Fogalomtár és

Gyakran Ismételt Kérdések

(GYIK)
a
Demokráciajátékhoz
 Fogalomtár

A törvényalkotás folyamata: az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök, a kormány, minden

országgyűlési bizottság és bármely képviselő kezdeményezhet törvényt. A törvényalkotás parlamenti
folyamata és módszere évszázados tapasztalatokra épül. Lényeges eleme a bizottságok előkészítő
szerepe, az általános és részletes vitára elkülönülő plenáris tárgyalási mód, a bizottságokat és a
képviselőket megillető módosító javaslattételi jog, továbbá a „kétfordulós” szavazás (előbb a
módosító javaslatokról, majd a törvényjavaslat egészéről), amely lehetővé teszi a törvényalkotás
során elkövetett és észlelt hibák kijavítását.

A TAB szerepe: az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok döntő többsége – függetlenül azok

témájától, szabályozási területétől – a bizottság elé kerül. Rendeltetése szerint a bizottságnak a
törvényalkotás őreként kell működnie, gondoskodva a törvényszövegek koherenciájáról és az
Alaptörvény rendelkezéseinek érvényesüléséről, a jogalkotás alkotmányosságáról.

Bizottságok: a Parlament munkáját hatékonyabbá tevő, kisebb létszámú, „szakmai” alapon

szerveződő testületek. A plenáris ülés témáit, az egyes előterjesztések tárgyalását a bizottságok
készítik elő. Az Országgyűlés alakuló ülésén határozatot hoz arról, hogy hány taggal, milyen
bizottságok működjenek. A bizottságoknak elsősorban javaslattevő, kezdeményező, véleményező
szerepük van, így törvényeket nem alkotnak. A bizottságok a Demokráciajátékban ajánlásokat
fogalmaznak meg a plenáris ülésre. Az Országgyűlés eseti vagy vizsgálóbizottságot aktuális ügyek
intézésére hoz létre (pl. vörösiszap-katasztrófa vizsgálóbizottság). Az állandó bizottság a működési
területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat. A bizottságok egyes kérdések tárgyalására
meghívhatják a kormány tagjait, a különböző társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek vezetőit és
az a lobbistákat is.

Expozé: más néven a napirendi pont előadása, a téma felvezetése, bemutatása. Az expozét a vita
első megszólalója tartja, aki egyben a tárgyalt javaslat előterjesztője. Lehet képviselő, miniszter vagy
bizottsági elnök. A Demokráciajáték törvényjavaslatát képviselők nyújtják be, így az expozét is ők
tartják.
Frakció: az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők csoportja. A frakciók a politikai
vélemény egységes képviseletének eszközei, segítségükkel a képviselők összehangolhatják
parlamenti tevékenységüket. Lehetővé teszik, hogy sok szétszórt, egyéni vélemény helyett néhány
egyértelmű álláspont, vélemény jelenjen meg és ütközzön az országgyűlési vitában. A
frakciószerveződés ily módon segíti az Országgyűlés működésének hatékonyságát és a stabilitását.
Egy képviselő egyidejűleg csak egy frakciónak lehet a tagja.

Futárposta: azokat az anyagokat tartalmazza, amelyek a képviselők törvényalkotási munkájához

szükségesek. Ebben szinte minden benne van: az Országgyűlés által a következő héten tárgyalandó
törvényjavaslatok, mikor lesz plenáris vagy éppen bizottsági ülés. Mostanra az e-parlament
megvalósításával bárki betekinthet a képviselői munka rejtelmeibe, és megnézheti a korábban papír,
ma elektronikus alapú futárpostát (www.parlament.hu).

