Az athéni demokrácia fénykora a Kr.e. V.

században

I. Gazdasági alapok
1.mezőgazdaság:
a) fejlett földművelés: szőlő-, gyümölcs-, olajbogyó-, zöldségtermesztés
b) legeltető állattartás: kecske, juh tenyésztése
2.ipar
a) fejlett iparágak: fémművesség (vashasználat), kerámiaipar, hajókészítés, építőipar
b) erőteljes specializálódás / szakosodás a műhelyekben
c) rabszolga-munkaerőt alkalmazó műhelygazdálkodás
→ klasszikus rabszogatartás (rabszolga = fő munkaerő)
3.kereskedelem
a) legdinamikusabban fejlődő ágazat (tagolt tengerpart, központi fekvés)
b) jelentős import – exportforgalom lebonyolítása
export: mezőgazdasági, ipari termékek
import: gabona, nyersanyagok, rabszolga
c) közvetítő kereskedelem bonyolítása a kor államai között
4.jelentős állami bevételek / jövedelmek
a) adóbevételek (metoikoszok, felszabadított rabszolgák adói)
b) kereskedelem, kikötői forgalom bevételei
c) ezüstbányák jövedelme
d) bírságok
e) déloszi szövetség (Athén vezette katonai szövetség) adói


5.általános jólétet biztosító gazdaságpolitika
a) tömegigények kielégítése (élelem, iparcikkek, ellátás biztosítása)
b) aktív politikai részvétel lehetővé tétele az athéni polgárok számára
o nem kell a mindennapi megélhetésért küzdeni, marad idő-energia a közügyekben
való részvételre
o szegényebbek számára fizetést tud biztosítani az állam a közügyekben való részvétel
esetén

II. Társadalmi szerkezet

1.Két fő réteg
a) szabadok → társadalom 2/3-a: 43.000 teljes jogú polgár
127.000 családtag
29.000 metoikosz
199.000 fő (64,3%)
b) rabszolgák → társadalom 1/3-a: 110.000 rabszolga (35,7%)
309.000 fő
2. szabadok csoportjai:
a) polgárjoggal rendelkezők és családtagjaik (majdnem fele a társadalomnak)
→ jogilag egyenlők / jogi egyenlőség
→ viszonylagos vagyoni egyensúly (Periklész idején)
o vagyonosokra többletkiadások kirovása
o napidíj fizetése a szegényeknek a közügyekben való részvételért
→ vagyoni különbségek fokozatos növekedése
(növekedés felgyorsulása Periklész után)
b) metoikoszok (társadalom 9,3%-a)
→ polgárjoggal nem rendelkező betelepült idegenek (szabadok, adófizetésre
kötelezettek
 3. rabszolgák: (társadalom 1/3 része)
a) klasszikus fokozat:
→rabszolga alapvető / fő munkaerő, tömeges alkalmazás
b) megváltás lehetősége:
→ megadott összeggel szabaddá válás lehetősége
→ adófizetési kötelezettség felszabadított rabszolgaként
4. társadalmi ellentétek vannak, de a demokrácia idején még kezelhetők!
a) iparos, kereskedő ↔ arisztokrata, paraszt (földbirtokos)
b) gazdag ↔ szegény
c) szabad ↔ rabszolga

III. Politikai intézményrendszer

1. a demokrácia intézményrendszerének alapja
→ Kr.e. 508: a démosz harcának győzelme: Kleiszthenész arkhón alkotmánya
→ phüléreform megvalósítása (politikai jogok gyakorlásának alapja a phülébe tartozás)
2. a demokrácia intézményrendszerének fejlődése a görög-perzsa háborúk idején
→ Kr.e.461. Areioszpagosz tanácsa szerepének teljes lecsökkentése
(bíráskodás vallási és politikai ügyekben)
→ legfőbb politikai tisztségek magasabb vagyoni feltételekhez kötésének
megszüntetése
3. a demokrácia fénykora Periklész idején a Kr.e. V. sz. közepén
a) Periklész kiemelkedő politikusa a kornak
→ 15 éven át sztratégosz / első sztratégosz (legfőbb vezető)
→ a demokrácia (népuralom) feltétlen híve / képviselője
b) nagy érdeme a szegény athéni polgárok politikai életben való részvételének biztosítása:
napidíj bevezetése a népgyűlésben, ötszázak tanácsában, esküdtbíróságok munkájában, ill.
színházi előadáson való részvétel esetén.
c) Érdeme: viszonylagos vagyoni egyensúly megteremtése
d) polgárjog szigorú feltételekhez kötése
→ polgárjog bővítésének erőteljes korlátozása a demokrácia fenntartása védelmében
→ nagykorú, szabad, athéni férfi

