Állampolgári, munkavállalói ismeretek

LUKÁCSNÉ PÓSÁN ANNA

 Félév teljesítési feltételek

Órai munkára kapott jegyek – minimum 6 alkalommal

Egyéni/otthoni munkára kapott érdemjegyek – min.5
Csoportos munkára kapott érdemjegy – min 2
Önálló egyéni, vagy páros megatéma feldolgozása - prezentáció min 2
Zh 2 alkalom
 Számonkérés, követelmények

1. Részvétel az előadásokon (80 százalékos jelenlét)

2. A leadott órai tananyag tartalmának ismerete
3. A szorgalmi időszakban min. 2 zh megírása kötelező.
4. A félév során adott csoportfeladatok jó, vagy jeles érdemjegyei alapján
megajánlott jegy kiválthatja az év végi szóbeli vizsgát.
5. Szóbeli vizsga (kollokvium) letétele
1. Az állam, az állampolgár
 Alapfogalmak – Az állam I.

Egy meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt közhatalom.

Elemei (1-2):
 Államterület: fizikailag a fő alkotórésze maga a szárazföld (körülhatárolt földrajzi
egység), de bele tartoznak az államhatáron belüli álló-és folyóvizek, a nemzetközi
folyók államhatáron belüli szakasza, tengerparti sáv (20 km), továbbá a szárazföldi és
vízi területe feletti légtér (80-90 km-ig).
 Népesség: az adott területen élő népek/polgárok összessége, akik személyi státuszuk
alapján az államhatalom alanyai és egyszersmind tárgyai is (jogok és kötelezettségek)
 Alapfogalmak – Az állam II.

Elemei (3):
 Közhatalom (szuverenitás):
 főhatalmat jelent - ha egy állam szuverén, akkor az adott
társadalomban az állam a legfőbb hatalom.
 megkülönböztethető belső és külső oldala:
 belső szuverenitás azt jelenti, hogy egy meghatározott területen élő
népesség felett a szuverenitás birtokosa gyakorolja vagy
gyakorolhatja a legfelsőbb hatalmat,
 külső szuverenitás esetében a szuverenitás alanya a nemzetközi
életben önálló hatalomként lép fel és önállóan jár el.
 Alapfogalmak – Államformák I.

Az államforma az adott állam politikai berendezkedését határozza meg.

Arra ad választ, hogy egy adott országban az államfői hatalmat ki gyakorolja.
Az államfő országonként eltérő jogosítványokkal rendelkezhet:
 a külkapcsolatok ellátása (pl. képviseli az államot a nemzetközi kapcsolatokban, nemzetközi
szerződést köthet, fogadja és megbízza a nagyköveteket);
 általános vagy egyedi jogi aktusokat bocsát ki (pl. királyi rendelet, köztársasági elnöki határozat);
 kapcsolatban állhat a törvényhozó hatalommal (pl. parlamenti választások időpontjának kitűzése,
a törvények kihirdetése, a parlament feloszlatása);
 kapcsolatban van a kormánnyal (a miniszterelnök személyére javaslattétel, kinevezési jogkörök);
 feladatai lehetnek az igazságszolgáltatást illetően (pl. egyéni kegyelmezési jogkör, elláthatja az
igazságszolgáltatási tanács elnöki feladatait);
 alkotmányvédelmező szerepet tölthet be (az intézmények őre, őrködés az államszervezet
demokratikus működése felett, alkotmánybírósághoz fordulás joga)
Alapfogalmak – Államformák II.
Magyarország államformái
Fejedelemség: 895–1000
Királyság (patrimoniális
monarchia): 1000 – 1438
Királyság (rendi monarchia): 1438
– 1848
Királyság (alkotmányos
monarchia): 1848 – 1918
Népköztársaság: 1918 – 1919
Tanácsköztársaság: 1919
Királyság (király nélküli): 1920 -
1946
Köztársaság: 1946 – 1949
Népköztársaság: 1949 – 1989
Köztársaság: 1989 –
 Alapfogalmak – Állampolgár I.
Állampolgárság az adott állam
jogszabályaiban lefektetett módon
keletkezhet (egyén és állam közötti
jogviszony).
Az állampolgári jogok és
kötelezettségek az állam személyi
szuverenitása miatt, (általában)
tartózkodási helytől függetlenül is
fennállnak.
Magyar állampolgár
 akinek valamely szülője magyar
állampolgár (ún. vérségi elv);
 aki – egyéb feltételek (államterületen
talált gyermek, hontalan szülők
Magyarországon született gyermeke)
teljesülése esetén – Magyarországon
születik (ún. „területen születés”
elve).
 Honosítással (kérelemre)
Alapfogalmak – Állampolgár II.

2004. május 1-től minden magyar

állampolgár az Európai Unió polgára is.
egyenlő bánásmód (?)
szabadon
 utazhat,
 vállalhat munkát,
 vállalkozhat.
Az EU-n kívüli országokban bármely
EU-s tagállam diplomáciai
képviseletéhez fordulhat védelemért
2. Alapfogalmak – a Nemzet
 Alapfogalmak – Nemzet
Egy meghatározott területen élő
nagyobb embercsoport, amelynek
egységét a közös nyelv és a közös
kultúra, a közös szokások,
erkölcsök, tradíciók biztosítják.
A legfőbb belső összetartó erő a
közös eredet hite, amely egy közös
„mi”-csoporttudat kialakulásához
vezet, és azt tartja fenn.
A személyes ismeretséget a közös
származástudat, a közös nyelv és
kultúra helyettesíti.
Minden modern nemzet
sajátos történelmi, társadalmi
folyamatok eredményeként és
hatására jött létre. Az egységes
államnemzet-építés vagy a nemzeti
lét és forma kiharcolása és
elismertetése egy többségi
„államnemzet” keretében, illetve
mellett megismételhetetlen és
egyedi történelmi folyamatok
eredménye.
Nemzeti jelképeink

Szent Korona, amely megtestesíti

Magyarország alkotmányos állami
folytonosságát és a nemzet
egységét.
 Nemzeti jelképeink

Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs.

Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott.
Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak
arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst
kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona
nyugszik.
Nemzeti jelképeink

Magyarország zászlaja három,

egyenlő szélességű, sorrendben
felülről piros, fehér és zöld színű,
vízszintes sávból áll, amelyben a
piros szín az erő, a fehér szín a
hűség, a zöld szín a remény jelképe.
 Nemzeti jelképeink

Magyarország himnusza
Kölcsey Ferenc Himnusz
című költeménye Erkel
Ferenc zenéjével
 Nemzeti jelképeink

Kölcsey Ferenc: Himnusz

A magyar nép zivataros századaiból
(részlet)

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
 Magyarország nemzeti ünnepei

március 15. napja, az 1848-49. évi

forradalom és szabadságharc
emlékére;
augusztus 20. napja, az
államalapítás és az államalapító
Szent István király emlékére;
október 23. napja, az 1956. évi
forradalom és szabadságharc
emlékére.
A hivatalos állami ünnep
augusztus 20. napja.
 Alapjogok - Kategorizálás
Történetileg
Klasszikus szabadságjogok (I.
generáció):
 politikai egyenlőség, választás és
választhatóság
Gazdasági, szociális és kulturális
jogok (II. generáció):
Szolidaritási és globális jogok (III.
generáció):
 Környezetvédelem, adatvédelem,
fogyasztóvédelem
Állami szerepvállalás alapján
Szabadságjogok:
 kollektív, politikai, illetve személyi.
Hatalomgyakorlásban való
politikai részvétel:
 képviseleti és közvetlen demokrácia
Gazdasági, szociális és kulturális
jogok
Egyenjogúság biztosítása,
diszkrimináció tilalma
 Alapjogok – Korlátok I.
Korlátozhatatlan alapjogok, mint az
élethez és az emberi
méltósághoz való jog
 semmilyen rendkívüli helyzet,
nemzetbiztonsági érdek nem
igazolhatja:
 a kínzást,
 az embertelen (megalázó)
bánásmódot,
 az emberkereskedelemet,
 az emberi egyedmásolást.
Általános korlátok:
 Az alapjog gyakorlása nem lehet alapja
bűncselekménynek (gyülekezési jog,
véleménynyilvánítás szabadsága)
 Különleges jogrend (pl. háborús
helyzet) esetében bevezetett korlátok
(cenzúra)
 Alapjog gyakorlása nem járhat mások
jogainak sérelmével
 A „köz” érdeke (közbiztonság,
közegészség, erkölcs):
 pl. gyülekezni csak békésen lehet!
 Alapjogok – Korlátok II.

Alapjogvédelem
Az egész jogvédő rendszernek ezt
kell(ene) szolgálnia (bírósági
joggyakorlat)
Jogorvoslati fórumok:
 Bíróság
 Ombudsman (alapvető jogok biztosa
 Alkotmánybíróság
 Nemzetközi jogvédelem
 Nyilvánosság!
3. Alaptörvény, alapjogok
 A magyar jogrend alapja – Az alaptörvény

Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)
Hatályos: 2012. január 1-jétől
Tartalma:
 Nemzeti hitvallás (preambulum)
 Alapvetés
 Szabadság és felelősség
 Az állam
 Záró rendelkezések
 Alapjogok az alaptörvényben I.

„Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a

magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” (SZABADSÁG
ÉS FELELŐSSÉG II. cikk)
Halálbüntetés
 Élethez való emberi alapjog kontra állam büntetőhatalma
 Törvényi tilalom
Abortusz
 Anya önrendelkezési joga kontra a magzat életének védelme
 Csak törvényben meghatározott esetekben és ideig végezhető terhességmegszakítás.
Eutanázia
 Gyógyíthatatlan beteg méltósága (és önrendelkezési joga) kontra emberi élet védelme
 Csak törvényben meghatározott esetekben élhet a passzív eutanázia jogával (életfenntartó kezelés
visszautasításának joga)
 Alapjogok az alaptörvényben II.

„Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”

(SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG III. cikk (1))

Egyént szabadságától kizárólag törvényben meghatározott okokból és

törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani.
Az alkotmányos demokráciák alaptétele.
A szabadság törvénysértő korlátozásának áldozata kártalanításra
jogosult!
 Alapjogok az alaptörvényben III.
Tulajdonhoz (és örökléshez) való
jog
Mindenkit – társadalmi
felelősséggel párosuló – megillető
jog.
Kisajátítás: csak kivételesen és
közérdekből, törvényben
meghatározott esetekben és
módon, teljes, feltétlen és azonnali
kártalanítás mellett lehet.
Önvédelem joga:
„Mindenkinek joga van törvényben
meghatározottak szerint a személye,
illetve a tulajdona ellen intézett vagy
az ezeket közvetlenül fenyegető
jogtalan támadás elhárításához.”
(SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG V.
cikk )
 Alapjogok az alaptörvényben IV.

Mozgás szabadsága Jogképesség (XV. cikk)

Törvényes tartózkodást alapul véve  Magyarországon minden ember
mindenkit megillető jog, csakúgy, jogképes, azaz a jogok és a
mint a szabad lakóhely-választás is kötelezettségek alanya (lehet)
Személyiségi jogok
Keretek:
 Név,
 Magyar állampolgárság
 Jó hírnév,
 Uniós állampolgárság
 Magántitok,
 EU-n kívülről származó személy
esetén a tartózkodás törvényi  Lakás,
szabályozói  Személyes adatok védelme,
 …
 Alapjogok az alaptörvényben V.

Gyermekvédelem
„Minden gyermeknek joga van a
megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez
és gondoskodáshoz.” (XVI. cikk)
Gyermekek foglalkoztatása –
törvényben meghatározott
kivételekkel – tilos.
 Alapjogok az alaptörvényben VI.
A gondolat, a lelkiismeret és a
vallás szabadsága
Egyéni és kollektív jogosultságok
összessége (szoros kapcsolat más
jogokkal)
Tárgya:
 Vallás vagy más meggyőződés szabad
megválasztása (világnézet szabadság,
vallásfelekezeti szabadság)
 Szabad vallásgyakorlás joga,
vallásoktatás joga.
Csak a jogrend keretein belül
működhet:
 n0em valósíthat meg
bűncselekményt,
 nem lehet jogsértés alapja,
 mások jogait nem sértheti.
Lelkiismereti meggyőződés nem
mentesít az állampolgári
kötelezettségek alól!
 Alapjogok az alaptörvényben VII.
Egyesülési jog
 A demokrácia fokmérője
 Civil társadalom szerveződése
 Nem a hatalom megszerzésére jön létre
(habár támogathat politikai szereplőt – kivéve a
közhasznú egyesületet – habár akkor kvázi
pártként működik (ellentétben eredeti
szándékával))
 Nem gazdasági tevékenység végzésére jön létre
Egyesület alapításának feltételei:
 legalább tíz alapító tag
 alakuló ülésen elfogadott alapszabály
 ügyintéző és képviseleti szervek
megválasztása
Egyesület létrejötte:
 bírósági bejegyzés
 Nem megtagadható, ha a törvényi

