JOGI ISMERETEK

JOGTAN
 A jog keresése I.

JOG

ALANYI JOG TÁRGYI JOG

Személyhez fűződő jogosultságok Jogi normák, jogszabályok
„Jogom van valamihez” „Mit ír elő a jog?”

JOGVISZONYTAN JOGFORRÁSTAN
A jog keresése II.
JELENSÉGEK

TERMÉSZETI TÁRSADALMI

EGYEDI ISMÉTLŐDŐ EGYEDI ISMÉTLŐDŐ

KÖVETŐ-REAGÁLÓ TÍPUSÚ SZABÁLYOK SZOKÁSOK VALLÁSI- JOGI

ERKÖLCSI NORMÁK
NORMÁK
 Normatan I.

Jogi norma Jogszabály

A) Sajátosságai
Keletkezése állami szervhez kötött
Adott társadalomban általánosan kötelezőek
Betartásukhoz állami kényszer kapcsolódik

B) Szerkezete
ELMÉLETI
Hipotézis (feltétel)
Diszpozíció (rendelkezés)
Szankció (jogkövetkezmény)
GYAKORLATI
A magatartás leírása
A magatartás minősítése
Jogkövetkezmény kilátásba helyezése
Normatan II.

Btk. 389. § – Pénzhamisítás

Aki pénzt forgalomba hozatal céljából

utánoz vagy meghamisít,
bűntett miatt
két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogforrástan I.

JOGFORRÁSOK

BELSŐ KÜLSŐ

JOGALKOTÓ
JOGSZABÁLYOK
SZERVEK
Jogforrástan II.

ALAPELVEK
1.Egy jogalkotó szerv csak egyféle
jogszabály-típus alkotására jogosult.
2.Mind a belső, mind a külső jogforrások
hierarchiába rendezettek.
3.A jogforrás eredeti vagy származékos lehet.
Jogforrástan III.

I. SZINT
Törvényalkotás Törvénykezés

ALAPTÖRVÉNY
ORSZÁGGYŰLÉS SARKALATOS TÖRVÉNY
TÖRVÉNY
 Szükséges szavazatszám

HATÁROZATKÉPESSÉG
A megválasztott képviselők (199) többségének jelenléte (legalább 100 képviselő)

 Nagykétharmad
Az összes megválasztott képviselők kétharmada „igen” szavazatával.
199 × 0,66666 = 132,66 azaz 133 szavazat

 Kiskétharmad
Az ülésen jelen lévő képviselők kétharmada „igen” szavazatával.
Például: 154 × 0,66666 = 102,66 azaz 103 szavazat

 Egyszerű többség
Az ülésen jelen lévő képviselők több mint fele „igen” szavazatával.
Például: 123 × 0,5 = 61,5 azaz 62 szavazat
Jogszabály Törvény esetén: Évszám Sorszám (római számmal) Cím
jele és címe Rendelet esetén: Sorszám/Kihirdetés éve (hónap, nap) Kibocsátó Cím

Preambulum - a jogszabály jelentősége, jogpolitikai célok

- a jogszabály megalkotásának körülményei, utalás más jogszabály felhatalmazására
(Bevezető rész) - a meglévő jogszabályokhoz való viszony (módosítás, kiegészítés)
Rendelkezés- KÖNYV
csoportok
(terjedelmes
RÉSZ
jogszabályok CÍM
esetén)
Fejezet
Jogszabály-
helyek
§ – szakasz
(rendelkezés- (1) – bekezdés
csoporton
belül
a) – pont
aa) – alpont
Záró - az adott jogszabály hatályba lépésének időpontja
- jogharmonizációs záradék (uniós jognak való megfelelésre utalás)
rendelkezések
- átmeneti szabályok és hatályon kívül helyező rendelkezések
- felhatalmazó rendelkezések további, alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására
meghatározott tárgykörökben
Mellékletek - technikai jellegű meghatározások
- terjedelmesebb felsorolások (jellemzően táblázatos formában)
- nyomtatványminták az adott jogszabály által bevezetett eljárások megindításához vagy
döntéshozatalhoz
 Jogforrástan IV.

II. SZINT
Rendeletalkotás
1. KORMÁNY
MNB elnöke Rendelet
2. KORMÁNY tagjai Vhr.
3. ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV
4. HELYI ÖNKORMÁNYZAT
Jogforrástan V.

KVÁZI KÜLSŐ JOGFORRÁSOK

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

 Normatív határozat
 Normatív utasítás
Jogforrástan VI.

