ALKOTMÁNYJOG III.

2015

 A jegyzet tartalmazza az előadáson elhangzottakat és a könyv egyes részeit is.

 A vizsgára való eredményes felkészüléshez, csupán a jegyzet nem elegendő.

GD 1
Alapjogok: - hagyományosan az állam és az egyén alapvető, legfontosabb viszonyait
szabályozzák. Részben az állam hatalmát korlátozzák az egyén szabadságának,
autonómiájának védelme érdekében, részben bizonyos állami szolgáltatások iránti igényeket
alapoznak meg

Alapjogi norma => állampolgárok alapjogai

Jogok és Szabadságok közötti megkülönböztetés => Szabadságoknak mindenféle állami

beavatkozástól mentesnek kell lenniük. Szabadság az emberek természetes állapota, s ha ez
megsérül, az állam korrekciós mechanizmusokkal beavatkozik (angolszász megközelítés)- a
„nem szabályozás” elve. Kontinentális alkotmányosság viszont az állam és a polgár
viszonyának részletekbe menő szabályozására épül.

Jogok csoportosítása:

 Emberi vagy Állampolgári jogok

o Az emberi jogok, az általános emberi léthez kapcsolódó jogok, másrészt pedig
a polgári minőséghez, tehát az emberhez, mint politikai közösséget alkotó
tényezőkhöz kapcsolódó jogok közötti különbségtétel van jelen.
o AB szerint az emberi jogok mindenkit megilletnek, mindenkit aki MO-n
tartózkodik, míg az állampolgári jogokat értelemszerűen a magyar
állampolgárok gyakorolhatják

Nemzetközi dokumentumok:

 Emberi jogok egyetemes nyilatkozata – 1948 -ENSZ

 Polgári és Politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya – 1966- ENSZ
 Gazdasági Szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya – 1966 - ENSZ
 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában kelt 1950.
nov. 4-én + kiegészítő könyvek - ET
 Európai Alapjogi Charta – Nizza, 2000 (– címzettje az előzőektől eltérően nem az egyes
tagállamok, hanem elsősorban az unió intézményei, szervei, hivatalai. 2004- ben az Európai
Alkotmányszerződés részévé vált, de hatályba nem lépett így nem kötelező, de figyelembe veszik) -EU

 ENSZ keretében – A faji megkülönböztetés valamennyi kiküszöböléséről szóló

nemzetközi egyezmény - New York – 1965. december 21. -

GD 2
Alapjogok rendszere:

 Első Generációs – XVII – XVIII. sz.

o személyi és politikai szabadságjogok
o Klasszikus alapjogok, melyek a hatalom korlátozását valósítják meg
o Az állami beavatkozással szemben védik az egyén autonómiáját
o rendeltetésük, hogy az embereknek állami beavatkozástól mentes életet és
cselekvési lehetőséget biztosítsanak
o az államtól a jog tiszteletben tartását, nemtevést, be nem avatkozást követelnek
o példák: - [Előadás]
 véleménynyilvánítás szabadsága
 gyülekezési jog
 lelkiismeret- és vallásszabadság
 szabadságjogok
 Második Generációs – XIX. sz. vége XX. sz. eleje – ECOSOC jogok
o szociális, kulturális jogok
o állami szolgáltatások, juttatások iránti igényeket jelenítik meg
o Állam kötelessége következik a szükséges intézkedések megtételére,
szolgáltatások nyújtására
o Nélkülözhetetlen az állam aktív cselekvése, anyagi ráfordítása
 Harmadik Generációs – utóbbi évtizedek
o globalizáció, technikai fejlődés következtében
o sok esetben nem nemzeti alkotmányokban, hanem nemzetközi
egyezményekben és az államok törvényeiben kerül sor
o különböző csoportjogok (betegek, fogyatékosok, gyermekek jogai)
o példák: - [Előadás]
 Információs önrendelkezés
 személyes adatok védelméhez való jog
 közérdekű adatok megismerésének joga

GD 3
Alapjogok alanyi jogi jellege – Az állam intézményvédelmi kötelezettsége

AB négy csoportját határozza meg az alapjogoknak, érvényesíthetőségükre való tekintettel:

1. Klasszikus alapjogok:
o „elismeri”
o „védi”
o „mindenkinek joga van”
o AB alanyi alapjognak minősíti
2. Államcélokat, feladatokat:
o „védi”
o „elismeri”
o „támogatja”
o „tiszteletben tartja”
o ezeket mind anélkül, hogy alapjognak minősítené őket
o pl.: „védi a házasság és a család intézményét” stb..
3. Szociális jogok
o állami kötelességek és az alanyi jogok között szoros és kiterjedt kapcsolat van
o megfelelő intézmények létrehozásával, igénybevétellel kapcsolatos alanyi
jogok
4. Környezethez való jogok az AB nem sorolta be egyik kategóriába sem
o harmadik generációs alkotmányos alapjognak tekintette
o olyan sajátos alapjog, amelynek objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó
és meghatározó

GD 4
[Előadás táblázat]

Alanyi alapjogok Nem alanyi alapjogok

1. generációs jogok Államtól beavatkozást, szerepvállalást

3. generációs alapjogok : Inf. szab. várnak

államtól tartózkodást várnak el Gazdasági, szociális jogok, kulturális jogok

munkához való jog, => foglalkozás szabad

megválasztását jeleni
gyülekezési jog, egyesülési jog Foglalkoztatás elősegítése,
munkahelyteremtés => állam teherbíró
képességétől függ

érvényesülésük – alkotmányos korlátaikon

belül a gyakorlásuk csak az egyén gyakorlásuk az állam teherbíró
elhatározásán alapul, nem Függ az állam képességének függvénye
engedélyétől, jóváhagyásától stb.

kizárt az állami mérlegelés - teret enged az állam mérlegelésének

a jogok közvetlenül nem, legfeljebb az

jogi eszközökkel kikényszeríthetőek azokat realizáló törvényi jogosultságok
vihetők bíróság elé

GD 5
Objektív intézményvédelmi kötelezettség

AB az abortuszhatározatában, 64/1991. (XII. 17.), fogalmazta meg. Az államnak az alapjogok

tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy
tartózkodjék a jogok megsértésétől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondolkodnia kell az
érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.

Az államnak az egyes alanyi alapjogok biztosítása mellett az azokkal kapcsolatos értékeket és

élethelyzeteket önmagukban is, azaz nem csupán az egyedi igényekhez kapcsolódóan védenie
kell, mégpedig úgy, hogy a többi alapjoggal összefüggésben értékeli.

