Novellaelemzési segédlet

1. Keletkezés

- Ha általad ismert szerzőről van szó, akkor az életműve, életének ismerete

nyújthat támpontokat.

- Ha általad nem ismert szerzőről van szó, érdemes figyelni a mű keletkezési

dátumára, az évszám utal a történelmi korszakra (azaz jó, ha tisztában vagy a
magyar- és világtörténelem nagy korszakaival).

2. Téma, problematika

- A téma, problémakör az, amiről az alkotás szól. Akár többféle témát, problémakört
is feszegethet az adott alkotás (pl. téma: szerelem, háború; problémakör: pl. nők
elnyomása napjainkban, szegény-gazdag ellentét stb.)

- Ha valamilyen problémát vet fel az alkotás, a műből kiolvasható-e valamiféle

megoldási javaslat, az író álláspontja a problémával kapcsolatosan?

3. Novellatípusok

- lírai novella: a hangulatiság, az érzelmek (pl. nosztalgikusság) uralkodnak a

műben

- drámai novella: a dráma műnemi elemei érvényesülnek a műben (sok a párbeszéd,

késleltetés, előreutalás, sűrítés, kihagyás, konfliktus, tragédia stb.)

- jellemrajzi novella: a szereplő jelleme, jellemváltozása áll a középpontban

- lélektani novella: a szereplő lélektani változása áll a történet középpontjában

- társadalmi novella: társadalmi kérdéseket feszeget a novella (pl. gazdag-szegény

ellentét, elnyomás stb.)

- anekdotikus novella: rövid, csattanós, tréfás, humoros, lineáris

- mesenovella: a mese műfaji eszközeit alkalmazza, variálja, módosítja, új

jelentést adva neki

- balladaszerű novella: kevés szereplős, zárt cselekményű, sejtetős, tragikus

kimenetlő

- karcolat (novella altípusa): rövid, szellemes, egyetlen problémát villant fel,

ironikus, kritikus (pl. Karinthy Tanár úr kérem c. kötetének alkotásai)

4. Cím

- Milyen típusú a cím? Megnevező jellegű (pl. szereplőt, központi motívumot,

tulajdonságot stb.), mondatszerű, esetleg műfajmegjelölő?

- Mi a denotítv (elsődleges) és konnotatív (másodlagos) jelentése a címben szereplő

szavaknak?
- Tartalmaz valamilyen stilisztikai eszközt (pl. alakzat: ismétlés, ellentét,
párhuzam stb., költői kép: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia)?

- Mennyiben készíti elő a mű cselekményét, jelentését?

- Hányszor fordul elő a cím a szövegben? Az ismétlődések során változik,

kiteljesedik a jelentése?

- A történet mely pontján válik teljessé a jelentése?

5. Térkezelés

- Hol játszódik a történet? Konkrét, létező helyszínről van szó? Általános érvényű
a helyszín? Több síkon játszódik a történet (pl. égi-földi stb.)?

- A történet helyszíne/helyszínei valósak? Fiktív helyszínek? Esetleg

fantasztikusak? Lélektani síkon játszódik a történet?

- Változik-e a tér (tágulás, szűkülés)? Van-e ennek jelentősége a történet

szempontjából?

6. Időkezelés

- Valós vagy fiktív időkeretben játszódik a történet?

- Melyik korszakban, korban játszódik a történet? Szerepel a műben erre utaló

konkrét adat? Vagy csak következtethetünk erre közvetett utalásokból? Általános
érvényű a történet, azaz bármikor játszódhatna? Van-e jelképes üzenete a jelen
számára a korszak megválasztásának?

- Mennyi időt ölel fel a cselekmény?

- Az elbeszélő az objektív vagy a szubjektív időt érzékelteti a műben, avagy

mindkettőt?

- Mennyire arányos az időszerkesztés? (pl. vontatott kezdés, gyorsuló tempó,

váratlan befejezés stb.)

- Váltakoznak-e az idősíkok (idősíkváltás), azaz a múlt, a jelen, a jövő síkjai?

7. Cselekményvezetés

- Miből származik a cselekményvezetés? Pl. a szereplők közötti érzelmi viszony

változásából? A társadalmi helyzetben való változásból? Alá-fölérendeltségből?

