Hogyan működik az országgyűlés?

Az országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Az országgyűlést képviselők alkotják,

akiket az állampolgárok választanak meg (részletesen ld. választási rendszer) négy évre. A
magyar parlament képviselőház, amely azt jelenti, hogy a nép által megválasztott képviselők
döntéseiket a közösség egészének nevében hozzák, ezért a döntések a nép valamennyi tagjára
nézve kötelezőek. Az Alkotmány kimondja: Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az
Országgyűlés.
Az országgyűlésnek nemcsak a törvényalkotás tartozik a feladatkörébe. A demokráciákban az
országot irányító úgynevezett hatalmi ágakat (törvényhozói, végrehajtói, bírói) elkülönítették
egymástól, amelynek az volt a célja, hogy azok egymást kontrollálva működjenek. Ezáltal
kiküszöbölhető, hogy egy személy vagy szervezet önkényesen magához ragadja a hatalmat.
Éppen ezért az országgyűlésnek, mint törvényhozói ágnak fontos jogköre a kormány, mint
végrehajtó hatalom ellenőrzése.
Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés
alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a
köztársasági elnök hívja össze
Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő
kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés
tartásáról határozhat. Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási
rendjét.
Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. Az Országgyűlés
akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő
országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes
döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.
Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök a választások egyidejű
kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a Kormány megbízatásának megszűnése
esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első
személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg,
vagy az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem
fogadja el. Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül
új Országgyűlést kell választani.
Az Országgyűlés három legfontosabb funkciója a törvényalkotás, a végrehajtó hatalom
ellenőrzése és az úgynevezett szervezeti-személyi döntések meghozatala. Az Alaptörvény
szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Alaptörvény
határozza meg az Országgyűlés feladatait is. Ennek alapján az Országgyűlés:
 megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét
 törvényeket alkot
 elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását
 felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések kötelező
hatályának elismerésére
  megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria
elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok
biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét
 megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről
 feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet
 határoz hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről
 különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel
kapcsolatos döntéseket hoz
 közkegyelmet gyakorol
 az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol. Ez utóbbi terület sokrétű, e körbe tartozik például
 törvényben felsorolja a minisztériumokat
 országos népszavazást rendelhet el
 dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről és fővárosi kerület létesítéséről
Mit kell tudni az országgyűlés szervezeti felépítéséről?
Az egykamarás országgyűlést 386 képviselő alkotja, akiket a négyévenként tartott
országgyűlési választásokon választanak meg. A jogszabályi változások miatt ez a szám 199
főre csökken a következő választásokon.
Az országgyűlési munka koordinálását kiemelt tisztségviselők és testületek végzik, az
országgyűlés munkáját a házbizottság irányítja, melyet az országgyűlés elnöke vezet, tagjai
pedig az országgyűlés alelnökei és a frakcióvezetők. Az országgyűlés tisztségviselői az elnök,
az alelnökök és a jegyzők.

Mik azok a frakciók?

A pártokhoz tartozó képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) alakítanak. A frakciókat
többnyire egyazon párthoz tartozó képviselők alkotják. A frakció munkáját a frakcióvezető
irányítja.
Mik a bizottságok és milyen fajtái vannak?
A parlamenti munka egy része nem a plenáris üléseken, hanem a bizottságokban zajlik. A
bizottságokat két részre bonthatjuk: eseti, illetve állandó bizottságok. Az eseti bizottságok
általában egy adott ügy, téma kapcsán szerveződnek ideiglenesen, meghatározott időre, míg
vannak olyan ügykörök, amelyek esetében állandó bizottságok megléte indokolt. Külön
kategóriát képeznek a vizsgálóbizottságok, melyek inkább az eseti bizottságok csoportjába
tartoznak, mert egy-egy konkrét eset kapcsán állnak fel, és jellemzően ellenőrző
tevékenységet folytatnak.
Mentelmi jog kétirányú védettséget jelent a képviselő számára, nem vonható felelősségre
beszédei szavazatai miatt. A mentelmi jog másik értelme sérthetetlenség ellene büntető vagy
más hatósági eljárás csak a parlament engedélye után indítható.
Összeférhetetlenség vagyis meghatározott állami állások vagy tisztségek alkalmazásának
tilalma. A másik csoportba egyes gazdasági állásokkal való összeférhetetlenség esetei
tartoznak ide.