Határozathozatal (szavazás): az Országgyűlés hagyományos munkamódszere, hogy a benyújtott

javaslatokat bizottsági előkészítés után plenáris ülésén megvitatja, majd szavazással dönt
elfogadásukról. Az Országgyűlés is kétféle szavazási módot alkalmaz, a nyílt és a titkos szavazást. A
nyílt szavazás rendszerint szavazatszámláló géppel történik. Kivételesen (például a napirend
elfogadásánál) kézfelemeléssel szavaznak a képviselők. A nyílt szavazás ritkán alkalmazott formája a
név szerinti szavazás, amikor a képviselők ábécésorrendben, egymást követően helyükön felállva
szóban közlik döntésüket. A személyi döntéseket viszont általában titkos szavazással (szavazólap
alkalmazásával) hozza meg az Országgyűlés. Az Országgyűlés legtöbbször úgynevezett egyszerű
többséggel hozza meg döntéseit. Ilyenkor a javaslatot az Országgyűlés elfogadta, ha a jelen lévő
képviselők több mint fele igennel szavazott. A képviselő szavazása során az „igen”, a „nem” vagy a
„tartózkodom” lehetőségek között választhat.

Házbizottság: az Országgyűlés zavartalan működését, illetve a parlamenti munka tervezését hivatott

biztosítani. A plenáris ülést a Házbizottság készíti elő és tesz javaslatot annak napirendjére (és arra,
hogy mely előterjesztéseket mikor és hogyan tárgyalják meg). A házelnök mellett e testület feladata
és felelőssége az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása is. A Házbizottság javaslatot tehet
arra, hogy az Országgyűlés egyes előterjesztéseket a Házszabálytól eltérően vagy időkeretben
tárgyaljon meg, és arra is, hogy a felszólalások időtartama mennyi legyen. A Házbizottság foglal állást
az Országgyűlés munkarendjéről. (Például, hogy hetente, hétfőn és kedden tartson plenáris üléseket,
illetőleg, hogy mikor ülésezzenek a bizottságok.) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai
az Országgyűlés alelnökei és a frakciók vezetői. Részt vesz az ülésen a kormány képviselője, és az
Országgyűlés Hivatalának fontosabb vezetői is.
Házszabály: az Országgyűlés működését szabályozó határozatot nevezzük Házszabálynak, melynek
feladata, hogy világos és áttekinthető szabályrendszert adjon a törvényalkotáshoz. A Házszabály
minden parlamenti szereplő számára érthetővé, egyértelművé teszi, hogy milyen eljárás során,
milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségeknek kell megfelelnie.

Házszabálytól eltérés: a Házszabály leírja az ülés menetét, és az ülésvezetés szabályait. Ha ezektől a

szabályoktól az Országgyűlés valamilyen oknál fogva el szeretne térni, ahhoz a plenáris ülésen jelen
lévő képviselők négyötödének igen szavazata szükséges. Ilyen eltérés lehet pl. az általános és
részletes vita egy napon tartása, ami a Demokráciajátékon szükségessé is válik. (Egyébként az
általános és részletes vita különválasztása egy több hetes procedúra lenne.)

Időkeret: a házbizottsági megállapodás alapján egyes törvényeket a plenáris ülésen időkeretben

tárgyalnak a képviselők. Az időkeret meghatározza az egyes frakciók megszólalási idejét és az egész
vita időtartamát.

Jelentés: A képviselők a törvény módosításáról vitáznak. A plenáris ülés első szakaszának végén
születik a jelentés. A módosító javaslatok összességét tartalmazza.

Napirend: Az aktuális napirendet előző héten a Házbizottság állítja össze, fogadja el - ha nem tudnak
megállapodni, akkor a házelnök - és terjeszti a plenáris elé, ahol szavaznak róla.

Összegző módosító: A TAB egyben megfogalmazott „csomagja”, amely az összes módosító javaslatról
elfogadott döntést tartalmazza.

Plenáris ülés: a plenáris ülés az Országgyűlés működésének legfontosabb színtere. A plenáris, azaz a
teljes ülés az Országgyűlés valamennyi tagjának együttes ülését jelenti. A plenáris ülést elsősorban az
Országgyűlés elnöke vezeti, őt meghatározott rendben az alelnökök helyettesíthetik. Az Országgyűlés
hagyományos munkamódszere, hogy a benyújtott javaslatokat bizottsági előkészítés után plenáris
ülésén megvitatja, majd szavazással dönt elfogadásukról.

