A SZÓKÉSZLETRŐL

I. EREDETE – TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA – SZERINT

1. ŐSI, ALAPNYELVI SZAVAK ( uráli, finnugor együttélés öröksége )

- Kb. 1200 főleg egytagú ( ész, fej, hó … csillag, felhő )

- szócsaládok jöttek létre > al > alá, alatt, alól, aláz, alig, aljas, alom,
alacsony, alapít, alapítvány, alattomos, alvilág, alperes, alföld… )
- az élet alapfogalmai ( testrészek > szem, száj, fog, mell szív
rokonságnevek > ős, apa, nő, meny
jelenségek > ég, világ, ősz, esik stb. )

2. BELSŐ KELETKEZÉSŰ SZAVAK ( szóteremtés és szóalkotás l. később )

Lényeg:
- ezek teljesen új, kifejező szavak, amelynek töve korábban nem létezett,
- új hangsor új jelentéssel

3. A JÖVEVÉNYSZÓK

- Idegen eredetű, de meghonosodott, alakilag megmagyarosodott szavak

- Történelmi érintkezés, egymás mellett élés során történt szókölcsönzések
török: bika, disznó, béklyó, árpa, búza, süveg, saru, ködmön, gyöngy, gyűrű
szláv: király, paraszt, pénz, kereszt, karácsony, család~cseléd, pecsenye,
latin: templom, kápolna, oltár, kántor, juss, lajstrom, uzsora, iskola, vakáció
német: lant, farsang, kastély, tánc, pisztoly, borbély, tucat, pék

4. AZ IDEGEN SZAVAK

- Régebbi és újabb kölcsönszavak, idegen voltuk nyilvánvaló

- forrásuk: együttélés, tudomány, technika fejlődése, irodalom, művészet,
szórakoztatás, kereskedelem
- felhasználásuk:
A) szükséges, használandó > benzin, film, stressz, vitamin, antikvitás
B) használható, de nem szükséges > bicikli, pedagógus, komplikált, patika
C) kerülendő, szükségtelen > frizsider, políroz, fater, fór
 II. MAI RÉTEGZŐDÉSE, TAGOLÓDÁSA SZERINT

A nemzeti nyelv
( = a nyelvváltozatok összessége )

A nyelvváltozatok

1. Normatív nyelvváltozatok:

 irodalmi nyelv ( főleg írott; szépirodalom, esszé, sajtó )

 köznyelv ( főleg beszélt; művelt, választékos )

2. Területi nyelvváltozatok:

 a kilenc nyelvjárástípus ( nyugati, dunántúli, dél-dunántúli, dél-alföldi,

tiszai, északi / palóc / , északkeleti, mezőségi, székely

3. Társadalmi nyelvváltozatok, azaz a csoportnyelvek:

 szaknyelvek ( szakmák, mesterségek, hivatal, )

 hobbinyelvek ( szabadidő, szórakozás > sport, játék, vadászat stb. )
 életkori nyelvváltozatok ( dajka, gyermek, diák, ifjúsági, katona )
 argó [ tolvaj-, csibész- alvilági nyelv > fr. argot ~ hargoter = civakodik ]
+ szleng = ang. slang norvég slengja = parittyával odavet
= nagyvárosok fesztelen köznyelvi stílusrétege vö.: tolvajnyelv

ábra = helyzet / agymunka = kölcsönkérés ( adj!) / apákboltja = italbolt /

bazi = nagy ( ném. Baseit: vastag, testes tárgy ) / bordély = fr. bordel:
deszkakunyhó / büfi = gyomorütés / bűzrúd = cigaretta / ciki = baj, szégyen
( ném. Zicklein: ostoba tréfa ) / cséhás = bolond, hülye ( kereskedelemben :
csekély hibával ) / dobi = szívdobogást élénkítő erős tea / dzsoint =
körbeadott marihuánás cigi > ang. join: csatlakozik, találkozik / flas =
intravénáskor örömérzés ( flash: felvillanás, fellobbanás ) gürcöl = nehéz
munkát végez, nehezen él ( ném. Gurt, Gürtnel > trógerek hevedere )
 III. GYARAPODÁSÁNAK MÓDJAI SZERINT

A SZÓKINCS

nemzeti egyéni

aktív passzív

1. SZÓÖSSZETÉTEL ( előtag + utótag = új jelentésű összetett szó )

1.1. SZERVETLEN ~ ( lassú összetapadás eredménye; tartalmi~nyelvtani

összefüggés nélküli ! )
( ábécé, aligha, habár, ugyanolyan, > mondatból alakult > fogdmeg, nefelejcs,
többsincs, bukjel ( szoknya ), mitugrász, adjisten ~ fogadjisten, haddelhadd )

1.2.1. SZERVES ~ ALÁRENDELŐ ( az előtag az utótag bővítménye )

- alaptag ~ meghatározótag viszony
- utótag a fő fogalom, ragozható
- „jelölt” > van-e a szószerkezeti viszonynak nyelvi jelölője?
- „jelentéstömörítő ~ sűrítő „ > körülírás, bővebb szerkezet kell a
magyarázatához !

ALANYOS TÁRGYAS HATÁROZÓS JELZŐS JEL.

