A felvilágosodás

Eszmeáramlat, amely Angliából indult, Franciaországban teljesedett ki, majd onnan elterjedt egész
Európában és az Újvilágban is.
A felvilágosodás kora: a 17. sz. végétől a francia forradalomig (1789) tart.

I. ELŐZMÉNYEK
 a természettudományok fejlődése
o csillagászat
 Kopernikusz (16. sz.)  heliocentrikus világkép
 Kepler (16-17. sz.)  bolygómozgások törvényszerűségei
 Galilei (16-17. sz.)  csillagászati megfigyelések, távcső használata, Jupiter
4 holdjának felfedezése; elfogadta Kopernikusz nézeteit („és mégis mozog”),
tanait az egyház miatt vissza kellett vonnia
o fizika
 Newton (17-18. sz.)  gravitáció, mechanika alapelvei
 Torricelli, Pascal  a légnyomás mérése
o kémia
 Boyle és Mariott  levegőrészecskék mérése
o orvostudomány
 Vesalius  emberi anatómia
 Harvey  vérkeringés és szívműködés
o a természettudományos fejlődés eszmei következménye:
 a világegyegyetem a természet törvényei által megismerhető  a tudomány
célja a törvények pontos leírása
 a filozófia változása
o ismeretelmélet  Hogyan ismerhető meg a világ?  két szembenálló irányzat:
 empirizmus:
 a kutatás és tapasztalat (gyakorlati) úton lehet csak megismerni a
világot
 pl. Francis Bacon
o a tapasztalatokból kell kiindulni, és elméleti rendszerezés
után oda is kell visszatérni
o módszere az indukció: a tapasztalat, a kísérlet az alapja, az
egyesből az általánosra következtetés. Új ismeretekhez vezet,
de a tévedés lehetősége is fennáll.
 John Locke  szenzualizmus: velünk született eszmék nem léteznek,
az elme kezdetben „fehér lap” („tabula rasa”), amelyet az
érzékeléseinkkel töltjük meg, illetve a nevelés írja rá a külvilágból
érkező információkat
 racionalizmus
 az emberi értelem segítségével, logikai (elméleti) úton
megismerhető a világ
 Miért?
o az érzékszerveink csalnak (álom vs. valóság)
o ismereteink forrása nem a tapasztalat, hanem a gondolkodás,
az én
 Descartes
o Értekezés a módszerről
o „Gondolkodom, tehát vagyok.” („Cogito ergo sum.”)
 mindenben kételkedni kell, de a gondolkodó szellem
létezése ez alól kivétel, mert a gondolkodó nem
gondolhatja el magát nemlétezőnek
 o módszere a dedukció: általánosból következtet az egyesre. Ez
általában helyes eredményre vezet, de új ismereteket nem
nyújt.
 később Immanuel Kant (18. sz.) egyeztette a két irányzatot
 megismerésünk a tapasztalattal kezdődik, de nem minden tudás a
tapasztalatból ered
 a való világ nem ismerhető meg teljesen  az emberi tudásnak van
határa
II. SZERZŐDÉSELMÉLETEK – A TERMÉSZETJOGI GONDOLKODÁS
 az alapgondolat:
o a természetes jog
 az embereknek vannak alapvető, természetes jogaik
 ezek Istentől erednek
 emberi mivoltunk miatt rendelkezünk vele  elvehetetlenek
 Melyek ezek a jogok?  eltérő az egyes gondolkodóknál
 Locke: élet, szabadság, tulajdon
 Thomas Jefferson: élet, szabadság, boldogság
o a természeti állapot és a társadalmi szerződés
 a természeti állapot
 az emberek kezdetben természeti állapotban éltek
 még nincsenek államok
 ekkor még az emberek saját maguk gondoskodnak természetes
jogaikról
 különböző gondolatokat születtek arról, hogy ebben a természeti
állapotban milyen volt az ember
 a társadalmi szerződés
 az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb lett a társadalom
 az emberek egy „társadalmi szerződés” keretében megbíznak egy
kisebbséget, hogy biztosítsák ezen jogokat  államokat hoznak létre
 a társadalom tehát jogainak egy részét átruházza az államra,
hogy az hatékonyabban biztosítsa
 középkori felfogással ellentétben a hatalom nem Istentől, hanem a
társadalomtól ered
 Thomas Hobbes (17. sz.)
o fő műve: Leviatán (1651)
o az emberek alapvetően önzők, csak a saját érdekeik számítanak nekik
o a természeti állapotban: minden ember harcolt mindenki ellen („ember embernek
farkasa”)
o ezért kellett társadalmi szerződés
 abszolút hatalommal kell felruházni az állam élén állókat
 a hatalom feltétel nélkül kerül át, ezért a hatalmon lévőket tetteikért nem
tehetőek felelőssé
 John Locke (17. sz.)
o fő államelméleti műve: Két értekezés a polgári kormányzatról
o a természeti állapotban: tökéletes szabadság és egyenlőség volt az emberek között
 későbbiekben eltérő volt a munkavégzés, megjelent a pénz, megjelent a
magántulajdon  vagyoni egyenlőtlenségek alakultak ki
 a magántulajdont védeni kell  ezért kellett a társadalmi szerződés
 a társadalom feltételekkel adja át a hatalmat  ha a hatalomba kerülők
nem a természeti jogokat védik, akkor a hatalmon lévők legitim módon
elmozdíthatóak
 a szerződés nem kötelező  el lehet hagyni a társadalmat
o az ideális berendezkedés: alkotmányos monarchia
 átélte a dicsőséges forradalmat  saját korában alkotmányos monarchia volt
  (Angliában a forradalom előbb volt, mint a felvilágosodás. Franciaországban
fordítva volt.)
o fontos műve még: Levél a vallási türelemről  vallásszabadság gondolata