 Egyesület, mint jogi személy: feltételeknek megfelelően jön létre (alanyi

jog)!
 önkéntesen létrehozott,
Tiltott egyesülési formák
 önkormányzattal, ügyintéző és képviseleti
szervekkel rendelkező,
 Gazdasági tevékenység
 Fegyveres szervezet
 alapszabályzatban, törvényes célra alakult,
 Kizárólag állami szervek által ellátható
 nyilvántartott tagságból álló szervezet.
tevékenységek
 Alapjogok az alaptörvényben VIII.
Gyülekezési jog
 Békés véleménynyilvánítás
alapjoga
 Csak a szükségesség és
arányosság alapján korlátozható
 Kereteit külön törvény
szabályozza
 Gyakorlói nem valósíthatnak meg
bűncselekményt
 A gyülekezési jog gyakorlása nem
járhat mások jogainak sérelmével
Bejelentéshez kötött (közterületi) gyűlések (min.
3 nappal előtte az illetékes
rendőrkapitányságon)
 Szükséges adatok
 Időpont
 Helyszín, cél, napirend
 Szervezők adatai
 Résztvevők létszáma
 Rendőrség
 Megtilthatja (közlekedés nem megoldható,
közfeladatot ellátó szervek munkáját akadályozza)
 Feloszlatás (amennyiben a gyűlés elveszíti békés
jellegét)
 Jogorvoslat: bíróság
 Alapjogok az alaptörvényben IX.
A véleménynyilvánítás szabadsága
 A szólás- és sajtószabadság joga
 Az Alaptörvény értelmében:
„Magyarország elismeri és védi a sajtó
szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a
demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad
tájékoztatás feltételeit.” (IX. cikk (2))
 Többszintű szabályozás:
 Alaptörvény
 Sarkalatos törvény
 Alkotmánybíróság határozata
 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
 Médiatanács
Korlátai
 Az állam és a társadalom védelme
(államtitok, nemzeti jelképek,
köznyugalom, közerkölcs …)
 Adott társadalmi csoportok,
kisebbségek védelme
(nemzetiségek)
 Gyűlölködő beszéd (uszítás) tilalma
 Személyiségi jogok védelme
 Becsületsértés, rágalmazás
 Jogvédelem: pl. sajtó-
helyreigazítási eljárás
Alapjogok az alaptörvényben X. - Gazdasági, szociális és
kulturális jogok
Gazdasági jogok

munkához való jog és a foglalkozás

szabad megválasztásának joga
egyenlő munkáért egyenlő bér
pihenéshez, szabadidőhöz, fizetett
szabadsághoz való jog
érdekvédelmi szervezetek
kialakításához való jog és sztrájkjog
Jogi keretek: munkajog, Munkaügyi
Bíróság
Alapjogok az alaptörvényben X. - Gazdasági, szociális és
kulturális jogok
Szociális jogok
 Szociális biztonsághoz való joga
 Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység,
árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett
munkanélküliség esetén támogatás (tv.-i
alapon)
 Intézményi rendszer (otthonok …)
 Társadalombiztosítási rendszer
 Nyugdíjrendszer (nem adomány!)
 Egészséghez való jog
 jog az egészséget, biztonságot, méltóságot
tiszteletben tartó munkakörülményekhez
 Egészségügyi elláttórendszer
 Alapjogok az alaptörvényben X.
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
Kulturális jogok
Művelődéshez való jog
 Ingyenes és kötelező alapfokú,
 mindenki számára ingyenesen
hozzáférhető középfokú
 és a képességei szerint mindenki
számára hozzáférhető felsőfokú
oktatás biztosítása
Kulturális intézményrendszer
Nem állami monopólium
 Magánintézmények a kultúra, a
tudomány, az oktatás stb. területén
 Alapjogok az alaptörvényben XI. - Választójog

Fogalma:
 A választójog – szélesebb értelemben – azoknak a
jogszabályoknak az összessége, amelyek
meghatározzák a képviseleti szervek tagjai
megválasztásának anyagi és eljárási rendjét.
 A választójog – szűkebb értelemben – magát a
választójogosultságot jelenti.
Általános előfeltételei:
 Nagykorúság (18. betöltött életév)
 Államterülethez való kötődés (pl. lakóhellyel
rendelkezés)
 Magyar állampolgárság (pl. országgyűlési választás)
 A választás napján az állam területén való
tartózkodás (pl. önkormányzati választás)
 Alapjogok az alaptörvényben XI. - Választójog
Aktív és passzív választójog
 Az aktív választójog azon
személyek körére vonatkozik, akik
bizonyos képviseleti testületek
megválasztására jogosultak (elég az
ideiglenes lakóhely),
 miközben a passzív
választójog azokra, akik e testületek
tagjává választhatók (állandó
lakhellyel kell rendelkeznie).
Kizáró okok:
 akit a bíróság gondnokság alá
helyezett,
 akit a bíróság a közügyek
gyakorlásától jogerősen eltiltott,
 akit büntetés-végrehajtási
intézetben szabadságvesztését tölti,
 akit a bíróság jogerős határozatával
kényszergyógykezelésre ítélt,
 aki elmeállapotára való tekintettel
nem büntethető.
 Alapjogok az alaptörvényben XI. - Választójog
 Általános választójog:
 mindenkit megillet, aki 18 éves, magyar
állampolgár, lakóhelye itt van.
 Egyenlő választójog:
 senkit nem illet meg másként, minden
választópolgárnak azonos értékű
szavazata van
 Titkos választójog:
 ha valahol nincs biztosítva a titkosság
feltétele, akkor törvénysértő.
 Közvetlen választójog:
 A választópolgár közvetlenül
képviselőjére szavaz.
 Állampolgári kötelezettségek az alaptörvényben (1)
Nem mindenkire kiterjedő
kötelezettség:
A szülők kötelesek kiskorú
gyermekükről gondoskodni.
E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását. (XVI.
cikk)
Mindenkire érvényes
kötelezettség
Közteherviselés:
közös szükségletek fedezéséhez
való hozzájárulás,
mértéke: a gyermeket nevelők
esetében a gyermeknevelés
kiadásainak figyelembe vételével
megállapított mérték (XXX. cikk)
 Állampolgári kötelezettségek az alaptörvényben (2)
A haza védelme (XXXI. cikk):
 rendkívüli állapot vagy megelőző
védelmi helyzet esetén katonai
szolgálatot teljesítenek a
 magyarországi lakóhellyel rendelkező,
 nagykorú,
 magyar állampolgárságú férfiak
 Ha a lelkiismereti meggyőződésével
a fegyveres szolgálat teljesítése
összeegyeztethetetlen, fegyver
nélküli szolgálatot teljesít.
 honvédelmi munkakötelezettség:
 rendkívüli állapot esetén:
 magyarországi lakóhellyel rendelkező,
 nagykorú,
 magyar állampolgár
 polgári védelmi kötelezettség és
gazdasági, anyagi szolgáltatási
kötelezettség:
 Katasztrófavédelmi,
 honvédelmi feladatok ellátása esetén
4. Az államszervezet
 Az államszervezet

Hazánk neve: Magyarország

Államformája: köztársaság
Kormányzati rendszere: parlamentáris köztársaság
Jellemzője:
 Viszonylag gyenge (közjogi értelemben) köztársasági elnök (államfő)
 Stabil kormány
 Erős parlament
 Törvényhozó hatalom – Az Országgyűlés

A választási rendszer:
Vegyes:
 106 egyéni választókerület
 93 listás mandátum
Egyéni jelölt 1000 választópolgár
ajánlásával lehet valaki
Országos lista lehet pártlista vagy
nemzetiségi lista
Bejutási küszöb: 5% (pártszövetség
esetén 10%)
Országgyűlési mandátumok
 Megválasztott képviselők
tevékenységüket a köz érdekében
végzik
a képviselőknek mentelmi joga van
költségtérítésben részesülnek
annak érdekében, hogy
munkájukat megfelelően végezzék
megbízásának megszűnése:
 befejezi a megbízatást
 a képviselő halála esetén
 összeférhetetlenség kimondása
 lemondás, választójog elvesztése.
 nem lehet országgyűlési képviselő:
 köztársasági elnök
 alkotmánybíróság tagja
 állampolgári jogok országgyűlési
biztosa
 az Állami Számvevőszék tagja,
elnöke, elnökhelyettese, számvevői
 bíró
 ügyész
 államigazgatási szerv dolgozója
 fegyveres erők hivatásos tagjai
 Nemzetiségek az Országgyűlésben
nemzetiségek, mint államalkotó
tényezők
Magyarországi nemzetiségek (13):
 bolgár, görög, horvát, lengyel, német,
örmény, roma, román, ruszin, szerb,
szlovák, szlovén, ukrán
Önálló önkormányzatiság
Nemzetiségi lista – kedvezményes
kvóta
A nemzetiségek részvételét az
Országgyűlés munkájában
sarkalatos törvény szabályozza
Nemzetiségek és etnikai kisebbségek a Kárpát-medencében

https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/#/
 Az országgyűlés hatáskörei – Törvényalkotás és ellenőrzés
megalkotja az ország alkotmányát
törvényeket alkot
megállapítja az államháztartás
mérlegét, költségvetés szabályait
dönt a kormány programjáról
nemzetközi szerződéseket köt meg
hadi állapot esetén dönt a
rendkívüli állapotról
szükségállapot kihirdetése
megválasztja:
köztársasági elnököt
miniszterelnököt
alkotmánybíróság tagjait
országgyűlési biztosokat
az Állami Számvevőszék elnökét,
alelnökét, számvevőit
legfőbb ügyészt
A Kúria elnökét
 Fontosabb tudnivalók

 Az országgyűlés élén az elnök és az alelnök áll A képviselői jogviszony megszűnik:

 ők választják az országgyűlés jegyzőjét
 Bizottságokat alakít (állandó vagy eseti)
 Évente két rendes ülésszakot tartanak.
 Az országgyűlést a köztársasági elnök hívja
össze (a választás után 1 hónapon belül össze
kell hívni)
 Az országgyűlés működését házszabály
 ha a képviselő lemond a mandátumáról
 választójogát elveszti
 állampolgárság megváltoztatásával
 közügyektől való eltiltással
 cselekvőképesség elvesztésével
 szabadságvesztés esetén

megalkotásával rögzítik.  akit a bíróság jogerős ítélete

 A köztársasági elnök közlönyben hirdeti ki a kényszergyógykezelésre ítél (büntetőjogi
törvényeket. intézkedés és nem büntetés)
 Az alkotmány biztosítja a köztársasági
elnöknek és az országgyűlésnek is, hogy az
országgyűlést feloszlassa.
 A köztársasági elnök

Őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett
Az Országgyűlés akadályoztatása
esetén különleges jogosítványokat
(hadiállapot kinyilvánítása,
rendkívüli állapot, szükségállapot
kihirdetése, Honvédelmi Tanács
létrehozása) gyakorol(hat)
A nemzet egységének kifejezője
 A köztársasági elnök

 Minden, 35. életévét betöltött, választójoggal  Személye sérthetetlen.

rendelkező magyar állampolgár lehet köztársasági  A tisztség összeegyeztethetetlen
elnök.
 Öt éves időtartamra választják, egy alkalommal minden más állami, társadalmi,
újraválasztható. gazdasági és politikai tisztséggel vagy
 Az Országgyűlés választja a jelöltek közül
megbízatással.
 minden képviselő egy jelöltet ajánlhat
 jelölt a képviselők 20%-ának ajánlásával lehet valaki
 Más keresőfoglalkozást nem
 Megbízatása megszűnik folytathat, és egyéb tevékenységéért –
 megbízatási idejének lejártával,

 halálával,
a szerzői jogi védelem alá eső
 ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen tevékenység kivételével – díjazást nem
feladatköreinek ellátására, fogadhat el.
 összeférhetetlenség kimondásával (Országgyűlés jelen lévő
tagjainak 2/3-a mondja ki)  Jogállásának részletes szabályait és
 lemondással,
javadalmazását sarkalatos törvény
 köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással
(Országgyűlés kezdeményezésére az Alkotmánybíróság határozza meg.
mondja ki).
 Fő feladatai I.
Parlamenttel kapcsolatos hatáskörei:
 Választások kitűzése.
 Alakuló ülés összehívása.
 Korlátozás nélkül részt vehet és
felszólalhat az Országgyűlés ülésein.
 Indítványozhat intézkedéseket.
 Törvényeket kezdeményezhet
 Személyi javaslatokat tehet:
 Miniszterelnök, ombudsman, legfőbb
ügyész
 Feloszlatás
 Aláírja és kihirdeti a törvényeket
Vétójog (a parlamenti többség
ellensúlyaként)
 Politikai vétó
 Aláírás előtt, észrevételeinek egyidejű
közlésével, egy alkalommal megfontolásra
visszaküldheti a törvényt az Országgyűlésnek,
ha azzal részben vagy egészében nem ért egyet
 Ha újból megtárgyalta és elfogadta, akkor
köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni
 Alkotmányossági vétó
 Aláírás előtt, véleményezésre megküldheti a
törvényt az Alkotmánybíróságnak
(alkotmányellenesnek ítélt részek
megjelölésével)
 A politikai vétó után is megilleti ez a jog.
 Fő feladatai II.
Kormányalakításban játszott szerepe
 Megbízást ad a kormányalakításra.
 A miniszterelnök javaslatára
kinevezi a minisztereket.
Kinevezési jogkör
 kinevezi a Magyar Nemzeti Bank
elnökét, alelnökeit,
 az önálló szabályozó szerv
vezetőjét,
 az egyetemi tanárokat.
 Megbízza az egyetemek rektorait.
 Dönt az állampolgársági kérdésekben
(belügy).
 Külügyi kormányzásban képviseli
Magyarországot, illetve megbízza és
fogadja a nagyköveteket és a
követeket
 Mint a Magyar Honvédség
főparancsnoka kinevezi és előlépteti a
tábornokokat.
 Az igazságügyi kormányzás
vonatkozásában kinevezi a bírákat,
egyéni kegyelmezési jogot
gyakorolhat.
 A Kormány
 A végrehajtó hatalom legfőbb szerve, a
közigazgatás legfőbb irányítója.
 Feladat- és hatásköre kiterjed mindarra,
amit az Alaptörvény vagy jogszabály
kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe.
 A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
 Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
 Összetételének meghatározása, a
kormányalakítás, a miniszterek kinevezése
és felmentése a miniszterelnök joga és
felelőssége.
 A miniszterek közül a miniszter egy vagy
több helyettest jelöl ki.
 Miniszter lehet parlamenti képviselő
vagy országgyűlésen kívüli, pártoktól
független szakember.
 Megbízatásának megszűnése:
 Az újonnan választott Országgyűlés
megalakulásával.
 Az Országgyűlés a miniszterelnöktől
megvonta a bizalmat (bizalmi szavazás,
konstruktív bizalmatlansági indítvány)
 A miniszterelnök halálával,
 összeférhetetlenségének megállapításával.
 Ügyvezető kormány:
 Az új kormány felállásáig a régi korlátozott
jogkörrel viszi az ügyeket
 A kormány feladatai
Két fő funkció: Végrehajtás
1. Kormányzati tevékenység  Kabinetek, kormánybizottságok, más
 önállóan vagy testületek létrehozása
 más kormányzati (parlament, államfő) és  Kormánybiztosok kinevezése (hatáskör
állami (önkormányzatok) szervekkel közösen átruházás)
 Törvények, államfői döntések előkészítése,  Miniszterelnökség:
előterjesztése és  A kormányfő munkáját segítő önálló szervezeti
 végrehajtása. egység
 Rendeletek alkotása (alkotmányos keretek).  Ügyrend:

2. A közigazgatás irányítása  Rendszeres ülésezés (cc. Hetente)

 A szervezetrendszer csúcsa.
 Előkészítő államtitkári értekezlet (szakmai)
 Törvényi keretek közötti korlátlan
 Határozatképességhez a kormány tagjainak fel
rendelkezési jog a teljes rendszer felett. szükséges.
 Rendszeres tájékoztatás (sajtó és
nyilvánosság)
5. A közigazgatás
 A közigazgatás
Az állam közfeladatainak ellátását
szolgáló szervezetrendszere.
Alkotmányos alapelv (XXIV.cikk):
„ Jó közigazgatáshoz” való jog:
 részrehajlás nélkül, tisztességes
módon és ésszerű határidőn belüli
ügyintézés
 hatóság által jogellenesen okozott kár
megtérítéshez való jog
Általános elvek:
 Törvényesség: közigazgatási eljárás
szabályairól szóló törvény
 Hatékonyság: gyors és ésszerű
feladatellátás, bürokráciamentesség
(területi elv)
 Eljárási kötelezettség: hatáskörben és
területi illetékesség esetén, határidőre
köteles eljárni
 Jogorvoslat: fellebbezés jogát biztosítani
kell
 Nyilvánosság: csak törvényben
meghatározott esetekben korlátozható egy
közigazgatási eljárás nyilvánossága.
 A magyar közigazgatás alrendszerei

Államigazgatási szervek
 A kormánynak közvetlenül alárendelt
szervek
Önkormányzati igazgatás
 önkormányzatok hivatalai
 Minisztériumok

Legmagasabb szintű közigazgatási szervek

Csak az Országgyűlés létesíthet minisztériumot
Vezetői:
 Miniszter: egyszemélyi felelős vezető, kormánytag
 Tisztségviselők:
 Államtitkár – miniszter országgyűlési munkájának segítése (helyettesíti)
 Közigazgatási államtitkár – a hivatali apparátus (köztisztviselők) munkájának irányítása
 Helyettes államtitkár – adott minisztérium adott szakterületének vezetője
 Minisztériumok
Agrárminisztérium – Dr. Nagy István
Belügyminisztérium – Dr. Pintér Sándor
Építési és Közlekedési Minisztérium – Lázár János
Honvédelmi Minisztérium –Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Igazságügyi Minisztérium – Dr. Tuzson Bence
Kultúrális és Innovációs Minisztérium – Csák János
Külgazdasági és Külügyminisztérium – Szijjártó Péter
Miniszterelnöki Kabinetiroda – Rogán Antal
Miniszterelnökség – dr. Gulyás Gergely
Pénzügyminisztérium– Varga Mihály
Energiaügyi Minisztérium – Lantos Csaba
Gazdaságfejlesztési minisztérium – Nagy Márton
Területfejlesztési minisztérium – Navracsics Tibor
Európai Uniós ügyek minisztériuma – Bóka János
 Kormányhivatalok - Kormányablakok

Kormányhivatalok:
 A kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve
 Fővárosi
 Megyei
 Feladata: a kormányzati és igazgatási
feladatok területi szintű végrehajtásának
elősegítése és összehangolása
Kormányablakok:
 240 helyszínen állnak az állampolgárok
rendelkezésére a szolgáltató közigazgatás
jegyében (integrált rendszer –
egyablakos ügyintézés)
 A közigazgatás főbb feladatai I.

Hagyományos államügyek - Rend- és

honvédelem
Rendőrség (törvényi keret):
 Bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és
rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres
rendvédelmi szerv.
 Általános bűnügyi nyomozó hatóság
 Szabálysértési hatóság
 Közlekedési hatóság
 Rendészeti feladatok
 Alapelv a segítségnyújtás
A Magyar Honvédség:
 alapvető kötelessége a haza katonai védelme,
 valamint a nemzetközi szerződésből eredő
védelmi feladatok ellátása
 A közigazgatás főbb feladatai II. – Gazdasági igazgatás
Gazdasági és pénzügyi Adózás = közteherviselés
ellenőrzési-felügyeleti Állampolgári kötelezettség
szervek Az állampolgár köteles segíteni a
Például: MNB, Nemzeti hatóságot feladatainak
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, végrehajtásában
Gazdasági Versenyhivatal, A hatóság köteles minden
Fogyasztóvédelmi felügyelőségek tájékoztatást megadni az
… állampolgárnak az adóbevallásról
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (+ és az adófizetés rendjéről
önkormányzatok jegyzői)
A közigazgatás főbb feladatai III. – Oktatási, művelődési, egészségügyi
és szociális igazgatás
 Állami oktatási intézmények A mindennapi életünk része a közigazgatás
(óvodától a felsőoktatásig) A születési anyakönyvi kivonattól (személyi,
 Művelődési intézmények lakcímkártya, taj-kártya, adókártya, iskolai
bizonyítványok) a halotti anyakönyvi kivonatig
(könyvtár, művelődési központ, színház …)
számos (köz)okirattal találkozunk.
 Magyar Tudományos Akadémia
 Tudományos kutatóközpontok
 Kórházak, „SZTK” (Szakszervezetek
Társadalombiztosítási Központja), azaz szakorvosi
rendelők …
 Családsegítő szervezetek
(nevelési tanácsadó, …), bölcsődék
 Hajléktalanszállók, átmeneti otthonok
 Az Állami Számvevőszék
 Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi
és gazdasági ellenőrző szerve
 Általános hatáskörrel végzi a
közpénzekkel, illetve az állami és
önkormányzati vagyonnal való
gazdálkodás ellenőrzését
 Elnökét 12 évre választja az
Országgyűlés (2/3-os!)
 Fő szempontok: törvényesség,
célszerűség, eredményesség.
 Nyilvános jelentéseket készít.
 Az állam „élő lelkiismerete”! Windisch László
elnök
 Magyar Nemzeti Bank
 Magyarország jegybankja, a nemzetgazdaság
központi bankja
 Alapvető feladatai:
 törvényes fizetőeszköz kibocsátása (kizárólagos jog)
 a nemzeti valuta értékállóságának védelme
 mint a deviza- és nemesfémforgalom központi
szerve, készleteket gyűjt
 Az állami pénzpolitika központi szerve, a
monetáris politika irányítója
 Független intézmény – feladatai okán szorosan
együttműködik a kormánnyal
 Elnök:
 hat évre a köztársasági elnök nevezi ki
 beszámolási kötelezettség az Országgyűlés felé
 törvénnyel nem ellentétes, mindenkire kötelező Dr. Matolcsy György
érvényű rendeletalkotási joggal bír
 Önkormányzatok I.

Az alaptörvény értelmében 3155 település

„Magyarország területe fővárosra, (324 város, 2807 község)
megyékre, városokra és községekre https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0007.html
tagozódik. A fővárosban és a 19 megye
városokban kerületek alakíthatók.” (F.
23 megyei jogú város
cikk)
Települések típusai (önkormányzati jog
szerint):
 Község
 Város
 Járásszékhely város
 Megyei jogú város
 Főváros és 23 kerülete
 Magyarország megyéi
Bács-Kiskun megye (Kecskemét)  Komárom-Esztergom m.
Baranya megye (Pécs) (Tatabánya)
Békés megye (Békéscsaba)  Nógrád megye (Salgótarján)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye  Pest megye (Budapest)

(Miskolc)  Somogy megye (Kaposvár)

Csongrád megye (Szeged)  Szabolcs-Szatmár-Bereg m.
Fejér megye (Székesfehérvár) (Nyíregyháza)
Győr-Moson-Sopron megye (Győr)  Tolna megye (Szekszárd)

Hajdú-Bihar megye (Debrecen)  Vas megye (Szombathely)

 Veszprém megye (Veszprém)
Heves megye (Eger)
 Zala megye (Zalaegerszeg)
Jász-Nagykun-Szolnok megye
(Szolnok)
 Magyarország megyei jogú városai
 Nyíregyháza (1990) – Szabolcs-Szatmár-
 Békéscsaba (1990) – Békés Bereg
 Debrecen (1990) – Hajdú-Bihar  Pécs (1990) – Baranya

 Dunaújváros (1990) – Fejér  Salgótarján (1994) – Nógrád

 Sopron (1990) – Győr-Moson-Sopron
 Eger (1990) – Heves
 Szeged (1990) – Csongrád
 Érd (2006) – Pest
 Székesfehérvár (1990) – Fejér
 Győr (1990) – Győr-Moson-Sopron
 Szekszárd (1994) – Tolna
 Hódmezővásárhely (1990) – Csongrád
 Szolnok (1990) – Jász-Nagykun-Szolnok
 Kaposvár (1990) – Somogy
 Szombathely (1990) – Vas
 Kecskemét (1990) – Bács-Kiskun
 Tatabánya (1990) – Komárom-Esztergom
 Miskolc (1990) – Borsod-Abaúj-Zemplén
 Veszprém (1990) – Veszprém
 Nagykanizsa (1990) – Zala
 Zalaegerszeg (1990 ) – Zala
 Önkormányzatok II.
Az állami-területi kérdésekben az Az önkormányzás jogát a
Országgyűlés (pl. megyehatárok) választópolgár gyakorolhatja:
és a Köztársasági elnök (pl.  Közvetve (választott
település várossá nyilvánítása) képviselőtestület útján), vagy
dönt.  Közvetlenül (falugyűlés, helyi
Kezdeményezés a helyi népszavazás)
választópolgárokat illeti.
Önkormányzás joga
(választópolgár):
 Települések (települési
önkormányzatok)
 Megyék (területi önkormányzatok)
 Az önkormányzati választójog
 Az önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános
választásán valamint a helyi
népszavazáson választójoggal rendelkezik
minden, Magyarország területén lakóhellyel
rendelkező nagykorú magyar és európai
uniós állampolgár, továbbá aktív
választójoga van a menekültként,
bevándorlóként vagy letelepedettként
elismert nagykorú személyeknek is.
 Minden szavazásra jogosult választópolgár
automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti
település szavazóköri névjegyzékre.
 A nemzetiségi önkormányzati képviselők
általános választásán választóként részt vehet
az önkormányzati választásokon
választójoggal rendelkező minden
nagykorú magyar állampolgár,
amennyiben a választást megelőzően
nemzetiségi választópolgárként
regisztráltatta magát.
 Az a választópolgár, aki a választás kitűzése
előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet
létesített (és annak érvényessége a szavazás
napjáig folyamatosan fennáll),
átjelentkezéssel tartózkodási helyén
szavazhat.
 Választás
Jelöltet a pártok mellett társadalmi szervezetek is
állíthatnak (előírt ajánlásszám mindenkire
érvényes):
 Egyéni választókerületi, illetve egyéni listás
képviselőjelölteknek a választókerület választópolgárainak
1%-a.
 A megyei választókerületben 0,5 %
 A polgármesterjelölt 10000 főnél kevesebb lélekszámú
település esetében 3 %
 10000-100000 lakos feletti település esetében ez a szám
minimum 300 választópolgár.
 100000 fő feletti település esetében minimum 500 fő
 Főpolgármester-jelölt esetében minimum 5000 fő.
 A mandátum azé, aki a legtöbb szavazatot
kapja.
 A választás mindenhol egyfordulós.
 A választás típusai:
 Egyéni listás (10 000 fő alatti települések)
 Vegyes (egyéni és kompenzációs lista) (10 000 fő
feletti települések)
 Kompenzáció: egyéni mandátumot nem szerző
jelöltre adott szavazatokból
 Az a jelölőszervezet számít, amely az egyéni
kerületek minimum felében állított jelöltet és
 A szavazáskor 5 %-ot elért

 Jellemzők:  Polgármesterek választása:

 Nincs érvényességi küszöb.  Közvetlenül
 Nincs eredményességi kritérium.  Relatív többség
 Önkormányzati alapjogok
A helyi önkormányzatok alapjogai
(32. cikk):
 rendeletalkotáshoz való jog,
 határozathozatalhoz való jog,
 önálló igazgatáshoz való jog,
 szervezeti és működési önállósághoz való
jog,
 az önkormányzati tulajdon tekintetében a
tulajdonosi minőséghez való jog,
 költségvetés meghatározásához, önálló
gazdálkodáshoz való jog,
 korlátozott vállalkozáshoz való jog,
 helyi adóztatáshoz való jog,
 önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések,
elismerő címek alapításához való jog,
 feladat-hatáskörrel rendelkező szervtől
tájékoztatás kéréséhez, döntés
kezdeményezéséhez valamint
véleménynyilvánításhoz való jog,
 szabad társuláshoz, érdek-képviseleti
szövetség létrehozásához, más országok helyi
önkormányzatával való együttműködéshez,
nemzetközi önkormányzati szervezeti
tagsághoz való jog,
 törvényben meghatározott feladat-
hatáskörök gyakorlása.
 Az önkormányzat
A helyi önkormányzati
képviselőket, polgármestereket 5
évre választják.
Megbízatás megszűnik:
 általános választás napján,
 jelöltek hiányában időközi
választásig,
 képviselő-testület feloszlása
kimondásával,
 Országgyűlési feloszlatásával.
Szervezet:
 Képviselő-testület (közgyűlés)
 Bizottságok
 Polgármester (főpolgármester)
 Jegyző (aljegyző, főjegyző)
 Polgármesteri hivatalok, megyei
önkormányzati hivatal, közös
önkormányzati hivatal
 Az önkormányzat helye az államszervezetben
 Az önkormányzat szervezeti,
hatásköri és gazdasági önállóságot
élvez
 Feladataikat törvény határozza meg
(2011. évi CLXXXIX. törvény (189.))
 Gondoskodik:
 Óvodai ellátásról
 Egészségügyi ellátásról
 Közvilágításról, közutakról,
köztemetőről,
 Ivóvíz és cssatornahálózatról
 Biztosítja a kisebbségek jogainak
gyakorlásához szükséges feltételeket
 Felügyelet:
 A Kormány a törvényességi
felügyeletet a fővárosi és a megyei
kormányhivatalokon keresztül látja
el
A törvényben feltételül szabott
költségvetési egyensúly megőrzése
érdekében:
 az önkormányzati törvényben
meghatározott kölcsönfelvétel, vagy
 más kötelezettségvállalás
a Kormány hozzájárulásához kötött.
6. Az igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás
 Az igazságszolgáltatás formái

1. Büntető Büntető ügy esetén:

2. Polgári bűncselekmény alapos gyanúja
3. Közigazgatási határozatok miatt hivatalból indul eljárás.
törvényességi ellenőrzése Polgári ügy esetén a bíróság csak a

4. Munkaügyi felek kifejezetten erre irányuló

kérelme alapján jár el.
5. Önkormányzati rendeletek
A bírósági határozat mindenkire
megsemmisítése (magasabb
törvénnyel való ütközés miatt) vonatkozóan kötelező.
Jogorvoslati lehetőség!
 Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei
 A bírák függetlenek, és csak a
törvénynek vannak alárendelve,
ítélkezési tevékenységükben nem
utasíthatóak.
 A bíróságok a jogalkalmazás során
a jogszabályok szövegét elsősorban
azok céljával és az Alaptörvénnyel
összhangban értelmezik.
 Az Alaptörvény és a jogszabályok
értelmezésekor azt kell feltételezni,
hogy a józan észnek és a közjónak
megfelelő, erkölcsös és gazdaságos
célt szolgálnak.
 A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és
nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
 A hivatásos bírákat - törvényben
meghatározottak szerint - a
köztársasági elnök nevezi ki.
 Bíróvá az nevezhető ki, aki a
harmincadik életévét betöltötte.
 A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a
köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja.
 A Kúria elnökének megválasztásához
az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges
 Az igazságszolgáltatás alapelvei
Jog előtti egyenlőség
Az igazságszolgáltatás egységének
elve:
 Minden polgár esetében ugyanazok a
bíróságok járnak el,
 egyenlő jogi mércék alapján
Jogalkalmazás egysége:
 A Kúria Magyar Közlönyben közzétett dr. Senyei György Barna Dr. Varga Zs. András
az Országos Bírósági a Legfelsőbb Bíróság
jogegységi határozatai minden Hivatal elnöke (LB) helyébe lépő
bíróságra kötelező érvényűek Kúria elnöke
 Az igazságszolgáltatás alapelvei
 Tisztességes eljárás elve:
 Alkotmányos alapelv
 Jogilag meghatározott szervezeti és működési
rend szerint,
 Polgárok által megismerhető módon
 Jogszabályoknak megfelelő, elfogulatlan és
igazságos eljárás (és döntés)
 Nyilvánosság elve:
 Általános alapelv, de indokolt esetben
(államtitok, üzleti titok, erkölcsi megfontolás)
kizárható
 Anyanyelv használata:
 Mindenkit megillető jog (terhelt, tanú stb…)
 Tolmács biztosítása az igazságszolgáltatási
szerv feladata
 Ártatlanság vélelme:
 Senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a
bíróság jogerősen ki nem mondta büntetőjogi
felelősségét
 Védelemhez való jog:
 A büntetőeljárás teljes szakaszában megilleti a
terheltet (eljárás, kihallgatás, kapcsolattartás)
 Szabad választás (ki legyen a védő)
 Kirendelt védő intézménye
 Jogorvoslathoz való jog
 Alapjog
 Fellebbezés (felsőbb bírói fórum felé)
 Rendkívüli jogorvoslat Kúria felé
 Perújítás (döntő bizonyíték előkerülése
esetén)
 A bírósági szervezet I.
Az igazságszolgáltatás feladatát
Magyarországon ellátó szervek:
a Kúria
az ítélőtáblák
a törvényszékek
a járásbíróságok és kerületi
bíróságok
valamint a járási és a közigazgatási
és munkaügyi bíróságok
 A bírósági szervezet II.
A járásbíróságok Törvényszékek
 A legtöbb üggyel első fokon, a járásbíróságok szintjén  A törvényszékek első és másodfokú bíróságként járnak
találkozhatunk. el.
 Vidéken 106, Budapesten további 6 járásbíróságon  A törvényszékekre két módon kerülhet ügy:
(„kerületi bíróság”) folyik az ítélkezés ma Magyarországon.  Az első fokon hozott ítélettel szemben fellebbezést
 A járásbíróságok első fokon járnak el, az elnök vezeti őket
nyújt be valamelyik érdekelt fél.
Közigazgatási és munkaügyi bíróságok  Azon ügyek, amelyek az eljárási törvények alapján
 Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság
törvényszéken indulnak. (kiemelkedő súlyú ügyek (pl.
működik.
 A közigazgatási perek zömét nyolc regionális illetékességgel
emberölés, kémkedés, hazaárulás, terrorcselekmény
stb.)).
eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi 2018.
 Az elnök vezetése mellett a törvényszéken tanácsok,
január 1. napjától az újonnan induló ügyekben.
 Feladatuk a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint
jogviszonyból származó ügyek elbírálása. közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek.
 A törvények által meghatározott perekben vagy bírói
döntés alapján a közigazgatási perekben három hivatásos
bíróból álló tanács jár el.
 A bírósági szervezet III.
Ítélőtáblák
 5 ítélőtábla van, célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság
tehermentesítése volt.
 A törvényszékek vagy a Fővárosi Törvényszék
határozatai elleni fellebbezéseket bírálják el.
 Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban a
büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a
törvényszék járt el.
 Az elnök vezetésével működő ítélőtáblán tanácsok,
büntető, valamint polgári kollégiumok működnek
Kúria
 A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a
Kúria, melyet az elnök vezet.
 A legfontosabb feladata az egységes és
következetes bírói gyakorlat kialakítása.
 Ezt a rendkívül fontos feladatát ún. jogegységi
határozatok meghozatalával (elvi jellegű
iránymutatások) végzi.
A Kúria
 elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a
törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen
előterjesztett jogorvoslatot,
 elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
 a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
 joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett
ügyekben,
 dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközéséről és megsemmisítéséről,
 dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról.
A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint
elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-
munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-
elemző csoportok működnek.
 Az Országos Bírósági Hivatal
Országos Bírósági Hivatal (OBH)
 Elnökének fő feladata a bíróságok
központi igazgatása.
 Ellátja a bíróságok igazgatásának
központi feladatait,
 a költségvetési törvény bíróságokról
szóló fejezete irányító hatásköreit,
 felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek
elnökeinek igazgatási tevékenységét.
 Kiemelendő – az országos hatáskörű
szervek vezetőinél szokásosan meglévő
– szabályzat, határozat és ajánlás
kiadási jogkör.
 Az Országos Bírói Tanács
Országos Bírói Tanács (OBT)
 ellenőrzi az OBH elnöke központi igazgatási
tevékenységét
 véleményezi a kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,
 előzetes véleményt nyilvánít személyes
meghallgatás alapján az OBH elnökének és a
Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről,
 lefolytatja a bírói vagyonnyilatkozatokkal
kapcsolatos ellenőrzést
 dönt egyes vezetők újbóli kinevezéséhez való
hozzájárulásról, ha a tisztséget a pályázó korábban
két alkalommal betöltötte
 véleményezi a bírák képzési rendszerének és a
képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,
 kezdeményezheti az OBH elnökének tisztségétől
való megfosztását. Dr. Pongrácz Zsolt, az OBT elnöke
 Ügyészség I.
Az állam büntetőhatalmának
képviselője.
Nyomozati jogkör.
A vád képviselete a
büntetőeljárásban.
Felügyeli a büntetés-végrehajtás
törvényességét.
Törvényesség védelme.
Civil szervezetek törvényes
működésének biztosítása.
Ügyészség II.

Dr. Polt Péter legfőbb

ügyész
 Közjegyzők
Nem peres ügyekben eljáró,
„közhitelességgel” felruházott
személy (törvényi előírások
alapján)
Feladata jogügyletek és jogi tények
közokiratba foglalása (hagyatéki
eljárás, fizetési meghagyás,
jelzálogjogi nyilvántartás stb…)
Önigazgatásukat a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara
(MOKK) végzi.
 Ügyvédek
 Bíróság és más hatóság előtt ügyfelét
képviseli, védelmét ellátja
(jogszabályokban meghatározottak Dr. Havasi Dezső
elnök
szerint).
 Jogi tanácsokat ad, beadványokat,
szerződéseket és más okiratokat
készít.
 Törekszik a jogviták megegyezéssel
történő rendezésére.
 Titoktartási kötelezettség terheli.
 Egyéni ügyvédként, vagy ügyvédi iroda
tagjaként végezheti tevékenységét
(előfeltétel a kamarai tagság)
 Az ombudsman (állampolgári panaszokat vizsgáló tisztségviselő)
Az államhatalom önellenőrző-
mechanizmusának fontos
jogintézménye az országgyűlési
biztos.
Az alapvető jogok országgyűlési
biztosát az Országgyűlés
(képviselők minimum 2/3-a
támogatásával) választja
(helyetteseivel együtt) 6 évre.
Feladatai:
 alapjogvédelmi tevékenység
 vizsgálat lefolytatása
 általános és egyedi intézkedések
kezdeményezése
 Kiemelt területek:
 a gyermekek jogainak védelme
(helyettes),
 kisebbségi jogok védelme (helyettes),
 hátrányos helyzetű társadalmi
csoportok jogainak védelme.
 Alapvető jogok biztosának hivatala

Dr. Kozma Ákos Dr. Szalayné dr. Sándor Dr. Bándi Gyula
alapvető jogok biztosa Erzsébet biztoshelyettes biztoshelyettes
(nemzetiségek) (jövő nemzedék)
 Az Alkotmánybíróság I.
Alaptörvény védelmének legfőbb
szerve
Feladata:
 jogszabályok alkotmányosságának
vizsgálata,
 az alkotmányos rend és
 az Alkotmányban biztosított
alapjogok védelme.
A bírósági rendszertől független,
attól eltérő hatáskörű
jogintézmény.
 Az Alkotmánybíróság II.