- Mi vezérli a cselekményt? Pl. a szereplő nem-tudása, tudni akarása, felismerései?

- A cselekmény vezérlő elve alapján hány pólusú a novella, azaz milyen csoportokra
tagolhatók a szereplők (pl. konfliktusban állók és szövetségeseik csoportja,
kívülállók, szemlélődők)?

- Megtalálhatóak-e a műben a hagyományos szerekezeti elemek: expozíció, bonyodalom,

kibontakozás fordulópontokon keresztül, végkifejlet/megoldás?

- A végkifejlet nevezhető-e megoldásnak? Van-e egyáltalán megoldás? Vagy csak

következmény van?

- Milyen a befejezés (pl. csattanószerű, nyílt, zárt befejezés)?

- Tagolható-e a szöveg nagyobb szerkezeti egységekre, pl. több részre?

- Van-e szerepük a kontrasztoknak (ellentéteknek) szereplőkben, viselkedésben,

társadalmi helyzetben, körülményekben?

- Az időrend kezelése milyen (pl. lineáris, in medias res kezdetű, ab ovo= az

elejétől fogva mesél el egy történetet, flashback jellegű)?

8. Elbeszélésmód

- Ki az elbeszélő? (a narrátor nem egyenlő a szerzővel, mindig kitalált személy)

- Zárt a cselekménymenet, kevés külső történéssel?

- Vannak benne dramatikus (=drámai) elemek? Pl. gyorsítás, sűrítés, lassítás;

párbeszédek; feszültség, sejtetés, előreutalás, késleltetés; kihagyásos, utalásos,
balladai szerekesztés; ismétlődések, fokozások; tragikus befejezés?

- Az elbeszélő kívülálló, objektív szemlélő, aki E/3. személyben nyilvánul meg?

Esetleg azonosul az elbeszélő valamely szereplővel, akár többel is?

- Vallomásos jellegű az elbeszélésmód (E/1. személy)? – én-elbeszélés

- Mindentudó az elbeszélő? Vagy nézőpontos az elbeszélés (=több szereplő

nézőpontjából láttat)? Csak azt közvetíti, amit szemlélőként kívülről láthat?

- A külső és belső nézőpont váltakozik, tehát az elbeszélő ismeri hősei érzelmeit,

gondolatait, nem csak a szavakat idézi?

- Szerepeltet párbeszédeket, belső beszédet?

- Milyen a szereplői megszólalások és az elbeszélői narráció aránya? Kihagyásos,

utalásos, mivel a szereplői megszólalások terjedelme meghaladja az elbeszélő
megszólalásait?

- Objektív a narráció, tehát az elbeszélő nem kommunikál az olvasóval, nem értékel,

nem mutat be érzéseket, csak közvetítő szerepe van?

- Reflektál a narrátor, tehát értékeli a cselekményt, a szereplőket (pl.

szimpatizál velük, ellenséges stb.)? Direkt megfogalmazza a véleményét, vagy a
sorok között derül ki (pl. gúnyos, együttérző, rosszalló stb.)

- A szereplő(k) sorsát mozgató lélekrajz mennyire kifejtett? Teljes, kihagyásos,

néhány érzelemre összpontosít? Lélektanilag mennyire motivált a szereplő
viselkedése?

- Hogyan jeleníti meg az elbeszélő az érzelmeket? Pl. szaggatott mondatokkal és

mozdulatokkal, gesztusokkal, félszavakkal, hangtalan belső beszéddel? Esetleg
jelképek segítségével beszéltet? A környezet tárgyait, jelenségeit is beszélteti?
- A tárgyi világnak van jelentősége a novella jelentésszervezésében?

- Milyen az elbeszélésmód hangneme? Egységes? Változó? Kiderül-e belőle az

elbeszélő állásfoglalása, esetleges elfogultsága valamelyik szereplő mellett/ellen?
Vagy inkább távolságot tart, nem azonosul a szereplők környezetének morális
ítéletével?