„(…) hasonló védelmet biztosíthat, mint amit az alapjog alanyi jogként nyújt…”

[Előadás táblázat]

Alanyi jogok szubjektív oldal intézményvédelmi objektív oldal

Az egyénnek jog arra, hogy élvezzék az

az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa,
alapjogok biztosította jogi pozíciót, és az
védje az alapjog által biztosított jogi státuszt
állam ezt tartsa tiszteletben

Alapjogok korlátozása

 Általános alapjog-korlátozási klauzula:

o alapjogok szabályozásának, így korlátozásának is egy szint van meghatározva.
Törvény szintű szabályozás-korlátozásának a követelménye
o Alapjogok lényeges tartalma sérthetetlenségének követelménye
 Korlátozhatatlan jog:
o AB az élethez és emberi méltósághoz való jogot abszolút érvényűnek tekinti
o „Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és
minden mást megelőző legnagyobb érték” –AB halálbüntetést eltörlő hat.
o többi alapjogot az AB korlátozhatónak tekinti

GD 6
[Előadás]

 mindent szabad, ami a másiknak nem árt = Szabadságom határa a másik ember
szabadsága
 Általános Alapjogi teszt:
o korlátozhatóak főszabály szerint: Szükségességi-arányossági teszttel
 I. lépcsője : Formai követelmény: TÖRVÉNY (ha rendeletben
korlátozzák a művi meddővé tételt akkor az alaptv.-ellenes)
 II. lépcső: Szükségesség kérdése: Van-e legitim célja a korlátozásnak?
– csak más alapvető jog vagy alkotmányos érték (nemzetbiztonság,
közérdekűségi klauzulák miatt)
 III. arányosság vizsgálata:
 Szükséges-e feltétlenül?
 Egyedi kívánt céllal arányos-e, fontossága, és a sérelem súlya
arányban áll-e
 IV. lépcső : Lényeges tartalom tiszteletben tartása
o Abszolút jogosultságok: nem korlátozhatóak
[Könyv]

Szükségességi – Arányossági teszt

 A korlátozhatóság határa az alapvető jog lényeges tartalma

 Lényeges tartalom nem korlátozható meg egyszer s mindenkorra, mindig az EGYES
KORLÁTOZÁSOK TEKINTETÉBEN, ESETRŐL ESETRE kell dönteni, hogy
érinti-e a lényeges tartalmat
 Lényeges tartalmát az a korlátozás sérti, amely nem állja ki a szükségességi-
arányossági teszt mércéjét
 AB : - állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető
jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték
védelme más módon nem érhető el
o Legitim célok:
 mások alapvető jogainak védelme
 állam intézményes (objektív) alapjog-biztosítási kötelezettsége
 alkotmányos közcélok érvényesítése
 Csak akkor korlátozható alapjog, ha a legitim célok védelme más eszközzel nem
biztosítható
 A szükségességi – arányossági teszt alkalmazása előtt az AB elvégzi az alapjog-
korlátozás formai szempontú vizsgálatát, azaz vizsgálja, hogy érvényesül-e a

GD 7
 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSI SZINT követelménye. Ha nem, akkor az alapjog
korlátozása e formai okok miatt alkotmányellenesnek minősül, ha viszont a
szabályozás eleget tesz ennek az előírásnak, akkor az AB tartalmi szempontú
vizsgálatot folytat le
o Tartalmi szempontú vizsgálat:
 van-e legitim cél?
 az említett cél elérésére alkalmas e?
 és Szükséges-e?
o Arányossági vizsgálat végül
 kívánt cél fontosságának + cél elérése érdekében okozott sérelemnek
arányban kell állnia

Speciális tesztek:

 Közérdekűségi teszt: => tulajdonhoz való jog korlátozásának megítélésére használt

 Ésszerűségi teszt: => nem alapjogokat érintő, diszkriminációs eseteknél alkalmazott
o I. lépés: csoportképzés => ki kell alakítani a jogalanyoknak az adott tényállás
releváns elemei szempontjából homogén csoportját. Megkülönböztetés akkor
történik, ha ugyanazon homogén csoporton belül személyeket eltérően, vagy
ha különböző homogén csoportba tartozókat azonosan kezelnek.
o II. lépés: indokolhatósági próba => Ha a megkülönböztetés „önkényes” azaz
„indokolatlan” vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka,
akkor sérti az emberi méltósághoz való jogot.

Alapjogok Alanyai – Jog- és Cselekvőképesség az alkotmányjogban

[Előadás]

 Alapjogi jogképesség:
o az ember
 jogképesség kezdete: élve születés, vége: halál
 Minden ember jogképes ’ A Magzat nem jogalany’
 A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg ( 64/1991.
(XII. 17.) AB hat)
o jogi személyek
 azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megillethetik
őket, de nincs „érinthetetlen lényegük”
o az állam – közhatalmi szervek, személyek

GD 8
  Közhatalom – gyakorlók alapjogi jogalanyisága
 Közhatalmi szervek: ’ 3307 / 2012. (XI. 12.) AB végzés

Polgárjogi vs. Alapjogi jogképesség

’ A feltételes jogképesség nem alkalmas az abortusz problémájának megoldására. A

magzat életéhez- gyakorlatilag a megszületéshez – való jogát nem lehet a megszületés
feltételétől függővé tenni.’ / 64/1991. AB határozat /

[Könyv]

Alapjogi jogképesség:

 Az alkotmányjog a jogképességet az emberi minőséghez kapcsolja

 Alkotmányjogi jogképesség ebben az értelemben általános és egyenlő
 A polgári jogok területén az állam nagyobb szabadságot élvez annak
meghatározásában, hogy a jogok egyes elemeit mindenkinek vagy csupán az állam
polgárainak biztosítja
 Egyes államok ezt a lehetőséget a politikai és szociális jogok területén alkalmazzák
 A jogalanyiság kezdetének kérdése a magzat emberi minősége elismerésének
kérdéséhez kötődik
 AB : - a jogalanyiságot az élve születéshez kötőd szabályozás és a fogantatástól
elismerő megoldás is jó

Alapjogi cselekvőképesség:

 emberi méltósághoz való jog széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és
felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát
(önrendelkezési jog)
 A személy döntésképességének tehát meghatározó jelentősége van
 Gyermekek: AB: => a gyermekeknek az a joga, hogy az állam részéről a megfelelő
testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemben és gondoskodásban
részesüljön, az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének

GD 9
 védelmére => ez a kötelesség alkotmányos alapot nyújt arra, hogy a törvényhozó,
vagy a bíróság a gyermek alapjog gyakorlását korlátozza

[Előadás]

Közhatalom – gyakorló személyek –e funkciójukban?

 AB és az EJEB burkoltan elismeri, de jelentős korlátozásokkal ( elvi tételek)

ELVI TÉTEL I.

 Az alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb => jobban ki kell,

hogy tegyék magukat a kritikának

ELVI TÉTEL II.

 a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga

elsőbbséget élvez az előbbiek személyes adatainak védelméhez képest – 60/1994 .
AB határozat

ELVI TÉTEL III.

 A közhatalmat gyakorló személyek esetében a személyiségvédelem korlátozottsága

mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül indokoltnak a szólás- és
sajtószabadság érdekében – 28 / 2014. AB határozat , 7/2014 AB határozat

Alapjogok bírói védelme – Előadás szept. 21.

Alanyi jogosultságok (leginkább I. generációs) => A jogosult által kikényszeríthetőek

Kikényszeríthetőség:

 állam kész arra, hogy az alanyi alapjogokban bekövetkezett esetleges sérelmeket

bíráskodás útján kiküszöbölje / orvosolja

GD 10
EJEE 6. cikk:

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan
bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot
polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellen felhozott bj-i vádak
megalapozottságán illetően.