 12 évre választott 15 tagból álló testület. Tagjai: Ádám Mária

 Tagjait és a tagok sorából az elnököt az
Országgyűlés 2/3-ad szavazattal választ. 1. Dr. Sulyok Tamás 9. Dr. Lomnici Zoltán
 Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem 2. Dr. Czine Ágnes 10. Dr. Márki Zoltán
folytathatnak politikai tevékenységet.
 Megválaszthatóság feltételei: 3. Dr. Handó Tünde 11. Dr. Patyi András
 büntetlen előélet, 4. Dr. Horváth Attila 12. Dr. Salamon
 az országgyűlési képviselők választásán
választhatóság 5. Dr. Juhász Imre László
 magyar állampolgár 13. Dr. Schanda
6. Dr. Juhász Miklós
 jogász végzettség,
 45. életévét betöltötte, 7. Dr. Hörcherné dr.
Balázs
 kiemelkedő elméleti jogász, vagy 14. Dr. Szabó Marcel
Marosi Ildikó
 legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai
gyakorlattal rendelkezik. 8. Haszonicsné dr. 15. Dr. Varga Réka
 Az Alkotmánybíróság III. - Hatáskörök
 Absztrakt normakontrollt végez, azaz nem
konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik,
hanem azt vizsgálja, hogy a jogszabály
megfelel-e az Alkotmányban foglaltaknak.
 Előzetes normakontroll (pl. a Köztársasági
elnök alkotmányossági vétója esetén)
 Utólagos normakontroll (a Kormány, az
országgyűlési képviselők egynegyede vagy
az alapvető jogok biztosa
kezdeményezésére)
 Egyedi normakontroll bírói
kezdeményezésre
 A bírósági eljárás felfüggesztése mellett
kezdeményezi a jogszabály alaptörvény-
ellenességének megállapítását
 Alkotmányjogi panasz alapján:
 bírói döntés felülvizsgálata,
 jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközés
vizsgálata
 Alaptörvényben, sarkalatos törvényben
meghatározott további feladat- hatáskörök
 a köztársasági elnök közjogi felelősségének
megállapítása,
 az alkotmányellenesen működő helyi
képviselőtestületek feloszlatásának előzetes
véleményezése, …
 Döntés: megsemmisíti a jogszabályt, bírói
döntést és a sarkalatos törvényben
meghatározott jogkövetkezményt állapít
meg.
 Szakirodalom
 Irodalom

 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

 Trócsányi, László – Schanda, Balázs (2015) (Szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és
Magyarország alkotmányos intézményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, (Negyedik. átdolgozott
kiadás) 504. p.
 Ajánlott irodalom

 Bihari, Mihály (2013) Politológia - A politika és a modern állam. Pártok és ideológiák. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 478. p.
 Ganczer, Mónika (2013) Állampolgárság és államutódlás. Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 344. p.
 Körösényi, András (2015) (Szerk.) A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. OSIRIS – MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Budapest, 642. p.
 Kukorelli, István (2007) (Szerk.) Alkotmánytan I. Osiris Kiadó, Budapest, 580. p.
 Sári, János – Somody, Bernadette (2008) Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, 715. p.
 Dr. Nagy Péter: Az Európai Unió államiságának jegyeit alátámasztó tények az alkotmányos szerződés
tervezetében (2004. június 24.)
 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:VlJJmlmBbakJ:www.jogiforum.hu/files/publikaciok
/dr_nagy_peter-az_europai_unio_allamisaga%5Bjogi_forum%5D.rtf+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
 Szakirodalom
Internetes tartalmak
 Köztársasági Elnöki Hivatal - http://www.keh.hu/index2.php
 Országgyűlés - http://www.parlament.hu/
 Kormányportál - http://2010-2014.kormany.hu/hu
 Bíróság - http://birosag.hu/
 Alkotmánybíróság - https://alkotmanybirosag.hu/
 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala - https://www.ajbh.hu/
 Magyar Ügyvédi Kamara - http://www.magyarugyvedikamara.hu
 Magyar Országos Közjegyzői Kamara - https://www.mokk.hu/
 Állami Számvevőszék - https://www.asz.hu/
 Magyar Nemzeti Bank - https://www.mnb.hu/
Munkavállalói ismeretek
 Félévi témaköreink
1. Alkalmasság, munkavállalás feltételei : alkalmasság, munkaviszony létesítése, munkaszerződés, munkaköri leírás,
tájékoztatási kötelezettség, próbaidő. Munkavégzés szabályai – munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek,
javadalmazási kötelmek, munka- és pihenőidő, szabadság kiadás szabályai, kártérítési felelősség.

2. Etikus magatartás a munkahelyen (etikai kódex), munkahelyi kommunikáció, munkavédelem. Öltözködés,

viselkedési elvárások, illem, hierarchia, szervezeti kultúra– egészséges munkakörnyezet, foglalkoztatás egészségügy
fontossága, munkavédelem a gyakorlatban

3. Munkaviszony megszűnése, megszűntetése – felmondás, felmondási idő, dokumentáció, végkielégítés. Adózási

alapismeretek

4. Személyi fejlesztés, képzés – lehetőségei, szerepe, fontossága az egyén szempontjából. Tanulmányi szerződés.
Karriertervezés, karrierváltás, lifelong learning

5. Vállalkozási formák, cégműködés alapjai A természetes személy vállalkozási keretei, lehetőségek. Mikor érdemes céget
alapítani, előnyei, hátrányai. Mikor vállalkozzunk?

6. Adatvédelem, személyiségi jogok

7. Alkalmasság, munkavállalás feltételei,
munkavégzés szabályai
 Globalizáció

A globalizáció az egész világra kiterjedő folyamat, amely a

gazdaság, a politika, a kultúra egyesülésének irányába hat.

A globalizáció egy olyan komplex fogalom, amely nemcsak a társadalom

szintjén jelenik meg, hanem hat az egyén társadalmi, kulturális és
szociális kapcsolataira is.
A globalizáció mely előnyeit, illetve hátrányait érzékeli saját életében?
 Rendszerváltás, rendszerváltozás

Politikai átalakulás
Gazdaság alapú társadalom
Nemzetközi vállalatok és kultúra megjelenése
Állami vállalatok, intézmények privatizációja
(magántulajdonba kerülése)
Munkanélküliség megjelenése
 Munkanélküliség - körülmények

 Ismerjük például a strukturális munkanélküliség fogalmát, amely esetben a munkavállaló

olyan szakmai tudással, képességekkel bír, amelyre adott körülmények között nincs piaci igény
(ilyen volt a rendszerváltás után az orosztanárok helyzete).
 A technológiai munkanélküliség azért alakul ki, mert a technológia fejlődése részben
feleslegessé teszi az emberi munkaerőt.
 Találkozunk a munkanélküliség azon típusával is, amely önkéntes: az aktív dolgozó az adott
feltételekkel nem vállalja el a munkát.
 Beszélhetünk súrlódási munkanélküliségről, ami a munkahelyi ütközések, konfliktusok,
lakóhely változtatása miatt alakul ki.
 A pályakezdő munkanélküli státusz, értelemszerűen az iskolából kilépő, még
kompetencia-, illetve tapasztalathiánnyal küzdő kezdő munkavállaló sajátos átmeneti(!)
helyzete.
 Használjuk a tartós munkanélküliség fogalmát is, mely probléma többféle szakmai
kompetencia megszerzése után sem oldódik meg, s strukturális munkanélküliség formájában
ölt testet.
 Munkanélküliség oka

Szakemberek szerint a munkanélküliség egyik vezető oka ma

Magyarországon a munkaerő-mobilitás hiánya, vagy más néven a
„röghöz kötöttség”.
Képzettség hiánya
Rugalmatlanság/nem megfelelő alkalmazkodó készség
Munkavállalási hajlandóság alacsony
Kompetenciák hiánya
 Problémafeldolgozás

https://gloria.tv/video/ab3G9SLnGQUr3bNdGrC6iMKLu

A lejátszandó kisfilmnél az alábbiakra figyeljen:

 Mik az álláskereső ismérvei személyiségét, stílusát tekintve?

 Miben tér el a főszereplő leendő munkakörnyezetétől?
 Milyen hozzáadott értéke lehet egy szenior munkavállalónak?
 Kompetencia

A kompetencia latin eredetű szó, köznapi értelemben alkalmasságot,

ügyességet jelent, illetve a hatáskör, illetékesség, jogosultság fogalmakkal
is rokon értelmű.

Tudományos értelmezésben a kompetenciák (kognitív, szociális, személyes,

speciális) a személyiség fő alkotóelemeiként jelennek meg, és - azokat
komponensrendszerekként értelmezve - komplex képességek, készségek és
rutinok hierarchikusan felépített rendszerét jelenti.
/Forrás: 110. /2012 (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról/
 Alkalmasság

Gondolkodjon el azon, hogy a képesítést igazoló bizonyítványon

túl milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy
jó fodrásznak! Vajon ugyanezekre a kompetenciákra van-e
szükség ahhoz, hogy valakiből jó könyvelő váljék?

Beszélje meg padtársával 10 percben, mit gondol erről?

 Kompetencia

A kompetencia részben öröklött, velünk

született adottság, ép szervi rendszerek
megfelelő működését jelenti, melyre ráépül az
ún. tanulási, ismereti oldal és a kettő együtt
alkotja kompetenciáinkat.
 Kompetencia fajták

Kulcskompetenciák
 Olyan kompetenciák, melyek képzéssel fejleszthetők
 Olyan kompetenciák, melyek egy adott munkakör optimális betöltéséhez szükségesek
 A vállalat hatékony működéséhez szükséges kompetenciák

 Személyes kompetenciák például: felelősségtudat, kitartás, precizitás, önállóság,

önfegyelem, stressztűrő-képesség, szorgalom, önfejlődés, elkötelezettség stb.
 Szociális kompetenciák azon adottságok, amelyek a társas viselkedésben, a
tágabb környezettel kialakított viszonyunkban nyilvánulnak meg.pl:udvariasság, a
helyzetfelismerés, nyitottság.
 Speciális kompetenciák azon adottságok, amelyeket egy cél érdekében, például
egy-egy munkaterülethez kötődően alkalmaznak, szereznek meg.
 Csoportfeladat

Mivel az ember szociális lény, tagja különféle csoportoknak – családnak, iskolai

közösségnek, baráti társaságnak, művészeti körnek, egyháznak stb. Te milyen
csoportokhoz tartozol?
Mindegyik csoportban végzünk valamilyen feladatot, betöltünk bizonyos
szerepet. Otthon például megetetjük és sétáltatjuk a kutyát, a kosárlabda
csapatban center pozíciót töltünk be, vagy a baráti társaságban mi szervezzük a
közös programokat. Az általad összegyűjtött csoportokban melyek a
te feladataid? Gyűjts össze néhányat!
A feladatok megjelölése alapján most azt keressük, hogy milyen képességek,
készségek, személyes tulajdonságok olvashatók ki cselekvéseitekből. Gyűjtsd
össze, milyen – a fenti feladatok elvégzéséhez szükséges – kompetenciákat
birtokolsz?
 A nyolc kulcskompetencia

 az anyanyelven folytatott kommunikáció, amely annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat,
érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt (hallott szöveg értése,
beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint hogy nyelvileg helyes és kreatív módon kapcsolódik be
a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe;

 idegen nyelveken folytatott kommunikáció, amely az anyanyelven folytatott kommunikáció fő készségein felül
magában foglalja a közvetítés és az interkulturális megértés készségeit is. A nyelvtudás szintje számos tényező,
valamint a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség függvénye;

 matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén. A

matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok
problémáinak megoldása érdekében, ahol a hangsúly a folyamaton, a tevékenységen, valamint a tudáson van. Az
alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok területén a természeti világot magyarázó ismeretek és
módszertanok elsajátítására és alkalmazására vonatkoznak. Ezek magukban foglalják az emberi tevékenység által
okozott változások megértését és az egyes polgár felelősségét;

 a digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalomhoz kötődő technológiák magabiztos és

kritikus használatát, és így az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén meglévő alapvető készségeket;
 A nyolc kulcskompetencia

 a tanulás elsajátítása a tanuláshoz, a saját tanulás egyéni vagy csoportos, saját igényekhez igazodó megszervezésének
képességéhez, valamint a módszerek és lehetőségek ismeretéhez kötődik;

 szociális és állampolgári kompetencia. A szociális kompetencia a személyi, interperszonális és interkulturális

kompetenciákra, illetve minden olyan viselkedésformára vonatkozik, amely képessé teszi az egyént arra, hogy hatékony és
építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben. összefügg az egyéni és társadalmi jóléttel.

 a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia az elképzelések megvalósításának képessége. Ide tartozik a

kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket
készít és visz véghez. Az egyén megérti munkája környezetét és képes arra, hogy megragadja a kínálkozó a lehetőségeket.

 a kulturális tudatosság és kifejezőkészség, amely magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív
kifejezése fontosságának elismerését a különböző művészeti ágakban (a zenében, az előadó-művészetben, az irodalomban
és a képzőművészetben).

Ezek a kulcskompetenciák kölcsönösen függenek egymástól, és a hangsúly minden esetben a kritikus gondolkodáson, a
kreativitáson, a kezdeményezőkészségen, a problémamegoldáson, a kockázatértékelésen, a döntéshozatalon és az érzelmek
konstruktív kezelésén van.
 Kompetenciaelvárások

Közszektorban képzettségre és tapasztalatra fókuszálnak

Versenyszektorban elsődlegesen a kompetenciák és az eddig ellátott
tevékenységek sikeressége számít
Az egyéni és a csoportos tevékenység hatékonyságát segítő
kompetenciák jelentenek előnyt a munkaerőpiacon
 Csoportfeladat

Van olyan európai ország, ahol az általános iskolákban a diplomás

tanárok mellett diploma nélküliek is oktatnak tanóra-rendszerben úgy,
hogy hozzáértésüket egyéb módon mérik.
Számos híres színész nem végzett színművészeti főiskolát.

Jónak találja-e, hogy ez lehetséges?

 ZH 1

1. Mi a globalizáció?
2. Mi lehet az oka a munkanélküliségnek?
3. Mi a kompetencia?
4. A Lisszaboni Megállapodás 8 kulcskompetenciája közül
ismertessen négyet!
 Munkavállalás feltételei - munkaalkalmasság

Foglalkoztatás-egészségügyi alkalmasság a foglalkoztatás feltétele

(Munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt
foglalkoztatás-egészségügyi orvosi vizsgálatra küldeni)

Kockázat! Amennyiben a foglalkoztatás ideje alatt bármely olyan

egészségromlás áll be, mely a munkavégzéshez köthető, csak abban az
esetben bizonyítható, ha volt a munka megkezdése előtt szakorvosi
VALÓS vizsgálat (előfordul, hogy a dolgozó nem is tudja, hogy már
megvizsgálták )
 Munkavállalás feltételei – munkaviszony létesítés

Munkaszerződés – írásbeli megállapodást kell kötnie a munkáltatónak a

munkavállalóval. Bér, munkakör, munkavégzés helye, munkaviszony
kezdete, határozott v. határozatlan idejű szerződés – ezen információkat a
szerződésnek tartalmaznia kell.

