Rómeó és júlia mű összehasonlítása

- A film rendezője: Franco Zeffirell

- Forgatókönyvírók: Franco Brusati, Maesto D’Amico, Franco
Zeffirelli
- Zeneszerző: Nino Rota
- Operatőr: Pasqualino De Sabtis
- Szereplői: Olivia Husseg, Leonard Whiting, Micheol York, John
McEnery, Pat Megwood.
- A film 1968-ban készült, a történet eredeti helyszínen forgott,
Veronában forgott filmalkotás – amely számos elismerés mellett
a Legjobb operatőr és Legjobb jelmez Oscar-díjat is elnyerte. A
Brit Filmintézetben digitalizálták és restaurálták az idei
Shakespeare-emlékév alkalmából.
A Rómeót és Júliát alakító fiatal színészek korukat
meghazudtoló hitelességgel és mély átéléssel alakítják a tragikus
sorsú szerelmeseket. A díszletek és jelmezek igazi reneszánsz
hangulatot varázsolnak a nézők elé, amit a Keresztapa
zeneszerzőjeként is ismert Nino Rota szenvedélyes dallamai
tesznek teljessé.

Rómeó és Júlia filmelemzés:

 romantikus feldolgozás, korhű ábrázolás
 megtartotta az eredeti szöveget, archaizáló
 megegyezik a cselekményvezetés
 a narrátor szerepét egy hang tölti be (az elején és a végén szólal
meg)
 a reneszánsz világát jelző eszközök a filmbeli helyszínek,
díszlet, zene, jelmezek, kard, hajviselet

Kép, fény, kamera:

 a kezdőkép távolról közelít a ködös városra
 szép, színes díszletek: házak, öltözködés
 a fiatalok ébredésekor minden fehér, ez a tisztaság jelképe
 a templomban fontos a fény-árnyék technika

A szereplők nem ismert színészek, hanem főiskolai hallgatók,

indulatosak, hevesek, tiszták, ártatlanok:
- sok a közeli beállítás, ezzel a szereplők érzelmei jobban
megjeleníthetőek
- párbeszédes jelenetek közben gyakori vágásokkal találkoznak
- a komikus és tragikus jelenetek hangsúlyozása adja a film
ritmusát
- a generációs ellentét megjelenítésének eszközei a filmbéli
beszédmodor, mozgás, színek használata, a fiatal generáció
türelmetlensége
- a szereplők megtartották shakespeare-i jellemüket
- az írói és rendezői üzenet megegyezik
- apró részletekben van eltérés a filmben a műhöz képest

Egyéb jellemzői:
- a bevezetőben elmondják az előtörténetet
- sebesség: a tempó jól követi a cselekményt, a zene és a
mozgások együtt fejezik ki a cselekmény fontosságát
- a film visszaadja az akkori nyelvezetet, az eredeti szöveget
Irodalmi mű és film összehasonlítása:
Irodalmi alkotás Film
Megvalósulás menete egyéni alkotás és csapatmunka, több
befogadás befogadó együtt

Nézőpont írói nézőpont a rendező nézőpontja,

érvényesül de a stáb minden tagja
hozzájárul
Anyaga nyelvi jelrendszer, formanyelvi elemek
fogalmak használata
Mondanivaló megnevez megmutat
kifejezése
Eszköze nyelv kép, látvány és hang
együtt
Ábrázolásmódja a fantázia hozzá létre a rendező hozza létre,
a szereplők külsejét kész képek, nincs
és a szükség fantáziára
cselekményképeit
A befogadóra belsőleg befolyásol, külsőleg befolyásol,
gyakorolt hatás saját világot épít fel csak egy lehetséges és
kizárólagos
értelmezést ad
Beleélés ideje hozzá idejű beleélést 2-3 órás beleélés,
szolgáltat, mivel ameddig a film tart
olvasása is
hosszadalmas
Hangulat egyedi megpróbálja
visszaadni a mű képi
világát, hangulatát
Értelmezési különböző olvasata, egyféle értelezést
lehetőségek értelmezése lehet vezet végig
Idő van idő kötött időkeret,
visszalapozni, ha folyamatos
valamit nem értünk, előadásmód, kihagy
nincs időhöz kötve, részleteket, rövidít,
meddig olvasom el, nehezebben teremt
 időrendet és ok- egyértelmű időrendi
okozati és ok-okozati
összefüggéseket összefüggéseket
könnyen teremt
Szereplők és hosszú röviden
környezetleírás megjeleníthető

Összegzés:
- Semmiképpen sem helyettesíthető egy könyv elolvasása a róla
készült film megnézésével, azonban egy jól sikerült
filmadaptáció kiegészítheti az olvasással szerzett élményünket
- Minden művészeti ágnak megvannak a maga esztétikai és
formanyelvi sajátosságai, melyek lefordíthatatlanok már
művészeti jelrendszerre
- Az adaptáció során az irodalmi alkotás élményvilága
gazdagodhat a filmművészet sajátos eszközrendszere révén, pl.:
színészi játék, ember arc.