gyalui egyezmény (1541) o Fráter rákényszeríti Izabellát, hogy kössön egyezséget a Habsburgokkal o (Buda török kézre kerülése után Fráter célja, hogy egyesítse az országot a Habsburgok fennhatósága alatt) o Ha Budát elfoglalja Ferdinánd, akkor elismerik királyuknak Ferdinánd kudarca, újabb török várfoglalások o Budát nem sikerül birodalmi seregeknek elfoglalnia o a török kialakítja Buda védelmi övezetét elfoglalta: Pécs, Esztergom, Tata, Fehérvár, majd Visegrád, Nógrád, Hatvan várát újabb megállapodás Fráter és Ferdinánd között (1549, Nyírbátor) o cél: országegyesítés (már nem feltétel Buda elfoglalása) o Fráter hűséget színlel a szultánnak o a pápa esztergomi érsekké és bíborossá nevezi ki az 1551. évi kísérlet o Fráter hívására Castaldo vezetésével császári csapatok érkeznek a keleti országrészbe o Fráter Izabellát és János Zsigmondot lemondatta és Lengyelországba küldte o Castaldoval kb. 7000 katona jön („seregnek kevés, követségnek sok”) o A török megtorló akciókba kezd Lippa elfoglalása o az erdélyiek és császári zsoldosok körbezárják Lippát o Fráter ekkor Lippa török védőinek szabad elvonulást biztosít + beküldi a szultánnak az évi adót (nincs elegendő Habsburg katona keleten kétszínű politika kell) o Fráter diplomáciai manővereit igazából csak ő maga értette, Bécsben főleg nem tudják értelmezni Fráter tetteit Ferdinánd király engedélyével meggyilkolták az alvinci kastélyában Frátert (1551) A katolikus Habsburg uralkodó adott engedélyt a katolikus egyház egy bíborosának a meggyilkolására.
Az 1552. évi török hadjárat A Habsburg – erdélyi szövetség sikertelen egyesítési kísérlet miatt büntetőhadjáratot indít a török Fráter halálával Ferdinánd kezére kerül a keleti országrész a hadjárat célja Erdély és a Habsburgok területeinek kettévágása két török had támad o Kara Ahmed elfoglalta Temesvárt (Losonczy István védte) o Ali budai pasa nógrádi várak ellen indul (Drégely ostroma – Szondi György védte) o a két török had Szolnoknál egyesül (Nyári Lőrinc védte) o egyesült török hadak Eger ostromába kezdenek stratégiai fontosságú vár Dobó István vezetésével sikeres védelem Eger megvédése meghiúsította a hadjárat célját János Zsigmond hazatérése (1556) Ferdinánd nem tudta megvédeni a keleti országrészt a töröktől a szultán megelégedett ismét azzal, ha Erdély hűsbéres állama János Zsigmondot hazahívhatták az erdélyi rendek Az 1566. évi török hadjárat előzmény: V. Károly megosztja birodalmát A császári központ Bécsbe kerül török célpont: valószínűleg újra Bécs 1566: Szigetvár ostroma o erős vár o Zrínyi Miklós védi hősi halált hal, az utolsó emberig védték a várat törökök bevették a várat o az ostrom alatt elhunyt I. (Nagy) Szulejmán szultán halála után békekötés a drinápolyi béke (1568) az új szultán (II. Szelim) békekötése a Habsburgokkal a drinápolyi béke lezárta a török hódítás korát a béke értelmében a Habsburgok adót fizettek a szultánnak a békét a fennálló helyzet alapján kötötték erőegyensúly alakult ki a ország területén az ország három részre szakadása tartóssá vált