Mt.44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés
érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.

Kockázat! Amennyiben nincs munkaszerződésem, nehezen tudom igazolni,

hogy pl. milyen bérben állapodtunk meg és érvényesíteni a jogaimat, ha pl.
más munkakörben alkalmaztak, mint amiben megállapodtunk.
 Munkavállalás feltételei – munkaköri leírás

A munkaköri leírást legkésőbb a munkaviszony 15. napján

amunkavállalónak át kell vennie 1 példányban. A munkaköri leírásban
rögzített feladatok számonkérhetőek és ez alapján lehet felmondani is a
munkavállalónak.

Kockázat! Amennyiben nem írta alá, hogy tudomásul vette, átvette a

dokumentumot, nem számon kérhető az egyénen a benne foglalt tartalom.
Előfordul, hogy munkáltató „gyárt” egy munkaköri leírást a munkavállaló
tudta nélkül és ezt személyi anyagában rögzíti.
Amennyiben nincs munkaköri leírás, munkáltató részéről nehéz
felmondani! Nincs hivatkozási alap.
 Munkavállalás feltételei – tájékoztatási kötelezettség

46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban
tájékoztatja a munkavállalót
 a) a napi munkaidőről,
 b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
 c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
 d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
 e) * a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
 f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
továbbá
 g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
 h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
(2) Az (1) bekezdés a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály
rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
 Munkavállalás feltételei – próbaidő

45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló

alapbérében és munkakörében.
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a
munkaviszony határozatlan időre jön létre.
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek
hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. *
(4) A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben
történő foglalkoztatásra jön létre.
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három
hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a
próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a
meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
 Munkavállalás feltételei – próbaidő

Próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül

felmondhatja a munkaszerződést.
Ilyen esetben a bejelentés napján megszűnik a munkaviszony és a
munkáltató köteles a munkavállaló összes járandóságát az utolsó
munkában töltött napon, de legfeljebb 5 nappal később kifizetni a
munkavállaló részére.
8. Etikus magatartás és kommunikáció a
munkahelyen/Munkavédelem
 Üzleti etika

Az etika párbeszédet követel az érdekeltekkel. A

vállalaton belül kialakított értékeket és célokat –
ideértve a vállalat identitását is – környezettel való
kommunikációban közvetíteni kell a környezettel,
hogy azt figyelembe tudja venni a formális és
informális megegyezések megkötésében.
Vállalati szinten az etika intézményesítésének három
– leginkább együtt hatásos – formája ismert.
Ezek:
az etikai kódex,
az etikai tanács és
az etikai mérlegbeszámoló.
 Etikai kódex

• Az etika intézményesítésének három formája

közül legfontosabb az etikai kódex.
• Az írott etikai kódex egy szervezet normáinak
és vélekedéseinek (a magatartás
követelményeivel kapcsolatos véleményeinek,
elgondolásainak) megfogalmazása, melyben
megpróbálja leírni, „hogyan végzik majd
dolgukat”, különös tekintettel „a szervezetben
nem elfogadható cselekedetekre”. Vagyis az
etikai kódexben megpróbálják rögzíteni a cég
erkölcsi normáit.
 Etikus magatartás

Az etikus viselkedés számos előnnyel jár:

 nő a munkatársak etikai tudatossága és ezáltal szabálykövetési hajlandósága,

 fejlődik a vállalati kultúra,
 csökkennek az etikai kockázatok,
 növekszik a vállalat hitelessége,
 pozitív hatást vált ki a piaci kapcsolatokban,
 munkavállalói elkötelezettségben és a tulajdonosi értékben is.
 Etikus magatartás

Etikátlannak tekinthető, ha valaki, akár egyén, akár szervezet csak azért

viselkedik etikusan, mert az számára gazdasági szempontból megéri.
Ugyanakkor nem érheti versenyhátrány az etikusan viselkedő vállalatokat,
sőt pozitívnak tartjuk, ha versenyelőnyt élveznek az etikusan viselkedők, és
ez számukra gazdaságilag is megtérül.
A további fejlődéshez az kell, hogy minden érintett elvárja és jutalmazza az
etikus vállalatokat, ebben minden üzleti szereplőnek óriási felelőssége van,
akár vállalati vezető, akár munkavállaló, akár vevő, akár beszállító, akár
egy hatóságot vagy civil szervezetet, vagy akár a helyi közösséget képviseli.*

*https://mol.hu/images/pdf/A_MOL_rol/Beszallitoi_kozpont/uzleti_partneri_etika/49-059-05_egylapos_szoro_Etika_A4-web.pdf
 Passzív kommunikáció
 A passzív kommunikáció jellemzően nem hatékony. A passzívan kommunikáló ember kerüli a konfliktusokat
ahelyett, hogy meg akarná oldani azokat. Szolga módon alázatos. Gyakran feltételes módban beszél, gyakori
kifejezései a lehetséges lenne, talán, esetleg, én nem gondoltam, nem tudom stb.
 A döntést mindig másokra hagyja, nem vállal felelősséget, ezáltal még a saját életének irányítása is kikerül a
kezéből. Nem képes másoknak nemet mondani. Ugyanakkor magában duzzog, másokat hibáztat, de kifelé ezt
sokáig nem mutatja, inkább vállalja az áldozat szerepét. Közben kisstílű bosszút áll, például direkt nem ad át egy
fontos üzenetet, majd amikor számon kérik rajta, egyszerűen azzal védekezik, hogy ő nem is tudta, hogy ez ilyen
sürgős. Ez kifejezetten árt az önbizalmának, s az így szerzett önbizalomhiány még inkább gátolja őt a hatékony
kommunikációban.
 Agresszív kommunikáció

 Az agresszív kommunikációjú ember mindig nyerni akar.

Minden megnyilvánulása arra utal, hogy csak az ő
véleménye a helyes, csak az ő igényei a fontosak. Nincs
tekintettel másokra. Saját jogait mindenen és mindenkin
végigtiporva is érvényesíti. Másokat önmagához képest
mindig rosszabb színben tűntet fel, gyakran ironizál,
cinikus, s ezzel másokat kigúnyol, megaláz (pl. Mégis, mit
képzelsz, a két szép szemecskédért fizetünk?, vagy Nem tűnt
fel, hogy mások ide dolgozni járnak?).
 Asszertív kommunikáció

 Az asszertív kommunikáció a leghatékonyabb stílus, célja nem önmagában a nyerés, hanem

saját magunk, az „én” érvényre juttatása, a másik tiszteletben tartása mellett.
 Az asszertív ember úgy érvényesíti érdekeit, hogy közben nem sérti mások jogait. Ha valami
problémája van, azt mihamarabb a legközvetlenebb módon tisztázza. Határozott döntéseket hoz,
azokat reális indokokkal támasztja alá. Mindig konkrétan fogalmaz, egyes szám első személyben,
kijelentő módban beszél. (pl. Szeretném, ha fél óra múlva bejönnél az irodámba. Nem pedig: Be
tudnál esetleg jönni valamikor az irodába? Jó lenne minél hamarabb…)
 Beszédkultúra

Szociális és kommunikációs kompetenciák

Felértékelődik a hatékony kommunikáció
Hatékonyabb munkavégzés alapja
Boldog szervezet kritériumainak egyike
Érzelmi intelligencia legjobb közvetítési módja
Vállalati kultúra indikátora lehet
Munkavédelem és ergonómia
 Munkavédelem, munkabiztonság, foglalkozás-egészségügy

A dolgozó emberről, egészségéről, munkaképességének megőrzéséről a munkavédelem

gondoskodik, az alábbi területek szabályozásával.

A munkavédelem a munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények rendszere,

ami a következő területre terjed ki:
 Egészséges munkahelyek kialakítása, a megfelelő műszaki és higiéniai követelmények biztosítása
 Munkaeszközök
 Veszélyes anyagok
 Munkaszervezés és munkaidő
 Kiemelt csoportok védelme
 Munkavédelmi szervezet kialakítása és működtetése

Ezeken a területeken megvalósított szakszerű programok biztosítják a munkahelyi egészség és

biztonság kialakítását és fenntartását.
 Munkavédelem, munkabiztonság, foglalkozás-egészségügy

A munkavédelem területei:
 A munkabiztonság: az egészséges munkavégzés technikai, műszaki és szervezési
feltételrendszere. Meghatározza a munkakörülményeket és a munkavégzés szabályait. Célja a
balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek vizsgálata, az ismétlődések megakadályozása.
Feladata a veszélyforrások feltárása, kiküszöbölése, vagy erre való felkészítés.
 A foglalkozás-egészségügy körébe a munkakörnyezetben előforduló egészségkárosító
fizikai és/vagy kémiai ártalmak tartoznak, így a különféle munkakörök higiéniás
követelményeit foglalja össze.

A nem megfelelő tárgyi és/vagy személyi feltételek mellett végzett munkavégzésből származó
balesetek sújtják a munkavállalót, munkáltatót és a társadalmat.
 A munkavédelem alapkérdései

 A balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzhetők, ha az ember a maga alkotta gépeket,

berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni.
 A munkavállalók munkakörülményei, biztonsága, szociális ellátottsága döntően megszabja a
munkakedvet és a munka hatékonyságát.
 A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg : kettős
feladat a tárgyi és szervezeti feltételek tökéletesítése, másrészt a munkavállalók folyamatos
felvilágosítása a biztonságos működésről.
 A munkahelyek ergonómiai tervezése, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb.
egyformán fontosak a munkáltatók és a munkavállalók számára.

A munkavédelem az egész társadalom ügye, mert társadalmi érdek, hogy a

munkahelyek biztonságosak legyenek.
 A foglalkoztatás során alkalmazandó legfontosabb jogszabályok és
előírások

 A társadalmi-gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalmának és

szerkezetének folyamatos korszerűsítését.
 A munkavédelemről szóló törvények, valamint a módosítások önmagukban nem oldják meg a
problémákat, de jogalapot teremtenek a követelmények érvényesítéséhez.

 A munkavédelem alapvető szabályait az Alaptörvényben foglalt elvek alapján az Országgyűlés

foglalta törvénybe.
 Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) célja, hogy az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit szabályozza.
 A foglalkoztatás során alkalmazandó legfontosabb
jogszabályok és előírások

A törvény első gondolata, hogy a Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a
biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

A következő alapelveket emelhetjük ki:

 Az állam meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit.
 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek
megvalósítása a munkáltató kötelessége (a munkavállalóknak is van felelősségük).
 A törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést.
 A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen
szervezeti és tulajdoni formában működik. A rendelkezéseket a munkavégzés hatókörében is
alkalmazni kell (pl. látogatók).
 A foglalkoztatás során alkalmazandó legfontosabb jogszabályok és előírások

 Rendkívüli munkavégzés esetére, ill. a fegyveres erőknél és más rendvédelmi szerveknél az

illetékes miniszter rendeletei az irányadóak.
 A Mvt. az alapvető szabályokat meghatározza, a részletes szabályozást az ágazati miniszterek
rendeletei és szabályzatai tartalmazzák.
 Prezentáció témák

 Munkahelyi mobbing: Esetleírások és értelmezésük

 A stressz hatása a biztonságos munkavégzésre (mely munkaköröket érinthet és milyen veszéllyel
járhat a stressz)
 Tökéletes munkahelyek – modern ergonómia és munkavállalói szükségletek (nemzetközi és
magyar példák)
 Kiemelt kockázatú munkakörök jellemzése (magasabb figyelemigényű, nagyobb felelősségű,
speciális munkakörök és biztonsági kockázatuk)
 Munkabiztonsági eszközök és funkciójuk (többféle szervezetből származó eszközismertetés)
 Munkáltató alapvető kötelezettségei

 a minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát

veszélyeztető kockázatokat;
 a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel
rendelkező személyt biztosítani;
 a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
 rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a
munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
 a munkavégzés körülményeihez igazodó, illeve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével
megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
 a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárni;
 biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát,
a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
 teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme
érdekében;
 Munkáltató alapvető kötelezettségei
 köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének,
továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas
munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni
védőeszközzel való ellátásuk érdekében;
 oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás
teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel;
 rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan
elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel
köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi
munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési
feltételeket biztosítani. Külső szolgáltató is igénybe vehető.
 foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani, mely közreműködik az egészséges
munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
 Munkavállaló alapvető kötelezettségei

 a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó

szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően
végezni a munkáját,
 munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más
egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;
 a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható
módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása
szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
 az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható
tisztításáról gondoskodni;
 a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot
viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
 Munkavállaló alapvető kötelezettségei

 a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és

azokat a munkavégzés során alkalmazni;
 a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton
részt venni;
 a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal
tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni,
vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
 a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
 köteles együttműködni a munkáltatóval, az egészséges és biztonságos
munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése,
illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során
is.
 Munkavállaló alapvető jogosultságai

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a

veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt
védőintézkedések megvalósítását;
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka-
és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási
lehetőség biztosítását;
jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi
épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának
teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg
kell tagadnia.
 Ergonómia

Ergos (munka) - Nomos (törvények)

ERGONÓMIA
 Ergonómia

ergonómia = humán tényezők

ergonómia = ember és gép, illetve
ember és technikai környezet kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat
 Ergonómia – sokféle jelentés

Használhatóság
Felhasználóközpontú tervezés
Felhasználói élmény
Felhasználói felület tervezés
Ember-számítógép interakció
Interakció-tervezés
9. Személyi fejlesztés, képzés/Karriertervezés,
karrierváltás, lifelong learning
Személyi fejlesztés, szervezetfejlesztés és karrier
 „GNÓTHI SZEAUTON!” - Ismerd meg önmagad!

