OKTATÁS ÉS KULTÚRPOLITIKA MAGYARORSZÁGON (Horthy-korszak)

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER

MEGHATÁROZÓI → A háborús vereség, a történelmi Magyarország felbomlása, a forradalmak.

Az új rendszer „ellenforradalminak” nevezete magát, mivel → elutasította:
• a Károlyi-féle népköztársaság és a Tanácsköztársaság időszakát.

IDEOLÓGIÁJA → a KERESZTÉNY – NEMZETI ESZME volt.

A „keresztény” jelző jelentése:
• A vallásos értékrenden alapuló (neo)konzervativizmus.
• Antikommunizmus, a baloldali eszmék elutasítását.
• Antiliberalizmus, a politikai és gazdasági liberalizmus elutasítását.
• Antiszemitizmust (zsidóellenességet) → a zsidóságnak negatív szellemi befolyást
tulajdonított. (a „numerus clausus” törvény, 1920: a népességi adatokra hivatkozva
korlátozta a felsőoktatásban az izraelita vallású magyar állampolgár hallgatók számát.)
A „nemzeti” jelző jelentése:
• (neo)nacionalizmus (újszerű, az alsóbb rétegek felé nyitó, szociális jelleggel is bír)
• területi revízió → az „ezeréves Szent Istváni Magyarország” visszaállítását.

KULTÚRFÖLÉNY ÉS NEONACIONALIZMUS (újnacionalizmus)

Miért vált fontossá az oktatás és a tudomány?

Klebelsberg Kunó gróf a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922–1931).

1922-ben miniszteri programbeszédében így fogalmazott: „A magyar hazát ma elsősorban nem a
kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá”.

KULTÚRFÖLÉNY ÉS NEONACIONALIZMUS
Klebelsberg kultuszminiszter a kultúrát a honvédelem eszközének tekintette.
Célja → a magyarság Kárpát-medencei kulturális fölényének biztosítása volt.
• A költségvetés több, mint 10 %-át megkapta a kultusztárca (a gazdasági eredmények és
honvédelmi kiadások trianoni korlátozása tette lehetővé)
• Az oktatási infrastruktúra gyors állami fejlesztése valósulhatott meg.

A megcsonkított országnak kulturális és tudományos teljesítményével kell bizonyítania fölényét a

szomszédos országokkal szemben, ezzel egyúttal a fejlett nyugati államokhoz is felzárkózhat az
ország.
Ezt a programot nevezte → neonacionalizmusnak.

A TÁRSADALMI MODERNIZÁCIÓ FŐ TERÜLETE AZ OKTATÁS

Biztosította a felemelkedés lehetőségét:
• Érettségi → az alkalmazotti, kispolgári léthez szükséges; (párbajképesség)
• Diploma → belépő a középrétegekbe (származástól függetlenül)

KLEBELSBERG OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS REFOMJA

A NÉPOKTATÁS (KÖZOKTATÁS) FEJLESZTÉSE

A falvakban és a tanyavilágban fejlesztetették (főleg) a hiányos elemi iskolai hálózatot:
• Az iskolák, tantermek, tanítói lakások építéséhez az állam támogatást nyújtott.
• Csökkent az osztatlan iskolák és osztályok száma.
• Visszaszorult az analfabetizmus (írástudatlanság a harmadára csökkent).
A községekben polgári iskolákat, szakiskolákat nyitottak – külön lányok számára is.
Az iskolákban vallásos, nemzeti szellemű oktatás folyt, amit támogatottak az iskolán kívüli hazafias
ifjúsági szervezetek → a cserkész- és leventemozgalom.
• A katonai kiképzés elemeit beépítették a fiúiskolák tananyagába.

Az új, jól felszerelt népiskolákban nemcsak tantermek voltak, az itt oktató tanítóknak szolgálati lakás
is épült. A tanárok társadalmai és anyagi megbecsültsége a korszak jellemzője volt.
• 1926 és 1930 között 5000 új tanterem épült zömük vidéken és a külvárosokban.
• Az analfabetizmus 6 éven felülüli lakosság körében 15 %-ról (1920) 7 %-ra csökkent.
• A korszak végén törvény született a 8 osztályos elemi iskoláról (az addigi 6 osztályos helyett)

A KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS REFORMJA

A városi középosztály gyermekeinek oktatását biztosította.

