a közszféra szervezeteinek
integritását biztosító szabályok és a foglalkoztatottaira vonatkozó kötelezettségi előírások pontosítása,
a munkakörök korrupciós kockázatainak felmérése, illetve a képzési és továbbképzési programok
szervezése hozzájárult a korrupcióellenes fellépések hatékonyságának javításához.

A közjogi szabályrendszer megújítása és felülvizsgálata (közbeszerzés, állami projektértékelői

jogviszony, hatósági eljárások, a belső kontrollrendszer és az integritásirányítás összehangolása, civil
szervezetek átláthatósága).
Az Állami Számvevőszék elvi és módszertani tevékenysége
A Nemzeti Korrupcióellenes Program elvi és szakmai megalapozásához az Állami Számvevőszék
folyamatos segítséget nyújt a Program végrehajtásában érintett állami szervek részére. E tevékenységi
körben folyamatosan végzi a költségvetési szervezeti körben az országos Integritás Felmérést és
kockázatelemzést, illetve továbbképzési programokat szervez a közszféra alkalmazottai számára.

Intézkedések a személyi ellenálló képesség növelésére

Cél a közérdeket előtérbe helyező magatartás és gondolkodásmód, részben e program keretein kívül
megvalósítandó intézkedésekkel történő megerősítése az alábbiak mentén:

 értékalapú szervezeti éthosz kialakítása, amihez képesek igazodni az egyes tisztviselők a

magatartásukkal;

 a közszolgálatban dolgozó emberekben annak a tudatnak a kialakítása, hogy ők a köz szolgálatában

működnek és személyükben felelnek a közösség előrejutásáért, értékeiért és közös vagyonáért;

 a képviselt szervezet értékrendjéhez való alkalmazkodás segítése;

 alkalmazkodás segítése a közszolgálati értékekhez, amiket az Alaptörvény, a közszolgálatra vonatkozó

jogszabályok és a belső szervezeti és etikai normák határoznak meg;

 a fentieket szolgáló képzések tartása;

 a szervezeti stratégiai célok és az ebből levezetett teljesítmény elvárások hozzáigazítása a szervezeti

értékekhez.

 Hivatásetikai Kódex megalkotása

 a kormánytisztviselői, rendvédelmi és bírói hivatásetikai kódexek megalkotása

 
 Ezeknek az eszközöknek a többsége nem jelenik meg külön intézkedésekként, hanem beépülnek az egyes
állami szervekre ható intézkedésekbe.
 
Az egyes állami szervekre ható intézkedések:

a. A jó kormányzás és az értékalapú szervezeti működés elveit szem előtt tartva az integritás irányítási

rendszer bevezetése és a belső kontrollrendszerrel történő harmonizációja.

b. Központi integritás- és antikorrupciós képzések nyújtása a programból fakadó célok és

intézkedések teljesítése érdekében, igazodva az egyes képzési célcsoportok igényeihez.

c. A kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri

rendeletek hatásvizsgálatát ki kell egészíteni a korrupciós kockázatok vizsgálatával,

amihez az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe vevő módszertani útmutatót kell

kibocsátani.

d. A korrupció visszaszorításának egyik legfőbb akadálya a korrupciós cselekményeknek a

potenciális bejelentők retorzióktól való félelmére visszavezethető nagyfokú látenciája. Ennek

megszüntetése érdekében dolgozták ki az előzőekben már ismertetett 2013. évi CLXV.

törvényt.

e. A minisztériumok szervezetén belül létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek

képesek a szervezeten belüli korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló közvetlen

bejelentések, valamint a központi bejelentő védelmi rendszerbe érkezett bejelentések

alapján történő hivatalos megkeresések fogadására, feldolgozására és belső

kivizsgálására, valamint a bejelentőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés

megelőzésére.

f. Meg kell határozni a részben vagy egészben magánérdeket képviselő (lobbista), eljárásjogi

értelemben ügyfélnek vagy panaszosnak nem minősülő államszervezeten kívüli személyek

közszolgálati tisztviselők általi fogadásának szabályait.

g. A korrupciós kockázatok szempontjából át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a

nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának

tapasztalatait, és meg kell tenni az esetleg szükséges korrekciókat.

 h. Felül kell vizsgálni a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatos hazai

szabályozást (természetes személy büntetőjogi felelősségének megállapítása, mint előfeltétel;

jogi személy javára előny megszerzése stb.).

i. Az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló

egyezményének eredményesebb végrehajtásaérdekében, a Magyarországról készült értékelő

jelentések alapján felül kell vizsgálni az ezzel kapcsolatos hazai jogi szabályozást, és elő kell

segíteni a jogszabályok megfelelő gyakorlati alkalmazását.

j. Meg kell vizsgálni a nyomozó hatóságok és más rendvédelmi szervek korrupció

visszaszorításában részt vevő egységei minőségi és mennyiségi megerősítésének

lehetőségeit.

k. El kell érni, hogy a korrupció visszaszorításáért különös felelősséget viselő állami szervek

között valamennyi együttműködési területen részletes együttműködési megállapodások

jöjjenek létre az érintett szerveknek korrupció visszaszorításában való

együttműködésről, és nyomon kell követni az együttműködési megállapodások gyakorlatba

való átültetését.

l. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy valamennyi állami szerv, egy a nyilvánosság számára

nyitott fórumon keresztül kifejezhesse a korrupció visszaszorítása és a korrupcióval

szembeni ellenálló képesség fejlesztése iránti elkötelezettségét.

Az intézkedések keretében a társadalmi ellenálló képesség növelését a következő eszközök szolgálják:

a. a korrupciós jelenségeket visszaszorító értékek hirdetésére tájékoztatási programokat kell

indítani.

b. A hitelesség folyamatos, következetes, a kinyilvánított értékeknek megfelelő állami működéssel és

tisztviselői viselkedéssel fokozatosan visszaszerzendő.

c. A Nemzeti Alaptanterv kiegészítésével biztosítani kell a felnövekvő nemzedékek etikai elvek

szerinti nevelését és a korrupció elleni elköteleződését.

d. A külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezmény gyakorlati végrehajtása

érdekében tájékoztatási programot kell indítani a magyar vállalkozások számára.