 Spinoza (17. sz.)

o véleményszabadság fontossága
 az emberek különbözőképpen gondolkodnak ugyanazon dolgokról  meg
kell hagyni a véleményszabadságot
o a demokrácia, mint a társadalom joga
 a természeti állapotban minden ember joga addig terjed, ameddig a hatalma
 az ember természetes jogait nem az egészséges ész, hanem a vágy és a
hatalom határozza meg
 ez bizonytalanságot okoz  mindenki számára hasznosabb, ha egyesülnek és
elhatározzák, hogy mindent az ész előírásai szerint intéznek
 a hatalom abszolút átruházását tartja jónak, de nem egy uralkodóra (mint
Hobbes), hanem az emberek összeségére  a társadalom egészének lesz
korlátlan hatalma  demokrácia a jó
o gondolatszabadság
 az állam célja a szabadság  szabad államban mindenki azt gondolhatja, amit
akar, és kimondhatja, amit gondol
 emberi jogok általában: élet, szabadság, tulajdon
 szabadságjogok: vallás, lelkiismereti, szólás, sajtó
o szólásszabadság, sajtószabadság,

III. AZ ÚJ GONDOLKODÁSMÓD

természettudomány a társadalom polgárosodik (Anglia) a hatalomgyakorlás átalakulása

a világ kiszámítható új értékrendek alkotmányos monarchia Angliában

(ellenőrzött hatalom)

A régitől való elfordulás:

 isteni helyett természeti törvény
 a középkor „sötét”
 nem isteni eredetű a hatalom

a világ megváltoztatható (meg is kell változtatni)

Az ember felelőssége az igazságos társadalom és állam felépítése.  ezt terjeszteni kell

Ahhoz, hogy a világ változott, az ember fejlődésére van szükség  az embert nevelni és tanítani kell
A fejlődés önmagában is fontos elvvé vált, szemben a korábbi felfogással (a teremtett rendet nem kell
megváltoztatni).