Miért bíráskodás?

 függetlenség közjogi maximumát biztosító jogállás (ellentétben pl a hatsági típusú alapjogvédelemmel)

 Szigorú garanciákkal övezett eljárás ( tisztességes bírósági eljárás)
 Kötelező és végleges döntés ( pl ombudsmani és hatósági jogvédelem nem)
Bíráskodási funkció:

Alanyi alapjog => Sérelem => Alapjogi igény => alapjogi ítélkezés (= egy konkrét ügy
tárgyalással való eldöntése, bírói ítélkezés)

 Igazságszolgáltatási funkció része

 sajátos természetű jogvita – specifikum: a jogvita tárgya
 nem vívott ki önálló területet a bíráskodás rendszerében ( nincs alapjogi bíróság, ügyszak, kollégium,
eljárásrend stb.

Mely intézmények hivatottak MO-i alapjogi ítélkezésre?

 Rendes bíróság
centralizált alkotmánybíráskodási modell

Norma alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése : AB MONOPÓLIUM

rendes bíróságoknak nincs ún. ’félretételi joga’

Abtv: 25. § (1) bek.

Intézmény Rendes bíróságok AB

Szükségszerű: KONKRÉT NORMAKONTROLL

Kapcsolódási Pont

Esetleges: ALKOTMÁNYJOGI PANASZ

GD 11
Alkotmányjogi panasz alapján – ALAPJOGI SZEMPONTBÓL felülvizsgálja:

 Egyedi ügyben az alkalmazott jogszabályt felülvizsgálja ( egyedi ügy = bírósági ügy)

 Bírói döntést felülvizsgálja (valódi alkotmányjogi panasz)
ALKOTMÁNYJOGI PANASZOK TÍPUSA:

 Rendes bírósági eljárást követően:

o Kvázi panasz: a bíróság által alkalmazott jogszabályt támadó
o Valódi panasz: bírói jogértelmezést támadó
o Közvetlen Panasz: alapjogsértő jogszabályt közvetlenül támadó ( nem kell
hozzá egyedi eljárás, a normából közvetlenül fakad alapjogsérelem)
 Nem akárki fordulhat: csak a sérelmet szenvedett fél

OBJEKTÍV jogvédelmi szerep:

 az alkotmány kötelező erejének kikényszerítése

 alapjogi relevanciával bíró, fontos alkotmányértelmezési kérdések eldöntése

SZUBJEKTÍV jogvédelmi szerep:

 alanyi alapjogi igények kikényszerítésére irányuló jogvédelmi mechanizmus =>

jogorvoslati funkció
Feszültség: => nem akarnak szuperbíróság lenni. Nem 4. jogorvoslati lehetőség

AB: elvi jelentőségű ügyekkel akar foglalkozni

Alkotmányjogi panasz Szubszidiariátasa:

 Az alkotmányjogi panasz rendkívüli jellegét, kivételességét hangsúlyozó követelmény

Formális értelemben: = AB csak végső soron jöhet szóban. Első sorban rendes bíróság
Tartalmi értelemben: = csak az arra érdemesnek tartott ügyekben. Amelyek olyan kérdést
vetnek fel, hogy foglalkozni kell vele

BEFOGADÁSI SZŰRŐ:

 alaptörvényben biztosított jog sérelme (alapjogsérelem)

 kvalifikált érintettség:
o személyes
o közvetlen
o tényleges-aktuális
 jogorvoslatok kimerítése
 Panasz tárgya:

GD 12
 o bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség
o alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés
 Nem az: amellyek az AB már korábban foglalkozott
 határidők:
o 60 nap
o közvetlen panasznál: 180 napos objektív határidő: törvény
hatálybalépésétől

ELBÍRÁLÁS – JOGKÖVETKEZMÉNY

Nem foglalkoznak a panasszal =>visszautasítják

Érdemi vizsgálat után => elutasítják

 3 szakaszos:
o Főtitkári vizsgálat – egyesbírói eljárás- Befogadhatósági vizsgálat
o Befogadási eljárás – Befogadhatósági vizsgálat
o ÉRDEMI ELBÍRÁLÁS
 Ha a panasz megalapozott: Támadott jogi aktus megsemmisítése

Egyenlő Bánásmód követelménye

Nemzetközi dokumentumok és az államok belső jogszabályai nem csak kinyilvánítják az

egyenjogúság követelményét, hanem ennek biztosítékaként – gyakran büntető jellegű –
diszkrimináció hatalmat is felállítanak.

Egyenjogúság: - korszerű tartalom:

 bizonyos társadalmi csoportok előnyben részesítése
 hátrányos megkülönböztetés tilalma

Esélyegyenlőségi egyenjogúság:

 Kalanke ügy : => németországi belső szabályozás szerint – közig. posztokra, illetve a
magasabb beosztásra pályázók közül, a női pályázókat előnyben kell részesíteni
mindaddig, amíg az adott munkakörben, illetve fizetési fokozatban a nők aránya
alacsonyabb, mint a férfiaké, feltéve, hogy a női pályázó szakmai minősítése a férfi
jelentkezőével legalább azonos. => Bíróság ítélete: az említett szabály
többletkritériumot vezetett be, csak a nők tudnak ennek megfelelni. Másik oldalról:
említett szabály diszkriminációt tartalmaz a férfi jelöltekkel szemben

GD 13
  Marschall ügy: => Tényállása azonos az előzővel, azzal a különbséggel, hogy a
megtámadott szabály egy kiegészítést is tartalmazott. -||- + elem: „feltéve, hogy a férfi
oldalán nem állnak fenn olyan speciális körülmények, amelyek az egyensúlyt az ő
javára billentik. => Bíróság ítélete: ez nem haladja meg a nemek közötti
megkülönböztetés európai uniós értelmezési tilalmát. Azaz ez lehetséges.

Egyenlő bánásmódra kötelezettek:

 Közfeladatot ellátó szervek:

o magyar állam
o helyi önk. és ezek szervei
o hatósági jogkört gyakorló szerezetek
o közalapítványok
o köztestületek
o közszolgáltatást végző szervezetek
o köz- és felsőoktatási intézmények stb..
 Magánszféra egyes jogviszonyaira is kiterjed – tv. 5. §

[Az EBKM szabályaival részletesen nem írok, mivel a törvényből elég egyértelműen kiderül]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK

Az élethez és emberi méltósághoz való jog

 AB: => abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden mást alapjogot megelőző alapjog
 23/1990. (X. 31.) AB határozat – halálbüntetés alkotmányellenes
o mindenkinek veleszületett joga van az élethez
o AB úgy ítélte meg, hogy a kapcsolódó jogszabályoknak a halálbüntetésre
vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog
lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek
o emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot, minden
mást megelőző alapjog
 Alkotmányosnak találta: a rendőr kötelessége, hogy a belső rendet, ha kell élete
kockáztatásával is megvédje

GD 14
Magzati élet védelme

 az állam a terhesség megszakítás korlátozásával a magzat jogalanyiságáról dönt

 Magzati élet védelme  anya önrendelkezési joga ütközik
o pro life és pro choice felfogás
 Strasbourgi gyakorlat:
o óvakodott állást foglalni a témában a bíróság
o nem magzatvédő beállítottságú
 1992. évi LXXIX. törvény részletes eljárási rendet állapít meg

