A politikatudomány, politológia

A politika sajátos közügyi szervezett tevékenység, amely lehetővé teszi a

kormányzást. A politika tárgya a társadalom. A politológia a politika tudománya. A
politológia tárgya a politika. A politikatudomány, a politikainak vélt események
tárgyalása, leírása, elemzése, értelmezése, és bizonyos álltalánosítások
megfogalmazása.

Milyen területek tartoznak ehhez?

A hatalmi intézmények szerkezetének és működésének elemzése
Az emberi magatartások feltárása, és magatartási modelek rögzítése
A politika tartalmának sajátos módszerekkel való tanulmányozása.
E hármas felosztás többé-kevésbé megfelel a politikai háromszög hármas
felosztásával
Ennek fényében a következő tudományterületek fontosak egy politológus
számára: jog és államtudomány, a szociálpsihológia, közgazdaságtan, matematika,
statisztika
Empírikus: tapasztalati elemzés
Politikaelmélet: elméleti és erkölcsi problémákat próbál megoldani

A politikai háromszög
Polity: a politika szerkezeti világa, intlézménys kerete. Ez a politika jelenségeinek
mozgástere. Az intézményes játékszabályok halmaza, mely lehetővé teszi a
politikai versenygések. illetve a hatalom gyakorlásának lehetősége.
politics: A olitika elemi jelenségeit, a politikai szereplők közötti konfiliktusos
folyamatot jelképezi. Első pillantásra empirikus világ, látható leírható jelenség.
Kik a politikai szereplők: egyének, politikai csoportulások, érdekszervezetek,
politikai pártok
Policy: Szakpolitika. A politika tartalmi oldala. A politika alapvtő feladata: védelem,
jólét, és biztonság megteremtése. E teljesítmények nélkül a politikai hatalom nem
legitimálható (nem lehet elismert és elfogadott).
A hatalomért folyó küzdelem szervesen összekapcsolódik a teljesítmény
kényszerével. A jólét és biztonság megteremtése társadalmi elvárás, és a jólét és a
biztonság tartalma lehet fizikai anyagi szellemi és kultúrális. Ezek a teljesítmények
nem teljesülnek maguktól. A politika alapvető feladata felvállalni. E négy terület
között meg kell teremteni egyfajta egyensúlyt. Ki kell építeni egy társadalmi
infrastruktúrát. És az anyagi szellemi, kultúrális feladatok ellátására szükség van a
külömböző területek szakembereire.Ezáltal juthatunk el gazdaság politikához,
egészségpolitikához, biztonságpolitikához. A közpolitika a politikai tartalma, mely a
kormányzat és a társadoalom kölcsönhatásában fejeződik ki. A közpolitika a
kormányzat tevékenység társadalmi hatásában érzékelhető és mérhető.
A politizálódás folyamatában meg kell említenúnk az eredményességet és
hatékonyságot.
Eredményessőg: Egy adott egység, szervezet milyen mértékben érte el a kitűzött
célt.
Hatékonyság: Azt mutatja meg hogy egységnyi ráfordítással mekkora eedményt
sikerül elérni.
Eredményesség nem más mint a céőkitűzés és az elárt eredmény aránya. A
hatékonyságnak a képlete a befektetett ráfordítás és elért eredmény mértéke.

A voluntarista megközeljtésben, a szándékkal, az akarattal kapcsolatban áll a

hatalom pszihcológiai vonzata. A kérdés hogy miért akarja X személya hatalmat?
ambíció, sikerérzés, a dominélés érzete, biztonság érzet, a javak gyarapítása
Az akaratérvényesítéssel kapcsolatban áll hogy milyen eszközei, forrási lehetnek a
hatalomnak.
Milyen következtetés vonhatók le az eddigiekből?
• A hatalom cselekvésen alapul.
• A hatalom mindig két fél sajátos viszonyában nyilvánul meg
• A hatalom soha nem, töbnyire nem abszolút.

