A tárgy oktatásának céljai

-Másfajta jogászi gondolkodás megismerése (a jogászi érvelés eszköztárának bővítése)

-A jogászi műveltség szélesítése (jogi „nevezetességek”)
-Új jogintézmények megértésnek elősegítése
- Probléma-érzékenység fejlesztése

Mivel foglakozik az „összehasonlító jog”?

-Terminológiai problémák
-Az összehasonlítás, mint általános gondolkodási módszer

Az összehasonlítás szerepe a joggyakorlatban

- Jogalkalmazás során (külső és belső jogösszehasonlítás): az egyik legalapvetőbb jogászi
módszer a jogi érvelés során (tényállások, jogszabályok összehasonlítása)
Külső: amikor egy jogalkalmazásban felmerülő jogi problémát külföldi példák alapján oldunk meg
Belső: amikor a jogrendszeren belül oldjuk meg – egy másik jogterületen hogyan oldottak meg
egy problémát
Célja: konkrét gyakorlati probléma megoldása
Jogalkalmazók szüksége az összehasonlításra:
- Tavaly óta hazánkban is érvényesül a korlátozott precedensjog: a kúria döntését kell követni
a hasonló esetekben, kivéve, ha a bíróság meg tudja indokolni miért tér el. Az alsófokú
bíróságok kötötté váltak. Össze kell hasonlítani, a releváns ügyekben hasonlít e két ügy.
- 1-1 jogintézmény alkalmazható-e egy tényállásra: pl. Ptk: aki fokozott veszéllyel járó
felelősségű tevékenységet folytat, annak felelőssége szigorúbb. De ez nincs taxatíve
felsorolva, hogy mi minősül annak, mely intézmények. Megnézik korábban a bíróságok
döntései alapján mi minősült fokozott felelősséggel járó tevékenységnek.
- valamilyen jogértelmezési kérdésben segít, jogi dilemma eldöntésében segít az
összehasonlítás. Pl. a B.e. szabálya, mikor illeti meg tanút mentesség az eljárás során. De
arról nem rendelkezik, mi van, ha két gyanúsított van – egyiknél mentesség illeti meg, a
másiknál nem. Ilyenkor mi van? Összehasonlítás során megnézték a polgári eljárásjogban
hogyan kezelik a helyzetet, ott volt tisztázó rendelkezés. Ha az egyik félnél hozzátartozó, a
másik félnél csak akkor kell tanúskodni, ha a két cselekmény nem függ össze. (vagy külföldi
minta is segíthet eldönteni így egy magyar pert – pl. kártérítés kérdése)
- A jogalkotás, jogfejlesztés egyik bevett útja inkább külső
Célja: általános gyakorlati probléma megoldása

Az összehasonlítás jogtudományi szerepe

Ilyenkor nem gyakorlati kérdésre keresnek választ, nem a hogyan-ra, hanem A „miért”-re keresi a
választ:
- miben térnek el, illetve hasonlítanak a különböző jogrendszerek?
- melyek a különbségek okai és következményei?
- melyek a jog általános jellemzői?
Az összehasonlító kutatások a jogot az általános kulturális háttérrel együtt vizsgálják! A jogelmélet
egy segédtudománya ebben az esetben. A jog lényege, hogy alapvetően egy társadalmi gyakorlat.
(Vki megmondja vkinek, hogy hogyan viselkedjen.) Ez nem választható el az adott társadalmi
kultúrától, abba beleágyazódik. Fontos, hogy egy adottjogrendszer milyen kulturális közegben
fejlődött ki. Kultúrát itt tág értelemben használjuk: gazdasági fejlettség, hagyományok, jog, politikai
intézmények felépítése, stb… Pl. amerikai esküdtszék szerepe az usában – demokratikus felügyelet,…
Hasonló eseteket eltérően oldják meg – PL. hazánkban állami ingatlannyilvántartás van. Amerikában
a biztosító fizet, ha kiderül, hogy nem a tulajdonostól vásároltam az ingatlant, van ahol a
közjegyzőnél található, meg az összes ingatlan adásvételi szerződés akár száz évekre visszamenőleg.
Fontos az összehasonlítás: pl. EU-hoz csatlakozás miatt is releváns lett.
Jogi transzplantok: a jogintézmények átültetése, ehhez fontos más országok jogintézmények
megismerése. Pl. Ptk-ban a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye – az angol jogból történt
átültetésre a magyar jogba. Fontos tudni a célját, mire jó.
Hangsúly azon van, min van a hangsúly pl. a common lawban, vagy a német jogrendszerben, vagy a
muzulmán jogrendszerben.

A jogrendszerek csoportosítása
- Miért van szükség a jogrendszerek csoportosítására?
Elméleti szempontból a válasz: a csoportosítás egy térképet ad, meghatározza a saját
helyünket, a többi jogrendszer milyen távolságra van. Segíti az eligazodásunkat.
Megtudhatjuk, hogy jogrendszerek milyen külső (politikai, kultúra,..), nem jogi jellemzők
határozzák meg.
Gyakorlati szempontú válasz: ha tudjuk az egyes jogrendszer csoportok jellemzőit, akkor
tudjuk, ha átvesszük egy jogrendszer sajátosságát, az a mi jogrendszerünkben hogyan fog
működni. Pl. egy angolszász jogrendszer hogyan működik a kontinentálisjogrendszerben.
Segíti a békés egymás melletti élést, ha megértjük más ország jogrendszerét (bevándorlás).
- Melyek a releváns csoportképző tulajdonságok?
Probléma: a jogrendszerek nem természetes kategóriák (pl. állatok: emlősök, madarak,..) => Sok
múlik a csoportosítási szempontok megválasztásán.

Jellemző csoportosítási kísérletek

Fontos, hogy a csoportosítást végző szerző milyen jogrendszerben él. Az európai finom különbséget
tesz a francia és német jog között, a távol keletinél már nem. Befolyásolhatják politikai, filozófiai
ideológiai szempontok. Pl. szocialista jogrendszerek vs. kapitalista jogrendszerek. M.o. szocialista
volt, Ausztria már kontinentális jogrendszernek számított. A magyar jogrendszer hasonlít a német
jogrendszerre.
Fontos, hogy mit tekintünk jognak a csoportosítás szempontjából. Pl. a jog az csak az írott jog, vagy
hozzátartozik a társadalmi gyakorlat is, mi a szokásjog. Pl. Japán írott joga nagyon hasonlít a német
joghoz, de a jog alkalmazása más…közigazgatási jog írott jog szintjén hasonló, de a bírósági
felülvizsgálat teljesen más – nagyon alacsony a felperesi nyertesség száma – ok: az államról szóló
felfogás nagyon más.
Befolyásoló továbbá: tudományon kívüli érdekek: pl gyarmatosítás korában a gyarmatosító hatalmak
érdeke - a népek jogát primitívnek tekintették és saját jogukat oktrojálták ott is.

I. Jogon kívüli szempontok alapján: a jog nem független a társadalmi viszonyoktól.

-Esmein (1905): alapja etnikai és nyelvi különbségtétel. Tükröződik rajta a politikai megosztottág.
- romanista, germán, angolszász, szláv, muzulmán
Germánhoz tartozik itt a magyar is, mint az osztrák-magyar monarchia része.

-Kulcsár Kálmán (1961) és Mattei (1997) felosztása

Kizsákmányoló Szocialista
[adott viszonyok védelme és erősítése, [többletként új társadalom megteremtése,
kizárólag külső szférára hatva egységes neveléssel hatva
 magatartások elé korlát állításával] egész ember átalakítása útján]
Kulcsár Kálmán:
Itt is a jogon kívüli szempontok dominálnak. Az ideológiai különbségekre tette a hangsúlyt, a politikai
és filozófiai különbégekre. A jog csak felépítmény, az alap a gazdaság. Ahol tőkés piacgazdaság van,
más lesz a jog. Szocialista országok: kollektív termelés. Sokak szerint csak államkapitalizmus volt, az
állam lett a tőkés. Kulcsár próbált jogi sajátosságokat is keresni. Azt mondta, a kizsákmányoló
rendszerek érdeke, hogy a fennálló rendszert védje a jog, a jognak ez a funkciója. A jogot nem
érdekli, hogy miért követi vki a jogot. A kapitalista jognak nincs nevelő funkciója. A szocialistának van
nevelő funkciója, nem mindegy, hogy vki miért engedelmeskedik a jognak. A jog formálja a közösség
tagjai jellemét. Pl. katonai bíróság az egész állomány előtt zajlott, hogy tanuljanak az ügyből.
Mattei:
Szocialista jogrendszer „eltűnt” 1947 után, átálltak a piacgazdaságra. Rendszerváltás után nem kellett
módosítani a ptk-t, megfelelt a piacgazdaságnak is. Beemelte a jogrendszerek csoportosításába a
távolkeleti és afrikai jogrendszereket. A jogon kívüli tényezőkre helyezte ő is a hangsúlyt. A jog
változását a vallás, politikai, jogi, filozófiai hagyományok befolyásolják. A jog autonómiája a
legfontosabb felosztási rendszer.
- professzionális jog (nyugati jogi hagyomány) [jogi s politikai döntéshozatal szétválasztása, jog
szekularizáltsága] brit és amerikai, római és germán, nordikus, vegyes
a jog autonómiájának tiszteletben tartása, a jogászok módosítják jogot.
- politikai jog (fejlődés joga) [instabil] (volt szocialista délkelet-európai, kubai, kialakulatlan
afrikai és dél-amerikai)
reflektál a szocialista rendszerek összeomlására – instabilitásra utal. Feltörekvő
országokjogrendszerei. Nem vallási szokásjog határozzák meg, a jog fejlődhet, de nem
autonóm, hanem a politika határozza meg a jogfejlődést. Gyors – egész jogrendszert át
lehet írni. Nincs ellenállása a jogrendszernek a politikával szemben.
- hagyományos jog (keleti jogszemlélet) iszlám, indiai és hindu egyéb ázsiai / konfuceánus
(kínai {a politikai felé távolodva} és japán {a professzionális felé fejlődve}, volt szovjet-ázsiai
és volt szocialista ázsiai)
a jog a vallással, a hagyományokkal fonódik össze, a jog önállóan fejlődik. A jog
egybeesnek a szent írással, itt nehéz elképzelni a jog megváltoztatását. Pl. muzulmán
jogban tilos kamatot szedni, azt nem tudják megváltoztatni.

