Az ókori Hellász

I._Természetföldrajzi adottságok
Balkán-félsziget, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia nyugati partvidéke
Éghajlata: mediterrán
Domborzata: hegyvidéki területek uralják
 ércekben gazdag (pl. vasérc, ezüst)
 nincsenek öntözésre alkalmas folyók és völgyek
Mezőgazdaság: mediterrán polikultúra – szőlőtermesztés, bor, citrusfélék, olajfa
Állattenyésztés: juh, kecske
II. Görög történelem korszakolása
1. Krétai kor (Kr.e. 4-2. évezred)
2. Mükénéi kor (Kr.e. XVIII-XIII. század)
3. Átmeneti kor (Kr.e. XII-IX. század)
4. Archaikus kor (Kr.e. VIII-VI. század)
5. Klasszikus kor (Kr.e. V-IV. század)
6. Hellenizmus kora (Kr.e. IV-II. század)
Krétai kor
 fejlett, bronzkori kultúra
 az ókori Kelet államaival mutat hasonlóságot államformájában és társadalmi
felépítésében
 palotagazdaság keretei között működött az állam
 Knósszosz volt a legjelentősebb palotaközpont, élén király állt (minósz)
 hanyatlás  a görög eredetű akháj törzsek foglalták el a szigetet
 átvették a lineáris-B írást és alkalmazták a görög nyelvre
Mükénéi kor
 Kr.e. 2. évezred a görög törzsek több hullámban érkeztek a térségbe
 az akháj törzsek fellegvárakat építettek a térségben (pl. Mükéné)
 a társadalomban és az államszervezetben sok ókori keleti vonást figyelhetünk meg
 az állam működésének az alapja a zsákmányszerző hadjáratokra épült (pl. trójai háború)
 az állam élén a király és a katonai vezetők álltak
 szótagírást használtak (lineáris-B)
 a rabszolgák száma alacsony volt
 a térséget dórtörzsek foglalták el
 a korszak fontos forrásai a homéroszi eposzok
 A görög hitvilág
A görög vallás jellemzői
 politeista
 a totemizmus maradványai: az istenek gyakran szerepeltek állat alakjában
 antropomorf formában jelennek meg, emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket
 lakóhelyük: Olümposz
 az istenekről szóló elbeszélések: mítosz
 túlvilághit: Hádész birodalma
Szertartások
 nincs papság, a szertartásokat állami tisztviselők irányították
 a templomokban csak az istenek szobrait helyezték el
 sajátos feladatokat ellátó szentélyek:
 Delphoi  Apollón jóshelye
 Dódóné  Zeusz jóshelye
 Aszklépiosz temploma  gyógyulni vágyók látogatták
Átmeneti kor
A gazdaság átalakulása
eltűnt:
 államapparátus
 keleti típusú gazdaság pl. földközösségi formák
megmaradt:
 közvetlen termelőerők

nem alakult ki egy újabb nagy területet átfogó államapparátus
Az új államrendszer előnyei:
 az emberek érdekeltté váltak a termelésben  felesleg  piac
 az állam és az egyén viszonya is megváltozott  az államot a közösség tagjai és az
általuk megválasztott tisztségviselők irányították
Új államforma jött létre  polisz = városállam

A polisz születése
Részei:
 fallal körülvett város
 a poliszhoz tartozó földterületek, falvak, kikötők
Minden polisz önálló politikailag:
 saját alkotmány
 önálló külpolitika
 gazdaságilag önellátó
 saját hadsereg
Szövetségeket hoztak létre:
 katonai
 vallási
 olimpia
A poliszok működése és társadalma
 Csak azok lehettek a polisz teljes jogú polgárai, akiknek földjük volt
 Kezdetben királyok álltak a poliszok élén  később hatalmukat korlátozták – eltűnt/
névlegessé vált
 A városállam vezetői: arisztokraták  ők rendelkeztek a legnagyobb földterülettel
 arisztokratikus köztársaság: az arisztokraták közül választott tisztségviselők
irányították
 közrendű szabadok (a nép = démosz): parasztok, kézművesek, kereskedők  politikai
befolyással ó, jogokkal nem rendelkeztek
A görög gyarmatosítás
Okai:
 a poliszok túlnépesedése
 adósrabszolgaság  elmenekültek előle
 politikai konfliktusok  száműzetés
Irányai:
 Szicília
 Fekete-tenger
 Afrika északi része
A gyarmatosító város = metropolisz
A gyarmatváros = apoikia (független)

gazdasági kapcsolat
Hatásai:
 megoldódott a nagy poliszok gabonaellátása  a tájnak jobban megfelelő termesztés
 fejlődött a hajózás, a kereskedelem, a kézművesség és az ipar
Társadalmi hatásai:
 arisztokrácia:
 a gyarmatosításokba bekapcsolódott görög poliszokban vesztett a gazdasági
erejéből
 démosz:
 a földművesek nagy része még mindig nehéz helyzetben volt
 a kézművesek és a gazdag hajótulajdonosok gazdasági ereje megnőtt

