A Tételsor

Polgári jog II.
Dologi jog
A/1. A dologi jog fogalma, felosztása és helye a jogrendszerben
Dologi jog: Nem más, mint a vagyoni berendezkedés joga, arra ad választ, hogy kik uralják a
javakat. A dologi jog a magánjog azon része, amely a személyek számára abszolút jogok keretében
jogi uralmat biztosítja vagyoni javak felett, ezáltal meghatározva a társadalom vagyoni jogi
berendezkedését.
A társadalom vagyoni berendezkedése:
 Köztulajdon: állam és önkormányzati tulajdon
 Magántulajdon: magánszemélyek uralma alatt lévő ingó és ingatlan vagyon.
Dologi jog felosztása, rendszere a Ptk.-ban:
1. Birtok
2. Tulajdonjog
a. a tulajdonjog általános szabályai
b. a tulajdonjog tartalma
c. védelme
d. a tulajdonjog megszerzése,
e. a közös tulajdon és társasház
3. Korlátolt dologbeli jogok
a. értékjogok (pl.: zálogjog)
b. használati jogok (pl.: haszonélvezet)
4. Ingatlan nyilvántartás alapvető szabályrendszere.
Helye a jogrendszerben: Magánjogon belül polgári jog része.
Történeti kialakulása
 Római jog
o szabályozza a dologi jogot
o 2 féle elnevezést is használtak e szabályanyagra
 ius in re dologbeli jog
 ius in reale dologi jog
o mindkettő azt jelentette, hogy teljes hatalmat biztosított a dolog felett, és a
jogosítottat in rem védelemben részesítette
o a szabályrendszert kivételesen alkalmazták a szolgalomra és a felülépítményre, de
nem ismerték az ún. idegen dologbeli jog elnevezést (csak később alkalmazták)
o megmaradtak olyan elvek, amelyeket ma is használunk, változatlan tartalommal
 aedeficium solo cedit
 nemo plus iurus
 Középkor
o a jog szempontjából visszalépést jelentett a római joghoz képest
o megszűnt a szabd földmagántulajdon
o hűbéri birtokok alakultak ki
 nem forgalomképesek
 a földesurak tulajdonában voltak, ezért leginkább a birtok, a tartós használat,
a haszonbérlet, és a különböző részesedési jogok, mint jogintézmények
terjedtek el
o a dologi jog elnevezést gyűjtőfogalomként használták
 Kapitalizmus:
o kialakulása után a 19. századra újra a szabad földmagántulajdon lett a jellemző
o a szabályozás alapvetően 3 területre terjedt ki
 tulajdonjog
 használati jogok
 zálogjog
1
Polgári jog II. Dologi jog
 Szocialista korszak
o államosítások
 kialakult az állami tulajdon
 a termelőszövetkezeti tulajdon
o a legfontosabb a szabályozásban a tulajdonjog szabályozása
o nem volt magántulajdon
 állami
 szövetkezeti
 személyi tulajdonok léteztek, melyek körét jogszabályok határozták meg
 pl.: a családoknak meg volt szabva, hogy összesen egy
lakóingatlannal rendelkezhettek
 A rendszerváltás után
o Magyarországon életben maradt az 1959. IV. tv. egészen 2013. V. tv.-ig
 újra szabályozta a dologi jogot
A/2. A dologi jog alapelvei
Funkciója: a polgári jogi alapelvekhez hasonlóan:
 Értelmező funkció: Segítenek a jogszabályok értelmezésében a bíróságoknak.
 Joghézag pótló funkció: Alkalmasak az esetlegesen keletkező joghézagok kitöltésére.
Joghézag akkor keletkezik, amikor egy adott életviszonylatra, egy adott jogi problémára
nem találni paragrafust.
Normatív értelemben a dologi jognak nincsenek önálló alapelvei
 Nincsenek olyan normák, amelyek a polgári jogi szabályozásban megjelenő, és így a
törvényben megfogalmazott általános elvárásokon (polgári jog alapelvein) túlmenően a
dologi jogi szabályozás körében általános érvényesülést kívánva hatnák át a szabályozást, és
a dologi jogi normák tartalmát az adott esetre való alkalmazásukkal felülírhatnák.
 Nem fejeződnek ki jogi normákban, a jogtudomány termékei.
De a relatív önállóság miatt vannak olyan szabályozási szempontok, szabályozás belső logikájából
fakadó szükségszerűségek, amelyek a dologi jog egészét áthatják, megalapozzák, vagy egyes
jogintézményeknek magyarázatot adnak.
Dologi jogi alapelvek:
 Zártkörűség: (típuskényszer) elve):
o XIX. század óta új fajta dologi jogot csak törvény hozhat létre, a személyek
magánautonómiája erre nem terjed ki.
 Az európai magánjogi kódexek tételesen felsorolják az általuk elismert
dologi jogokat, új jogintézményt csak törvény hozhat létre.
o Dologi jogok csak a jogalkotó által meghatározott formában (típuskényszer) és
tartalommal (tartalmi kötöttség elve) hozhatók létre.
o A zártkörűség a jogalkotó számára fenntartott szabadságot jelenti a lehetséges dologi
jogok meghatározására.
o Magyarázatai:
 Az abszolút jogok szorosan zárt kört alkotnak, amelyen belül e jogok fajait
név szerint fel lehet sorolni.
 Az adott társadalomban érvényesülő vagyoni berendezkedéshez, a
vagyonmegosztáshoz fűződő jogbiztonság és áttekinthetőség elveiből
következik, hogy a dologi jog fajtáit a törvény pontosan előírja.
 Az áttekinthetőséget nagymértékben megkönnyíti a dologi jogok zárt
köre, azaz véges száma.
 Tartalmi kötöttség elve:
o jogbiztonságot és az áttekinthetőséget is szolgálja
2
o Legtöbb dologi jognak tartalma is törvényben meghatározott.
 A jogosultak nem csak új dologi jogot nem alapíthatnak, de meglévőket sem
tölthetik meg tetszőleges tartalommal.
o A kötelmi jogban tartalom meghatározás szabadsága érvényesül
 két fél „magánügye”, kívülállókra az tipikusan nem hat ki.
 Dologi jogviszonyoknál a tartalma kihat kívülállókra, ezért van tartalmi
kötöttség elve
 Abszolút hatály elve:
o Abszolút szerkezetű és negatív tartalmi jogviszonyok
 A jogosult pozíciójában tipikusan egy meghatározott személy van, akit a
jogosultságok kizárólagos gyakorlása illet meg;
 A jogosulttal szemben mindenki (legalább eshetőleges) kötelezett.
o Az abszolút jogosult jogállása főszabály szerint mind alanyi, mind tartalmi, mind
tárgyi vonatkozásban oszthatatlan.
o Kötelezettek kötelezettsége:
 elismerés
 tűrés: dologi jogosultság gyakorlásának elviselése
 tartózkodás: tilos bármiféle jogellenes behatás, beavatkozás,
 zavarás vagy akadályozása dologi jogosultság hatókörébe, terjedelmén belüli
gyakorlásába
o Átfordulhat relatív szerkezetű jogviszonnyá, ha ezeket a jogviszonyokat megsértik
 ha a tulajdonos jogát megsértik, kárkötelem keletkezik a károkozó és a
tulajdonos között
o Világviszonylatban is érvényesül.
 Nyilvánosság elve:
o A magánjog egészében általában a magántitok (elve) az uralkodó.
o A dologi jogban a forgalom biztonsága, az áttekinthetőség, valamint a közterhek
viselése megkívánja, hogy a dolgok nyilvánosak legyenek.
 pl.: az ingatlan nyilvántartásban be vannak jegyezve a lakások tulajdonosai és
ezek nyilvánosak, vagy az autók nyilvántartása
 érdek fűződik mindkét oldalról (tulajdonosok és mások) hogy ilyen
vagyontárgyak nyilvántartásba legyenek véve
 ilyen a cégvagyon is, a cégnyilvántartásból meg lehet tudni
 Egyediség elve:
o A dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet.
 a legnagyobb értékűeknek közhitelű nyilvántartása van
 viszont a vagyonról nincs nyilvántartás
o Nemcsak a jogosult személye van pontosan megjelölve, hanem az a dolog is,
amelyre a jogosultság kiterjed.
o Az egyediség elve folytán nem lehet egy személy teljes vagyonára kiterjedő abszolút
jogról szó.
 A vagyon fogalma ugyanis nem csupán a dologi jogosultságokat, de a
kötelmi követeléseket és az adósságokat, továbbá az egyéb (pl. házassági
vagyonközösségből, adójogviszonyból származó) vagyoni jogosultságokat és
kötelezettségeket is magában foglalja.
o Az egyediség elve tehát azt jelenti, hogy a dologi jogok mindig csak egyes,
individualizált dolgon állnak fenn, dologösszességeken általában nem.
o Kivételek az egyediség elve alól:
 Egyetemes jogutódlás
 Vagyontömeg lehet szerződéstárgya
3
 A felek kölcsönös és egybehangzó ügyleti akarata egymás közti
viszonyukban (az egyszerűség, gyorsaság, gazdaságosság érdekében)
mintegy egybefoglalja a vagyontömeget kitevő összes dolgokat.
 Dologi jogilag azonban itt is minden egyes dologról való külön-
külön, de időben egyszerre történő rendelkezésről beszélhetünk.
 Vagyont terhelő zálogjog:
 A zálogjog tárgya nem egy konkrét vagyontárgy, hanem a zálogjog
gazdasági társaság vagyona felett lebeg („lebegő” zálogjog), és
konkretizálódik a kielégítésnél.
 Dologösszesség: Olyan dolgok (pl. nyáj, könyvtár, gazdasági felszerelés),
amelyek egyébként egyedileg is meghatározhatók lennének, egymással
valamilyen funkcionális közösséget alkotnak, számot tarthatnak arra, hogy a
dologi jog tárgyaként a maguk összességében elismerjük őket.
A/3. A dolog fogalma. A dolgok osztályozása. A dologkapcsolatok
A tulajdonjog tárgya:
 Közvetlen: valamely magatartás, amelyre a jogviszony irányul
 Közvetett: dolog
Dolog: Minden birtokba vehető testi tárgy.
A Ptk. kiterjeszti a dolog fogalmát:
 A pénzre, értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre
o Az értékpapír és a pénz annyit ér, amennyi rá van írva.
 A pénzt helyettesíthető, birtokba vehető forgalomképes dolog; a pénzzel
azonos elbírálás alá esik a bankszámla-pénz is
o Dolog módjára hasznosítható természeti erők
 vízenergia
 gázenergia
 villamos energia
 Állatokra
Dolgok osztályozása:
 Alanya szerint:
o köztulajdon
o magántulajdon
 Forgalomképesség szerint:
o Forgalomképes: tulajdonjogát át lehet ruházni, vagy azzal más módon lehet
rendelkezni.
o Korlátozottan forgalomképes: forgalma csak megfelelő engedély alapján lehetséges.
 pl. a külön jogszabályban meghatározott értékhatár feletti (államháztartási)
vagyon értékesítése, használatának vagy hasznosításának átruházása
o Forgalomképtelen: ki vannak zárva a polgári jogi forgalomból.
 legjelentősebbek az állami tulajdon kizárólagos tárgyai
 a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,
 meghatározott folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint
ezek medre,
 a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett
sziget.
 ilyenek lehetnek a törvényben meghatározott más dolgok is.
 emberi szerv adásvétele
 Ezek elidegenítéséről megkötött szerződés semmis.
4
 Rendeltetése szerint:
o Osztható: állagának sérelme vagy értéke számottevő csökkenése nélkül részekre
osztható
o Oszthatatlan: minden más.
 Helyettesíthetőség:
o Helyettesíthető: szám, mérték, mennyiség alapján tartanak nyilván.
o Helyettesíthetetlen: egyedi.
 Összetett vagy egyedi jellege szerint
o Összetett: több fizikailag egységes alkotóelemből áll (nem dologösszesség).
Dolog kapcsolatok:
 Alkotórész: Alkotórész az, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke
vagy használhatósága számottevően csökkenne. A tulajdonjog kiterjed az alkotórészre, azaz
az alkotórész a fődolog jogi sorsában osztozik.
o autó – kerék
 Tartozék: A tartozék a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához
rendszerint szükséges vagy azt elősegíti (és nem alkotórész!). Kétség esetén a fődolog
tulajdonjoga a tartozékra is kiterjed. Például az evező tulajdonjoga - kétség esetén - a csónak
tulajdonosát illeti meg. Ez azt feltételezi, hogy a felek megállapodással eltérhetnek ettől, és
akkor a megállapodás lesz az irányadó.
o szemüveg – tok, csónak – evező
 Dologösszesség: Több önálló, de azonos rendeltetésű, gazdasági kapcsolatban álló dolognak
összefogása egy gyűjtőfogalom alá.
o nyáj, könyvtár
 Gyümölcs:
o Természetes: Egy anyadolognak olyan időszakonként visszatérő, természetes
növekménye, amely az állag sérelme nélkül jön létre.
 alma, körte, banán
o Jogi: Akár gyümölcsöző, akár nem gyümölcsöző dolog használatának átengedéséért
szerződésileg megállapított ellenérték, többnyire pénz.
 kamat, lakbér
 Vagyon: valamely jogalany értékben meghatározható javainak összessége.