II. Jogi szempontokat figyelembe vevő felosztások

-Glasson (1880):
barbár szokásjog római jog ezek keveréke
(angol, skandináv, orosz) (olasz, román, portugál, görög, spanyol) (francia, német, svájci)
Jog összehasonlítása a 19. századtól. Felosztási alapja Glassonnak: a római jog miképp él tovább az
adott jogrendszerben. Van, ahol a római jog törésmentesen tovább él, van ahol nem hatott, van ahol
vegyes. Gyengesége: európa centrikus csak. Hiánnyal definiálja az első csoportot (angol)

-Levy-Ullmann (1922):
Kontinentális angol-ajkú Muzulmán [vallási alapon c
[írott jog, [szokásjogi, joggyakorlati fejlődéssel] teljes mozdulatlansággal]
parlamenti s kodifikációs háttérrel]
A jogforrások alapján csoportosítja. Kontinentális: írott jog, a kódex dominál. Az angolszász
szokásjogi alapúak, a bíró alkotta jog jelenti az alapot, a precedensjog. Törvényhozás csak kisegítő
jelleggel. Muzulmánjog: fő jogforrás a korán és egyéb szent parancsok, előírások. Ez lemerevíti a
jogfejlődést
III. Több tényezőt figyelembe vevő csoportosítások:
romanista germán nordikus angol- szocialista
amerikai
távol-keleti iszlám hindu
2. világháború utáni felosztások. A jog összefonódik más társadalmi jelenségekkel, ezért figyelembe
kell venni a csoportosításánál azon túl, hogy a jogrendszereknek vannak önálló sajátosságai.
Funkcionalizmus: a jogrendszerek célja azonos: jog fenntartása, előmozdítása. Ahogyan elérik a
célokat, abban különböznek – a módokban. Ezeket lehet összehasonlítani. Pl. forgalombiztonság
elérése, mint cél, azonos. Mód különböző: állami nyilvántartás, biztosító, közjegyző. Jogrendszerek
csoportosítása alapja: Melyek ezek a különböző technikák, a technikák mögött milyen meghatározó
okok húzódnak meg. Technikák=stíluselem.

Zweigert és Kötz (1971) : Stíluselemek megkülönböztetésével kísérleteztek

- melyek a jellegadó jogintézményei a magánjog/közjognak
- milyen a jogforrási rendszerei
- okok: történelmi eredet különbségei
- milyen a jogrendszer mélyén rejtőző ideológia,
- mi az a legitimációs bázis, ami miatt elfogadják az emberek.
Kritika: európa centrikus ez a felosztás is. (nem beszél az afrikai törzsi jogról pl.) Egyeds jogrendszerek
közötti különbségeket pedig alulbecsül (japán,..). A jogrendszerek felosztását nem empirikus
felosztásra alapozza, hanem a történelmi közegre. Ha más a történelem, akkor más a jogrendszer.

David (1964): jogcsaládoknak nevezi. Vannak megvalósítani kívánt elvek, ezeket különböző
technikákkal érik el a különböző országok. Az elvek erőteljesen meghatározzák a jogtechnikát.
Meghatározó a vallás is. (Felosztás alapja magánjogi.)
Két tényezőcsoport:
a) ″jogtechnika″ (fogalmak, jogforrási hierarchia, jogászi módszerek)
b) megvalósítani kívánt filozófiai, politikai vagy gazdasági elvek
A ′jogcsalád′ kifejezés tőle származik
- romanista-germán
- szocialista: szovjet/népi demokratikus
- angolszász: angol, USA
- vallási vagy hagyományos: muzulmán, indiai, távol-keleti, afrikai

A csoportosítási kísérletek tanulságai

- a jog fogalma (pl. a szokásjog beletartozik-e)
- jogrendszer fogalma (hol kezdődik és végződik a jogrendszer?)
- közjog – magánjog (más eredményekre juthatunk a csoportosítást illetően, ha közjogot,
illetve ha a magánjogot vesszük alapul)
- történelmi változások (szocialista jog, európai jog)

Nagyon sok múlik azon, hogy mit tekintenek a jog fogalmának, bele tartozik-e a szokásjog, stb.. Ha
csak írott jog, akkor kontinentális jogrendszer. A jogrendszer nem esik mindig egybe az
államhatárokkal. Pl. tagállamok joga, muzulmán jog, szupranacionális jog – európai unió joga. Ott
kezdődik és végződik a jogrendszer, ahol azt a jogot alkalmazzák. Közjog – magánjog: vannak olyan
jogrendszerek, melyek magánjog terén kontinentális (civiljog – francia), közjog pedig angolszász
típusú (common law). Szocialista rendszerben a magánjog kontinentális, a közjog terén nem.
Történelmi változások képesek rövid időn belül elsöpörni egy jogrendszert, vagy létrehozni (európai
jog).

A követett csoportosítási módszer:

Jogcsaládok Római-germán Common-law Muzulmán Szokásjogi Távol-keleti

(civiljogi)

Szabályo- 1) Általános 1) Esetjogi 1) a Korán taní- hagyományok Állami jogalkotás+

zás forrása szabályok, szabályozás tásain nyugvó
kodifikáció 2) Jogalkotás szabályok
2) Bírói 2) jogtudósi
jogfejlesztés fejlesztés

Jog iránti Politikai legitimáció Politikai Vallásos hit Vallásos hit, Politikai legitimáci
engedelmes (morális, legitimáció (adott) hiedelmek, (a hatalom tisztele
-ség alapja megszerzen-dő) (morális, tradíciók
(az ésszerű- megszerzen-dő) (adott)
ségen túl)

Mintaadó Németo., Franciao. Anglia, USA Közel-kelet Fekete-Afrika Kína, Japán, Dél-Ko
jogrend- államai országai
szerek Az EU sui generis joga (törzsi jog)

Több tényezőt veszünk figyelembe. Egyik része a jogtechnikai, szakmai, másik része politikai. A jog
szakmai! A jog a politika egyik megnyilvánulása, politikai célokat érnek el a jog segítségével. Ha a bíró
dönt, akkor is a politikai hatása van, ugyanúgy, mint a törvényhozásnak. A jog és a politika nem
választható el egymástól. Jogforrások – belső szempont. Mi adja a jog iránti engedelmeskedés
alapját. A magyar jogrendszertől való távolság az alapja ennek a felosztásnak. Ez a magyar
perspektíva. Magyar a római germán (civiljogi) felosztásba tartozik.
Civiljogi: alapja a francia code civile. Német pandektisztikán is alapul, aki tovább fejlesztette a római
jogot. Németország a jogtudományos jelleget alakította ki. A magyar jog a német joghoz hasonlít. A
jogász azt tekinti jognak, ami le van írva, de szerepe van a bírói jogfejlesztésnek is. Legitimáció:
politikai – morális – akkor fogadjuk el, ha demokratikus szavazással került uralomra. Ez így erkölcsileg
helyes, ezért elfogadjuk.
Common law: jogrendszer esetjogi. Jogászok érvelése kötődik az esetjoghoz. Akkor tekintenek
törvények vmit, ha azt precedensek, bírói döntések már feldolgozták. Oka: az angol jog esetjogként
fejlődött, precedensek révén fejlődött. A jogalkotás csak másodlagos, kisegítő jellegű. Legitimációs
bázisa ugyanaz, mint a civiljognál. Bírókkal szembeni morális igény erősebb, mint a civiljogi
jogrendszerekben. Civiljog: szakmaiság fontos a bírónál, common law: morális elvárás a bíróval
szemben a fontos, szigorúbb. Több évtized jogászi teljesítmény után lehet csak vki bíró, sok helyen
választással nyeri el tisztségét (mint a kormány).
Európai unió joga sajátos sui generis: kontinentális + common law elegye.
Vallási jogrendszereken belül külön: muzulmán jog. Legitimációt a vallási hit adja. India: hindu jog.
Szokásjogi rendszerek: afrika, törzsijoga. Szokásjogon alapuló jog, keveredik a vallásos hit és a
tradíciók.
Távol-keleti jog: megjelenik az állami jogalkotás – európai mintájú jogintézményeik vannak, de ezek
működtetésében a hagyományoknak nagy szerepe van. A legitimáció itt is politikai jellegű, de itt a
fennálló hatalom tisztelete sokkal adottabb, mint máshol, nem kell küzdenie az elismerésért.

Kritika: egyes jogcsaládok közötti különbégeket túl hangsúlyozza, túl élesek a határok. A
jogcsaládokon belüli különbégeket pedig elmossa. Hibrid jogrendszerek: ha egy adott állam
jogrendszere több állam jogrendszerének metszetében helyezkedik el. Nem lehet őket csak egy
jogrendszerbe besorolni. (A klasszifikáció bonyolultsága)

15 tényezőn alapuló klasszifikáció (Mathias Siems): empirikus adatok alapján hogyan lehet felvázolni
a jogrendszerek közötti jellemzőket. Pl. Mi a szerepe a szokásjognak, írott jognak, mire figyelnek a jogi
döntések során.

