ALKOTMÁNYOS

ALAPISMERETEK

Segédanyag az alkotmányos alapismeretek

vizsgára készülők számára
Vizsga felépítése
 2 vizsgarész

 Írásbeli vizsga
2 kérdés (1 db A és 1 db B tétel)
60 perc
 Szóbeli vizsga
1 tétel (A és B rész)
30 perc felkészülési idő
1/a tétel

Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos

nemzetközi szervezeteknek tagja a
Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a
szervezeteket!
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 1945. október 24-én hozta létre 51 állam
 Székhelye: New York
 Célja: a nemzetközi biztonság és béke
fenntartása, a nemzetek közötti viták megoldása
békés eszközökkel; az alapvető emberi jogok
védelme
 Emberi jogok nemzetközi rendszerének kiépítése
egyezményekkel:
o 1948 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát
o 1966 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egységokmánya; Gazdasági, Szociális és
Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya
 Magyarország 1955. december 14-én lépett be
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 Főbb szervei:
1. Közgyűlés: legfőbb tanácskozó szervezet
2. Biztonsági Tanács: feladata a nemzetközi
béke és biztonság fenntartása; 15 tag ( 5
állandó+10 nem állandó tag )
3. Nemzetközi Bíróság: székhelye Hága
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

Európa Tanács:
 1949-ben 10 nyugat-európai állam hozta
létre
 Székhelye: Európa Palota, Strasbourg
(Franciaország)
 Célja: a közös európai értékek, az emberi
jogok védelme
 1950. Róma: Emberi Jogok Európai
Egyezménye - Emberi Jogok Európai
Bíróságát (székhelye: Strasbourg)
 Magyarország 1990. óta tagja
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

Európai Unió:
 28 tagállama van jelenleg (2013. júl. 1. Horvátország)
 Előzmény: a II. világháború után az országokat Európa
újjáépítésének vágya vezérelte, és hogy kizárják annak a
lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki.
 I. lépés - 1951. Párizsi Szerződés: létrehozta az Európai Szén- és
Acélközösséget (tagjai:Nyugat-Németország, Franciaország,
Olaszország és a Benelux államok)
 II. lépés - 1957. Római Szerződés: az Európai Gazdasági
Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása
 Eredmény: vámok megszüntetése, áruk szabad mozgása, közös
piac, négy szabadság (személyek, szolgáltatások, áru, tőke)
 1993. Maastrichti Szerződés: az Európai Unió létrehozása – a
tagállamok összehangolt cselekvése a gazdasági élet valamennyi
területén, a politikában, közös biztonsági és védelmi politika, uniós
állampolgárság, közös pénz (Euró) stb.
 Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét,
majd 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

 1949-ben jött létre
 Katonai, politikai típusú szervezet
 Feladata: a tagországok számára biztosított
közös védelem fenntartása
 Magyarország1998-tól tagja
2/a
Mutassa be az Európai Unió céljait és
több intézményeit!
Európai Unió:
Intézményei:
1. Európai Tanács (Brüsszel)
○ Az EU csúcsszerve, az általános politikai irányvonalakat,
prioritásokat határozza meg
○ Tagjai: a tagállamok állam- és kormányfői, és a Bizottság
elnöke
○ Elnöke:félévente más tagállam állam-, kormányfője

2. Európai Unió Tanácsa (Brüsszel, meghatározott

időközönként Luxembourg)
○ A legfőbb döntéshozó szerv
○ (Jogalkotás: Tanács, Parlament, Bizottság)
○ Tagjai: a tagállamok miniszterei
○ A tagállamok kormányait képviseli
3.Európai Bizottság
○ Az EU „kormánya”
○ Tagjai: a tagállamok által jelölt biztosok, minden biztos
egy-egy szakterületért felelős
○ Az EU egészének érdekeit képviseli

4.Európai Parlament
○ törvényhozó testület, amelyet az EU tagállamainak
polgárai közvetlenül választanak
○ Magyarországnak 22 képviselője van
○ A tagállamok állampolgárait képviseli

5.Európai Bíróság
○ Ítéleteket hoz azokban a bírósági eljárásokban,
amelyeket az európai jog megszegése miatt
kezdeményeztek, ill. értelmezi az európai jogot.
○ Tagjai: tagállamonként egy-egy bíró
3/a
Ismertesse Magyarország földrajzi
elhelyezkedését, államformáját,
pénznemét és területi tagozódását
3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját,
pénznemét és területi tagozódását

Magyarország Kelet-Közép-Európában, a
Kárpát-medencében fekszik.
Az ország területe 93.030 km2
Főbb tájegységei: Dunántúl, Észak-
Magyarország és az Alföld
Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia,
Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország,
Szlovénia
Lakónépesség: közel 10 millió
3/a
Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és
területi tagozódását

Államforma:
 Köztársaság
Pénznem:
 Forint
3/a
Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját,
pénznemét és területi tagozódását

Közigazgatási beosztás: 19 megye és a

főváros
Magyarország fővárosa Budapest, amely
23 kerületre tagozódik
3/a
Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját,
pénznemét és területi tagozódását
4/a
Ismertesse Magyarország nemzeti
jelképeit, nemzeti szimbólumait és
ünnepeit!
4/a
Adjon rövid leírást a Magyarország nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti
ünnepeiről!

Nemzeti jelképek
1. Magyarország himnusza:
 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc
 Erkel Ferenc zenésítette meg
2. Magyarország zászlaja
3. Magyarország címere
2. Magyarország zászlaja:
• Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű
vízszintes sávból áll
• piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a
„reményt” szimbolizálja
3. Magyarország
címere:

• Hegyes talpú,
hasított pajzs.
• Első mezeje
vörössel és ezüsttel
hétszer vágott.
• Második, vörös
mezejében zöld
hármas halomnak
arany koronás
kiemelkedő középső
részén ezüst kettős
kereszt.
• A pajzson a magyar
Szent Korona
nyugszik
Nemzeti szimbólumok:
 Szent Korona és a koronázási jelvények (királyi
jogar, országalma, koronázási kard - Országház;

koronázási palást - Nemzeti Múzeum)

 Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy
Béni zenésítette meg)
 Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának
tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb.,
amely egyértelműen a magyarság létéhez,
múltjához, jelenéhez köthető (pl. Országház)
• Nemzeti szimbólumok:
• Szent Korona és a koronázási jelvények (jogar,
országalma, koronázási kard)
4/a
Adjon rövid leírást a Magyarország nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti
ünnepeiről!

Nemzeti ünnepek
 Március 15-e:
○ Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére
 Augusztus 20-a:
○ Az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére
○ A hivatalos állami ünnep
 Október 23-a:
○ 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére
 5/a
A magyar nép eredete, vándorlásai és a
honfoglalás
5/a
A magyar nép eredete és vándorlásai

 A magyar nép finnugor eredetű (nyelv, ősi hiedelemvilág

bizonyítja)
 Az ókorban a magyarság nomád állattenyésztő életmódot
folytatott, ennek következtében vándoroltak (Dél-Urál, Volga
vidéke; Levédia)
 Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok
 A 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e
mozgás élét képező besenyők elől újból fel kellett kerekedni
és nyugat felé vonulni. Az új szállásterület az Etelköz volt,
ahol őseink kb. 80 évet időztek.
 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján
élt, itt szerveződött meg a 7 törzsből álló törzsszövetség
 Mivel a besenyő nyomás nem hagyott alább, 895-ben Árpád
vezetésével elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe,
a Kárpátok hágóin át, több irányból. = HONFOGLALÁS
 Honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során
valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a
célból, hogy ott új hazát alapítson.