Az ókori görög legenda szerint Kroiszosz

, Lüd királya, jóshoz fordult a perzsa
birodalom megtámadása előtt a harc
kimenetelére vonatkozóan.
Válaszul azt kapta, hogy ha átlépi a
határfolyót, egy hatalmas birodalom
bukását okozza majd.

A király, helyzetét esélyesnek találván

megtámadta a Perzsa birodalmat, és
bizony csúfos vereséget szenvedett.
 ÖNISMERET – egyéni feladat

Osszon ketté egy papírlapot, majd a két felére írja fel:

 Ilyen vagyok - Ilyen szeretnék lenni
 A két oszlopba írjon magáról 15-15 tulajdonságot! Természetesen egyes tulajdonságok
mindkét oszlopba bekerülhetnek.
 Az első oszlopba írt tulajdonságok adják az aktuális vagy reális énképünket, a második
oszlop pedig az ideális énképünket.
 Készítsen egy harmadik oszlopot, melybe az csoporttársai által Önre jellemzőnek tartott
tulajdonságokat gyűjtse össze. Ez fogja alkotni az ún. szociális énképet.
 Vesse össze az Ön által gyűjtött reális énképpel: ez megmutatja, hogy mennyiben látnak
másnak vagy hasonlónak a társaid, azaz vajon azt a képet mutatod-e magadról, amilyen
valójában vagy.
 REÁLIS ÉS IDEÁLIS ÉNKÉP

Carl Rogers
kutatásai rámutatnak arra, hogy ha a kétféle énkép egymáshoz közel kerül, kiteljesedettnek,
boldognak érezzük magunkat. Ha az ideális én túl messze van a reális éntől, boldogtalannak,
sikertelennek érezhetjük magunkat.
A sikeresség feltételei a magatartásban
Johari Ablak

Joseph Luft & Harry Ingham

 Csoportos feladat

A régi klasszikus kapcsos naplók helyett egyre inkább a

nyílt közösségi oldalakon posztoljuk élményeinket, dokumentáljuk
életünket. Figyeljék meg, hogy a megosztott tartalmak szinte mindig
mosolygós, már-már vigyorgó szelfik, bölcsességek, tájképek, csábító
ételfotók halmaza.
Vajon, tényleg mindig ennyire jól érezzük magunkat? Tényleg
ez a realitás? A Johari-ablak mely mezőjébe tenné a
megosztott tartalmakat?
 Az emberi beruházás (Human Capital)
Theodore W. Schultz elmélete

Schultz kísérletet tesz a „szellemi tőkeállomány” változásának

mérésére. Megállapítja, hogy a képzettség tartósabb, mint a
nem emberi, újratermelhető tőke legtöbb formája (1983)
 Az emberi beruházás (Human Capital)
Theodore W. Schultz elmélete

Az emberi tőke több különös tulajdonsággal bír (1993):

 Az emberi tőke nem választható el a személytől, akié.
 A ~ az emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg.
 A ~ két részből tevődik össze: az öröklött és a megszerzett
képességekből. A gazdaságilag fejlett országokban az emberi tőke
nagyobb része megszerzett képesség.
 A ~ nem látható. Ami észlelhető az az emberi tőke hatása, amelynek
két általános formája van: belső és külső.
 Magyar közgazdasági teoretikusok: Kozma Ferenc – Varga Júlia

Kozma szerint a magyar gazdaságban közvetlen hiány:

 ásványi kincsek, infrastuktúra;
 gépi berendezések tömege túlzott, de elégtelen színvonalú.
 Az elégtelen hatékonyság zömében a termelés szervezetlenségével magyarázható.

Az oktatás egyéni haszna egyértelmű. Az iskolázottság növekedésével emelkedik az

egyén elérhető életkeresete, növekszik a munkanélküliség elleni védettsége. Ennek
nyomán a Magasabb iskolai végzettségeknek magasabb az egyéni megtérülési
rátája. (Varga 1995)
 Csoportos feladat

Előző elmélet alapján a csoport vitassa meg a jelenlegi hazai helyzetet, ahogy
mikro- és makro környezetben látja. Az alábbi kérdések segítsék a feldolgozást:
 Magasabb végzettség valóban magasabb jövedelmet jelent? Melyik társadalmi
körben, vagy korcsoportban?
 Megtérülhet a befektetett idő és pénz beruházás a magasabb vagy speciális
végzettség megszerzésével? Hogyan?
 Napjainkban a duális képzésnek van létjogosultsága, vagy inkább felkészülés a
jövőre? Diploma, vagy szakmunkásképzés?
 Foglalkoztatás és iskolázottság

 A gazdaságilag aktív népességen belül 1995-re 30%

alá, 2000-re 25%-ra csökkent a 8 vagy annál
kevesebb osztályt végzettek száma száma.
 A felmérés szerint 2016-ban 2 millió 217 ezer főnek
volt legfeljebb alapfokú végzettsége, vagyis a 15 éves
és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az
általános iskola 8 osztályát végezte el.
 A magyar munkaerő közel háromnegyede
rendelkezik szakképzettséggel.
 Az iskolázottság véd a munkanélküliségtől. (?)
 Az egyén oktatási ráfordításának motivációi

 Oktatás egyéni hozama-keresetnövekedés

 Ráfordítás – összköltség (tandíj, tankönyv, utazás, kereset kiesés ….)
 Hozam:életkereset növekedés
 Sokkal kockázatosabb befektetés, mint a fizikai tőke befektetés – élettartam
miatt.
 Az emberi tőke megtérülési szakasza igen hosszú, s igen szűk és hiányos ezen
időszak gazdasági ismerete.
 Emberi hozamok egy része nem pénzbeli hozam.
 Munkaadók oktatási ráfordításának motivációi

 A profitmaximumra törekvő vállalatok akkor fognak az oktatásra költeni, ha

az oktatásra fordított kiadásukból származó jövőbeni haszon nagy lesz.
 Általános képzés – ha a résztvevők termelékenységét oly módon növeli,
hogy az nem csak a képzést nyújtó vállalatnál érvényesül, hanem más
vállalatoknál is.
 Speciális képzés – ha az általa elérhető termelékenység növekedés csak az
oktatást biztosító vállalatnál érvényesül.
 Munkaadók oktatási ráfordításának motivációi

 Racionális vállalat csak akkor nyújt általános képzést, ha a költségeket nem ő

fizeti (!!!!!!)
 A speciális képzésben részt vett munkavállaló állásbiztonsága nagyobb, mint az
általános képzésben részt vett (Z generáció!!!)
 Állam oktatási ráfordításainak motivációi

 A világ valamennyi országában támogatják

az oktatást, egy részét a kormány
finanszírozza
 Állam oktatási szerepvállalásának oka,
hogy „közjószág, externális hozamokkal
jár”.
 Pl. ha a szegénység mérséklése a cél, a
legelőnyösebb egyszeri beruházás – mely
hosszú időre megváltoztatja a
jövedelemeloszlást.
 Állam oktatási ráfordításainak motivációi

 Ha csak az egyénnek lenne haszna az oktatásból, nem lenne érdemes az államnak

finanszíroznia
 Az oktatás közvetlen haszonélvezője a képzésben résztvevő és családja
 Externális hatás – a csoport minden tagja előnyökre tesz szert abból, hogy vannak
képzett emberek (család, munkacsoport, baráti kör, ad hoc problémára
egybegyűltek).
 A „külső” tényezők szerepe

Nem maga a felnőttség állapota, nem is a pszichikai fejlődés befejeződése, hanem a fáradtság az a
lényeges tényező, amely csökkenti a felnőttek tanulásának eredményességét.

Okok: napi 8 óra munka, család, egzisztencia, egyéb életviteli nehézségek

 Az idő

A tanulásra fordított időt ki kell gazdálkodni, s ehhez át kell rendezni a

felnőttek életének eddig kialakult teljes időszerkezetét.

Sok olyan időszerkezet létezik, ami nem rendezhető át!!!

Kompetencia alapú egyéni- és szervezetfejlesztés

Tényleges viselkedés és
eredmények

• Kompetencia Munka • Kompetencia

követelmények • Munka- potenciál
• Lehetőségek - • Erősségek -
kompetencia:
gátak hatékony válasz a gyengeségek
követelményekre

Szervezet Egyén

Elvárt viselkedés és
eredmények
Forrás: Szászvári Karina
 Andragógia

 Általános irányú felnőttnevelés: Fő célja az alap-

és általános műveltség pótlása (ilyen például az
érettségire való felkészítés), vagy kibővítése
(általános műveltségi szint növelése)
felnőttkorban.
 Szakirányú andragógia: A munka világához
kapcsolódik, ilyen például a munkanélküliek
felzárkóztató képzése, átképzése; az új
szakmákra való felkészítés; a vezető és
menedzserképzés stb.
 Andragógia
 Specializált tartalmú andragógia:
 Közéleti-közösségi, állampolgári andragógia: Az
alkotó közösségi, közéleti munkához szükséges
szociológiai, közgazdasági, szociálpszichológiai stb.
műveltség kialakítása.
 Kriminál-andragógia: Alapvető célja olyan felnőttkori
ismeret-, képesség-, gyakorlati készség és
magatartás-formálás, amely előkészíti a szabadulás
után a társadalomba való reszo­cializációs folyamatok
minél hatékonyabb lezajlását.
 Vallásos, hitéletbeli andragógia: A felnőttnevelés
egyik legrégebbre visszavezethető területe,
napjainkban ilyen például a jegyes oktatás.
 Szivárvány modell (Donald Super)
1. Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig)
a) Fantázia fázisa (4-10 év),
b) Érdeklődés fázisa (11-12 év),
c) Képességek fázisa (13-14 év);

2. Keresés stádiuma (15-24 év)

a) Puhatolózás, kísérletezés fázisa (15-17 év),
b) Átmenet fázisa (18-21 év),
c) Kipróbálás fázisa (22-24 év);

3. Megállapodás stádiuma (25-44 év)

a) Kipróbálási fázis (25-30 év),
b) Stabilizáció fázis (31-44 év);

4. Fenntartás stádiuma (44-64 év);

5. Hanyatlás stádiuma (65 év felett)

a) Lelassulás fázisa (65-70 év),
b) Visszavonulás fázisa (71 év felett)
Életút
 Életpálya sikere

De vajon mi kellhet ahhoz, hogy az egyén jó pályadöntést tudjon hozni?

 Mindenképpen szükség van megfelelő önismeretre, azaz arra, hogy

az egyén tisztában legyen saját erősségeivel és fejlesztendő
területeivel. Fontos, hogy ismerje preferenciáit, és legyen tisztában
azzal, mi az, ami neki való, mi az, ami nem, mi az, ami őt érdekli és
energiával tölti fel, mi az, ami számára nem érdekes.
 Az egyénnek kellő mennyiségű információval kell rendelkeznie
azokról a szakmákról, amelyek a munkaerőpiacon megtalálhatók.
 Fontos továbbá, hogy az egyén tisztában legyen a képzési
lehetőségekkel, valamint hogy
 megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőpiaci információval
rendelkezzen.
 Az egész életen át tartó tanulás - Life-long learning

Folyamatos fejlődés a technikai,

módszertani fejlesztések követésére
Változó munkakörülmények
Változó piaci körülmények
Globalizáció
Tudásalapú társadalom
Lisszaboni megállapodás
10. Munkaviszony megszűnése,
megszüntetése
 Munkaviszony megszűnése

A munkaviszony az alábbi módokon szűnhet meg:

a munkavállaló halálával
a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
a határozott idő lejártával,
a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a gazdasági
egységet átvevő munkáltató nem e törvény hatálya alá tartozik, továbbá
a törvényben meghatározott más esetben.
 Megszűnés esetei

 A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a halál bekövetkezése napján.

 A természetes személy munkáltató (pl.: egyéni vállalkozó) halála nem eredményezi a
munkaviszony megszűnését, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként belépnek és a
munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg. A nem természetes személy
munkáltató (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) jogutód nélkül történő
megszűnése a munkaviszony megszűnését eredményezi.
 A határozott időre létesített munkaviszony automatikusan megszűnik, a munkaszerződésben
megállapított határozott idő elteltével (naptári nap esetén). A felek a határozott időt például a
feladat ellátásában, vagy a munkatárs visszatérésében (GYES-ről, betegállományból) is
meghatározhatják.
 Jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadóról az átvevőre
átszáll, a munkaviszony azonban megszűnik, ha az átvevő nem e törvény hatálya alá tartozik.
 Megszűnik a munkaviszony a törvényben meghatározott más esetben is. Ide sorolható
például, ha a több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók száma egyre
csökken.
 A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén
 Munkaviszony megszüntetés

A munkaviszony megszüntethető:

közös megegyezéssel
felmondással
azonnali hatályú felmondással.
 Munkaviszony megszüntetés

 A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat, illetve megállapodás érvényességi kelléke

annak írásba foglalása. Az írásba foglalás elmaradása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét
eredményezi.
 A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
Közös megegyezéssel mind a határozott, mind a határozatlan idejű munkaviszonyt meg lehet szüntetni. A
megállapodásból ki kell tűnnie a felek egyértelmű akaratának, valódi szándékának, valamint a megszüntetés
időpontjának.
 Munkaviszony megszüntetés - Felmondással

 A munkaviszonyt mind a munkavállaló mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

 A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését
nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül vagy vezető állású.
 A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését
nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül vagy vezető állású.