Preambulum: a preambulum a jogszabály előszava, amely röviden, tömören meghatározza a

szabályozás célját és tartalmazza a szabályozás legfontosabb általános elveit. Ismertethető benne a
szabályozás előzménye és indoka. A törvény első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli
szövegként kell megjeleníteni.
Pulpitus: a pulpitus egy elegáns kimunkálású emelvény, amelyet szónoklatokhoz használnak. Az
Országgyűlésben a pulpitus az ülésterem központi részén úgy helyezkedik el, hogy mindenhonnan jól
látható legyen. A pulpituson foglal helyet az Országgyűlés elnöke, két oldalán a jegyzők, illetve a
főtitkár. A pulpitusról beszélhetnek a viták vezérszónokai, illetve egy-egy jelentős témánál a vezető

politikusok.

Tárgysorozat: az Országgyűlés által tárgyalható ügyek összessége. Ha tárgysorozatba kerül egy

javaslat és napirendre tűzik, akkor a bizottsági és plenáris üléseken tárgyalja azt a Ház. A tárgysorozat
a benyújtott önálló indítványok egy részéből alakul ki. (Ilyen indítványok: a törvényjavaslat, a
határozati javaslat, a politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés.) Az
Országgyűlésben a tárgysorozaton lévő ügyek közül választják ki a képviselők, hogy melyeket
tárgyalják az adott ülésen, ebből alakul ki az ülés napirendje.
 Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Mi a helyzet, ha szavazategyenlőség van a bizottsági ülésen?

A bizottságokban általában a frakciók aránya a plenáris ülés összetételét tükrözi, ennek alapján a
kormánypártok többséggel rendelkeznek. Ezzel szemben játékunkban, mivel minden frakció egyenlő
létszámmal képviselteti magát a bizottsági ülésen, ezért előfordulhat, hogy szavazategyenlőség van
egy-egy bizottsági szavazás során. Ha a bizottsági ülésen szavazategyenlőség van, azaz 10 nem mellett
10 igen szavazat van, akkor a nem erősebb és a szavazás tárgyát nem fogja támogatni a bizottság.
(Ilyen a valóságban nem gyakran fordul elő, hiszen a kormánypártok többségben vannak.)

Mit jelent a tartózkodás egy bizottsági szavazáson?

A tartózkodás azt jelenti, hogy valamelyik képviselőnek nincsen meghatározott álláspontja az adott
kérdésről, vagy nem kíván véleményt nyilvánítani. Azt azonban érdemes tudni, hogy a tartózkodást
sem „igen”-ként sem „nem”-ként számítjuk a szavazáson, habár közelebb áll a „nem”-hez. Úgy is
szokták mondani, hogy a tartózkodás egy „gyenge nem”. Tehát egy törvényjavaslat csak akkor kerül
támogatásra, ha a leadott szavazatoknak több mint a fele igen. (Ennek megfelelően, ha egy szavazás
folyamán 9 igen, 6 tartózkodás és 5 nem szavazat van, akkor a szavazat tárgyát nem támogatja a
bizottság.)

A bizottsági elnök honnan fogja tudni, hogy ki szól hozzá?

Alapvetően kézfeltartással jelzi a képviselő, ha fel szeretne szólalni. A bizottsági teremben névtáblák
biztosítják, hogy az elnök név szerint felszólíthassa, szót adjon neki. Amíg ez nem történik meg, addig
a képviselő nem szólal meg.

Mi lesz, ha mindegyik javaslatot csak a beterjesztő párt támogatja?

Előfordulhat, hogy mindenki csak a saját módosító javaslatát támogatja, de ez eddig szerencsére
sosem fordult elő. A diákok általában nyitottan állnak minden olyan javaslat mellé, amelyet
értelmesnek, továbbgondolásra érdemesnek tartanak, gyakran pártállástól függetlenül is.
Természetesen, ha előfordulna, hogy valamelyik módosító javaslatot egyik bizottságban sem
támogatná a képviselők egyharmada sem, akkor arról a módosító javaslatról nem lehet szavazni - de
vitázni igen - a plenáris ülésen.

