Irodalomvizsga – 8.

osztály

1. Az epika műneme és műfajai

1. Bevezetés: az epika műneme

Az irodalmi műveket három nagy csoportba oszthatjuk. Ezeket a csoportokat nevezzük

műnemeknek. A három műnem: líra, epika, dráma. Az egy műnembe sorolható műveket
tovább csoportosíthatjuk. Ezeket az alcsoportokat nevezzük műfajoknak. Minden műfajnak
megvannak a saját jellegzetességei, és ha egy adott irodalmi alkotás azokat a műfaji
jellegzetességeket mutatja, akkor mondhatjuk róla, hogy a regény /mese /novella stb.
műfajába tartozik.

Az epika műnemébe tartoznak azok az irodalmi művek, amelyek történetet beszélnek el,
cselekménnyel, szereplőkkel, helyszínekkel. Az elbeszélő /narrátor meséli el a történetet, de
a szereplők is megszólalhatnak párbeszédek/dialógusok formájában. Ha egy szereplő
hosszabban beszél, azt monológnak nevezzük. A belső monológ során egy szereplő
gondolatmenetét követhetjük végig.

Az epikus művek formája lehet prózai (pl. egy regény) vagy verses (pl. egy elbeszélő
költemény). Hosszúságukat tekintve lehetnek rövidebbek (kisepikai művek pl. mese,
novella) vagy hosszabbak (nagyepikai művek pl. regény).

2. Epikus műfajok

A tanulmányaink során eddig megismert prózai formájú epikus műfajok:

 mese/népmese: csodás elemekkel átszőtt történet, rendszerint egy kiemelt főhőssel.

Változata az állatmese, amelyben az állatok többnyire emberi tulajdonságokkal
felruházott szereplők.
 monda: szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely
valóságos személyekhez, helyszínekhez, eseményekhez kapcsolódhat. Meseszerű
elemek is színesíthetik. (Pl. a csodaszarvas mondája, hun mondák, mondák az Árpád-
házi királyokról, Mátyás királyról)
 regény: nagyobb terjedelmű, összetett, akár több szálon futó cselekményt elbeszélő
mű, amelyben több szereplő (főszereplő, mellékszereplők), helyszín jelenik meg. Sok
típusa létezik (pl. meseregény, kalandregény, bűnügyi regény, családregény).
 novella: A novella egy határhelyzetre, azaz a hős életéből kiemelt eseményre épülő
rövid, elbeszélő szöveg. Általában három nagyobb egységre osztható: expozíció,
melyben megismerjük az alaphelyzetet (idő, helyszín, információk a szereplőkről,

1
Irodalomvizsga – 8. osztály

körülményekről, megteremti a mű atmoszféráját), határhelyzet (fordulat a hős

életében, pl. egy konfliktus, nehézség, váratlan esemény) és konklúzió (lezárhatja a
történetet vagy nyitva is hagyhatja az olvasó számára). A novella kezdődhet in medias
res, magyarul a dolgok közepébe vágó módon, amikor azonnal a határhelyzetben, a
kiemelt fordulatban találjuk a hőst, és az alaphelyzetet, előzményeket csak
fokozatosan ismerjük meg. A hosszabb, összetettebb cselekményű novellákat
elbeszélésnek is nevezhetjük. (Pl. Jókai Mór: A huszti beteglátogatók, Mikszáth
Kálmán: A néhai bárány)

A tanulmányaink során eddig megismert verses formájú epikus műfajok:

 elbeszélő költemény: nagyobb terjedelmű, összetett, akár több szálon futó

cselekményt versben elbeszélő mű, amelyben több szereplő (főszereplő,
mellékszereplők), helyszín jelenik meg. A lírai művekre (versekre) jellemző nyelvi
/stilisztikai eszközöket használ. (Pl. Petőfi Sándor: János vitéz, Arany János: Toldi)
 ballada: epikus műfaj, amely a líra és a dráma jellegzetességeit is mutatja, ezért
átmeneti műfajnak is nevezhetjük. A történet főként drámai párbeszédekből
bontakozik ki előttünk, szaggatott előadásmóddal, kihagyásokkal, sejtetésekkel. A
szereplőket gyakran kiélezett lelkiállapotban mutatja be. A ballada sokszor tragikus
történetet beszél el. (népballada: Kőmíves Kelemenné; Arany János: A walesi bárdok,
Mátyás anyja)

3. Az epikus művek szerkezete

A történetet elbeszélő művek felépítése többnyire a következő (műfajonként, művenként lehet

eltérés):

• Előkészítés (expozíció): az elbeszélő művek bevezető része. Megismerjük belőle az

események idejét, helyszínét és a szereplőket, valamint a kiinduló helyzetet (alaphelyzetet).

• Bonyodalom: az elbeszélő műveknek az a része, ahol az alapkonfliktus (összeütközés)

létrejön.

• A bonyodalom kibontakoztatása: az események összefüggő sora, amelyben felerősödik a

feszültség, kiéleződnek a konfliktusok.

• Tetőpont: a cselekmény leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja.

2
Irodalomvizsga – 8. osztály

• Megoldás: az elbeszélő művek cselekményének befejező része, a történet lezárása,

végkifejlete.

Az epikus művekben több olyan írói lehetőség van, amely segíti a szöveg megértését, vagy
fokozza a feszültséget. Ilyen eszköz például az előreutalás valamilyen későbbi eseményre,
szövegrészre, vagy a visszautalás, amikor egy már megtörtént dologra vagy szövegrészletre
utal vissza a szerző. Az olvasóban keltett feszültséget fokozza, ha a szöveg észrevehetően
kihagy, elhallgat valamilyen információt, és az olvasónak kell magában kiegészítenie a
hiányzó elemeket. A feszültségkeltés eszköze lehet a cselekmény előrehaladásának
késleltetése például epizódok (cselekményt előre nem vivő események) beiktatásával.
(Például a Toldiban a farkas- és bikakaland)

4. Befejezés

A felelet lezárásának 2-3 mondatban történő megfogalmazása saját feladat. Néhány ötlet: a
vizsgán megjelenő epikus művek megnevezése (szerző+cím+műfaj), melyik állt hozzád
közel, miért; kedvenc szerző, mű (pl. regény, amit mostanában olvastál); vajon epikus vagy
lírai műveket olvasnak inkább az emberek, miért stb.