17. Petőfi Sándor élete. A János vitéz keletkezése.

Az óra célja a mű szerzőjének a

bemutatása, a János vitéz iránti kedv felkeltése Javasoljuk az egyik szöveg (Petőfi Sándor
élete, A János vitéz keletkezése) önálló feldolgozását: a diákok írhatnak hozzá öt kérdést,
mintha szövegértési feladatot készítenének, ezeket utána közösen meg lehet beszélni. A
János vitéz keletkezése c. szöveg alapján beszélgetést lehet kezdeményezni az
összetartást erősítő nemzeti jelképekről. A szerző életével és a mű keletkezésével
kapcsolatos új ismeretek bevezetése. A tanulás tanítása, írott szöveg értelmezése. Nemzeti
öntudat, hazafias nevelés. A szerző legfontosabb életrajzi adatai.

18. „Szerelem tüze ég fiatal szívében” – Petőfi Sándor: János vitéz 1–2. fejezet
Javasoljuk Az epikus művek c. szöveg tanári irányítással történő, frontális
feldolgozását. Az óra egy részét a segítségnyújtás témakörének szentelhetjük, a Rólad
szól feladatai segítségével. A Rendszerezzünk! infografikája segítségével áttekinthetjük az
első két fejezet cselekményét. Házi feladatnak adhatunk rövid memoritereket (pl. a kezdő
versszakokat). Olvasás, az írott szöveg megértése. Új ismeretek bevezetése.
Empatikus készség fejlesztése. Szóbeli fogalmazási képesség fejlesztése. Műnemek:
epika, líra, dráma. Eseménysor.

19. „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél” – Petőfi Sándor: János vitéz 3–4. fejezet
Az óra elsődleges célja a múlt órán megszerzett elméleti ismeretek elmélyítése, és
a mai óra új fogalmainak bevezetése. Az epikus és lírai művek közti különbséget
elsősorban nem az elméleti anyag frontális átadásával, hanem kreatív gyakorlatokkal,
korábban olvasott művek felidézésével érzékeltessük. A lecke végén található
Rendszerezzünk! infografikája segítségével áttekinthető a 3‒4. fejezet cselekménye. A 4.
fejezet utolsó versszakait adhatjuk memoriternek. Otthoni feldolgozásra alkalmas lehet, a
Mit gondolnak mások? rövid szövege és a hozzá tartozó kérdések. Új ismeretek
bevezetése, korábbi ismeretek elmélyítése. Az erkölcsi érzék fejlesztése. Elbeszélő
költemény. Műfaj. Ismétlés: Műnemek: epika, líra, dráma.

Az ütemhangsúlyos verselési mód

Ütemhangsúlyos verselés = a vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos
váltakozása adja.

 Alapegysége: ütem
 Adott sorfajtát a szótagok és ütemek száma szerint nevezünk el (szótagszámláló verselés,
magyaros verselés)
Pl.:

 kétütemű hatos: 3 / 3 Szeretnék / szántani (Népdal)

 kétütemű nyolcas: 4 / 4 Száll a madár / ágrul ágra... (Arany) = felező nyolcas
 kétütemű tizes: 5 / 5 Summáját írom / Eger várának... (Tinódi)
 háromütemű kilences: 3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
 négyütemű tizenkettes: 4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)

János vitéz verselése: ütemhangsúlyos felező tizenkettes

„Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6
Az ég tetejére // a juhászbojtárra.” 12 szótag 6 // 6

Egy soron belül az ütemek határa felezi a szótagok számát, a sor 6 // 6 tagolású, ezért ezt versformát
felező tizenkettesnek is nevezik.

A János vitéz rímes alkotás is. (Rím = szavak, szótag sorvégi összecsengése). Páros rímek vannak
benne: A A B B

Költői kép: metafora, megszemélyesítés,

hasonlat, allegória
Költői kép = szóképek, amelyeken keresztül a szerző képszerűen, hatásosan tudja ábrázolni a
mondanivalóját. A költői képek szó szerinti jelentésükben nem értelmezhetőek, csak a
szövegkörnyezet ismeretében értelmezhetjük azokat.

Költői képek típusai:

 Hasonlat
 Metafora
 Megszemélyesítés
 Allegória

Hasonlat
 Két különböző fogalmat, dolgot, személyt hasonlít össze valamilyen közös jellemző alapján.
Célja, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük.
 A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból.
 A versekben használat hasonlatokat költői hasonlatoknak nevezzük.
 A hasonlat legtöbbször összetett mondat, kötőszavai: mint, mintha, akár
Példa:
„Mint komor bikáé, olyan a járása ..."
(Arany János: Toldi)

"Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére."
(Petőfi Sándor: A Tisza)

„S a nép, az istenadta nép

Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.”
(Arany: A walesi bárdok )

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,

Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”
(Arany János: Toldi)
Metafora (azonosítás)
 A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása, valamilyen külső vagy
belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján. Nem azt mondjuk valamiről, hogy olyan, hanem azt,
hogy az.
 (Metafora = görög szó, jelentése: átvitel)
A metafora fajtái:
 Teljes: az azonosító és az azonosított fogalom egyaránt szerepel.
 Egyszerű vagy egytagú: csak az van kitéve, amivel azonosítunk, az azonosítottat hozzá kell
értenünk.
Példa:
" Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája"
(Petőfi Sándor: János vitéz)
A gyöngyházat Iluskával azonosítja.
Közös jegy: értékes, becses, teljes metafora

„Vesd reám sugarát kökényszemeidnek,

Gyere ki a partra, hadd öleljelek meg.”
(Petőfi Sándor: János vitéz)
Iluska szemei olyan kékek, mint a kökény, egyszerű metafora

"Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában."

(Arany János Toldi)
A túzok alatt Miklóst értjük, pedig a költő ki sem mondta., egyszerű metafora

„Szó bennszakad, hang fennakad,

Lehellet megszegik.
- Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.”
(Arany: A walesi bárdok)
Teljes metafora

Megszemélyesítés
A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel,
cselekvésekkel ruház fel.

Példa:
„Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:”
(Arany János Toldi)

„Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet,

Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,”
(Arany János Toldi)

„Felröpűlök ekkor gondolatban

Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.”
(Petőfi Sándor: Az Alföld)
Allegória
Olyan költői kép (megszemélyesítés, metafora), amit a költő egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy
egész művön keresztül végigvisz.
Allegórikus alak pl. Csokonai versében az istenként megszemélyesített Remény Toldi Álom allegória
Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás a TwitterenMegosztás a FacebookonMegosztás a Pinteresten