 A honfoglalást követően a katonáskodó réteg számos támadást

indított a nyugati területek ellen zsákmányszerzés és adóztatás
céljából (ún. kalandozások kora)

 Egész Európát bejárták, szokatlan harcmodorukkal kezdetben

hatalmas sikereket arattak, viszont a magyar könnyűlovasság
hosszú távon nem tudta felvenni a harcot a nehézpáncélba öltözött
ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal.

 Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a

szerencse megfordulását, az igazán súlyos csapás 955-ben,
Augsburgnál következett be, amellyel véget ért a kalandozások
kora.
 6/a
Államalapítás, a Szent István halála utáni
évszázadok
 6/a
 A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a
magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn
akarnak maradni. A magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a
keresztény hitre való áttérés.
 Géza (970 - 997 között főfejedelem) maga is megkeresztelkedett
és keresztény nőt vett feleségül.
 Nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és
keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ők nevelték fiát is, aki
megkeresztelésekor az István nevet kapta.
 Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány
következett volna a fejedelmi trónon, István azonban német
segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta
magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely
több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén.
 I. (Szent) István (1000-1038) megszervezte az egyházszervezetet
és a vármegyerendszert, stabil pénzt veretett, meghonosította az
oklevélkiadást, törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy az
ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz.
 I. (Szent) László (1077-1095)
 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta
Horvátországot, és sikerrel védte meg az országot a
küldő támadásokkal szemben
 Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány
áldozásokat és kötelezővé téve a templomba járást,
büntetést írva elő a törvény megszegőinek.
 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és
Imre herceget.
 II. András (1205-1235)
 Idejére a királyi hatalom meggyengült
 1221-ben a király megkísérli visszavenni
birtokadományainak egy részét, amivel újra
elégedetlenséget szított.
 Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a
köznép is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat
kihasználva 1222-ben rákényszeríttette a királyt az
Aranybulla kibocsátására. Ebben az uralkodó tiltja a
hatalmaskodásokat, felhatalmazza a nemességet, hogy
ha a király vagy utódai az Aranybullát megszegnék,
fegyverrel szálljanak vele szembe.
 IV. Béla (1235-1270)
 András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a
királyi adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat.
 Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő
kunokat. Béla azonban hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy érezte,
szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó
támadások miatt azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még
a mongol sereg megjelenése előtt.
Tatárjárás (1241-1242)
 A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több
oldalról támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott.
Április 11-én a mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a
király vereségével végződött.
 Béla nehezen menekült el a csatatérről. A mongolok üldözték, és közben
végigpusztították az országot. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék
néptelenedtek el.
 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az
országból. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye
volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról.
 Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a
nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni,
rendszerint azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor
költöztette át a királyi székhelyet a mai Budára.
 Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad
költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.
 III. András (1290-1301)
 Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az
Árpád-ház kihalását is jelentette.
 Károly Róbert (1301-1342)
 a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt
 uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta.
 Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment
keresztül. Francia közigazgatást, olasz bank és
pénzrendszert honosított meg.
 I. (Nagy) Lajos (1342-1382)
 Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi
erényeket megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős
kézzel irányította országait.
 Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is
nagyhatalommá vált, amit csak erősített az 1370-től
kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik
fontos államával.
 Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre:
uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és
balkáni harcok, amelyekben személyesen is jeleskedett
 7/a
Mátyás kora és a török idők
Magyarországon
 A 15. század elején a török szultán dinamikus terjeszkedése miatt
egyre gyakoribbak voltak a harcok Magyarország déli végein.
 1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá
koronázták III. Ulászló lengyel királyt.
 Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi
nemes, Hunyadi János lett. Segítségével Ulászló nagy hadjáratot
szervezett a terjeszkedő törökök ellen.
 1444-ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a
magyar sereg vereséget szenvedett. A király életét vesztette, és
Hunyadi is csak kis híján menekült meg.
 Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra
V. László személyében Habsburg uralkodó került.
 V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor
már leggazdagabb magyar főúrnak számító Hunyadi lett.
 Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság
határait mindinkább fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb
keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is felhasználva.
 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a
Nándorfehérvári csatában (a mai Belgrád mellett), ami több mint
ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait. A
csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal
emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban a déli harangszó.
Mátyás király uralkodása (1458-1490)
 Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V.
László király tőrbe csalta és lefejeztette, azonban még ugyanebben
az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a magyar trón
megüresedett.
 A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves
Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta
királlyá.
 Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított
királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó
zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte.
 A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos
Mátyás" máig élő népi legenda alapját.
 Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és
nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak
szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római
Birodalom császárává akarta választatni magát. Diplomáciája is ezt
célozta.
 Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg.
 Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai
reneszánsz központjai voltak. Világhírűvé vált könyvtára.
 Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen
befolyásolható uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a
Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven.
 II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia
uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra.
Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is
gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai
küzdelmei miatt.
 A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle
parasztfelkeléshez vezetett, amelyet a nemesség kegyetlen
módón levert.
 A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király
vívta I. Szulejmán török szultánnal, ahol katasztrofális vereséget
szenvedtünk.
 Ezt követően az ország védtelen maradt: a király meghalt, a
magyar hadsereg megsemmisült, így a törökök akadálytalanul
vonulhattak észak felé, végigfosztották, majd elhagyták az
országot.
 Magyarország kettészakadt – trónviszályok (Szapolyai János vs.
Habsburg Ferdinánd)
 1541 : I. Szulejmán szultán hadsereggel érkezik Buda alá,csellel
elfoglalja Buda várát
 Az ország három részre szakad
Nyugati országrész a Habsburg Birodalom része lett, a középső ország
rész török uralom alatt áll, Erdély önálló fejedelemségként kivált az
országból.
 Az ország három részre szakadása után 150 éves török
uralom következett.
 A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a
Szent Liga (1684) a Habsburg Birodalom,
Lengyelország és Velence részvételével
 1686-ban, 145-év után felszabadul Buda
 8/a
Habsburg-uralom és az 1848-49. évi
forradalom és szabadságharc
A Habsburg-uralom
 A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, azokat elfoglalta az
osztrák haderő és betagolta a Habsburg Birodalomba
 Megindult a fejlődés, de az ország területi egysége nem állt helyre
 Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel
népesítették be (németek, románok, szlovákok stb.), nagy földeket
adományoztak, a parasztságra magas adókat vetettek ki - felerősödtek és
állandósultak a nemzeti függetlenedési mozgalmak
 Az első Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bocskai István volt, hadi
sikerei ellenére békét kötött a Habsburg-udvarral
 Az 1600-as években Thököly Imre vette fel a harcot török segítséggel a
királyi Magyarország ellen, de vereségei miatt száműzetésbe kényszerült
 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok;
labancok= osztrákok)
A kezdeti kuruc sikerek után a szabadságharc elbukott, majd 1711-ben a
kurucok fegyverletételre kényszerültek.
A szatmári békekötés ugyan a magyarok számára kedvező feltételeket
tartalmazott, de az ország nemzeti függetlenségét nem tudta
visszaszerezni
 A következő 2 évszázadon át a magyarok az osztrák császárság alá
rendelt nemzet volt, a magyar királyi pedig a mindenkori Habsburg uralkodó
volt.
• Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak
bontakoztak ki
• A nemesség és jobbágyság között óriási társadalmi,
gazdasági különbségek voltak – cél: az elmaradott
feudális rendszer átalakítása, a polgári társadalom
kialakítása volt
• Széchenyi István (1791-1860): Magyarország
fejlesztését tűzte ki céljául (Lánchíd építése, dunai
gőzhajózás megindítása, Magyar Tudományos
Akadémia létrehozásának szorgalmazása stb.)
• Kossuth Lajos (1802-1894): miniszter, az Országos
Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd kormányzóelnök.
• Reform országgyűlések Pozsonyban
 A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt
 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom
 Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, és még sokan
mások…
 A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg
• A forradalom nyomására kinevezik az első felelős magyar kormányt gróf
Batthyány Lajos vezetésével
 Eltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviselést
1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít,
megkezdődik a szabadságharc
1849-ben a tavaszi hadjárat eredményeként a honvédek
visszafoglalják Budát (1848 őszén adták fel a magyar csapatok, a
kormány Debrecenbe költözött)
1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth
Lajost kormányzó-elnökké választják
1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország
területére, ezzel az osztrák hadsereg túlereje háromszoros lesz