Mit ebédelünk?
A program során büféebédben lesz részünk, melybe szendvics, pogácsa, aprósütemény és üdítő
tartozik.
Hol találunk az interneten információkat a játékról?
A https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/demokr%C3%A1ciaj%C3%A1t%C3%A9k# oldalon
olvashatnak a Demokráciajátékról.

Volt-e már példa arra, hogy megbomlott a frakciófegyelem?

Igen, előfordul, hogy egy-egy kérdésben az egy frakcióba tartozó diákok nem szavaznak egységesen,
erre volt is már példa. Ez nyilván a frakcióvezető felelőssége. Amennyiben a frakció megegyezik, hogy
lelkiismereti szavazást tartanak egy-egy kérdésben, előfordulhat ilyen.

Korábbi résztvevőkről mit lehet tudni?

A korábbi résztvevőkről és az Önök játékának résztvevő iskoláiról munkatársaink tudnak bővebb
felvilágosítást adni. Az ország számos pontjáról érkeztek már játékosaink.

Kik segítik a munkánkat a nap folyamán?

A szervező Országgyűlési Múzeumon kívül a Bizottsági Főosztály segíti a szakmai munkát. Ezen kívül
az Országgyűlési Őrség, a Sajtóiroda, illetve az Informatikai és a Műszaki Főosztály számos kollégája
felel azért, hogy zavartalanul játszhassunk.

Kik fogják kérdezgetni a szóvivőinket?

A szóvivőket kommunikációs tanulmányokat végző gyakornokok, a sajtó munkatársai, saját
munkatársaink és a jelen lévő diákok, azaz a „képviselők” fogják kérdezgetni a törvényről, a
véleményéről.

Számíthatunk-e a média jelenlétére a Demokráciajátékon?

Minden Demokráciajáték sajtónyilvános rendezvény, melyen megfordulhatnak a sajtó résztvevői.
Természetesen minden pozitív visszhangnak, sajtómegjelenésnek örülünk, ugyanakkor fel kell hívni a
diákok figyelmét arra, hogy készüljenek fel a „nyilatkozattételre”. A média jelenlétéről biztosat csak a
rendezvény napján tudunk mondani.
Találkozhatunk-e vezető politikussal a nap folyamán?
Előfordul, hogy a folyosókon találkozunk egy-egy politikussal, mivel ez a képviselők munkahelye. Az is
előfordult már, hogy egy-egy bizottsági ülésre beült az adott bizottság valódi elnöke, vagy a plenáris
ülésre bekukucskált egy-egy képviselő. Ez azonban nincsen a programba illesztve, de megtörténhet.

Mennyire kell szerepjátékot játszani a nap folyamán?

A megadott pártprofil természetesen tájékoztató jellegű. Ha a profilban olyanok szerepelnek, mint
extrém megjelenés, lazaság, bekiabálás stb. ezt nem feltétlenül kell szó szerint érteni, csak
iránymutató jellegűek ezek a leírások. A frakció választhat, hogy ennek teljes mértékben megfelel,
vagy inkább tisztelettudó lesz, és csak a programot, gondolkodásmódot veszi át. Felhívjuk a
figyelmüket arra, hogy pl. a renitens viselkedés bizony adott esetben ellenérzéseket szülhet a többi
képviselőben. A játékkal az a célunk, hogy egy ideális demokratikus helyzetet modellezünk. A
szerepjáték rész inkább arra való, hogy egy szerepkörbe helyezkedve, úgymond érzelmektől
mentesen tudják a diákok végigélni, és ne csak a saját nézőpontjukat lássák, hanem akár egy teljesen
ellentéteset is. A frakciók célja valamelyest a többi párt meggyőzése, és a konszenzus, így nem szabad
elvetni a sulykot a szerepjátszásnál. Azt ajánlom, hogy a humor keretein belül maradjanak meg
ilyenkor.

Van-e győztes a Demokráciajátékon?