A jogrendszerek kétdimenziós ábrázolása: számítógéppel térképpé átalakítani a jogrendszerek

távolságát, halmazatát. Más felosztás látható ebben az esetben (van európai jogi, politikai, átmeneti
jogrendszerek.)
Európa: civiljog, USA, kanada: common law, skócia: vegyes, sok benne a római jog jogterületeken,
hasonlít a kontinentális jogra. Mexikó: civiljog. Dél- amerika (portugália, spanyol) civiljog,
oroszország: civiljogi, kína, mongológia: civiljog+hagyományos jog, India common law, pakisztán
muzulmán jog. Törökország: civiljog, szaúd-arábia, irán: muzulmán jog (+civil, common), Irak: civiljog
(+muzulmán jog), Ausztrália common law.

Az angol jog

Van egy bizonyos konvergencia, közeledés az angolszász és a kontinentális jogrendszerek között. Az

angol jogrendszer a common law jogcsalád gyökere. A világ népességének 1/3-a a common law
hatása alatt él – ez egy mintaadó jogrendszer.

A common law és a civiljog – a különbségek:

-A jogászi kultúra és gondolkodás: az angol jog egyszerre mutatja a nagyon határozott merevségnek
és rugalmasságnak az elegyét – a kontinentálisjog ezzel nem tud mit kezdeni.
(jogesetek logikai felépítése hasonló, a d döntés más – mert más a jogászi gondolkodás)
Pl. Amerika: a felperes a gyógyszergyár egy gyógyszere miatt mellékhatása lett, perelt. A bíróság – bár
nem tudta megnevezni melyik gyártó gyógyszerétől lett beteg, mind a két céget kártérítésre
kötelezte megosztva, a piaci részesedés arányában. (aki a hasznot húzza, az a kockázatot is viseli – ez
volt az elv)
A jogbiztonságot itt a korábbi bírói döntések jelentik (MEREVSÉG), a bíró azonban előállhat új
innovatív döntésekkel (RUGALMASSÁG), jogfejlesztő tevékenységet folytat.
M.on-n hipó ügy: nem tudták melyik cég hipója volt hibás, ezért a kisboltra telepítette a felelősséget
a magyar bíróság.(törvény szó szerinti értelmezése alapján: az, aki másnak jogellenesen kárt okoz, az
köteles megtéríteni a kárt – a károsultnak kell bizonyítania, hogy kiokozta a kárát.) A bíró nem tért el
a jogszabálytól, nem volt innovatív – megkerülte a problémát. Cél: az igazságosság érvényesítése volt.
A magyar esetben fokozott felelősséggel járó tevékenységet folytatónak minősített a kisboltot (mivel
hipót forgalmaz). A bíró itt nem a nagy hipógyárakra telepítette a felelősséget, a kisbolt csődbe megy.
A bíróságot itt korlátozta a jogszabály – a kialakult gyakorlatból nem akart kilépni – ő csak
jogalkalmazó, nem alkot új jogszabályokat. Keresett egy jogszabályt (fokozott felelősséggel járó
tevékenységek kártérítési felelőssége), majd ebből vezette le a döntését.
A common law bíró felvállalja, hogy az igazságosság érdekében alakítom a jogot, a döntés minden
szempontból ésszerű és igazságos legyen, ehhez keresett egy megfelelő jogelvet. A magyar
hivatalnoki bírói mentalitás miatt mindenképp egy jogszabályból kell levezetnie a döntését, nem
alkothat új jogot. (Olyan szinten kitágította a jogszabály értelmezését, ami nem biztos, hogy ésszerű
volt gazdaságilag.)

Bíróság dizánja is eltér. Az angol legfelsőbb bíróság: magas belmagasság, kerekasztal. A bírókkal
szemben ülnek a jogi képviselők, mögöttük az ügyfelek. Az egyenrangúságot mutatja a tárgyalóterem,
mindenki kérdezhet, vitázhatnak, az ügyvédek tudnak konzultálni az ügyfeleikkel, az érdeklődők
sincsenek szeparálva. A bíró tekintélye a vitában formálódik ki, ahol mindenki elmondhatja az érveit,
s a bíró a legmeggyőzőbb érv alapján hozza meg a döntését. Az eljárás demokratikusságát
hangsúlyozza ki.
M-o: bíróság berendezése (fővárosi dísztárgyaló terem) a hagyomány itt is fontos – régi épület,
belmagasság. A bíróság pultitusa meg van emelve, a bíró lefelé néz a lent ülő felekre. Aki a bíróhoz
kíván szólni, felkell állnia, a vádlottnak kikell mennie a rácsos részhez, szembe kell állni a bíróval. Az
ellenérdekű felek élesen egymással szemben ülnek, a bíró bal és jobb oldalán, nem együtt. Az
ügyfelekkel nem tudnak tárgyalás közben konzultálni az ügyvédek. Itt nem csak a meggyőzés, a bíró
hatalmi helyzete determinálja, hogy milyen lesz a döntés. Nem a meggyőző érv számít, hanem a bíró
álláspontja – az lesz a döntés.
Pl. a hatóságoknak úgy kell kommunikálni az ügyfelekkel, hogy azok azt megértsék – ne jogi
szaknyelven. Ez Angliából indult ez az elv – az új B.e-be beletették ezt a szakaszt M.o.-n is, hogy a
hatóság közérthetően fogalmazzanak. Viszont nincs hozzáfűzve garancia, hogy mi van, ha mégsem
tartják be...nincs szankció, fegyelmi, semmi.

-A szabályozás módszere (esetjog v. törvényi jog)

Fő különbség: a common law esetjogi központú, a kontinentális a kódex jogú, a törvényi jog
elsőbbségén alapul. A common law kiindulópontja a korábbi döntések, erre hivatkoznak az
érvelésekben nem a jogszabályra, ha van olyan. Sok területen nincsenek jogszabályok, csak
precedensek.
Törvényhozó alkotja a jogot általában a kontinentális jogban, a kódexek a jog alapja. A kontinentális
jogászok érvelése a törvényi szövegből van levezetve, még ha túl is lépnek rajta, de arra épül. Az
angol esetjog hangsúlya: a jog a bíró jogfejlesztő cselekménye, egy jogszabály csak akkor lesz jog, ha
a bírók hivatkoznak rá, esetjoggá alakítják.

-Egyes jogintézmények, a jogrendszer tagozódása (pl. „tort”)

Különbség van a jog felszínén is: common law sajátos jogintézmények vannak, pl. a tort. Ez kártérítés
egy fordításban, de ez más, mint a kontinentális jogban. A kon.jogban élesen elválik egymástól a
büntető és a polgári jogi felelősség, a common lawban egybemosódik, a kártérítésnek van egy fajta
büntető szankció is. Abban nyilvánul meg, hogy a kártérítés össze sokszorosa is lehet az okozott
kárnak, míg a kont. jogban csak az okozott kár és az elmaradt hasznot kell megfizetni. Ha
bűncselekmény is volt, akkor a kont.jogban más eljárásban alkalmazzák a bü.-t. A kont. jogban nem
keveredhet a két jogintézmény. Nálunk merev, közjog, magánjog felosztás van, common lawban
közjog és magánjog elválasztása nem olyan éles – a magánjog át van szőve közjogi elemekkel.

A common law és a civiljog – a hasonlóságok:

-A jogrendszer alapja -> politikai legitimáció

A jogrendszer alapja egy politikai legitimáció, a jogalkotó hatalom demokratikusan működik,
demokratikusan kerül hatalomra. Alapjogok, nemzetközi egyezmények betartása. Ez mindkettőre
érvényes a common law + kont.jogra is.

-Konvergencia -> esetjog és jogalkotás viszonya („korlátozott precedensjog” bevezetése Mo-n)

Konvergencia: az esetjog klasszikus területein növekszik a jogalkotás szerepe, valamilyen szinten kezd
háttérbe kerülni a precedensjog kizárólagossága (bár továbbra is elsőbbsége van a precedensjognak)
- addig a civiljogban elismerik a precedensjog szerepét, hogy a bírónak igenis van jogfejlesztő szerepe
- Mo.-n is törvénybe került a korlátozott precedensjog. Már korábban: Legfelsőbb bíróság -
jogegységnyi határozatokat hozhatott, ezt kötelesek voltak az alsóbb fokú bíróságoknak követni.
Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő tevékenysége, mint szociológiai tény már jelen volt. Tavaly előtt
bevezették a korlátozott precedensjogot – a kúria döntéseinek precedens hatása van, a bíróságoknak
kötelesek ezt követni, kivéve, ha megfelelő súlyú indokolásuk van az eltérésre.
Mo.n ha korábbi döntésekre hivatkoznak, nem úgy, mint a common law esetében, hogy bírósági
ügyiratszámra hivatkozással, hanem csak általánosságban: pl. a kúria több esetben már rámutatott,
hogy…

-Közös intézmények -> kereskedelem és politika területén (EU, EJEE)

ENSZ létrehozatala, az Emberi Jogok Egyezségi Okmány, stb.. Ezek joghatósága kihat a common law
országaira is. Közös kereskedelmi, politikai intézmények létrehozatala erősíti a hasonlóságot a
kétfajta jogrendszer között.

M.oi. része az európai uniónak, így az európai jognak is. Az eu jog fejlődése során sokat vett át az
angol esetjogi jogfejlődés jellemzőiből – a bírói jogfejlesztés kiemelkedően fontos, európai bíróság
sok esetben fontos döntéseket hoz ez alapján. Pl. az európai unió jogszabályainak van közvetlen
hatálya a tagállamokra nézve, vagy, hogy az európai unió joga elsőbbséget élvez a tagállamok jogával
szemben. Az európai unió kontinentális jog alapvetően – az eu bíróság mégis jogfejlesztő – oka: az eu
unió joga fejleszthető jogalkotással - nemzetközi szerződésekkel, a tagállamok bármiben
megállapodhatnak – 27 tagállami érdeket összehangolni nagyon nehéz, ezért szükséges a bíróság
jogfejlesztő tevékenysége, Egy tagállam vétózik, akkor nem jön létre nemzetközi szerződés (pl.
koronavírus kezelése ügyében). Ezért kell az eu bíróságnak felvállalnia azt, hogy az unió fejlődése
érdekében határozott döntéseket hozzon. Ezért vált fontossá az eu bíróság jogfejlesztő tevékenysége.