Emberi méltósághoz való jog

 Nemzetközi dokumentumok és alkotmányok az élethez és az emberi méltósághoz való

jogot általában együtt említik
 Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának,
önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél
fogva, az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá
Ez a felfogás különbözteti meg az embert a jogi személyektől
 azt biztosítja, hogy ne lehessen az emberi életek értéke között jogilag különbséget
tenni
 AB gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog általános személyiségvédelmi
funkcióval bír, az AB ezt a jogot, ún. „általános személyiségi jog” alkotmányi
megfogalmazásának tekinti
 ez az általános személyiségi jog különféleképpen szerepel az AB döntéseiben:
o személyiség szabad kibontakozásához
o önazonossághoz
o önrendelkezéshez való jog
o általános cselekvési szabadság
o magánszféra védelméhez való jogként
 Az általános személyiségi jogi jellegéből: „anyajog” mivoltából eredően az emberi
méltósághoz való jog olyan szubszidiárius alapjog, amelyre az AB, mind más
bíróságok minden esetben hivatkozhatnak az egyén autonómiájának védelmében, ha
az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható

GD 15
  Korlátozhatóságot tekintve az AB kiemelte, hogy csak az élethez való joggal
egységben korlátozhatatlan. Az anyagjogi mivoltából fakadó részjogosultságok a
szükségesség-arányossági teszt elvégzésével korlátozhatók

POLITIKAI JOGOK

[Könyv]

Véleménynyilvánítás szabadsága:

 A véleménynyilvánítás szabadságjoga többféle szabadságjog, az ún. kommunikációs

alapjogok Anyajoga
 A véleménynyilvánítás szabadságához tartozik többek közt: sajtó-, informáltsághoz
való jog, információk megszerzésének szabadsága. Ide tartozik szintén a lelkiismereti
és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog
o Tágabb értelemben:
 művészi
 irodalmi alkotások, azok terjesztésének joga
 tudományos alkotás szabadsága
 Véleményszabadság határai:
o Nem korlátozhatatlan
 mások jogainak, vagy jó hírnevének tiszteletben tartása
 állambiztonság, közrend, közegészségügy, közerkölcs védelme
érdekében
o EJEB állásfoglalása: a fajgyűlölő közlések megtiltása a szabad
véleménynyilvánítás érvényes korlátozásának számít
o A véleménynyilvánítás szabadsága a külföldi szabályozás és gyakorlat szerint
4 védendő érdek köré csoportosíthatóak:
 állam érdekei (külső- belső biztonság, igazságszolgáltatás zavartalan
működése, állami szimbólumok és esetleg a közjogi méltóságok védelme)
 társadalom egészének érdekei (közerkölcs, közrend)
 egyes társadalmi csoportok érdekeinek védelme (faji-, etnikai, vallási,
nemi stb. diszkriminációt jelentő megnyilvánulásokkal szemben)
 magánszféra védelme (amelybe az egyén személyiségi jogai, becsülete,
magántitkai, vállalkozói jóhírneve, üzleti titkai tartoznak)

GD 16
 igen kevés joggal szemben kell engednie, a véleményszabadságot korlátozó
törvényeket megszorítóan kell értelmezni
 AB általános felfogása szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt
annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi- ideológiai semlegesség
 véleménynyilvánítás szabadságának csak külső korlátai vannak
 az AB a véleménynyilvánítás szabadság megfogalmazásánál nem tesz különbséget
tényközlés és értékítélet között, azonban a határok meghúzásánál e különbség indokolt
o Értékítéletre az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási
szabadság MINDEN esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy
értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul
Az olyan értékítéletek amelyek közügyekre vonatkozó vélemények
ütközésében kapnak hangot, még akkor is ha azok esetleg túlzóak =>Fokozott
védelemben részesülnek
o Tényállítások tekintetében az AB álláspontja:
 véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre
alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha az a nyilatkozó személy
kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis
közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint
elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de
gondatlan volt
 Gyalázkodás: nem volt tényállási elem a sértő kifejezéseknek vagy azzal egyenértékű
cselekmények a köznyugalomra megzavarására alkalmas volta
 Gyűlöletbeszéd: korlát, magyar nemzet, nemzetiség, nép, felekezet, faj stb. elleni
gyűlöletre uszítás
 Közszereplő bírálhatósága:
o a véleménynyilvánítás határát, korlátját jelenti, a magánszféra, a mások
személyéhez fűződő jogainak, becsületének stb. védelme
o Általánostól eltérő szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha állami
tisztséget betöltő vagy közéleti szereplőről van szó
o Strasbourgi gyakorlat szerint a kritikai megengedhetőség határai tágabbak a
kormányzat, közhivatalnokok, politikusok, közszereplők esetében

GD 17
[Előadás]

 Első generációs alapjog. –politikai szabadságjog (ezek teszik lehetővé az egyén

számára, hogy ne csak egy legyen a társadalomból, hanem polgár legyen, részt
vehessen a közügyekben stb.)
 instrumentális igazolás
o véleménynyilvánítás szabadsága egy instrumentum egy eszköz valaminek az
eléréséhez
o amit el tudunk érni az a lehető legjobb állam
 Konstitutív igazolás:
o polgárok egyenlő méltóságú tagjai vagyunk a társadalomnak

Gyűlöletbeszéd:

 sértő / gyűlöletkeltő beszéd –sértő amely egyes tulajdonságok alapján személyek

csoportjáról valamely negatív állítást tesz. Gyűlöletkeltő beszéd: - olyan
kommunikáció, amely alkalmas arra, hogy másokban is gyűlöletet ébresszen
 30/1992. (V.26.) AB határozat
 tartalom semleges védelem – tartalomtól függetlenül minden beszédet megillet. Nem
jogosult az állam az alapján tiltani egy véleményt, hogy milyen.
Mi alapján lehet korlátozni a beszédet?

 csak a hatása alapján lehet korlátozni a szólást. AB úgy írja: Szólásnak csak külső
korlátai lehetnek.

AB :

 Gyűlöletre uszítás – Gyűlölet keltő beszéd kategória- olyan kommunikáció, amely

másokban gyűlöletet igyekszik kelteni – Külső, hatásbeli korlát
 Gyalázkodás – Gyűlölködő beszéd – Annak a tiltása alkotmányellenes. Amikor nem
mások irányába, nem másokat buzdít, hanem saját gondolatait fejezi ki.
 NYILVÁNVALÓ ÉS KÖZVETLEN VESZÉLY TESZT
o Megállapítsuk, hogy hatásalapú-e a korlátozás, van-e olyan hatása egy
beszédnek, ami igazolja, hogy az a beszéd korlátozható legyen
o csak akkor korlátozható egy szólás, ha nyilvánvaló és közvetlen annak a
veszélye, hogy a szólás eredményeként egyéni alapjogok sérülnek
o egyéni alapjogok sérelme nem szükségszerű elem. – bíztatás, fenyegetettség is
elég lehet
 Önkényuralmi jelképek használata tilos

GD 18
Becsületsértő beszéd / közszereplők bírálhatósága

 Media feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a hatalmat

 New York Times szabály: csak akkor, ha közhatalom gyakorlásáról van szó, akinek a
bírálata a sajtó egyik elsődleges feladata, magába foglalja a tévedés lehetőségét.
Tényállítás esetén csak akkor vonható felelősségre, ha tudatos vagy súlyosan
gondatlan volt a sajtó.
 36/1994. (VI. 24.) AB határozat
 13/2014 AB határozat

[Könyv]