Amint látható, szoros átfedések és kapcsolatok vannak a személyi, szervezeti és társadalmi ellenálló
képesség növelése között. Minden egyes intézkedés megtervezésénél és megvalósításánál törekedni
kell arra, hogy ezek a kölcsönhatások egymást erősítsék. Mivel az állam lehetőségei a társadalmi
ellenálló képesség növelésénél korlátozottak, így lehetőleg olyan hatássokszorozó megoldásokat kell
alkalmazni, amelyek minél több társadalmi erőforrást vonnak be a korrupcióellenes tevékenységekbe.
Magyarországon nincs kizárólag a korrupció jelenségével foglalkozó, arra szakosodott csúcsszerv, hanem több,
különféle profilú, ám a témával valamilyen körben érintett szerv hatáskörébe tartoznak az ezzel kapcsolatos
feladatok.
Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Az ÁSZ az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely általános hatáskörrel végzi az
államháztartás ellenőrzését.
Bíróság
Megállapítja a jogsértéseket, bűncselekményeket és azok jogkövetkezményeit, kiszabja a büntetéseket.
Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
Általános versenyfelügyeleti feladatokat lát el minden olyan esetben, amely nem tartozik a bíróság
hatáskörébe. Ennek keretében érvényt szerez a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek
(különös tekintettel az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának, a gazdasági versenyt korlátozó
megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára), illetve versenypártolás keretében
a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket.
Közbeszerzési Hatóság
Alapvető feladata, hogy biztosítsa a közbeszerzések jogszerűségét, elősegítve a közpénzek nyilvános
és átlátható módon történő elköltését. Ennek körében kialakítja és a honlapján közzéteszi a
jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát; elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát,
az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését.
Magyar Nemzeti Bank
A beolvadást követően a volt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladatait a Magyar Nemzeti
Bank látja el, jelesül felügyeli a pénzügyi piacokat, azon belül érvényt szerez a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek, továbbá a
bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének
gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárást indít.
Igazságügyi Minisztérium
A 2014. május 29-ig létezett Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium dolozta ki az állam korrupció
elleni szakpolitikáját, s Kormány általi elfogadását követően összehangolta és nyomon követte annak
megvalósítását. Közvetlenül felel a büntetőjog kodifikációjáért és egyes antikorrupciós tárgyú
nemzetközi szerződések gyakorlatba ültetéséért, a korrupció további koordinálása még kérdéses, hogy
melyik minisztériumhoz kerül.
Belügyminisztérium
Előkészíti a Nemzeti Korrupcióellenes Programot, a rendészeti és egyes nemzetbiztonsági
szakpolitikai dokumentumokat, s ezen keresztül segíti elő az antikorrupció terén a felderítések
eredményességét.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
A Hivatal a kormányzat egy fontos ellenőrzési szerve. A Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed továbbá a
gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és – a
pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott
támogatások felhasználásának ellenőrzésére, s általában a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint
az olyan gazdasági társaságok ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A NAV végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzéseket, a jogszabályokban meghatározott
adóellenőrzést, amit támogat a nyomozóhatósági jogköre.
Alkotmányvédelmi Hivatal
A Hivatal felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát
veszélyeztető leplezett törekvéseket.
 Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ)
Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el, továbbá ellenőrzést végez meghatározott
bűncselekmények esetén akkor is, ha azt a védett állományba nem tartozó személy követte el. Elvégzi
továbbá a hivatásos állományba jelentkezők és a már hivatásos állományú tagok kifogástalan életvitel
ellenőrzését és megbízhatósági vizsgálatát.
Az NVSZ Az NVSZ-t a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve

kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat

részletes szabályainak megállapításáról 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet hozta létre  az alábbi szervek
védelmét látja el:

 a rendőrség,

 a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

 a büntetés-végrehajtás szervezet,

 a katasztrófavédelem,

 Alkotmányvédelmi Hivatal,

 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

 Terrorelhárítási Központ,

 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ,

 Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal,

 Országgyűlési Őrség,

 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.

Ügyészség
Fellép a jogszabályok megtartása érdekében, üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket és részt
vesz a jogsértések, a bűnözés megelőzésében.
Rendőrség
Legfontosabb feladata, hogy általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a
bűncselekmények megelőzését és felderítését.

A korrupció megelőzési program a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei

közé illeszkedik, így a jó állam céljának elérését szolgálja. A program nevesíti az átfogó
feladatok között az elszámoltathatóság megteremtését és a korrupció felszámolását.

Fogalom
A közigazgatás jogilag pontosan szabályozott feladatkörrel, működési renddel, rögzített
szervezetrendszerrel és viszonylag stabil személyi állománnyal rendelkezik, amely önmagában
feltételezné annak változatlanságát.
A közigazgatási változások természetének és módszereinek megismerése eredményeként a Magyary Zoltán
Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit
alapjaiban meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan
definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.
 A Magyary Program fő stratégiai célkitűzései:

 az eredményes szervezeti működés,

 a feladatrendszer megújítása,

 a belső eljárások racionalizálása,

 az ügyfélkapcsolatok javítása,

 a személyzeti igazgatás fejlesztése,

 a kiszámítható életpálya.

Magyary Zoltán (Tata, 1888. június 10. – Héreg, 1945. március 24.) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós,
köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője.)
A kormányok egyfelől szinte a világon mindenhol meghirdetik közigazgatásuk megreformálását, másfelől pedig a
benne lévő szervezetek időről időre törekednek munkafolyamataik finomhangolására, fejlesztésére. A
közigazgatási változások két, pozitív irányú alapvető típusa a reform és az innováció.
 Az elmúlt két évtizedben a közigazgatást megújító törekvéseknek alapvetően három iránya volt
megfigyelhető:
Új közmenedzsment (new public management) a '80-as évek vége, a '90-es évek elejétől indult irányzat,
amelynek legfontosabb felismerése a korábbi jóléti állami rendszerek miatt megnövekedett közszféra
fenntarthatatlansága volt. Az állam méretének és kiadásainak csökkentése céljából pedig a magánszféra, a
vállalati működés piaci logikáját állították a közigazgatás elé követendő példaként. Az irányzat javaslatai:

 versenyhelyzet megteremtése a közszolgáltatások körében is;

 a piaci szektor szabályozási megoldásainak „bevitele” a közigazgatásba;

 a piaci szereplők bevonása a közfeladatok ellátásába (kiszervezés);

 teljesítménymérés és hatékonyságelvű működés bevezetése.

A 2000-es évek szemléletváltásának oka a kiszervezéssel, ppp-vel járó, korábban nem vagy kevésbé nyilvánvaló
kockázatokban keresendő, amely végül az integritás szemléletének kialakulásához, előretöréséhez vezetett. A
2008-as gazdasági válság inkább e folyamatok betetőzéseként értékelhető.
Az ún. újweberiánus államkoncepció ennek megfelelően a korábbiakhoz képest az állami szerepvállalás
megerősítését hangsúlyozta, amely képes ellensúlyozni a piac torzító folyamatait, és kezeli a kihívásokat a
demokratikus jogok garantálása mellett. Az irányzat javaslatai:

 a szolgáltatások minőségi és professzionális nyújtásának követelménye;

 a közigazgatás erkölcsi értékeinek erősítése;

 ügyfélközpontú működés, az állampolgári és közigazgatási konzultációk kiterjesztése;

 eredményalapú szemlélet elterjesztése.

Míg az új közmenedzsment a piacot, az újweberiánus koncepció az államot és a közigazgatást helyezi a
fejlesztési logika fókuszába, addig a jó kormányzás (good governance) irányzat a társadalmi szereplőket, az
állampolgárokat és azok partneri bevonását. Ugyanakkor a Good Governance előzményei messzebbre nyúlnak
vissza, mint maga a new public management (lásd corporate governance – felelős vállalatirányítás, 1977. utántól,
USA).
 Az ÁSZ Integritás Projektje valódi szakmai innováció, a KIM Integritás rendelete reform erejű
kormányztai intézkedés.