A/4. A birtok fogalma. Birtokvédelem. Jogalap nélküli birtoklás
Birtokos: Aki a dolgot sajátjaként, vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján
hatalmában tartja. Az is birtokos, akitől a dolog időlegesen jogalap nélkül más személy tényleges
hatalmába került.
Albirtokos: a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a
dolgot.
Főbirtokos: akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja.
Birtok: tényleges hatalom a dolog felett. A tulajdonos birtokosnak minősül függetlenül attól, hogy
van-e tényleges hatalma a dolgon vagy nincs.
Birtok tárgya: dolog. A birtoklás a dolog egészére, vagy annak egy részére is kiterjedhet. Összetett
dolog esetében azonban az egyes alkotórészeken mindaddig, amíg az alkotórészi kapcsolat fennáll,
csak egységes birtok lehetséges, kivéve, ha az alkotórész tulajdonjoga mást illet, mint a fődolog
tulajdonosa.
Birtok fajai:
 Saját birtokos: aki a dolgot sajátjaként tartja birtokában. Ilyen a tulajdonos, illetve az is,
akinek semmilyen jogcíme nincs a birtoklásra.
5
 Idegen (használati) birtokos: ha a dolog feletti hatalom más engedélyén, mással kötött
megállapodáson vagy gazdálkodó, illetve más szervezeti státusból eredő jogon alapszik. A
birtokos a hatalmat ilyenkor mástól származtatja.
 Elsődleges birtokos: aki a dolgot ténylegesen hatalmában tartja (főbirtok).
 Másodlagos birtokos: aki ezt a lehetőséget neki átengedte (albirtok).
 Jogcímen alapuló birtok: amely a birtoklásra feljogosító érvényes jogcímen alapszik.
 Jogalap nélküli birtokos: akinek a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme.
 Jóhiszemű birtokos: aki alaposan feltételezi, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van.
 Rosszhiszemű birtokos: aki tudja, vagy kellő körültekintés mellett tudni kell, hogy a
birtokláshoz érvényes jogcíme nincs.
A birtok megszerzése: a dolog fölötti tényleges hatalom megszerzésével.
A birtok átruházása: a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján
való átengedésével valósul meg. A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A birtok elvesztése: a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a
dolog birtokát más szerzi meg. A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom
gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van.
Birtokvédelem:
 A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy
birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
 Birtokvédelem azt illeti meg, aki jogszabály alapján birtokosnak minősül.
 Jellemzői:
o A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti (főszabály szerint),
kivéve, akitől tilos önhatalommal szerezte.
o Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben:
mástól származtatott birtok esetén tehát jogcíme szerint részesül birtokvédelemben
azzal szemben, akitől a birtokát származtatja.
o Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost (pl. a tulajdonostársak)
önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba
bocsátását.
 Esetei:
o Önhatalom: A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges
mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében
önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével
járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
o Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján, igazgatási úton (possessorius
birtokvédelem):
 A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot
helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
 A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a
birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki
birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának
megzavarását tűrni volt köteles.
 A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében
is határozni.
 A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
 Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat
kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben
indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
6
 A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától
számított 3 napon belül végre kell hajtani.
 A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek
kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a
birtoklás kérdésében pert indított.
 A kérelmezőnek bizonyítani kell, hogy birtokos volt, a birtokból kivetették
vagy birtoklásban zavarták.
 Igazgatási úton a birtokvédelmet a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző
nyújtja.
 A jegyző rendszerint csak a birtoklás ténye alapján határoz, és a birtoklás
jogosságát nem vizsgálja, azaz nem kell bizonyítani az igénybevevőnek azt,
hogy birtoklása jogszerű volt.
 Kivételesen azonban a birtoklás jogát is vizsgálhatja a jegyző, ha a
birtokháborító bizonyítja, hogy birtokvédelmet kérő személy nem volt
jogosult a birtoklásra, illetve a zavarás jogszerű volt. Ebben az esetben a
jegyző a jogkérdést is vizsgálhatja.
 Határideje: a birtokháborítástól számított 1 éven belül. Ha a birtokháborítás
folyamatos, akkor a határidő a birtokháborítás befejezésétől kezdődik.
 Egy év eltelte után már közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni.
 A jegyző 30 napon belül hozott határozatával helyreállítja az eredeti
birtokállapotot, a birtokháborítót a birtokháborító magatartástól eltiltja,
kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem
jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles,
és ez a helyzet még most is fennáll.
 A jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozhat.
 A határozatot meghozatala után haladéktalanul, írásban közölnie kell a
felekkel, 3 napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha az azt sérelmesnek
tartó fél a határozat felülvizsgálatáért bírósághoz fordul.
 A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.
 A hasznok, károk, költségek kérdésben hozott határozat végrehajtása ezzel
szemben nem a jegyző, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik, azonban e
tekintetben végrehajtásnak nincs helye, ha valamely fél keresettel a
bírósághoz fordult.
o Birtokper (petitórius eljárás)
 Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy
a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.
 A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
 A birtokper csak akkor járhat sikerrel, ha a kérelmezőnek a birtokláshoz
erősebb jogcíme van, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarja.
 Jogos birtok vélelme: a birtokperben annak a félnek a jogosultságát, akit a
békés birtoklásban megzavartak, vélelmezni kell.
Jogalap nélküli birtoklás:
 A jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezések a birtoklásra jogosult számára
biztosítják a dolog kiadása iránti igényt minden olyan esetben, amikor más személy a dolgot
erre őt feljogosító jogcím nélkül tartja magánál.
 A jogalap nélküli birtokos a dolgot visszatarthatja az általa követelhető kiadásainak
megtérítéséig (kivéve, ha a jogalap nélküli birtokos a dolgot bűncselekménnyel vagy
egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg).
 Ezek a kiadások ugyanis a birtokos érdekét is szolgálták, mert a dolog megóvását
eredményezték.
A/5. A tulajdonjogviszony elemei és szerkezete
7
Tulajdon: közgazdasági kategória, egy sajátítási viszonyt fejez ki, azt hogy a természet javai közül
ki, mennyit sajátított el.
Tulajdonjog: tulajdonra vonatkozó jogi szabályozás.
Tulajdonjogviszony: Az a fajta társadalmi viszony, amely a tulajdonra vonatkozó elsődleges
szabályozásnak eredménye. Abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony: a tulajdonos név
szerint ismert, mindenki más kötelzett.
Szerkezete:
 Alanya: a polgári jog bármilyen alanya.
o tulajdonosi képesség: a személy azon képessége, hogy tulajdonviszony alanya lehet.
o magántulajdon alanyai: természetes személyek, jogi személyek és jogi
személyiséggel nem rendelkező jogalanyok
o köztulajdon alanyai: állam, helyi önkormányzatok
 Tárgya: lásd 3. tétel
o Föld tulajdonjogának terjedelme:
 Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme
 Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld
alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
 Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a
természeti erőforrásokra nem terjed ki.
 A föld tulajdonosa – személyes szükséglete kielégítése körében –
jogosult a felszínen előforduló kavics, kő, homok és anyag
kitermelésére, ha az állam ezekre a nyersanyagokra bányászati jogát
nem érvényesíti.
 A föld tulajdonosa sok esetben tűrni köteles a vízügyi, bányászati stb.
tevékenységgel együtt járó különböző tevékenységet.
 Az épület és a föld tulajdonjoga:
 A földrészetek egyik legfontosabb alkotórésze az épület.
 Az épület osztozik a földrészlet jogi sorsában.
 Aedeficium solo cedit.
 Az épület és a föld tulajdonosa azonban ettől eltérően is
megállapodhatnak. Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az
épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és
kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik
személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyezték.
 A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa
között:
 A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban,
hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos
hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg.
 Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását
követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát
terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a
szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.
 Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén:
 A föld és az épület tulajdonjogának egyesülése irányába mutat a Ptk.-
ban szabályozott azon elővásárlási jog, amely szerint: a
földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre
elővásárlási jog illeti meg, amennyiben a föld és a rajta álló épület
tulajdonjoga elválik.
8
 Tartalma:
o A tulajdonost megillető alanyi jogosultságok és őt terhelő alanyi kötelezettségek
alkotják.
o Jogokat általában a tulajdonos gyakorolja és a kötelezettségeket ő teljesíti.
o Egyes részjogosultságok másnak átengedhetők, így más teljesítheti az egyes
kötelezettségeket.
o A tulajdonos a tulajdonjogának tárgyán (jogszabály vagy mások jogai által
megszabott korlátok között) teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
o Jogosultságok: (tulajdonosi triász BHR)
 birtoklás
 A tulajdonos megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
 A tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani, valamint a
birtokvédelem eszközeivel élni.
 A tulajdonost a birtokvédelem akkor is megilleti, ha a dolog
időlegesen más személy birtokába került, vagy ha azon más
személynek használati joga van.
 használat és hasznok szedésének joga
 A tulajdonos jogosult a dolgot használni és hasznait szedni.
 A tulajdonos a dolgot saját szükségleteinek kielégítésére vagy
árutermelés céljára használhatja.
 Jogi személyeknél ez a jogi személy céljainak megvalósítása
érdekében, tevékenysége körében történő belső felhasználást jelent.
 Haszon: mindaz az előny, amely a dologból származik. A haszon a
tulajdonost illeti.
o legfontosabb típusa: gyümölcs: dologból rendeltetésszerűen
származik.
 jogi
 természetes
 A tulajdonos a használat és hasznosítás jogát másnak átengedheti, ill.
más módon is hasznosíthatja.
 Az állami tulajdonban lévő ingatlant csak állami szerv kezelheti.
 rendelkezési jog: a legteljesebb és legkizárólagosabb tulajdonosi
részjogosítvány. Legtágabb értelemben a tulajdonosnak azon jogát értjük
alatta, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesítsen, illetve a
tulajdonjogot megszüntesse.
 tartalma: dolog birtokát; használatát; hasznai szedésének jogát
másnak átengedje; a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon
megterhelje; tulajdonjogot másra átruházza; dolog tulajdonjogával
felhagyjon (kivéve ingatlan).
o Kötelezettségek:
 teherviselés: A teherviselés kötelezettsége mindazon terhekre fennáll,
amelynek viselésére jogszabály vagy érvényes megállapodás mást nem
kötelez.
 dolog természetéből adódó terhek: rendes, rendkívüli felújítás.
 tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásában megnyilvánuló
terhek: valamely egyébként kizárható magatartás tűrésének
kötelezettségében, vagy egy a tulajdonos által egyébként
gyakorolható magatartástól való tartózkodásban nyilvánulhatnak meg:
idegen dologbeli jogok; szomszédjogok; elidegenítési és terhelési
tilalom
 közterhek: külön jogszabály kívülről telepítenek a tulajdonosra.
 kárveszély viselése:
9
 a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (casus nocet domino).
 kártelepítés: Ha a kárt harmadik (kívülálló) személy jogellenesen és
felróhatóan okozta, akkor kártérítésre köteles. Ha valaki a kárt
jogszerűen okozta, akkor teljes kártalanítással tartozik. Ha a
tulajdonos a dologra biztosítási szerződést kötött, a beállott kárt a
biztosító téríti meg (kárelosztás). Ha a kár megtérítését senkitől sem
lehet követelni, akkor a tulajdonos viseli azt.
 szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége:
 Szükséghelyzetben a tulajdonos köteles tűrni, hogy a dolgot a
szükséghelyzet megszüntetésére – a szükséges mértékben – igénybe
vegyék, felhasználják, illetve abban kárt okozzanak.
 Szükséghelyzet: ha másnak életét, testi épségét vagy vagyonát
közvetlen veszély fenyegeti, és ez a veszély más módon nem
hárítható el.
 Ha a veszély más vagyonát veszélyezteti, a károkozás tűrésének
kötelezettsége a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár
előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a
tulajdonost a behatás következtében érheti.
 A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől (tehát nem attól,
aki a kárt okozta) kártalanítást követelhet, aki indokolatlanul nagy
kárt okozott (pl. a szükséghelyzet elhárításához szükséges mértéket
túllépte), attól pedig kártérítést követelhet a szükséges mértéken túli
kár tekintetében. Erre az esetre a szerződésen kívül okozott károkért
való felelősség szabályai alkalmazandók.
