Államtudomány a 20.

században

Politika, jog, szociológiai megközelítése az államfogalma.

Az államnak nincs pontos meghatározása. Racionális kép arról, hogy ennek a 3 nagy irányzatnak
melyek a legalapvetőbb tényezői.

1. Osztrák Hans Kelsen: A centralizált típusú alkotmánybíráskodás kötődik hozzá. Jogi/normatív

államtan is hozzá kötődik. 17. századi gyökerei vannak. Senki nem értett egyet vele, korának
legtöbbet támadott gondolkodója. A bécsi körnek a jeles filozófusa. Tévesnek, falsnak
gondolták elméletét.
 Módszertani megközelítés az állam meghatározásának: Alapja: újkantiánus filozófia.
Transzcendentális, a szubjektum lelki, természetfölötti megismerése is megjelenik.
Kant: az elme a racionális gondolkodás tárgyát nem csak megismeri, hanem szubjektív
eleme alakítja, formálja is, függ attól, hogy én, mint megismerő hogyan viszonyulok
hozzá. Nemcsak visszatükrözöm a valóságot, hanem érzéki mivoltom szerint is
alakítom.
 Az államot alárendeli a jognak.
 Pozitivista jogtudomány/Jogpozitivista szemlélet: Jogkoncepció: A jogról való
gondolkodás évezredek óta tévutakon jár. A természetjogi gondolkodás vonja kritika
alá. A joghoz nem tartozó kategóriák mentén értelmezik (teológia,
erkölcs-filozófia/etika, empirikus tudományok – biológiai/fizika) -> metajurisztikus
elemek / jogon túli/kívüli elemek. Ettől meg kell tisztítani a jogtudományt. Tiszta
jogtan című művét is megírja. Egy olyan jogi norma, amely jogszabályként helyesen
megvan alkotva és jogrendszerben érvényesül. De nem azt állítja, hogy a jog legyen
erkölcstelen, a tudományos erkölcstől szeretné megtisztítani.
A normákat szabadítsa meg a metajurisztikus elemektől. Az igazság fogalmának
meghatározása nem része a jogtudománynak.
 Mi lesz a jog érvényességének forrás?: Egy magasabb értékű norma -> Joglépcső
elmélet. Egy jogidöntés foglal magába (BH), egy joghatást kiváltó rendelkezés legyen,
elfogadjuk mert törvény visszavezethető az alkotmányra. Hipotetikus alapnorma: az
elmélet a gyakorlat által ismerhető meg. A jog előre tételezett. Érvényességére nincs
magyarázat, helyette normatív magyarázatról beszél.
 Beszámítás jelensége: A normatív jellegű gondolkodás által, egy társadalmi
cselekedet/megnyilvánulás/magatartás, ami társadalmi jellegű úgy normatív értékűvé
is válik.
Az állam cselekvéséhez rendeljük hozzá a társadalmi cselekedeteket. A beszámítás
által nem a konkrét eljáró személyek cselekvésének tudjuk be őket, hanem az állam
cselekvéseinek. Mind jogi jellegű jelenséggé válik.
 Az állam nem más, mint egy jogrendszer -> az állam alárendelődik a jognak.

Max Weber (Comte, H. Spencer): Az állam leglényegesebb tényezője a társadalom. A társadalom,

mint belső alkotóelem. Megértő és leíró (megfigyelni a társadalmi valóság jelenségeit) szociológia.
Szociológiai felől közelítette meg az államot. Társadalmi állam fogalom.
Megértő szociológián keresztül vizsgálta az államot, a cselekvések miértje által vizsgálta az államot.
Újkantiánus alapjai vannak. Megvizsgálja a társadalmi cselekvések emberi motivációját.

 Az állam egy „hagyma” – Hagymaelmélet: Az állam réteges felépítettségű, az állam

egy gazdasági rendszer (gazdaság szociológia alkategóriája is megnyílik). Az államnak
jogrendszere van, így generálódik a jogszociológia. Az államnak jog testülete van –
bürokrácia (értsd: intéző testület: az állami élet azon résztvevői, akik közigazgatási
szinten intézkednek, illetve az államnak, mint szervezetnek a működtetését és
fenntartását valósítják meg (hivatalnokok)) elmélete.
 A társadalmi cselekvések megértésének az oksági magyarázata – jogszociológia. Az
társadalom együtt cselekvésének a rendszere akkor is, ha egyedül cselekszem valamit
-> ez az állam alapja! Nem individuális hanem kollektív jelenség. Nem a jog és
jogrendszer egyedül szükséges, hanem a társadalmi együtt cselekvés.
 Az állam egyben üzen, uralmi szervezet és politikai szervezete is van.
 A bűnelkövetés a társadalom rendét sérti meg.
 Racionális állam: Mert, ha a társadalom együtt cselekvésén alapul, akkor a működése
előre láthatóvá válik. Ha feltérképezem egy állam társadalmát, akkor képes leszek rá,
hogy előrelátással tudjak tekinteni a politikai közösségre. Bizonyos társadalmi
kérdéseket törvényszerűen előre tudok látni.
 „Az állam olyan, mint az időjárás” - Weber szerint.
 Bizonyos hatások fixen előre kalkulálható ellenhatásokat váltanak ki, ehhez van
szükség a bürokráciára, mint jól képzett hivatalnok seregre.
 Ha a jogrendszer kiszámítható, a jogbiztonság is jelen van.
 Weber szerint az állam volt hamarabb s nem a jog. A jog rendelődik alá az államnak.
 A modern racionális állam, a tőkés gazdaságot generálta.
 Legitim fizikai kényszer: csak az államnak van joga alkalmazni. A társadalomra csak
monopol helyzetben alkalmazhatja. Az államnak azonban nem célja, hogy erőszak
monopólium legyen, inkább eszköz arra, hogy rendet biztosítson. Csak akkor igazolt,
ha monopol rendszerben alkalmazza az állam.

