DRAMATIZÁLÁS MÓDSZERTANA A BÁBOS JÁTÉKOKBAN

BÁBDRAMATURGIA

Mit játsszunk, mit dramatizáljunk?

Mi a célunk a színre vitt bábjátékkal?

Bevezetés a
bábdramaturgiába
Egy elbeszélő vagy költői
szöveg drámai szöveggé való
Dramatizálás
átalakítása, illetve színpadra
alkalmazása.

Sűrítő tevékenység, melynek

során egy epikus műből színpadi
előadásra alkalmas változatot
állítunk elő.
 Mit játsszunk, mit dramatizáljunk?
MIT? Mi a célunk a színre vitt bábjátékkal?

- Az irodalmi alapanyag kiválasztása,

felkutatása, megalkotása
- Miből válasszunk? (Klasszikus-,
kortárs-, népmese, gyerekversek,
dalok, meseszövés, kitalált történet,
élő környezetből vett esemény)
- Hogyan lesz az elmesélés helyett
előadás? - Színpadi szemlélet,
gondolkodás
- Bábos gondolkodás a dramaturgiában
A meseválasztás szempontjai
- A játszók életkora
- A nézők életkora
- A csoport létszáma
- A csoport érdeklődése
- A csoport fejlődése
- A bábos megvalósítás
lehetősége
KIK, KIKKEL? A csoport összetétele, életkora,
érdeklődése, tehetsége, terhelhetősége
 A nézők,
KINEK? az előadás
célközönsége
HOGYAN?
Hogyan érdemes, hogyan hatékony?

- Az előadás megvalósítása – szövegkönyv, rendezés, vizualitás,

zene
- A megjelenítési formák, bábtechnikák viszonya a szöveghez
- Út a dramatizálásig (a történet magjának keresése, a
mondanivaló, megfogalmazható központi téma, a történet íve)
- Dramaturgiai fogások - stílus, dramaturgiai csomópontok,
sűrítés, nézőpont, humor
- Ember és/vagy báb? - Báb és bábos viszonyának hatása az
adaptációra
- Hogyan fejezzük ki egy báb személyiségbeli változását?
- Hogyan írjunk egy archetípusból játszható karaktert?
Mit játsszunk?

A meseválasztás szempontjai
• A játszók életkora
• A nézők életkora
• A csoport létszáma
• A csoport érdeklődése
• A csoport fejlődése
• A bábos megvalósítás
lehetősége
Meseválasztás

Népmese vagy irodalmi mese?

• Ha népmese: melyik változat?
• Népek meséi – sorozat
• Benedek Elek, Illyés Gyula,
Arany László
• Kortárs népmesegyűjtemények
• Boldizsár Ildikó válogatásai
• Ha irodalmi mese: stílus
megtartása, élő szerző esetén
kapcsolatfelvétel
Motívumok, változatok
• Változatok összehasonlítása –
szerkezet, szereplők,
motívumok, motivációk
• A legjobban tetsző változat
kiválasztása
• Vagy: saját változat
létrehozása a mesék
motívumaiból
• Variálható elemek felismerése,
saját képünkre formálása
• Nem variálható elemek
megtartása
Színpadi adaptációk
• Van-e a választott mesének
színpadi adaptációja?
• Hol mutatták be?
• Szövegkönyvek megszerzése
(bábszínházi titkárság)
• DráMai mesék – sorozat
• Ha tetszik egy adaptáció,
húzhatunk belőle, a saját
csoportunkra alakíthatjuk
• Ha egyik sem megfelelő az
elképzelt előadáshoz, saját
adaptációt készítünk
Dramaturgiai elemzés
A szövegtől a színpadig: hogyan alakul át a drámai szöveg színpadivá.
A színrevitel előtt a dramaturg és a rendező, az előadás létrejötte után a
látottakat átgondoló néző végez dramaturgiai elemzést.
- az előadás milyen időben és térben játszódik,
- a szereplők mely típusai jelennek meg,
- mik a történet lehetséges változatai,
A szöveg és a - milyen a mű viszonya születésének korához, a
rendezés kapcsán benne ábrázolt korhoz, és az aktuális jelenhez.
felmerülő - Az elemzésnek rá kell világítania a mű
dramaturgiai ellentmondásaira, a bonyodalom aspektusaira,
elemzés kérdései: illetve célszerű állást foglalni egy koncepció
mellett (főleg, ha többféle értelmezési
lehetőséget kutattunk fel).
- A néző szemszögét is érdemes figyelembe
venni az elemzés során.
 A drámai szöveg írója, szerzője. Egy rendező vagy
Dramaturg színházi műhely azon munkatársa, aki az előadást
előkészítő folyamataiban vállal nagy szerepet.

Feladatai:
- az előadáshoz kiválasztott szöveget vagy
szövegeket összeállítja, kutatásokat végez a
kiválasztott művel, illetve keletkezésének
körülményeivel kapcsolatban, műsorfüzetet állít
össze, színpadra adaptálja vagy alkalmazza a
szöveget, körüljárja a lehetséges értelmezéseket,
majd az előadás szövegét egy globális horizontba
(mesei, valós, a jelenben aktuális stb.) helyezi,
megfigyelőként jelen van a próbákon.
Dráma
Emberi-társadalmi cselekvéssort ábrázoló, általában színházi
bemutatásra készült mű, irodalmi műnem.
Drámai szituáció
A szövegben és a színpadon megjelenő
olyan elemek összessége, amelyek a
szöveg és a cselekmény megértéséhez
mindenképpen elengedhetetlenek az
előadás adott pillanatában. A drámai
forma új és új szituációk váltakozását
biztosító dialógusok sorában bomlik
ki. Minden szituáció a következő
epizód előkészítése, a cselekmény
előrehaladásának aktív részese.
Drámai és epikus
A drámaiság a drámai szöveg és
a színpadi előadás felépítésének
egyik fontos alapelve. Magában
hordozza a színek vagy jelenetek
a megoldáshoz vezető
feszültségét. A drámai színház a
klasszikus, a realista és a
naturalista dramaturgiára épít.
Keretein belül szerephez juthat
az epika is (elbeszélő részek,
leírások, narrátori szerepben
megjelenő színpadi figurák)
Dramaturgia
A nézői figyelem ébrentartásának tudománya, a cselekmény
és a színpadi szöveg törvényszerűségeivel foglalkozó
drámaelméletek gyakorlati rendszere.

A klasszikus dramaturgia minden klasszikus drámai szöveg

felépítésének alapelemeit igyekszik felfedni: expozíciót
(bevezetést), csomópontot, konfliktust, stb.

A dramaturgia a történet elemeinek a szövegben és a színpadi

térben megjelenő elrendezésével, időrendiségével foglalkozik.

A klasszikus dramaturgia: az egységesített

cselekmény egy központi esemény köré épül
és szükségszerűen a konfliktus kialakulása és
megoldása felé tart.