Az athéni demokrácia

- királyság megszűnése arkhónok vezette állam: 9 arkhón, az arisztokráciából származtak a

tagjai; központi bíróság
- akkori társadalom: nagyrészt kisparaszti réteg+kézműves-kereskedő
- arisztokrata családok harca vérbosszúk, leszámolások

//: démosz hatalmának megerősödése//arisztokrácia hatalmának csökkenése

- vérbosszú mérsékelése: Drakón (Kr.e. 621)

- Szolón: Kr.e. 594: visszavásárolta a kintre eladott rabszolgákat, földjeiket visszaadta állami
pénzen
- egyre kevesebben éltek földből, egyre többen városban származás helyett a vagyon lett a
fő értékmérő:
4 vagyoni osztály:
1. lovas
2. lovas
3. nehézfegyverzetű gyalogos
4. vagyontalanok
 első 3 osztály: hivatalviselés
 4. osztály
 népgyűlés
 bíróság

demokrácia kialakulása
Az első három osztály tagjai ettől fogva hivatalt viselhettek, a vagyontalanok pedig a népgyűlésen és
a bíróságokban vehettek részt. Így a rendszer demokratikusabb lett, azaz a nép uralmán,
törvényhozásán, bíráskodásán alapuló kormányzat alakult ki. Szükség is volt erre, mert Athén komoly
olívaolaj-termelő és -exportáló állammá kezdett válni, ahol a kereskedők és vállalkozók bele kívántak
szólni az állami döntésekbe.

Szolón távozása után újra fellángolt az előkelő klánok közötti harc. Ezt használta ki az egyik
arisztokrata, Peiszisztratosz, aki a nép segítségével tört egyeduralomra, türanniszra. Politikai
reklámfogásként életveszélyes sebeket ejtett magán, és elhíresztelte, hogy ellenfelei akarták
meggyilkolni. A felajánlott testőrség segítségével aztán átvette a hatalmat, majd –
kampányfogásként egy magas és szép nőt Athéné istennőnek öltöztetve – egy kocsin vonult be a
városba. Peiszisztratosz száműzte ellenfeleit, de támogatta a paraszti birtokokat, a nagyobb termés
10%-át viszont adóként beszedette. Építkezései a kikötőben, a városi vízvezeték-hálózat fejlesztése
és a vagyontalanok támogatása a „zsarnokot” népszerűvé tették a nép körében.

Peiszisztratosz halála után fiai már nem tudták a türanniszt fenntartani. A leggazdagabb arisztokrata
család spártai segítséggel megbuktatta a zsarnoki rendszert. Kleiszthenész vezetésével újabb lépést
tettek a demokrácia kiteljesítésére. Ő Kr. e. 508-ban szakított a származáson vagy a vagyoni
helyzeten alapuló felosztással. A poliszt három földrajzi részre osztotta: Athén városára, a középső
vagy belső területekre és a tengerpartra. Mindegyik területen 10-10, összesen 30 részt alakított ki. A
30 részből 10 mesterséges kerületet, phülét hozott létre és 3 földrajzilag nem érintkező részt sorolt
egy kerületbe. Így az 500 fős tanácsban a lakosság különböző származású és foglalkozású tagjai
képviseltették magukat, az arisztokraták pedig kisebbségbe kerültek. Az egy évre választott tanács
hajtotta végre a népgyűlés döntéseit és irányította az államot. Hogy az újabb türanniszt megelőzze,
Kleiszthenész bevezette a cserépszavazás rendszerét. 6000 polgár szavazata alapján a hatalomra törő
személyt 10 évre száműzték, de vagyona nem sérülhetett. A reformokkal Kleiszthenész olyan
különleges rendszert hozott létre, ahol a polisz lakosai közvetlenül irányíthatták államukat.