- Az élőbeszédet imitálja? Esetleg tájnyelvi elemeket is alkalmaz? Fonetikusan

jeleníti meg a szerepelő beszédét?

- Kinek az érzelmeit közvetíti az elbeszélő? Csak a főszereplőét? Milyen érzelmeket

közvetít?

9. Szereplők

- Hol zajlanak a történések? A szereplők lelkében? Vagy közvetlen környezetükben?

- Archetipikus alakokról van szó? Milyen archetípusokról (=őstípusok)?

- Mivel jellemzi őket az elbeszélő (pl. életkoruk, társadalmi helyzetük, külsejük,

szóhasználatuk, érzelmeik, szokásaik, megnyilvánulásaik?)

- Minden szereplő cselekvő? Esetleg vannak olyan szereplők, akik a történet

szemlélői, értelmezői, kiegészítői – párbeszédük a jellemzés eszköze lehet?

- A szereplők között hierarchikus viszony van? Ez hogyan jelenik meg viselkedésben,

beszédmódban, egyebekben?

- Milyen élethelyzetben vannak a szereplők (pl. döntés, választás)? Sorszerű a

történet, azaz nincs alternatíva, választási lehetőség?

- Hogyan viszonyulnak a döntési helyzethez? (pl. kétség, bizonytalanság,

határozottság stb.)

- Mire szolgál a beszédük? Nyíltan kimondják a szándékaikat, vagy elhallgatnak,

szűkszavúak, esetleg a megtévesztést, célozgatást szolgálják a szavaik?

- Tragikus befejezés esetén hol történik az összeomlás? Lélekben, erkölcsileg,

környzetben, emberi kapcsolatokban, vagyoni helyzetben stb.?

- Az egyedi emberi sorsnak van-e egyetemes érvénye?

- Melyek a szereplő egyedítésének eszközei? Pl. környezete, jellegzetes beszédmója,

neve, utalások életmódjára, életútjára stb.

- Melyek a szereplő általánosításának eszközei? Pl. nincs egyedi nevük, esetleg

monogramjukkal jelöli őket a szerző; csak életkoruk, foglalkozásukkal jellemzi
őket; nagybetűs szóalakok használata a szövegben, pl. Élet, Halhatatlanság, a
Kozmosz stb.)

10. Lélekrajz

- Mennyire kifejtett? Esetleg inkább töredékes, kihagyásos, néhány intenzív

érzelemre összpontosul (pl. szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, szégyen,
vágy, együttérzés stb.)
- Hogyan jeleníti meg az író a szereplők érzelmeit (pl. félszavakkal,
utalásszerűen, mozdulatokkal, gesztusokkal, jelekkel stb.?

- Milyen domináns érzelem uralja a szereplőket? Hogyan viszonyulnak az egyes

szereplők a történésekhez?

- Döntéseik indítékai mennyire jelennek meg a szövegben, esetleg kimondatlanok?

11. Feszültségteremtés eljárásai

- A cselekmény szakaszokra, ismétlődésekre épül? Pl. a szereplő valamit újból és

újból megkísérel. Ezek között érvényesül fokozat?

- Az ismétlődések, kontrasztok, fokozások mit vetítenek előre? Boldog véget vagy

tragédiát?

- Hogyan változnak, fejlődnek az érzelmek a

főszereplőben/ellenfelekben/szemlélőkben?

- A szereplők szempontjából hány cselekményszál bontakozik ki (egy cselekményszál

dominál, tehát egypólusú a novella? Két cselekményszál bontakozik ki, tehát
kétpólusú a novella? Milyen eltérő viszonyulások, magatartások bontakoznak ki
ezekben?

12. Motívumok

- Alapvető élethelyzetekre és magatartáformákra épül a történet (pl. csábítás,

féltékenység, bosszú; bűn és bűnhődés; szolidaritás, megbocsátás)?

- Valamilyen szociális, kulturális élethelyzet jelenik meg a műben? Esetleg

jellegzetes férfi-női szerepekkel (pl. aratás, ünnep, szülő-gyermek kapcsolat,
csábító férfi, hűséges feleség stb.)