 A szükséghelyzet egyik különleges esete, ha több személy életét, testi
épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt, egyes veszélyeztetett
tárgyak feláldozásával hárítanak el (pl. süllyedő hajóról kidobják a
rakományt). Az ebből eredő kárt, valamint az elhárítás költségeit –
amennyiben a tárgyak feláldozása szükséges volt – a veszélyeztetett
érdekeik arányában valamennyi fenyegetett személy viseli.
 Közérdekű használat:
 Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban
feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges
mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot
szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként
korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
 Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné
teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan
kisajátítását kérheti.
Korlátai: elidegenítési és terhelési tilalom, túlépítés, szomszédjogok. Lásd A/6, A/7
Védelme: lásd A/14
A/6. Túlépítés, elidegenítési és terhelési tilalom
A tulajdonjog magánjogi korlátai: elidegenítési és terhelési tilalom, túlépítés, szomszédjogok
Túlépítés:
 Túlépítésről beszélünk, ha a tulajdonos telkének határain túl építkezett, azaz ha az épület
egy része a tulajdonos saját telkén, más része pedig a szomszéd telkén van.
 Jogkövetkezményei szempontjából különbséget kell tenni 2 eset között:
o Jóhiszemű túlépítés
10
 Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd
(választása szerint) követelheti, hogy a túlépítő:
 a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott
értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
 a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
 az egész földet vásárolja meg
o ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében
használhatatlanná válik
o a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás
gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy
számottevően költségesebbé válik.
 A bíróság a jóhiszemű túlépítés következményeit a szomszéd választásától
eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást,
amely ellen mindkét fél tiltakozik.
o Rosszhiszemű túlépítés:
 Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy
 ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek
az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan
károsodást,
 a szomszéd a jóhiszemű túlépítővel szemben alkalmazható (fentebb leírt)
lehetőségeken túlmenően, az alábbiakat követelheti:
 a túlépítő saját földjét és az épületet a föld és az épület értékének
megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
 a túlépítő az épületet bontsa le. (ius tollendii)
Elidegenítési és terhelési tilalom: a tulajdonjog másra nem ruházható át, és a tulajdon tárgya
biztosítékul sem adható és nem terhelhető meg.
 Alapulhat:
o jogszabályon: abszolút hatályú
o bírósági határozaton: abszolút hatályú
o szerződésen: általában kötelmi (relatív) hatályú, de abszolút hatályú is lehet:
 tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
 a rendelkezésre jogot alapító személy rosszhiszemű volt,
 a rendelkezés ellenérték nélkül történt.
 Kétféle hatályú lehet:
o kötelmi hatályú: csak a felek egymás közötti viszonyában érvényesül
o dologi hatályú: kiterjed harmadi jóhiszemű és ellenérték fejében szerző félre is.
 A tilalom ellenére kötött szerződés semmis. A dolgot vissza lehet követelni, ill. követelni
lehet a tehertől való mentesítést.
 Szerződésen alapuló tilalmat két feltétel együttes fennállása mellett lehet kikötni:
o a tilalom kikötése a tulajdonjog átruházásakor történhet,
o a kikötés csak a dologra vonatkozó jog biztosítását szolgálhatja. Ingatlant érintő
elidegenítési és terhelési tilalom esetén a bejegyzéskor e jogot is fel kell tüntetni
A/7. A szomszédjog általános és különös szabálya
A szomszédjog szabályai diszpozitívak. A felek ettől megállapodással eltérhetnek, valamint
törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet is eltérően rendelkezhet.
A helyi szokások is jelentőséggel bírnak. Ha az egyes szomszédjogi kérdésekben a helyi szokások
eltérnek, és a felek ezeket betartva járnak el, illetőleg megállapodással ettől nem térnek el, a törvény
helyett a helyi szokást kell alkalmazni.
A Ptk. 5:23. §-a egy általános, generálklauzulát (keret-tényállást) tartalmaz, amely szerint: „A
tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
11
másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását
veszélyeztetné.”
A szükséges zavarás nem jelenti a szomszédjog sérelmét. Ennek tartalmát a bírói gyakorlat
határozza meg.
A sérelmet szenvedett szomszéd követelheti:
 abbahagyást,
 ha ismétlődéstől tartani lehet, akkor a jövőre vonatkozó eltiltást,
 esetleges kárának megtérítését.
A szomszédjogok nevesített esetei: Ptk. rendezi
 Földtámasz joga: A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges
földtámasztól, kivéve, ha más megfelelő rögzítésről gondoskodik.
 Szomszédos telek igénybevétele: Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az
áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy
más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való
belépést megengedni. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja,
ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok
elvégzéséhez szükséges.
Ptk.-n kívül egy külön jogszabály, a 2013: CLXXIV. tv a szomszédjogok és a tulajdonjog
korlátainak külön szabályiról
 Áthajló ágak, gyökerek, áthulló termény joga: A terményre, ágra, gyökérre a fa
tulajdonosának van tulajdonjoga.
o Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott
terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
o A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény
beszedését elmulasztotta.
o Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek
levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény
tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
 Kerítés joga: Ha a földeket kerítés, mezsgye vagy növény választja el egymástól, ennek
használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.
o A fenntartással járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait,
amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi.
o Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a
költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
 Határvonalon álló növény és terménye: A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye
egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.
o Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes
használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az
érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy
azt közös költségen távolítsák el.
 Tilosban talált állat visszatartására való jog: Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az
ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani,
de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az általa okozott kárt az állat tulajdonosa meg
nem téríti.
o Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Ptk. találásra vonatkozó szabályait
kell alkalmazni.
o A fenti tényállásokon túl természetesen más módon is megvalósulhat a szomszédjog
sérelme (összhangban a szomszédjog általános szabályával). Például nagy zajjal
vagy kellemetlen szagokkal járó tevékenység esetében.
12
13
A/8. Tulajdonjog megszerzése I: átruházás, hatósági határozat és hatósági árverés, kisajátítás
Tulajdonszerzés: valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, azaz az adott dolog fölött
tulajdonosi hatalom keletkezik.
Fajtái: ingók és ingatlanok esetén is:
 Eredeti
 Származékos
Ingó Ingatlan
Hatósági határozat, hatósági árverés
Eredeti
Elbirtoklás
Tulajdonszerzés gazdátlan javakon
Kisajátítás
Találás
Átruházás
Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton Növedék
Származékos
Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése Hozzáépítés

Feldolgozás, átalakítás Beépítés
Egyesülés, vegyülés Ráépítés
Öröklés
A tulajdonjogot csak azokon a módokon lehet megszerezni, amelyeket a törvény kifejezetten
elismer és szabályoz.
Ezzel szemben a jogcímek megválasztásában a felek nagyrészt szabadok, az alapügylet tekintetében
a szerződési szabadság és a diszpozitivitás elve érvényesül.
A tulajdonjog megszerzése tekintetében lényeges különbségek vannak az ingók és az ingatlanok
szerzésmódjai között. Ennek oka, hogy jogrendszerünkben az ingatlanok tulajdonjogának
megszerzése általában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés útján valósul meg.
Átruházás ingók esetén:
 Szükséges:
o Átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím
 Az átruházás érvényességéhez érvényes jogcímre van szükség.
 Ilyen például az adásvétel, csere, ajándékozás, kölcsön, mint szerződések, de
lehet sok egyéb jogcím is (pl. kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli
gazdagodás megtérítése).
o A birtok átruházása
 A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló
megállapodás alapján való átengedésével valósul meg
o Tulajdon-átruházási szándék
 Ez a szándék lehet feltétlen és feltételes is.
 A feltételes esetben az átruházó azt akarja, hogy a tulajdon-átszállása ne az
átadáskor nyomban, hanem bizonyos feltétel vagy időpont bekövetkeztével
menjen végbe.
 Ezekben az esetekben a feltétel vagy időpont bekövetkeztével száll át a
tulajdonjog (tulajdonjogi fenntartás).
o Korábbi tulajdonostól származzon a dolog
 Átruházással, ha a törvény kivételt nem tesz, csak tulajdonostól lehet a
tulajdonjogot megszerezni.
14
 Senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel ő maga rendelkezik
(nemo plus iuris elve).
 A szabály alóli kivételek, vagyis a nem tulajdonostól való tulajdonszerzés
esetei:
 kereskedelmi forgalomban (a vevő olyan eladótól vásárol, aki az
adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági
tevékenysége körében, saját nevében köti meg) jóhiszeműen és
ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog
tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos
 akire pénzt vagy értékpapírt ruháznak át, tulajdonos lesz akkor is, ha
az átruházó nem volt tulajdonos.
Átruházás ingatlan esetén:
 Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükség van – az erre irányuló szerződésen vagy
más jogcímen felül – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére.
 Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükség van a szerződés írásba foglalására.
 Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez polgári jogilag érvényes jogcímet alapító
okirat alaki kellékeivel, tartalmával kapcsolatban a XXV. Polgári Elvi Döntés (PED)
rendelkezik részletesen.
 Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a
tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő –, ha a szerződésről
készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását
célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá, ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az
ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából
megállapítható.
Hatósági határozat és hatósági árverés (ingó és ingatlan)
 Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg,
tulajdonossá válik tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
 Hatósági határozattal való tulajdonba adásra csak az a hatóság jogosult, amelynek hatásköre
erre a tevékenységre kiterjed.
 A hatósági árverés a dolog tulajdonjogának hatósági úton, illetve bírósági végrehajtási
eljárásban történő átruházása a legtöbbet ígérő vevőre (a magánárverések nem tartoznak a
Ptk. hatálya alá)
 Főszabály szerint a tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult ingó dolog esetén
a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésével szerzi meg. A tulajdonszerzéssel egyidejűleg a dolgot korábban esetleg
terhelő jogok főszabály szerint megszűnnek
Kisajátítás (csak ingatlan)
 A kisajátítás a tulajdonjog egyik közjogi korlátjaként fogható fel.
 A kisajátítás a magántulajdonos tulajdonjogának megszűnését eredményezi, egyidejűleg
eredeti szerzésmódot jelent a kisajátító számára.
 Kisajátítani csak ingatlant lehet.
 A kisajátítás egy közhatalmi kényszereszköz a tulajdonjog állam általi, az állam vagy helyi
önkormányzat részére történő elvételére-megszerzésére.
 Feltételei:
o kivételesen (először „rendes” szerzés módokkal kell próbálkozni)
o közérdekű célra (A kisajátítási törvény felsorolja azokat a közérdekű célokat,
amelyekre ingatlant ki lehet sajátítani.)
o azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében.
 A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont
megszerzi.
15
 A kisajátítás kártalanítás ellenében csereingatlannal, pénzben vagy
mindkettővel történhet.
 Meg kell téríteni az ingatlanon a kisajátítás miatt megszűnő esetleges jogok
miatt mások által elszenvedett károkat.
 A kártalanítás mértékét a forgalmi viszonyok határozzák meg.
 Figyelemmel kell lenni a telek értékére, növényzet értékére, a föld
értékére, épületek, építmények értékére, valamint arra is, hogy az
ingatlanon lévő épület lakott vagy beköltözhető.
 A kisajátított ingatlan csak az állam vagy önkormányzat, kivételesen egyház tulajdonába
kerülhet, más, akár közérdekű tevékenységet folytató szervezetek tulajdonába nem.
 Ha a kisajátítási cél nem valósult meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát az ingatlanra
elővásárlási jog illeti meg.
 Az ingatlannak egy része is kisajátítható, azonban bizonyos feltételek mellett a tulajdonos
kérelmére az egész ingatlant kisajátítják.
A/9. Tulajdonjog megszerzése II: elbirtoklás (ingó, ingatlan)
Elbirtoklás ingók esetén:
 Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot:
o tíz éven át,
o szakadatlanul,
o sajátjaként,
o birtokolja.
 Az elbirtoklás a birtokló oldalán jogot (tulajdont) keletkeztet, míg a volt tulajdonos oldalán
jogot szüntet meg, azonban a keletkezés és megszűnés egymásra tekintet nélkül zajlik le.
 A jóhiszeműség nem törvényi kritérium az elbirtokláshoz.
 Elbirtoklással bárki tulajdont szerezhet, aki jogképes, illetőleg a dolog vonatkozásában
szerzőképes (pl. állam, önkormányzat, jogi személy).
 Elbirtoklás tárgya: bármilyen dolog
 Kivételek az elbirtoklás alól:
o aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos, alattomos úton jutott a dolog
birtokához
o a birtokba nem vehető dolgok, valamint az állami és önkormányzati tulajdon
kizárólagos (forgalomképtelen) tárgyai
 Elbirtoklási idő: az elbirtoklási idő a dolog birtokba vételétől számított 10 év. Az új birtokos
saját birtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása
idején már elbirtoklási időnek minősült, feltéve, hogy a jogelőd még nem szerezte meg a
tulajdonjogot. Az elbirtoklásnak szakadatlannak kell lennie.
