A jogalkotás folyamata, a jogszabályok érvényessége és hatályossága

A jogalkotás menete

1. Előkészítés
2. Kibocsátás
3. Kihirdetés

1.Előkészítés:

-kezdeményezés

-tervezettel kapcsolatos teendők

-jogalkotó elé történő előterjesztés

2.Kibocsátás:

-Elfogadás

-Aláírás

3.Kihirdetés:

-kihirdetés és/vagy

-közzététel- Magyar Közlöny

jogszabályok felépülése:

-preambulum/bevezető rész

-általános rendelkezések

-részletes rendelkezések

-záró rendelkezések

Érvényesség, hatályosság:

-érvényesség: a jogszabálynak, mint írott jognak a létrejöttét jelzi, a jogi hatás kifejtésére való
alkalmasságot jelenti.

A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik.

(1) A jogszabálynak a jogszabály létrehozására feljogosított szervtől kell származnia. A jogalkotásra

feljogosított szervek köre országonként és koronként változik: rendszerint a törvényhozó szervek, a
végrehajtás egyes szervei (Kormány, miniszterek) és az önkormányzatok tartoznak ide. A jogalkotó
hatáskörrel rendelkező szervek körét Magyarországon az Alaptörvény határozza meg (vö.
Alaptörvény T cikk).

(2) A jogszabályt a vonatkozó eljárási előírásoknak megfelelően kell megalkotni.

(3) A jogszabályt az előírt módon ki kell hirdetni, ami biztosítja, hogy a jogszabály előírásai a
jogalanyok számára szabadon megismerhetőek.

(4) A jogszabály illeszkedjen a jogforrási hierarchiájába.

-hatályosság: az érvényes jogszabály életbe lépése, alkalmazhatósága.

 időbeli hatály: az adott jogszabályt mely időponttól meddig kell alkalmazni

 területi hatály: kijelöli földrajzi értelemben azt a területet ahol az adott jogszabályt
értelmezni kell.
 személyi hatály: Alá tartozik Magyarország területén valamennyi személy, Mo. területén kívül
a magyar állampolgárok.
 tárgyi hatály: Milyen típusú eseményekre, tényállásokra irányadó az adott norma.