A főnév – A főnév jelentése ismeretbővítés a főnév jelentése, szövegértés

képzése és fajtái
Tk.: 41–42. o. feladatai
Mf.: 56–58. o. 1–8.
A főnév – A tulajdonnevek ismeretbővítés a tulajdonnevek helyesírás
fajtái készségfejlesztés fajtái

Tk.: 42–44. o. feladatai

Mf.: 59–63. o. 9–17.
A főnév – Hogyan alakultak ki ismeretbővítés a tulajdonnevek szövegértés
a személynevek? története

Tk.: 44–45. (Tudod-e?)

Mf.: 63–65. .; 17–19.
A főnév – A főnevek alakjai ismeretbővítés a főnév helyesírás,
toldalékolása nyelvhelyesség
Tk.: 45–46. o.
Mf.: 65–67. o. 24–30.
A főnév – A tulajdonnevek készségfejlesztés az ünnepek, a helyesírás
helyesírása I. személynevek és az
intézménynevek
Tk.: 47–48. o. feladatai helyesírása
Mf.: 67–69. o. 31–36.
A főnév – A tulajdonnevek készségfejlesztés a címek, a díjnevek helyesírás
helyesírása II. és a csillagnevek
helyesírása
Tk.: 47–48. o.
Mf.: 69–70. o. 37–41.
A főnév – A tulajdonnevek készségfejlesztés a földrajzi nevek helyesírás
helyesírása III. helyesírása

Tk.: 49–51. o.
Mf.: 70–73. o. 42–47.
A főnév – A földrajzi nevek készségfejlesztés a földrajzi nevekből helyesírás
i-képzős alakjai képezett
melléknevek
Tk.: 52–53. o. helyesírása
Mf.: 72–73. o. 48–51.
Mit tanultunk a főnevekről? gyakorlás a főnév jellemzői és szövegértés,
használata szövegalkotás,
Mf.: 73–76. o. 1–6. helyesírás

A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a

neve.
Két fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.
A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa,
fiú, nevetés, boldogság.
A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját
megkülönböztető neve, nagy kezdőbetűvel írjuk.
Hat fajtája van:
személynév,
állatnév,
intézménynév,
cím,
márkanév,
földrajzi név.

1., Személynevek:
a hagyomány szerint kell írni. Ha azt szeretnénk leírni, hogy egy mű
például adys, akkor kis kezdőbetűvel kell írni.

2., Állatnév

3., Intézménynév:
az intézmények minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni, kivéve a
kötőszót. Pl.: Szent Korona Általános Iskola, 602. Számú
Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Minisztérium.
hirdetés
Mozaikszavak betűi közé nem írunk pontot, kötőjellel írjuk hozzá a
ragot. Pl.: MALÉV, BKV-nál.

4., Cím:
minden műalkotás címénél csak az első kezdőbetű nagy. Pl.: Egri
csillagok.
Újságok, folyóiratok, magazinok nevének minden tagja nagybet ű,
kivéve a kötőszót. Pl.: Élet és Tudomány.

5., Márkanév:
nagy kezdőbetűvel kell írni. Pl.: Coca-Cola.
Viszont ez így helyes, így kell írni: kérek egy kólát. Ha egy szó
köznevesült, akkor úgy írjuk, ahogy ejtjük, pl.: nejlon, cipzár.

6., Földrajzi nevek:

a földrajzi neveket háromféleképpen írjuk: egybe, külön, kötőjellel.
1., Egybe írjuk: az ország utótagú országneveket, azon kívül egybe
írjuk a városok, községek, falvak, városrészek nevét. Ezek a szavak,
ha -i képzőt kapnak, akkor melléknevekké válnak.
hirdetés
2., Külön írjuk: utcák, utak, terek, hidak (kivéve a Lánchidat),
parkok, megyék nevét. Pl.: Erzsébet híd, Pest megye. Ezek a
szavak -i képzővel is nagy kezdőbetűsek maradnak, pl.: Pest
megyei. A köztársaságot is külön írjuk, pl.: Magyar Köztársaság,
magyar köztársasági
3., Kötőjellel írjuk: hegyek, szigetek, tavak, tengerek, szigetek,
félszigetek, országrészeket, világrészeket, pl.: Csendes-óceán,
csendes-óceáni, Margit-sziget, Margit-szigeti, Kelet-Európa, kelet-
európai

A főnevek

I. Fogalma:
Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve.

II. Kérdőszavai:
Ki? Mi?

Hogy ismerheted fel a főneveket?