A Német Nemzetiszocialista állam jogbölcselője: Carl Schmitt. Politikai államfogalom. Mi a politika?:

Közösségi érdekegyeztetés, lehet a klasszikus politológia hármas rendszere, koordináció, hatalom
szinonimája, konfliktuskezelési módszerek. Az állam, mint hatalom.

 Módszertani megközelítés: Eltér az előzőektől. Nem érdekli az eddigi

ismeretegyeztetési módszer, ami a figyelmét arra irányítja, hogy milyen az állam és
milyennek kéne lennie, és szubjektívként hogyan értelmezem az államot. Egy dolgot
tart fontosnak: A döntések folyamatát és hogy kihozza ezeket a döntéseket.
 Normális és kivételes állapotú az állam:
 „Nehéz megmondani mi az a politika, ezért azt határozzuk meg, mi nem vonatkozik
bele”: Nem politika a gazdaság, nem politika a filozófia, az erkölcs, illetve nem politika
a jog. Illetve a politika állammal való azonosítására hívja a figyelmet. Az állam nem
nyomokba tartalmaz politikai elemeket, tehát nem politikai jelenség. A politikának
saját karakterre van szüksége, mely csak rá jellemző. A politika elemi fogalma: A barát
és az ellenség viszonyának a vizsgálatának a tudománya, az állam is ezen a
viszonyrendszeren alapul, ez generálja az államot. Az ellenség léte generálja, hogy
folyamatos konfliktus rendszer működik. Lényege nem az, hogy utáljuk, nem az a
lényeg, hogy érzelmileg, hogy viszonyulunk hozzá. Lényege, hogy más, mint mi! A
másságban rejlik a fő sajátossága, mely a konfliktus alapja -> az idegenség érzet. Ebből
 ered a totális háború: azt követeli meg, hogy ezt az ellenséget előbb vagy utóbb meg
kell semmisíteni, mert a folyamatos megsemmisítésen kell dolgozni.
 Az állam legnagyobb ellensége elvont értelemben: Az értékrendbeli pluralizmus -> ez
rossz, mert az állam egységét/rendjét felbomlasztja. Az államot uniformizálni kell
lenni, egyarcúnak kell lenni. A totalitárius államok rokonszenveztek ezzel az
elmélettel. A legfontosabb állami tényező: a IUS BELLI – a háború kezdeményezésének
a joga.

Rudolf Smend: politikai államelmélet megfogalmazója, konszolidáltabb formában. Szerinte az állam

egy dinamikus képződmény, nem a háború, nem az ellenség üldözése révén, hanem a politikai
önzéshozatalok révén, aminek része az állandómegújulás. Az állam egy mindennapos népszavazás.
Hiperaktív politikai entitás. Azért a politikai képződmény, mert a politikai a legmozgékonyabb,
legmobilisabb, legenergikusabb tényezője az államnak. Az állam működése integrációs tevékenység.
Integráció: (pl a folyamatos szavazás), magába foglalja, egységbe tömöríti az államtagokat. Alapelve a
kartális alkotmány. Az állami integráció integrálja az állam személyi javait, mint társadalmi
közösséget, a tárgyi javait mint az erőforrásokat, és funkcionális integráció is van olyan folyamatokra,
intézményekre és eljárásokra utal, amelyek „valamilyen szellemi tartalmat akarnak közössé tenni,
vagy meg kívánják erősíteni e szellemi tartalom közös voltának élményét”, hogy ezáltal összefogják a
népet és megteremtsék valamilyen szintű egységét. Ezért van szó integrációról, mert erre csak a
politika képes.

„Jó kormányzás” elve

• biztosítja a szegényebb rétegeknek a mobilitást, vagyis, hogy átjárás jöhessen létre

• ez válságba kerül, egyre több országban kimerülnek a finanszírozási források, amikből a jóléti állam
fenn akarta tartani magát

• ennek életben tartása az elmélet szintjén a jó kormányzás elmével valósult meg. Az alapokat

• Kiindulópontja: klasszikus jogállamiság, hatalmi ágak elosztása, jogforrási hierarchia, választójog,

• Új kormányzati modelleket kínál:

1. részvételi kormányzás: parlamentáris kormányforma, klasszikus képviseleti elv, korlátozott

társadalmi bevonással. Így az itt születő döntések kívülről jönnek. Elegendő a legitimitás
biztosításához, de a társadalom magasabb szintű bevonását nem valósítja meg

2. ellenben a Többszíntű kormányzati elv: hasonlít a német korporatív államhoz, a

kormányzat jelenségét horizontális, társadalmi jelenséggé alakítja, nem hierarchikus rendszerré, ahol
az állampolgárok nem érzékelnek mást, mint az alárendeltséget, úgy érezze, hogy nem csak eszköz,
hanem alakítója IS.

• ide kapcsolódik a „New Public Management”: új közmenedzsment, az

államszervezet és a közigazgatással való újra gondolkodás. Egy alkalmazott
tudományág, egy mozgalom, kormányzati intézkedések megvalósítására. -> Lényege
a társadalom minél szélesebb körű bevonása, ami nagyon gyerekcipőben jár, így csak
a tudományos szintű elméleteit különböztethetjük meg.
• más képviselők úgy tekintenek rá, mint az állam közgazdaságosítására, az állam,
mint költségvetési egység. Gazdasági alapokon való újra gondolását látja.