Gyülekezési jog

 kommunikációs jogcsoport része

 Nem korlátozhatatlan
 A gyülekezési jogra mint véleményszabadság kollektív megnyilvánulására átsugárzik
a kiemelt védelem
 közterületen tartandó rendezvény szervezésének feltétele annak előzetes bejelentése
=> NEM ENGEDÉLYEZÉS (!!!)<=
 Nem terjed ki:
o választási elj. szóló tv. hatálya alá tartozó gyűlésekre
o vallási szertartások, rendezvények, körmenetek
o családi események
 Ha a rendezvény nem politikai jellegű, nem a véleménynyilvánítási jog
megvalósulásának formáit valósítja meg => a közterület használatához az érintett
közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges
 AB határozatokban foglalt elvi tételek
 Gyülekezési jog  mozgásszabadság
o foglyul ejtett közönség: a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt más
magánszemélyekkel szemben, hogy azok nem tudják elkerülni a rendezvényen
elhangzó, őket sértő kijelentéseket
o Az embereknek alapvető joguk, hogy szabadon mozogjanak az ország
területén, de azt nem biztosítja az alkotmány, hogy egy nyilvános rendezvény
résztvevői által éppen használt útszakaszon és ne egy másikon közlekedjenek

GD 19
 o Strasbourgi gyakorlat:
 a gyülekezés nem csak mozgás nélküli összejövetelt, hanem felöleli a
menetelést és nyilvános felvonulást is
 az erőszakos ellentüntetések lehetősége, vagy erőszakos szándékú
szélsőségesek megjelenésének lehetősége, akik a tüntetések
szervezésében részt vevő szervezeteknek nem tagjai, nem vehetik el a
békés célú gyülekezéshez való jogot

[Előadás]

 demokratikus társadalom előfeltétele, a bírálat joga

 szükségesség-arányosság teszt
 alanyi jogi jellegű alapjog, kikényszeríthetőség
 állami alapjogvédelmi kötelezettség
békés jelleg megkövetelése a gyakorlása során

Gyülekezési jog forrásai:

 Alaptörvény VIII. cikk

 1989. évi III. törvény
 AB határozatok
o 55/2001. (XI. 29.)
o 4/2007 (II. 13.)
o 75/2008. (V. 29.)
o 3/2013. (II. 14.)
o 24 / 2015. (VII. 7.) ÉS 30 / 2015. (X.15.)
 Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga
 Bírósági és ombudsmani gyakorlat
Magyar ügyek az EJEB előtt:

 Bukta és társai kontra MO.

 Patyi kontra MO
 Szerdahelyi kontra MO
 Sáska kontra MO
Három elvi definíciós pillér a rendezvényfogalomhoz:

1. Kommunikációs jogi jelleg

2. a résztvevők létszáma
3. közterület, mint a rendezvény helyszíne

GD 20
Állami ünnepség? – tv hatálya alá tartoznak-e?

 Nem tartozik. Hiába látszólag stimmel a fogalmi elemekkel, de állam-állammal

szemben nem, hanem egyén az állammal szemben működik
Egyszemélyes demonstráció:

 Véleménynyilvánítás, nem tüntetés, mert egyedül volt.

Gyülekezés-e a flashmob? – villámcsődület

 attól függ nyilvánítanak-e véleményt politikailag.

 angolszász modellben létezik a smartmob, újabb verziója a flashmobnak.

Egyesülési jog

[Előadás]

Egyesülési jog alapján az egyéneknek joguk van önkéntesen, törekvéseik érdekeik

kinyilvánítása és védelme céljából különféle nonprofit egyesülési formákat, alakzatokat
létrehozni, ahhoz csatlakozni, tevékenységében részt venni.

 Önkéntesség  köztestület (kényszertársaság)

 Közös cél
 Nonprofit jelleg  nyereségorientált formációk.
o Nem gazdasági tevékenység végzésére áll össze elsődlegesen. cél nem a
haszonszerzés
 autonómia  köztestület (semlegesség, pluralizmus)
o civilszférában tevékenykednek
o államtól, közhatalomtól elhatárolódnak
o szervezet kialakításában, belső szabályzatban, meghatározhatja az egyesület,
hogy kiket vesz fel tagjai közé
o pénzügyi autonómia is szükséges az egyesületek hatékony működéséhez- ez a
köztestületektől határolja el.
Egyesülési jog lehetővé teszi a társadalomban a különböző érdekek, értékek alapján való
önszerveződést.

Önszerveződés: „szervezeti erő’ + másokkal együtt történő célelérés => társadalmi-politikai

akaratképzés

GD 21
Funkcionalitás:

 Politikai jelleg (pártok – politikai akaratképzés)

 érdekképviseleti (érdekvédelem, nyomásgyakorlás)
 alapjogok gyakorlását biztosító (civil szervezetek – szabadidő, sport kultúra stb. :
lényege => MAGÁNJELLEGŰ)
Az egyesülési szabadság funkcionális éremben garantálja a méltóság, a meggyőződés, a
szólás, a lelkiismereti és a véleménynyilvánítási szabadságot is

Egyesülési jog jellege:

 Mindenkit megillető, korlátozható emberi jog

 Első generációs alapjog
 Klasszikus polgári és politikai szabadságjog ( csak egy részét lehet politikai
alapjognak tekinteni, mivel nem csak politikai irányultságú egyesülési formák
hozhatók létre – bizonyos tekintetben és mértékben kommunikációs jogként is
felfogható
 sajátos, kettős jellegű alapvető jog
o Egyesülési forma megválasztásának szabadsága
o Egyesülési folyamatban való részvétel szabadsága
Kettős jellegéből fakadóan az egyesülési jog egyénileg és csoportosan is gyakorolható.
Szerves része az egyesülési alakzat vagy forma működésének szabadsága is

Bizonyos részjogosítványait egyedül is gyakorolhatom: Pl. Részt veszek-e egy

egyesületben vagy nem, gyakorlom-e másokkal együtt a jogokat vagy nem

Egyesüléshez való jog összefügg:

 Emberi méltósághoz való joggal (személyiség szabad kibontakoztatásához való joggal,

magánszféra tiszteletben tartásához való joggal)
 Véleménynyilvánítás szabadságával ( véleményszabadság eszköze)
 lelkiismereti- és vallásszabadsággal (speciális kapcsolat- vallási egyesülési jog, vallási
tevékenységet végző szervezet)
 gyermeki jogokkal (alanyi kör) – őket is megilleti az egyesülési jog, az adott egyesülés
célja és az erkölcsi értelmi fejlődése kontextusában, nem teljes ez a jog
 gyülekezési szabadással összefügg: - a gyülekezés szabadsága nélkül az egyesüléshez
való jog sem gyakorolható, ennek előfeltétele: gyülekezés – bizonyos rendszeresség –
szerveződés – mozgalom – szervezet
Védett magatartás: - az elhatározott közös cél valamilyen egyesülési alakzatban történő
elérése

GD 22
Az egyesülési jog tárgyát : - általános értelemben – olyan magatartások képezik, amelyek
adott cél elérésére rendelt egyesülési alakzat létrehozására, azaz alapítására, az abban való
részvételre, a formációhoz való csatlakozásra, ill az alakzat célorientált működésére
irányulnak.