1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok leteszik a fegyvert
Véres megtorlás következett – bebörtönzések, kivégzések
1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar tábornokot,
Pesten életét veszti Batthyány Lajos miniszterelnök
Az országot egyesítették Ausztriával, Magyarország elvesztette
önállóságát, csak egy tartomány volt
 9/a
A kiegyezéstől az első világháborúig
 A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás,
új osztrák közigazgatási rendszer
 1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a
poroszoktól,
Cél: a birodalmon belüli béke, kiegyezés a legerősebb
ellenféllel, a magyarokkal - tárgyalások kezdődtek Deák
Ferenc vezetésével
 1867 Kiegyezés, megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia
 Habsburg uralkodó
 Közös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügy
 Egyébként Magyarország önálló állam
 A magyar gazdaság fejlődésnek indul – mezőgazdaság a
vezető ágazat
 Az ország a polgárosodás útjára lép, fejlődik a
városrendszer
 Törvénykezés a magyar Országgyűlés jogkörében
 Budapest lesz az ország fővárosa (Buda, Pest, Óbuda
egyesítésével)
 „Boldog békeidők”
 10/a
Az I. világháború és annak
következményei
 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét Szarajevóban
megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka
 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a
háború
 Két szövetségi rendszer áll egymással szemben:
 Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország
 Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország
 Pusztító harcok jellemezték a háborút
 1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok is a
háborúba – ezzel eldőlt a háború kimenetele
 1918-ban megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek
 Eközben 1918. októberében forradalom tör ki („őszirózsás forradalom”): láthatóvá
vált, hogy Magyarország a világháborút a vesztesek oldalán fejezi be. Megalakult a
Magyar Nemzeti Tanács, elnökévé Károlyi Mihály grófot választották. A Nemzeti
Tanács a háború befejezését követelte, és meghirdette Magyarország demokratikus
átalakítását. Úgy vélte, hogy a katonai ellenállással csak rontana a helyzeten, abban
bízott, hogy a nagyhatalmak igazságosan fogják rendezni Közép-Európa sorsát. 
 1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül: Magyarország elveszíti
területe kétharmadát, anyagi jóvátétel fizetésére kötelezik, hadsereget leszerelték
Magyarország a két világháború között:
 Az ország államformája királyság
 Az országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó, Horthy Miklós
irányította 1920-tól
 A háború után az ország nehezen „talált magára”
 Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági
kapcsolatait Németországgal, német hatásra zsidóellenes törvényeket
fogadtak el
 Erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok, ezt a viszonyt
a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette
 Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és
Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.
 Magyarország visszakapott 11 927 km²-t, zömében Csehszlovákia
(pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli részét ,benne
Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács, Beregszász környéke).
 Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer
lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák.
 A II. bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született
 A II. bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet
kapott vissza, benne a Székelyfölddel.(Románia területéből)
 Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben
1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt.
 11/a
A második világháború
 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanja Lengyelországot, kitör
a II. világháború
 Magyarország 1941-ben lépett be a háborúba
 A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország
Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton.1943. elején a II. magyar
hadsereg a Don folyó térségében megsemmisül
 Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a
német nemzeti szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású
lakosságot törvényekben fosztották meg állampolgári jogaitól, majd 1944-
ben többszázezer embert küldtek a náci Németország koncentrációs
táboraiba, ahol kínhalált haltak
 A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni
ben a szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, a
németek tudomást szereztek a próbálkozásról, és megszállták
Magyarországot. 1944. március 19-én
 Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott
nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat.1944. október 15-én, (Szálasi
Ferenc). A nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei
vesztették életüket.
 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész
Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az
országot.
 1945 tavaszán a németek letették a fegyvert, a II. világháború véget ért
 A béketárgyalások következményeként Magyarország újra elvesztette a
visszacsatolt területeket, jóvátétel fizetésére kötelezték
 12/a
A Rákosi-rendszer és az 1956. évi
forradalom és szabadságharc
 Az ország területéről a harcok befejezése után sem
vonultak ki a szovjet katonák.
 Az ország új államformája köztársaság lett
 Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves
többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió
által támogatott kommunisták vették át választási
csalással a hatalmat, és az országban
egypártrendszert alakítottak ki.
 A kommunista párt főtitkára Rákosi Mátyás lett
Megkezdődött az államosítás, az ipar erőszakos
fejlesztése
 A diktatórikus szovjet modell követését valósították
meg, a más politikai nézeten lévőket üldözték,
megkínozták, kivégezték.
 Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra
elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott
szabadságharca
 A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956.
október 23-án, azonban a fegyvertelen tömegre leadott véres
sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé
nőtt
 Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok
visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához
és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.
 November első napjaiban az új kormány megkezdte a
tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes
kivonásáról, az ország semlegességéről.
 A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után
meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak
biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak
segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet
nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.
 Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország
szabadságharca így végül elbukott.
13/a. Tétel
A Kádár-rendszer és az 1990. évi rendszerváltás
 1956-os forradalom leverése után új kormány alakult Kádár
János vezetésével, visszaállt a kommunista
egypártrendszer.
 Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több
száz résztvevőjét a rezsim kivégezte
Kádár-rendszer
 A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte.
 Kádár 30 évig maradt az ország élén
 A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség
(KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a
Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag
enyhe változatát alakította ki
 Az 1960-as évektől az életszínvonal növekedése, javítása
állat a politika középpontjában (lakótömbök építése,
kiskereskedelem újjáéledése stb.)
 Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe
vettek, ami Magyarország teljes eladósodásához vezetett
 A rendszerváltás (másként rendszerváltozás)
szűkebb értelemben Magyarország
történelmének azon korszakát jelöli, mely
során a magyar állam a pártállammal és
annak kulturális, ideológiai relációival szakítva
demokratikus állammá vált,
tágabb értelemben pedig egy olyan esemény,
mely során egy állam rezsimje, valamely
társadalom berendezkedése egy adott
formáról egy másikra vált (illetve változik) át
békés, azaz nem forradalmi úton.
 Szovjteunióban Gorbacsov került hatalomra, aki sürgette a demokratikus
átalakulást
 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten.
 A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta
a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját.
 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal: a reformra,
változásra törekvő pártok, társadalmi erők összefogója
 Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a
vasfüggöny lebontásának megkezdését.
 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a
Hősök terén
 1989. július 6. a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az 1958-as bírói ítéletét,
és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait.
 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati
határát az NDK-menekültek előtt.
 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament
egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.
 1990. március – április: 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad
parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb
szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt.
 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona is elhagyta
Magyarországot.
 14/a
A magyar művészet képviselői
14/a
A magyar művészet képviselői
Az Árpád-kortól a középkor végéig
 A 10-12. században a román stílus volt jellemző
 A művészet ebben az időszakban nem választható el a vallástól – főként egyházi
épületek (Pannonhalmi bencés apátság), kellékek maradtak ránk
 Szent Istvánhoz kapcsolódó ereklyék (koronázási palást, koronázási jelvények, Szent
Jobb
 13. századtól megjelent a gótika - gyulafehérvári székesegyház, jáki templom,
Nagyboldogasszony/Mátyás-templom)
 14. századból származik a kolozsvári Szent György-lovasszobor,
A reneszánsz művészet
 A 15. század végén jelent meg a reneszánsz stílusirányzat, mely Magyarországon
Mátyás király nevéhez fűződik
 Mátyás korában fejeződött be a budai várpalota építése, bővítette és reneszánsz
elemekkel gazdagította a visegrádi palotát , Tatán és Nyéken vadászkastélyt
építtetett, Európa-szerte híres könyvtára maradt fenn.
A barokk és rokokó művészet
 17-18. század meghatározó művészeti irányzata
 Elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek maradtak fenn (nagyszombati
jezsuita templom) – gazdag pompa, ünnepélyesség jellemzi
 A rokokó a barokk stílus egyháztól elszakadó irányzata (fertődi Esterházy-kastély)
 Jelentős volt a portréfestészet a főúri udvarokban (Mányoki Ádám II. Rákóczi
Ferencet ábrázoló képe)
14/a
A magyar művészet képviselői
A klasszicizmus és a történelmi festészet kialakulása
 A 18.századtól jellemző stílusirányzat – a formák egyszerűségét,
tisztaságát hirdette (váci székesegyház, Pest arculata)
 Egyre népszerűbbé vált az arcképfestészet (Barabás Miklós), a
tájképfestészet, és a történeti tárgyú festészet (Feszty Árpád körképe,
Munkácsy Mihály, Benczúr gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan)
A 19. század végétől a 20. század közepéig
 A szecesszió, mint stílusirányzat megjelenése főképp az iparművészetben
(főként stilizált növénymotívumok)
 Az építészet kiemelkedő alakjai: Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum),
Kós Károly (Állatkert)
 A 20. század elejétől jelentősebb művészeti csoportok tevékenykedtek
(nagybányai művésztelep – Ferenczy Károly, Csók István)
 Avantgard-mozgalmak képviselői (Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy
Lajos – festők, Kassák Lajos – író)
 Impresszionista festészet képviselői (Rippl-Rónai József, Szinyei Merse
Pál)
15. Tétel
A magyar zene és tudomány képviselői
15/a
A magyar zene és tudomány képviselői

