Műnemek és műfajok

Három nagy műnem van, amelybe a jellemzők alapján az irodalmi műveket soroljuk. Műfaj:
A műnemeken belüli kisebb kategória.

Líra: érzelmeket, hangulatot, gondolatot fejez ki verses formában – dal, tájleíró költemény,
életkép – a szó jelentése: lant, pengetős hangszer

https://zanza.tv/irodalom/osszegzesek/munemek-es-mufajok

Műfajai:

Dal: a legősibb, a legegyszerűbb, énekelhető lírai műfaj - témája lehet: munkadal, bordal,
szerelmi dal, búcsúdal, gyerekdal, bölcsődal, katonaének.

Himnusz: rímes ima, görögül éneket jelentvallásosjellegű, isten hatalmát dicsőíti.

Óda: eredetileg pengetős hangszerrel kísért dal a görögöknél. Ünnepi dal, ünnepélyes,
emelkedett hangulatú adott magasztos eseményt, eszmét hangsúlyoz.

Epigramma: eredetileg sírfeliratbölcsességet megfogalmazó rövid, tömör szellemes

megállapítása végén csattanóval zárul.

Elégia: az ókorban fuvolakísérettel előadott éneket jelentett - ma: fájdalmat, bánatot,

hiányérzetet kifejező irodalmi műfaj. Hangneme: panaszos, bánatos.

Rapszódia: olyan lírai műfaj, amit az érzelmek, gondolatok szenvedélyes áradása jellemez.

Ekloga: jelentése: szemelvényaz emberek békés, boldog világát fejezik ki monologikus vagy
párbeszédes formában, pásztorkölteménynek is nevezik.

Epika: jelentése: történetet elbeszélni, elmondani

Szereplői valóságos, vagy kitalált személyek, melyek a cselekmény során jellemfejlődésen

mennek keresztül. Jellemzi a tér és az idő váltakozása, konfliktusok sorozata.

Az epikus műfajok csoportosítása:

- népköltészeti alkotás (pl. mese, monda)

- műköltészetialkotás (pl. műmese, műmonda)

Mese: prózai alkotás; kitalált történetet mond el; a képzelet és a fantázia szőtte eseményeket
dolgoz fel; a jó győzedelmeskedik; jellemzője a mesekezdet és a mese befejezése; a
szófordulatok; meseszámok;

- témái: állatmese, tréfás mese, hazugságmese, tündérmese, láncmese stb. (pl.

TündérszépIlona és Árgyélus királyfi

Monda: prózai alkotás; egy nép eredetét elmondó (eredetmonda), egyhelyhez

(hiedelemmonda), történelmi eseményhez vagy személyhez (történeti monda) fűződő, valós
és valótlan elemeket tartalmazó történet (pl. A csodaszarvas)
Regény: Nagy terjedelmű, általában hosszabbidőszakot felölelő történetet ábrázol; több
szálon futó cselekménnyel. Fő-és mellékszereplők. Legfőbb formai jellemzői az idő-és
térhasználat, az író nézőpontja, a jellemzés módja. (kalandregény, történelmi regény,
családregény, sci-fi, detektívtörténet)

Elbeszélő költemény: Verses formában írt elbeszélés; témája lehet: komoly, komikus, reális,
fantasztikus

Ballada: verses forma, átmeneti műfaj - mindhárom műnem jellemzői ötvöződnek benne,
rövid, többnyire egy-egy tragikus eseményt ír le lírai színezettel; előadásmódja: tömör,
szaggatott, párbeszédek találhatóak benne, hiányos szálak

Elbeszélés: Hosszabb terjedelmű novella

DRÁMA: színpadra szánt, történetet előadó mű, cselekményét párbeszédes formában jeleníti
meg a cselekmény, a tér és az idő hármas egysége jelenik meg.

Műfajai:

Tragédia: olyan drámai műfaj, melynek lényege a tragikum mindig értékveszteséget mutat be.
a világrend ellen küzdő hős elbukik, ám az erkölcsi győzelem az övé.

Komédia: olyan drámai műfaj, melynek lényege a komikum hőse általában egy nevetséges,
kisszerű, csetlő-botló hős.

Tragikomédia: általában egy nevetséges hős bukását ábrázolja, azáltal válik nevetségessé,

mert lelepleződik és kiderül, hogy bukása nem jelentértékveszteséget