Válaszd le a szóról a toldalékot, és úgy kérdezz rá!
asztalon → asztal + on - asztal kérdése = mi?

III. Fajtái:
1.) Köznevek:
Több hasonló élőlény vagy élettelen tárgy közös neve.
a) Egyedi név
(ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele)
 asztal, baba, néni, reggeli, számítógép, kutya, ló, tulipán, felhő, nap
b) Gyűjtőnév
- több hasonló dolog van egy csoportban.
- a főnév egyes számban van, mégis több élőlényt, tárgyat jelöl
osztály = sok gyerek falka = kutyák, farkasok csoportja
nyáj = birkák csoportja raj = méhek csoportja
erdőség = hatalmas erdők dombság = sok domb vonulata
c) Anyagnév
- a minket körülvevő anyagok neve
- legkisebb része is azonos az egésszel
tej, cukor, víz, zsír, vaj,
benzin, vas, agyag, textil
d) Elvont főnevek
- nem lehet őket megfogni, csak a gondolatainkban léteznek
szeretet, barátság, hűség, igazság
gonoszság, harag, kapzsiság, fájdalom
e) Cselekvést jelentő főnevek
- igékből keletkeztek főnévképzők segítségével
írás, ugrálás, mászás, hajlítás
2.) Tulajdonnevek: élőlények, tárgyak, fogalmak saját, megkülönböztető neve.
a) Személynév
b) Állatnév
c) Földrajzi név
d) Csillagnév
e) Intézménynév
f) Folyóiratok és művek címei
g) Márkanév
h) Kitüntetések és díjak neve

IV. A tulajdonnevek
A/ SZEMÉLYNÉV
1.) Helyesírásuk
- Minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk.
2.) Hagyományos helyesírású családnevek
Mai betű Régi írásforma Példa
á a Szakal
á aa Gaal
á aá Paál
c tz Lotz
c cz Móricz
cs ch Kovách
cs ts Babits
é e Széchenyi
é ee Deer
é eé Veér
g gh Herczegh
i y Ady
j i Iffiú
ó oo Goor
ó oó Joó
 ö e Weöres
ö eö Eötvös
ö ew Thewrewk
sz z Zakall
t th Kossuth
ty thy Batthyány
ú uú Kuún
v w Wesselényi
zs s Jósika

3.) Hagyományos helyesírású családnevek toldalékolása (-val, -vel)

- mindig az utolsónak hallott hanghoz kapcsoljuk
Babitscsal, Kováchcsal
- a két azonos mássalhangzóra végződő névhez kötőjellel kapcsoljuk
Papp-pal, Széll-lel
- a családnevet változatlan formában leírjuk
Baloghgal, Móriczcal,
4.) Hagyományos helyesírású családnevek elválasztása
- kiejtés szerint szótagoljuk a neveket
- a kétjegyű betűket egymás mellett tartjuk, nem választjuk el őket egymástól
Eöt-vös, Ba-tsá-nyi, Weö-res, Czu-czor

B/ ÁLLATNÉV
Az állatok nevének minden egyes elemét nagy kezdőbetűvel írjuk!
Morzsi, Patás, Csí, Vuk;