A „common law” kifejezés jelentései :

Eredetileg: Angliában a királyi bírák, a helyi szokásokkal szemben, az "általános szokást" alkalmazták
(normann hódítás 1066-ban)
Később: a kancellári bíráskodással kifejlesztett ún. „equity” jog kialakulása óta a common law-t az
angolszász jogrendszeren belül az equity-től, illetve a „statute law”-tól (törvény-jog) való
megkülönböztetésre is használják. => Közjog/magánjog felosztás helyett: common law/equity/statute
law.

A common law alatt egy jogcsalád megnevezését értjük, az angol jogból indult ki (gyarmatosítás).
Szűkebb értelme: eredete 1066-tól számítjuk Hódító Vilmos Anglia meghódítása – központi hatalmat
épített ki (feudális hatalom). Különbözött ez a hatalom a többitől abban, hogy nagyon erősen
központosított, centralizált hatalom volt. A jogszolgáltatás is központosított volt, nem engedték át a
grófoknak, hercegeknek, földesuraknak. A király királyi bírákat küldött ki az egyes grófságokba, ők
ítélkeztek – ezek a királyi bírák ugyanazt a jogot alkalmazták, melyet ők maguk fejlesztettek ki, ahogy
esetről esetre döntöttek. Súlypontja nem a királyi jogalkotás volt, hanem a királyi bírák jogalkotása és
egyforma jogalkalmazása. Common law: általános, országos szokás jelentés. Kisebb helyi ügyekben
nem volt szükség királyi bírákra, ottmeghagyták a helyi szokásjogra az esetek eldöntését (pl.
tyúklopás), ekkor a közösség tagjai döntöttek, nem professzionális bírák (esküdtszék előképe).
Jelenleg is így van, az egy év alatti bü. esetében helyi, ún. magisztrátusi bírák döntenek. M.o.-n a
néprészvétel viszont visszaszorul, a laikus bírákat teljesen kiiktatták a rendszerből.

Anglia: a jog olyan fontos, hogy a politikai is alá van vetve. Common law alapelv: rule of law: a jog
uralkodik, a jog az elsődleges. Míg németországban a reich of restadt? a jogállam: kifejezi, hogy az
állam a jogon keresztül kell, hogy megnyilvánuljon, a hatályos jogot az állam sem lépheti át, de nincs
benne az a plusz jelentés, hogy a jog milyen erősen korlátozza az államot.
A common law kizárólagos uralma 1285-ig tartott, a 2. westminsteri statútumig, amikor a
megerősödő arisztokraták rákényszerítették az uralkodót egy kompromisszumra: a királyi bíróságok
hatásköre megmarad, de új ügytípusokban/pertípusban már nem járhatnak el. Cél: saját
jogszolgáltató hatalmuk megerősítése a nemeseknek. De – volt olyan jogvita, amiben nem akart
eljárni a nemes és új típusú volt, a panaszos nem tudta elintézni a jogvitáját. Ezért a kancelláriához
fordultak a panaszosok, hogy méltányossági alapon döntse el az ügyüket a király nevében. A
kancellária engedett és elbírálta ezen ügyeket, mely nem tartozott a common law hatáskörébe. Itt
kialakult egy bírósági rendszer, mely a kancelláriához tartozott: olyan ügyekben jártak el, melyekben
a királyi bíróság nem járhatott el. Ez is esetjog volt, ezt a kancellár bírók bírálták el. Két párhuzamos
bírósági rendszer jött létre, így két esetjog létezett. (jogtestek: egyik a common law, a másik a
kancellári esetjogi jogtest= equity - méltányossági) Hatásköri ütközések kialakultak – 17. században
kompromisszum kötése, kijelölték, milyen ügyekben jár el a királyi bíróság, milyenben a kancellári.
1875-ben lépett életbe az a reform, mely egységesítette a két bírósági rendszert.
19. század: jelentős lett a harmadik jogtest, a statute law (törvény, jogalkotás által létrehozott jog) –
a szabadversenyes piacgazdaság igényelte a kiszámítható viszonyokat, illetve a központi közigazgatás
megerősítése.
Fontos különbség a történeti fejlődés során: a kont.jogban a közjog/magánjog felosztása, az
angolszász jogban az egész jogrendszer közjogias: felosztása: common law/equity/statute law. 2000-
es évekig parókát kellett viselnie a bíráknak, ügyvédeknek, a paróka hossza mutatta a tekintélyt,
mióta van a pályán.

II. Az angol jog „szelleme”

1. Esetjogi gondolkodás
- hagyománytisztelet sokszor fontosabb, mint az absztrakt alapelvek tiszteletben tartása
- processzuális szemlélet („no writ, no right”)
- vannak olyan alapvető jogterületek, ahol nincsen kodifikált jog (kártérítési jog, bizonyos
bűncselekmények)
- a jog egységét a stare decisis elv biztosítja (átfogó kodifikáció)
- szabályozás a „vezető precedens” és a „pontosító” precedensek segítségével történik
- nem deduktív, hanem analógiás módszer
- a bírói érvelésben az erkölcsi érvekre való hivatkozások és a személyes meggyőződés sok
esetben fontos szerepet játszanak

Hagyománytisztelet: több száz éves bírói döntésekre is lehet hivatkozni. Ez egyben jogtisztelet is,
mint a rule of law elve is az, a jog kordában tartja a hatalmat. Egy új politikai hatalom nem rúghatja
fel a jogot, nem hozhat be új jogrendszert. Az usa is common law jogrendszer – rule of law pl.
Trumph elvesztette a választást, 62 pert indított az ügyben. A bíróságok a nyomás ellenére is
elutasították a keresetet, pedig több bírót is ő nevezett ki, mert természetes volt, hogy a jog alapján
fognak dönteni.
Angliának a mai napig nincs írott alkotmánya – hagyományokhoz való ragaszkodás nagyon fontos.
Processzuális szemlélet: az eljárásjogi szemlélet nagyon fontos, ez átjárja a jogot. A perek a
megfelelő formaságok betartása mellett történjen, a fair eljárás lebonyolítása fontos, fontosabb, mint
a materiális igazság. Ha eljárási szabálytalanságot követett el valaki, simán elbukhatta a pert. Bíró
szerepe az eljárásjog rendjét megtartani. Konti.jognak fura, hogyan lehet ez fontosabb, mint az
anyagi jog. Hazánkban az anyagi igazság felülírhatja az eljárásjogi hibákat (igazolási kérelmek,
méltányosság).
Ok: a bíróság nem atyáskodhat a felek között, a feleknek magánautonómiájuk és felelősségük van, a
bíróságnak az a feladata, hogy a tisztességes csatát, eljárást biztosítja, nem vesz át szociális funkciót –
a gyengébb félnek nem nyújt segítséget a jog érvényesítéséhez.
No writ, no right: right: eljárásjog, writ: perkezdő formula, igényt érvényesítő formula (actio). A
pertípusnak megvolt a maga writje amit megvásároltak (eljárási illeték megfizetése), ennek megvolt
az eljárási rendje, szabályai. Ha a writ szabályait nem tartjuk be, akkor nem volt writ sem, nem tudta
az igényt érvényesíteni. Fontos az eljárási jog pontos megtartása!!
Nincs kodifikált jog több területen : az angol jog esetjogból fejlődött, nem voltak nagy átfogó
kodifikációk – mai napig vannak olyan területek, ahol nincs kodifikáció, csak az esetjogra épül. Az
anyagi jogi kodifikáció ezen mivolta Angliára és Walesre jellemző. A kont.jog nagyon szeret
kodifikálni, de sok helyen már visszaszorulóban van. Nem biztos, hogy a kodifikációra épülő jog a jövő
fejlődésének az útja. Rugalmasabb néha az esetjogra támaszkodni, mert jobban tud a társadalmi
változásokra reagálni. Azt gondoljuk, hogy a jogbiztonság, ha van kódexe egy jogterületnek – de
előnye a kodifikáció hiányának, hogy nem alakul ki az a képzet, hogy a jog egyenlő a politikai
akarattal. A jog nem a politika játékszere ebben az esetben, ha nincs kodifikáció. Az esetjogot nem
formálhatja át a politikai hatalom. A jognak van egy sajátos autonómiája, amit a mindenkori
politikának is tiszteletben kell tartani. Hatékony jogvédelem garanciája, hogy nincs minden
kodifikálva.
Stare decisis elv: régi döntést jelent. Azt jelenti, hogy az angol felső bíróságok korábbi döntéseit
követni kell a többi bíróságnak az alsóbb bíróságoknak. Ez szolgálja a jog egységét és a
jogbiztonságot. A központi elv, szabály követése a későbbiekben. A 19. század elején vált kötelezővé.
Ebben már a magyar jog is hasonlít az angol jogra, mióta bevezették a korlátozott precedensjogot.
Szabályozás: vezető és pontosító precednesek segítségével. Vezető precedens: kijelöli az irányt az
adott területen, ezt később pontosító precedensek fogják cidellálni.
Nem deduktív, hanem analógiás módszer a jogi kérdések eldöntésében:
Deduktív módszer: az általánosból való következtetés. A kont.jogban deduktív a módszer, egy
általános jogszabályból vezetik le az esetet, addig az angolszászban az analóg módszer jellemző:
analógiával élnek. Megnézik, hogy korábban hasonló tényállás esetén a bírók hogyan döntöttek,
mennyire hasonlítanak az eldöntendő a tények a jelenlegi esethez, ha hasonlít, akkor úgy döntenek.
Nem az általánosból következtet egy egyedire, hanem egyedi ügyből az egyedire.
Bírói érvelés: A kont. bíróságok indokolásuk: a jogszabályból vezetik le a döntést. A common law
bírók felvállalják azt, hogy van döntési lehetőség, az én erkölcsi meggyőződésem függvénye is, hogy
milyen döntést hozok. Ezért mind a személyes meggyőződés, mind az erkölcsi érvre történő
hivatkozás itt szerepet játszik. Ez megnyilvánul az ítéletek megfogalmazásában is, egyes szám első
személyben fogalmaznak, a kon.jogban úgy, hogy a bíróság döntése.