A Demokráciajáték nem érmekért és helyezésekért folyik, hanem az ismeret és tapasztalásszerzés áll
a játék középpontjában. Nincsen igazi győztes, persze mindenki értékelheti magának a játékot a
rendezvény után. Természetesen egyik-másik párt „győzelemnek” vagy „vereségnek” könyvelheti el
az egyes eredményeket vagy sikertelenségeket (pl. ha leszavazzák a módosító javaslatot), de érdemes
elmondani a diákoknak, hogy azért nem ez a legfontosabb eleme az egész napnak. Még ha vesztesen
is kerülnek ki egy-egy vitából, az is csak azt jelenti, hogy van, amiről mások máshogyan
gondolkodnak, illetve érdemes tudni, hogy bizony az egyes frakciók sem indulnak egyenlő eséllyel. Pl.
ellenzékként egy módosító javaslatot átvinni a kormánypártokon bizony nem könnyű, és előfordul,
hogy nem sikerül. Itt az erőfeszítések, pozitív hozzáállás, kompromisszumkészség már sikerélményt
nyújthat. Kimondottan győztes párt nincs, de azért a diákok bizony a saját módosító javaslatuk
elfogadását, elutasítását szokták győzelemként vagy vereségként felfogni. És: bizony, a
sajtótájékoztatón kell a választók és a közvélemény előtt "felelni" az elért eredményekért, vagy épp
megmagyarázni a sikertelenséget!
Lehet-e hozni kamerát?
Természetesen lehet hozni fényképezőt és kamerát is. Örülünk is neki, ha valaki megörökíti a vitát. A
bizottsági ülések közül így csak egyet vehetnek fel kamerával a négy közül, mert ezek egy időben
vannak. De a plenáris ülést, sőt a sajtótájékoztatót is érdemes felvenni. A rendezvényen központilag
fényképeket készítünk, melyeket utólag közzé is tesszük.

Vihetünk-e laptopot, mint az igazi képviselők?

Hozható be laptop, de a wifi csatlakozást sajnos nem tudunk biztosítani. Ha ez csak kellék a
szerepjátékhoz, akkor lehet használni, de nem érdemes, mivel elvonja a fiatalok figyelmét a nap
történéseiről.

A Parlamentben pontosan milyen kitűzőt kapunk érkezéskor?

A játékban résztvevő „képviselők” azonosítására szolgál egy színes névkitűző, amelyen szerepel a
képviselő neve, tisztségei és pártja. A korábbi rendezvények fotóit érdemes böngészni, ha meg
szeretnék nézni ezeket.

A parlamenti tárlatvezetés mikor van? Meddig tart?

Az idegenvezetés választható, nem kötelező része a programnak. Általában a rendezvény után
szokták kérni, de lehet előtte is. De ha a diákok nagy része járt már a Parlamentben, lehet, hogy nem
kell terhelni őket, eléggé el szoktak fáradni a program során.

Hogyan dől el, hogy melyik osztály melyik pártprofilt fogja kapni?
Általában "sorsolni" szoktunk a résztvevő iskolák között. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok jól érezzék
magukat a szerepben, de azt is, hogy tudjanak elvonatkoztatni a saját véleményüktől, így jobban
megismerik a többi álláspontot.

Lehet-e a pártprofil mentén továbbvinni, továbbgondolni a szerepet?

Igen, sőt örülünk neki, ha továbbgondolják a pártprofilt, és egyénileg készülnek, új ötleteket is
bevethetnek, saját programot is kialakíthatnak.

Mennyi idő áll rendelkezésre a diákoknak az egyes vitákra?

A keretekről, időbeosztásokról az elküldött programban olvashatnak. Bizony egy nap kevés idő egy-
egy vita lefolytatásához, hozzá kell tenni, hogy a valóságban egy-egy törvény vitája 2-3 hetes
procedúra. Nekünk csak egy napunk van a Demokráciajátékra, így érdemes a vitákra logikus, rövid
felszólalásokkal készülni. A Demokráciajáték résztvevői „sűrítményben” tapasztalhatják meg a
törvényhozó munka állomásait.