Az USA berendezkedése

I. az első alkotmány
 még a háború alatt hozták
 cél: a központi hatalom minél erőteljesebb visszaszorítása
 nem is állított fel tényleges hatalommal rendelkező központi kormányzatot
 egy egykamarás Kongresszust állított fel törvényhozó szervként
 igazságszolgáltató szervet nem is hozott létre
 több probléma, hiányosság  ezt akarják megreformálni, végül egy teljesen új

II. Az Alkotmányozó Konvenció

 1787-ben ül össze Philadelphiában az államok 55 küldötte  ők az „alapító atyák”, pl.:
o George Washington, Alexander Hamilton, James Madison, Benjamin Franklin
o Thomas Jefferson és John Adams épp Európában tárgyalt
 létrehozzák az Egyesült Államok mindmáig érvényben lévő alkotmányát
o ez a világ leghosszabb ideje lényegileg változatlanul működő alkotmánya
o az 1787-es alkotmány életbe lépésére 1789-ben került sor, az utolsó állam ekkor
fogadja el
 alapelvei
o a szövetségi elv (föderalizmus),
o a hatalmi ágak szétválasztása,
o a polgári szabadságjogok érvényesülése
o a demokrácia és a népszuverenitás
 államforma: köztársaság
 választójog
o a korban szűk
 vagyoni cenzus volt
 nem szavazhattak: feketék, indiánok, nők
 az új szövetségi alkotmányban érvényesül a hatalmi ágak szétválasztása
o erős központi kormányzat
o törvényhozó hatalom
 kétkamarás Kongresszus
 felsőháza a Szenátus
o minden állam törvényhozása 2-2 szenátort delegál (hogy a
nagyobb államok ne szavazhassák le a kisebbeket)
o a szenátorokat 6 évente választják (ekkor még a tagállamok
törvényhozó gyűlései, ma már közvetlenül)
 alsóháza a Képviselőház
o az államok népességétől függően választanak képviselőket
(hogy a kisebb államok se szavazhassák le a nagyobbakat)
o a képviselőket 2 évente választják közvetlenül
 a Kongresszusnak joga van
 adók és vámok kivetésére  lehetségessé vált hadsereg felállítása
 olyan törvények meghozatalára, amelyek kötelező érvényűek
valamennyi állampolgár számára
o végrehajtó hatalom
 az elnök (az első elnök George Washington lett)
 közvetett úton választják (elektori kollégium)
 A választópolgárok az elnökjelöltekre szavaznak, de az elnököt a
tagállamok elektorai választják meg. Az elektorok számát a
tagállamok lélekszámának nagysága alapján határozzák meg, és az
elektorok szokásjog aszerint szavaznak, ahogy államuk
 választópolgárainak a többsége szavazott. (elméletileg nem muszáj
figyelembe venni a választópolgárok döntését, de ez ritka)
 az elnököket 4 évente választják
 kezdetben nem korlátozták, hogy mennyiszer lehet újraválasztani  a
későbbiekben szokásjog lett, hogy csak két ciklust tölthet be az elnök 
de ezt csak a 20. század közepén foglalták törvénybe (pl. Franklin D.
Roosevelt elnököt négyszer is újraválasztották)
 széles jogkörei vannak  ezért a berendezkedést elnöki (prezidenciális)
rendszernek hívjuk (az elnök egyben kormányfő és államfő is)
 a hadsereg főparancsnoka
 kegyelmi joga van
 irányítja a külügyeket
 ő nevezi ki a főtisztviselőket, nagyköveteket, főbírókat
 a Szenátusnak meg kell erősíteni a főbírók kinevezését és a
nemzetközi szerződéseket
 a Kongresszust ülésre hívhatja össze és el is napolhatja
 szükséghelyzetben rendkívüli hatalmat is gyakorolhat
 ő a Szenátusban az elnök, de csak akkor szavazhat, ha egyenlően
oszlanak el a szavazatok
 a saját kormányának feje
 a kormánytagok nem a Kongresszusnak, hanem az elnöknek felelősek
o az igazságszolgáltatás
 élén a Legfelsőbb Bíróság (9 bíró)  őket az elnök nevezi ki a Szenátus
egyetértésével élethossziglan
o a választások ideje
 a képviselők 2, az elnökök 4, a szenátorok pedig 6 évig töltik be hivatalukat
 ne lehessen a közhangulat pillanatnyi változásai szerint lecserélni az egész
kormányzatot
 a fékek és ellensúlyok („checks and balances”) rendszere
o valamennyi hatalmi ág ellenőrizheti és korlátozhatja bizonyos mértékben a
másik két hatalmi ágat
 a Kongresszus
 fő feladata a törvényhozás,
 de az elnöki kinevezések szenátusi megerősítésével vagy
elutasításával szerepet kap a végrehajtásban
o a szenátus kétharmados szótöbbséggel visszautasíthatta az
elnöki vétót, sőt eltávolíthatta magát az elnököt is
 az elnök vád alá helyezésével pedig igazságszolgáltatási feladatok is
ellát
 a Legfelsőbb Bíróság
 fő feladata a törvények értelmezése és az igazságszolgáltatás
 mégis ellenőrizheti a törvényhozás és a végrehajtás intézkedéseit
 az elnök
 fő feladata a törvények végrehajtása
 törvénykezdeményezési jogával és vétójogával befolyásolhatja a
törvényhozást
 a bírók kinevezésével és a kegyelmezési lehetőségével pedig az
igazságszolgáltatásra van hatással
 a tagállamok egymáshoz való viszonya
o szabályozta az alkotmány (beleértve új tagállamok felvételének lehetőségét)
o azok elismerik egymás törvényeit, jogi eljárásait, s polgáraik jogosultak a többi
államban biztosított jogok élvezetére
 a tagállamok és a szövetségi szint viszonya
 o az alkotmány leszögezi a szövetségi alkotmány és törvények, szerződések elsőbbségét
az egyes államokéval szemben
 szabályozták az alkotmány módosításának lehetőségét
o az új rendszerben a kongresszus kétharmada kezdeményezhette s az államok
háromnegyedének egyetértése törvényerőre emelhette a módosítást
 már 1791-ben sor került az első tíz alkotmánymódosítás elfogadására: ezek
alkotják az amerikai Jogok törvényét (Bill of Rights), amely a polgári
szabadságjogokat rögzíti
 vallás-, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot
 jog a fegyverviselésre