Hagyománytisztelet és analógiás módszer (Gomberg v. Smith - 1963)

Egy kutya elszabadult az utcán, ezért egy autónak fékeznie kellett, felborult. Kártérítési pert indított.
 Kontinentális szemlélet (deduktív):
„Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.”
M.on azt vizsgálta volna a bíró, hogy a kutyatartás körében a gazda úgy járt-e el, ahogyan azt kell,
elvárható. Megfelelő volt-e a póráz, stb.. Az általában elvárható magatartás mércéit vizsgálták volna.
A kont.jogban is meg kell indokolnia a bírónak a döntését, megnézheti korábbi bírói döntések
érvelését, fel is használhatja. A bírói döntések alátámasztóak, nem perdöntőek.
 Common-law megközelítés (analógia):
Középkori eseti döntésig mentek vissza: Amennyiben a földbirtokos jószága az országútra tévedt –
tehene- akkor nem volt felelős a károkért, de ha ő maga vitte oda, akkor igen. (mert a földbirtokosok
nem voltak akkor kötelesek kerítést építeni) Releváns tények vizsgálata:
o Marhának tekinthető-e a kutya?
o Országút-e a londoni utca?
o A kutyát az utcára vitték vagy oda szabadult?
A bíróság alkalmazhatónak találta ezt a korábbi esetet, ennek alapján hozta meg a döntését. Itt a
korábbi eset a kiindulópont, nem csak alátámasztásra szolgál.

Stare decisis:
-A precedensjog alapja: a korábbi precedensekhez kötöttség elve (az ítélet mely része köt?)
-Ratio decidendi: "az eset ratio decidendije olyan szabály, amelyet a bíró hallgatólagosan vagy
kifejezetten mint szükséges lépést használ ahhoz, hogy következtetéséhez eljusson" (Cross) az adott
ügy tényállásához tapad!
-Obiter dicta („szokásos megjegyzés”): ami nem a ratio, hanem az amellett érvelő része az ítéletnek

Mi a követendő szabály? (stare decisis): az indokolás az, amiből kereshetünk valamit, nem a
rendelkező részből. Módszert dolgoztak ki arra, hogy hogyan találhatjuk meg a központi érvet, ami
alapján az esetet eldöntik. Melyik a kötelező rész?: ratio decidendi ez a módszer, ezt kell követni, a
többi az obiter dicta, a szokásos érvek, szokásos megjegyzés, nem az ügydöntő érv. A ratio decidendi
köti az eljáró bírót, az obiter dicta nem köti. Ezért fontos, hogy azt hogyan találjuk meg. Cross azt
mondja, hogy az az, amelyet a bíró akár kifejezetten, akár hallgatólagosan szükséges lépést használ
ahhoz, hogy a következtetéshez eljusson. A legszükségesebb logikai lépés. Legkönnyebben
megtalálható: ha egy adott megállapításból kiveszünk egy érvet, akkor ugyanazt a döntést hozta
volna a bíróság. A legfontosabb részeket nézzük meg, kivesszük. Ha más következett volna így a
döntésből, akkor megtaláltuk a ratio decidendit. Ha ugyanaz marad a döntés, akkor az csak obiter
dicta volt. Ez lesz az elvi magja a döntésnek, a ratio decidendi. Ez nagyon erősen tapad az adott
tényálláshoz.

Pl. fegyvergyárban felrobbant egy gránát a munkás kezében. A munkáltató nem volt vétkes. De aki
fokozott veszéllyel járó tevékenyéget folytat, az feleljen a kárért - alapelv. De a bíróság nem
alkalmazta az objektív felelősség elvét (földbirtokosnál alkalmazták, akinek a bányáját elvitte a
víztározóból kiömlő víz), mert a munkás tudta, hogy a fegyvergyár az egy veszélyes üzem (volt
választása a károsultnak).

A ratio decidendi megtalálása:

Hoztak egy törvényt, ami tiltja a faji megkülönböztetést a különböző szolgáltatások nyújtása
területén.
Bírónak abban kellett dönteni, hogy ez a faji megkülönböztetési tilalom az állami szerveken túl
kiterjed-e egyesületekre, klubokra.

„Ha mindenki racionális és humánus – vagy például keresztény – lenne, akkor nem igényelne jogi
szankciót az, hogy az egyik embert megvédjük attól, hogy a másik ember kevéssé kedvezően bánjon
vele azon az alapon, hogy más a bőrszíne, nemzetisége vagy faji eredete. E törvény meghozatala,
tehát, tiszteletreméltó ösztönzésből fakadt. Korlátozza az állampolgároknak a common law által
biztosított szabadságát arra, hogy eldöntsék kivel lépnek vagy kivel nem lépnek kapcsolatba… Az
utóbbi években a hazánkba a távoli és a miénktől jócskán különböző országokból érkező bevándorlók
új dimenziót nyitottak az idegenek megkülönböztetésének jogi problémáját illetően.
  A megkülönböztetés tilalmának alkalmazása ezért a közéletben ésszerű. Azonban a magánéleti vagy
a társasági érintkezések során elkerülhetetlen, hogy megkülönböztetéseket alkalmazzunk. Ezért
ellenzem a jogi eljárás kényszerének ráerőltetését a magán- illetve az egyesületi viszonyokra.
(Dockers’ Labour Club v.Race Relation board [1972] AC 342.)”

Distinguishing – a „megkülönböztetés művészete” : egy hivatkozott korábbi döntés releváns tényei

megfeleltethetőek-e a mostani ügynek. Alkalmazni kell-e a ratioját vagy sem. Itt is jogfejlesztés
történik.
Volt egy olyan szabályozás, hogy a márkanév nem sértheti a jó erkölcsöt. Kérdés: sérti-e a jó erkölcsöt
egy adott márkanév a FCUK. Nem jegyezték be, ezért per indult. Döntés: a korábbi bírói döntés is
kimondta már, hogy igen, ez sérti a jó erkölcsöt ez a márkanév.

-Törvény: a márkanév nem sértheti a „jó erkölcsöt” (accepted principles of morality)

-Elbírált ügy: sérti-e a jó erkölcsöt a „FCUK” márkanév?
-Az alperes a Scranage’s Trade Mark Application 0/182/05 ügyre hivatkozott („FOOK” márkanév
elutasítása)
-Döntés: a két ügy különbözik egymástól (az egyik kiejtve trágár angol szót ad, a másik csak
betűátrendezéssel)

Pl. a gyerek köteles beteg édesanyjáról gondoskodni, ha csak eteti, de nem hív orvost, meghal,
emberölés miatt lesz felelős. De ha két ittas cimbora megy hazafelé, egyik lefekszik a hóba a másik
hazamegy, az utcán lefekvő meghal, nem lesz emberölés, mert nincs olyan ptk-ban rögzített
gondoskodási kötelezettség.

Overruling – megfontolt eltérés

Egy korábbi ratio decidendi felváltása egy újabbal
A hagyománytisztelet miatt ezzel az eszközzel ritkán élnek a bíróságok
Példa: hillsborough-i tragédia (1989) – közvetett károsultak esete
Chadwick v. British Railways Board [1967]
White v. Chief Constable of South Yorkshire Police [1999]

A bíróságok eltérhetnek a korábbi esetektől, ha elavult, vagy nem lehet abban az esetben alkalmazni,
akkor overrulinggal felülírja a korábbi döntés ratio decidendijét. Erre csak a legvégső esetben kerül
sor, mert veszélyezteti a hagyományt, a hatékony jogvédelmet.

Pl. kisvonat kisiklott, sok sérült, kirohant egy pizsamás ápoló, ellátta a sérülteket. A poszttraumás
stressz miatt perelt, a bíróság megállapította számára a kártérítést, mivel bár kórházi dolgozó, ez
extra megterhelés volt a számára. Erre a döntésre hivatkoztak azok a rendőrök, akik egy stadionban
sok ember meghalt, mert nem nyitották ki a kapukat. A rendőrök nem kaptak utasítást arra, hogy
kinyissák a kapukat, így sok ember megfulladt. Ezért pereltek, kártérítést kértek az elszenvedett lelki
sérülésekért. A bíróság itt overruling felülírta a korábbi döntést és azt mondta, hogy nem jár
kártérítés –m bár a releváns tények megegyeznek, de a korábbi se volt jó döntés ezért nem adnak
kártérítést.

Jogfejlesztés a precedensjogban (összefoglaló)

-Precedens-kötöttség (stare decisis) ratio decidendihez
-Fejlesztési lehetőségek:
o Ratio decidendi „átminősítése” obiter dictává
o Megkülönböztetés (distinguishing)
o Overruling
- Személyes meggyőződés az ítéletben.

Vezető és pontosító precedens – hierarchia vs. hálózat

A bírói eseti döntések először a jogszabályra támaszkodnak, ha van egy rendelkezés, amihez bírói
döntés kapcsolódik, meg is áll a dolog, egylépcsős. Az angolban a döntések egy hálózatot alkotnak.
Van olyan, hogy nincs jogi rendelkezés, csak precedens, pl. mi minősül összeesküvésnek. Ezt a bírói
döntést fogják tovább finomítani a bírók, finoman alakulnak, egy hálózatot alkotnak. Egy vezető
precedenst pontosítják tovább a bírók sok esetben. Ezek a pontosító precedensek egymásra is
reagálnak, így hálózatot alkotnak. Vezető precedens nem csak akkor alakulhat ki, ha nincs jogszabályi
rendelkezés. Ha van jogi rendelkezés, akkor az irányadó értelmező bírói döntés válik vezető esetté.
Mivel az angol jog esetközpontú, ezért akkor is korábbi bírói döntésekre támaszkodik, ha van jogi
szabályozása az adott ügynek.