Magas színvonalú tanári gárda + korszerű tananyag (természettudomány, modern nyelvek)
A nyolc évfolyamos középiskolák lehetőséget kaptak a szakosodásra:
• egyes iskolák a klasszikus humán műveltség átadását,
• mások a természettudományos képzést,
• kisebb számban pedig a modern nyelvek oktatását tűzték ki elsődleges célul.
Az állami alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatását ösztöndíjjal is támogatták.
A tanárok biztos egzisztenciával (fizetés, társadalmi megbecsülés) bírtak.

A FELSŐOKTATÁS REFORMJA

Az egyetemi képzéshez a sikeres érettségi volt a belépő (1920-tól a numerus clausus törvény
diszkriminált: zsidókat és lányokat korlátozott számban vettek fel. 1928-ig volt érvényben a tv.)

A budapesti és a debreceni mellett új tudományegyetemeket nyitottak:

• A szegedi egyetem a kolozsvári, a pécsi a pozsonyi egyetem jogutódja lett.
• A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronba került.
• Budapesten Közgazdaságtudományi Kar nyílt.
• Megalapították a Testnevelési Főiskolát.
• Több vidéki városban polgári iskolai tanárképző főiskola nyílt.
• Bécsben, Berlinben, Rómában magyar intézeteket hoztak létre, az ösztöndíjat elnyert diákok
külföldi tanulmányainak támogatására.
A magyar egyetemi oktatás európai színvonalon működött.

A TUDOMÁNYOS ÉLET

A kormány támogatta az egyetemi kutatást, a műszaki és mezőgazdasági tudományok fejlesztését.

• A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendszeres állami támogatásban részesült.
• Klebelsberg számos külföldön dolgozó magyar tudóst, kutatót személyesen hívott haza, pl.
Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből.
• Nemzetközi hírű tudósok (Bay Zoltán, Békésy György, Gábor Dénes, Neumann János) kerültek ki
a magyar egyetemekről.
• Az állam új tudományos intézeteket alapított pl. Magyar Biológiai Kutatóintézet, svábhegyi
csillagvizsgáló.

Fellendültek a társadalomtudományok:
• a történetírás (Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Hajnal István);
• a néprajz (Györffy István)
• a szociológia (Erdei Ferenc);
• a pedagógia (Karácsony Sándor);
• a pszichológia (Ferenczi Sándor, Szondi Lipót)
• Az 1920-as évek végén a falukutatás: a paraszti életet szociográfiák írták le (Erdei Ferenc)
• Jeles művészek kutatták a népzenét (Bartók Béla, Kodály Zoltán), népművészetet (Koós Károly)

Szent-Györgyi Albert Cambridge-ben az aszkorbinsav (hexuronsav) felfedezéséért doktori címet

kapott. Hazatérése után a szegedi egyetem orvosi kémiai intézetét irányította, és itt kezdődött meg
a C-vitamin ipari mértékű előállítása.
• 1937-ben Nobel-díjat kapott.

A KULTURÁLIS ÉLET

A korszakot a sokszínűség jellemezte.

• több száz különböző országos vagy helyi napi- és hetilap jelent meg, emellett
• száznál több kulturális és mintegy ezer szakfolyóirat.
• A polgári – liberális és baloldali művészek (urbánusok) bírálták a rendszert.
Ekkor alakult ki → a népi – urbánus ellentét az irodalomban és politikában.
Az irodalmi életen belül több irányzatot lehetett elkülöníteni.
A hatalom a középosztály ízlését tükröző konzervatív kultúrát támogatta.

A LEGNÉPSZERŰBB IRODALMI FOLYÓIRATOK:

• Új Idők (népnemzeti szellemiségű) Herczeg Ferenc;
• Napkelet (neokonzervatív) Tormay Cecile;
• Nyugat (urbánus: liberális- modernista szemlélet) Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy
Frigyes,

TÖMEGKULTÚRA
A szabadidő növekedése következtében az alsóbb néprétegek (kispolgárság, munkásság) kulturális
igényei is megjelentek:
• Terjedt az olvasás, sportolás, túrázás szokása.
• A legnépszerűbb sport a labdarúgás volt. Nagyszámú vízitelep létesült.
• Az irodalomban a lektűr (szórakoztató szépirodalom), a zenében az operett és nóta volt
népszerű.
• A bulvársajtó, a rádió és a mozi széles közönség igényeit elégítette ki.
• A magyar film a szórakoztatás népszerű eszközévé vált, amit a filmek és mozik száma igazolt.
• A hazai filmipart az állam is támogatta – kihasználva a propaganda lehetőségeit.