 Az elbirtoklás nyugszik:
o ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait
gyakorolhassa.
o A nyugvást eredményező akadály megszűnésétől számított 1 évig akkor sem
következik be az elbirtoklás, ha az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból 1 évnél
kevesebb idő volna hátra.
 Az elbirtoklás megszakad:
o a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja (pl. eladja),
o a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti,
o a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza,
illetve egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot
adja vissza.
16
 Sajátjaként való birtoklás: az elbirtoklónak a dolgot úgy kell birtokolnia, mint a saját
tulajdonában álló dolgot. Ezt nem zárja ki az, hogy az elbirtokló tudja, hogy a dolog valaki
másé.
 Aki a dolgot haszonélvezőként vagy más jogcímen használóként birtokolja, nem vezet
elbirtoklásra (ebbe a körbe tartozik a szívességből visszavonásig engedett birtoklás is).
 Ha azonban a jogcím megszűnt, de a birtoklás tovább folytatódik, az elbirtoklás
megkezdődhet.
Elbirtoklás ingatlanok esetén:
 Néhány kivétellel az ingatlanok elbirtoklásának szabályait kell alkalmazni.
 Az elbirtoklási idő 15 év.
 Jogcímes elbirtoklás esetén az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az
ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a
tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez
megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást
teljesítette.
 Ingatlant nem lehet elbirtokolni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére
vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
 A bírói gyakorlat szerint az elbirtoklás útján közös tulajdon általában nem keletkezhet, az
elbirtokló nem válhat társtulajdonossá.
 Annak azonban nincs akadálya, hogy elbirtoklás útján az egyik tulajdonostárs megszerezze a
másik tulajdonostárs tulajdoni részesedését, azonban ilyenkor az elbirtoklás feltételeinek
fennállását fokozott szigorúsággal kell vizsgálni.
 Az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be. A bejegyzés hiánya nem
akadálya a jogszerzésnek és a tulajdonosi jogok gyakorlásának.
 Ha azonban az elbirtokló nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjogát,
tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-
nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerzett.
17
A/10. Tulajdonjog megszerzése III: tulajdonszerzés terméken, terményen, szaporulaton;
növedék, tulajdonszerzés gazdátlan javakon; vadak, halak tulajdonjogának megszerzése;
találás
Tulajdon szerzés terméken, terményen, szaporulaton (csak ingó)
 Ez a tulajdonszerzési mód akkor bír jelentőséggel, ha a gyümölcsöző dolog gyümölcsének
elválasztására valamely korlátolt dologi jog, jóhiszemű birtoklás vagy valamilyen kötelmi
viszony alapján nem a dolog tulajdonosa, hanem más személy a jogosult.
 Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termék, termény, szaporulat
tulajdonbavételére jogosítja (pl. haszonélvezet, használat), ha ezek tulajdonjogát korábban
nem szerezte meg, elválással szerez tulajdont.
 Ha a jogosultnak a dolog nincs a birtokában, akkor a birtokbavétellel válik tulajdonossá.
 Annak a dolognak a jóhiszemű, jogcím nélküli birtokosa, amelyből a termék, termény,
szaporulat származik, elválással szerez tulajdont. Ezen lehetősége addig áll fenn, amíg
rosszhiszeművé nem válik, illetve a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem
követelik.
Növedék (csak ingatlan)
 A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb
válnak a föld alkotórészévé (növedék), kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.
 A növedék tehát az alkotórész sajátos esete, amely jellemzője, hogy egy állandóan meglévő
fődologhoz utólag kapcsolódik.
 A kapcsolatnak olyan tartósnak kell lennie, hogy az elválasztással a dolog, vagy elválasztott
része elpusztulna, illetőleg értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
 Szabályait nem lehet alkalmazni:
o termékre, terményre, szaporulatra, ha az valamely jogviszony alapján mást illet,
o földhasználat esetében a használó által létesített építmények vonatkozásában,
o nem állami tulajdonú parti telek esetében a folyóban újonnan keletkező szigetre,
valamint a folyóvizek elhagyott medrére.
Tulajdon szerzés gazdátlan javakon (csak ingók)
 Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel, a tulajdonszerzés szándékával bárki
tulajdont szerezhet.
 Gazdátlan az a birtokba vehető dolog, amely
o még soha senkinek nem volt a tulajdonában vagy
o már volt valaki tulajdonában, de amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról
való lemondás szándékával felhagyott (derelictio).
Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése (csak ingók)
 A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más
hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak
 A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a
tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve,
hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt.
 Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez
tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra
jogosult volt vadászni.
 A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult
szerzi meg.
Találás (csak ingók)
 Találás: olyan dolog birtokbavétele, amely bár feltehetően másnak a tulajdona, de senkinek
sincs a birtokában.
18
 A találó az alábbi feltételek mellett megszerzi a dolog tulajdonjogát:
o a találó mindent megtett, amit a jogszabály előír, hogy a tulajdonos a dolgát
visszakaphassa, és
o a tulajdonos a dologért a találástól számított egy éven – élő állat esetén három
hónapon belül – belül nem jelentkezett.
 A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül átadni
o a dolog elvesztőjének,
o tulajdonosának,
o a dolog átvételre jogosult más személynek vagy
o a találás helye szerint illetékes jegyzőnek.
 Ez esetben nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára.
 Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot
késedelem nélkül átadja a jogosultnak.
 Amennyiben az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az
átadástól számított három hónapon át megőrzi.
 Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot kiadja a találónak, ha az a tulajdonjogra
igényt tartott.
 A találó a találástól számított 1 év elteltével megszerzi a dolog tulajdonjogát, feltéve, hogy a
tulajdonos nem jelentkezett a dologért.
o Az egy év eltelte előtt a találó használhatja a dolgot, azonban azt nem idegenítheti el,
nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.
 Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a
találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot
értékesíti.
 Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló épületben
vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén
találta.
o köteles a dolgot az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni.
o Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt
értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.
o Amennyiben az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a
dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre
lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
o Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a
jegyző azt értékesíti.
o A tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár
kiadását.
 Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó
méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent azért, hogy a
tulajdonos 25 a dolgot visszakaphassa.
o A találódíj összegét vita esetén bíróság állapítja meg.
o A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig
megtagadhatja.
 Ha valaki olyan értékes dolgot talál, amit ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amely
tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani (kincstalálás).
o Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonjogába megy át.
o Ha az állam igényt tart rá, a találó a dolog értékéhez igazodó, megfelelő mértékű
díjra jogosult.
o Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az
államot illeti meg.
19
A/11. Tulajdonjog megszerzése IV: feldolgozás, átalakítás, egyesülés, vegyülés, hozzáépítés,
átépítés, beépítés, ráépítés
Feldolgozás, átalakítás (csak ingók)
 Feldolgozás: ha valaki anélkül, hogy erre jogosult volna, másnak a dolgából saját
munkájával másfajta dolgot állít elő.
 Ha a feldolgozás, átalakítás után az új dolgot eredeti alakjába károsodás nélkül vissza lehet
állítani, a dolog tulajdonosa követelheti az eredeti állapot helyreállítását.
 Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot
állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy
munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
 Ha azonban a munka értéke az átalakított, feldolgozott dolog értékét lényegesen meghaladja
(jóhiszemű átalakítónál), a feldolgozott dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, s
ilyenkor a feldolgozott dolog tulajdonosa az átalakító lesz, akitől az eredeti dolog értékének
megtérítését lehet követelni.
 Ha az átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát
illeti.
o Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak a gazdagodást
köteles megtéríteni
 Ha a dologra egyik fél sem tart igényt, a dolgot értékesíteni kell és a vételárat a jogosultak
között megfelelő arányban fel kell osztani. Ilyenkor, ha a feldolgozó rosszhiszemű volt, csak
az anyag értékének megtérítése után maradó rész illeti meg.
Egyesülés, vegyülés (csak ingók)
 Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan
károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok –
egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló – értéke arányában közös tulajdon
keletkezik.
 Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán
keletkező új dolog többi eleméhez képest – értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál
vagy egyéb oknál fogva – főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy
az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása
ellenében tulajdonába veszi, vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
 A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga
idézte elő.
o Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését
követelheti.
 Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös
tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes
dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik.
 Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a
másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
megszűnik.
 A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a
terhelt dolog tulajdonosáé lesz.
Hozzáépítés (csak ingatlan)
 Hozzáépítés: Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez
hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa
eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik.
 Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a
hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
20
 A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint követelhető.
 A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
Beépítés (csak ingatlan)
 Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a
telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag – ha az anyag és a telek tulajdonosa
eltérően nem állapodnak meg – a telek tulajdonosáé lesz.
 Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé
válik, a beépítéssel az anyag – ha az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak
meg – az épület tulajdonosáé lesz.
Ráépítés (csak ingatlan)
 Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, ráépítés valósul meg.
 Ráépítés esetében az épület teljes egészében idegen telken vagy telek alatt létesül (szemben
a túlépítéssel, ahol a tulajdonos földjének határain túl építkezik).
o Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az
épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a
ráépítőnek megfizetni.
A bíróság a föld tulajdonosának kérelmére a ráépítőt kötelezheti a föld megfelelő
részének (ha a föld megosztható) vagy az egész földnek a megvásárlására.
o A ráépítő szerzi meg a földnek vagy megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület
értéke a földnek (megfelelő részének) az értékét lényegesen meghaladja.
A földtulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a ráépítő csak az
épület tulajdonjogát szerezte meg, a földre pedig csak használati jog illeti meg.
o A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályok helyett a túlépítés szabályait kell
megfelelően alkalmazni, ha
 a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy
 a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek
az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást
A/12. Az ingatlan-nyilvántartás
Ingatlan-nyilvántartás: az ingatlanra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények
nyilvános és közhiteles nyilvántartása.
 tartalmazza továbbá az ingatanok adatait és a tulajdonosoknak az adatait
Ingatlanok tulajdonváltozását minden esetben be kell jegyezni
Földhivatalnál valósul meg
Szerkesztési elvek:
 reál folium elve: ha az ingatlan-nyilvántartási rendszer ez alapján épül fel, azt jelenti, hogy a
nyilvántartás ingatlanonként történik, és hozzárendelik a tulajdonosok személyét
 personal folium elve: • személyi nyilvántartás valósul meg, és hozzájuk rendelik az
ingatlanokat
A magyar rendszer a real folium elve alapján épül fel.
 nem fogjuk egyszerűen megtudni, hogy egy személy tulajdonában mennyi ingatlan áll
Alapelvei:
 Nyilvánosság elve:
o mindenki számára nyilvános
21
o az abban szereplő tulajdoni lap, vagy térkép tartalmát bárki megismerheti, arról
feljegyzést készíthet, arról hiteles másolatot készíthet
o akkor ismerhető meg, hogy ehhez a betekintéséhez az érintettek hozzájárultak, vagy
valamely jog érvényesítéséhez szükségessé vált
 Okirati elve:
o a bejegyzés jogszabályban meghatározott okirat alapján vagy bírósági, vagy más
hatósági határozat alapján kerülhet sor
 pl.: elbirtoklás esetén pert kell indítani az elbirtoklás megállapítása érdekében
 bejegyzési elv
o egyes jogok keletkezése, módosulása, megszűnése a tulajdoni lapba történő
bejegyzéssel fog megvalósulni
 ha bizonyos jogok vagy tények nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, azok
jóhiszemű harmadik felekkel szemben nem érvényesíthető
 rangsor elve
o a bejegyzett jogoknak a nyilvántartásba a sorrendjét a bejegyzések kezdetének
időpontja határozza meg
 közhitelesség elve
o a nyilvántartás a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja
 ennek a fennállásáról mindenkinek tudnia kell
o ha jóhiszemű szerzőről van szó, ezt a jóhiszeműséget mindig meg kell előzetesen
vizsgálni a jóhiszeműségét
o teljesség
 az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a bejegyzett jog vagy tény
fenn áll, és a jogosultat illeti, és vice versa
Bejegyzés: a jog közvetlenül a bejegyzéssel áll be.
Feljegyzés: jogokat érintő egyes tények feltüntetése.
Törlés: a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége, vagy a bejegyzés
utólagos helytelenné válásának van helye.
Bejegyzés kijavítása akkor történik meg, ha a név feltüntetése hibás, vagy valamilyen számítási
hiba, elírás a hatóság saját hatáskörében kijavítás.
Kiegészítés: a hivatal kiegészítheti határozatát, ha a kérelem valamely részről nem rendelkezett,
vagy okirathoz vagy kérelemhez képest a bejegyzés hiányos.
Töröltetni valamely bejegyzést úgy lehet, hogy törlési keresetet kell indítani.
 ezt pedig az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítésétől számított 6
hónapon belül lehet megindítani
 ha nem történt meg a kézbesítés, akkor a bejegyzés hatályosulásától számított 3 éven belül
lehet megindítani
 ezek a határidők jogvesztő határidők
A/13. A közös tulajdon – társasháztulajdon
Közös tulajdon: tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet
meg. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Közös tulajdon minden olyan
dolgon fennállhat, amely tulajdonjog tárgya lehet.