C/ FÖLDRAJZI NÉV
1.) Egyelemű vagy egybeírt földrajzi nevek
- országok neve
Magyarország, Németország, Elefántcsontpart
- tájegységek neve
Kisalföld, Nagyalföld, Hegyalja
- települések neve
Tatabánya, Sárospatak, Székesfehérvár, Balatonföldvár
2.) Kötőjellel írt földrajzi nevek
- a tulajdonnév után földrajzi közszó áll
 óceán, tenger, öböl, árok, sziget, félsziget, zátony, fok, tó, folyó, patak, ér,
csermely, forrás, kút, csatorna, öntözőcsatorna, mocsár, láp, holtág,
Csendes-óceán, Fekete-tenger, Perzsa-öböl, Mariana-árok, Csepel-sziget,
Tihanyi-félsziget, Velencei-tó, Sárga-folyó, Galla-patak, János-
forrás, Mátyás-kút, Ecsedi-láp, Keleti-öntözőcsatorna,
 mélyföld, alföld, síkság, sivatag, fennsík, domb, hegy, hegycsúcs, hágó,
szoros, barlang, szirt, szikla, völgy, dűlő,
Holland-mélyföld, Lengyel-alföld, Szatmári-síkság, Tétényi-fennsík,
Kálvária-domb, Kopasz-hegy, Vereckei-hágó, Gibraltári-szoros, Szelim-
barlang, Medve-szikla, Váli-völgy, Gödöri-dűlő
- a tulajdonnév előtt a hely egy részét vagy tulajdonságát jelölő szó áll
Nyugat-Magyarország, Dél-Dunántúl, Délkelet-Kína, Holt-Tisza, Öreg-Duna,
Magas-Tátra,
 - két egyenrangú hely neve áll egymás mellett
(=nagykötőjelet teszünk közéjük)
Kál–Kápolna (vasútállomás), Komárom–Esztergom (megye),
Tatabánya–Kertváros, Budapest–Bécs (vasútvonal), Volga–Don (csatorna,)
3.) Külön írt földrajzi nevek
- államnevek
Magyar Köztársaság, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok
- államrészek neve: megye, járás, városkörnyék, bánság, grófság, terület
Zala megye, Budai járás, Kent grófság, Tatabánya városkörnyék
- közterületek neve: út, utca, tér, körtér, sugárút, köz, lépcső, fasor, lakótelep,
lejtő, liget, rakpart, sor, sétány, udvar, átjáró, park, híd
Vadász utca, Dózsa György út, Kodály tér, Bánhidai lakótelep, Árpád köz, Hosszú
sor, Madách kert
- a földrajzi köznevek, ha magyarázó céllal kapcsoljuk a tulajdonnévhez
(a tulajdonnévről önmagában is tudjuk, hogy micsoda: város, tenger, stb.)
Balaton tó, Duna folyó, Mátra hegy, Szahara sivatag, Tatabánya város
4.) Külön írjuk a következő szavakat:
- mente, köze, vidéke, melléke (valakinek a valamije)
Duna mente, Szekszárd vidéke, Tatabánya környéke,
- alja, feletti (a hol kérdésre válaszol)
Tilos alja, Kis-kút feletti
- érő, járó (a milyen kérdésre válaszol)
Keveset érő, Székre járó

D/ CSILLAGNÉV
A csillagnevek helyesírásának szabálya megegyezik a földrajzi nevekével!
1.) Egyelemű vagy egybeírt csillagnevek
Nap, Hold, Merkúr, Szaturnusz, Tejútrendszer, Nagymedve
2.) Kötőjellel írt csillagnevek
Androméda-köd, Halley-üstökös, Perszeusz-csillagkép,
3.) Külön írt földrajzi nevek
Föld bolygó, Nap csillag,

E/ INTÉZMÉNYNÉV
1.) Az intézmény nevének minden szavát nagybetűvel kezdjük, kivételek: és, a, az
Dózsa György Általános Iskola, Szabadtéri Bányászati Múzeum
2.) Az intézmények egy-egy kisebb részlegének nevét kisbetűvel írjuk
a Dózsa György Általános Iskola könyvtára, a Szabadtéri Bányászati Múzeum
pénztára
3.) Kisbetűvel írjuk a tulajdonnév után a következő típusú szavakat:
- pályaudvar, megállóhely, repülőtér, mozi, vendéglő, eszpresszó, üzlet, fürdő,
temető
Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Ugocsa
mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Rómeó férfiruházati bolt, Lukács
fürdő, Kerepesi temető