Reform Innováció
1. Irányultság felülről lefelé irányuló alulról fölfelé induló
2. Kezdeményező közigazgatás vezető szintje apparátus
a rendszer egésze, illetve a valamely szakmailag jól
3. Befolyásolási szint rendszerszintű működés megfogható részterület, konkrét
szempontjából releváns része módszertani kérdés
4. Változtatások tervezés - előzetes értékelés -
felvetődés – kigondolás - terjedés
intézményesülése bevezetés
irányítási, jellemzően jogi terjedés, információmegosztás a
5. Eszközrendszer
jellegű hálózaton belül
6. Partnerség jellemzően a tervezés során jellemzően a megvalósulás során
7. Kötelezőség
jellemző nem jellemző
(szankcionálás)
folyamatos, az alkalmazással
8. Értékelés rendszerszintű, követő egyidejű, egyéni és a hálózatba
visszacsatolt

Ambrogio Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

Az irányzat javaslatai:

 az állam közvetítői szerepének növelése a különböző társadalmi csoportok között;

 civil szervezetek és vállalatok kormányzáshoz való hozzájárulásának ösztönzése;

 a szabályközpontúság helyett az érintettek minél szélesebb bevonása a döntéshozatali folyamatokba;

 alapérték a társadalmi nyilvánosság, az átláthatóság, a partnerség.

Minden közigazgatási szervezet és szakterület számára alapvető fontosságú, hogy rendelkezzen olyan,
egységes módszertan mentén kidolgozott fejlesztési dokumentummal, amely különböző időtávokra
bontva tartalmazza cselekvéseinek tervét céljai elérése érdekében.
A Kormány 2012 elején elfogadta a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 14.)
rendeletét, amelynek lényege, hogy a stratégiai szemlélet a közigazgatási tervezési tevékenység
részévé váljon, a tervezés egységes, strukturált rendszerbe illeszkedjen, és a stratégiai dokumentumok
a kormányzati célokat képezzék le azonos módszertan mentén.
A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra, a tervdokumentumokra és a megvalósítási
dokumentumokra bomlanak.

A Magyary Program átfogó célja a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése.

A korrupció megfékezésével kapcsolatban az eddigi magyar gyakorlat jelenleg szinte kizárólag a
büntetőjogi eszközök használatán nyugodott, de a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az
integritással kapcsolatos eszközök is egyre nagyobb szerepet játszanak. A bűnügyi statisztika a
hivatali korrupcióval okozott kár körében egyedül a vesztegetéssel okozottat rögzíti, ami a korrupciós
cselekmények által okozott kár alsó határát jelentheti. A kár mértéke becslések alapján az elmúlt
években 100 millió és 7 milliárd forint körül mozgott, bár nehéz megbecsülni a magas fokú látencia
miatt. Az eredményes továbblépéshez azonban szükség van a nemzetközi gyakorlatban már bevált
úgynevezett integritás megközelítés elterjesztésére.
A két megközelítés eltérő eszközökre és motivációs viszonyokra épít. Közöttük a különbséget az
alábbi táblázat mutatja be:
 Büntetőjogi, szabálykövetési megközelítés Integritás alapú megközelítés
Jogi előírásokra épül Értékek követésére és alapelvekre épül
Pozitív, mert egyértelmű elvárásokat
Negatív, mert fenyeget
rögzít, könnyen követhető
Kiindulása: az emberek rosszak Kiindulása: az emberek jók
Az elkövetőtől távol van a fenyegető, nincs
Közvetlen kapcsolat a felettes személlyel
kapcsolat
Nehéz bizonyítani, összekacsintás a Helyben történik, több eszköz áll
„tettestárssal” rendelkezésre a bizonyításra
Alacsonyabb pszichológiai korlát, Magasabb pszichológiai korlát,
könnyebben teszi meg az első lépést nehezebben teszi meg az első lépést
Korrupciós jogszabálysértések megtorlása Helyes magatartás elősegítése
Középpontban a jog Középpontban a vezetés
A korrupcióval kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény képviseli
azokat a büntetőjogi tényállásokat, illetve szankciókat, amelyek represszív jelleggel büntetik az
elkövetési magatartások megvalósítóit.

Linkgyűjtemény

 Litván antikorrupciós kampányvideó

A magyar büntetőkódex korrupcióval, illetve visszaéléssel kapcsolatos alábbi fejezete öleli fel a
vesztegetés különböző formáit:
Vesztegetés (Btk. 290. §) - aktív korrupció
Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel
másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide értendő a külföldi gazdálkodó szervezet is) A vesztegetés
minősített esete, ha a bűncselekményt

 gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult

személlyel kapcsolatban

 bűnszövetségben vagy

 üzletszerűen követik el.

A büntetés azonban korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §) - passzív korrupció
Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan
előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik
személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide értendő a külföldi gazdálkodó szervezet is).
A vesztegetés elfogadása minősített esete, ha az elkövető

 a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi

 a bűncselekményt bűnszövetségben vagy

 üzletszerűen követi el, illetve

 ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre

jogosult személy.
A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak
átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés (Btk. 293. §)
Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért
előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide
értendő a külföldi hivatalos személy). Ugyanígy büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve
ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, ha a bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna, azaz a
vesztegetés gondatlan alakzata is büntetendő. Ebben a tekintetben a bűncselekmény vétségnek
minősül, ha azt gondatlanságból követik el.
A hivatali vesztegetés minősített esete, ha az elkövető az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos
személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként
visszaéljen. Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet
vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból
követi el.
A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §)
Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét
elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy
elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide
értendő a külföldi hivatalos személy is).
A hivatali vesztegetés elfogadása minősített esetei

 ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el,

 ha az elkövető az előnyért

o hivatali kötelességét megszegi,

o hatáskörét túllépi, vagy

o hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve

o a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak
átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
 Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §)
Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne
gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Eszerint büntetendő, aki a bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az
Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság,
illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi
el.
A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §)
Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja,
vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá
tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Eszerint büntetendő, aki az ott
meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült
Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve
az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a
bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott
volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak
átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §)
Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem
leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti,
nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt azonban az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Befolyás vásárlása (Btk. 298. §)
Aki

 olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy

 olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol,
másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide
értendő a külföldi hivatalos személy is).
Aki a bűncselekményt gazdálkodó szervezet, illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet
végző személlyel kapcsolatban követi el, vétséget valósít meg.
Befolyással üzérkedés (Btk. 299-300. §)
Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az
előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért
előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. (Ide értendő a külföldi hivatalos személy is).
A befolyással üzérkedés minősített esete, ha az elkövető

 azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,

 hivatalos személynek adja ki magát, vagy

 a bűncselekményt üzletszerűen követi el, illetve ha a bűncselekményt

 gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult

személlyel kapcsolatban követik el.