Egyesületalapítási rendszerek: [V.B. – ZH-n kérdés volt]

 Szabad alapítás rendszere:

o a bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel nem előfeltétele a magánjogi
jogalanyiság megszerzésének (veszély: aránytalan utólagos közjogi korlátok)
o alapítás pillanatától válik jogalannyá

 Normatív feltételek rendszere:

o ha a megalakulásra vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesíti, akkor az erre
jogosult állami szerv nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg- ezzel nyeri el
a jogalanyiságát
o Nem tagadható meg a nyilvántartásba vétel, ha a szervezet teljesíti a
jogszabályi feltételeket
o Jogalannyá a szervezet a nyilvántartásba vétellel válik

 Engedélyezési (koncessziós) rendszer:

o Az állami diszkréciótól függ az alapítás, célok támogatása – az egyesülési
szabadsággal ellentétes
o Egyesület elismerése az állami diszkréció nem fér össze a demokratikus
pluralizmussal

Egyesülési jog tartalma:

 egyesülési jog gyakorlása keretében mindenkinek joga van arra, hogy másokkal
szervezeteket, közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen.
 Szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban
áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt
 Olyan egyesületi formák létrehozására irányuló szabadság, amelynek legfőbb
jellemzői:
o cél megválasztásának szabadsága
o célra rendelt közösség vagy szervzet alapításának szabadsága
o csatlakozás önkéntessége
o önkéntes kilépés
o negatív egyesülési szabadság

GD 23
Egyesülési jog gyakorlásának formái:

 Egyesület- sajátos alakzatai: szövetség (jogi személyek a tagjai nem természetes

személyek), pártok, szakszervezetek, külön tv hatálya alá tartozó egyesületek (vallási)
 Közösség: - egyesülési jog alapján jön létre, nem jogi személy, működése nem
rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága, vagy az egyesületre vonatkozó
rendelkezésekben meghatározott szervezete
o Sajátosság: vagy vmely más szervezethez kapcsolódva, ill. annak keretében
fejtik ki tevékenységüket, vagy önállóan ugyan, de alkalmi jelleggel, ügyintéző
és képviseleti szervek működése nélkül, alapszabály és nyilvántartott tagság
nélkül, és működésük célja alkalmanként változó, eshetőleges

NEM AZ EGYESÜLÉSI JOG ALAPJÁN JÖN LÉTRE: [V.B. – ZH kérdés]

 Alapítvány
 Civil társaság
 köztestület
Állam intézményvédelmi kötelezettsége:

 Elismert és biztosított, nem pedig adományozott alapvető jog: Az állam kötelessége a

túlzott beavatkozástól tartózkodni. Túlzott beavatkozásnak minősülne az
alkotmányosan elfogadott és szükséges korlátozások átlépése
 Állam elsődleges feladata olyan jogi szabályozás megalkozása, ami a legjobban
biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési alakzatok alakulását
Általános korlát:

 gyakorlása nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, ill.

kizárólagos birtoklására
 nem valósíthat meg bcs-t és annak elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat
mások jogainak és szabadságának sérelmével
 fegyveres szervezet nem hozható létre állami szerv át nem ruházható feladata nem
látható el
Speciális korlátozás:

 Különleges jogrend idején felfüggeszthető vagy korlátozható

 Magyar Honvédég és a rendvédelmi szervek tagjaira az egyesülési jog gyakorlásának
feltételeit és módját külön törvény határozza meg
 A jogalkotó vagy a bíróság ennek az alapjognak a gyakorlását a gyermekek
tekintetében korlátozhatja – 21/1996. (V. 17.) AB hat.

GD 24
 Egyesület alapítása:

 Legalább 10 alapító tag

 természetes személy, (de a gyermekek részvételét, a jogalkotó v a
bíróság korlátozhatja) jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkezős szervezet
 Egyesület alapszabályát elfogadja
 ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja
 mo-i székhelyet biztosít
Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem
tagadható meg, ha az egyesület

a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentételes az Alaptv- nyel

b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek

Működés, tagok jogai és kötelezettségei:

 Legfőbb szerv
o tagok összessége / választott testület
o Legalább évente ülésezik
o Többségi döntések
o Alapszabály, költségvetés
o Ügyintéző / képviseleti szervek megválasztása, éves beszámolójának
elfogadása
o Megszűnés, összeolvadás
o Demokratikusnak kell-e lennie?
 Tagok
o részvétel
o választhat és választható az egyesület szerveibe
o Alapszabályi kötelezettségek
o fellépési jog az alapszabályt sértő határozat ellen
o Tagfelvétel és tagkizárás szabadsága
Civil szervezet gazdálkodása:

 Létesített okiratban meghatározott cél elérése érdekében vagyonával önállóan

gazdálkodik, de elsődlegesen gazdasági célból nem alapítható
 Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból hozzájárulásaiból képződik
 Emellett bevétel származhat költségvetési támogatásból pályázatból, EU-tól, más
államtól, NK szervezettől, SZJA meghatározott részéből, közszolgálati szerződés
ellenértékeként befektetésből ill. GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI
TEVÉKENYSÉGBŐL

GD 25
Tartozásaiért csak a saját vagyonával felel – a tagok a szervezet tartozásaiért saját
vagyonukkal nem felelnek, a tagdíjat kötelesek fizetni.

Ha gazdasági tevékenység több mint 60% ban valósul meg, akkor az nem jó. Elsődlegesen
nem gazdasági tevékenységre hivatott

Külön- szigorúbb – szabályok a közhasznú civil szervezetekre.

Civil szervezetek ellenőrzése, állami beavatkozás – Törvényben részletezve

Pártok

 Alaptv. szerinti funkció – közreműködnek a nép akaratának kialakításában és

kinyilvánításában
 Pártalapítás és párttevékenység szabad
 Korlátok:
o Nem törekedhetnek a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására,
kizárólagos birtoklására
o közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak
o Egyesülési jog korlátai
o Fegyveres testületek, rendvédelmi szervek hivatalos állományú tagjai nem
lehetnek párt tagjai. => REKVÉNYI kontra MAGYARORSZÁG ügy

Pártok alapítása, működése, megszűnése

 Formális pártdefiníció
 Alapítás (tagok csak természetes személyek, alapító és tisztségviselő OGY-i vagy
helyi választójog)
 Korlát: nem tevékenykedhetnek munkahelyen, tanintézetben
 szervezet: keretjellegű szabályok, szabadon kialakíthatók
 Párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítvány
 Működés kontrollja, ügyészség –csak a Ptv. szerint, bíróság
 Megszűnés:
o összeolvadás
o bíróság feloszlatja

GD 26
Pártok vagyona:

 Vagyon – tagdíj, költségvetési támogatás, ingatlan, adomány, hagyaték, gazdálkodó

tevékenység, vállalkozás
 Tiltott adomány – névtelen, más államtól származó, külföldről származó adomány
 Költségvetési támogatás – 25% - 75% - 1%
o Pártalapítványok támogatása
 Gazdálkodó tevékenység – társasági adómentes
 Befektetés – értékpapír – kivéve részvény
 Éves gazdasági beszámoló
 Ellenőrzés : ÁSZ – csak törvényességi szempontból

Információs önrendelkezés

[Könyv]

 a két információs szabadságjogot, az információs önrendelkezési jogot és az

információszabadságot összeköti közös filozófiájuk, azaz, hogy a polgár maradjon
átláthatatlan az állam, a közhatalom viszont váljék átláthatóvá a polgárai előtt
 Közös továbbá a két jog érvényesülését ellenőrző intézmény: NAIH
 Véleményszabadságból, mint anyajogból eredeztetett kommunikációs jogok
jogegyüttese teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai
folyamatokban
 a közérdekű információhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott
népképviseleti szerv, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és
hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését
 nem korlátozhatatlan jog

