Költői képek és rímek

Készítette:
Szűcs Budai Engelbert
magyartanár
 A képszerűség eszközei (szóképek)
Hasonlóságon alapuló képek:
Megszemélyesítés (personificatio):
Stilisztikai alakzat. Olyan szókép, amelynek egyik eleme
valamely elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen
tárgy, a másik pedig élőlény, amelynek tulajdonságait
átvisszük az előbbire.
„S olajos rongyokban az
égen
megáll, sóhajt az éj;
leül a város szélinél,
megindul ingón át a
téren:
egy kevés holdat gyújt,
hogy égjen.”
(József Attila: Külvárosi éj)
 A képszerűség eszközei (szóképek)
Hasonlóságon alapuló képek:
Metafora (összevont hasonlat): Két fogalom tartalmi
hasonlóságán alapuló szókép.
A metafora jelentéstani sűrítettsége a tartalom és a hordozó
együttes jelentéséből fakad, e két dolog képzetének
kölcsönhatása eredményezi. A teljes metaforában jelen van
mind a fogalmi (tartalom), mind a képi (hordozó) elem.
„A szívem egy nagy harangvirág”
(Ady Endre)
szívem = harangvirág
(hasonlat: a szívem olyan, mint egy nagy harangvirág)

Metafora – összevont hasonlat

 A képszerűség eszközei (szóképek)
Hasonlóságon alapuló képek:
Allegória: Elvont fogalom megszemélyesítése (metaforák,
megszemélyesítések sorozata által).
Egy eszme képi megjelenítése.

"Tombold ki, te özönvíz,

Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;"
(Petőfi Sándor)

népharag = háborgó tenger képe

 A képszerűség eszközei (szóképek)

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek:

Szimbólum: A költői nyelv legnagyobb hatású stíluseszköze,
saját jelentéssel és egy mögöttes értelemmel is bír. A
versekben használt költői eszközök közül a szimbólumok
olykor rejtélyessé teszik a mondanivalót.
fehér szín- tisztaság, ártatlanság,
bilincs- rabság;
galamb, olajág-béke;
kereszt-szenvedés stb.

„Fényesebb a láncnál a kard”

(Petőfi Sándor)

Lánc = rabság, kard= harc

 A képszerűség eszközei (szóképek)

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek:

Szinesztézia: Az egyik érzékszerv keltette benyomást a költő
egy másik érzékszervhez tartozónak írja le. Érzéksűrítés.
A metaforával rokon kép.

„ lud-felhő zubban körültünk, barnán gágog vissza tülkünk"

(Babits Mihály)

„Egy kirakatban lila dalra kelt

Egy nyakkendő."
(Tóth Árpád)
 A képszerűség eszközei (szóképek)

Érintkezésen alapuló képek:

Hasonlat: a költői hasonlat két dolog (személy, tárgy,
esemény, jelenség) összehasonlítása, közös tulajdonságaik
alapján.

„Mint komor bikáé , olyan a járása ..."

(Arany János )
 A képszerűség eszközei (szóképek)

Érintkezésen alapuló képek:

Metonímia (névátvitel):. Költői kép, amelyben egy adott
szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása
nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik.
Köznyelvi előfordulása is gyakori, a költői képekben kiemelt
szerepe van.

ok-okozati: „itták a mámort” - berúgtak

térbeli: „alszik a város „ - az emberek alszanak
időbeli: „ századunk felfedezései” - új felfedezések
anyagbeli: „nincs egy vasa sem.” - szegény
 A képszerűség eszközei (szóképek)

Érintkezésen alapuló képek:

Szinekdoché: Jelentésátvitelen alapuló költői kép;
a metonímia egyik fajtája.
Stilisztikailag a metonímiával nem vetekedhet, de a kifejezés
változatossá tételében (a metonímiával együtt) nagy szerepe
van.

„Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.”
(Vörösmarty Mihály)
A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Ellentét: Két egymással ellentétes gondolat, hasonló

szerkezetű megfogalmazása, a nyomatékosság kedvéért. A
szövegösszefüggést szerkezeti szinten is biztosító nyelvi
megoldás.

„Vár állott, most kőhalom;

Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.”
(Kölcsey Ferenc)
A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Ismétlés: a szavak, szószerkezetek megismétlése a

nyomaték, az erősítés miatt.

Egy szó többszöri ismétlése (nyomósítást, érzelmet fejez ki)

„Esik, esik az eső”

Anafora (a verssorok elején visszatérő szó, szócsoport)

Refrén (sorok, versszakok ismétlődése)
A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Halmozás: A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan

ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő
jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos
mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi
egységek.

„Tanulj dalt a zengő zivatartól,

Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,”
(Vörösmarty Mihály )
A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Fokozás: az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű

szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik
egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi.

„Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!”

(Vajda János)

…pizsolyog, mosolyog, kuncog, nevet, hahotázik…

 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Költői kérdés: A dialógus eszköze, kifejezhet érzelmet, lehet

a pátosz eszköze, a gondolat menetének kiélezését szolgálhatja.