Példa: Probléma: Kinek biztosítson lakókocsi-helyet az önkormányzat? (1968)

A törvény szerint: a „romáknak” => a meghatározás a bíróságokra maradt
Vezető precedens: Mills v. Cooper ügy: „olyan állandó munka- és lakóhellyel nem rendelkező
személyek, akik életvitelszerűen vándorló életmódot folytatnak.” nem etnikai jellemzők alapján
határozták meg.
Jöttek a hippik, akik szórakozásból vándoroltak és kérték a lakókocsi parkoló biztosítását. Per: jár-e
nekik is parkoló? - pontosító precedens: „a kényük-kedvük szerint utazgatók nem minősülnek
életvitelszerűen vándorlóknak”

Pontosító precedensek:
1) A Horsham DC v. Secretary of State ügy: „a vándorló életmód feladásával a kérdéses személy a
törvény értelmében elveszíti roma státusát, függetlenül attól, hogy egyébként nyelve, szokásai,
származása, kultúrája, értékrendje szerint roma származású maradt.”
2) A Greenwich LBC v. Powell ügy: „az időszakosan vándorló életmódot folytató személy a törvény
hatálya alá tartozik”
3) A R (Bungay) v. Shropshire CC ügy: „a letelepedett életmódot folytató személyek nem veszítik el
roma státusukat, amennyiben vándorló életmódjukról véglegesen nem mondtak le.”
4) R v. South Hampshire DC ex parte Gibb „a kényük-kedvük szerint utazgatók nem minősülnek
életvitelszerűen vándorlóknak”

A bíró egy jogi szakértő a kont.jogban, ez legitimálja. A bíróság dönt, nem a bíró egy személyben, így
személytelenné válik a rendszer. A magyar bírói érvelések olyanok, mint egy levezetés. Ritka benne a
dilemma (pl. ki minősül romának).
Az angolszász országokban a legitimáció súlypontja ettől eltolódott. A bíró legitimációs bázisa
közelebb áll a politikai legitimációhoz, fontos a személyiség is, nemcsak a szakmaiság. A bíró munkája
során dilemmákat dönt el, amit a feleknek kötelező erővel követni kell, majd ha precedens lesz, a
többi bírónak is követnie kell. Számít a bíró személyisége! Erényes legyen, megfelelő döntésképesség.
A bíró személyisége megjelenik a döntéseiben.

Pl: babysitter megrázta a gyereket, az meghalt. Védekezés: nem abba halt bele, volt korábbi
rendellenessége. Az esküdtek bűnösnek mondták ki, de a bírósági felülvizsgálat ezt felülírta és
enyhébb büntetést mondott ki.

Nagyon komoly ügyekben esküdtszék dönt, azaz laikusok. Fontos ellenbázisa volt a királyi
hatalomnak, a mai napig megmaradt intézmény. Sok tagállamban a bírókat választják, ugyanúgy,
mint az ogy képviselőket. Kampány van, ígéretek. Szakmaiság is megvan, a legfelsőbb bíróság 9 bírája
évtizedek óta elismert jogászok.

A jogszabályok jellemzői
1) eleinte csupán kisegítő funkcióval bírnak (a XIX. századtól kezdve válnak jelentőssé)
2) nem általános, absztrakt fogalmakat tartalmaznak
3) precíz kifejezések, részletező megfogalmazás (esetjogi konkrétság, lsd. példa)
4) nem jellemzőek az átfogó kodifikációk, inkább problémaorientált, „projekt”-jellegű

A bírói esetjog az egész ország területét lefedte, így központi jogalkotásra sokáig nem volt szükség. Az
esetjog a tárgyalótermekben formálódott. A jogszabályok tartalmáéban is az esetjog a központi.
Eleinte csak otthoztak, ahol nem volt common law vagy equity. Amikor jött a tömegtársadalom, ekkor
szükséges lett a jogszabályok megalkotása. Innentől beszélhetünk statue lawról. Mintáját az esetjog
adta, ezért ezt az esethez tapadó jelleget megőrizte a jogalkotás. Cél: egy életviszonyt minél jobban
lefedjen, ezért általános megfogalmazásúak lesznek a jogszabályok a kont.jogban. Angolszász
jogszabály felsorolja az összes elkövetési módot, míg a kont.jog általánosan fogalmaz.
Angolszász: a jogszabályok megfogalmazása minél konkrétabb legyen. A jogszabályok sokkal
hosszabbak épp emiatt. Mind a mai napig benne van az angolszász gondolkodásban, hogy első az
esetjog, ennek kisegítésére alkotunk jogot, ami csak másodlagos jellegű. Csak akkor alkotunk jogot,
ha van egy olyan esetünk, amit szabályozni kell, így nincs igény az átfogó kodifikációkra.

A magyar Büntető Törvénykönyv

197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
 
A kaliforniai Büntető Törvénykönyv
261. (a) Erőszakos közösülés a közösülés azon formája, melyet valaki egy másik személlyel - de nem házastársával - szemben
követ el a következő körülmények fennállása mellett:
(1) A sértett szellemi fogyatkozása vagy egyéb (fizikai) fogyatékossága miatt akaratnyilvánításra képtelen és erről az
elkövetőnek tudomással bír vagy ésszerű előrelátás mellett tudomással kellett volna bírnia. A sértett akaratnyilvánításra
képtelen állapotának bizonyítása a vádlót terheli.
(2) Az elkövető kényszert, erőszakot, fenyegetést alkalmaz a sértettel illetve más személlyel szemben vagy közvetlen és
jogtalan testi sértés alkalmazását helyezi kilátásba.
(3) A sértett valamely kábító vagy altató hatású anyag hatása alatt áll, ami miatt védekezésre képtelen, és erről az elkövető
tudomással bír vagy ésszerű előrelátás mellett tudomással kellett volna bírnia.
(4) A sértett valamely természetes ok következtében öntudatlan állapotban van és erről az elkövető tudomással bír. „Jelen
bekezdés alkalmazásában „természetes oknak” tekintendő, ha a sértett ellenállásra a következő körülmények valamelyike
miatt képtelen: (A) Öntudatlan állapotban van vagy alszik. (B) Nem érzékeli illetve nem ismeri fel a cselekményt. (C) Az
elkövető által tanúsított szándékos megtévesztés következtében a sértett nem volt tudatában a cselekmény
megtörténtének vagy annak felismerésében az elkövető szándékos megtévesztése gátolta. (D) Az elkövető által tanúsított
szándékos megtévesztés következtében a sértett úgy vélte, hogy a behatolás orvos-szakmai célt szolgált.
(5) A sértett azért nem ellenkezik, mert az elkövető szándékosan megtévesztő magatartása vagy a valós helyzet szándékos
eltitkolása miatt úgy véli, hogy az elkövető a házastársa.
(6) Az elkövető fenyegetést helyez kilátásba, mely szerint, ha a sértett ellenáll, azt a jövőben rajta vagy máson megtorolja,
és a cselekmény elkövetésének időpontjában a megtorlás végrehajtására valós esély mutatkozik. Ezen bekezdés
alkalmazásában megtorlással való fenyegetésnek tekintendő az emberrablás, a személyes szabadságtól való jogtalan
megfosztás, a kínzás valamint az emberölés kilátásba helyezése.
(7) Az elkövető, hivatali minőségének felhasználásával, személyes szabadságtól való megfosztás, őrizetbe vétel vagy
kiutasítás alkalmazásával fenyegeti a sértettet vagy más személyt és ezzel töri meg a sértett akaratát, feltéve, hogy az adott
körülmények között és a cselekmény elkövetésének időpontjában a sértett okkal hihette, hogy az elkövető hivatalos
személy. (a) Jelen bekezdés alkalmazásában hivatalos személy az az állami alkalmazott, aki hatáskörénél fogva és a
megkívánt feltételek fennállása esetében mást személyes szabadságától megfoszthat, őrizetbe vehet vagy kiutasíthat. A
tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető ténylegesen hivatalos személy legyen. (b) A jelen bekezdés
alkalmazásában kényszerítésnek tekintendő a közvetlenül vagy közvetett módon történő erőszakkal, veszélyhelyzettel vagy
büntetéssel való fenyegetés, feltéve, hogy elégséges mértékű ahhoz, hogy megakadályozzon egy ésszerűen gondolkodó
személyt abban, hogy a cselekményre megfelelő módon reagáljon. A körülmények összessége - a sértett életkorát valamint
az elkövetőhöz fűződő hozzátartozói viszonyát is ide értve - mind olyan tényező, amelyeket a kényszerítés
megállapíthatóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni. (c) Jelen bekezdés alkalmazásában fenyegetésnek tekintendő
minden olyan megfélemlítés, kijelentés vagy cselekmény, amely arra utal, hogy az elkövető sérülést kíván okozni másnak.

