V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 31.

Az ENSZ létrejötte és működése

A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti
(szupranacionális) szervezet megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének
(ENSZ) megalapításának lényege az volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség
eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet elsődleges céljául a háború elkerülését
tűzték ki. Ahogyan ezt a gondolatot preambulumban megfogalmazták: meg kell
menteni a jövő nemzedékét „a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán
kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre…”.
A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november)
esett szó, ahol már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság
fenntartására hivatott szervezet fő feladatai. A végül San Franciscoban aláírt ENSZ-
alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja). Az alapító
tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok, amelyek hadüzenetet intéztek a
második világháború során Németország, Olaszország, illetve Japán ellen. A
további tagfelvételek – különösen az első 10 évben – komoly politikai harcokat
váltottak ki, és számos állam felvételére a hidegháború éveiben egyáltalán nem
kerülhetett sor. Magyarország felvétele – 15 másik országgal együtt – 1955.
december 14-én történt meg. 1960-ban a 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével,
illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű felvételével
jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma, és mára valóban az egész világot
átfogó szervezetté vált, amely nélkülözhetetlen garancia a világ békéjének.
Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az
alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi
együttműködés axiómáivá váltak. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány
(1975), amely ismételten és lényegre törően – szinte katalogizálva – foglalta össze
az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. A
nemzetközi biztonság fenntartásán túlmenően az ENSZ fontos szerepet játszik az
emberi jogok érvényesítésében. E tárgyban jelentős az 1948-ban elfogadott Emberi
Jogok Egyetemes Nyilatkozata, illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai
Jogok Nemzetközi Egységokmánya, amely az emberi jogok deklarálásán túl
egyidejűleg létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok
Bizottságát is.

AZ ENSZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Az ENSZ szervezeti felépítése és működése a Közgyűlésen, a Biztonsági
Tanácson (BT), és a Titkárságon nyugszik, de ezenkívül a szervezetnek még további
három rendkívüli fontos szerve van: a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági
Tanács és a Nemzetközi Bíróság. Igen jelentős szerepet játszanak az ún.
szakosított intézmények is (pl. WHO, FAO, UNESCO, UNICEF stb.).

A KÖZGYŰLÉS (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Az összes

tagállam képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik.
Megvizsgálhat minden kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására
vonatkozik, de a döntések alapvetően nem itt, hanem a Biztonsági tanácsban
születnek meg. A Közgyűlés által hozott határozatok így csak ajánlások.

Selján Péter: Történelem emelt szintű szóbeli tételek 1

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 31.

A BIZTONSÁGI TANÁCS (Security Council) az Alapokmány értelmében

elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A szervezeten
belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. Alapvető feladatai a békéltetés és a
vizsgálódás. A béke veszélyeztetése esetén a Tanács háromféle megoldás közül
választhat. Először felhívhatja az érdekelt feleket, hogy alkalmazkodjanak az
ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz;
másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat
vezethet be (pl. gazdasági blokád);harmadszor pedig már fegyveres erő
felhasználásával járó műveleteket foganatosíthat. A Biztonsági tanács eredetileg 11
tagból állt. Állandó tagjai az öt alapító nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia,
Franciaország, Kína és a Szovjetunió, amelyek a döntéshozatal során vétójoggal
rendelkeznek. A nem állandó tagok számát az afrikai és ázsiai tagállamok
kezdeményezésére 1963-ban 10-re emelték; így jelenleg a BT-nek 15 tagja van.
(Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács tagja: 1968/69-ben és
1992/93-ban). A „nagyhatalmi egyetértés elvének” vagy az állandó tagok
egyetértése elvének megfelelően érdemi kérdésekben a határozatokat az öt állandó
tag igenlő szavazatát magában foglaló kilenc szavazattal kell hozni. Ha egy állandó
tag nem ért egyet egy döntéssel, ellene szavazhat, és ez a döntés megvétózását
jelenti. Mind az öt állandó tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy
állandó tag nem támogat egy határozatot, de elfogadását nem akarja vétójával
megakadályozni, akkor tartózkodhat.
Az Alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a
Biztonsági Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat
tesznek a kormányoknak, addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a
hatalommal, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány
értelmében kötelező a tagállamok számára.