4. a demokrácia intézményrendszere, működése

o Kleiszthenész által kiadott alkotmányban megteremtett szisztéma
a) területi elven való hatalomgyakorlás megvalósulása / érvényesülése
(a korábbi születési, majd vagyoni elv helyett)
→ Attika 3 kerületre osztása városi iparos, kereskedő többsége
tengerparti
szárazföldi paraszt, arisztokrata többsége
→ egy-egy kerület 10 kisebb egységre osztása
→ 10 phülé (közigazgatási egység) létrehozása, mely áll városi, tengerparti és
szárazföldi részből (2/3 – 1/3 arány a városok javára)
→ polgárok politikai joggyakorlásának alapja a phülébe tartozás
b) államforma: közvetlen demokrácia
→ a teljes jogú athéni polgárok = a nép (démosz) hatalma valósul meg, akik
közvetlenül vesznek részt a népgyűlésben, közvetlenül döntenek a közösséget érintő
kérdésekben. (Rousseau szerint ideális államforma!)
c) legfőbb törvényhozó hatalom: népgyűlés / eklessia
→ feladatai:
o törvényalkotás (megfelelő előkészítés után, amit a bule végez)
o háború és béke kérdésében döntés / külpolitika irányítása
o tisztségviselők választása, ellenőrzése
→ tagjai: 20. életévüket betöltő szabad athéni férfiak / állampolgárok
→ ülésezése: időszakonként / szükség esetén
 d) legfőbb végrehajtó hatalom: ötszázak tanácsa / bulé
→ feladatai:
o végrehajtó hatalom (államügyek intézése, kormányzás)
o népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok előkészítése
o döntés kisebb ügyekben
→ tagjai: phülénként 50-50 képviselő sorsolás útján (korhatár: 30 év)
→ ülésezés: folyamatos
e) Areioszpagosz tanácsának (arkhóni tanács) minimális szerepe
→feladata: tisztségviselők / hivatalnokok ellenőrzése
→ tagjai: volt arkhónok (tisztségviselők) – 9 fő – sorsolással
f) 10 sztratégosz / hadvezér tevékenysége
→ feladata: polisz védelme, katonai feladatok vezetése
! az első közülük az állam első embere → ld. Periklész
→ tagjai: phülénként 1-1 személy, választás útján
Többszöri újraválasztás lehetősége → ld. Periklész 15x
g) legfőbb igazságszolgáltató hatalom: esküdtbíróságok / heliaia
→ feladata: igazságszolgáltatás / bíráskodás
→ tagjai: 6000 tag sorsolás útján, akik napidíjért (obolosz) dolgoznak váltakozva.
Korhatár: 30. életév
h) legfőbb pénzügyi hivatal: tamiász
→ bevételek és kiadások intézése / pénzügyek kezelése
→ választás
i) a demokrácia megőrzése érdekében bevezetett intézmény:
cserépszavazás / osztrakiszmosz
→ célja: türannisz rendszerének (egyeduralmi rendszerek) elkerülése
→ lényege: egyeduralmi törekvésekkel gyanúsított személyek ügyében szavazás
→ legtöbb szavazatot kapó személy száműzése 10 évre, utána visszatérés lehetősége
→ érvényességi küszöb: 6000 szavazat


j) demokrácia megvalósulása: (az athéni állampolgárokat illetően)
→ jogi egyenlőség;
→ intézményekben való részvétel lehetősége / hatalomgyakorlás lehetősége
→ anyagi fedezet biztosítása a szegényeknek
→ viszonylagos vagyoni egyensúly biztosítása 1-2 generáción át

IV. Az athéni demokrácia értékelése / ellentmondásai

1. az ókor leghaladóbb társadalmi-politikai rendszere
a) athéni állampolgárok jogi egyenlősége
b) athéni állampolgárok részvételének biztosítása a törvényhozó, a végrehajtó és az
igazságszolgáltató hatalomban – közvetlen demokrácia
c) fizetés, pénzügyi / anyagi fedezet biztosítása
d) vagyoni egyensúly megteremtése

2. DE: rabszolgatartó demokrácia

a) rabszolga jogfosztottsága
b) nők, metoikoszok politikai jogainak hiánya
c) növekvő vagyoni különbségek → növekvő ellentétek