EURÓPAI UNIÓS JOGFORRÁSOK

1. Elsődleges

2. Másodlagos
 rendelet
 irányelv
 határozat
 Jogforrástan VII.

ÉRVÉNYESSÉG HATÁLYOSSÁG

•Jogalkotói hatáskör •Időbeli

•Eljárásrend •Területi
•Hierarchia •Személyi
•Megismerhetőség
•Tárgyi
 §
JOGI ADATBÁZISOK
Gyakorlati ismeretek
 JOGALKOTÁS JOGALKALMAZÁS
„Törvényhozás” „Törvénykezés”

NEMZETI JOGSZABÁLYTÁR
www.njt.hu BÍRÓSÁGI
[alternatíva: net.jogtar.hu] HATÁROZATOK
GYŰJTEMÉNYE
EURÓPAI UNIÓS JOGI www.birosag.hu
ADATBÁZIS
eur-lex.europa.eu
 BELSŐ JOGFORRÁSOK
I. Legmagasabb szintű jogforrások
Országgyűlés
II. A Kormány és az MNB elnöke
a) Kormány
b) Magyar Nemzeti Bank elnöke
III. A Kormány tagjai
a) miniszterelnök
b) miniszter
IV. Önálló szabályozó szervek elnökei
a) Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal elnöke
b) Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság elnöke
c) Szabályozott Tevékenységek
Felügyeleti Hatósága
V. Helyi önkormányzati testület
a) Települési önkormányzat
képviselő-testülete
b) Megyei/fővárosi önkormányzat
közgyűlése
KÜLSŐ JOGFORRÁSOK
Alaptörvény
törvény
kormányrendelet
Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendelete
miniszterelnöki rendelet
miniszteri rendelet
Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal elnökének
rendelete
Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság elnökének rendelete
Szabályozott Tevékenységek
Felügyeleti Hatósága elnökének
rendelete
önkormányzati rendelet
ALAPJOGSZABÁLY
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLY

JOGSZABÁLY HATÁLYA
 IDŐÁLLAPOT HATÁLYA
„IDŐGÉP” funkció!
EREDETI
NORMASZÖVEG
MÓDOSÍTOTT
NORMASZÖVEG
 KONTROLLFELADATOK

Egy választott alapjogszabályra (törvény) vonatkozó kérdések

1. Mikor fogadta el az Országgyűlés?
2. Mikor jelent meg a Magyar Közlönyben?
3. Mikortól hatályos az eredeti szövegváltozat? Mennyi volt a
felkészülési idő?
4. Felhatalmazó rendelkezés(ek) keresése rendeletalkotásra (szerv,
tárgykör).
5. Milyen jogszabály-kiegészítések történtek a vizsgált törvényben?
6. Milyen jogszabály-módosítások történtek? Egy konkrét példával
hasonlítsa össze a korábbi és az új szövegállapot változásait!
 KÉRDÉS

Melyik létező jogforrás az alábbiak közül?

a)az Országgyűlés elnökének rendelete a plenáris ülések tartásáról

b)a Kormány által elfogadott törvény Magyarország 2021. évi

költségvetéséről

c) a MNB elnökének határozata a jegybanki alapkamat mértékéről

d) egyik sem
 Jogviszonytan I.

Jog által szabályozott társadalmi viszony.

Személyek közötti, jogilag releváns tényeken
alapuló tranzakciók vagy helyzetek.

Feltételei:
 Jognyilatkozat megtétele
 Jogügylet létrejötte
Jogviszonytan II.

JOGVISZONYOK

KÖZJOGI MAGÁNJOGI

ALÁ-FÖLÉ- MELLÉRENDELTSÉGEN
RENDELTSÉGEN ALAPULÓ
ALAPULÓ

HIERARCHIKUS ABSZOLÚT RELATÍV

SZERKEZETŰ SZERKEZETŰ SZERKEZETŰ
 Jogviszonytan III.
KÖZJOGI NORMA – Kógens előírások
Szjatv. 8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után
az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.
Jellemző jogágak:
Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Pénzügyi jog, Büntetőjog,
Eljárásjogok

MAGÁNJOGI NORMA – Diszpozitiv előírások

Ptk. 6:220.§ Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, a felek
eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a szerződés
megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc
napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot.
Jellemző jogterületek:
Polgári jog – személyek, dolgok, kötelmek, öröklés
Jogviszonytan IV.

SZERKEZETE
 Hierarchikus (pl. adófizetés)
 Kizáró (pl. tulajdon)
 Kooperatív (pl. szerződés)

Az így létrejövő jogügyletre nézve

 Létezik-e?
 Érvényes-e?
 Hatályos-e?
 Jogügyletek kategóriái

Nem létező Létező, de Létező, Létező,

jogügylet érvénytelen érvényes, de érvényes és
jogügylet hatálytalan hatályos
jogügylet jogügylet