A magyar zene:
 Kiemelkedő jelentőségű a magyar népzene
 A népdalokat az 1800-as évektől kezdték gyűjteni, dallamukat
lekottázni, szövegüket lejegyezni (Bartók Béla, Kodály Zoltán)
 Verbunkos: magyar tánczenei forma, mely a 18. század végén alakult
ki
 Európai színvonalú a magyar opera

Kiemelkedő alkotók:
 Erkel Ferenc (Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz zenéjének
szerzője)
 Liszt Ferenc (Magyar rapszódiák, Koronázási mise)
 Bartók Béla (A kékszakállú herceg, A fából faragott királyfi)
 Kodály Zoltán (Háry János és Kodály-módszer)
 Lehár Ferenc (Víg özvegy, Cigányszerelem)
 Kálmán Imre (Csárdáskirálynő)
A magyar tudomány képviselői:
 Kőrösi-Csoma Sándor: a magyar őshaza kutatója, nyelvtudós
 Bolyai Farkas és fia, Bolyai János: matematikusok
 Jedlik Ányos: fizikus, a dinamó-elvének felfedezője, a
szódavízgyártás is az ő nevéhez fűződik
 Semmelweis Ignác: orvos, „az anyák megmentője”, a klóros
fertőtlenítés jelentőségének felfedezője
 Puskás Tivadar: a vezetékes telefonközpont feltalálója
 Bláthy Ottó: a mágnesesség alkalmazhatóságának felfedezője
 Déri Miksa: a folyami erőművek energiatermelő lehetőségének
feltalálója
 Zipernowsky Károly: nevéhez fűződik a váltakozó árammal
történő világítás
 Kandó Kálmán: gépészmérnök, a villamosított vasúti
közlekedés feltalálója
 Szent-Györgyi Albert: orvos, Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal
kapcsolatos felfedezéseiért
 Szilárd Leó: fizikus, részt vett az első atomreaktor
létrehozásában
 Neumann János: magyar származású matematikus, a digitális
számítógép kifejlesztése fűződik a nevéhez
 Teller Ede: atomfizikus, részt vett az első atombomba
kifejlesztésében
 16/a
A magyar ősköltészet és a korai középkor
irodalma
Magyar ősköltészet:
 Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek
 A rovásírást terjedelmesebb szövegek rögzítésére aligha
alkalmazták
 Írásos emlék nem maradt fenn, a későbbi korok művészei
beszélik el ezt az időszakot (pl. Anonymus: Gesta
Hungarorum, Képes Krónika)
A kora középkori magyar irodalom:
 A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek -
Kódexek, Legendák (szentek életéről)
 A legelső fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi
apátság alapító levele 1055-ből
 Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti
beszéd és Könyörgés 1180 körül születhetett
 Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-
siralom az 1200-as évek első felében íródott
 17/a
A reneszánsz és barokk irodalom, valamint
a felvilágosodás és a klasszicizmus
Magyarországon
Reneszánsz irodalom:
A reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként
Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490)
uralkodása alatt.
Költőink:
 Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név
szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes
feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei
János) néven született. Mátyás király korában élt, latin
nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték
 Művei: Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól
 Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első
kiemelkedő alakja, szerelmes verseket (Hogy Júliára talála,
így köszöne néki), vitézi énekeket, és vallásos verseket írt
Barokk irodalom kiemelkedő alakja:
 Zrínyi Miklós (1620-1664)
 Szigeti veszedelem - eposz

A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő

alakjai:
 Bessenyei György (1747–1811)
 Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)
A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai:
 Kazinczy Ferenc (1759-1831)
 Berzsenyi Dániel (1776—1836)
 Batsányi János (1763-1845)
18/a
A magyar irodalom a romantika korában (a romantika, mint stílusirányzat; a korszak
kiemelkedő írói és költői)
A romantika, mint stílusirányzat
 Az 1820-as években jelentkezik irodalmunkban
 A politikai és az irodalom szoros összefonódása jellemezte a kort
 Ekkor vált Pest-Buda az ország irodalmi középpontjává
 Újságok, folyóiratok indultak
 Megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia, megnyitotta kapuit a
Nemzeti Színház
A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai:
 Katona József (1791–1830): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja,
legjelentősebb műve a Bánk bán
 Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz költője, melynek keletkezési
évfordulója a magyar kultúra napja (január 22.)
 Vörösmarty Mihály (1800–1855): a Szózat írója, ez a Himnusz mellet a másik
nemzeti költeményünk
 Petőfi Sándor (1823–1848): költő, forradalmár, nemzeti hős, a legismertebb
magyar költő a világon, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősi
halottja
 Arany János (1817–1882): epikus művei, balladái (Toldi-trilógia, A walesi
bárdok)
a magyar irodalom meghatározó alakjává tették
 Madách Imre (1823–1864):Az ember tragédiájának írója
 Jókai Mór (1825–1904): legnépszerűbb regényírónk, a „Nagy Magyar
Mesemondó”, művei: A kőszívű ember fiai, Az arany ember stb.
 Mikszáth Kálmán (1847-1910): Jókai mellett a másik nagy regényírónk, jelentős
művei: Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város
19/a
A 20. század magyar irodalma
19/a
A 20. század magyar irodalma
A 20. század kiemelkedő költői, írói:
 Ady Endre (1877-1919): a nyugat-európai színvonalhoz való
felzárkózás feltétlen híve, a modern magyar irodalom
megteremtője, verseit szinte minden európai nyelvre lefordították
 Móricz Zsigmond (1879-1942): Ady barátja, novellái,
elbeszélései, regényei a paraszti lét, a magyar falu életének
hiteles ábrázolását adja (Rokonok, Árvácska stb.)
 József Attila (1905-1937): legnagyobb költőink egyike, ismertsége
határainkon túl Petőfiéhez hasonló (versei: Levegőt!, A Dunánál,
Óda stb.)
 Kertész Imre (1929-): egyetlen Nobel-díjas írónk, Sorstalanság
című regénye hozta meg számára a rangos elismerést
 További kiemelkedő írók, költők: Karinthy Frigyes, Radnóti
Miklós, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István
20/a
Ismertesse a
Hungarikumokat!
Mondja el a Himnusz első
versszakát!
20/a
Ismertesse a Hungarikumokat! Mondja el a Himnusz első
versszakát!
Hungarikum: az az alkotások, jellegzetes tárgyak, szokások, amelyek
tipikusan magyar vonatkozásúak, semmilyen más népre nem
jellemzőek, csak a magyarokra.
A „hungarikum” szó Magyarország latin nevéből ered (Hungária)
 Ételek: gulyásleves, pörkölt, halászlé, paprikás csirke, túrós
csusza, rétes, dobostorta
 Az ételek elkészítéséhez használt alapanyagok: Makói
vöröshagyma, kalocsai és szegedi őrölt piros paprika
 Híres a pickszalámi, a magyar libamáj, a méz,
 Italok: magyar borok (pl.: tokaji aszú) pálinkák (a pálinka magyar
szó)
 természeti kincseink: Balaton, Hévíz stb.
 Magyar tájhoz köthető állatfajták (pl.: szürkemarha, mangalica
sertés)
 A magyar népművészet remekei: halasi csipke, matyó-baba,
hollóházi és Zsolnay-porcelán, kalocsai hímzett terítő stb.
20/a
Ismertesse a Hungarikumokat! Mondja el a Himnusz
első versszakát!
1/b
Mutassa be Magyarország Alaptörvényét és
az abban megfogalmazott alkotmányos
elveket!
Az Alaptörvény különleges, a többi törvény felett álló, a
legmagasabb jogi erővel bíró törvény.

