 Alkotmányos alapismeretek

 Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülők számára

Vizsga felépítése

 2 vizsgarész

 Írásbeli vizsga

2 tétel

60 perc

 Szóbeli vizsga

2 tétel

30 perc felkészülési idő

 1/a tétel

Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos

nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!

Röviden mutassa be ezeket a

szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 1945. október 24-én hozta létre 51 állam

 Székhelye: New York

 Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett az alapvető emberi

jogok védelme mellett. Nemzetek közötti viták megoldása békés eszközökkel.

 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát

 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya; Gazdasági, Szociális és

Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya

 Magyarország 1955. december 14-én lépett be

 1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a
 Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 Főbb szervei:

 Közgyűlés: legfőbb tanácskozó szervezet

 Biztonsági Tanács: feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; 15

tag ( 5 állandó+10 nem állandó tag )

 Nemzetközi Bíróság: székhelye Hága

Európa Tanács:

 Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország)

 1949-ben alakult meg

 Célja: a közös európai értékek védelme

 Magyarország 1990. óta tagja

 1950. Róma: Emberi Jogok Európai Egyezménye

 Létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, melynek székhelye: Strasbourg

Európai Unió:

• Előzménye: a második világháború után az országokat Európa újjáépítésének vágya vezérelte,

valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki.

• Első lépés - 1951. Párizsi Szerződés: létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget

(tagjai:Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok)

• Második lépés - 1957. Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösség és az Európai

Atomenergia Közösség létrehozása

Eredmény: vámok megszüntetése, áruk szabad mozgása, közös piac, négy szabadság (személyek,
szolgáltatások, áru, tőke)

• 1993. Maastrichti Szerződés: az Európai Unió létrehozása – összehangolt cselekvés a

gazdasági élet valamennyi területén

• Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét

• 2004. május 1-én vált Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává

• 27 tagállam

 Az európai integráció fejlődése

NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

• 1949-ben jött létre

• Katonai, politikai típusú szervezet

• Feladata a tagországok számára biztosított közös védelem

• 1998-tól tagja Magyarország

 2/a

Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja?

Hogyan találkozik nemzetközi érdekeinkkel?

Európai Unió:

Intézményei:

• Európai Tanács

○ Az Unió csúcsszerve

○ Stratégiai kérdésekben dönt

○ A fő politikai irányvonalakat jelöli ki

○ Tagjai: az Európai Unió állam- és kormányfői

○ Félévente más tagállam állam-, kormányfője az elnöke

• Európai Unió Tanácsa

○ Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve (tagállami miniszterek tagjai)

○ Európai Parlamenttel közösen képezi az Európai Unió törvényhozó szervét

○ Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül

össze

• Európai Bizottság

○ A bizottság az Európai Unió „kormánya”

○ 27 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll, minden biztos egy-egy
szakterületért felelős

• Európai Parlament
 ○ Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó
testület

○ Magyarországnak 22 képviselője van

• Európai Bíróság

○ Ítéleteket hoz azokban a bírósági eljárásokban, amelyeket az európai jog

megszegése miatt kezdeményeztek

○ Értelmezi az európai jogot.

 3/a

Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi

tagozódását

Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik.

Az ország területe 93.030 km2

Főbb tájegységei: Dunántúl, Észak-Magyarország és az Alföld

Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia

Lakónépesség: közel 10 millió

Államforma:

• Köztársaság

Pénznem:

• Forint

Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros

Magyarország fővárosa Budapest, amely 23 kerületre tagozódik

 4/a

Adjon rövid leírást a Magyarország nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről!

Nemzeti jelképek

• Magyarország himnusza:

• 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc

• Erkel Ferenc zenésítette meg

• Magyarország zászlaja:
 • Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll

• piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja

• Magyarország címere:

• Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második,
vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén
ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik

Nemzeti ünnepek

• Március 15-e:

○ Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére

• Augusztus 20-a:

○ Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére

○ A hivatalos állami ünnep

• Október 23-a:

○ 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére

5/a

A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!

• Magyarország zászlaja:

• Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll

• piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja

• Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy Béni zenésítette meg)

• Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene,

épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető.

6/a

A magyar nép eredete és vándorlásai

• A magyar nép finnugor eredetű (bizonyítja a nyelv, hiedelemvilág)

• Az ókorban a magyarság nomád állattenyésztő életmódot folytatott, ennek következtében

vándoroltak (Dél-Urál, Volga vidéke; Levédia)

• Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok, újabb népekkel kerültek kapcsolatba
 • Valamikor a 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e mozgás élét képező
besenyők elől újból fel kellett kerekedni és nyugat felé vonulni. Az új szállásterület az Etelköz
volt, ahol őseink kb. 80 évet időztek. Mivel a besenyő nyomás nem hagyott alább, 895-ben
elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe, a Kárpátok hágóin át, több irányból. =
HONFOGLALÁS

• Feltételezések szerint ekkor a székelyek már a Kárpát-medencében voltak, és ők fogadták a

bevonuló Árpád fejedelmet. A monda szerint Álmos fejedelem anyja álmában látta meg az új
hazát (Emese álma, Turul monda). A honfoglalás Álmos fejedelem idejében kezdődött, de
Árpád fejedelem fejezte be sikeresen.

7/a

A honfoglalás és az államalapítás

( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben)

• Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely

nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot
melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.