Jogszabály-értelmezési módszerek

- Literal (szó szerinti): a bíróság nem mehet túl a szabály nyelvtani értelmén, még akkor sem, ha ez
nyilvánvalóan abszurd ítéletet eredményez.
Erős megkötést tartalmaz, ugyanis a jogszabály értelmezésekor a jogszabály nyelvi értelmét kell
venni, ezen nem mehet túl, nem lehet tőle eltérni. Ez a magyar jogértelmezésben ha ez abszurd
ítéletet eredményezne, akkor ezen gyorsan átlépnek, és megnézik inkább logikailag, a jogalkotó
célját, stb.. Angolszász területen ezt komolyabban veszik. Ha a jogalkotó ezt írta le, akkor ezen nem
léphet át egyszerűen. Magyar bíróság: igazságos döntést kell hoznom, akkor is, ha ez az eljárásjog
csekély megsértésével jár. A jogszabály értelmezésében is ez érvényesül, az anyagi igazságosság
érvényesítése. Az angol bíró szerepfelfogása formális, ott az eljárásjog a fontosabb, nem az anyagi jog
érvényesítése. A fair eljárás keretének biztosítása a fontos, ezért nem fog átlépni a jogszabály nyelvi
értelmezésén. Ezért a jogalkotó rá van arra szorítva, hogy minél pontosabban fogalmazzon. Sok az
értelemző rendelkezés: pl. jogszabály azt írja, hogy man, ért.rend. alapján a nőre is vonatkozik.
Érvek a jogszabályok szó szerinti értelmezése mellett: jogbiztonság, felelősségi körök komolyan vétele
– te hoztad a törvényt, én nem veszem át a helyed, én csak alkalmazom a jogot.
Pl. egy kereszteződésbe nem lehet behajtani gépkocsival. Tehát traktorrral be lehet hajtani, mert az
nem minősül gépkocsinak.

-Golden Rule (aranyszabály): a szó szerinti értelmezés hibájának kiküszöbölésére alkották meg.
„Common sense” szerepe – a józan ész szerepe
Ha a törvényhozónak a valós akarata egyértelműen kivehető a jogszabályból és a szó szerinti
értelmezés abszurd eredményre vezetne, akkor a golden rule-al el lehet térni az értelmezéstől. A
józanész segítségével, ha meg lehet találni a jó megoldást, akkor el lehet térni.
Pl. literal: a rab aki kitör a börtönből, halállal lakol. Tűz miatt kitört, de utána feladta magát. Golden
rule: a szabály nem erre az esetre vonatkozik, ezért nem ítélték el, felmentették.

-Mischief Rule („baj” elv): a common law milyen hibáját akarta szabályozni a jogalkotó? (Corkery v
Carpenter)
Ez engedi a legnagyobb szabadságot a bírónak. Akkor fogalmazták meg, mikor a törvényi jognak csak
kisegítő szerepe volt. A jog súlypontja a bírói esetjogon volt, ezért a gyakorlat megengedőbb volt a
jogszabályok korrekciójával kapcsolatban. Orvosolható a jogalkotó által elkövetett hibát úgymond. A
literal ellentét párja, nagy szabadságot ad a bírónak. Ilyenkor, ha a jogszabály nem volt egyértelmű,
(nem csak abszurd eredmény esetén) illetve bizonytalanság van a jogban, be lehet vetni. Lényege: a
bíró megvizsgálja a common law milyen hiányosságát próbálta pótolni, mi volt a jogalkotó célja, s
erre a célra tekintettel hozta meg a bíró a döntését.
Pl: ittasan kerékpárt tolt vki – egy hónap szabadságvesztésre ítélték. Fellebbezésben: törvény tiltja az
ittas állapotban való vezetést, de ez nem rendelkezik a kerékpárokól. A literal alapján őt fel kell
menteni. A törvény célja az volt, hogy biztosítsa a közlekedés biztonságát, ezért bármilyen
közl.eszközzel veszélyezteti, akkor el kell ítélni. Így azt a mischief rule-t alkalmazva hoztak döntést,
nem a literal alapján. Vékony jég elve: bizony lehet olyan bíróság, aki nem literal értelmezi a
jogszabályt és büntetésben részesít olyan cselekményt, amely a literal alapján nem lenne büntethető.

Ugyanezen példa alapján a magyar bíróság nem értelmezhetné bele a gépkocsi megjelölésbe a
kerékpárt, mert szó szerinti értelmezést alkalmazna. Mert a magyar bíróságon érvényesül a bü.
alapelve, a nullum crimen sine lege elve, amely azt jelenti, hogy csak amiatt lehet vkit bűnösnek
kimondani, ha tv egyértelműen büntetni rendeli azt a cselekményt.

Eltérő dogmatikai megoldások

-Jogági tagozódás - common-law, equity, statute law
Mo.o-n: dologi, kötelmi, családi, stb.. Ezzel szemben az angol jogban nem ez a felosztás, hanem a
common law, equity, statute law. Ez egy történelmi folyamat eredménye. A kont.jog felosztása erős
tudományos logikán alapul – probléma: olyan jogágak vannak, amelyek részben közjogi, részben
magánjogi elemeket tartalmaznak (pl. munkajog) ami alapvetően magánjogi viszony, de sok olyan
elem van benne, ami közjogi (pl. munkavédelmi szabályok).
-Közjog-magánjog - nincsenek éles, elvi határok (pl. büntető kártérítés) Az angol jog számít azzal a
realitással, hogy nem mindig lehet szétválasztani. Az angol jogban van olyan, hogy büntető kártérítés,
míg a magyarban nincs. Többszöröse a kár értékének, mert büntető jellege is van. Amennyiben a
károsult jóval magasabb összeget kap, mint a kár, akkor érdekelt lesz a károsultnak arra, hogy a
károkozót felkutassa (bűnüldözés funkció).
-Dologi jog - kötelmi jog - probléma orientált szabályozás Nálunk a jogalkotás a pandektivisztikus
felosztásra alapul. Jogszabály alkotásnál ezt a felosztást tiszteletben kell tartani, azon belül lehet
alkotni, erős az elkülönülés.
Common law esetén problémaorientált a jogalkotás, egy körben egy esetnél előforduló kérdéseket
egy jogszabályban szabályoznak, míg magyar oldalról több szabályban jelenik meg, hogy tartsa a
kötelmi-dologi jog felosztást. Pl. adásvételi szerződés szabályai a kötelmi jogban található, de nem
tudja meg ebből, hogy mi kell ahhoz, hogy tulajdonossá váljék. A dologi jog részre lapoz a ptk.n belül,
akkor tudja meg, hogy a dologi jog alapján mikor száll át egy dolog tulajdonjoga.(pl. átadás is kell
hozzá) Az angol egy jogszabályban egy helyen szabályozza a két kérdést, illetve az összes kérdést ami
pl. az adásvételhez kapcsolódik.

A jogászi szakmák
Precedensek kötőereje ("stare decisis”) -> zárt közegben élő, hagyományokat tisztelő és kikényszerítő
jogászi réteg teszi lehetővé. Az alsó- és felsőbíróság nem hierarchikus, a különbség az, hogy az
alsóbíróságon laikusok is eljárhatnak, a felsőbíróságon csak professzionális szakemberek.

Tagozódás:
A) „Alsóház”
1. solicitor (ügyvéd): alsóbb fokú bíróságokon járhat el, tanácsadás, okiratszerkesztés, az ügyfelekkel
ők veszik fel a kapcsolatot
2. magistrates’ courts (alsóbíróságok): laikus, vagy részmunkaidejű bírák - kisebb jelentőségű
ügyekben döntenek – bü.ben 1 évig terjedő szabvesz-ügyekben dönthetnek
B) „Felsőház”
1. barrister („eljáró” ügyvéd): felsőbíróságokon jár el, beadványok szerkesztése, tanácsadás,
szerepfelfogásuk némileg eltér a hagyományos ügyvédi szereptől. Végzés után külön képzést kapnak,
csak ők járhatnak el a felsőbíróságon. Az ügyfelek nem velük vannak kapcsolatba, hanem egy
solicitorral, akit a barrister megbíz. Csak barristerből lehet bíró.
2. Queen’s Counsel: A tekintélyesebb barristerek kisebb csoportja – ő belőlük lesz bíró.
3. Felsőbírósági bírák:
- nem „karrierbírák”, nem a bíróságon kezdik a pályafutásukat, mindenki ügyvédként kezd el
dolgozni, és minimum 10-20 év kell hozzá, hogy bíró lehessen.
- depolitizált (?) bírói kar: 2008-ig a bíró kinevezése a lord kancellár hatáskörébe tartozott. A
lord kancellár volt azonban az igazságügyi miniszter is, és az elnöke a parlament lordok házának ami
jogalkotási szerv, plusz a legfelső bíróság elnöke is volt – a hatalmi ágak itt összemosódnak ebben a
pozícióban. A bírói kinevezés azonban szakmai szempontból történt, sose politikai alapon. Nem
számított a politikai hovatartozás.
- alkotmányos reform – 2008 (Lord Kancellár és Lordok Háza alkotmányos helyzetének
megváltozása - Legfelső Bíróság): kritika érte ezt a hatalmi ágak összemosódása során létrejött lord
kancellár általi bírói kinevezést. Így leválasztották a lordok házától a legfelsőbb bíróságot, így nem a
lordok házának bírái bíráskodnak – érdemi alapú kiválasztási mechanizmus alapján töltik fel a legfelső
bíróság pozícióit.

Oktatás
- fele annyi tárgy mint Mo-n
- 3 éves képzési idő
- nincsenek eljárásjogi tárgyak
- sokkal több órán az kívüli tanulás (esszék, házi dolgozatok)
- interaktív órák
- kevés szóbeli vizsga, tesztek

Muzulmán jog
Megismerésének indokai:
-az iszlám vallású népesség nagysága
-az iszlám vallás fokozódó térnyerése (reiszlamizáció)
-nyugati jelenlét, kölcsönhatások
-kulturális különbségek tisztázása (saját jogunk jobb megismerése)
„Együttélő” jogrendszerek

Keletkezésének körülményei:
Mohamed a VII. században egyesítette a szétszórt és különös szokásokat követő arab törzseket
=> Az iszlám jog az ekkor felmerülő problémákra reflektál
=> ebből adódnak a mai adaptációs problémák.
Az arab törzsek egységét a muzulmán vallás biztosítja felváltja a nemzetségi leszármazás szerinti
szerveződést.
 Az iszlám vallás alappillérei:
- A hit megvallása
- Ima
- Alamizsna
- Böjt
- Zarándoklat
Elterjedése:
Észak-Afrika, Közel- és Közép-Kelet, India, Indonézia, Malajzia, Banglades, Bosznia, volt szovjet
tagköztársaságok Ázsiában

Az iszlám jog alapjai:

-az iszlám vallás (vallásjog):
-egyrészt a jog kötelező erejét adja (azért fogadják el, mert isteni kinyilatkoztatáson alapul)
-másrészt túlnyomó részben a tartalmát is kiteszi (vannak állami normák, amelyek elkülönülnek a
vallástól – de csak az iszlám jog keretein belül érvényesülhetnek).