F/ FOLYÓIRATOK ÉS MŰVEK CÍME

1.) Állandó cím:
- Fajtái, jellemzői:
 újságok, hetilapok, folyóiratok
  sok szám címeként használatosak
- Helyesírása:
 minden szavát nagybetűvel kezdjük, kivéve az és szót
Magyar Hírlap, Nemzeti Sport, Élet és Irodalom, Piac és Profit, PC Guru
2.) Egyedi cím:
- Fajtái:
 irodalmi művek (regény, mese, vers, képregény)
Két kicsi hód, Egy gondolat bánt engemet,
 képzőművészeti alkotások (festmény, szobor, fotó)
Ásító inas,
 zeneművek (opera, dal, DE! mai modern zeneszámok címe is!!!)
Százszor ölelj még!
- Helyesírása:
 a címen belül csak a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel
A Pál utcai fiúk

G/ MÁRKANÉV
- gyártmányok, termékek neve
- a név minden szavát nagybetűvel kezdjük
Nike, Adidas, Fiat, Ariel
- ha a márkanév után odaírjuk a termék típusát, akkor azt külön írjuk
Nike cipő, Adidas melegítő, Fiat személygépkocsi, Ariel mosópor

H/ KITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK NEVE

a) A díj, érem, emlékérem gyűrű stb. szavalat az előtte álló tulajdonnévhez kötőjellel
kapcsoljuk
Nobel-díj, Karinthy-gyűrű, Ady-emlékérem, Ady-jutalom
b) Több köznévből álló díj nevében minden szót külön írunk, és nagybetűvel kezdünk.
Állami Díj, Akadémiai Aranyérem, Magyar Érdemrend,
c) A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket
kisbetűvel írjuk.
a Munka Érdemrend arany fokozata, Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
A szófajok a nyelvhasználatban jobbára egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra

szolgáló szavak osztályai, csoportjai. A szófaj a legáltalánosabb nyelvi kategória, amelyet a szavak

jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg. Jelentésen a szavak

használati értékét, lehetséges beszédbeli szerepét értjük. A mondatbeli szerep azt jelenti, hogy melyik

szófaj milyen funkciót tölt be a mondatban. A bővíthetőség szempontja azt vizsgálja, hogy melyik

szófajnak mi a tipikus bővítménye a mondatban. Vannak olyan szófajok, melyek nem bővíthetők

(névelő, kötőszó).
hirdetés
A mai magyar nyelv szófajainak egyik lehetséges rendszere:

I. Igék: él, történik, olvas, eszik

II. Névszók:
1. főnév: madár, ház

2. melléknév: jó, kellemes

3. számnév: sok, hatod, második

4. névmás: ő, magam, olyan

III. Igenevek:
1. főnévi: írni, állni

2. melléknévi: síró, fizetendő, megbízott

3. határozói: sietve, befejezvén

IV. Határozók: itt, tegnap

V. Viszonyszók:
1. névelő: a, az, egy
2. névutó: mögött, alá
3. kötőszó: és, s, meg
4. igekötő: be, ki, le
5. segédige: fog, volna
6. módosítószó: nem, talán, bizony

VI. Mondatszók
1. indulatszó: jaj, nesze

2. felelőszó: persze, igen, nem

Szavaink között sok olyan is van, amely a szófaji csoportok közül
többe is beleillik, vagy alkalmi használata miatt hol az egyik, hol a
másik kategóriába sorolható.
– Ha egy szócsoport két szófaj tulajdonságait úgy hordozza, hogy
külön-külön egyik kategóriába sem sorolható be, átmeneti szófajnak
nevezzük. Ilyenek az igenevek. Ezek igéből képzett
származékszavak, ezért őrzik az ige alapjelentését.
– Kereszteződő szófajúságról akkor beszélünk, ha egy szócsoport
elemeiben több szófaj tulajdonsága mutatkozik meg egyszerre, de
bármelyik szófajba külön-külön is besorolhatók. Ilyenek a vonatkozó
névmási határozók, amelyek a névmási határozószók és a köt őszók
csoportjába is beletartoznak: ahol, amikor, ameddig, ahogy.
– Ha egy szócsoport tagjai alaki viselkedésük és mondatbeli
szerepük alapján két vagy több szófajba is besorolhatók, de a
mondatban mindig eldönthető, hogy melyik szófaji értékükben
szerepelnek, kettős (hármas) szófajú szavakról beszélünk. Gyakoriak
a főnevek és a melléknevek között (szín-, nép-, anyag-, mértéknevek:
zöld, olasz, vas, kiló), főnevek és határozószók között (tegnap, este,
délután).
hirdetés
Az egyes szófajok részletesebben:

I. Az ige:

Cselekvést, történést, létezést, vagy állapotot kifejező szófaj. A cselekvést jelentő ige olyan

tevékenységet nevez meg, amely az alany akaratától függ: dolgozik, tanul. A történést kifejező ige

olyan változás, folyamat megnevezésére szolgál, amely független az alany akaratától: elromlik, esik,
ragyog. A létezést jelentő ige az alany létét vagy nemlétét fejezi ki: van, nincs, lesz. Az állapotot

jelentő igével megnevezett cselekvés is független az alany szándékától: bízik, fáj. A cselekvés

irányulása alapján tárgyas és tárgyatlan igéket különböztetünk meg. A tárgyas ige cselekvése az

alanytól kiindulva valami másra irányul. Ha a mondatban határozott tárgyuk van, ragozásuk tárgyas.

Pl.: nézi a filmet, olvassa az újságot. Ha határozatlan tárgy a bővítményük, ragozásuk alanyi: néz

valamit, olvas egy könyvet. A tárgyatlan ige cselekvése az alanyon kívül másra nem irányul. A

mondatban tárggyal nem bővíthetők, ezért csak alanyi ragozásuak lehetnek: mosakodik, kerestetik,

zúg, megy. Az ige a mondatban mindig állítmány.

II: Névszók

1. Főnév:
A főnév a valóságban is létező, vagy ilyennek képzelt él őlények,
élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A f őnevek
jelölhetnek valóságos vagy ilyennek gondolt fogalmakat: ezek a
konkrét főnevek. Megnevezhetnek elvont fogalmakat, jelenségeket
is, ezeket elvont főneveknek nevezzük. A konkrét főneveknek
jelentésük alapján két csoportja van: a köznevek és a tulajdonnevek.
A köznév több egyforma dolog közös megnevezése. A tulajdonnév
valakinek vagy valaminek saját, megkülönböztető neve.

A köznevek fajtái: Jelentésük: Példák:

egyedi név hasonló egyedek közös neve kutya, király, fiú
gyűjtőnév több egyedből álló csoport neve lakosság, nyáj, hegység
anyagnév a legkisebb rész is azonos az arany, vas, juh
egésszel
A tulajdonnevek fajtái Példák
személynév Petőfi Sándor, Kati, Jóska
földrajzi név Dunántúl, Szeged, Svájc
intézménynév Nemzeti Múzeum
címek Nők Lapja
márkanevek Suzuki, Pepsi Cola, Colgate

A főnév a mondatban ragok segítségével bármely mondatrész szerepét betöltheti.

2. Melléknév:
A melléknév személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait kifejez ő szó.
A mondatban leggyakrabban jelző. Lehet állítmány vagy határozó is.
A melléknevet fokozhatjuk: alsó-, középső-, felsőfok. Pl.: jó, jobb,
legjobb.

3. Számnév:
A számnév személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét, vagy sorban
elfoglalt helyét kifejező szó. Két faja a határozott és a határozatlan
számnév. A határozott számnév pontosan megnevezi a számot vagy
a sorrendi helyet. Lehet tőszámnév (kettő), törtszámnév (ketted), és
sorszámnév (második). A mondatban lehet jelző, állítmány,
számhatározó és számállapot-határozó.

4. Névmás:
A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket)
helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott
jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. Attól
függően, hogy milyen szófajt helyettesítnek, megkülönböztetünk
csak főnevet ún. egyirányú, és a fő-, mellék- vagy számnevet is
helyettesítő ún. többirányú névmásokat.

Egyirányú névmások:
a: személyes: én, te, ő, engem, bennem
b: birtokos: enyém, tied, övé, enyéim, tieid, övéi
c: visszaható: magam, magad, maga, magunk, magatok
d: kölcsönös: egymás

Többirányú névmások:
a: mutató: ez, olyan, akkora, annyi
b: kérdő: ki, mi, milyen, mekkora, mennyi
c: vonatkozó: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi
d: határozatlan: valami, valamilyen, némelyik, néhány
e: általános: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol
A névmásnak csak ritkán lehet határozója.