 Tulajdonostársak közti jogviszonyok
o Belső jogviszonyok: a közös tulajdonban lévő dolog
 birtoklása
 hasznainak szedése és hasznosítása
 terhek és kárveszély viselése.
o Külső jogviszonyok:
22
 a tulajdonjoggal való rendelkezés,
 a tulajdonjog védelme
 Közös dolog birtoklása és használata
o A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára.
o Egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges
jogi érdekeinek sérelmére.
o Nincs akadálya annak, hogy tulajdonostársak egymás közötti megállapodással a dolog
használatát, birtoklását egymás között megosszák, illetve, hogy a tulajdonostársak a
tényleges tulajdoni hányadaik szerinti aránytól eltérjenek.
o A tulajdonostársak megállapodása alapján lehetőség van arra is, hogy az egyik
tulajdonostárs a dolog kizárólagos birtokára legyen jogosult.
o A használat és birtoklás megosztása történhet térben és időben.
 térben: fizikailag történik a megosztás
 időben: pl. havonta, évente felváltva jogosultak
o A birtoklás, használat kérdésében megállapodás hiánya esetén a tulajdonostársak
szótöbbséggel határoznak.
 Minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
 Közös tulajdon hasznainak szedése és hasznosítása:
o A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, vagyis a
dolog gyümölcseire (pl. termés, állatszaporulat, bér, haszonbér) olyan arányban jogosultak,
mint amilyen arányban tulajdonostársai az adott dolognak.
 Az osztható haszon arányos részét a tulajdonostárs természetben követelheti,
 a nem osztható haszon viszont – eltérő megállapodás hiányában – a dolgon fennálló
tulajdoni hányadok arányában közös tulajdonba kerül.
o A hasznosítás módja tekintetében a tulajdonostársak szótöbbséges határozattal döntenek.
 Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg a szavazati jog.
o A kisebbségben maradt tulajdonostárs a jogos érdekének sérelmére hivatkozással a többségi
határozatot megtámadhatja.
 A bíróság az okszerű gazdálkodás követelményének megfelelően a tulajdonostársak
jogainak és törvényes érdekeinek figyelembevételével dönt.
o Ha a tulajdonostársak az egész dolgot kívánják másnak a használatába (haszonélvezetébe)
adni, ahhoz egyhangú határozat szükséges.
 Közös tulajdonnal kapcsolatos terhek és kárveszély viselése:
o Kiadások:
 állag megóvása és fenntartása
 állagmegóvás  egy társasház esetén a lakások külön tulajdonban vannak, de a többi
helység közös tulajdonban vannak, és itt kell újra vakolni
 ezt a munkát bármelyik tulajdonostárs elvégezheti, és a kiadásokat arányosan fogják
viselni
o ha van elég idő arra, hogy előzetesen értesítsék a többi tulajdonostársat, akkor ezt
meg kell tenni (ez a főszabály)
o ha sürgős intézkedést igényel a munka egy tulajdonostárs megcsináltatja a
munkát, előre történő értesítés nélkül, ebben az esetben ez nem is kötelező, de a
végén a költségeket a többi tulajdonostárssal együtt arányosan fogják viselni
 rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások
 pl.: csatorna cseréje az épületen, lépcsőházban kiégtek izzók pótlása
 ebben az esetben a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak
 rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások
 pl.: viharkárok esetén, ha a vihar sok cserepet szétvert, és ezért az egész tetőt újra
kell fedni, ha az egész házat kívülről szigetelni kell
 ebben az esetben egyhangúan kell határozni
o az egész dolog feletti tulajdon átruházáshoz, megterheléshez
23
 a határozatokat bíróság előtt meg lehet támadni, ha a határozat az okszerű
gazdálkodást sérti, vagy a kissebség jogi sérelme valósul meg
 ha valaki így bírósághoz fordul, ennek a ténynek a határozat
végrehajtására nem lesz halasztó hatása, de a bíróság felfüggesztheti a
végrehajtását
 ha a tulajdonostársak nem határoznak minden kérdésben, kérelemre bírósághoz lehet
fordulni, aki szabályozhatja birtoklást és a használatot a jogi érdek sérelme nélkül
(vagy valahogy így)
 Közös tulajdonnal való rendelkezés
o a rendelkezési jog
 a törvény előírja, hogy saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon
rendelkezhet, de a többi tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog
illeti meg, amit tulajdoni hányadukban gyakorolhatnak
 ha valamely tulajdonostárs saját hányadát el akarja adni, kötelessége, ha ingatlanát
meghirdette, hogy a többi tulajdonossal közölni kell a kívülről érkező vásárlóval
o törvényben biztosított elővásárlási jog
 az elővásárlásra jogosult előnyben van, ha ugyanannyit kínál érte, mint a
külső vevő, de erről írásban kell nyilatkozni
 mindenki mást megelőzően elsőnek ő vásárolhatja meg
o társasház tulajdonban ez nem így van
 az egyéni lakások nincsenek közös tulajdonban
o az értesítés nem kötelező
 ha nagyszámú a tulajdonostárs van
 ha valamelyik tulajdonostárs ismeretlen helyen tartozik, vagy azt egyáltalán
nem ismerik
o az elővásárlási jog alapulhat szerződésen is
o a közös tulajdon esetén az elővásárlási jog szabályozására a ptk alapján kerül sor,
de van olyan eset, amikor más jogszabály biztosítja
 ekkor az a szabály, hogy a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog
megelőzi a Ptk. alapján meglévő elővásárlási jogot
 Közös tulajdon védelme
o bármely tulajdonostárs felléphet
Keletkezése
 ingatlan közös vásárlása
o ha egy ingatlant közösen vásárolnak, akkor közös tulajdon keletkezik
 házastársi vagyonközösség útján
o CSJK előírásai
 a házastársak az életközösség fennállása alatt közösen szerezni a vagyont, ha ez
megszűnik, akkor osztják meg a vagyont
 öröklés
o ha nem egy, hanem több örökös van, akkor örökös társakról beszélünk, akkor az örökhagyó
után fennmaradt vagyonra közös tulajdon fog keletkezni
Megszűnése
 a Ptk. alapján sor kerülhet a közös tulajdon megszüntetésére
 bármelyik tulajdonostárs követelheti
o közös megegyezés
 megegyeznek, hogy milyen módon szüntetik mega közös tulajdont
o ha nincs megállapodás, bírósághoz lehet fordulni
 a bíróság választhat, hogy hogyan szünteti megfontos a sorrend
 természetmenti megosztás
24
o akkor lehetséges, ha az ingatlan megosztható
 un. magához váltás
o a bíróság a tulajdoni hányadot egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja, aki
megvásárolja a többiek tulajdonosi hányadát (kivásárlás)
o szükséges a tulajdont megszerző tulajdonostárs beleegyezése
o ellenértékét a bíróság ítéletében állapítja meg
o ha az egyik tulajdonostárs benne lakik, valamely tulajdonrészben, őt kötelezheti a
bíróság az elhagyására, vagy tulajdonrészével arányos használati jogot állapíthat
meg
o rákényszeríteni senkit nem lehet ó, hogy fizesse ki a többiek tulajdonrészét
 un. közös értékesítés
o ha a természetbeni megosztás nem lehetséges, vagy jelentős értékcsökkenéssel
járna, akkor elrendelik a tulajdoni hányad értékesítését, akkor tulajdoni részük
arányában megosztják a vételárat
 a többieket elővásárlási jog illeti meg
 ingatlannak társasházzá alakítása
 de a bíróság nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, amely ellen bármelyik fél
tiltakozik
Társasháztulajdon
Fogalma: Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag
megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy
önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a
külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont
a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A lakások mindegyike külön tulajdonban van, de a nem
lakások közösek.
Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat
földhasználati jog illeti meg.
Létrejötte:
 társasházat vagy fennálló, vagy felépítendő épületre lehet alapítani, és a lakásokra és a nem
lakás céljára szolgáló helységekre elővásárlási jog is létesíthető
o alapító okirattal jön létre
 a külön tulajdonba tartozó lakásokat, és nem lakás céljára szolháló helységeket
 a közös tulajdonba tartozó lakáshoz tartozó tulajdoni hányadot
 a közös tulajdonba kerülő részeket
 a közösség közös nevét
 egyéb megjelölés hiányában a társasház címe
 az alakuló közgyűlés határoz
 a közös képviselőről
 intézőbizottság tagjairól
 intézőbizottság tagjairól
 az SZMSZ-t 60 napon belül, szótöbbséggel kell elfogadni
o ebben szabályozzák az egymás közötti viszonyokat
 általában nem tartalmazza a lakásokra vonatkozóan az elővásárlási jogot
 de a garázsok tekintetében elég gyakori
o alapításakor a társasházakat az ingatlan-nyilvántartásba be kell bejegyezni
Nem minősül jogi személynek, de relatív jogképességgel rendelkezik
 szerződéseket köthet
Külön tulajdona tekintetében a tulajdonostársak megilleti a tulajdonosi triász
25
 Korlátja az esetleges elővásárlási jog
SZMSZ
 előírhatja, hogy a tulajdonost és a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének
köteles bejelenti
o a külön tulajdonos változását
o a lakcímet
o ingatlan-nyilvántartás személyes adatait
o bérlő és használó adatait
o különtulajdonban lakó személyék számtű
o haszonélvező nevét
Közgyűlés
 határozz a legfontosabb kérésekben
 a közös képviselő, vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze
 valamennyi tulajtársat meg kell hívni
 határozatképes
 ha a tulajtársak fele jelen van
 a megismételt közgyűlésben már nincs ez a korlát, aki jelen van, akkor már határozatképes a
közgyűlés
 tulajdonjoguk arányában illeti meg a szavazati jog
 egyszerű többséggel határoznak
 25 lakásnál nagyobb társasház esetén számvizsgáló bizottságot is kell választani
 ellenőrzi a gazdálkodást
A/14. A tulajdoni igény sajátosságai. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei
 Alkotmányos védelmét az Alaptörvény és más jogszabály is biztosítja.
o Tulajdonhoz való jog
o Egyes tulajdon formák egyenrangúak, egyenlő védelemben részesülnek.
 A tulajdonjogot más jogág is védi  komplex védelem
o büntetőjog, közigazgatási jog, munkajog)
 Tulajdoni igény: Annak a tulajdonosnak, akinek jogát megsértik, igénye támad a sérelem
megszüntetésére.
 A tulajdoni igények nem évülnek el.
 Polgári jogi védelem eszközei:
o Önhatalom: A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat
vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely a
tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
 Önhatalommal akkor élhet a tulajdonos, ha
 A tulajdonos a tulajdona elleni támadást a szükséges mértékben
elháríthatja. A jogellenes magatartás elhárítása érdekében sem
alkalmazhat olyan eszközt, olyan mértékű erőszakot, amellyel
nagyobb hátrányt, veszélyt idéz elő, mint amilyet maga a védett érdek
képvisel (pl. áram vezetése kerítésbe a gyümölcsfák védelme
érdekében).
 Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak
akkor léphet fel, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével
járó időveszteség a visszaszerzést meghiúsítaná.
o Tulajdoni per:
 A tulajdonos, ha nincs a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól,
akinél a dolog van. Ha a birtokos, illetőleg az, akinél a dolog van, önként,
26
peren kívül nem adja ki a tulajdonosnak a dolgot, a tulajdonos tulajdoni pert
(rei vindicatio) indíthat ellene.
 Ez a jog nem illeti meg a tulajdonost, ha a harmadik személy jogosan tartja a
dolgot birtokában (akár a tulajdonostól, akár jogszabályból eredően).
 A tulajdonos bizonyítja, hogy ő a dolog tulajdonosa. Ez ingatlanok esetében
tipikusan az ingatlan-nyilvántartásra hivatkozással megy végbe. Ingók
esetében bonyolultabb, ugyanis származékos szerzésnél esetleg be kell
bizonyítani elődjének tulajdonszerzését is, mindaddig, amíg eredeti
szerzésmódra nem hivatkozhat.
 A birtokos bizonyítja, hogy a birtoklásra akár a tulajdonostól eredő, akár
jogszabályon alapuló érvényes jogcíme van.
 A tulajdoni per a tulajdonjog megállapításán és a jogellenes birtoklás
abbahagyására kötelezésen kívül arra is irányul, hogy a birtokos helyezze
vissza a tulajdonost a dolog birtokába. A birtokos tehát köteles a dolgot
visszaadni.
 A tulajdonosnak a dolog visszaadására irányuló igénye sem évül el,
mindaddig követelheti tehát a visszaadást, amíg a tulajdonjoga fennáll.
o Tulajdonjog háborítatlanságát védő per:
 A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás
megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását.