A muzulmán jog tagozódása:

-Shari’a: magatartási szabályok összessége /vallásjog
 -Fiqh: a shari’a azon része amely leginkább rokonítható az európai jogfogalommal (jogilag
felelősségre vonható muszlimok kötelező cselekedeteire vonatkozik)
 A fiqh két részre tagolható:
1) Furu: tételes jog (anyagi és eljárási jog is)
2) Uszul: jogi módszertan (jogforrásokra, jogtalálásra, értelmezésre vonatkozik)

Jogforrások
1) Korán:  a muzulmán jog szentkönyve, ez egy isteni kinyilatkoztatás alapú. Nem törvénykönyvnek
született. pl. testvérházasságok, háborúskodás, stb. Ilyen kérdéseket próbált rendezni, ezért sok
kérdésre nincs benne megoldás.
-> a többi jogforrás erre épül, közvetlen isteni kinyilatkoztatás (törvényeket, parancsolatokat is
tartalmaz)
-> nem rendszeres törvénykönyv, kora problémáinak megoldására született => sok kérdésre nincs
benne megoldás
2) Szunna: nem közvetlen isteni kinyilatkoztatások, hanem hagyományok, legendák, amiket
összefüggésbe hoztak Mohameddel.
-> csak sugallat (azok a hagyományok, amelyekről úgy tartják, hogy a próféta környezetének
beszámolói a próféta tetteiről)
-> funkciója: a Korán kiegészítése, ha a Koránban nem volt megoldás
3) Idzsma: A koránt és a szunnát a jogtudósok fejlesztették tovább, ez volt az idzsma.
-> a jogtudósok egybehangzó véleménye, meghatározó szerepe volt a jogfejlődésben
-> érvényességének alapja: „az én gyülekezetem soha sem téved” – Korán
-> 400 évig az újítások lehetséges forrásaként szolgál különböző tudósok különböző magyarázatokhoz
jutottak el
- 4 szunnita iskola
a síitáknak egy iskolája van
-> minden muszlim szabadon választ, nem lehet kombinálni az iskolákat
4) Kijász
Alapja: Ra’y (egyéni gondolkodás) – analógián alapul -> nem válik precedenssé az elsődleges
jogforrások ereje miatt. PL. A korán csak a borfogyasztást tilalmazza, de az analógia alapján a vodka
tilalmát is kilehet mondani. Azonban ezek a döntések nem válhatnak precedenssé, hiszen akkor ellen
menne a koránnal, a szent írással.
Jogászi gondolkodás
A) jogtudósi (mufti) vélemény a shari’a forrásaira alapozva (fatwa)
- Jogi természete: adhat véleményt, de ez nem kötelező (csak a kibocsátóra)
- Politikai célra is használják (politikai állásfoglalás jogi véleményként jelenik meg)
B) bírói (kádi) döntés
- Max Weber óta a „kádibíráskodás” az önkényes, szubjektív tényezőkön alapuló bíráskodás
szinonímája.
- Az iszlám jogi gondolkodásban mások az ésszerűség mércéi, de nem nevezhető önkényesnek.

Nyugati bíráskodás „Kádibíráskodás”

1. A bírói eljárás célja A jogszabályi rendelkezések Az társadalmi igazságosság
érvényre juttatása fenntartása (közjó)
(jogbiztonság)
2. A figyelembe vehető érvek Relatíve zárt (jogi előírások) Relatíve nyílt (pl. társadalmi
köre következmények, felek
társadalmi helyzete)
3. Hasonló esetekben hasonlóan Nincs két egyforma eset
Az egyes ügyek kell dönteni
sajátosságaihoz való viszony
4. A bizonyítás terjedelme Az eldöntendő kérdés A peres felek életvitelére,
szempontjából releváns körülményeire és egymáshoz
tényekre korlátozódik való viszonyukra is kiterjed
5. A bizonyítás formája Eljárási szabályok korlátozzák a Rugalmasabb, az anyagi
lehetséges bizonyítékok körét igazság felderítését célozza
6. A bírói erények Szakképzettség kerül előtérbe Az emberismeret legalább
ilyen fontos
Pl. kölcsönszerződés megkötése – per. Tanú csak egy fa esete.

 A muzulmán jog tartalmi kérdései

Tételes jog (Furu) Kettősség van benne:

Egyszerre mutatja:
- a rugalmasság (általános szabályok) és
- a merevség (kazuisztikus rendelkezések) jeleit (pl. kamatszedés tilalma)
al-Zurqānīy: „abban [...] semmi különöset nem találhatunk, ha a törvények igazodnak a viszonyokhoz"
Példa: a parlamentarizmus bevezetése Törökországban (rugalmasságra példa, a muzulmán példa
alapján vezették be)

Eljárásjog
) A bíró (kádi) kötelezettségein van a hangsúly, így a felek jogosultságai csak közvetve léteznek.
2) Alapelvek: már a középkorban is érvényesültek ezek az elvek
- felek egyenlőségének biztosítása
- felek személyes jelenléte (közvetlenség)
- a vádlót terhelő bizonyítási kötelezettség
- felekkel való tisztességes bánásmód
- túlnyomó részben racionális bizonyítási eljárás
3) Fellebbezés: 
Az eredeti iszlám jogban nincs ilyen intézmény. Okai:
a) Kezdetben maga a kalifa ítélkezett, onnan már nem volt hova fellebbezni.
b) A fellebbezés ott bír jelentőséggel, ahol a jog a politikai főhatalom érdekeit szolgálja. A
muzulmán jog viszont elsősorban vallási jog. (M. Shapiro)

Közjog I.
Alkotmányjog I. (emberi jogok, demokrácia):
Multikulturalizmus v. univerzális emberi jogok: sokan univerzálisnak gondolják az emberi alapjogokat,
ami mindenkit megilletnek
- forrongás az arab világban (demokrácia iránti igény)
- elméleti paradoxon (az univerzalitás eszméjének tagadása is csupán emberi jogi alapon
történhet)
 Az univerzális emberi jogok elfogadásának problémái:
(1) Az emberi jogok nem születésüknél fogva vagy nemzetközi egyezmények alapján, hanem
kizárólag Allah akaratából illetik meg a jogosultakat. E jogokat a shari’a forrásaiból lehet és
kell levezetni. (lásd: Kairói nyilatkozat: kifejezett utalás)

Alkotmányjog II. (főhatalom):

Kalifa uralkodik, végrehajtó, de nem törvényadó hatalom
„Adójog”:
szegényadó: 2,5% (vallási alapelv is - alamizsna)
keresztények, zsidók: sarc (tolerancia)

Közjog II. (büntetőjog)

Általános jellemzők:
- az ember felelős a cselekedeteiért (csak beszámítási képessége esetén lehet valakit
felelősségre vonni)
- „nullum crimen sine lege”
- halálbüntetés kivételes jellegű
-kegyetlen és szokatlan büntetések léte (keresztrefeszítés, amputáció, korbácsolás,
száműzetés)
- a bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége, kollektív felelősség

Bűncselekmények csoportosítása:
Háromféle bűncselekményi és büntetési típus:
 1. „Hadd” bűncselekmény (isteni jog alapján tiltott - meghatározott büntetések):
Bűncselekmények: Házasságtörés, paráználkodás (hamis vád), alkohol fogyasztás, útonállás,
betöréses lopás (csak az őrizetben lévő dolgokra vonatkozik!), lázadás, hitehagyás
Büntetések: halálbüntetés (paráználkodás, házasságtörés, útonállás), amputáció (lopás),
korbácsolás (alkohol fogyasztás)

2. „Qisas” (az emberi jog alapján tiltott – meghatározott büntetések:) megtorlás vagy megváltási pénz
(a talio elv visszaszorítása miatt)
Emberölés - vérdíj (100 teve)
típusai:
 - szándékos emberölés (eszközből következtettek)
- szándékoshoz hasonló (eshetőleges szándék, halált okozó testi sértés)
- tévedésből származó emberölés (pl. azt hiszem, hogy tolvaj)
- „oksági” emberölés (közvetett tettesség, hamis tanúzás)
 Testi sértés:
meghatározott megváltási pénz jár minden testrészért
Hadd-on kívüli más szándékos bűncselekmények
 
3. „Tafszir”: kisebb súlyú cselekmények, quasi szabálysértések, meghatározatlan büntetések,
pl. megrovás, nyilvános kárhozat (rágalmazás)

Polgári jog milyen nehézségekkel néz szembe egy olyan állam, ahol a jogot vallási iratok adják, nem
lehet megváltoztatni, s ez a gazdasági fejlődés gátját is jelentheti.
1. Kereskedelmi jog
Alapprobléma: mivel az iszlám joga vallási jog, => nehéz a modern világ vérkeringésébe
bekapcsolódni
Példák:
- korlátolt felelősség hiánya a társasági jogban
- kamat (riba) szedésének tilalma
Megoldási lehetőségek –> új pénzügyi konstrukciók

2. Tulajdonjog
Földtulajdon nehezen alakult ki (minden föld isteni vagyon, kalifa rendelkezett felette), fokozatosan
fejlődött ki, a meghódított területek adományozása következtében

3. Családi jog:
Eltérések a középkori nyugati joghoz képest:
a) A házasság magánjogi szerződés (nem szent kötelék)=> felbontható
b) feleségek lehetséges száma: 4
férj - kötelessége: egyformán szeretni az összes feleségét,
- joga: fenyítési jog