A hatalom alapvető forrásai

befolyás: a befolyás hatással lenni, rávenni, meggyőzni másokat, hogy saját
akaratunkal összhangben cselekedjen céljaink elérésében. Eszközei érvelés,
érzelmi befolyásolás, megvesztegetés, manipuláció: a manipuláció olyan
meggyőzés amelynek során a befogadó fél nincs tudatában vagy a valós célnak
vagy a meggyőzésre használt eszközöknek. A befolyásolás esetén a meggyőzüttek
azt hitték szabad akaratukból cselekedtek, hoszen szabad akaratukból egyeztek
bele. Kevésbé vannak tudatában annak hogy szabadságuk korlátozva van.
kényszer: Ebben az esetben rékényszerítkük akaratunkat másokra. A legalapvetőbb
eszközei megfélemlítés, eröszak. A kényszerítés a kormányok monopóliuma.
Egylnek, átlag polgárok, nem használhatják az erőszak semelyik formáját sem. A
kényszerítés egyik lényegi külömbsége a befolyással szemben hogy a kényszerített
fél mindig tudatában van hogy őt kényszerítik. A kényszerítésre szükség van a
szabad társadalomban, hiszen az erőszak lehet rendfenntartó erő. Az erőszak
funkciója ez esetben hogy biztosítsa a polgári rendet és belső békét. Azt hogy a
békés együttélést ne zavarják meg azok akik egyépként ártanának a közösségnek.
A kényszerítés hatékony és erős hatalmi eszköz, de egyetlen kormány sem
támaszkothat hosszútávon erőszakra ha azt akarja hogy hatékony és működőképes
társagalom legyen. Ennek magyarázate egyfelől hogy a kényszerítő apparátus
fenntartása tulzottan költséges. A kényszer mégtöbb kényszert szül, ugyanis
bármikor felállhat hogy a kényszerítettek nagyobb ellenállást fejtenek ki.
autorutás: Egyfelől tekintély, másfelől tekintély alapú uralom. Az autoritás az a
tulajdonság amellyel képesek vagyunk mások egyetértését kiváltani, de nem
hosszan tartó meggyőzés vagy kényszerítés útjén, a beleegyezés kiváltása a
tekintállyeé rendelkező személy tiszteletén alapul. Tipusai a hagyományos
tekintély, racionális-legális, karizmatikus. A hagyományos tekintély az öröklés útján
szerzett hatalom. A tekintély abbol a hagyománybol ered hogy a király első szülött
fia/gyeremeke örökli a trónt. A hagyomány a szokás szentsége, annak prsztizse, a
hagyomány tisztelete adja az alapját a tekintélynek. A racionális-legális tekintély

Államforma- Kormányforma

Az államforma az államfőhöz kapcsolódik. Az államfő legitimációja honnan

származik. Lehet történeti, azaz valamien tradicionális legitimáció vagy
választólagos. Az államforma monarchikus vagy köztársaság lehet. Tipikusan
monarchiárol beszélünk ha az államfői tiztségét olyan személy tölti be ha öröklés
utján szerzi meg, örökletes, örökös monerchia. Az adott országok szabályozzák a
monarchius vezető választást. Tipikusan a köztársaságról akkor bezélhetünk ahol a
választók vagy egykijelölt szerv választja az államfőt.

A kormányforma azt határozza meg hogy az államszervezet hogy épül fel, hogyan
működik. Milyen kapcsolat van ezek a szervek közötti viszonyát határozza meg.
Attol függ hogy melyik állami szerv áll a közáppontban.
parlamentáris rendszer: a parlament, a törvényhozó hatalom áll a központban, egy
országgyűlési képviselőválasztáson a kialakuló többség tud kormányt alakítani. A
kormány lesz a végrehajtó hatalom. Az államfőnek speciális hatalma (sui generis)
van, nem részese se a törvényhozó se a végrehajtó hatalomnak.
prezidenciális (elnöki rendszer):
Szemiprezidenciális rendszer (félelnöki rendszer)
speciális rendszerű államok