A TITKÁRSÁG (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárnak

nagyon jelentős feladata van, ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. A
főtitkári funkció mindenekelőtt politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai
készséget igényel, és egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a
tagállamok között. A főtitkár, a Biztonsági Tanács javaslata alapján a Közgyűlés
nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. Az ENSZ jelenlegi főtitkára, aki hetedik a
sorban e poszton, a ghánai Kofi Annan, aki 1997. január 1-jén lépett hivatalba.
A Titkárság által végzett feladatok ugyanolyan sokrétűek, mint az ENSZ által
kezelt problémák. Ez a békefenntartó műveletek irányításától a nemzetközi vitákban
való közvetítésig, gazdasági és társadalmi trendek és problémák felmérésétől az
emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó tanulmányok készítéséig
terjed.
Jelenleg a Titkárság a rendes költségvetés keretében mintegy 8600 személyt
foglalkoztat mintegy 170 országból. Nemzetközi tisztviselőként tevékenységükért ők
is, és a főtitkár is csak az ENSZ-nek tartoznak felelőséggel. Esküt tesznek, hogy
egyetlen kormánytól vagy kívülálló hatóságtól sem kérnek vagy fogadnak el
utasításokat. Az Alapokmány alapján minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben
tartja a főtitkár és a tisztviselői kar kötelezettségeinek kizárólagos nemzetközi
jellegét, és tartózkodnak attól, hogy befolyásolják őket munkájuk végrehajtása során.
Az ENSZ-nek, amelynek központja New Yorkban van, jelentős hivatalokat tart fenn Genfben,
Bécsben és Nairobiban. Az ENSZ Genfi Hivatala (United Nations Office at Geneva - UNOG) a
konferencia-diplomácia központja, valamint a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Bécsi
Hivatala (United Nations Office at Vienna – UNOV) a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a
bűnmegelőzés és büntetőjog, a világűr békés felhasználása és a nemzetközi kereskedelmi jog

Selján Péter: Történelem emelt szintű szóbeli tételek 2

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 31.

területén az ENSZ tevékenységének a központja. Az ENSZ Nairobi Hivatala (United Nations Office at
Nairobi – UNON) a környezet és az emberi települések terén az ENSZ tevékenységének a központja.

A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG (International Court of Justice – ICJ)) az államok között

kialakult jogviták, valamint a háborús konfliktusok békés, bírósági tárgyaláson történő
rendezésére hívatott. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bíró ENSZ-
szervezet. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek (tehát sem
egyének, sem nemzetközi szervezetek), és a testület a nemzetközi jog alapján hozza
meg döntéseit. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, testületét 15 állandó
bíró alkotja, akik mind különböző államok állampolgárai, azaz őket felkészültségük,
és nem nemzetiségük alapján választják ki, továbbá gondoskodnak arról, hogy
biztosítsák a világ fő jogi rendszereinek a Bíróságban való képviseletét. Nem lehet a
testület tagja két azonos állampolgárságú bíró. A bírákat kilencéves időszakra
választják, és újra megválaszthatók. A bírák semmilyen más foglalkozást nem
űzhetnek hivatali időszakuk folyamán. (A Bíróságnak eddigi egyetlen magyar tagja
Herczeg Géza akadémikus volt, akit 1994-ben választottak meg erre a posztra.)

A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSOT (Economic and Social Council -

ECOSOC) az Alapokmánynak megfelelően hozták létre, mint olyan főszervet, amely
koordinálja az ENSZ, valamint az “ENSZ-szervezetek családja” néven ismert
szakosított intézmények és szervezetek gazdasági és szociális munkáját. A
tanácsnak 54 tagja van, amelyeket három évre választanak. A Gazdasági és
Szociális Tanácsban a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik; minden tag egy
szavazattal rendelkezik.
A GYÁMSÁGI TANÁCSOT (Trusteeship Council), az ENSZ egyik főszervét, a
gyámsági rendszer alá helyezett gyámsági területek igazgatásának felügyeletére
hozták létre. A gyámsági rendszert az Alapokmánynak megfelelően építették fel az
eredetileg 11 gyámsági terület lakói előrehaladásának, továbbá önkormányzóvá vagy
függetlenné válási folyamatának támogatásra. A Gyámsági Tanács a Biztonsági
Tanács öt állandó tagjából áll - Kína, Franciaország, Orosz Föderáció, Egyesült
Királyság, Egyesült Államok.
Az Alapokmány felhatalmazza a Gyámsági Tanácsot, hogy megvizsgálja és
megvitassa az Igazgatási Hatóságtól érkező jelentéseket a gyámsági terület
népeinek politikai, gazdasági, szociális és oktatási előrehaladásáról; megvizsgálja a
területekről érkező petíciókat; és speciális missziókat küldjön a területekre.
Mostanra valamennyi gyámsági terület önkormányzatra tett szert, vagy független
lett, akár mint önálló állam, akár a szomszédos független országhoz való csatlakozás
révén. 1994-ben a Biztonsági Tanács befejezettnek nyilvánította a napirenden
eredetileg szereplő 11 gyámsági terület legutolsó tagjára - az Egyesült Államok által
igazgatott Csendes-óceáni Szigetek (Palau) gyámsági területére - vonatkozó ENSZ
gyámsági egyezményt. Módosított ügyrendi szabályzata alapján a Gyámsági Tanács
ezután akkor és ott találkozik, amikor a helyzet azt megkívánja.

Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és

humanitárius feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés
előmozdítása. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. A szervezet elsődleges
céljával, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban azonban nem
mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a
meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető
kikényszeríteni, a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben a szinte
érinthetetlen szuverenitásukat.
Selján Péter: Történelem emelt szintű szóbeli tételek 3