politikai harcot indított az arisztokraták ellen a démosz
a démosz célja:
 törvények írásba foglalása
 jogi egyenlőség az arisztokrácia és a démosz között
 az adósrabszolgaság eltörlése
Athén polisza
 Attikai-félsziget  jón törzsek lakták
 Kr.e. VIII. században szerveződött polisszá
 arisztokratikus köztársaság
 Polgárjogi küzdelmek Athénban
I._Drakón arkhón (Kr.e. 621.)
Törvények megírása  jelentősége abban mérhető, hogy gátat szabott az önkényes
jogértelmezésben és a vérbosszúnak
II. Szolón (Kr.e. 594.)
Az adósrabszolgaság eltörlése  teherlerázás
 Elsősorban a démosz szegényebb rétegeinek kedvezett
 Attika lakossága megnőtt  ezáltal megnőtt a hadsereg létszáma, meghatározó lett a
hoplita (= nehéz fegyverzetű gyalogság) szerepe
Athén lakosságá négy vagyoni osztályba sorolta  ez határozta meg, hogy milyen hivatalokat
tölthettek be
1. ötszáz mérősök (legnagyobb tisztségek viselői)
2. háromszáz mérősök (lovagok)
3. kétszáz mérősök (ökörfogatosok)
4. kétszáz alatti mérősök (napszámosok)
Tevékenységének jelentősége:
 a politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
 megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait
III. A türannisz rendszer (Kr.e. 560-510.)
türannisz = zsarnokság
türannosz = zsarnok
 Ez egy egyensúlyi helyzet amely folyamán az egyes arisztokrata családok egyeduralomra
tettek szert.
Peisztratosz türannisza
 ez alatt az idő alatt vált Athén nagyvárossá
 földet osztogatott
 fejlődött a kultúra  színházakat építetett
 bíróságokat szervezett, repülőbíróságokat
 erős hadsereget tartott fent  a hatalmat így szerezte meg
 megerősítette Athén kereskedelmi pozícióit  adót szedett
 az arisztokráciát egyértelműen háttérbe szorítja
 halála után fiai Hippiász és Hipparkhosz veszik át az irányítást, de nem szolgálják a
démosz érdekit, sőt gátolják azt
IV. Kleisztenész (Kr.e. 508.)
A legfőbb hatalmi szervvé a népgyűlést tette.
A korábbi vagyoni beosztás helyett területi alapon osztja be Attika lakosságát:
10 phülére (kerületre) tagolta  ezekre épült a katonai és a kormányzati szervezet
ezek három részre tagolódtak:
 egy városi
 egy tengerparti
 és a kettő közötti szárazföldi részre
Az új beosztás a démosz túlsúlyát biztosította azáltal, hogy a három nagy egységből kettőben
a démosz tagjai éltek többen (a városi részben a kézművesek, a tengerparti részen a
kereskedők). Amikor az állami intézményekbe képviselőket sorsoltak a phülékből, a démosz
tagjai nagyobb számban kerültek be.
A bulé 500 főre emelkedett  minden phüléből 50-50 küldött
Legfőbb intézménye az eklézsia, amit évente 40-szer hívnak össze.
Átszervezte a hadsereget:
 választás útján 10 stratégosz  az athéni állam tényleges vezetői
A zsarnokság megakadályozásra bevezette a cserépszavazást:
 ha valakivel szemben az a gyanú merült fel, hogy egyeduralomra tör, a népgyűlésen a
polgárok szavazhattak; amennyiben 6000-nél többen írták a nevét cserépdarabra, 10 évre
száműzték Athénból, de vagyonát megtarthatta

Demokrácia gazdasága:
- Mezőgazdaságban háttérbe szorul a gabona termesztés, előtérbe kerül a szőlő, az
olajbogyó, és a földművelés.
- Állattenyésztés: szarvasmarha, juh, kecske; Kézműipar: fegyvergyártás, fazekasság,
textilipar, építőipar
- Legnagyobb kikötője: Píreusz
 Intézmények és tisztségviselők
A népgyűlés (ekklészia)  minden fontos döntés letéteményese
 tagja minden 20. életévét betöltött athéni születésű férfipolgár
 évente kb. 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott
 hatáskörébe tartozott gyakorlatilag minden fontos kérdés:
 a háború és béke kérdése
 szövetségkötés
 adók kivetése
 törvényhozói intézkedések szentesítése
 polgárok száműzetésbe küldése (cserépszavazással)

Az Ötszázak Tanácsa (bulé)  államhivatali szerv

 tagjait évente sorsolták a phülékből (phülénként 50 főt)
 a bulé a népgyűlések közötti időszakokban tevékenykedett
 végrehajtó szerepe volt  a népgyűlés döntéseit hajtotta végre
 döntéseket nem hozhatott  csak javaslatokat fogalmazhattak meg tagjai

A heliaia (esküdtbíróság)  az igazságszolgáltatással foglalkozó testület

 tagjait szintén az athéni polgárok közül phülénként sorsolták (összesen 6000 főt)
 az egyes ügyekben meghallgatás után azonnal, szavazással döntöttek

Árész-dombi tanács  az arisztokrácia egyedüli intézménye maradt

 tagjai általában a legtekintélyesebb volt arkhónok közül kerültek ki
 hatalmi szerepe igazából jelentéktelen volt, ahogy az arkhónok szerepe is formálissá vált

A sztratégoszok  a phülék élén álló katonai parancsnokok

 számuk a phülék számának megfelelő volt (10 fő)
 a 10 sztratégoszt szavazással választották, nem sorsolták, ez is mutatja a tisztség
fontosságát
 a sztratégoszok között is volt rangsor, az első sztratégosznak volt a legnagyobb a
tekintélye