III. Igenevek:

Az igenév igéből képzet olyan főnév, melléknév vagy határozószó amelynek igei tulajdonságai is

vannak. Tipikusan átmeneti szófaj.

1. A főnévi igenév igéből -ni képzővel létrehozott származékszó, amely elvontan fejez ki cselekvést,

történést, létezést, állapotot: sétálni. A mondatban főleg alany, tárgy és határozó szerepét tölti be, de

a kell, lehet, szabad… állítmányok mellet alany is lehet.

2 Melléknévi igenév olyan -ó/-ő (egyidejűséget kifejező), -t/-tt (előidejűséget kifejező), -andó/-endő

(utóidejűséget kifejező) képzős származékszó, amely az igei alapjelentést tulajdonságként nevezi meg.

Mondatban leggyakrabban jelző, de határozó, állítmány lehet. Tárgya és határozója lehet.

3. A határozói igenév olyan -va/-ve, -ván/-vén képzős származékszó, amely a cselekvésfogalmat

határozói körülmények közt nevezi meg. A mondatban rendszerint mód- vagy állapothatározó. Tárgya

és határozója lehet.

IV. Határozószók:

A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy a cselekvő állapotát kifejező szók: kint,

most, rögtön, együtt. A határozószó a mondatban mindig határozói szerepet tölt be. Csak határozója

lehet.

V. Viszonyszók:

A viszonyszók (viszonyítószók) nem önálló szófajok, mert a körükbe tartozó szavak csupán alakilag

önállóak, de nincs önálló jelentésük. Önmagukban nem fordulnak elő, csak más szabad morfémákkal

töltenek be mondatrészi szerepet. Ezért álszóknak, segédszóknak is nevezi őket a szakirodalom. Nem

bővíthetők.

1. A névelő az utána álló főnév határozottságát (a, az) vagy éppen határozatlanságát (egy) fejezi ki.

2. A névutó az előtte álló ragos vagy ragtalan névszót határozóvá teszi. Alakilag önálló, de funkciója a
viszonyragokra emlékeztet. Napjainkban már terjednek névszó előtti változataik, de ezeket inkább

csak nyomatékosítás céljából használjuk.

3. A kötőszó mondatrészek vagy mondatok összekapcsolására, a közöttük levő nyelvtani vagy logikai

viszony kifejezésére szolgál.

4. Az igekötő igéhez, igenévhez vagy más, igéből képzett származékszóhoz kapcsolódó, annak

jelentését a határozószókra emlékeztetően módosító szó: meg-, be-, ki-, fel-. Csupán alakilag önálló,

de önmagában jelentése nincs.

5. A segédige olyan igei jellegű szófaj, amely a mód-, idő-, szám- és személyviszonyok kifejezésére

alkalmas úgy, hogy nem önálló mondatrész, hanem másokhoz kapcsolódik. Jelentésük önállótlanodott,

alakjuk azonban maradt, ezért az állexémák közé soroljuk őket. Közös jellemzőjük – a tud kivételével

-, hogy hiányos ragozásuak.

6. A módosítószó úgy módosítja az egyes mondatrésznek vagy az egész mondatnak a tartalmát, hogy

a beszélő állásfoglalását is kifejezi. Önmagában sosem mondatrész.

VI. A mondatszók:

Önmagukban tagolatlan mondatként vagy tagmondatként álló szavak. Indulatszónak is nevezik ezeket

a lexémákat. Az indulatszó a beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki tagolatlan formában.

Megkülönböztetünk érzelmet nyilvánító (Hajh! Jaj! Teringettét! Fúj!), akaratnyilvánító (Pszt! Csitt!

Nana! Hajrá!) és az akaratnyilvánítón belül állathívogató, -terelő (cicic, pipi, gyí, hess) szavakat is. A

felelőszók tagolatlan mondatok. Vagy megválaszolják a kérdést: Igen, persze, vagy kérdeznek: Nos?