- Szerepel a műben valamilyen ismert kultúrtörténeti motívum? Ennek milyen

jelentéskörei vannak? (pl. a női haj és jelentései) Mire szolgál ez a motívum? Pl.
a szereplő azonosítására? Társadalmi helyzetére? Elvesztése bűnbeesést,
megaláztatást, kirekesztettséget, áldozathozatalt jelképezi?

- A műben szereplő motívum kapcsolódhat-e, utalhat-e más művekre? (Pl. a haj

motívuma szerepel Vörösmarty Csongor és Tündéjében is).

- Nevezhető-e toposznak (=irodalmi közhelynek) az a motívum? Pl. a madár a

szabadság ősi jelképe, tehát korokon át ismétlődő motívum, azaz toposz.

13. Ábrázolási módszer/stílus

- Groteszk? (szélsőségesen össze nem illő elemeket társít, amely nevetséges, bizarr
hatást kelt, pl. ötvözi a tragikusat a komikussal, a hétköznapit a fenségessel
stb.)

- Romantikus? (váratlan fordulatok, szélsőséges jellemek, népi témák, meseszerűség,

történelmi utalások, erős érzelmek, fordulatos)
- Realista? (valósághű, valós társadalmi problémákról szól, arról, hogy milyen a
világunk. Száraz, fegyelmezett az előadásmódja, bonyolult a lélekábrázolás,
pszichológiai ábrázolásra törekszik, lásd Freud hatását).

- Naturalista? (durvább részleteket is megjelenít a szerző, öröklés-tan megjelenik,

a miliő ábrázolás hangsúlyos)

- Impresszionista? (erős hangulatiság uralja, sokszor nosztalgikus hangulatú)

- Szimbolista? (központi jelkép köré szerveződik a szöveg)

- Szürreális? (álomszerű, fekete humor, abszurd elemek)

- Parodisztikus? (valamit/valakit sarkítva, kifigurázva mutat be)

- Milyen egyéni stíluseszközök ismerhetőek fel a műben?

14. Kapcsolat más műfajokkal

- A cselekményvezetés a balladákra emlékeztet? (kevés szereplő, zárt világú,

tragikus kimenetelű, kihagyásos, sejtelmes)

- Példázatos a novella? (rövid történet, tanulsággal) Tanítani akar valamire?

Filozófiai kérdéseket, erkölcsi kérdéseket vet fel? (Pl. igazság, igazságtalanság
stb.) Ki hogyan reagál erre?

- Megjelennek a műben életképi elemek? (=szokásos tevékenységek, pl. aratás,

mindennapok a kocsmában, gyerekjáték stb.)

- Mesei motívumok szerepelnek a novellában (mesenovella)? A mese ősi műfaj,

eredetileg szájhagyomány útján terjedt. Sokféle mesetípus van (pl. mágikus mesék,
tündérmesék, csalimesék stb.) Jellegzetes szóbeli formulái vannak (pl. az
Óperenciás tengeren is túl, addig éltek, míg meg nem haltak stb.) Tipikusak a
szereplői (pl. legkisebb gyermek, vándor, királyfi, sárkány, boszorkány, tündérszép
királykisasszony stb.) Tipikusak a cselekményelemei: vándorlás, próbatétel,
jutalom, lakodalom. Szemlélete, világképe naiv: a jó elnyeri méltó jutalmát, a
rossz pedig méltó büntetését.

A novella esetében hogyan variálja a szerző ezeket a mesei motívumokat? Megtartja,

módosítja, elhagyja? Milyen hatást, jelentést ér el ezáltal?

- A novellában megidézés érvényesül? Pl. gyerekek a felnőtteket utánozzák a

játékukkal. Vagy más mű elemeit idézi meg a mű (pl. bibliai motívumokat,
szereplőket, cselekményfordulatokat?

15.Üzenet/mondanivaló/jelentésrétegek

- Időszerű-e az az alkotás napjainkban? Milyen érvényes mondanivalója lehet a ma

embere számára?

- Mi a mondanivalója? Az egyes szereplők nézőpontjából milyen érvényes

megállapításokat vonhatunk le a cselekményből?

- Milyen hatást szeretne kiváltani az olvasóból? Mire szeretne bennünket

mozgósítani?