IV. A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS

 Voltaire
 o fő művei: Candide vagy az optimizmus, Angliai levelek, Filozófiai ábécé
o támadás minden hagyományos értékrend ellen
o elsősorban az egyházat támadta („Tiporjátok el a gyalázatost.”)
o a hitet, a vallást nem tagadta („Ha Isten nem volna, ki kellene találni.”)
o deista volt  deizmus: hisz Istenben, de szerepét/cselekvését csak a teremtésre
korlátozza
 Voltaire hatására elterjed a deizmus (pl. „A gép forog, az alkotó pihen.”
Madách: Az ember tragédiája)
 a felvilágosodás gondolkodói között ateisták kevesen lesznek, vallási
toleranciát hirdetnek, de az egyházat támadják
 Montesquieu (1689-1755)
o Fő művei: Törvények szelleméről; Perzsa levelek; Rómaiak nagysága és hanyatlása
o természetes állapot: békés az ember
 ösztönből jön, hogy társadalmat alkossanak  eközben jelennek meg
érdekellentétek
o newtoni hatás  a társ. törvények szerint uralkodik  dilemmája  Miért van
különböző politikai berendezkedés?
 földrajzi eltérések  lakosság vérmérséklete eltérő (földrajz miatt  földrajzi
determinizmus)
 állam méretétől függ
 kisebben lehet demokrácia
 nagyban despotizmus
o ideális államforma: alkotmányos monarchia
 cenzusos választójog mellett állt
o legfontosabb tétele: a hatalmi ága elválasztása, egymástól függetlenek legyenek
 cél: zsarnoki uralom eltávolítása
 hatalmi ágak: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatás
 Az Enciklopédia (1752-1772)
o 28 kötetben összefoglalják a felvilágosodás gondolatait
o szerkesztők: Diderot; D’Alambert;
o a kötetek elterjednek egész Európában
o nagy szerep a modern szókincs megteremtésében
 Jean-Jacques Rousseau (1712 – 1778)
o Művei: Társadalmi szerződés; Értekezés a tudományokról és művészetekről; Az
emberek közti egyenlőtlenség eredetéről
o a tud. és műv. csak látszólagos fejlődést hoz  erkölcs romlik
o természeti állapot  egyenlőség volt (jelszó: „Vissza a természethez.”)
 a társadalom tagjai között ezért nem lehet különbséget tenni  jogegyenlőség
 a magántulajdon megjelenése nála negatív  ezért lettek vagyoni
különbségek
o Milyen a jó politikai berendezkedés?
 a hatalom birtokosa a nép  népfelség elve/népszuverenitás
 a uralkodó hatalmát a nép bármikor visszavonhatja
 a közvetlen képviselet a jó  elveti a képviseleti rendszert
 a hatalmat kisebb közösségekre ruházzák  helyi népszavazásokkal kell
irányítani
o a többségi vélemény = általános akarat  az egyéni szabadságot alá kell rendelni
 aki nem akarja elfogadni: nevelés + büntetés
 „kényszeríteni kell, hogy szabad legyen”  később zsarnoki gondolatok
alapja lesz
V. A német felvilágosodás
 Immanuel Kant (1724-1804)
o művei: A tiszta ész kritikája; A gyakorlati ész kritikája
o az ész van a középpontban
 "Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni!"
  az egész felvilágosodás egyik jelmondata lett)
VI. A felvilágosodás és a közgazdaságtan
 fiziokratizmus
o a felvilágosodás hatott a közgazdaságtanra is
o megalkotói: Quesnay; Turgot (XVI. Lajos pénzügyminisztere)
o a természethez hasonlóan a gazdaságban is örök törvényszerűségek működnek
o legyen a tulajdon, a vállalkozás, a konkurencia szabad
o az állam ne szabjon korlátokat, csak biztosítsa a versenyt
o „Laissez faire, laissez passer”  Hagyjátok, hogy a dolgok menjenek a maguk rendje
szerint.
o a gazdaság legfőbb színtere a mezőzgazdaság

 Adam Smith (1723-1790)

o skót közgazdász
o fő műve: A nemzetek gazdagsága (1776)
o szabad verseny kell (az államnak nem kell korlátoznia a gazdasági versenyt)
o az egyéni érdek a gazdasági fejlődés motorja
o fontos az ipar és a kereskedelem is
VII. a felvilágosodás terjedése
 társasági mozgalmak  klubok, olvasókörök, irodalmi egyletek
 szalonok  nyitott szerveződés; különböző társadalmi állásúak eszmecseréje
 nyomtatott sajtó; levelezés
 szabadkőműves mozgalom
VIII. Mi volt a felvilágosodás?
 eszmei mozgalom, amely
o szakítani akar a feudalizmussal, az intézményesített vallással
o reformokkal korszerűsítené a gazdaságot és a társadalmat
o új erkölcsöt hirdet  az egyént felszabadítani, boldoggá tenni
o terjeszti a tudomány eredményeit
IX. A felvilágosodás következményei
• későbbi politikai irányzatok ideológiai előképei
pl. francia forradalom
• demokratikus eszmék jelentek meg
• hatalom megosztása
• népszuverenitás
• emberi jogok
• törvény előtti egyenlőség
• az egyház pozícióinak gyengülése
• hatott az uralkodókra  „felvilágosult abszolutizmus”