 A bűncselekmény vétségnek minősül, ha azt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

Hivatali visszaélés (Btk. 305. §)

Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

 hivatali kötelességét megszegi,

 hivatali hatáskörét túllépi, vagy

 hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §)
Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt
szerezzen

 közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,

 közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy

 közfeladati helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A fenti osztályozás mellett említést kell tenni olyan pénzmosással kapcsolatos, gazdálkodás rendjét, valamint a
gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményekről is, amelyek szintén alkalmasak lehetnek visszaélések
elkövetésére, jogtalan előnyök megszerzésére, illetve hátrányok okozására, amelyek megvalósításához
pénzintézeti, vagy akár állami tisztviselőket is igénybe vehetnek, bevonhatnak. Ezek a tényállások gyakran a
korrupciós bűncselekményekhez kapcsolódnak akár a vesztegetést megelőzően (pl. csődbűncselekmény
felfedésének megakadályozására), akár azzal egy időben (pl. számviteli rend megsértése a vesztegető
kérésére), akár a vesztegetés eredményeinek eltitkolása (pl. pénzmosás) kapcsán:

 pénzmosás (Btk. 399-400. §)

„Kövesd a pénzt!” (a pénzmosás nyomozásának taktikája)

 a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)

 számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §)

 csődbűncselekmény (Btk. 404. §)

 bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §)

 versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §)

A hivatásetikai kódexek létjogosultsága a különböző hivatásrendek (kormánytisztviselő, rendőr, katona)

sajátosságaihoz igazodva az etikai elveket, előírásokat, valamint szabályokat összegyűjtsék. A jogszabályokon
túlmutató etikai követelmények fontos elemét képezik az integritásnak (lefektetett elveknek, értékeknek való
megfelelés), továbbá kódexek egy része csak elveket rögzít (etikai kódex, Code of Ethics), míg más része
magatartási szabályokat, eljárást is (magatartási kódex, Code of Conduct). Ezen szabályzatok
megalkotásainak több célja is van:

 egyrészt maga a szabályozás, egy szabálygyűjteményben foglalják össze a betartandó etikai normákat,

 másrészt tájékoztatják az állampolgárokat, hogy milyen magatartást várhatnak el a tisztviselőktől,

 harmadrészt pedig védelmi funkciót is betöltenek, azzal, hogy a helyes magatartási elemek

bemutatásával iránymutatást adnak a tisztviselők számára a munka során kialakuló korrupciós

helyzetek során való védelemre, a kialakult helyzetek megoldására is,

 ezen kívül a közszolgálati hivatásrendek etikai kódexei tartalmazzák a korrupció megelőzésének

követelményét, valamint

 etikai dilemmák feloldásában való közrehatás.

A Magyar Kormánytisztviselői Kar 2013. június 21-én fogadta el a Kormánytisztviselők Hivatásetikai
Kódexét, amely 2013. szeptember 1-től hatályos.
 Forrás: Dr. Kis Norbert: Hivatásetikai Alapok Kormánytisztviselőknek, Nemzeti Közszolgálati
Egyetem együttműködésben a Magyar Kormánytisztviselői Karral és a Közigazgatási és Igazságügyi
Hivatallal, minősített közszolgálati továbbképzési program, Budapest, 2013.
A Hivatásetikai Kódex koncepcionális keretei

 közszolgálati értékek (public values) erősítése

 közbizalom

 demokratikus értékek

 szervezeti integritás és kultúra:

o átláthatóság (transzparencia),

o elszámoltathatóság,

o hatékonyság;

 egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély;

 tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások;

 korrupció elleni fellépés;

 érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése;

 szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés;

 nem jogi, hanem önálló etikai normarendszer;

 normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása;

 normasértés szankciói.
A Hivatásetikai Kódex alapelvei

 Hűség

 Nemzeti érdek

 Elkötelezettség

 Felelősség

 Szakszerűség

 Hatékonyság

 Tisztességesség

 Méltóság

 Pártatlanság

 Igazságosság

 Méltányosság

 Arányosság

 Védelem

 Előítélet-mentesség

 Átláthatóság

 Együttműködés

 Lelkiismeretesség

Vezetőkre vonatkozó alapelvek:

 Példamutatás

 Támogatás

 Számonkérés

 Szakmai szempontok érvényesítése

Etikai vétség a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy hivatásetikai részletszabályokat megszegő

azon cselekménye, amelyek

 a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény etikai szabályaival,

 a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint

 az adott szervezet Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes

és azok nem minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek.
Hivatásetikai alapelv megsértése csak az adott alapelvvel nyilvánvalóan ellentétes cselekmények esetén
állapítható meg, ha a megsértett hivatásetikai alapelv tartalma kétséget kizáróan világos, és az adott
magatartásra egyértelműen vonatkoztatható.
Az etikai vétség miatti eljárás megszűnik (azaz beolvad a magasabb szintű normák szerinti
felelősségre vonási eljárásokba)

 büntetőeljárás vagy szabálysértési minősítés esetén

 ha a munkáltató kötelességszegésnek tekinti az etikai vétséget és fegyelmi vétséget állapít meg.

 ha a munkáltató méltatlanságnak vagy bizalomvesztésnek tekinti a kötelezettségszegést, amelyek a

felmondási okokat jelentik.

Válassza ki a közigazgatást megújító három törekvést!

 Új közmenedzsment – Újweberiánus államkoncepció – Jó kormányzás 

 Újplátoni idealizmus – Integritásmenedzsment – Innovatív kormányzás 

 Újkormányzati idealizmus – Weberi bürokráciamodell - Reformmenedzsment

 

Fejezze be a mondatot! A Magyary Program átfogó célja a

 együttműködő hazai adminisztráció megteremtése. 

 hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. 

 követhető személyi menedzsment és átláthatóság megteremtése.

 

Az alábbiak közül melyik nem korrupciós bűncselekmény?

 hivatali vesztegetés

 befolyással üzérkedés 

 rongálás
 

Egészítse ki a korrupciós bűncselekmények tekintetében a büntetés enyhítését

célzó közös körülményt!
A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a

bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott

bejelenti
volna, a hatóságnak                                              ,

a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak                                          

átadja
 ,
feltárja
és az elkövetés körülményeit                                              .
 

Az etikai vétség fogalma mely jogszabályok, illetve normák megsértését

jelenti? Jelölje be a helyes válaszokat!

 Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex 

 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény 

 Alapszabály 

 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 

 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

szóló 2012. évi II. törvény

 

Válassza ki az alábbiak közül az etikai vétség miatti eljárás megszüntetési

esetét!

 Házirend megsértése esetén 

 büntetőeljárási vagy szabálysértési minősítés esetén 

 Munkavégzéssel kapcsolatos áthelyezés esetén

 
Az integritás szó a latin in tangere kifejezésből ered, melynek jelentése: érintetlen, egységes,
osztatlan, tiszta.