Magyarország Alaptörvénye
 2012. január 1-jén lépett hatályba
 Magyarország jogrendjének alapja
 Az ország alaptörvénye
 Formai szempontból:
○ A jogforrási rendszer csúcsa
○ Különös eljárási rendben alkotják
 Tartalmi szempontból:
○ Gazdasági és társadalmi rendre
○ Állam- és kormányformára
○ Alapvető jogokra és kötelességekre
○ Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére

Vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza

Az Alaptörvényben megfogalmazott alkotmányos elvek

Magyarország alkotmányos állam, parlamentáris köztársaság:

 A közhatalom forrása a nép: a hatalmat közvetlen (népszavazás,
népi kezdeményezés), vagy közvetett módon (országgyűlési
képviselők útján) gyakorolja
 A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén
alapszik: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat el kell
választani az önkényuralom megakadályozása érdekében
 Törvények uralma valósul meg: az állampolgárok magatartását és
az állami szervek működésének keretit az Alaptörvény és a törvények
határozzák meg
 Emberi jogok érvényesülése: Az ember sérthetetlen és
elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük
az állam elsőrendű kötelezettsége
 Állampolgári jogegyenlőség: diszkrimináció tilalma
 Magyarország védi a házasság alapvető intézményét, támogatja a
gyermekvállalást
 Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás
szabadságán alapszik
 Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése,
valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében
együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával
2/b

A magyar választási rendszer

(képviseleti demokrácia, a választások
lebonyolítása)
2/b
A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)

 Az Alaptörvény szerint:
a választójog
o általános (minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat) és
o egyenlő (minden szavazat ugyanannyit ér)

a szavazás
o közvetlen (csak személyesen lehet szavazni) és
o titkos

 Magyarországon 4 évente kell országgyűlési és

5 évente önkormányzati választásokat tartani
 A magyar választási rendszer vegyes választási rendszer: a
választópolgárok a képviselők egy részét közvetlenül választják,
más része a képviselőknek a pártok listáiról kerül be az
Országgyűlés tagjai sorába
 Az Országgyűlés jelenleg 199 fős
Választások lebonyolítása
 Minden választópolgár a lakóhelye szerinti
településen szavazhat
 Közvetlen és titkos szavazás
 A választói névjegyzékben szereplők
szavazhatnak, ezt a település jegyzője állítja
össze (ha kihagytak valakit, kifogást emelhet a
jegyzőnél)
 Jelöltté váláshoz a választókerület
választópolgárai 1 százalékának ajánlása
szükséges
 3/b
Az országos és a helyi népszavazás
Országos népszavazás:
 Kezdeményezése aláírásgyűjtő íveken történik
 Elrendelése alapján
 Kötelezően
○ 200.000 aláírás kell
 mérlegelés alapján elrendelhető
○ A köztársasági elnök, a Kormány indítványozta vagy legalább 100.000 aláírás, de
nem éri el a 200.000-et
 A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki
 Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele
érvényesen szavazott és eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó
választópolgárok több mint fele a feltett kérdésre azonos választ adott. (pl.:NATO
tagság, magyar állampolgárság kiterjesztése)
 Nem lehet kérdés a népszavazáson:
 az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés
 a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, járulékokkal, vámokkal kapcsolatos
kérdések
 a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
 az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,
valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalma
 az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések
 az Országgyűlés feloszlása
 a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése
 Katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdés
 a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása
 a közkegyelem gyakorlása
Helyi népszavazás:
 Valamely településen (községben, városban, fővárosi kerületben) tartják,
helyi szempontból fontos kérdésben
 Kötelező kiírni a helyi népszavazást:
 Települések egyesítéséről
 Települések szétválásáról
 Nem lehet helyi népszavazást kiírni:
 a költségvetésről való döntésre,
 a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
 a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi
kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról
 A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja meg

Népi kezdeményezés:
 Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére, az aláírási íveken
megfogalmazott kérdést az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg
4/b

Az Országgyűlés (az Országgyűlés

feladatai, működése, a képviselők jogai
és kötelezettségei)
Az Országgyűlés feladatai:
 Magyarország legfőbb népképviseleti szerve
 biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét,
 meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit
 megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét,
 törvényeket alkot
 elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását
 Nemzetközi szerződéseket köt
 megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét,
a Kúria elnökét, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét, az Országos Bírósági
Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,
valamint az Állami Számvevőszék elnökét
 megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi
kérdésekről
 közkegyelmet gyakorol
 határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről
 feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet
 különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való
részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz
Az Országgyűlés működése
 A Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és
tárgyalási rendjét
 Tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ
 Tagjaiból állandó és eseti bizottságokat alakít
 Megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő
Országgyűlés alakuló üléséig tart
 Az alakuló ülést - a választást követő harminc napon belüli
időpontra - a köztársasági elnök hívja össze.
 Évente két rendes ülésszakot tart (tavaszi, őszi)
 Ülései főszabály szerint nyilvánosak
 Határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési
képviselőknek több mint fele jelen van
 Döntéseit a jelenlévő képviselők több mint felének
szavazatával hozza meg. (egyszerű többség)
 Az Alaptörvény és az ún. sarkalatos törvények
meghozatalához minősített 2/3-os többség szükséges (a
társadalom részére olyan jelentős törvények, amelyek
elfogadásához nagyszámú képviselő egyetértése szükséges pl:
állampolgárságról, sajtószabadságról, menedékjogról stb.)
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei
egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében
végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
 mentelmi jog: két formája a felelősségmentesség
(képviselőt nem lehet felelősségre vonni a megbízatása
gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt,
illetőleg szavazatáért) és a sérthetetlenség (a képviselőt
csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene
csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával (azaz a
mentelmi jog felfüggesztésével) lehet büntető-, valamint
szabálysértési eljárást indítani, folytatni)
 függetlenséget biztosító javadalmazás illeti meg
 összeférhetetlenség: a képviselők e megbízatásuk
mellett meghatározott tisztséget és állásokat nem
tölthetnek be, illetőleg bizonyos tevékenységeket nem
folytathatnak pl: nem lehetnek bírók, a rendvédelmi
szervek hivatásos állományú tagjai stb.
5/b
A jogalkotás, az Országgyűlés
jogalkotó tevékenysége
5/b
A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége
Törvények uralma érvényesül
Alaptörvény: szabályozza a törvényhozás folyamatát

 törvények: legfontosabb társadalmi viszonyokat, állampolgárok

státusát érintő kérdések csak törvényben szabályozhatóak
 rendeletek: általában a törvények végrehajtására szolgálnak