„Mi lesz vajon az emberből, ha költő,

s elszáll felette néhány emberöltő?”
(Aranyosi Ervin)
 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Felkiáltás: A szónoki vagy költői beszédben egy-egy mondat,

mely a rendes kijelentő alaktól eltérve felkiáltó alakot vesz föl,
csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást, buzdítást,
fájdalmat, haragot és más indulatokat fejez ki és rendszerint
indulatszókkal jár.

„Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell!”

(Tóth Árpád)
 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Költői jelző: A költők gyakran használnak olyan

mellékneveket, amelyekkel magunk elé tudjuk képzelni azt a
szót, azt a kifejezést, amihez kapcsolódik a jelző. Érzékletes,
különlegesen szép, kifejező, képszerű jelző. Színesíti a verset.

„Rémlik, mintha látnám termetes növését,

Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”
(Arany János)
A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok

Körülírás: Retorikai szerkezet, amelyben egyetlen szóval

megnevezhető, megjelölhető fogalmat több szóból álló
kifejezés, esetleg valamilyen nyelvi szerkezet helyettesít.

Szépsége nem kis kívánni valót hagy maga után = ronda

 Rímfajták

Alliteráció: betűrím versben, ritkábban prózában, két vagy

több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése.

„Barlangjában belől bömböl a mord medve.”

(Csokonai Vitéz Mihály)
 Rímfajták

Páros rím: a szomszédos sorok rímelnek.

 Egyszeri képlete: a a
 Négysoros képlete: a a b b

Temetésre szól az ének,

Temetőbe kit kísérnek?
Akárki! Már nem földi rab,
Nálam százszorta boldogabb.
Petőfi Sándor: Temetésre szól az ének...

Visz a vonat, megyek utánad,

talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:
József Attila: Óda
 Rímfajták

Keresztrím (váltó rím): a rímpárok váltakoznak

egymással.
 Egyszeri képlete: a b a b

Isten, áldd meg a magyart

Milyen volt szőkesége, nem tudom már, Jó kedvvel, bőséggel,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Nyújts feléje védő kart,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, Ha küzd ellenséggel;
S e szőkeségben újra érzem őt.
Juhász Gyula: Milyen volt...
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A múltat s jövendőt!
Kölcsey Ferenc: Hymnus
 Rímfajták

Ölelkező rím: az egyik rímpár körülveszi a másikat.

 Képlete: a b b a (a a b c c b)

Minden Egész eltörött,

Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
 Rímfajták

Ráütő, rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is

követi.
 Képlete: a b a b b

Ó költő tisztán élj te most,

mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.
S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt
 Rímfajták

Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy

sor rímel.
 Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)

Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
 Rímfajták

Bokorrím: több egymás utáni sor rímel egymással. A 4-nél

nagyobb számú rímcsoport neve: halmaz rím.
 Képlete: a a a (a)

Költő,
minden hatalmat egybeöltő,
kit bámul reszkető, üvöltő
fönségébe sok emberöltő: -
a végtelenbe tündökölt ő.

Kosztolányi Dezső: Csacsi rímek

 Rímfajták

Félrím: csak a páros vagy páratlan sorok rímelnek.

 Képlete: x a x a (ritkábban: a x a x, vagy: a x a, vagy: a a x stb.)

Alvó szegek a jéghideg homokban.

Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.
Pilinszky János: Négysoros
 Rímfajták

Középrím: a sorközép a sorvéggel cseng össze.

Kékek az alkonyi dombok, elülnek az esti galambok,

hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.

Babits Mihály: Új leoninusok

 Rímfajták

Belső rím: a rímelő egységek egyazon sorban helyezkednek el.

Ennek változata a középrím, de a sor belseji rímhívó szó nem
feltétlenül a metszet előtt helyezkedik el

Az egyből kettő sohse lesz: magányos lelke meddő

[...]
a sorsod öt kemény pecsét - ne hidd, hogy föltöröd!

Babits Mihály: Kabala

 Gyakorlat 1.

Határozd meg, milyen költői kép(ek) van(nak) a

következő idézetekben!
"Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére." „Ösztövér kutágas, hórihorgas
(Petőfi Sándor: A Tisza) gémmel
Mélyen néz a kútba s benne vizet
kémel:”
(Arany János Toldi)

" Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája"

(Petőfi Sándor: János vitéz)
 Gyakorlat 2.

Határozd meg, milyen költői alakzat(ok) van(nak) a

következő idézetekben!
„Ó, idők! Ó, erkölcsök!”
(Cicero)

„óhajtom, kívánom, kérem, követelem, parancsolom”

(Szilágyi Domokos)

„hogy béke, béke! / béke, béke már!”

(Babits Mihály)

„A csillagok hullása nem csaló? / Távol hegy, erdő kék szine való?”
(Arany János)
 Gyakorlat 3.

Határozd meg, milyen rímek vannak a következő

idézetekben!
"Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére."
(Petőfi Sándor: A Tisza)

„Felröpűlök ekkor gondolatban

Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.”
(Petőfi Sándor: Az Alföld)