Magyarázat
Az „integritás” kifejezés használata – a társadalomtudományok körében – elterjedt a
morálfilozófiában, a politikatudományban, továbbá a nemzetközi jog- és közigazgatás-tudományban.
A fogalomnak többféle jelentést tulajdonítanak: morális értékként pártatlanságot és „józanságot”,
illetőleg – a szó etimológiája alapján – egységességet, osztatlanságot jelent. Ugyancsak gyakran
használt jelentése értelmében az integritás az elvek, értékek, cselekvések, módszerek, intézkedések
konzisztenciáját jelenti, vagyis olyan magatartásmódot, amely meghatározott értékeknek
 megfelel. Ez utóbbi különösen természetes személyekre alkalmazható (vagyis amikor valaki saját
értékrendjének, elveinek megfelelően él vagy viselkedik). Az integritás fogalma hasonló értelemben
alkalmazható szervezetekre, intézményekre, az egyes rendszerelméletek pedig az integritás fogalmát
olyan szisztémákra alkalmazzák, amelyek képesek céljaik elérésére, illetve ezek mentén a
rendeltetésszerű működésre.
Az integritás alapját képező értékek köre – kulturális, gazdasági és történelmi okból – országonként,
társadalmanként és időszakonként eltérő. Az integritás megközelítés és a korrupció elleni fellépés (megelőzés)
közötti közvetlen kapcsolatot eddig empirikus alapon kevés esetben mutatták ki, ugyanakkor mára a
megközelítés létjogosultságával kapcsolatban – megfigyeléseken, tapasztalatokon és
nemzetközi ajánlásokon Building Public Trust: Ethics Measures in OECD Countries. OECD, 2000. National

Integrity System, TI Source Book, Transparency International, 2000.  alapuló – közmegegyezés alakult ki. Az
integritás fogalom egyaránt értelmezhető személyek és szervezetek – sőt, rendszerek – szintjén.
A közszférában dolgozó személyek vonatkozásában az integritás lényege, hogy az adott alkalmazott
magatartása, viselkedése – adott helyen és időben – illeszkedik az őt körülvevő szervezeti
éthoszhoz. Az állami és önkormányzati alkalmazottak esetében az integritás nyilvánvaló módon, elsősorban a
közszolgálati értékekhez való mind tökéletesebb hasonulást jelentheti. E tekintetben a követelményeket

 az Alaptörvény,

 a közszolgálatra vonatkozó jogszabályok,

 a belső szervezeti és etikai normák,

 munkaköri leírások, végeredményben pedig

 a mindenkori társadalmi elvárások

határozzák meg.
Ezek alapján képvisel értéket

 a megfelelő szakmai felkészültség,

 a pártatlanság és elfogulatlanság (objektivitás),

 a jogszabályok betartása,

 az erkölcsi feddhetetlenség és

 a közösségi érdekek előtérbe helyezése az egyéni érdekekkel szemben.

Az integritást, mint komplex személyes kompetenciát a közszféra teljesítményértékelési rendszerei (hivatásos
szolgálati, kormánytisztviselői, stb.) is mérik. Az integritás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az a
munkatárs egységes és érett személyiség, aki objektív, szilárd értékrenddel rendelkezik, ura önmagának,
továbbá aki önmagáért és másokért is képes felelősséget vállalni. 
Szervezetekre és intézményekre vonatkoztatva az integritásirányítási rendszer lényege, hogy az
integritás alapon működtetett szervezet a rendeltetésének megfelelően látja el feladatait;
működése átlátható, elszámoltatható, tisztességes, etikus, fedhetetlen, sebezhetetlen.

Magyarázat
A közigazgatási szervek esetében az integritás azt jelenti, hogy az adott intézmény működése
megfelel a szervet létrehozó jogszabályban meghatározott közérdekű céloknak (közfeladatok
ellátása).
 Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe
tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási,
egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A helyi és központi közigazgatási
szervezetek között végzett felmérés eredményei alapján megállapítható volt, hogy jogállásukat és
feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.
Az integritás-koncepciók tekintetében az egyik közös vonás, hogy inkább a corporate governance – good
governance vonalra illeszkednek, és kevésbé a new public management paradigmákra, de jellemző egyfajta
sorrendiség megtartása az egyes szervezeti funkciók fejlesztésekor. Ilyen módon a szervezeti integritás
legalapvetőbb feltétele

 a „jó vezetés” (vö. „jó kormányzás”);

 ezt követi azoknak az elérendő céloknak, illetve intézményi stratégiáknak a meghatározása;

 amelyek érdekében egyáltalán a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása – tudatos és ellenőrzött

programozása – megtörténik;

 végül egy következetes vezetés sohasem feledkezhet meg a folyamatok nyomon követéséről

(monitoring);

 a szereplők és a történések ellenőrzéséről (controll);

 végül az eredmények méréséről, kiértékeléséről (evaluation).

A fent említett tevékenységek a vállalati menedzsment körében, illetve a modern üzleti
tudományokban sokszor és sokféleképpen leírt „menedzsmentciklus” alapelemeiként ismertek. Egy
jól vezetett szervezet esetében a fenti tevékenységek (célok vezető általi meghatározása, erőforrás-
felhasználás, monitoring, ellenőrzés, kiértékelés) ciklikus ismétlődése előfeltételét jelenti az
erőforrások hatékony és rendeltetésszerű felhasználásának – ezáltal az organikus fejlődésnek, a
szervezet állandó megújulásnak és a külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásnak.
A fentiekből levezetetten nem nehéz belátni, hogy az integritást középpontba helyező, értékalapú
szervezeti működés – már csak az elért eredmények hosszú távú fenntarthatósága okán is – nem
nélkülözheti a korszerű menedzsment eszközöket és az öntökéletesítő folyamatokra jellemző

 „Tervezd!”

 „Csináld!”

 „Ellenőrizd”

 „Avatkozz be!”
logika Angolul: „Plan! Do!, Check! Act!” (ld. PDCA-ciklus).  alkalmazását.
Ily módon jött létre az

Idézet
„integritásmenedzsment, mely egy olyan ciklikusan megújuló, tudatos szervezeti tevékenységként
írható le, amelynek célja az integritás központú szervezeti működés feltételeinek megteremtése és
folyamatos biztosítása, és amelynek érdekében a vezetés értékek mellett köteleződik el, ezek mentén a
szervezet számára elérendő célokat határoz meg (tervez), ezek érdekében erőforrásokat szabadít fel
(programoz), melyek felhasználását gondosan nyomon követi (monitoroz) ellenőrzi és kiértékeli.” 
 Az Állami Számvevőszék az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programja (ÁROP) keretében
a „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése”
elnevezésű projekt Ld. II. Integritás Projekt (ÁROP-1.2.4-09-2009-0002.), bővebben:

http://integritas.asz.hu/  keretében első ízben 2011-ben térképezte fel a költségvetési szférában működő
intézmények integritás kockázatait. Ezt követően a vizsgálatot megismételték 2012 tavaszán, illetőleg
a felmérésekre – összesen hét éven keresztül – minden évben egyszer újból sor kerül. Az ÁSZ
módszertani fejlesztésinek eredményeként az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai
eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével az
elmúlt években összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós
kockázatok.
A II. Integritás Projekt a közvélemény számára akkoriban még teljesen új, a közigazgatás és a politika
számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kívánta bevezetni a
köztudatba. A felmérések során az ÁSZ a Magyarországon működő 14.409 költségvetési szerv közül
arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen
1.095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó
és térképi megjelenítő rendszerbe. Az 1.095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási
arányt jelentett az első évben, ami a következő évben tovább javult. Ez az arányszám ugyanakkor 38%
volt az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd
Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208.067 fő). Az első
országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb
intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy
rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.

A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan
szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják

 az intézmény integritását, azaz

 a következetes és feddhetetlen szervezeti működést,

 etikus munkakörnyezetet,

 tiszta és átlátható belső folyamatokat.

Ugyancsak fontos visszajelzésre teremtettek lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek

 a szervezetek vagyongazdálkodására,

 az EU támogatások felhasználására és

 a közpénzek kezelésére adtak választ.

A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolta a költségvetési
szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív
percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.
Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mértek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat
közöltek az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredményeket három kiemelt
index segítségével szemléltették. Ezek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a
választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatták be az integritás kockázatokat:

 Az első index a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi

tényezőket (EVT) tette mérhetővé.

 Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe

tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási,

egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai

alapján megállapítható volt, hogy jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok

kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.

 A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő integritás, illetve

korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jelenítette meg.

Ez leképezte a költségvetési szervek

o jogi/intézményi környezetének jellemzőit,

o működésük kiszámíthatóságát,

o stabilitását, továbbá

o az intézmények működtetése során jelentkező olyan változó tényezőket, mint

 a stratégiai célok meghatározása,

 a szervezeti struktúra és kultúra alakítása,

 valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve

 a közbeszerzésekkel való gazdálkodás.

E mutató tekintetében az első felmérés idején a felsőoktatási intézmények vezették a sort, majd a

kormányzati szervek következtek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek voltak

megtalálhatók.

 A harmadik index a kontrollok hiányából adódó integritás, illetve korrupciós veszélyeztetettséget

(KHKT) számszerűsítette.

Ebben az esetben az ÁSZ munkatársai azt vizsgálták, hogy az adott szervezetnél léteznek-e

intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt

olyan további faktorok voltak mérhetők, mint

o a szervezet belső szabályozása,

o a külső és belső ellenőrzöttség, valamint

o az egyéb integritás kontrollok:

 etikai követelmények meghatározása,

 összeférhetetlenségi helyzetek kezelése,

 a bejelentések, panaszok kezelése,

 rendszeres kockázatelemzés és

 tudatos stratégiai menedzsment.

E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezették, amelyekre

nem volt jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek

kiépültsége, és ebből következően fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése (sport és szabadidős

intézmények, bölcsődék és óvodák, valamint kulturális intézmények és általános iskolák).

Az első felmérések alapján megállapítható volt, hogy a 2011. évi felmérésben résztvevő 1.095 intézmény
esetében lényeges különbségek nem területi (regionális, megyei, illetve kistérségi) szinten mutatkoztak:
az eredményeket elsősorban intézmények szintjén, egyedileg lehetett vizsgálni, illetőleg intézmény-
csoportonként lehetett összehasonlításokat végezni.
A felmérések egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon a költségvetési szervek túlnyomó része előtt
még nem volt világos, illetve nem volt egységesen értelmezett az integritás alapú szervezeti működés
követelménye.
Ugyancsak fontos eredménye volt a felméréseknek, hogy ettől kezdve Magyarországon is rendelkezésre álltak
azok a bázisadatok, amelyek viszonyítási alapot jelenthettek a további adatfelvételekhez, illetőleg lehetőséget
biztosítottak a változások tárgyszerű megítéléséhez. 
A kutatási adatbázis alapján később tudományos esszék és oktatási anyagok is készültek, amelyek támpontként
szolgáltak a későbbi kormányzati korrupció-megelőzési szakpolitikák kidolgozásához, valamint az állami
beavatkozások helyének és módjának meghatározásához.
Az ÁSZ 2016-ban – kísérleti jelleggel – már a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is végzett
integritás felmérést.
Válassza ki az integritás szó latin eredetű in tangere kifejezéséből a helyes
jelentést!

 érintetlen, egységes, osztatlan, tiszta 

 felelősség nélküli, rendszerszintű, oszthatatlan 

 független, egyedi, megbízható

 

Egészítse ki a mondatot!
 személyek
Az integritás fogalom egyaránt értelmezhető                                              és 
szervezetek
                                             – sőt,
rendszerek
                                             – szintjén.
 

Egészítse ki helyesen az integritásmenedzsment fogalmát!

Az integritásmenedzsment olyan ciklikusan megújuló, tudatos szervezeti tevékenységként írható le,

amelynek célja az integritás központú szervezeti működés feltételeinek                                          

megteremtése
 és folyamatos biztosítása,

és amelynek érdekében a vezetés értékek mellett köteleződik el, ezek mentén a szervezet számára
határoz meg
elérendő célokat                                             (tervez),
szabadít fel
ezek érdekében erőforrásokat                                              ,
ellenőrzi
melyek felhasználását gondosan nyomon követi,                                              és

kiértékeli
 

Jelölje be, hogy melyik nem tartozik az Állami Számvevőszék által végzett
integritás kérdőív kérdéscsoportjaiba!

 intézmény integritása 

 szervezetek vagyongazdálkodása 

 családi kapcsolatok 

 etikus munkakörnyezet 

 EU támogatások felhasználása 

 áthelyezéssel és infrastruktúrával kapcsolatos információk 

 tiszta és átlátható belső folyamatok 

 közpénzek kezelése
 

Állítsa párba az Állami Számvevőszék integritás kérdőívének eredményei

alapján készített indexek meghatározásait!
 Első                                                           
Szervezetek jogállásától és feladatköreitől f ü ggő eredendő vesz élyeztetettségi tényezők
index
Másodi                                                           
k index Egyes intézmények napi működésétől f ü ggő tényezők
Harma
dik                                                           
Kontrollok hiányából adódó integritás, illetve korrupciós veszélyeztetettség számszerűsítése
index
 

A projekt előzményeként említhető az Állami Számvevőszék által 2009-2012. között megvalósított „Korrupciós
kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” c. kiemelt projekt ÁROP-1.2.4.

számú Integritás Projekt . A III. Integritási Projekt keretében elvégzett módszertani kutatások és kifejlesztett
oktatási anyagok jól illeszkednek a korrupció-megelőzési program céljai közé és a célok között szerepel ezek
alkalmazása, beépítése a képzési programokba.
A projekt elsődleges célja a társadalom által érzékelt hivatali korrupció szintjének csökkentése a
közszolgálatban. A projekt közvetlen célcsoportját ennek megfelelően a köz szolgálatában állók adják, de –
tekintettel a 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozatban foglalt feladatokra – a közvetlen célcsoporthoz sorolható
valamennyi Magyarországon élő személy, aki a korrupció problémájával szembesül. Speciális célcsoportként
említhetők például az üzleti szféra szereplői, a jogi személyek, a külföldi befektetők, akik a projektben szereplő
egy-egy intézkedés kapcsán (közvetve vagy közvetlenül) érintettek.
A projekt céljai között kiemelt helyen szerepel az integritásirányítási rendszer bevezetése a közigazgatásban. A
projekt részeként, az abban meghatározott feladatoknak megfelelően dolgozta ki a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete 2012 őszén az integritás tanácsadó szakirányú
továbbképzés programját. A képzés kialakításban (tananyagfejlesztés, oktatás) a szakterület
legmeghatározóbb képviselői vettek részt. A program súlyát és hiánypótló jelentőségét az Állami Számvevőszék
elnökének fővédnöksége is alátámasztja.
Az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés célja olyan közigazgatási szakértők képzése, akik alkalmasak
és képesek a korrupció és a visszaélések kockázatának csökkentésére, azok megelőzése érdekében képesek
támogatni egy közigazgatási szervezetben az integritásirányítási rendszer erősödését, a szervezet tudatos és
kontrollált fejlődését támogató személyügyi folyamatok kialakítását, valamint a hivatásetikán alapuló
munkakultúra elterjedését.
A képzés során a résztvevők elsajátítják a közigazgatási szervek működési-gazdálkodási rendszerével,
a szervezetfejlesztési technikákkal és a személyügyi menedzsmenttel kapcsolatos ismereteket.
Megismerkednek a szükséges stratégiai szemlélettel, a releváns nemzetközi gyakorlatokkal. A
nélkülözhetetlen jogi, szociológiai és pszichológiai ismereteket megszerezve képessé válnak
személyes kompetenciáik továbbfejlesztésére, valamint a közigazgatási szervek működésével
kapcsolatban felmerülő különféle típusú szabályozási-megfelelőségi feladatok összehangolására.