• 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, itt szerveződött meg a 7
törzsből álló törzsszövetség

• Besenyők támadásai

• 895-ben Árpád vezetésével benyomultak a magyarok a Kárpát medencébe

• Kárpát-medencét többé-kevésbé birtokba vették, de a terület az eddig megszokotthoz

képest szűkebb volt, ami lassan letelepedésre kényszeríttette az embereket. Ehhez az is
hozzájárult, hogy nyugati irányban már jól szervezett hadsereggel bíró államokat találtak,
amelyeket nem sikerült huzamosabb ideig leigázni.

• A kalandozások ideje, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt,
segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. Egész Európát bejárták, szokatlan
harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket aratva. Viszont a könnyűlovasság, amivel a
magyarság rendelkezett, hosszú távon nem tudta felvenni a harcot a nehézpáncélba öltözött
ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal.

• Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a szerencse megfordulását, az igazán
súlyos csapás 955-ben, Augsburgnál következett be. Ez nem csak nagy emberveszteséget, de
egy korszak végét is jelentette.

• A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell
tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni.

• A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre
való áttérés. Árpád leszármazottja, Taksony fia, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt
a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül.
 • Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és
keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.

• Ők nevélték fiát is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta.

• Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi
trónon, István azonban német segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá
koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint
kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén.

• I. (Szent) István megszervezte az egyházszervezetet és a vármegyerendszert, stabil pénzt

veretett, meghonosította az oklevélkiadást, törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy
az ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz.

8/a

Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.

• I. (Szent) László (1077-1095)

• 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a

Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett
győznie.

• Szigorította I. István törvényeit

• Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és kötelezővé

téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek.

• 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget.

• II. András (1205-1235)

• Idejére a királyi hatalom meggyengült

• 1221-ben a király megkísérli visszavenni birtokadományainak egy részét, amivel újra

elégedetlenséget szított. Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép
is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat kihasználva 1222-ben
rákényszeríttette a királyt az Aranybulla kibocsátására. Legtöbb cikkelye a nemesek
jogait erősítette meg, de a királyi hatalom korlátozása, mely szerint a rendelkezések
be nem tartása esetén a nemesek ellenállhatnak neki és utódaink kifejezetten jól jött
a nagybirtokosoknak, csak úgy, mint birtokaik adómentessége.

• IV. Béla (1235-1270)

• András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi

adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat.

• Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő kunokat. Béla
azonban Julianus-on keresztül hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy érezte,
szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó támadások miatt
 azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még a mongol sereg megjelenése
előtt.

• Tatárjárás

• A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több oldalról
támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. Április 11-én a
mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a király vereségével
végződött.

• Béla nehezen menekült el a csatatérről. Előbb Ausztriába, majd Zágrábba, végül Trau
városában keresett menedéket. A mongolok üldözték, és közben végigpusztították az
országot; a tél beálltával a Dunán is át tudtak kelni. Traut azonban nem tudták
elfoglalni. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék néptelenedtek el. Az ország közel
került a teljes pusztuláshoz. A mongol seregeknek csak a kőből készült várak,
erődítmények tudtak ellenállni. 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és
kivonultak az országból. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye
volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról.

• Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a

nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a
feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet
a mai Budára.

• Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést,

bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.

• III. András (1290-1301)

• Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az Árpád-ház kihalását is

jelentette.

• Károly Róbert (1301-1342)

• a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt

• Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta.

• Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia

közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg.

• I. (Nagy) Lajos (1342-1382)

• Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő

férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait.

• Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak

erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos
államával.
 • Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre: uralkodását végigkísérték
az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni harcok, amelyekben személyesen is
jeleskedett

9/a

Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész –

az ország három részre szakadása)

• A 15. század elején a török szultán dinamikus terjeszkedése miatt egyre gyakoribbak voltak a
harcok Magyarország déli végein.

• 1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel
királyt.

• Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett.

• Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. 1444-
ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a magyar sereg vereséget
szenvedett.

• A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg.

• Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László személyében

Habsburg uralkodó került.

• V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar

főúrnak számító Hunyadi lett.

• Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább

fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is
felhasználva.

• 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a mai

Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait.
A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi mindmáig a
keresztény világban a déli harangszó.

Mátyás király uralkodása:

• Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László király tőrbe csalta és
lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a
magyar trón megüresedett.

• A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi
János kisebbik fiát választotta királlyá.

• Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi hatalmat épített ki,
aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte.
 • A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda
alapját.

• Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat felé is. Felismerte
ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római
Birodalom császárává akarta választatni magát. Diplomáciája is ezt célozta.

• Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg.

• Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak.
Világhírűvé vált könyvtára.

• Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót
akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven.

• II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt
Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és
gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei
miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett.

• A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király vívta I. Szulejmán török
szultánnal

• Katasztrófális vereség

• A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, s a

magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. Még
Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a
térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult az ország későbbi
széteséséhez.

• Trónviszály

• 1541 : I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török
Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát

• Az ország három részre szakad

Nyugati országrész a Habsburg Birodalom része lett, a középső ország rész török uralom alatt áll,
Erdély önálló fejedelemségként kivált az országból.

10/a

Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc

• Az ország három részre szakadása után 150 éves török uralom következett.

• A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a Szent Liga (1684) a Habsburg

Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével

• 1686-ban, 145-év után felszabadul Buda

 • 1699-ben karlócai béke

• A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, osztrák haderő maradt az országban,
az Erdélyi Fejedelemség önálló marad, de a Habsburg Birodalom része lett

• Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítik be

• Felerősödnek a nemzeti függetlenedési mozgalmak

• Első Habsburg ellenes felkelés – Bocskai István vezetésével

Hadi sikerei ellenére békét kötött.