 A tulajdonos bizonyítja a tulajdonjog fennállását
 Az alperes bizonyítja, hogy a háborításnak minősített eljáráshoz akár a
tulajdonostól származó, akár közvetlenül törvényen alapuló joga van.
 Arra irányul, hogy a háborító ezt a magtartást hagyja abba, illetőleg a bíróság
ettől a jövőre nézve tiltsa el őt.
 Nem évül el, amíg a tulajdonjog fennáll.
o Ingatlan-nyilvántartási igény
 Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül
szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezzék.
 Aki ingatlan-tulajdonjogot szerzett, követelheti tulajdonjogának ingatlan-
nyilvántartásban történő feltüntetését, illetve aki valamely ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés által sérelmet szenvedett, követelheti a sérelem
megszüntetését.
 Ingatlan-nyilvántartási igények formái:
 Bejegyzési igény: ha a tulajdonos tulajdonát szerződéssel vagy
ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényelheti azt, hogy a
tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban feltüntessék. Ingatlan-
nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés pl. hatósági határozat,
elbirtoklás, ráépítés, öröklés, házastársi vagyonközösség.
 Törlési igény: Akinek nyilvántartott jogát valamely ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés sérti, keresettel kérheti a bíróságtól a
bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását. Ilyen keresetet
az ügyész is indíthat. Érvénytelen bejegyzés törlése iránt addig lehet
pert indítani, amíg az érvénytelenség megállapításának helye van.
Megtámadhatóságnál van ennek jelentősége, ui. a semmisségre
határidő nélkül lehet hivatkozni.
 Kiigazítási igény: A téves bejegyzés kiigazítását kérheti, aki a téves
bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. A kiigazítást elsősorban a
földhivataltól kell kérni. Ha a kiigazítás a földhivatali eljárásban nem
történik meg, bírósághoz lehet fordulni.
o Igényper
 Az igényper a végrehajtást kérő ellen indított kereset.
27
 Ilyen pert az indíthat, aki a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyra
tulajdonjoga, vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a
 végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya.
 Nem támaszthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a tartozásért a
végrehajtás alá vont adóssal együtt felel.
 Az igényper segítségével a tulajdonos a más adóssal szemben vezetett
végrehajtási eljárásban követelheti a dolog végrehajtás alóli feloldását és a
részére való kiadását.
A/15. A használati jogok (haszonélvezet, használat, telki szolgalom)
Korlátolt dologi jogok
 Olyan jogviszony ahol a tulajdonos joga korlátozott
o pl.: haszonélvezeti joga haszonélvezőt illeti meg a használat, birtoklás, hasznok szedése,
amíg fennáll, a tulajdonos ezen jogait nem gyakorolhatja
o zálogjog
 másként ezeket idegendologbeli jogoknak szokták hívni
o ezekben átmenetileg egy idegen személy birtokában van a dolog, és a tulajdonost ez nem
illeti meg
 Ptk.-beli rendszere
o használati jogok
 földhasználat
 közérdekű használat
 szolgalmak
 személyes szolgalom
o haszonélvezet
o használat
 telki szolgalom
o értékjogok
 zálogjog
 óvadék
Haszonélvezet (usus fructus):
 A haszonélvező jogai
o használat
o hasznok szedése
o gyümölcsöztetés
o birtoklás
 keletkezése
o jogszabály által
 ha ez ingatlanon áll fenn be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba
o bírósági határozattal
o szerződéssel
 keletkezéséhez szükséges a szerződés vagy más jogcím
 szükséges a birtokátruházás
 ha a haszonélvezet tárgya ingatlan, akkor azt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba
 nem terjed ki azokra a dolgokra, amelyek a haszonélvezet keletkezése után gyarapodnak,
kivéve, ha ez abból származik, hogy ő a dolgot rendeltetés szerűen használta
 tartalma
o egyetlen haszonélvező (tipikus eset)
o több személynek is fennáll a haszonélvezeti joga
 közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
28
o ha a tulajdonos változik, nem érinti a haszonélvezetet
 alapíthatja
o természetes személy
 korlátozott időre alapítható, legfeljebb a jogosult haláláig
 özvegyi haszonélvezeti jog esetén (öröklés esetén), ha meghal a házastárs, az általuk
lakott lakáson holtig tartó haszonélvezeti jog áll fenn
o jogi személy
 csak határozott időre alapíthatják, legfeljebb 50 évre
o a haszonélvezetet a haszonélvező nem ruházhatja át másra, de a jog gyakorlását, másnak
átengedheti
o a haszonélvező jogai és kötelezettségei
 kötelezettség
 a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia
 viseli a tulajdonos helyett a dologgal kapcsolatban felmerült terheket, kivéve a
rendkívüli javítás és helyreállítás költségeit, ez a tulajdonost terheli
 a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek
 a haszonélvezet tárgyát fenyegető veszélyről, vagy károkról köteles a tulajdonost
értesíteni, hogy ő megtehesse a szükséges intézkedéseket
 a kár vagy veszély elhárítását végzi, és köteles tűrni, hogy a tulaj ezeket megtegye
 a kisebb terheket a haszonélvező, a rendkívüli javítási munkákat a tulajdonosnak kell
elvégezni
 ha ezt a tulajdonos nem végzi el, a haszonélvező felszólíthatja erre a tulajt, ha ez
eredménytelen, a haszonélvező elvégezheti saját maga, de a költséget a tulaj
fogja viselni
 jogai
 megszűnés setén a haszonélvező, ha saját költségén ráfordított munkálatokat
elvégzett a haszonélvezet tárgyán és ettől annak értéke megnövekedett, ezt a
növekedést kérheti kifizetni a jogalap nélküli gazdagodás szerint
o rendhagyó haszonélvezet (usus fructus irregulare)
 rendhagyó mert a tárgya elhasználható dolog, gazdasági felszerelés, állatállomány,
árukészlet vagy pénz
 ezekkel a haszonélvező rendelkezhet valamilyen mértékben
o a tulajdonosjogállása
 jogosult
 a haszonélvezet gyakorlását ellenőrzésére
 ennek rendeltetés szerűnek kell lenni, ha nem az, akkor a tulajdonos biztosítékot
követelhet, ha a felhívás eredménytelen
 ha megtagadja a biztosíték adását, akkor a jog gyakorlását a tulaj
felfüggesztheti
 kötelezettség
 köteles tűrni, hogy a haszonélvező a dolgát birtokolja, használja és a hasznait szedje
 ezeket a tulaj főszabályként nem, vagy csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben
ezzel a haszonélvező ne él
o ha a haszonélvezet tárgy elpusztul, megsemmisül
 főszabály
 a tulajdonos a haszonélvezet tárgyát nem köteles helyreállítani
 ha helyreállítja a dolgot, a haszonélvezet felére, de a tulajdonos a helyreállítás
összegével arányos korlátozását kérheti a haszonélvezetnek
 ha erre a haszonélvezőtől kap pénzt, akkor köteles azt a helyreállításra fordítani,
de csak olyan mértékben, mint amilyen mértékben ezt lehetővé teszi a kapott
biztosítási összeg
 megszűnése
29
o a határozott idő lejárta
 leggyakoribb eset
o a jogosult halálával, jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével
o konfúzió esetén
 a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát
o jogügylettel
 lemondó nyilatkozatot kell tenni
 ingatlan esetén írásba kell foglalni
 ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell
 ha a haszonélvezet megszűnik a dolgot vissza kell adni a tulajdonosnak
o ha a dologban kár keletkezett, a haszonélvező a szerződésen kívüli kár szabályai szerint felel
o a használattal együttjáró értékcsökkenést nem köteles megtéríteni
 ha a haszonélvezeti jogot megsértik, úgy kell tekinteni mintha a tulajdonjogot sértenék
megtulajdonjogi védelem
Használat:
 korlátozott haszonélvezet
 a jogosultja jogosult a dolgot a saját illetve a vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem
haladó mértékben jogosult használhatja és szedheti hasznait
 gyakorlása nem engedhető át
 a törvény nem szabályozza részletesen
o utaló szabály
 egyebekben (a nem szabályozott kérdésekben) a haszonélvezetre vonatkozó
rendelkezéseket kell használni
Telki szolgalom
 egy ingatlan mindenkori birtokosa(!) meghatározott terjedelemben használhatja vagy
követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa valamely magatartásától tartózkodjék
 eredete MO-n
o a feudalizmus korában rengeteg féle szolgalom létezett
 vízelvezetés
 pince létesítése
 vezetékoszlopok elhelyezése
 marhaitatás szolgalma
 marhacsapás joga
 a Ptk. egyetlen nevessített szolgalmat ismertörvényi szolgalom
o szükségbeli út
 ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal a szomszédok kötelesek tűrni,
hogy az ingatlan mindenkori birtokosa a földjeiken átjárjon
 megfelelő közút
 betonozott út, aszfaltozott út
 nem megfelelő közút
 földút
 keletkezése
o jogszabállyal
o bírósági határozattal
o szerződéssel
 erre az ingatlan haszonélvezetének szabályait kell alkalmazni
o hatósági határozattal
o elbirtoklással
 ha a másik ingatlan használata ellen, annak birtokosa 15 éven keresztül nem tiltakozik,
akkor a szolgalmat el lehet birtokolni
30
 ha a szolgalmat szívességből, vagy visszavonásig engedett jog alapján értesítették, nem
lehet elbirtokolni
 a szolgalom önálló szolgalom tárgya nem lehet
 gyakorlása
o kíméletesen
 a szomszéd kíméletével kell válaszolni
 úgy kell gyakorolni, hogy ez ne vezessen a szolgalommal terhelt dolog használója
jogainak szükségtelen sérelmére
o lehet e időszakokhoz kötni?
 lehetséges, bírói precedens alapján
 okt25-ápr.15 között engedélyezte ezen kívül nem engedélyezte a gyakorlást
 megszűnése
o ha a jogosult a jogát 15v éven keresztül nem gyakorolja
o jogügylettel
o írásbeli lemondó nyilatkozattal
o ingatlan-nyilvántartásból való törléssel
 engedélyezésével kapcsolatban a bíróág széles körű jogkörrel rendelkezik
o megszüntetheti
o korlátozhatja
o felfüggesztheti a használatát
 ha a rendeltetésszerinti használathoz már nem szükséges
 közérdekű használati jog
 közérdekből, jogszabályban eljogosított személyek javára, hatósági határozattal szolgalmat,
vagy más jogot lehet alapítani
 a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítást kell fizetni
o a kisajátításra vonatkozó kártalanítási szabályok alapján kell megítélni
 a kisajátításhoz hasonló igénybevétel
o közérdekből elrendelhető
o hatósági határozattal
o kártalanítás fejében
A/16. Az értékjogok. A zálogjog általános szabályai
Értékjogok: szerződési biztosítékként a kötelmi jogban szerepeltek régen, de az új Ptk. tekintettel
arra, hogy dologi jogi jogintézményről van szó, úgy módosította, hogy hosszabb szabályozást
alkalmaz a dologi jog körében.