Közérdekű adatok:

 az állami vagy helyi önk.-i feladatot valamint jogszabályban meghatározott egyéb

közfeladatot ellátó szerv vagy személy
 kezelésében lévő, valamint tevékenységére vonatkozó
 személyes adat fogalma alá nem eső
 bármilyen módon rögzített információ vagy ismeret

GD 27
Személyes adat:

 bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból

levonható, az érintettre vonatkozó következtetés
 személyes adat nem minősülhet egyúttal közérdekű adatnak is, de ez nem azt jelenti,
hogy egy személyes adat ne oszthatná a közérdekű adatok sorság

Közérdekből nyilvános adat:

 közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat ( így pl.: személyes adat
is)
 amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből
elrendeli

[Előadás]

Instrumentális igazolás:

 véleménynyilvánítás szabadsága, kommunikációs jogok egy eszköz arra, hogy a

demokratikus államot fenntartsuk
 A hatalom ellenőrzésének előfeltétele – információs hatalom gyakorlásáról
 Információs jog a véleménynyilvánítás, szólásszabadság – segédje, ezen infók
birtokában tudja kritizálni az államot
 Publich Watchdog

Átlátható polgár – átláthatatlan állam:

 Nem demokratikus rendszerek

Átlátható állam – átláthatatlan polgár:

 Demokratikus rendszerekben elfogadott

Alapjogaink azért vannak, hogy korlátai legyenek az állammal szemben. Az átláthatatlan
polgár meg tudja védeni a magánszféráját. Az államnak azonban átlátható módon kell
működnie.

GD 28
Alapfogalmak:

 Személyes adat: - Bizalmasság. Olyan adatok, amelyek egyénekhez kapcsolódhatnak,

az egyének beazonosíthatóak ezen adatok alapján. Az átláthatatlan polgár és az info.
önrendelkezés folytán ezeket bizalmasan kell kezelni. Csak az érintett személy
hozzájárulásával kezelhetőek. Bizalmas személyi adatra pl.: Családi nyaraláson
készült fénykép. Ez nem hozható nyilvánosságra a képen szereplők engedélye nélkül.

 Közérdekű adat: - Nyilvánosság. Szabadon, az állam hozzájárulása nélkül

kezelhetőek. Jogszabályi alapot az info. tv. 3. § (5) bek.. A nyilvánosság főszabálya
érvényesül közérdekű adatok esetében. A költségvetés számai pl.
o tv.-i def. : !!!!!!!!
o példák:
 Belügyminisztérium (szerv, vagy személy), mennyi a rendőr fizetése
(kezelésében lévő adat), BM 2015-ben hány darab tréninget tartottak
rendőröknek MO-n (tevékenységére vonatkozik), hány rendelet
született a BM-ben (közfeladatának ellátásával kapcsolatban
keletkezett)
Másik elkülönítés:

 Közérdekből nyilvános adat: - főszabály szerint egy személyes adat. Valamilyen

közérdek elérése miatt nyilvánosan kezelendő. A közfeladatot ellátó személy, a
közfeladat ellátásával összefüggő személyes adat.
o Személyes adat:
 Vagyonnyilatkozat, vagyoni helyzet, név, beosztás
o Nyilvános adat

Közérdekű adatok megismerése:

 Polgár joga (megismerés)

 Állam kötelezettsége (Tájékoztatás)- kérés nélkül
Közzététel:

 törvényi kötelezettség a közzététel, legtöbbször a honlapon, de hirdetmény is lehet. Ha

nem találjuk meg a weboldalon, akkor sem perelhetünk, mert ugyan tv-i kötelezettség,
de nem alanyi jogként jelenik meg a polgár oldalán.

Közérdekű adatigénylés:
 Kérésre történik, a polgár kéri
 alanyi jog

GD 29
Adatigénylés:

 Ki és milyen formában / módon élhet vele?

o Bárki élhet a törvény alapján, nincs szükség érintettségre
o Bárhogyan lehet igényelni: Szóban, írásban, elektronikus úton is
o Ugyanaz a személy 1 éven belül többször is nem igényelheti ugyanazt az
adatot

 Mit kell tennie ez alapján az adatkezelőnek?

o Eleget kell tennie neki
o Mennyi időn belül? – Ha tetemes mennyiségű az adat, akkor egyszer 15 nappal
meghosszabbítható. 15 nap tv. szerint

 Mikor tagadható meg?

o Megismerés alanyi jog, csak a jogalanyon múlik a gyakorlása, nem tagadható
meg mérlegelési jogkörben.
o Csak normatív esetek fennállása esetén, tv-i indokok alapján tagadhatja meg
o Megtagadás határideje: 8 nap + írásban tájékoztatni az adatigénylőt

 Milyen garanciák biztosítják a joggyakorlást?

o Költségmentesség megszűnt – 3 dologért kérhet az adatkezelő költséget
 adathordozó költsége
 Kézbesítés költsége
 Munkaerő ráfordítás – ha olyan munkaerőt igényel, amely aránytalan
mértékű az alaptevékenység ellátásán túl, akkor kérhető ktsg térítés
o kivonatolási kötelezettség-, ha meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, akkor
azt felismerhetetlenné kell tenni

Információs szabadság korlátai:

 Állam titkai- titkosításnak kell lennie egy dátumnak

o minősített adatok- modern elnevezése az államtitoknak
o döntés-előkészítő adatok
o Korlátozott nyilvánosságú adatfajták
Üzleti Titok – közpénzköltés felülírja a 27. § (3) bek. –t

Jogérvényesítés:
 Bíróság
o Közérdekű adat megismerésére irányuló per – jogalap: infotv 31. §
 NAIH
o Bejelentés Jogalap: infotv. 52. §
o NAIH is indíthat pert a 64. § alapján
Párhuzamosan nincs eljárás.

GD 30
 AB HATÁROZATOK

Top 10

21/1996. (V. 17.) AB határozat: - gyermek tagsága homoszexualitással kapcsolatos

egyesületben

 gyermek tagságát => törvény vagy bírósági határozat kizárhatja / korlátozhatja

 Egyesülési jog gyakorlása tényleges korlátozásának azonban a gyermek fejlődését
fenyegető konkrét kockázathoz kell igazodnia
 AB állandó gyakorlata: „ kommunikációs alapjogokat” a többi jog fölé helyezi
annyiban, hogy „a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell
értelmezni”
 Véleménynyilvánítás szabadsága anyajoga a kommunikációs alapjognak, azonban a
véleménynyilvánítás elsőbbsége más jogokkal szemben nem terjed ki automatikusan
az összes kommunikációs alapjogra => az egyesülési jog nem osztozik a
véleményszabadság elsőbbségében más alkotmányos jogokkal
 A klasszikus szabadságjogok nem élveznek eleve elsőbbséget a szociális jogokkal
vagy az államnak más, nem klasszikus jogokból folyó kötelezettségeivel szemben
 állam kötelessége: a gyermek személyiségfejlődése intézményes védelme. Ez a
védelem alapjog-korlátozáshoz is vezethet
 Önmagának mindenki árthat, s vállalhat kockázatot, ha képes a szabad, tájékozott és
felelős döntésre
 Állam köteles arra is, hogy legalább a nyilvánosság szférájában ne engedje meg, hogy
a gyermek olyan tevékenységet folytasson, vagy olyan ügyekben állást foglaljon,
amelyekben a felelős álláspont kialakítására a gyermek nem érett