• Thököly Imre

• 1703-ban kitör a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok)

• II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született, Apja I. Rákóczi Ferenc anyja Zrínyi Ilona

• 1704-től erdélyi fejedelem

• 1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme

• Kezdetben kuruc sikerek, az ország nagy területét ellenőrzi Rákóczi serege

• Ám a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása és az ezek miatt kialakuló belső bomlás

vezetett a szabadságharc bukásához

• 1711. május 1-én a majtényi síkon leteszik a fegyvert a kurucok

• Rákóczi előbb Lengyelországban , majd 1717-ig Franciaországban él ,végül a szultán

meghívására Törökországban telepedik le. Itt hal meg 1735-ben.

• Hamvait 1906-abn hazahozták és a kassai dómban helyezték el.

• Szatmári békeszerződés – osztrák császárság alá rendeltség

11/a

A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben

• Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak ki

• Céljuk az elmaradott feudális rendszer átalakítása, polgári társadalom kialakítása volt

• Széchenyi István (1791-1860)

• Kossuth Lajos (1802-1894)

• Reform országgyűlések Pozsonyban

• A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt

• 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom

 • Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, és még sokan mások…

• A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg

• Eltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviselést

• 1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít, megkezdődik a

szabadságharc

• 1849-ben a tavaszi hadjárat eredménye ként az a honvédek visszafoglalják Budát (1848 őszén
adták fel a magyar csapatok, a kormány Debrecenbe költözött)

• 1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké

választják

• 1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország területére ezzel az osztrák
hadsereg túlereje háromszoros lesz

• 1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok leteszik a fegyvert

• Véres megtorlás

• 1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar főtisztet, Pesten életét veszti Batthyány
Lajos miniszterelnök

• Az országot egyesítették Ausztriával, Magyarország csak egy tartomány

12/a

A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.

• A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás, új osztrák közigazgatási rendszer

• Passzív ellenállás

• 1866-ban osztrák vereség a poroszoktól, cél a birodalmon belüli béke

• Kiegyezési tárgyalások megkezdése Deák Ferenc vezetésével

• 1867-ben kerül sor a Kiegyezésre, megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia

• Habsburg uralkodó

• Közös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügy

• Egyébként Magyarország önálló állam

• A magyar gazdaság fejlődésnek indul – mezőgazdaság a vezető ágazat

• Az ország a polgárosodás útjára lép

• Törvénykezés a magyar Országgyűlés jogkörében pl.1868-ban nemzetiségi törvény

 • Budapest lesz az ország fővárosa

• „Boldog békeidők”

13/a

Magyarország részvétele az I. világháborúban

• 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo
Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka

• 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háború

• Két szövetségi rendszer áll egymással szemben:

• Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország

• Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország

• Pusztító harcok jellemezték a háborút

• 1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok is a háborúba

• 1918-ban megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek

• 1918-ban az ország területét az antant szövetségesei szállták meg

• Forradalom tör ki („őszirózsás”)

• 1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül

• Magyarország elveszíti területe kétharmadát, anyagi jóvátétel fizetésére kötelezik,

hadsereget leszerelték

14/a

A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.

• A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések

rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik
utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött
békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia,
valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.

• A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000

főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek
tartását.

• Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

• 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban a franciaországi Versailles-ban

Magyarország a két világháború között:

• Az ország államformája királyság

• Az országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó Horthy Miklós irányította

• A háború után az ország nehezen „talált magára”

• Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait

Németországgal

• Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el

• Erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok

• Ezt a viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette

• Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és

lényegében az etnikai revíziót valósította meg.

• Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből

visszakapott 11 927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már
autonóm Szlovákia) déli részét ,benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács,
Beregszász környéke).

• Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a

volt magyar és kb. 10%-a szlovák.

• A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született

• A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet

kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

• Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000

magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt.

15/a

Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom

• 1939. szeptember 1-jén Lengyelországot lerohanja Németország, kitör a II. világháború

• Magyarország 1941-ben lép be a háborúba

• A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország Szovjetunió elleni

háborújában a keleti fronton. 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében
megsemmisül

• Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a német nemzeti

szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású lakosságot törvényekben fosztották
meg állampolgári jogaitól, majd 1944-ben többszázezer embert küldtek a náci Németország
koncentrációs táboraiba, ahol kínhalált haltak
 • A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek
oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek megszállták Magyarországot.

• Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át

a hatalmat. A nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket.

• 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek

kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok áldozatot szedett a lakosság
soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma volt

• Magyarország újra elvesztette a visszacsatolt területeket, jóvátétel fizetésére kötelezték

16/a

A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer)

• Az ország területéről a harcok befejezése után sem vonultak ki a szovjet katonák.

• Az ország új államformája köztársaság lett

• Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a

Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át választási csalással a hatalmat, és az
országban egypártrendszert alakítottak ki.

• Megkezdődött az államosítás, az ipar erőszakos fejlesztése

• Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak (kommunista párt főtitkára) és társainak a
sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve
osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki.

17/a

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció

• Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg-

szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik
legmeghatározóbb eseménye volt.

• A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres

felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én.

• Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a

fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres
felkeléssé nőtt.

• Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer

visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.

• November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet

csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország
semlegességéről.
 • A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és
miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar
kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút
indítottak Magyarország ellen.

• Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott

szabadságharca így végül elbukott.

• Új kormány alakult Kádár János vezetésével.

• Visszaállt a kommunista egypártrendszer.

• A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy
százezren nyugatra emigráltak.

• Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint többszáz résztvevőjét a rezsim

kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett.

Kádár-rendszer :

• A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte.

• Kádár 30 évig maradt az ország élén

• A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”)

többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe
változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal
is bizonyos kapcsolatot tarthatott.

• Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami Magyarország teljes

eladósodásához vezetett

18/a

A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése

• A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország

történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak
kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig
egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy
adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton.

• Szovjtunióban Gorbacsov került hatalomra, aki sürgette a demokratikus átalakulást

• 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János,
Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre.

• A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést

szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a
televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.
 • 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).

• Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny

lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989.
június 27-én személyesen is részt vett a bontásban.

• 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több

• 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki
ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait.

• 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-
menekültek előtt.

• 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról
kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

• 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti
választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József
alakíthatott kormányt.

• 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta
Magyarországot.

19/a

A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma

Magyar ősköltészet:

• Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek

• Rovásírás

• Írásos emlék nem maradt fenn

• A későbbi korok művészei beszélik el ezt az időszakot (pl. Anonymus: Gesta Hungarorum,
Képes Krónika)

A kora középkori magyar irodalom:

• A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek

• Kódexek

• Legendák (szentek életéről)

• Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből

• Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés 1180 körül
születhetett
 • Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom az 1200-as évek első felében
íródott

20/a

A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon

Reneszánsz irodalom:

Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti

mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása
alatt.

Költőink:

• Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és
humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János)
néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték

• Művei: Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól

• Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar
irodalom első klasszikusa

• Hogy Júliára talála, így köszöne néki

Barokk irodalom kiemelkedő alakja:

• Zrínyi Miklós (1620-1664)

• Szigeti veszedelem - eposz

A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő

alakjai:

• Bessenyei György (1747–1811)

• Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)

A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai:

• Kazinczy Ferenc (1759-1831)

• Berzsenyi Dániel (1776—1836)

• Batsányi János (1763-1845)

21/a
A magyar irodalom a romantika korában
A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai:

• Katona József (1791–1830)

• a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

• Bánk bán

• Kölcsey Ferenc (1790–1838)

• A Himnusz költője – keletkezési napja a Magyar kultúra napja

• Vörösmarty Mihály (1800–1855)

• magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a Szózat írója

• Petőfi Sándor (1823–1848)

• magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. A legismertebb magyar költő a világon

• Arany János (1817–1882)

• Költőóriás, irodalmunk meghatározó egyénisége

• Madách Imre (1823–1864)

• magyar költő, író, Az ember tragédiájának írója

• Mikszáth Kálmán (1847-1910) - A fekete város

• Jókai Mór (1825–1904)

• Legnépszerűbb regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”.

• Aranyember, A kőszívű ember fiai

1/b

Az Alaptörvény fogalma, alapvető intézményei. Az Alaptörvény általános rendelkezései

Az Alaptörvény különleges, a többi törvény felett álló, a legmagasabb jogi erővel bíró törvény.

Magyarország Alaptörvénye

• 2012. január 1-jén lépett hatályba

• Magyarország jogrendjének alapja

• Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti

alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni

• Az ország alaptörvénye
 • Formai szempontból:

○ A jogforrási rendszer csúcsa

○ Különös eljárási rendben alkotják

• Tartalmi szempontból:

○ Gazdasági és társadalmi rendre

○ Állam- és kormányformára

○ Alapvető jogokra és kötelességekre

○ Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére

Vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza

Az Alaptörvény általános rendelkezései:

• Hazánk neve Magyarország

• Magyarország államformája köztársaság

• A közhatalom forrása a nép

• A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik

• Törvények uralma

• Emberi jogok érvényesülése

Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az

állam elsőrendű kötelezettsége

• Állampolgári jogegyenlőség

• Magyarország védi a házasság alapvető intézményét, támogatja a gyermekvállalást

• Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik

• Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség

fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával

Az Alaptörvény fejezetei

1. Nemzeti Hitvallás

2. Alapvetés

3. Szabadság és felelősség

4. Az állam
 5. A különleges jogrend

6. Záró rendelkezések

2/b

Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei)

Az Országgyűlés feladatai:

• Magyarország legfőbb népképviseleti szerve

• biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás

szervezetét, irányát és feltételeit

• megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a törvényeket

• elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását

• Nemzetközi szerződéseket köt

• megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria

elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az
Állami Számvevőszék elnökét

• megválasztja a miniszterelnököt, dönt a kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről

• közkegyelmet gyakorol

• határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről

• 2/b
Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és
kötelezettségei)

Az Országgyűlés feladatai

• feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet

• különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel

kapcsolatos döntéseket hoz

Az Országgyűlés működése

• Az Országgyűlés a Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét

• Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ

• Tagjaiból állandó és eseti bizottságokat alakít

 • Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés
alakuló üléséig tart

• Évente két rendes ülésszakot tart (tavaszi, őszi)

• Az Országgyűlés ülései főszabály szerint nyilvánosak

• Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint

fele jelen van

 2/b
Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és
kötelezettségei)

 Döntéseit a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza meg. (egyszerű
többség)

 Az Alaptörvény és az ún. sarkalatos törvények meghozatalához minősített 2/3-os

többség szükséges

 Interpellációt, kérdést intézhetnek a Kormányhoz

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében

végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

 mentelmi jog (felelősségmentesség és sérthetetlenség)

 függetlenséget biztosító javadalmazás

 összeférhetetlenség (hivatali, politikai, érdekeltségi)

3/b
A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)

• Az Alaptörvény szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos

• Magyarországon 4 évente kell országgyűlési és 5 évente önkormányzati választásokat tartani

• A magyar választási rendszer vegyes választási rendszer, a választópolgárok a képviselők egy

részét közvetlenül választják. Más része a képviselőknek a pártok listáiról kerül be az
országgyűlés tagjai sorába