Zálogjog
 zálogjog alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból
(zálogtárgy), más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem
teljesít.
 alapítása
o zálogszerződéssel
 be kell jegyezni a zálogjogi nyilvántartásba
 jelzálog esetén
 kézizálog esetén a tárgyának átruházása is szükséges
 írásba kell foglalni
 a jogosult és a kötelezett a zálogtárgyon meghatározott kötelezettség biztosításában
állapodnak meg
 ennek alapján a zálogkötelezett köteles a zálogtárgy birtokát átruházni a jogosul részére,
jelzálog esetén pedig megadni a bejegyzéshez szüksége hozzájárulást
 ingatlan esetén be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba
31
 ingó dolog esetén, valamint jog követelése esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell
bejegyezni
 tárgya
o kézizálog
 csak ingó dolog lehet
 kiterjed a dolog alkotórészeire, tartozékaira, szaporulataira, egyéb hasznaira
 ha a zálogtárgy értéke lecsökken, vagy elpusztul, a helyébe lépő biztosítási vagy
kártérítési összeg a zálogtárgy helyébe lép, és kielégítés alapjául szolgálhat
 ha értékesítik a befolyt vételár a zálogtárgy helyébe lép
 jogosultja
 köteles birtokában tartani és épségben megőrizni
 kötelezettje
 birtokában tartani, rendeltestés szerűen használni és hasznosítani és épségben
megőrizni
 jogosult ellenőrizni a zálogtárgyat
o ha az értéke csökkenne akkor a zálogjogosult értékesítheti a zálogtárgyat a
tulajdonosa nevében
 hitelbiztosítékii nyilvántartás tartalmazza az ingó dolgokon alapított zálogjogokot, valamin az
egyéb biztosítási jogokat
 ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli a kielégítés a zálogjogok alapításának
sorrendjében történik
 érvényesítése
o bírósági végrehajtás útján
o vagy a jogosult választása szerint végrehajtáson kívül
 itt a zálogjogosult választhat, hogy értékesti e
 megszerzi az tárgy tulajdonát
 vagy értékesítik, és a vételárat
o lex commisoria
 jogvesztő kikötés
 a zálogjogosult nem szerezheti meg a zálogtárgy tulajdonjogát
 a magyar jogban is főszabály
o kivétel
 a kielégítési jog megnyitása után már meg lehet szerezni
 megszűnése
o ha a zálogjogosult lemond
o a zálogtárgyat törlik a nyilvántartásból
o ha a zálogtárgy elpusztul és nem lép helyébe más vagyontárgy
o ha a kézizálog jogosultja elveszti a zálogtárgy birtokát
o ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnik
o ha a zálogjoggal biztosított követelés elévül
o ha a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesíti vagy megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát
Óvadék
 alapítása
o a zálogjogi szabályok tartalmazzák
o pénzen és értékpapíron kézizálogként lehet óvadékot alapítani
o dematerializált értékpapron sontén kézizálogként
o fizeteséi száméakövetésne
A/17. A szerzői jog alanya, tárgya tartalma
A szerző jogi törvény
32
 Mint minden jogviszony van alanya, tárgya, tartalma
o a tv először a tárgyával kezdi
 azok a szerzői jogi alkotások, amelyek az irodalom, a tudomány és a művészet körébe
eső alkotások
 ezt a törvény példálózó felsorolással kiegészíti
o irodalmi művek
 valamennyi irodalmi alkotást idesorol
 színművek, zenésszínművek, táncjátékok
 zeneművek
 nincs különbség komoly és könnyűzene között
 akár a koncertfelvételek i
 rádió és tv-játékok
 filmalkotások
 grafika, festés, szobrászat
 fotóművészeti alkotások
 csak a művészeti fotó
 építészeti alkotások és azok tervei
 iparművészeti alkotások, és tervei
 jelmezek
 díszlettervek
 1982 óta számítógépi programok (szoftverek)
 attól részesülnek védelemben, ha egyéni, eredeti gondolatot tartalmaznak
 a szerzői jogban a jogi védelem nem függ a mű színvonalától
o kis grofó és Hans Zimmer is egyformán részesül
o a szerzői jogi műveket nem vizsgálják és nem is regisztrálják
 ki vannak zárva az oltalomból
o jogszabályok
o nyilvános határozatok, ügyiratok
o bírói ítéletek
o gazdálkodó szevezetek gazdasági tevékenységemek körében létrehozott határozatok
o a puszta ötlet
o matematikai művelet
 e=m*c2 nem, de a róla írt tanulmány az
o folklór
 a népmesék, népzenék nem részesülnek szerzői jogi védelemben, mivel hiányzik
a szerzői jog alanya
 a tolmácsolja néha hozzáadja egyéni gondolatait, amivel kiegészíti és ekkor
már szerzői jogivédelemben is részesülhet
 gyűjteményes művek esetében a szerkesztőt illeti meg
 a szerzői jog alanya
 az, aki a művet megalkotta
o lehet 1 személy
o több személy
 szerzőtársak
 több szerző úgy hozza létre a művet, hogy nem lehet megállapítani, melyik
részt ki alkotta meg, kétség esetén az arány egyenlő
 társszerzők
 Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók a saját rész önállóan is
részesíthető szerzői védelemben ilyenkor társszerzőkről van szó.
 személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok
 személyhez fűződő (korlátlanul, időkorlát nélkül lehet érvényesíteni)
o időbeli korlát nélkül érvényesíthető
33

nyilvánosságra hozatal joga
 titokban tartáshoz való jog
 a szerző dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e
 névjog
 a szerzőnek igénye van arra, hogy a nevét a művön feltüntessék
 integritáshoz való jog
 torzítás elleni védelem
 a tv alapján tilos a műnek az eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása,
amely a szerző becsületét vagy hírnevét sértené
 a műveket úgy kell előadni és megalkotni ahogy azt a szerző megalkotta
 visszavonás joga
 egy már nyilvánosságra hozott művet a szerző visszavonhat, de mivel ez
felhasználói érdekeket sért, több együttes feltétele van
 csak írásban történhet
 visszavonásra csak alapos okból kerülhet sor
 a szerző ha visszavonja a művét a felhasználói oldalon keletkezett kárt
köteles megtéríteni
 vagyoni jogok
o a szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználásához vagy a
felhasználás engedélyezéséhez
 az engedély a felhasználásra felhasználási szerződéssel szerezhető ,amit írásban
kell megkötni
 a magyar szerzői jog a kötelező díjazás elvét követi
 bármilyen is legyen a felhasználás a szerzőnek szerzői díjat kell fizetni, még a
mű sajátos címének felhasználásához is engedélyre van szükség
 a díjazásról csak kifejezett nyilatkozattal lehet lemondani
o felhasználás esetei
 többszörözés
 kinyomtatják, hang-vagy képfelvételt készítenek róla
 terjesztés joga
 a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a szerzői művet, vagyis
forgalomba hozzák
 nyilvános előadás joga
 a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára
 pl.: a művet színpadi előadáson adják elő
 a mű nyilvánossághoz való közvetítésének a joga
 sugárzás útján kép és hang formájába
 az átdolgozás joga
 lefordítják, feldolgozzák
 védelmi idő
 a szerző életében és halálát követő 70 évig áll fenn
o a szerző halálát követő első naptól kezdődik a 70 év
o szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kezdődik
o a szerzői jog korlátai
 hiába abszolút jellegű, vannak korlátai
 szabad felhasználás
o ez esetben a szerzőnek nem kell jogdíjat fizetni, és engedélyt sem kell kérni a
felhasználásra
o korlátja, hogy nem a felhasználó határozza meg, hogy mit tekint szabad
felhasználásnak, hanem csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet rá sor:
 az idézés joga
 aki nem tartja be, az jogsértést követ elplágium
34
 szabályai
 idézni csak saját gondolatai alátámasztására és indokolt terjedelemben
lehetséges
 fajtái
 szó szerinti idézés
 más gondolatát szó szerint veszem át
 ilyenkor idézőjelbe kell tenni az átvett szöveget, jobboldalra felé be
kell írni a lábjegyzet számát, majd alul meg kell jelölni a szerző nevét,
a mű címét, a mű kiadóját, a kiadás évét, az oldalszámot pontosan
 tartalmi idézés
 nem egy vagy két mondatot veszek át, nem is rakom idézőjelbe,
hanem elolvasom a szerző több oldalon kifejtett gondolatát, és annak
a tartalmát 2-3 mondatban rögzítem
 lábjegyzetelni kell, meg kell jelölni a szerző nevét, a mű címét, a mű
kiadóját, a kiadás évét, azt az intervallumot ahonnan az átvétel
megtörtént
 50-60%-ben lehet max. az átvétel, a többi legyen saját gondolat
 az iskolai oktatás, tudományos ismeretterjesztés körében történő szabad
felhasználás
 a magáncélra történő másolatkészítés
 nem szolgálhatja jövedelemszerzés célját, még közvetve sem
 csak saját célja lehet másolni
 tény és híranyagot tartalmazó közlemények a forrás megjelelősével átvehetőek
 a tájékoztatáshoz való jog felülírja a szerzői jogot
 politikai hírműsorokban egyes művek előadhatóak, közölhetőek engedély nélkül
 jövedelemszerzés nélkül előadhatóak a művek
 iskolai oktatásban, iskolai ünnepléseken is
 szociális gondozás területén
 nemzeti ünnepek ünnepségén
 egyházi szertartásokon
 magánhasználat körben zárt körben
 szomszédos jogok védelme
o a régi szerzői jogi törvényben rokonjogoknak is nevezték
o bizonyos esetekben nem csak a szerzőt, hanem más személyeket és szervezeteket is véd a
törvény:
 előadóművészet védelme
 fontos hogy ne csak a szerzők, hanem az előadok is részesüljenek védelemben
 az előadóművész hozzájárulása kell, hogy az ő előadását rögzítsék, sugározzák, a
rögzített előadását többszörözzék, tejesszék, vagy vezeték útján a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tegyék
 hangfelvétel előalítója is védelemben részesül
 aki először előállítja a hangfelvételt, az ő hozzájárulása kell, hogy tejesszék,
többszörözzék, nyilvánosságra hozzák
 rádió és televízió védelme
 a rádió és televízió szervezet hozzájárulása kell ahhoz, hogy műsorát más rádió vagy
téve csatornák rögzítsék, sugározzák, többszörözzék
 a hozzájárulás ellenszolgáltatás fejében történik
 a film előállítóinak védelme
 aki elkészít egy filmet annak a hozzájárulása kell ahhoz, hogy a filmet többszörözzék,
tejesszék, vagy vezeték útján nyilvánosság számra hozzáférhetővé tegyék
o védelmi idő
 speciális50 év
35
 kezdete
o hangfelvétel előállítás esetén a forgalomba hozataltól számít
o nem rögzített előadások esetén, amikor az előadást megtartották
o sugárzott műsorok esetén, attól kezdve amikor a sugárzást végezték (attól az évtől)
o filmeknél, amikor a filmet forgalomba hozták (attól az évtől)
 Közös jogkezelés
o arra az esetre van kitalálva, maikor a szerzői műveknek tömeges felhasználására kerül sor
 egyedi esetben
 ha valamely szertő művét fel akarom használni, meg kell keresnem a szerzőt és egyedi
engedélyt kell tőle kérni és jogdíjat kell fizetni
 tömeges felhasználás
 pl.: áruházban halljuk, hogy zene szól
 fizikailag nem lehetséges, hogy minden felhasználás előtt megkeressük a szerzőt
o de azt sem lehet hagyni, hogy a szerzőnek ne fizessünk semmit
 a megoldás egy jogtechnikai megoldás
o közös jogkezelés
o az irodalmi, zene-művek, filmalkotások, előadóművészet előadói egyesületekbe tömörülnek, és
minden évben a Magyar Közlönyben közzé teszik az egyesület bankszámláját, ahova a
jogdíjakat utalni kell
 minden egyes felhasználó esetén meg van határozva, hogy évente mennyi jogdíjat kell
fizetniük, és ezt minden évbe be is kell fizetni
 befizetésüket a szerzői jogvédő szakemberei ellenőrzik, hogy be vannak-e fizetve vagy sem
 aki elmulasztja, akkor pótolnia kell, adott esetben bírságot is ki lehet szabni, ha
megállapítható, hogy szándékosan nem fizettek
 A szerzői jogbitorlás
o a szerzői jog bármely megsértése esetén megvalósul
o a jogbitorlásnak jogkövetkezményei
 objektívfelróhatóságtól független
 lehet kérni a jogsértés megtörténtének a bírósági megállapítását
 lehet kérni a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
 lehet kérni, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és
ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítson
 lehet kérni, hogy a jogsértő szolgáltasson adatokat a jogsértéssel érintett dolog
előállításával, forgalmazásában résztvevőkről és az üzleti kapcsolatokról
 a szerző kérheti a jogsértőtől a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését
 lehet kérni a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyre állítását, a
jogsértéshez használt eszközök megsemmisítését vagy jogsértő mivoltuktól való
megfosztását
 szubjektív felróhatóságtól függenek
 akkor alkalmazhatóak, ha a jogsértő magatartás felróható is, a jogsértőnek kártérítést kell
fizetnie
 vámjogi következményei
 lehet kérni a vámszerveket, hogy akadályozzák meg a jogsértésben érintett áru
behozatalát az országba, lehet azt is érni, hogy a lefoglalás helyén semmisítsék meg
 a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályozás
o fogalma
 a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles díjat fizetni
o ha a felhasználási szerződés tartalma nem egyértelmű, akkor a szerző számára kedvezőbb
értelmezést kell elfogadni
o semmis az olyan kikötés, amely a szerző meghatározatlan számú, jövőbeni művének
felhasználására ad engedélyt
36
 életművet nem lehet vásárolni
o a bírósság módosíthatja a szerződést, ha a mű iránti igény a szerződéskötés után jelentősen
megnövekszik
 best-seller clausula
o két szerződéstípus kiemelt a törvényben
 kiadói szerződés
 a szerző a művét a kiadó rendelkezésére kell bocsátania, a kiadó ezért díjat köteles
fizetni
 a kiadó jogosult a művet kiadni, de nem köteles
 megfilmesítési szerződés
 a szerző átruházza a film előállítására, és felhasználására való jogot a film előállító
szervezet köteles jogdíjat fizetni
 ha az előállító a mű elfogadásától számított 4 éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg
vagy nem fejezi be ésszerű határidőn belül akkor a szerző felmondhatja a szerződést és
arányos díjazást követelhet
 a szerző z előállítástól számított 10 éven belül másnak nem adhat engedélyt a
felhasználásraversenytilalmi klauzula
A/18. A szabadalmi jogviszony jellemzői
Szabadalmi oltalom
 fogalmak
 találmány:
 nem jogi kategória, hanem műszaki kategória
 maga a műszaki megoldás
 szabadlom
 jogi kategória
 a szabadalom nyújthatja az oltalmat a találmányokkal kapcsolatban
 szabadalmazható találmány
 feltételei
 legyen új
 abszolút újdonságot kíván meg
 világviszonylatban kell fennállnia
 akkor valósul meg, ha a találmányt írásban soha nem közölték, szóban
nem adták elő és kiállításon nem mutatták be
 feltalálói tevékenységen alapuljon
 szakember számára ne legyen nyilvánvaló
 iparilag alkalmazható legyen
 a szabadalmazható találmányt az ipar vagy a mezőgazdaság területén
alkalmazható legyen
A feltalálót személyhez fűződő és vagoni jogok illetik meg
 személy
 névjog
 a feltalálónak igénye van arra, hogy a nevét a találmánnyal kapcsolatban feltüntessék
 titokban tartáshoz való jog/
 a feltaláló szabadon dönt arról, hogy nyilvánosságra hozza a találmányát
 integritáshoz való jog
 a találmány lényegét torzításmentesen kell közölni
 a feltaláló nem gátolhatja meg a találmány továbbfejlesztését
 időben korlátlanul érvényesíthetők
 vagyoni jogok
37
 a szabadalmas a szabadalmi oltalom alatt kizárólagos hasznosítási és rendelkezési jogot
szerez
 ő jogosult előállítani rendszeresen gazdasági tevékenysége körében
 ő jogosult a szabadalom tárgyát forgalmazni és értékesíteni
 jogosult a szabadalmat átruházni
 jogosult másnak hasznosítási engedélyét, azaz licenciát adni
 időben korlátozottak
 csak az oltalmi időn belül érvényesíthető
 20 év ex tunc
 keletkezésére visszaható hatállyal
 azaz a bejelentés napjától számít
A szabadalmas kötelezettségei
 találmány feltárása
 a szabadalmas a találmányát köteles olyan mértékben közzétenni, hogy annak alapján
szakember megvalósíthassa a találmányt
 nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő hasznosítás
 a szabadalomnak társadalmilag hasznosnak kell lennie
 ezt úgy éri el, ha a megadott szabadalmat a szabadalmas hasznosítja
 erre türelmi időt állapít meg a tv.