A munkáltató a felmondását indokolni köteles

 csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetőleg a
munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
 A felmondás felmondási ideje alatt a munkaviszony fennáll, ezért azonnali hatályú felmondás
közölhető és az nem tekinthető a felmondás visszavonásának.
 Munkaviszony megszüntetés - Felmondással

 A felmondási indoknak nem csak valónak, hanem okszerűnek is kell lennie, a

felmondást nem bármely, hanem csak olyan tényekkel, körülményekkel lehet
elfogadhatóan indokolni, amelyekből kitűnik, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs
szükség. A valós indok sem teszi jogszerűvé a felmondást, ha az nem okszerű.
 Megalapozza a munkáltatói felmondást a bizalomvesztés, továbbá jogszerű felmondási
ok lehet valamely munkaköri kötelezettség megszegése és az utasítás ellenes
munkavégzés. A felmondás oka lehet a munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása.
 Megszüntethető a munkaviszony a munkáltató működésével összefüggő ok miatt. A
munkáltató működésével összefüggő oknak minősülhet például az átszervezés, a
munkakör megszüntetése, a létszámcsökkentés, valamint a minőségi csere.
 Felmondási tilalom

A törvény megtartja a felmondási tilalom intézményét, e szerint a munkáltató

felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési
szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság tartama alatt.
Nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a munkaviszony a tényleges
önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt sem.
A családok támogatását kívánja a törvény elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely
szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi
reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés
tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig.
A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az
irányadó. A védelem fennállására a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a
munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
 Speciális felmondási esetek

 A törvény biztosítja, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott esetekben a határozott idejű

munkaviszonyt felmondással megszüntethesse. A törvény szerint a felmondás az alábbi
esetekben alkalmazható:

 a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt,

 a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén,
 illetőleg a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

 A törvény mentesíteni kívánja a munkáltatót a határozott időtartamra létesített, de a

rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától, így mellőzi azt a korábbi rendelkezést,
amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél
rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet kell megfizetnie (Ez a kötelezettség csak azonnali
hatályú felmondás esetén áll fenn határozott idejű munkaviszony esetében).

 A törvény szerint a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását

nem köteles indokolni.
 Felmondási idő

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

69. § (1) A felmondási idő harminc nap.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.

A munkáltató, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a

munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni.
http://www.hrsentinel.hu/mt/munkav-megsz.html#megsz
 Azonnali hatályú felmondás

Az azonnali hatályú felmondás fogalma a korábban alkalmazott

rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel, figyelemmel arra, hogy a
munkaügyi ítélkezési gyakorlatban ez az elnevezés meghonosodott.
Az azonnali hatályú felmondás (korábban rendkívüli felmondás) a
munkaviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti meg.
Az azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak ugyanúgy meg kell
indokolnia, mint a munkáltatói felmondást.
Az azonnali hatályú felmondás okaira vonatkozó szabályozástól
érvényesen eltérni nem lehet.

http://www.hrsentinel.hu/mt/munkav-megsz.html#megsz
11. Vállalkozási formák, cégműködés
alapjai, adózási ismeretek
 Vállalkozási formák

Egyéni vállalkozás:
 A vállalkozás egyetlen személy tulajdonát képezi, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A vállalkozás
bevétele és a vállalkozó bevétele megegyezik, ezért a vállalkozás adózott jövedelme a vállalkozó vagyonát
gyarapítja. A vállalkozónak a vállalkozásban személyesen közre kell működnie, de a foglalkoztatott
alkalmazottak száma nincs korlátozva. A vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeinek a
teljesítéséért teljes vagyonával felel.
A betéti társaság:
 A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a
többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége
vagyoni betétje mértékében korlátozott.
A korlátolt felelősségű társaság:
 A korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag
felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg
megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
 Vállakozások összehasonlítása
Vállalati forma Előnyök Hátrányok
Egyéni vállalkozás Alapítás és megszűntetés egyszerűsége Szerényebb nyereségszerzési lehetőség

Áttekinthetőség Pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága

Vállalkozó függetlensége Vállalkozás korlátozott élettartama

Üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási Sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben
kötelezettség hiánya

Adózási kedvezmények Korlátlan felelősség

Társaság Egyszerű alapítás Világos menedzseri felelősség hiánya
Adózási előnyök
Tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül Agresszív törekvés lehetősége az alkalmazottaknál a
partnerségre

Jogi védettség viták esetére

Jelentősebb tőke és hitelforrások Személyi konfliktusok lehetősége
A folytatás lehetősége tulajdonosváltozás esetén

Részvény-társaság A tulajdonosok korlátozott felelőssége Nyilvános adatszolgáltatás kötelezettsége

Széleskörű tőkebevonási lehetőség Alapítás és megszűntetés bonyolult és költséges

Korlátlan élettartam Adóhátrányok

Ábra: Laky Dóra

 KATA*

Kinek való?
Elsősorban azoknak ajánlott ez az adózási forma, akik kevés költséggel
dolgoznak, mert a KATA-ban nincsen költségelszámolás. Ilyenek például a
szellemi tevékenységet folytatók vagy szolgáltatók.

Például:

tanácsadók: szervezetfejlesztő, coach, mérnök, gazdasági tanácsadó

kreatíviparban tevékenykedők: újságírók, fotósok, grafikusok, ékszerkészítők,
keramikusok, művészek
valamilyen oktatási tevékenységet végzők: nyelvoktatók, személyi edzők
 A KATA 5 legnagyobb előnye*

1.Havi fix összegű adózás: főállás esetén havi 50 ezer forint, míg mellékállásban havi 25 ezer forint az adó.
Mellékállásról beszélünk, ha például aktív nappalis hallgatói jogviszony mellett próbálkozunk meg azzal, hogy milyen is lehet a vállalkozók
élete, így egyetemi tanulmányaink során már bontogathatjuk is a szárnyainkat kedvezményes adóteher fizetése mellett.
2.Viszonylag sok adónemet kivált: a havi befizetési kötelezettség mellett csupán az iparűzési adóval kell
számolnunk, ami a KATA-soknak biztosított kedvezmény miatt szintén egyszerűen kalkulálható. Évente fixen 50
ezer forintot kell fizetnünk az önkormányzatnak.
3.Egyszerű adminisztráció: ha tisztában vagyunk a fizetési és a bevallási határidőkkel, akkor az adó
fizetésén túl csak egy bevételi nyilvántartást szükséges vezetni – ez igazán nem nevezhető túl sok
adminisztrációnak.
A vállalkozás elindítása sem bonyolult, nincs másra szükség, csak Ügyfélkapura, és költségekkel sem kell számolnunk, a folyamat teljesen
ingyenes. Azon sem kell sokat gondolkodni, hogy mi lesz, ha később változik valami az életünkben, hiszen az adatok változtatására éppúgy
ingyenesen, egyszerűen, ügyvéd segítsége nélkül van lehetőségünk, mint a vállalkozás esetleges szüneteltetésére vagy megszüntetésére.
Mindezt megtehetjük egyszerűen, online

4.Év közben is választható, és bármikor ki is lehet lépni belőle: ha újonnan induló vállalkozásról van szó,
akkor a működés megkezdésének napjától a választott forma szerint adózik a cég. Ha már működő vállalkozás
jelentkezik be a KATA alá, akkor a következő naptári hónaptól alkalmazhatja a szabályokat.

5.Értékhatár túllépése esetén sem törlik a KATA-s státuszt: a KATA adózás a 2018-as szabályok szerint évi
12 millió forintos bevételi határig választható, de ennek túllépése esetén sem törlik a KATA adózásból a vállalkozást.
Mindössze az e fölötti bevételre fizetendő a 40 százalékos plusz adó, ilyenkor érdemes számolni, hogy még így is
megéri-e az adózási forma.
 A KATA 5 buktatója*

 Egyszerűsége csak belföldi partnerek esetén, alanyi adómentes státuszban látható: a KATA
adózás azon vállalkozások számára nyújt jó megoldást,
 amelyek belföldi értékesítéssel foglalkoznak. Külföldi partner esetén már nem járhatunk el alanyi
adómentes minőségünkben, így áfabevallás készítése szükséges minden olyan hónapban, amikor
külföldi partnernek számlázunk, vagy fogadunk be számlát. Ilyenkor mindenképp érdemes
adótanácsadóval konzultálni!
 Viszonylag kis összegre biztosít a megfizetett adó: 2018-ban az 50 ezer forintos adó megfizetésével
a kisadózók ellátási alapja 94 400 forint, ha a magasabb összegű 75 ezer forintos adót fizetitek, akkor az
ellátások számításának az alapja 158 400 forintra emelkedik.
 A partnerek számára nagyon figyelni kell: fontos figyelni rá, hogy a KATA-s adózó bevételének
maximum 50 százaléka származzon egy partnertől, más esetben felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás
gyanúja.
 Bizonyos feltételek teljesülése esetén jelentési kötelezettség az adóhatósághoz: Abban az
esetben, ha 1 millió forintot meghaladó bevételed származik egy partnertől, jelentési kötelezettséged van
neked is és a partnerednek is az adóhatóság részére.
 Adótartozás esetén törlik a KATA-s státuszt, és két évig nem választható újra: nagyon szigorú
viszont a szabály az esetleges adótartozás esetén. Ha a KATA-s adózó tartozása év végével meghaladja a
100 000 forintot, a vállalkozó nemcsak kiesik a kedvező adózási körből, de két évig vissza sem kerülhet
oda.
*https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/miert-jo-a-kata-5-erv-ellene-5-mellette/
12. Adatvédelem, személyiségi jogok
 Adatvédelmi Törvény
(General Data Protection Regulation - GDPR)

2018. május 25-én lép hatályba az uniós adatvédelmi szabályozás, mely kihívások elé állítja
a hazai vállalkozókat mind az új előírások betartása, mind az esetleges szankciók elkerülése
területén.

A legfontosabbak változások röviden:

 mielőtt bármilyen adatot bekér tőlünk egy szervezet, pontos tájékoztatást kell adnia, hogy mi az
adatkezelés célja, hogyan kezeli az adatokat vagy például kik férhetnek hozzá
 egy adatbázisból kérésünk esetén például e-mail-címünk törlésének elmaradása az eddigieknél jobban
számon kérhető, szankcionálható lesz
 az új jogszabályok magas bírságokkal kényszerítik ki a biztonságos adatkezelést, vagyis azt, hogy
személyes adatainkhoz ne férhessenek hozzá illetéktelenek. A bíró gyakorlat még hiányzik, de a bírság
akár 20 millió euró vagy az éves árbevétel 4 %- a is lehet
 olyan eseteket is szabályoz és szankcionál a rendelkezés, amikor például egy hackertámadás
következtében személyes adataink kikerülnek az adatkezelő rendszeréből, ellopják azokat vagy ha egy
rendszerhiba miatt megsemmisülnek. Nagyobb lesz a felelősség az adatkezelőkön.
https://itcafe.hu/hir/netlock_gdpr.html
 Személyiségi jogok

Pontosították, hogy mi számít személyes adatnak és a személyes adatok definíciója kibővül. A

rendelet szerint személyes adat az az információ, amely alapján egy személy beazonosítható közvetlenül az
adat tartalma alapján, vagy közvetett módon az adatot más adattal kiegészítve. Vagyis személyes adat például
a nevünk, címünk, adó- és TB-számunk, igazolványaink, egészségügyi vagy ideológiai meggyőződésünkre utaló
adataink. Ugyanígy telefonszámunk, online adataink és e-mail-címünk, sőt a mozgásunkra vonatkozó adatok
is….és itt elérünk a személyiségi jogaink területére

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai

között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne
gátolja.” 2013. évi V. törvény (új Ptk.)
 Személyiségi jog

 Személyiségi jogait tehát mindenki szabadon gyakorolhatja, ám ennek során

tekintettel kell, hogy legyen mások személyiségi jogaira is: a szabadság nem
válhat szabadossággá.
 Így az egymás sérelmére gyakorolható személyiségi jogok közül az adott esetben
kevésbé védelemre szoruló személyiségi jog a nagyobb védelmet élvezővel
szemben háttérbe szorul, például a véleménynyilvánítás joga más ember emberi
méltóságával és becsületével szemben.
 a személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak, és azokat mindenki köteles
tiszteletben tartani. Ez azt jelenti, hogy a törvény által védett személy – főszabály
szerint – mindenkivel szemben követelheti, hogy tartózkodjon személyiségi
jogainak megsértésétől.
 Személyiségi jogok

Az új Ptk. által kifejezetten nevesített személyiségi jogok a következők:

- az emberi méltóság védelme,
- az élet, a testi épség és az egészség védelme,
- a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme,
- a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalma,
- a becsület és a jóhírnév védelme,
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog,
- a névviseléshez való jog,
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog,
- valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jog.
13. Összefoglalás