• Az Országgyűlés jelenleg 386 fős (2014-től már csak 199 fős lesz)

Választások lebonyolítása

 Minden választópolgár a lakóhelye szerinti településen szavazhat

 Közvetlen és titkos szavazás

  A választói névjegyzékben szereplők szavazhatnak, ezt a település jegyzője állítja össze (ha
kihagytak valakit, kifogást emelhet a jegyzőnél)

 Jelöltté váláshoz 1000 választó ajánlása szükséges

4/b
Az országgyűlési képviselők választása

• Az Alaptörvény szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos

• Magyarországon négyévente kell országgyűlési választásokat tartani

• A magyar választási rendszer vegyes választási rendszer, a választópolgárok a képviselők egy

részét közvetlenül választják. Más része a képviselőknek a pártok listáiról kerül be az
országgyűlés tagjai sorába

• Az Országgyűlés jelenleg 386 fős

5/b

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

• A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és

egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, 5 évre választják

• A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek

általános választásának napjáig tart

• A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs

• Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy
tartózkodási helye van Magyarországon

• Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk

testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók

• Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a

főpolgármestert választják meg

• Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is

• A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes
létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki.

• Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz

6/b

Az Állami Számvevőszék

Állami Számvevőszék (ÁSZ)

• Az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve

• feladatai:

• Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását

• Az államháztartás gazdálkodását, a bevételek tervezését, a kiadások szükségességét

és célszerűségét

• Az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését

• Ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

• Elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja

• Az ÁSZ elnöke az ÁSZ tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek

• A jelentést nyilvánosságra kell hozni

7/b

A köztársasági elnök választása, hatáskörei

A köztársasági elnök választása

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az

államszervezet demokratikus működése felett.

• Az Országgyűlés választja 5 évre (legfeljebb egy alkalommal újraválasztható)

• Megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte és van

választójoga

• A választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők

legalább egyötödének írásbeli ajánlata szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a
szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő 1 jelöltet ajánlhat.
Annak, aki a több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

• Ha az első szavazáson 2/3-os többség kell, ha ez nincs meg, második szavazást kell tartani. A
második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első
szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet
szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján
megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára
 – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt
jelölés alapján új választást kell tartani.

• A szavazási eljárást legfeljebb 2 egymást követő nap alatt be kell fejezni.

Ha akadályozott feladatai ellátásában, akkor az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az elnöki

jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja

A köztársasági elnök hatáskörei

• A Magyar Honvédség főparancsnoka

• Önállóan gyakorolt feladatai:

• Képviseli Magyarországot

• Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein

• Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet

• Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és

polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az
országos népszavazás időpontját

• Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz

• Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését

• Feloszlathatja az Országgyűlést

• Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára

megküldheti az alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az
országgyűlésnek

• Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok

biztosa személyére

• Kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét

• Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét

• Kialakítja hivatala szervezetét

A köztársasági elnök miniszteri ellenjegyzéshez kötött intézkedései:

 Az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát

 Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket

 Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó

szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat

 Megbízza az egyetemek rektorait

  Kinevezi és előlépteti a tábornokokat

 Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományos, valamint

engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését

 Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát

 Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben

 Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben

 Dönt mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal

8/b

Az Alkotmánybíróság

• Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

• Az Alkotmánybíróság 15 tagját az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazatával választja

• 12 évre választják az alkotmánybírákat

• Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az

Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói
hivatali ideje lejártáig tart

• Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet

• Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

• Tevékenysége:

• Az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki

nem hirdetett törvényeket – Közt. Eln. indítványára

• A Kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e vagy az alapvető jogok biztosa

kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való
összhangját

• Vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését

• Alkotmányjogi panasz elbírálása (bíróság a döntést alaptörvény-ellenes jogszabály

alapján hozta meg)

9/b

Az alapvető jogok biztosa

• Tevékenysége:
 • Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki
kezdeményezheti.

• Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy

kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Az alapvető jogok biztosa és a helyettesi nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak
politikai tevékenységet.

• Évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

• Választása:

• Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-

nak szavazatával 6 évre választja.

• Helyettesei:

• a jövő nemzedékek érdekeinek védelme („zöld”)

• Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelme

10/b

A fegyveres erők és a rendőrség

• A Magyar Honvédség:

• Szerződéses, hivatásos katonákból áll

• feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív

védelmi feladatok ellátása

• Közreműködik a katasztrófák megelőzésében és elhárításában

• Irányítására jogosult: Országgyűlés, köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, a

Kormány valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter

• Rendőrség:

• A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a

közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

• Nemzetbiztonsági szolgálatok

• A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és

törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai

pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
 • Polgári védelem

• Tűzoltóság

11/b

A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere

• A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy

az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

• A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a

központi közigazgatás jár el. Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi
szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a
hatáskörük határozza meg.

• A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a

köztisztviselők/kormánytisztviselők folytatják le.

12/b

A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.

Feladatai:

• a végrehajtó hatalom általános szerve, melynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe

• a Kormány az Országgyűlésnek felelős

• Biztosítja a törvények végrehajtását

• a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint

államigazgatási szerveket hozhat létre. Irányítja a központi közigazgatási szervek munkáját

• feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve

törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot (a Kormány rendelete törvénnyel
nem lehet ellentétes)

• Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését

• Irányítja a rendőrség, honvédség nemzetbiztonsági szolgálat működését

 A kormány megalakulása és megszűnése

• A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll

• A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg.