 vagy a szabadalom megadásától számított 3 év
 vagy a bejelentőstől számított 4 éven belül nem hasznosítja, akkor elveszik
tőle a hasznosítási jogot, és a bíróság odaadja egy belföldi szervezetnek a
hasznosítás jogát
 szabadalmi forgalom fenntartása
 évenként meghatározott összegű fenntartási díjat kell fizetni 20 éven keresztül
 összege mindig változik
 kb 70-80 ezer Ft
Elkészítés munkaviszonyból eredő kötelezettsége
 fejlesztőmérnökök tevékenysége
 ha valakinek munkaköri kötelezettsége a találmány feltalálása akkor ex lege a munkáltatót
illeti meg
 a feltalálónak kötelezettsége, hogy a létrehozott találmányt közölje a munkáltatójával
 a munkáltató köteles nyilatkozni a tekintetben, hogy kívánja-e hasznosítani a találmányt
vagy sem
 ha hasznosítani kívánja
 át kell neki adni
 a munkáltatónak észszerű időn belül szabadalmi bejelentést kell tenni
 ha a munkáltató nem kívánja hasznosítani vagy 90 napon belül nem válaszol
 a szabadalmaztatás joga visszaszál a feltalálóra
 ezt úgy nevezzük, hogy szolgálati találmány
 ha hasznosítja a munkát a feltalálót találmányi díj illeti
 a találmány értékességéhez igazodik
 erre vonatkozóan a találmányi díjszerződés lesz az irányadó
Szabadalmi oltalom korlátai
 abszolút szerkezetű negatív tartalmú jogviszony
 a szabadalmas számára nem jelent korlátlan jogokat, csak abszolút jogokat
 korlátjai a törvényben
 előhasználati jog
 a párhuzamos találmány esetén alkalmazandó jogintézmény
38
 akkor alkalmazható, ha valakik egymástól ugyanazt a találmányt találja fel, de
csak az lehet a szabadalmas, aki közülük elsőnek nyújtja be a találmányt a
nemzeti szabadalmi hivatalhoz
 a szabadalmazásról lemaradt feltaláló
 aki a szabadalmazás előtt korábban tette
 előhasználati jog a párhuzamos találmányok esetén alkalmazandó
jogintézmény. Akkor lehet alkalmazni, ha valaki egymástól függetlenül
ugyan azt a találmányt találja föl, de csak az lehet a szabadalmas, aki
ezek közül elsőként nyújtja be találmányát a szellemi tulajdon nemzeti
hivatalához. A tv. előhasználati jog keretében, azt mondja, hogy aki az
elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány jóhiszemű előállítását vagy
használatát, vagy annak érdekében komoly készületeteket tett, arra nem
vonatkozik a szabadalmi oltalom hatálya, továbbra is hasznosíthatja,
használhatja, előállíthatja a találmányt, de csak olyan mértékben
amilyenben a szabadalmi bejelentést előtt tette.
 tranzit eszközökre vonatkozó korlátozás
 nem terjed ki a szabadalmi oltalom hatálya azokat az árukra, amelyek csak
átmenőben vannak az ország területén és kicsomagolás nélkül tovább haladnak
 szabadalmi kényszerengedély
 a szabadalmas köteles a találmányát hasznosítani a türelmi időn belül
 vagy a szabadalom megadásától számított 3 év
 vagy a bejelentéstől számított 4 év
 ha nem hasznosítja elveszik a hasznosítási jogot és odaadják egy beföldi vállalatnak,
aki 1 éven belül köteles hasznosítani
Bitorlás
 fajtái
 találmány bitorlás
 ha a szabadalom tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át
 ha ez megtörténik és az eredeti jogosult a bíróságon feltűnik, akkor a bíróság olyan
döntést hoz, hogy a szabadalmast törli a szabadalmasok listájáról és a valódi
feltalálót helyezik oda
 ha a bitroló kárt is okozott ezzel kötelezhető, hogy azokat térítse meg
 szabdalom bitorlás
 valaki valakinek a szabadalmát a szabadalmas engedélye nélkül jogosulatlanul
használja vagy hasznosítja
 a jogkövetkezmények hasonlóak a szerzői jogi jogkövetkezményekhez
 megtörténtének bírósági megállapítása
 kérhető a bíróságtól a bitorlás abbahagyását és a további cselekményektől való
tiltását
 kérhető, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy másmegfelelő módon adjon elégtételt
ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítva
 a szabadalombitorlással elért gazdagodás megtérítéséhez
 az erre használt eszközök és termékek elkobzását, vagy jogsértő mivoltuktól való
megfosztását
 ha a magatartás felróható volt, kártérítést is lehet követelni
Nemleges megállapítás
 sajátos jogintézmény
 valaki saját találmányát hasznosítja, de nem biztos benne, hogy az ő hasznosítása nem
ütközik másnak a szabadalmába
39
 ezért aki tart ettől, bírósághoz fordulhat és kérheti annak megállapítását, hogy az ő
hasznosítása nem ütközik másnak a szabadalmába
 amennyiben a bíróág jogerősen megállapítja, hogy nem ütközik másnak a szabadalmába a
bíróság döntése a későbbiekben irányadó lesz egy esetleges bitorlási perben
 az a hasznosító, aki rendelkezik nemleges megállapításról szóló ítélettel felmutatja a
bíróságnak, és ennek a hatására a bíróság a bitorlási pert megszünteti
Szabadalom megadása és megadására irányló eljárás
 indulása
 a Szellemitulajdon Nemzeti Hivatalához kérelmet kell benyújtani és meg kell jelölni,
hogy mire kérik a szabadalmat
 terjedelmét az igénypontok határozzák megle kell írni egyetlen bővített mondatban a
találmány lényegét
 legfontosabb paraméterek a találmányra vonatkozóan
 megszerkesztése egy egyszerű mérnök számára is problémás, nem, hogy egy
jogásznak, ezért célszerű egy szabadami ügyvivőt megbízni
 szükséges műszaki rajzokat kell benyújtani
 ha idegen nyelven írják a magyar fordítást is
 a hivatal közigazgatási eljárás keretében megvizsgálja a benyújtott kérelmet és a
csatolmányokat is
 először alaki vizsgálatot végez
 megnézi, hogy a beadvány alakilag helyes e vagy sem
 ha helyes megy tovább
 ha nem az, visszaadják hiánypótlásra és ha másodjára is hiányos elutasítják a
bejegyzést
 újdonság kutatás
 megvizsgálják a találmányt, hogy világviszonylatban új-e vagy sem
 világviszonylatban vizsgálják
 a bejelentéstől számított 18 hónapon belül nyilvánosságra hozzák
 ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik
 érdemi vizsgálat
 csak kérelemre
 e során megvizsgálják, hogy az újdonságon kívül a találmány megfelel-e a tv-ben
megjelölt másik két kritériumnak
 feltalálói tevékenységen alapul-e
 iparilag alkalmazható e
 eredménye
 ha nem felel meg a kritériumoknak
 a bejelentést elutasítja
 ha a vizsgálat során minden tv-i kritériumnak megfelel
 határozatban megadja a szabadalmi oltalmat
 konstitutív jellegű
 ez keletkezteti
 a megadatt szabadalmat be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba
 deklaratív jellegű
 ez csak nyilvántartás jellegű
Használati mintaoltalom
 MO-n 1991. óta létezik német mintára lett bevezetve
 a kis találmányok jogi oltalma
 „kis szabdalom”
40
 a kritériumai megegyeznek a szabadalmi jog kritériumaival, de az újdonság ebben az
esetben nem világviszonylatban meglévő újdonságot jelent, hanem csak belföldi
újdonságot
 könnyebb, mint szabadalmi oltalmat szerezni
 nincs szakaszra bontott eljárás
 oltalmi ideje
 10 év a bejelentéstől
Microchipek oltalma
 az áramköri elhelyezésekre vonatkozik
 nem a magyarokra találták ki, hanem a nagy elektronikai pari tevékenység folyik
Topográfiai oltalom
 legyen eredeti
 akkor, ha saját munka eredménye, és megalkotása idején nem szokásosak az iparban
 10 évig tart
 a bejelentéstől számított
Know-how
 tudni hogyan
 átkerül a személyiségi jogba
 az üzleti titkok egyik formájavédett ismeret
 műszaki, gazdasági és szervezési ismeretek és tapasztalatot jelent
 valójában egy titokban tartott recept
 megjelenési formája
 rögzített
 rögzítetlen
 un. betanítás
 alapvetően műszaki
 van pénzügyi know-how
 legtágabb értelemben az is az, ahogy mi tanulunk
Formatervezési mintaoltalom
 ipari minta a régi neve 2001 óta
 ebben az esetben a termék külső kialakítása a lényeg, nem a műszaki tartalom
 a formát formatervezés eredményeképpen hozza létre
 pl.: repülőgépek, háztartási gépek, autó formai külső megjelenése
 ennek a körében az oltalom feltétele, hogy a minta legyen új világviszonylatban és legyen
egyéni jellegű
 oltalmi ideje
 a bejelentéstől számított 5 év
 de lehetőség van a meghosszabbításra 4 alkalommal
 25 év lehet maximum az oltalmi év
Védjegyjog
 védjegy és márkanév elhatárolása
 minkettő olyan megjelölés, ami alkalmas áruknak, vagy szolgáltatásoknak más áruktól
vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére
 kell, hogy nevet adjanak a terméknek, ez a név a márkanév
 akkor lesz védjegy, ha bejelentik védjegyoltalomra SZTNH-nál és ők az oltalmat
megadják
 a márkanév védelme lazább védelem a versenytörvény alapján
 ha a védjegyet sértik meg akkor a tv-ben meghatározott bitorlási szankciók következnek
be
41
 az ismert márkanevek általában védjeggyel vannak ellátva
 az összes autó, adidas, nike
 milyen megjelölések lehetnek védjegyek?
 a tv felsorolja ezeket
 alapfeltétel, hogy a védjegynek grafikailag ábrázolhatónak kell lennie
 lehet szóvédjegy
 szóösszetétel
 személynevek
 betűk
 a számok önmagában nem lehetnek
 egy van a világon 4711 parfüm
 ábra
 kép
 sík, vagy térbeli alakzat
 csomagolás formája
 unicum üvege pl.
 tokaji asszú üvege
 szín védjegyből egy van
 milka lila színe
 édes ipari termékeken mások domináns módon a lilát használhatják
 fényjel
 hologram
 hangok
 a vonat megérkezett hang
 oltalmi ideje 10 év
 ami korlátlanul további 10-10 évekkel meghosszabítható
42

A Tételsor

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Tételsor

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Polgári jog II.

Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése Hozzáépítés

You might also like