Jogalkotó hatalommal rendelkezik:

 Országgyűlés (Alaptörvény, törvények)
 Kormány (rendeletek)
 Kormány tagjai (rendeletek)
 önálló szabályozó szerv vezetője (rendeletek) pl.:PSZÁF,NMHH
 önkormányzatok (rendeletek)
 Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági
elnök szükségállapot idején (rendelet)

Az EU jogszabályai Magyarországra is érvényesek

5/b
A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

Az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

 Törvényt kezdeményezhet:
 Köztársasági elnök
 Kormány
 Országgyűlési bizottság
 Országgyűlési képviselő
 A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg
 Országgyűlés által elfogadott törvényt  aláírja az országgyűlés
elnöke  majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki
gondoskodik a törvény kihirdetéséről (Magyar Közlönyben)
 6/b
A kormány főbb feladatai, megalakulása,
megszűnése.
A Kormány és a neki alárendelt közigazgatás alkotja a végrehajtó hatalmat

A kormány tagjai: a miniszterelnök és a miniszterek.

Kormányfő (miniszterelnök): a köztársasági elnök javaslatára az
országgyűlési képviselők többségének szavazatával választják meg.
Miniszterek: a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és
menti fel
A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg; tagjai az Országgyűlés
előtt esküt tesznek.

A kormány megbízatása megszűnik, ha

• a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond,
 a miniszterelnök meghal,
 új Országgyűlés alakul,
 a miniszterelnöktől az Országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt
választ. (Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének
támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet
benyújtani.).

A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány

megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az
időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig
egyáltalán nem köthet a kormány.
A Kormány feladatai:
A Kormány a törvényben nem szabályozott tárgykörben,
illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet
alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet
ellentétes.

• Miniszterelnök:
• Meghatározza a Kormány általános politikáját.

• Miniszterek:
• A Kormány általános politikájának keretei között
önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe
tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket.
A Kormány feladatai
• ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök
által meghatározott feladatokat
• védi az alkotmányos rendet, védi és
biztosítja az állampolgárok jogait
• irányítja a központi közigazgatás
munkáját, összehangolja
tevékenységüket
• biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzését
A Kormány feladatai
• meghatározza a szociális és
egészségügyi ellátás állami rendszerét,
• közreműködik a külpolitika
meghatározásában
• irányítja a fegyveres erők, a rendőrség,
a rendészeti szervek és a
nemzetbiztonsági szervek működését
• ellátja mindazokat a feladatokat,
amelyeket a törvény a hatáskörébe utal
A Kormány működése:
• Hetente ülésezik, döntéseit testületként hozza meg,
• Az üléseket a miniszterelnök vezeti
• A döntések végrehajtásáról a miniszterek, valamint a közigazgatási
szervek útján gondoskodik
• Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz, a
Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes
• A miniszterek irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe
tartozó ágait, és az alájuk rendelt szerveket. Feladatuk ellátása
körében rendeleteket adhatnak ki.
• A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról
rendszeresen köteles beszámolni.
7/b
A Kormány és tagjainak jogalkotása, az
önkormányzati jogalkotás
7/b
A kormány és tagjainak jogalkotása, az önkormányzati jogalkotás

A kormány és tagjainak jogalkotása

 A kormány rendeletet alkot: eredeti módon vagy
törvény felhatalmazása alapján
 A kormány tagjai (miniszterek) is kibocsáthatnak
rendeletet valamely törvény vagy kormányrendelet
végrehajtására
 A rendeleteket a Magyar Közlönyben ki kell
hirdetni
Az önkormányzati jogalkotás
 Az önkormányzatok képviselő-testületei is
alkothatnak rendeleteket, ezek betartása csak az
adott település lakossága, a településen
ingatlannal rendelkezők vagy ott valamilyen
tevékenységet végzők számára kötelező
 8/b
A köztársasági elnök
8/b
A köztársasági elnök választása, hatáskörei
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett.
A köztársasági elnök választása
 Megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35. életévét
betöltötte és van választójoga
 Az Országgyűlés választja 5 évre, titkos szavazással (legfeljebb
egy alkalommal újraválasztható)
 A választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az
országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlata
szükséges. Minden országgyűlési képviselő 1 jelöltet ajánlhat.
 Kétszeri szavazásnak van helye: a képviselők 2/3-os
többségének egyező akarata kell a megválasztáshoz, ha ez nincs
meg, második szavazást kell tartani.
A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre
lehet szavazni. A második szavazás alapján megválasztott
köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban
résztvevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a
második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új
választást kell tartani.
 A szavazási eljárást legfeljebb 2 egymást követő nap alatt be kell
fejezni.
Megbízatása megszűnik:
• Megbízatási idejének lejártával
• Halálával
• A feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné
tevő állapottal (pl.: tartós betegség)
• Összeférhetetlenség miatt (más állami, társadalmi,
politikai tisztséget nem vállalhat)
• Lemondással
• Tisztségtől való megfosztással
Ha akadályozott feladatai ellátásában, akkor az új köztársasági elnök hivatalba
lépéséig az elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja

A köztársasági elnök önálló hatáskörei

 A Magyar Honvédség főparancsnoka
 Képviseli Magyarországot külföldön
 Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
 Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet
 Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők
és polgármesterek általános választását, valamint az európai
parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját
 Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz
 Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
 Feloszlathatja az Országgyűlést
 Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára megküldheti az alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra
visszaküldheti az országgyűlésnek
 Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és
az alapvető jogok biztosa személyére
 Kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét
 Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét
 Kialakítja hivatala szervezetét
8/b
A köztársasági elnök választása, hatáskörei
A köztársasági elnök miniszteri ellenjegyzéshez kötött
intézkedései
 Az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi
szerződés kötelező hatályát
 Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
 Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi
tanárokat
 Megbízza az egyetemek rektorait
 Kinevezi és előlépteti a tábornokokat
 Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket
adományos, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések
viselését
 Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
 Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési
kérdésekben
 Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével
kapcsolatos ügyekben
 Dönt mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe
utal
 9/b
Az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok
biztosa
9/b
Az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

 15 tagját az Országgyűlés az országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazatával, 12 évre választják
 az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az
elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart
 Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai
tevékenységet

 Tevékenysége:
 Az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az
elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket – Közt. Eln.
indítványára
 A Kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e vagy az alapvető
jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak
az Alaptörvénnyel való összhangját
 Vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését
 Alkotmányjogi panasz elbírálása (ha a bíróság a döntést
alaptörvény-ellenes jogszabály alapján hozta meg)
Az alapvető jogok biztosa = ombudsman
 Tevékenysége:
 Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását
bárki kezdeményezheti.
 Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat
kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez.
 Az alapvető jogok biztosa és a helyettesi nem lehetnek tagjai pártnak és
nem folytathatnak politikai tevékenységet.
 Évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
 Választása:
 Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az
országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazatával 6 évre választja.
 Helyettesei:
• a jövő nemzedékek érdekeinek védelme: feladata, hogy figyelemmel
kísérje és ellenőrizze a környezet védelmét biztosító jogszabályok
érvényesülését
• Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelme
 10/b
Az igazságszolgáltatás és az ügyészség
Magyarországon az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják
• Kúria (legfőbb bírói szerv, elnökét a köztársasági elnök javaslatára az
országgyűlés választja 9 évre 2/3-os többséggel)
 Ítélőtábla (Bp, Győr, Debrecen, Pécs, Szeged)
 Törvényszék (megyei, fővárosi)
 Járásbíróság és kerületi bíróságok
 Közigazgatási és munkaügyi bíróság

A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve

szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.