• Kormányfőt az egyes pártok jelölnek

 • A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ezzel alakul meg a
Kormány.

• A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha

• a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond,

• a miniszterelnök meghal,

• új országgyűlés alakul, vagy a

• miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ.

Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával
és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági
indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha
a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége
bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek megjelölt személyt
megválasztottnak kell tekinteni.

A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt

ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog,
nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.

13/b

A helyi önkormányzatok

• Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi

önkormányzatok működnek.

• A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak

közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.

• A kötelező feladatain (pl. egészséges ivóvíz, egészségügyi alapellátás) túl a helyi

önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet
jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök
ellátását.

• A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül,

illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi
érdekű közügyeit.

• A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester

• A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti

• Képviselő-testület:

• Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit kizárólag

törvényességi okokból lehet felülbírálni
 • Rendeletet alkothat

• A képviselő-testülete a polgármester vezeti

• Az önkormányzati vagyon tulajdonosa

• Helyi adókat állapíthat meg

• Önállóan alakítja ki szervezetét és működését

• Meghatározott időközönként ülésezik

• Közmeghallgatást köteles tartani

• Polgármester:

• Képviselő-testület elnöke

• 5 évente választják

• Jegyző:

• Vezeti a polgármesteri hivatalt

• Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el

• Kinevezik, nem választják

14/b

Az ügyészség. A bíróság.

• Magyarország Ügyészségéről Magyarország Alaptörvénye rendelkezik

• Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és

mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

• Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban

• képviseli a vádat a bírósági eljárásban

• felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett

• Az ügyészség nem önálló hatalmi ág

• Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.

• A legfőbb ügyészt az ügyészek közül köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja

2/3-os többséggel 9 évre.

• A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni

• Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

 • Az ügyészi szervezet felépítése megegyezik a bíróságok szervezeti felépítésével

• A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria

• A bíróság dönt

• büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban,

• közigazgatási határozatok törvényességéről

• az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.

• A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.

• A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve.

• A legfelsőbb bírósági szerv a Kúria, melynek elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választ, 2/3-os többséggel.

• Helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)

• Törvényszék (megyei, fővárosi)

• Ítélőtáblák (Bp, Győr, Debrecen, Pécs, Szeged)

• Kúria

• Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja 9évre 2/3-os

többséggel

• A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs
köztük alá- és fölérendeltségi viszony.

• Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos

működésének ellenőrzése.

• A bírák kinevezésének feltétele 30. életév betöltése, a büntetlen előélet, egyetemi jogi
végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági
titkárként teljesített munkaviszony

• Bírót a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya
az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn.

15/b

Az országos és a helyi népszavazás

Országos népszavazás:

• Kezdeményezése aláírásgyűjtő íveken történik

• Elrendelése alapján
 • Kötelezően

○ 200.000 aláírás kell

• mérlegelés alapján elrendelhető

○ A köztársasági elnök, a Kormány vagy legalább 100.000 aláírás de nem éri el

a 200.000-et

• A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki

• Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen

szavazott és eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint
fele a feltett kérdésre azonos választ adott.

• Nem lehet kérdés a népszavazáson:

• az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés

• a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, járulékokkal, vámokkal kapcsolatos

kérdések

• a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek

• az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,

valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalma

• az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések

• az Országgyűlés feloszlása

• a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése

• Katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdés

• a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása

• a közkegyelem gyakorlása

Helyi népszavazás:

• Valamely településen (községben, városban, fővárosi kerületbe) tartják, helyi szempontból

fontos kérdésben

• Kötelező kiírni a helyi népszavazást:

• Települések egyesítéséről

• Települések szétválásáról

• Nem lehet helyi népszavazást kiírni:

• a költségvetésről való döntésre,

 • a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

• a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi

kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról

• A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja meg

Népi kezdeményezés:

• Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére, az aláírási íveken megfogalmazott

kérdést az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg

16/b
A közigazgatási szervek eljárása

• A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és

szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon a 2004. évi
CXL. törvény (Ket.) szabályozza

• A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása,

valaminek a megtiltása

• A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és

többnyire határozattal zárul

• Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet
mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani

• Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás
célja valamilyen kötelezettség meghatározása

• A legtöbb közigazgatási eljárás „kétfokozatú”, az első fokon eljáró közigazgatási szerv

döntését „megváltoztatási kérelem” keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja.

• A jogerős határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az lehet,
hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az eljárást

• A hatáskör

• Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály

az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör
esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a
megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.

• Az illetékesség

• A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon
el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.
17/b

Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát

• Emberi jogokat három generációra oszthatjuk:

• Szabadságjogok és politikai jogok

• Állampolgári jogok

• politikai szabadságjogok

• egyesülési és gyülekezési jog

• szólás- és sajtószabadság

• lelkiismereti- és vallásszabadság

• Személyi szabadságjogok

• személyi sérthetetlenség

• levéltitok sérthetetlensége

• lakás sérthetetlensége

Ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak.

Az állam harmadik személlyel szemben is védi (pl. állampolgárok lakásának sérthetetlensége,

levéltitok) ezeket a jogokat. A szabadságjogok megvalósulásának garanciái döntően jogi garanciák.

• Gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja

• munkához való jog

• pihenéshez való jog

• egészséghez és szociális biztonsághoz való jog

• művelődéshez való jog

Ezeknek a jogoknak nagy része nem alanyi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nem kényszeríthető ki
minden vonatkozásban.

Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok, illetve az államot pozitív cselekvésre ösztönző
jogok. Pl. pihenéshez való jog – 8 órás munkaidő

• Harmadik generációs jogok

• Globális jogok, nemzetközi dokumentumok biztosítják pl. egészséges környezethez való jog,
gyermekek jogai, fogyatékosok jogai
18/b

Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei

 Magyarország elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek

tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

 Annak akinek alkotmányos jogait az állami szervek megsértették, jogában áll az

alapjogsérelem miatt keletkezett igényeit bíróság előtt érvényesíteni.

Állampolgári kötelességek

• haza védelme

• közteherviselés

• kiskorú gyermek taníttatása

• jogszabályok betartásának kötelezettsége

 Gondoskodás

 Hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához

 Környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállításra, illetőleg annak költségei viselésére

 Természeti erőforrások védelme

 Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben

19/b
Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezését

A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény határozza meg: „Magyar

állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény
erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez,
amíg állampolgársága nem szűnik meg

Az állampolgárság szabályozásának elvei:

• A leszármazás elve – felmenők alapján

• Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül
született, illetve az anya és apa jogállása között)

• Család egységének elve

• Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a
jogszabályokon keresztül érvényesül.)

• Hontalanság kiküszöbölésének az elve

 • Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb)

Az állampolgárság keletkezése:

• Születéssel a törvény erejénél fogva keletkezik

• „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke„ -

Vérségi elv

• a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező

bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel
rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét - Területi elv

• Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

• Családjogi tények alapján

• az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy

• a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által.

20/b

A kormány összetétele és működése

• A Magyarország a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes

kormányzati ágak vezetőinek a minisztereknek az összessége.

• A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy hazánkban az
Alaptörvény.

• A kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

• A kormányfőt (miniszterelnököt) a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja

meg.

• A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több, mint a felének

szavazata szükséges.

• A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány –

lemond

• a miniszterelnök meghal

• új országgyűlés alakul

• a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ.

• Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új

kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány
elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament.
 • A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig.
Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a
rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.

A kormány főbb feladatai:

• a végrehajtó hatalom általános szerve, melynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe

• a Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni

• a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint

államigazgatási szerveket hozhat létre

A Kormány működése:

• Hetente ülésezik, döntéseit testületként hozza meg

• A döntések végrehajtásáról miniszterek útján gondoskodik

• Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz, a Kormány rendelete

törvénnyel nem lehet ellentétes

• Üléseket a miniszterelnök vezeti

• Tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein

21/b

A magyar állampolgárság megszerzése,

megszűnése. A magyar állampolgárság

igazolása

A magyar állampolgárság megszerzése:

• Honosítással:

• nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni

• Letelepedési, bevándorlási, EGT- tartózkodási engedély

• büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)

• magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított

• a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában

történő) igazolása,

• a honosítás Magyarország érdekeit nem sérti.

 • Speciális kedvezmények:

• A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője

magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Nem kell magyarországi
lakóhellyel rendelkeznie

• Házasságkötéssel:

• Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja

• Visszahonosítással:

• Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár
kérhet.

• Nyilatkozattétel alapján:

• Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi

jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és
1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak.

• A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki.

• A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt

megtámadható.

 21/b
A magyar állampolgárság megszerzése,
megszűnése. A magyar állampolgárság
igazolása

Alkotmányos alapismeretek vizsga:

• A vizsga letétele alól mentesül az a személy:

• aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét,

• aki az eljárás megindításakor már elmúlt 65 éves,

• aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni tudja,

• Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-, közép-,

vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja.

• A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két írásbeli, majd egy szóbeli tétel
(egy tétel két kérdést tartalmaz) megválaszolásával Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre
oldja meg, a feladat megírására 60 perc áll rendelkezésre.

• Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli után kijavítja, ez után

következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek egyesével adnak számot (tételhúzás és a kellő
felkészülési idő biztosítása mellett)
 • Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról szóló igazolást
(vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz
kell a további ügyintézés végett benyújtania.

A magyar állampolgárság megszűnése:

• Lemondás

• a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új

állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve
miatt szükséges.

• Visszavonással

• a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem

értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a
személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte
meg

• jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények

elhallgatásával a hatóság félrevezetése.

• a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az

állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.

• Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt. A határozat ellen bírói

jogorvoslatra nyílik lehetőség.

A magyar állampolgárság igazolása:

• Érvényes személyazonosító igazolvánnyal

• Érvényes magyar útlevéllel

• Állampolgársági bizonyítvánnyal

• Ellenkező bizonyításig honosítási okirattal

5b(papír keredésektól)

A jogalkotás, Az Országgűlés jogalkotó tevékenysége:

 A jogalkotás általánosan

-Az alkotmányos államban a törvények uralma érvenyesül, törvenyekkel kormányoznak.

 Magyarországon a jogalkató szerevek az alábbi jogszabályokat alkothatják:

- a kormány rendeletet.

- az önállo szabályozó szerve vezetője rendeletet.

- az önkormanyzatok rendeletet alkotnak.

- page 70.

-A legfontosabb társadalmi viszonyok és az állampolgárok státusát érintő kerdések csak

törvényben szabályozhatók, alacsonyabb szintű jogszabályokban(rendeletekben) nem.

-Fő szabályként a rendeletek a törvenyek végrehajtására szolgálnak. (A rendeletek a

törvényeknek a végrehajtása.) Azert legfontossab társadalmi viszonyok és állampolgárok
státusról kerdések csak törvenyben szabályozhatók nem a rendeletekben.(alacsonyabb
szintű)

- A rendeletek nem lehetnek ellentétesek a törvenyekkel.

