A jogalkotási eljárás

AJ1 előadás

Készítette: dr. Magyar Zsóka

2021. március 11.

 Miről lesz szó?
• Alapvető ismeretek
• A törvényalkotás kormányzati, parlamenti
szakaszának bemutatása
• Parlamenti eljárás:
- normál eljárás szerint
- gyorsított eljárásokban
• Módosító javaslatok
• Statisztika
Nem lesz szó róla: költségvetéssel összefüggő
törvények
 Jogforrások
• Alaptörvény (1-7.cikk)
• az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.
törvény
• a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX.
törvény
• Határozati házszabály (10/2014. (II. 24.)
OGY határozat)
 Kormányzati szakasz

• Minisztériumok: szakmai előkészítés

• KÁT ülés: szakmai szint
• Korm. ülés: politikai szint
• Kabinetülések: politikai szint,
tehermentesítés (GK, SCSK, NK)
 Egyeztetési folyamat
Jogalkotási terv Kormányülés Kabinetülés

Minisztérium Belső egyeztetés Külső egyeztetés KÁT értekezlet

Tárcaköröztetés

Tervezet visszautalása: módosítás, egyeztetés

 Előterjesztő szerepe
Jat. 16. §
• Jogszabály szakmai tartalmának
kialakítása
• A Jat. 2. § (4) bekezdésében foglalt
követelmények érvényesítéséről a
Kormány az IM miniszter útján
gondoskodik.
 Törvénykezdeményezési jog
1. Képviselők (egyéni jog)
2. Kormány (előadója mindig valamelyik
miniszter)
3. Bizottságok (de Házbizottság nem )
4. Köztársasági elnök

A törvénykezdeményezést írásban kell benyújtani a

Házelnökhöz címmel, szöveggel, indokolással.
 Az OGY ülésezése
Két rendes ülésszak
• február 1-jétől június 15-ig és
• szeptember 1-jétől december 15-éig
• Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell
összehívni a köztársasági elnök, a kormány
vagy a képviselők egyötödének kérelmére.
 Az OGY ülésezése
• Milyen gyakran?
„az Országgyűlés rendszeres ülésezése során
az ülésszakok alatt az ülések ésszerű
időtartamban kövessék egymást, biztosítva
ezáltal az Alaptörvényben meghatározott
feladatainak maradéktalan ellátását”.
 Bizottságok szerepe
- a törvényhozási munka előkészítését
szolgáló szervezet: kezdeményező,
javaslattevő, véleményező
- kisebb létszám
- szakmaibb alapon szerveződik
- Kukorelli: a parlament „csontvázai”
- Wilson amerikai elnök: „a bizottságokban
ülésező parlament az igazán működő
parlament”
 Bizottságok típusai
a) állandó bizottságok,
b) eseti bizottságok
c) vizsgálóbizottságok
d) Törvényalkotási bizottság
e) Nemzetiségeket képviselő bizottság

Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és

mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel,
költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel,
nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.
De: Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor
létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
 Törvényalkotási bizottság
• 39 fős, ezzel a legnagyobb bizottság
• elnöke az Országgyűlés törvényhozásért
felelős alelnöke
• kvázi „második kamara”
• a törvényalkotási eljárás központi
szereplője: „kisparlament”
 TÖRVÉNYEK ELFOGADÁSA
Felkészülési Általános vita Részletes vita Törvényalkotási Határozathozatal
időszak hete hete bizottság (zárószavazás)
eljárása
 Vagyis egy törvényjavaslatot tárgyal:
Plenáris ülés Szakbizottságok TAB
Kétszer Egyszer/kétszer Rendszerint egyszer
• általános vita • (tárgysorozatba
• bizottsági jelentések vétel)
és az összegző • részletes vita
módosító javaslat
vitája (második
olvasat)
 Általános vita
Alapvető jellemzői:
• Általános elvek, koncepció megvitatása.
• A törvényjavaslat benyújtását követő hat nap elteltével
kezdődhet meg.
• Általános vagy időkeretes rendben zajlik.
• A felszólalási sorrend a következő:
- az előterjesztő nyitóbeszéde,
- ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány
felszólalása,
- vezérszónoki kör (minden általános vitában),
- képviselői normál felszólalások,
-„kétpercesek” (csak a normál felszólalási körök végén,
körönként, frakciónként csak egy képviselő szólalhat fel két
percben),
- az előterjesztő zárszava.
 Részletes vita
Alapvető jellemzői:
• Az általános vitát követő héten nyílik meg.
• A szakbizottságok folytatják le, a benyújtott módosító
javaslatok megvitatásából áll.
• A házelnök egy bizottságot jelöl ki a vitára, a többi
bizottság feladatköre alapján csatlakozhat a
törvényjavaslat egy részének vagy egészének
megvitatásához. („Tárgyaló” és „csatlakozó bizottság”)
• A képviselő megjelölheti, hogy a tárgyaló bizottságok
közül melyik tárgyalja meg módosító javaslatát.
• A tárgyaló bizottságok a támogatott képviselői módosító
javaslatokat és saját módosító javaslataikat a részletes
vitát lezáró bizottsági módosító javaslatba foglalják és
nyújtják be (bizottságonként egy módosító javaslat
készül).
 TAB eljárása
• értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági
módosító javaslatokat;
• azokról állást foglal (támogatja/nem
támogatja);
• további módosításra irányuló szándékot
fogalmazhat meg;
• a támogatott módosító javaslatokat és
saját módosító szándékait összegző
módosító javaslatba foglalja és benyújtja;
 Módosító javaslatok
Ki és meddig nyújthat be?
- képviselő: általános vita lezárását követő harmadik
munkanap 16 óra
- tárgyaló bizottság: előtte folyó eljárás során
- törvényalkotási bizottság: előtte folyó eljárás során
- előterjesztő, de csak kivételes esetben pl. Kormány
zárószavazást előkészítő módosító javaslatot
koherenciazavar esetén
Milyen tartalommal?
- bármire irányulhat, de indokolni kell
- nem nyújtható be olyan módosító javaslat, amely a
törvényjavaslat egészének elhagyására irányul
Gyorsított eljárások
Házszabálytól eltérés
Sürgősségi javaslat
Kivételességi javaslat
Országgyűlés jogalkotása
1990-2014