64/1991. (XII. 17.) AB határozat – a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok

rendeletben való meghatározásáról

 terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása

alkotmányellenes
 az anya önrendelkezési joga az abortusz melletti legerősebb érv, ez áll szemben a
magzat élethez való jogából származó állami védelmi kötelezettség
 az emberi élet, mint érték a védelem tárgya

GD 31
  A művi terhesség-megszakításról azért kell mindig törvényben rendelkezni, mert
bármely szabályozása magában foglalja a magzat jogalanyiságról, és ebből folyóan a
magzat élethez való alanyi jogáról való döntést
 a magzat jogalanyiságának kérdése a hatályos Alkotmány értelmezésével nem
dönthető el
 Abortuszt ellenző orvosokkal kapcsolatban az állam eleget tesz a lelkiismereti
szabadság jogából folyó kötelezettségnek, ha a munkajogi kötelesség alól lehetővé
teszi a mentesülést, vagy ha lehetővé teszi olyan munkahelyek létesítését, ahol a
nőgyógyász nem kénytelen meggyőződése ellenére abortuszt végezni
 a nő magánszférájához és a méltósághoz való jogának nem aránytalan korlátozása, ha
a törvény a súlyos válsághelyzet mibenlétének feltárására kötelezi

22/2003. (IV. 28.) AB határozat –önrendelkezési jogról

 beteg önrendelkezési jogából adódóan jogosult dönteni, hogy kíván-e egészségügyi

ellátást igénybe venni, és az ellátás során mely beavatkozások elvégzéséhez járul
hozzá, illetőleg melyeket utasít vissza
 AB álláspont: az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státusz
meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és
korlátozhatatlan

3/2013. (II. 14.) AB határozat – gyülekezési jog, hatáskör hiánya

 bírói felülvizsgálatnak van helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott,

hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben. Megalapozottságát és
jogszerűségét érdemben vizsgálja a bíróság
 Ez a végzés az ügy érdemében hozott olyan döntésnek minősül, amely a rendezvény
megtiltásával azonos hatályú, s a végzés alaptörvény-ellenes módon korlátozza a
békés gyülekezéshez való jogot
 a közterületen és a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető, magántulajdonban
lévő területen tartott rendezvény a gyülekezési jog körébe tartozik, de a Gytv. 6. §-a
alapján kizárólag a közterületen tartandó rendezvény szervezetését kell bejelenteni a
rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak

GD 32
  ha tehát békés összejövetelt nem közterületen tartják, a törvény nem ad a hatóságnak
lehetőséget semmiféle intézkedésre, ideértve a gyülekezési jog bármilyen
akadályozását is
 Gyülekezési jog nem korlátozhatatlan jog

6/2001. (III. 14.) AB határozat – az egyesülési jogról és az egyesülés szab. érvényesüléséről

 AB gyakorlata: egyesülési szabadság lényeges kapcsolatban áll a véleménynyilvánítás

szabadságával
 Egyesülési szabadság nem gyakorolható korlátlanul. jogkorlátozás szempontjából
Alapvető fontosságú, hogy az egyesülési jog alapján létrejövő szerezet célja és a
létrejött szervezet tevékenysége. Korlátozásra kerülhet sor más alapvető jog vagy érték
védelme szükségesség teszi és a korlátozás mértéke arányban áll az elérni kívánt céllal
 Bírósági bejegyzés célja: az alaptörvény-ellenes tevékenység folytatására alapított
társadalmi szervezetek létrejöttének megakadályozása. Nyilvántartásba vétel nem
tartalmi korlát, a bíróság csak törvényességet vizsgál, nem kontradiktórius, nem
jogvita dől el

64/1993. (XII. 22.) AB határozat – Tulajdonhoz való jog

 Alaptörvény a tulajdonhoz való jogot, mint az egyéni cselekvési autonómia

hagyományos anyagi alapját részesíti alapjogvédelemben
 A tulajdonvédelem jogköre nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon
védelmével, annak tárgya szélesebb a polgári jogi tulajdon körénél, továbbá a
részleges vagy teljes állagelvonással szemben az alkotmány nem ad feltétlen védelmet
 A védelem elsődleges tárgya a tulajdon állaga, azonban a tulajdon általános
helyettesíthetőségéből következően a lehetséges terheket figyelembe véve az
alkotmányos garancia határa az értékének biztosítása

75/2008. (V. 29.) AB határozat – Gyülekezési jog, spontán

 gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan

békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt
csak rövid időn belül kerülhet sor
 a gyülekezési jog kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre

GD 33
  az önmagában késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés
rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem
jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt
 az előzetes bejelentés arra szolgál, hogy a hatóság fel tudjon készülni és egyik
alapjognak se kelljen lényegesen háttérbe szorulnia

165/2011. (XII. 20.) AB határozat – Sajtószabadság

 a médiatartalom-szolgáltatónak tiszteletben kel tartania az emberi méltóságot

 médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai,
nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási
csoport elleni gyűlölet keltésére
 Nem lehet alkalmas kirekesztésre
 Nem lehet alkalmas magánélet megsértésére
 A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos
alapjogok között, azoknak a kommunikációs alapjogoknak az „anyajoga”
 Fontos és állami kötelezettség biztosítani: a demokratikus közvélemény kialakulását és
feltételeinek működését, fenntartásának biztosítását
 A véleményszabadság egyszerre szolgálja az egyéni autonómia kiteljesedését és a
közösség oldaláról a demokratikus közvélemény megteremtésének, fenntartásának
lehetőségét
 az egyes alapjogokhoz tartozó értékeket a többi alapjoggal összefüggésben kell
kezelni, és az alapjogok védelmét az egész alkotmányos rend védelmének
fenntartásába kell ágyazni => a véleményszabadság ezért determinálja az összes többi
kommunikációs alapjog tartalmát
 sajtószabadság kiterjed az internetes sajtó tevékenységre is

36/1994. (VI. 24.) AB határozat – Közszereplés, Véleménynyilvánítás

 hatóság, hivatalos személy, valamint közszereplő politikus becsületének csorbítására

alkalmas – e minőségére tekintettel- értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás
alkotmányosan nem büntethető, csak akkor, ha a híresztelő tudta, hogy az az állítás
valótlan, vagy mert a hivatásához kapcsolódóan a megfelelő körültekintést
elmulasztotta

GD 34
  a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a véleményt annak érték és
igazságtartamára tekintet nélkül védi
 Véleménynyilvánítás szabadságának csak külső korlátai vannak
 A véleménynyilvánítás szabadságának joga az egyéni magatartást és a társadalmi
folyamatot biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik

30/1992. (V. 26.) AB határozat – Szólásszabadság

 határ: ahol a véleménynyilvánítás és ezen belül a szólás szabadsága véget ér, és ahol a
büntetőjogilag tilalmazott magatartások kezdődnek
 puszta gondolat nem lehet büntetőjogi felelősségre vonás alapja
 Gyűlöletkeltés nem szabad, gyalázkodás szabad

GD 35