-Az önállo szabólyozó szervek, pl. Nemzeti Média és Hírközlési Hatáság, valamint a Magyar
Energetikai és közmű-szabályozási Hivatal. Ezeknek a szervezeteknek az elnökei rendeletet
alkothatnak.

A jogszabály hatályba lepesének feltitele:

- kihirdessék

- melyik napon lép hatályba

-mikortól kell alkalmazni

A jogszabály veszti hatályát, ha:

- a jogszabály alkotója hatályon kívül helyezte

- magában a jogszabályban megállapított hatásidő lejárt.

Magyarország 2004 május 1-jén az EU tagja lett, ennél fogva(hence) az EU jogszabályai

Magyarországra is vonatkoznak.

 Országgűlés jogalkotó tevékenysége

-Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely

országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

-A törvényhozás joga az Orszaggűlési illeti meg. (Csak Országgyűlés jogalkazmathat)

 -Az Országgyűlés jogalkató hatásköre korlátlan, ez az jelenti, hogy bármilyen tárgykörben
alkothat törvenyt.( még van kizárólagos témák is)

-Az Országgyűlés által elfogadott törvenyt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a
köztársasági elnöknek, aki gondoskodik a törveny kihirdetéséről.

-A törvenyeket ki kell hirdetni Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar közlöny-ben.

(Electronikus és papírlapú formában. pl. hirlapok)

-Kormányzati portál : www.magyarorszag.hu

7b:

A kormány és kormány tagjai jogalkatása, az önkormányzati jogalkotás

-A Kormány mint a testület, a törveny végrehajtása érdekében rendeletet bocsát ki.

-Bizonyos életviszonyokat (amelyek nem tartoznak kizárolagosan az Országgyűléshez tartozó

törvenyhozási tárgyak közé) a kormány eredeti módon is szabályozhat.

-A kormány tagjai: a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettesek és miniszterek is hozhatnak

rendeletet, valamely törveny vagy kormányrendelet végrehajtására.

az önkormányzati jogalkotás:

-Az körmányzatok képviselő-testülete által meghozott jogszabályt szintén rendeletnek nevezzük.

-Az önkormányzat köteles rendeletet alkotni, ha erre egy magasabb szintű jogszabály kötelezni.
(Például a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet megalkotására az önkormányzatokat törverny
kötelezi.)

-Alkothat rendeletet a képviselő-testület saját indítatásból is, feltéve hogy olyan kerdést kíván
szabályoztak, amelyet az Országgűlés, a kormány, vagy a kormánytagyok még nem szabályoztak. (pl.
gazdag önkormanyzat, ingenes busz zóna, tiltás szemlyautó)

-Az önkormányzati rendelet betartása csak az adott település lakossága, a településen ingatlannal
rendelkezők. (= Az önkormányzati rendelet arra lakosságra vonatkozik hogy nekik van ingatlanok
azon a településen.)

-Az önkormanyzat maga dönt arról, hogy az által alkotott rendeletet hogyan számozza, és miként
hírdeti ki. (szórólapokon, városi televízióban, polgármesteri hivatl hirdetőtábla)

13b:

Pártok, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek

-A pártok közremüködnek a népakarat kialakitásban és kinyilvánításban.

-A pártot az emberek azért alapítanak, hogy a párt választási győzelmet arasson, és a kormányzati
hatalmat megszerezze.

-Az alkotmányos demokrátciákat a többpártrendszer jellemzi. (Egyideűleg több párt is részt veszt a
politikai hatalom gyakorlásában)

-A pártnak ahhoz, hogy alkalmas legyen az ország kormányzásra, programmal kell rendelkeznie.
Aprogram tartalmazza azokat a társadadompolitikai célokat, amelyeket a párt meg kíván valósítani.

-A párt akkor képes a hatalmat megszerezni, ha tagsággal és szilárd szavazóbázissal rendelkezik.

-A polgárok az általuk támogatott párt útján tudják érvényre jutatni az akaratukat. (A párt közvetítő
kapocs az egyén és az állam között)

-Magyarországon a pártok az Alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon

alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek.

-Az országban többpártrendszer működik.

-A pártalapítás szabadságának alapja az Alaptörvénynek az egyesülési jogról szóló szakasza.

-A pártok függetlenek, sem az ügyész, sem más szerv nem gyakorol felettük felügyeletet. (senki nem
tud beavatkozni a tevékenységeikben)

-Gazdálkodásuk törvényességét az Állam Számvevőszék ellenőrzi.

-Apártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem
irányhat semmiféle állami szervet.

-A pártok és közhatalom szétválasztása érdekében törveny határozza meg azokat a tisztségeket,

közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

-A pártok az érdekérvényesító szerepüket közvetetten, elsősorban a parlament döntéseken keresztül

érvényesítik.

-A 2014. évi általános választások alkalmával két pártkoalíció (pártok szövetsége a közös
hatalomgyakorlás céljából) és két önálló párt képviselői jutottak be Országgyűlésbe.

-A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalok, a szövetkezetei

tagok és vállalkozók érdekeit.

-Szakszervezet- a Munka törvenykönyvének meghatározása szerint - minden olyan munkavállalói

szervezet, amelyet elsődlegesen abból a célból hoztak létre, hogy megvédje a munkavállalóknak a
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit.

-Léteznek más érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetek is. (Köztestületeknek hívjuk őket). Ezek a

szakmai és gazdasági kamarák. (pl. Magyar Orvosi Kamara, Magyar Kereskedekmi és Iparkamara.)
-Köztestület a Magyar Tudomány Akadémia, amely a tudományk (fizika, kemia, stb) legkiválobb
képviselőit tömöríti, valamint a Magyar Műveszeti Akadémia.