Prezidenciális kormányforma

Az elnök áll a központjában. Az USA-ban jött létre. A prezidenciális rendszerre

jellemző a fékek és ellensúlyok. Az ilyen tipusú rendszer nem hatalommegosztásról
van szó, a hatalmiágak szétválasztásáról van szó. A törvényhozó, végrehajtó,
igazságszolgáltató hatalmak teljes szétválasztása. A legfelsőbb bjróság nincs
szétválasztva alkotmánybíróságra és normál bíróságra.
Az elnök a törvényhozó, a kongresszus a végrehajtó hatalom. A kongresszus a
képviselőházból és a szenátusból áll.
Az elnököt a polgárok választják elektorokon keresztül 4 évente, a képviselőházat 3
évente, a szenátust 2 évente választják. A törvényhozó hatalomnak nincs annyi
ráhatása a végrehajtó hatalomra.
A végrehajtó hatalom feje az elnök.
A külögyminiszter az secretary of state,
a hadügyminisztérium neve védelmiosztály
Az elnök egyben kormányfő, mivel nincs külön kormány
Az elnök személyes irányítása alá: CIA, NSA, FBI, DIA, DEA...
Az elnök nem felelős a kongresszusnak, funkció és személyi elkülönül a hatalmi
ágak. Ezt ellensúlyozza hogy nem oszlathatja fel a kongresszust.
Félelnöki rendszer

Franciaország, Share Degall, 1958

Egy elnök amit közvetlenül választották 7 évre, 2002-től kétszer 5 évre lehet
megválasztani. Az elnök kinevezi a miniszterelnököt. Az elnöknek van komoly
végrehajtó hatalma. A politikai élet irányítása a feladata az elnöknek. Az elnök
feloszlathatja a törvényhozást. Az elnök nem lehet képviselő, a miniszterelnök
igen. Az lnöknek van törvényjavaslati joga.
Hatalommegosztás

Montesqieu: hazalommegosztás elmélete

A hatalommegosztásra azért van szükség mert a politikai és polgári szabadság
alapja. Nélküle a zsarnoki módon alkotott törvényeket zsarnoki módon fogják
alkalmazni.
,,Hatalommal szemben hatalmat’’
A politikai hatalmat megosztjuk, és ezek a hatalmak ellenörzik egymást kiegészítik.
Törvényhozó végrehajtó, igazságszolgáltató

Legális autoritás

A racionális legális jellegű tekintély esetében a rendbe a törvény érvényességébe

vetett hitről beszélünk. A törvénybe vetett hit alapja arend megteremtése. Ennek
alapfeltétele hogy a törvény a társadalom minden egyes tagját kötelezi.
A hatalom gyakorlására előre rögzített szabályok szerint jelölünk ki személyeket,
őket nevezzük képviselőknek, akik meghozzák a törvényeket. Néhány
képviselőkből lesz a kormány, akik végrehajtják a törvényt. Ha ezek a képviselők
törvény által meghatározott eljárással lettek képviselők, akkor a törvényhozó
testület hatalma legális. Ebben az esetben a társadalom tagjai ésszerűen fogadják
és ismerik el a hazalmat. Ilyen értelemben a testület által meghozott törvénynek
tekintélye van, azaz hatalommal bír.

A tradicionális autoritásról a racionális autoritásra a modern politikai gondolkodás

vezérfonalát képezi.

Karizmatikus autoritásnál nem a hagyomány és nem a törvény tekintélye játsza a

főszerepet, hanem egy egy személy kimagasló tulajdonságaira, rendkívüli
képezségeibe vetett hit.

Az autoritás nem egy önmagában létező valami, hanem csakis egy társadalmi
voszony. A két fél között tekintélyen alapul és ebből következik az engedelmesség.
Egyik oldalon tehát ott van a tekintélynek örülő fél, aki elvárja az
engedelmességet, a másik oldalon pedig ott van az engedelmeskedő fél aki
elismeri, elfogadja és támogatja a tekintéllyel rendelkezőt hiszen ugy itéli meg
hogy őt megilleti a hatalom birtoklása. A hatalom elismerése, elfogadása és
támogatása, mint a tekintély legitimálása. Az autoritás igy jogos hatalomgyakorlás,
A legitimálás pedig a jogos hatalomgyakorlásba vetett hit. Az engedelmesség és
kötelességtudat. A legitimitás tehát az ami lehetővé teszi az autoritást. Az
autoritás viszont az ami biztosítja egy politikai rendszer működését. Ha a tekintély
létezik, ha beszélhetünk tekintély alapú vtársadalmot, ez azt jelenti hogy az
emberek tulnyomó többsége önként engedelmeskedik.