A bíróság dönt
 büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban,
 közigazgatási határozatok törvényességéről
 az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről.

A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve.

A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.
A bírák kinevezésének feltétele 30. életév betöltése, a büntetlen előélet, egyetemi
jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy
év bírósági titkárként teljesített munkaviszony
A Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn.
Ügyészség
Független, csak a törvényeknek alárendelt önálló szervezet, amely üldözi a
bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és
mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények
megelőzését.
 Meghatározott ügyekben maga végzi a nyomozást
 Képviseli a vádat a bírósági eljárásban
 Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett

Az ügyészi szervezet felépítése megegyezik a bíróságok szervezeti

felépítésével:
 Legfőbb Ügyészség
 Fellebbviteli főügyészség
 Főügyészség
 Járási ügyészség

Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja

 az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja 2/3-os többséggel 9 évre
 Az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni

Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai

tevékenységet.
 11/b
Az Állami Számvevőszék,
Magyar Nemzeti Bank,
a Költségvetési Tanács
Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve

Feladatai:
 Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását
 Az államháztartás gazdálkodását, a bevételek tervezését, a
kiadások szükségességét és célszerűségét
 Az államháztartásból származó források felhasználását és a
nemzeti vagyon kezelését
Ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi
szempontok szerint végzi

Elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának

szavazatával 12 évre választja

Az ÁSZ elnöke az ÁSZ tevékenységéről évente beszámol az

Országgyűlésnek
A jelentést nyilvánosságra kell hozni
Magyar Nemzeti Bank
 Magyarország központi bankja, az ország
pénzügyi politikájáért felel
 Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi
ki
 Tevékenységéről az elnök évente beszámol az
országgyűlésnek
 A Magyar Nemzeti Bank elnöke feladatkörében
rendeletet bocsát ki

Költségvetési Tanács
 Az országgyűlés törvényhozó tevékenységét
támogató szerv
 Az ország központi költségvetésének
megalapozottságát vizsgálja
 Közreműködik a költségvetési törvény
előkészítésében
 12/b
A Magyar Honvédség, a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok
Magyar Honvédség
 Szerződéses, hivatásos katonákból áll
 Feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből
eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, nemzetközi joggal
összhangban humanitárius tevékenység
 Közreműködik a katasztrófák megelőzésében és elhárításában
 Irányítására jogosult: ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik az Országgyűlés, köztársasági elnök, Honvédelmi
Tanács, a Kormány ,valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező
miniszter
 Rendőrség
 Alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása,
felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének
védelme, részt vesz a jogellenes bevándorlás
megakadályozásában
 Nemzetbiztonsági szolgálatok
 Alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes
rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
 A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését a
Kormány irányítja.
 A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak
politikai tevékenységet.
 Polgári védelem
 Tűzoltóság
 13/b
Pártok, szakszervezetek és más
érdekképviseleti szervek
13/b
Pártok, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek
Pártok
 A pártok közreműködnek a népakarat kialakításába és
kinyilvánításában
 A pártokat az emberek azért alapítják, hogy választási győzelmet elérve,
megszerezzék a kormányzati hatalmat
 Alkotmányos demokrácia  többpártrendszer jellemzi
 Alaptörvény: a pártok az Alaptörvény és a jogszabályok tiszteletben
tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek
 A pártok tagokkal és saját programmal rendelkeznek
 A pártok függetlenek, gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék
ellenőrzi
 Szigorú szabályok garantálják, hogy bizonyos tisztségek betöltői nem
lehetnek tagjai pártoknak (pl.: ügyészek, alkotmánybírák stb.)
Szakszervezetek
 Védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a
vállalkozók érdekeit
Más érdekképviseleti szervek (köztestületek)
 Szakmai, gazdasági kamarák pl. Magyar Orvosi Kamara
 Magyar Művészeti Akadémia
 14/b
A helyi önkormányzatok
 Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi
közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok
működnek.
 A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a
megyék választópolgárainak közösségét megilleti a helyi
önkormányzás joga.
 Jogaikat, és kötelezettségeiket törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok alapjogaik egyenlők,
kötelezettségeik pedig eltérőek lehetnek, attól függően,
hogy megyei vagy települési önkormányzatról van-e szó.
A kötelező feladatain (pl. egészséges ivóvíz, egészségügyi
alapellátás, közvilágítás) túl a helyi önkormányzat önként
vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását,
amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt
önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

 A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester

 A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti
 Képviselő-testület
 Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja,
döntéseit kizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálni
 Rendeletet alkothat
 Az önkormányzati vagyon tulajdonosa
 Helyi adókat állapíthat meg
 Önállóan alakítja ki szervezetét és működését
 Meghatározott időközönként ülésezik
 Közmeghallgatást köteles tartani
 Polgármester
 Képviselő-testület elnöke, összehívja, vezeti azt
 5 évente választják a választópolgárok
 A Fővárosban, megyei jogú városokban, illetve a megyékben a
képviselő testületet közgyűlésnek hívják.
 Jegyző
 Vezeti a polgármesteri hivatalt
 Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el
 A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki
 A Fővárosban Főpolgármester, a megyékben a közgyűlés elnöke
tölti be a tisztséget.
 15/b
A közigazgatás szervezeti felépítése, a
közigazgatási eljárás
 Közigazgatás: azon szervezetek összessége, amelyek
közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat
nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak
végre.

 A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás,

az országos jelentőségű ügyekben a központi
közigazgatás jár el.

 A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás

ügyfeleinek kérelmére a köztisztviselők/kormánytisztviselők
folytatják le.
Közigazgatás szervezeti felépítése
• Központi
• Területi
• Járási
• Helyi szervek
Központi közigazgatás:
• Kormány
• Minisztériumok (jelenleg 10)
• Központi hivatalok (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
• autonóm államigazgatási szervek - függetlenek a kormánytól (pl .
Egyenlő Bánásmód Hatóság)
Területi közigazgatás:
• Fővárosi és megyei kormányhivatalok – a kormány általános
hatáskörű területi szervei
Járási szervek
Járási /fővárosi kerületi hivatalok – 2013. január 1-je óta a megyei és a
fővárosi kormányhivatalok kirendeltségeiként
Közigazgatás helyi szervei:
• Települési önkormányzat jegyzője pl.: egyes építési, kereskedelmi
igazgatási, vagy oktatási ügyekben első fokon
Közigazgatási eljárás: a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és
szabályozott eljárása.
Általános szabályait Magyarországon az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza
 célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a
megtiltása, tevékenység gyakorlásának ellenőrzése
 leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire
határozattal zárul
 Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan
eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani
 Ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben
az eljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározása
 A jogerős határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek
alapja az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok
betartásával folytatta le az eljárást
 A hatáskör
 Adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet
jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez.
Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet
illet meg.
Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást
megtagadni.
 Az illetékesség
 A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik
szerv járjon el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.
 16/b
Emberi jogok
Az emberi jogokat három generációra oszthatjuk:

I. Szabadságjogok és politikai jogok

 Állampolgári jogok
 egyesülési és gyülekezési jog
 szólás- és sajtószabadság
 lelkiismereti- és vallásszabadság
• Személyi szabadságjogok
 élethez való jog
 szabadsághoz való jog
 magánlakás sérthetetlensége
Ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. Az
állam harmadik személlyel szemben is védi (pl. levéltitok) ezeket a jogokat. Főként a
magánélet zavartalanságát hivatottak biztosítani.

II. Gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja

 munkához való jog
 pihenéshez való jog
 egészséghez és szociális biztonsághoz való jog
 művelődéshez való jog
Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok, illetve az államot pozitív cselekvésre
ösztönző jogok. Pl. pihenéshez való jog – 8 órás munkaidő

III. Harmadik generációs jogok

 Globális jogok, nemzetközi dokumentumok biztosítják pl. egészséges környezethez való
jog, gyermekek jogai, fogyatékosok jogai
 17/b
Az Alaptörvényben biztosított alapvető
jogok. Ismertessen közülük négy
alapvető jogot bővebben!
 Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezete tárgyalja

 Magyarország elismeri az ember sérthetetlen és

elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása
és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

 Annak akinek alkotmányos jogait az állami szervek

megsértették, jogában áll az alapjogsérelem miatt
keletkezett igényeit bíróság előtt érvényesíteni.

 Korlátozni csak másik alapvető jog érvényesülése

érdekében lehet. (szükségesség-arányosság)

 Nem csak az embert, hanem az egyéb jogalanyokat is

megilleti (pl. gazdasági társaságok), amennyiben az alapjog
nem csak az embernél értelmezhető (pl. vallásszabadság)
Alkotmányos alapjogok

• Élethez és emberi méltósághoz való jog

• Személyes szabadsághoz való jog
• Szabad mozgáshoz való jog
• Ember jogképessége
• Tisztességes eljáráshoz való jog
• Jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenségéhez, magántitok védelméhez való jog
• Személyes adatok védelméhez való jog
• Lelkiismereti és vallásszabadság
• Véleménynyilvánítás szabadsága
• Sajtószabadság
• Közérdekű adatok megismeréséhez való jog
• Gyülekezési jog
• Egyesülési jog
• Kérelmezési és panaszjog
• Férfiak és nők egyenjogúsága
• Gyermekek jogai
• Kisebbségi jogok
• Állampolgársághoz való jog
• Választójog, közhivatal viselésének joga
• Diszkrimináció tilalma
• Munkához való jog
• Pihenéshez való jog
• Sztrájk jog
• Egészséghez és szociális biztonsághoz való jog
• Művelődéshez, oktatáshoz való jog
• Tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadsága
• Tulajdonjog védelme
18/b Az Alaptörvényben szereplő alapvető
kötelezettségek
Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezete tárgyalja

Állampolgári kötelességek
 Honvédelmi kötelezettség
 Arányos közteherviselés
 kiskorú gyermek taníttatása
 Gondoskodás (Szülő köteles gondoskodni kiskorú
gyermekéről. A nagykorú gyermek köteles rászoruló szüleiről
gondoskodni)
 19/b
A magyar állampolgárság fogalma, keletkezése
Állampolgárság: egy konkrét állam és egy ember
(természetes személy) között fennálló jogi kötelék, amely
nem utal a személy etnikai eredtére

A magyar állampolgárság fogalmát az 1993. évi LV.

törvény, a magyar állampolgársági törvény határozza
meg:

„Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor

magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy
e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy
e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg
állampolgársága nem szűnik meg.”
Az állampolgárság keletkezése
 Születéssel a törvény erejénél fogva keletkezik
 „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a
magyar állampolgár gyermeke„ - Vérségi elv
 a gyermekek védelmében, a hontalanság
megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező bizonyításig
magyar állampolgárnak kell tekinteni a
Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan
Magyarországon született gyermekét - Területi elv
 Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon
talált gyermeket.
 Családjogi tények alapján
 az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával,
vagy
 a teljes hatályú apai elismerés,
 a szülők utólagos házasságkötése által.
 20/b
A magyar állampolgárság megszerzése,
megszűnése. A magyar állampolgárság
igazolása
A magyar állampolgárság megszerzése
Honosítással:
 8 éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni
 Letelepedési, bevándorlási, EGT- tartózkodási engedéllyel kell
rendelkezni
 büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)
 magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított
 a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy
mentesség formájában történő) igazolása
 a honosítás Magyarország érdekeit (közbiztonságát és
nemzetbiztonságát) nem sérti

Kedvezményes honosítással I.:

○ legalább három éven keresztül folyamatosan Magyarországon
lakott
○ a honosítás előzőekben ismertetett feltételei fennállnak és ha
  
○ magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban
él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg vagy
○ kiskorú gyermeke magyar állampolgár vagy
○ magyar állampolgár fogadta örökbe vagy
○ magyar hatóság menekültként elismerte.
 Kedvezményes honosítással II.:
○ legalább öt éven keresztül folyamatosan Magyarországon lakott
○ a honosítás előzőekben ismertetett feltételei fennállnak és ha
  
○ az ország területén született vagy
○ kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.
  
 Kedvezményes honosítással III.:
○ legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az
állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar
állampolgár, vagy
○ öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az
állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar
állampolgár, és közös gyermekük született és
  
○ büntetlen előéletű (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)
○ a honosítás Magyarország érdekeit (közbiztonságát és
nemzetbiztonságát) nem sérti.
○ magyar nyelvtudását igazolja.
Speciális kedvezmények:
 A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar
állampolgárok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt, magyar
állampolgárságért folyamodhatnak . Nem kell magyarországi
lakóhellyel rendelkeznie, de magyar nyelvtudását igazolnia kell.

Visszahonosítással:
 Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt
magyar állampolgár kérhet (elvesztette magyar
állampolgárságát, felmenők közt volt magyar, vagy
magyarországi származású) Magyar nyelvtudást igazolni kell.
Nyilatkozattétel alapján:
Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú
nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát
az,
 akit az 1947. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között e
kötelékből elbocsátását kérte,
 akit ettől megfosztottak,
 az a gyermek, aki Mo. területén született, és születésével nem
szerezte meg magyar állampolgárságot, 19. életévének
betöltéséig
 aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától
1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált
magyar állampolgárrá.
A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt
állítanak ki.
A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat
pedig bíróság előtt megtámadható.
20/b
A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság
igazolása
Alkotmányos alapismeretek vizsga:
 A vizsga letétele alól mentesül az a személy:
 aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18.
életévét,
 aki az eljárás megindításakor már elmúlt 65 éves,
 aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét
igazolni tudja,
 Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben
alap-, közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt
bizonyítvánnyal igazolni is tudja.
 A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két
írásbeli, majd egy szóbeli tétel (egy tétel két kérdést tartalmaz)
megválaszolásával Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre oldja
meg, a feladat megírására 60 perc áll rendelkezésre.
 Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli
után kijavítja, ez után következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek
egyesével adnak számot (tételhúzás és a kellő felkészülési idő
biztosítása mellett)
 Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról
szóló igazolást (vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye
szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz kell a további ügyintézés
végett benyújtania.
A magyar állampolgárság megszűnése:
 Lemondással
 a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az
új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság
kiküszöbölésének elve miatt szükséges.
 Visszavonással
 a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem
értelmezhető.
 Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy
ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével
szerezte meg
 jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok
és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése.
 a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha
az állampolgárság megszerzésétől számított 10 év már eltelt.
 Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt. A határozat
ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség.

A magyar állampolgárság igazolása:

 Érvényes személyazonosító igazolvánnyal
 Érvényes magyar útlevéllel
 Állampolgársági bizonyítvánnyal
 Ellenkező bizonyításig honosítási okirattal