SŰRÍTŐ
nyakatekert kárpótol elvhű borospohár népgyűlés
villámsújtotta karöltve gyorsúszó gyorsvonat sarokház
dércsípte velőtrázó társszerző széphistória zenegép
madárlátta részvétlen páratelt kölyökkutya házasságlevél
sorsüldözött hőszigetel napbarnított verseskötet gyalogátkelő
lélekszakadva békeszerető újjászületés harmadosztályú kultúrház
eszeveszett jótevő nyársonsült húszéves káderpolitika
hasznavehető életunt élenjáró ötujjas (fr.
szavahihető szemlesütve fülbemászó százezer munkatárs)
fejcsóválás kétségbeesik négyötöd
ellentmond síkraszáll véradás
egyetért tejbegríz rügyfakadás
semmitmondó együttélés bolondokháza
idejétmúlt felmászik barátfüle
1.2.2. SZERVES ~ MELLÉRENDELŐ
- tagok egyenrangúak, azonos szófajúak

A) VALÓDI ~ ( teljes összeforrás; tagok jelentése: hasonló ~ ellentétes )

hírnév, búbánat, adásvétel, bűbáj, maholnap, szerteszét, rúgkapál, szóbeszéd
sülve-főve, ötöl-hatol, égre-földre, jól-rosszul, fűvel-fával

B) SZÓISMÉTLÉS ILL. TŐISMÉTLÉS

- kettőztetés; ez együttes jelenté nem azonos az eredetivel
egy-egy, addig-addig, már-már, csak-csak, ki-ki, végestelen-végig, körös-körül,
fogyton-fogy, folyton-folyvást, örökkön-örökké, unos-untalan, holtomiglan-
holtodiglan

C) IKERSZÓK
- az egyik tag a másik variált ismétlése
- csak az egyiknek van jelentése ( vagy egyiknek sem )
- a kötőjelről a toldalékolhatóság dönt
dirmeg-dörmög, zireg-zörög, girbegörbén, ákombákom, locspocs, lárifári,
zenebona, sürög-forog, sebbel-lobbal, mendemonda, diribdarab, ici-pici,
téblábol

2. SZÓKÉPZÉS
- A szótőhöz / alapszóhoz képzőt kapcsolunk, amely megváltoztatja a szó
jelentését, gyakran szófaját is, és új szó: képzett szó / származékszó jön létre.

A KÉPZÉS IRÁNYA SZERINT:

Igéből >> 1. igét / 2.névszót / 3.igenevet

Névszóból >> 4. névszót / 5. igét
Névutóból >> 6. melléknevet
Határozószóból >> 7. melléknevet

Pl.: várandós ( 3. 4. ) váratlan ( 2. ) várakozik ( 1. ) várt ( 3. ) várni ( 3. )

várományos ( 2. ) melletti ( 6. ) késel ( 5. ) láncos ( 4. ) táncos ( 4. ) táncolva ( 3.
) miatti ( 6.) mosolygós ( 2. ) mosolytalan ( 4. ) tengernyi ( 4. ) dombság ( 4. )
dobás ( 2. ) dobolgat ( 1. ) Margit-szigeti ( 4. ) Weöres Sándor-i ( 4. )
3. RITKÁBB SZÓALKOTÁSI - SZÓTEREMTÉSI MÓDOK

3.1. GYERMEKNYELV
- helytelen utánzás: hót, aludás, viszkesd meg, rizsáf, katkusz
- dajkanyelv: boci, coca, dádá, bibi, papi, kukucs, hamm, dudu, tiktak
- szóhelyettesítés: katona bácsi raktárban; megüti a buta, túrósbukszát ettem,
megfejtette a tehenet, a Gézuska hozta
- vegyülés dömlik a víz, egeret fogdászni, a hajó füstölője, a rák csípője, ételcső
( nyelőcső ) , hangosság ( zaj )

3.2. SZÓVEGYÜLÉS ( KONTAMINÁCIÓ ) ( az új szó hasonló a két

eredetihez )
ordít + kiabál = ordibál // zavar + kerget = zargat // csokor + bokréta =
csokréta // rémítő + ijesztő = rémisztő // motor + hotel = motel // csupa +
kopasz = csupasz //

3.3 SZÓÖSSZERÁNTÁS ( az új szó eltér a két eredetitől )

citrancs, csőr,rovar, csatorna + alagút = csalagút,

3.4. SZÓRÖVIDÜLÉS ( rövidítések ill. csonkított szavak )

Szt. // Ui. // A // V // D // Ft // ig. // c. // uo. // vö. // kg // cm // B.ú.é.k. //
tulaj, doki, szaki, doga, polgi, tök, diri, ( LÁSD: LACKFI-VERS !!! )

3.5. FORDÍTÁSOK
Standpunkt > álláspont Einsicht > belátás + felvilágosodás, légvár

3.6. KITALÁLÁS ~ NÉPETIMOLÓGIA

- tudatos ill. véletlen szóátértelmezés, szójáték, megmagyarítás
nyugdíj ~ nyögdíj // kukarendőrség, trágyaerőmű, madárinfluenza, kara katna ~
kárókatona // fenerosszpóra, ugrómókus, kanboy

3.7. SZÓELVONÁS ( képzőelvonással új szófajú, rövidebb szó )

nagytakarít, gyorsír, bájcseveg, macera, zaba, taps, áremel
3.8. MOZAIKSZÓ

3.8.1. BETŰSZÓ
MTK // EMKE // MÁV // MTI // MTA // FTC // DÉMÁSZ // ELTE // APEH //
NAV // ENSZ // BKV ~ BKK // kp // tbc // tsz // tv // gyes // áfa // vb // sk //

3.8.2. SZÓÖSSZEVONÁS
MAHART // MALÉV // Helir ( = Hírlap-előfizetési iroda ) Közért ( = Községi
Élelmiszer-kereskedelmi Rt. )
+ BUDI ( Budai Dalszerző Iroda )
MOCSOK ( Mongoloid Családok Otthonkereső Klubja )

ŐK IS !!!