Politikai alapfogalmak

Hatalom: képes lenni megtenni, ugy tűnik hogy a hatalom, valamilyen erőt
tartalmaz, de az erő nem jelent hatalmat. Képes lenni valami megtételére, még
nem hatalom. Pl: gy asztal elmozdjtása fizikai erő, nem hatalom. Egy matematika
feladat megoldásának képessége, ez szellemi erő.
Akér hatalom, akár erő, legalább két aspektus jellemzi. Az egyik a szándék, akarat.
A második az érvényesítés esélye. A hatalom az akarat érvényességi képesség.
Az akarati, voluntarista hatalomelméletet fogjuk vizsgálni.
egyén-egyén
egyén-közösség
közösség-közösség
csoport-csoport
A hatalom az a sajátos képesség (esély) hogy rábírunk másokat saját akaratunk
megcselekvésére, illetve hogy érvényesítve tudjuk akaratunkat mások
ellenállásával szemben is.

Politizálódás folyamata

Társadalom:
• igények szükségletek elvárások
• problémák
l
l
V
Szűrés:
l
l
v
Törvényhozás:
• Vita
• javaslat, törvényhozás jogalkotás
l
l
v
Kormány
l
l
v
Következmény, kihatás

A kimenet, ujjabb problémákat, kérdéseket hoz fel. Nem mindem probléma és

kérdés került a törvényhozás elé.
 Mi a politika?
A politika, idő, hely és téma függő. A politika lényegét tekintve változtatásra
való törekedés csoportérdekek mentén. Ha nem akarnánk változtatást, a
hagyományok és a szokások teljes megörzése lenne a cél, akkor nem kellene
vitázni az új problémákrl és megoldásokról, és akkor nincs szükség a politikára.
De ennek az ára a fejlődésrők való lemondás. Mai világunkban a változás a
fejlődés dinamizmusa, olyan álltalános versengést eredményez, amely
elképzelhetetlen lenne változtatás nélkül.
A politika meghatározása nagymértékben attól függ, hogy mit helyezünk a
középpontba.
• hatalom: a politika a hatalomért folytatott szüntelen versengés folyamata.
Törekvés a hatalomra való részesedésre.
• normatív értékek: A politika a helyes rendért folytatott harc.A politika a
béke és a rend kialakítására való tevékenység.
• konfliktus: A politika a társadalmi konfliktusok megoldásáa, orvoslására való
tevékenység. A politika a társadalmi megosztottság és egység egyensúlyban
tartásának művészete.
• elosztás: A javak méltányos elosztására
irányuló tevékenység.

Laswell
Szuverenitás

super latin szóbol származik, jelentése valami fölött áll.

A politika világában a fogalom a hatalom rangsorolására utal. A szuverén hatalom
a rangsor tetején álló hatalom. A mi esetünkben a szuverén hatalom, az állami fő
hatalom. A szuverén hatalom a történelem folyamán lehet személyi hatalom
(királyság). Testületi vagy parlamentális hatalom (19. századi Nagy-Britannia).
Illetve a népszuverenitás.

A szuverén állam azt jelenti hogy az állami hatalom kizárólagos hatalmat gyakorol
a társadalom és a társadalom csoportjai felett saját határain belül. Ez a belső
szuverenitás. Amikor az ország állami függetlenségéről beszélünk, ami azt jelenti
hogy az adott ország nincs alávetve a nemzetközi porondon külső ellenörzésnek,
akkorkülső szuverenitásról beszélünk. A külső szuverenitást mérsékelt formában
kell értelmeznünk, ugyanis korlátlan szuverenitás, függetlenség, aligha létezik a
mai világban.
Az állam tartós képződmény melynek három alapvető ismérve van. Államról akkor
beszélhetünk ha a szuverén hatalom irányít egy népet egy meghatározott
területen.
Az állam szerepei védelmezni a társadalmat a belső szétfeszítő erőtől, a külső
veszélyektől, alapvető szolgáltatásokat.