A szakiránynak jogszabályi hátterét alkotja a „Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az

érdekérvényesítők fogadásának rendjéről” szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet, amely szabályozza

 az integritás fogalmát

 korrupció-megelőzéssel kapcsolatos intézkedési terv megfogalmazására vonatkozó kötelezettséget

 az integritás tanácsadók

o kijelölését
o feladatait

o alkalmazási feltételeit

 az érdekérvényesítővel (lobbista) történő kapcsolattartást

 központi és szervezeti szinten megtartandó képzéseken való részvételi kötelezettséget.

Az Európai Bizottság 2014. február 3-án nyilvánosságra hozott „Európai Uniós Antikorrupciós Jelentés”-ében
elismerően szólt az integritás oktatásának magyarországi megújításáról.
Az Európai Uniós források tekintetében a korrupcióellenes fellépést a következő években a Közigazgatás- és
Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) is biztosítja.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A gazdaság működésének minősége,
versenyképessége fordított arányban van a korrupció elterjedtségével.

 Igaz 

 Hamis
 

Jelölje meg „A panaszokról és közérdekű bejelentésekről” szóló 2013. évi

CLXV. törvény céljait!

 az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése 

 szolgálati panasz 

 a közérdekű bejelentők minél teljesebb védelme 

 paraszolvencia rendezése 

 a közösségi érdekek érvényesülése 

 korrupció elleni fellépés 

 etikai vétség fogalma

 

Igaz vagy hamis a következő állítás? Számos vizsgálat bizonyítja, hogy az

iskolai csalások és a későbbi, munkahelyi és gazdasági életben zajló csalások
között van összefüggés

 Igaz 

 Hamis
 

Egészítse ki az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés célját!

A képzés célja olyan közigazgatási szakértők képzése, akik alkalmasak és képesek a
csökkentésére
korrupció és a visszaélések kockázatának                                              ,

azok megelőzése érdekében képesek támogatni egy közigazgatási szervezetben az integrált

erősödését
irányítási rendszer                                             ,

a szervezet tudatos és kontrollált fejlődését támogató személyügyi folyamatok kialakítását,

elterjedését
valamint a hivatásetikán alapuló munkakultúra                                              .
 

Válassza ki az integritás tanácsadókra vonatkozó jogszabályt!

 „Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők

fogadásának rendjéről” szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 

 „A korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról” szóló 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat 

 „A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési

Programjának elfogadásáról” szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat

 

A korrupció megelőzéséről szóló könyv

A korrupció-megelőzés az elmúlt két évtizedben világméretű kezdeményezés során egyre jelentősebb mozgalom
keretében fejti ki tevékenységét.
A korrupció-megelőzés az elmúlt két évtizedben világméretű kezdeményezés során egyre jelentősebb mozgalom
keretében fejti ki tevékenységét.
 Maga a megelőzés sikeres nemzetközi megvalósításához egységes és együttes nemzetközi fellépés szükséges,
tekintettel arra, hogy a korrupció nem ismeri az országhatárokat.
Az Európai Unió működése során egyre több területen érvényesíti az anti-korrupciós törekvéseit, így például a
csatlakozási tárgyalások és a strukturális alap támogatások odaítélésekor is nagy hangsúlyt fektet a tagállamok
korrupció ellenes tevékenységeire és azok nyomon követésére.
1997-ben született meg az EU-tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló EU-
egyezmény Magyarországon kihirdette a 2005. évi CXV. törvény . A korrupció különböző formáival szemben
egyre szigorúbb fellépés érzékelhető az EU részéről, a korrupciós vizsgálatok alapján gyengébben szereplő
tagállamokat, gyakran sújtja hátrányokkal a döntései során. Fontos megjegyezni, hogy az egyes országok között
egyre nagyobb verseny bontakozik ki, amely a korrupció ellenes intézkedések meghozatalának növekedését
hozza magával.

Linkgyűjtemény

 Anti-korrupciós videó
Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF)
Az EU intézményrendszere történetében 1999-ban hozta létre az Európai Csalás Elleni
Hivatalt (OLAF), melynek fő feladata

 az EU pénzügyi érdekeinek védelme,

 küzdelem a

o csalás,

o korrupció

o és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek ellen.

A ráruházott feladatok ellenére a szervezet nem rendelkezik nyomozati hatáskörrel, tehát
büntetőjogi eszközökkel nem operálhat, függetlenségét azonban garanciák védik. Az OLAF
hármas küldetési rendszere a következő:

1. a csalás, korrupció, illetve egyéb pénzügyi vonatkozású törvénybe ütköző tevékenységek elleni

küzdelmével védi az Európai Unió pénzügyi érdekeit;

2. az európai uniós tisztviselők által elkövetett súlyos kötelességszegések akár fegyelmi, vagy

büntetőjogi felelősségre vonást is eredményező kivizsgálásával védi az európai intézmények

szabályszerű működésébe vetett bizalmat;

3. támogatja az Európai Bizottságot a csalás-megelőzési és felderítési stratégiák, eljárások

kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában.

Hatáskörét tekintve az OLAF Magyarországon az OLAF tagállami kapcsolattartási, koordinációs, illetve
adatszolgáltatási feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal OLAF Koordinációs Iroda látja el.  kizárólag
olyan ügyekben járhat el, amelyek EU-s forrásokkal hozhatók összefüggésbe, ezzel
kapcsolatban belső és külső vizsgálatokat folytathat le.
Európai Számvevőszék
Az Európai Számvevőszék feladata az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzése. Mint az
Unió pénzügyi érdekeinek független őre, külső ellenőreként elősegíti az Unió pénzügyi
gazdálkodásának javítását. Három különböző típusú ellenőrzést végez: pénzügyi,
szabályszerűségi és teljesítményellenőrzést. Emellett véleményt nyilvánít pénzügyi hatással
járó új vagy módosított uniós jogszabályokról.
Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)
Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) a nemzeti bűnüldöző szerveket összefogó
EUROPOL általános bűnüldöző feladatkörében látja el a korrupciós jellegű bűncselekmények
üldözését. Célja, hogy segítse az uniós tagországok lehető legszorosabb és leghatékonyabb
együttműködését a szervezett bűnözés elleni harcban.
EUROJUST
Az EUROJUST általános igazságügyi feladatkörében jár el korrupciós jellegű ügyekben is.
Célja a nemzeti hatóságok közötti koordináció ösztönzése és javítása a két vagy több uniós
tagállamot érintő nyomozati és büntetőeljárások esetében.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság meghatározza a saját magára és az általa felügyelt szervekre vonatkozó korrupció elleni
intézkedéseket. Ezen felül figyelemmel kíséri a tagállamok büntetőjogi szabályozásának megfelelőségét a
korrupcióellenes intézkedések szempontjából, továbbá figyelemfelhívó funkciót is betölt a tagállamok irányában.
A Bizottság 2011. június 6. napján korrupcióellenes csomagot fogadott el, amelynek elemei:

 "A korrupció elleni uniós küzdelem" című közlemény, amely ismerteti az uniós antikorrupciós jelentés

célkitűzéseit és működésének gyakorlati szempontjait (a közlemény azt is kifejti, hogy az EU hogyan

fokozhatná a korrupció elleni küzdelmet valamennyi releváns uniós külső és belső politikában);

 az uniós antikorrupciós jelentéstételi mechanizmus létrehozásáról szóló bizottsági határozat,

 a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló 2003/568/IB tanácsi

kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés,

 az Európai Uniónak az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való

részvételének módozatairól szóló jelentés.

