22.

A hatalom gyakorlás intézményei, szereplői, civil társadalom, a

demokráciával kapcsolatos fogalmak és elméletek
Alapfogalmak:
 Állam – a társadalmak nagy része államban él. Max Weber: politikai intézmény, körülhatárolt
területen alkalmazhat kényszert, vethet ki adókat, börtönözhet be bűnözőket, üzenhet hadat
más államoknak, stb.
 Kormányzat – egyének, akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni.
Különbség az állam és a kormány között, hogy az állam tartósan fennmarad, a
kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek.
 Politika – a társadalom tagjainak és csoportjainak tevékenysége, hogy állami döntések
meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak, pozíciókat megtartsák, ezeket a döntéseket
befolyásolhassák, hatalomhoz jussanak
 Hatalom – politikai élet és szociológia központi fogalma, viszony melynek keretében a
hatalmat birtokló személynek módja van a hatalmának alávetett személyeket a szándékainak
megfelelően rávenni, hogy úgy viselkedjenek, akár egyet értenek, akár nem.
 Uralom/jogos hatalom – hatalmának alávetettek elfogadják, hogy ezt a szándékot szolgálni
kell, a hatalmat birtoklónak az utasításait végre kell hajtaniuk. Weber szerint 3 típusa van
1. Tradicionális uralom – a hatalomnak alávetettek azért fogadják el, mert az
hagyományokon alapul, pl. általában a királyok hatalma a középkorban  az alattvalók
elfogadták a király meghatározott öröklési rend szerint örökölte a királyi méltóságot.
2. Karizmatikus uralom – legitimitás alapja az uralkodó személyisége, az alattvalóknak a
meggyőződése, hogy az uralkodó bölcs, bátor, jó, igazságos és ennek alapján jogosult
alattvalói vezetésére, pl. Gandhi, Kossuth Lajos, Hitler.
3. Racionális-legális uralom – uralkodó hatalma azon alapul, hogy az adott társadalomban
elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra, érvényes jogszabályokat nem
sértve.

Politikai rendszerek
Két szélsőséges típusa van.
1. Demokrácia
A társadalom tagjai, az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják, kicserélhetik az uralmon lévőket, ha
többségük nincs velük megelégedve, meghatározott időnként parlamentáris választásokra kerül sor,
ahol több párt indulhat, választáson többséget kapó párt alakít kormányt. Teljesen megszilárdultnak
akkor tekinthető, ha már két alkalommar sor került választás következtében kormányváltásra. A
közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz döntéshozatalban, időnkénti népszavazáson.

2. Totalitárius
Diktatórikus politikai rendszer, nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet, az állampolgárok
magánéletébe is bele kíván szólni, szabályozni kívánja őket. Egypártrendszer. Monopolizálja a
kommunikációs csatornákat (sajtó, televízió, rádió), bebörtönöz, megkínoztat, kivégeztet potenciális
ellenzékit.

3. Autoritárius
Diktatórikus politikai rendszer, nem tűri a nyílt ellenzéket, viszont az állampolgárok magánéletébe
nem avatkozik bele.
 22. A hatalom gyakorlás intézményei, szereplői, civil társadalom, a
demokráciával kapcsolatos fogalmak és elméletek

Párt, nyomást kifejtő csoport, mozgalom, civil társadalom

 Pártok azok a szerevezett csoportok, akiknek a céljuk kifejezetten a politikai hatalomra jutás,
a hatalom megtartása.
 Nyomást kifejtő csoportok olyan szervezett csoportok, akiknek célja nem a politikai
hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása.
 Mozgalomnak nevezzük azt a kevésbé szervezett társulást, amik megszületése nem
részcsoport érdeke, a társadalom valamilyen súlyosnak mondható problémáit felismerni
kívánja és orvosolni. Mozgósítani kívánják az egész társadalmat, nem a demokrácia eszközeit
használják, hanem a tiltakozás formáit (tüntetés), több hívet akarnak szerezni, pl.
zöldmozgalom.
 Civiltársadalom mindazok az autonóm szervezetek (egyház, egyesület, körök,
magánvállalatok, stb.) amik nem függenek az államtól, az állampolgárok részt vesznek a
közügyekben, nem saját hasznukat keresik, hanem a közösség javát igyekeznek
előremozdítani.

Jóléti állam – demokratikus rendszer lényege, hogy az állampolgároknak jogaik vannak. 3 féle jog van
– polgári, politikai és szociális jogok. Jóléti államnak nevezhetjük, ha jóléti juttatások széles körét
biztosítják, pl. nyugdíj, családi támogatás, munkanélküliségi támogatás, ingyenes egészségügyi
ellátás, ingyenes oktatás.

Elméletek
1. Az állam
Az állam és a kormányzati szociológiával kapcsoalts alapvető elméleti kérdés, mi az állam és a
kormányzat funkciója. A marxista állam és a kormányzat egyszerűen az uralkodó osztály érdekeit
szolgálja, a társadalmi rendszer fenntartására törekszik, a társadalom tajgai minél nagyobb részének
megelégedésére kormányozzon. Akinek a kezében van a hatalom, az határozza meg az állami
döntéseket. Ebben 2 elmélet áll szemben egymással: a) pluralista – sok különböző érdekcsoport
közötti vitában és versenyben alakul ki a végső döntés; b) elitelmélet – szűk elit hozza meg a
döntéseket.
2. Demokrácia és gazdasági fejlettség
Ami foglalkoztatja a szociológusokat, hogy a demokrácia és a gazdasági fejlettség szintje között van-e
kapcsolat, és ha igen, milyen szoros? Más szóval – minél magasabb a gazdasági fejlettségi szintet
érnek el, annál nagyobb a totalitárius és autoritárius rendszer demokratikussá válása.

3. Totalitarizmus elméletek
A demokrácia feltételeinek kérdések ikerpárja, hogy milyen feltételek segítik elő a totalitárius és az
autoritárius rendszerek létrejöttét, fenntartását, milyen erők, körülmények okozzák a demokratikus
rendszer bukását. Legegyszerűbb elmélet  a piacgazdaságban bekövetkezett súlyos gazdasági
válság következtében megugrott a tömeges munkanélküliség, amit a gazdasági lecsúszással
magyaráznak  demokráciából kiábrándult emberek a totalitárius rendszer anyagi biztonságot és
munkahelyet biztosít