Az uniós antikorrupciós jelentés azonosítja a tendenciákat és a kezelendő hiányosságokat, továbbá ösztönzi az
egymástól való tanulást és a bevált módszerek megosztását. E jelentést a Bizottság 2013-tól kezdődően
kétévente adja majd ki; elkészítése során az információforrások széles körére támaszkodik, beleértve a meglévő
 nyomon követési mechanizmusokat (Európa Tanács, OECD, ENSZ), a független szakértőket, az érdekelt feleket
és a civil társadalmat.
1993-ban Berlinben jött létre a Transparency International (TI) nevű civil szerveződés, melynek célja
nemzetközi fejlesztések megtisztítása, illetve a korrupció visszaszorításának elősegítése egyfajta „világkoalíció”
kialakításával.

 A TI-t elsősorban a nemzetközi fejlesztések átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében hozták

létre

 jelenleg több mint 100 országban rendelkezik alapszervezettel

 Magyarországon 1996 óta van jelen, a szervezetet 2006-ban újraalapították és azóta is a korrupció

megfékezését célzó aktív szervezetként működik

 a TI Magyarország közreműködik a korrupció érzékelési index (CPI) adatainak felvételében,

megismertetésében:

Forrás: Transparency International CPI 2012

A korrupció nemzetközi kereskedelmi vonatkozásában első alkalommal az USA által befolyásolt

nemzetközi szervezetek fogtak össze, így született meg 1996-ban az Amerikai Államok Szervezetének
(OAS) Korrupció Elleni Amerika-közi Egyezménye, ezt követően pedig 1997-ben a külföldi
tisztviselők megvesztegetése elleni OECD egyezmény. (Magyarországon a 2000. évi XXXVII.
törvény hirdette ki.) Az OECD az egyezményben részes tagállamok számára ajánlásokat tesz közzé és
nyomon követi teljesítésüket.
A korrupcióról szóló Polgári Jogi és Büntetőjogi Egyezményeket Magyarországon kihirdette a 2002. évi

XLIX. törvény és a 2004. évi L. törvény  1999-ben fogadta el az Európa Tanács, ehhez kapcsolódik az
ET keretében létrejött Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), mely

 ajánlásokat tesz közzé

 szakértői országértékelések alapján figyeli az egyes tagállamok egyezménybeli teljesítéseit.

Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét 2003-ban írták alá Magyarországon a 2005. évi CXXXIV.

törvény hirdette ki. . 2010-ben az ENSZ, az Interpol és az OLAF kezdeményezése alapján jött létre
a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA), mely továbbképzési, kutatási és együttműködési
lehetőséget nyújt

 a rendőri szerveknek,

 bírói testületeknek,

 nem kormányzati szervezeteknek,

 kutatóknak és

 magánvállalatoknak.
A IACA vezetőivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is aktív kapcsolatot ápol a közös anti-korrupciós képzési
együttműködés reményében. 

(Forrás: Juhász Lilla Mária – dr. Rigó Attila: Integritásmenedzsment Korrupció-megelőzés és integritás-szemlélet
a közszolgálatban, tansegédlet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közös Alapozó Modul, Szociológia, Budapest,
2013., 22-24. oldalak)

Tegye időrendbe a nemzetközi korrupció-ellenes tevékenység egyes állomásait!

                                                           
EU-tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni kü zdelemről szó ló EU-egyezmény
I.
                                                           
Európai Csalás Elleni Hivatal létrehozása
II.
III                                                            
ENSZ Korrupció-ellenes Egyezményének aláírása
.
 

Jelölje meg a korrupció-megelőzéssel is foglalkozó nemzetközi szervezetek

közül a kakukktojásokat!

 Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 

 Európai Parlament (EP) 

 Transparency International (TI) 

 Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA) 

 Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 

 Hágai Nemzetközi Törvényszék

 
 Válassza ki az Európai Csalás Elleni Hivatal feladatait!

 pénzügyi nyomozás 

 EU pénzügyi érdekeinek védelme 

 küzdelem a csalás, korrupció ellen 

 közvetítő tevékenység
 

Válassza ki a Transparency International Magyarország tevékenységeit!

 politikai korrupció leküzdése 

 nemzetközi együttműködés 

 hazánkban észlelt korrupció mérését végzi 

 korrupcióval kapcsolatos tanácsadás

 

A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA) milyen lehetőségeket

nyújt? Jelölje a helyes válaszokat!

 továbbképzési 

 ellenőrzési 

 kutatási 

 együttműködési 

 tanácsadói
 

 Báger Gusztáv: Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2012

 Szárny és teher, Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére

Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009

 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (MP 12.0) A Haza Üdvére és a Köz Szolgálatában,

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. augusztus 31.

 dr. Sántha György – dr. Klotz Péter: Törzsanyag az integritásmenedzsment című tantárgyhoz, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési intézet integritás tanácsadó szakirányú

továbbképzési szak, Budapest, 2013

 MUNKAFÜZET „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra

terjesztése” ÁROP-1.2.4-09-2009-0002 számú kiemelt projekthez kapcsolódó, „Korrupciós problémák

kezelése integritás-menedzsment eszközökkel” című képzéshez szükséges tananyagfejlesztés, oktatás

és kapcsolódó elektronikus tananyagfejlesztés” projekt, 2011. szeptember 20.

 Juhász Lilla Mária – dr. Rigó Attila: Integritásmenedzsment Korrupció-megelőzés és integritás-

szemlélet a közszolgálatban, tansegédlet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közös Alapozó Modul,

Szociológia, Budapest, 2013.

 Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe

 Dr. Kis Norbert: Hivatásetikai Alapok Kormánytisztviselőknek, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

együttműködésben a Magyar Kormánytisztviselői Karral és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal,

minősített közszolgálati továbbképzési program, Budapest, 2013.

 „Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” ÁROP-

1.2.4-09-2009-0002 számú kiemelt projekthez kapcsolódó, a „Korrupciós problémák kezelése

integritás-menedzsment eszközökkel” című képzéshez szükséges tananyagfejlesztés, oktatás és

kapcsolódó elektronikus tananyagfejlesztés” projekt munkafüzete

 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a

Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról

 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról

 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

 Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi

rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések

megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény

 A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről,

valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat

részletes szabályainak megállapításáról 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet

 Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők

fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet

 A Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre

vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V. 27.) Korm. határozat;

 Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

szóló 2016. évi XXXIII. törvény;

 az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény;