Szókincs és szókészlet

A nyelv egysége a szó.

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan
kapcsolódó morfémából ( a szó legkisebb értelmezhető része) áll. Általában a szó a szótőből és
az esetleges toldalékokból áll.

A szótan az önálló szavak jelentését, fajait, szerkezetét, alkotásuk, ragozásuk módját

vizsgálja. A szótan többféle szempontból vizsgálja a szót:
- Szókészlettan - a szót mint szótári alakot vizsgálja
- Szófajtan és szóalaktan a szóelőfordulást és a szóalakot vizsgálja

A szókészlet nagysága
Egy nyelv szókészlete minden létező szót magába foglal; koronként változik. A mai magyar
nyelv szókészlete kb. egymillió szó. A teljes szókészlet alap- és kiegészítő szókészletre
osztható.
- Az alapszókészletbe tartozó szavak jellemzői:
 Mindenki ismeri és használja őket: szép, olvas, könyv
 Hosszú idő óta megvannak a nyelvben: fül, hall, szőlő, piac
 Számos más szó alakult belőlük: pl. Szem – szemez, szemtelen,
szemész, szemorvos, szemüveg
- A kiegészítő szókészletbe tartozik a többi szó, pl.:
Lopótök, sugárhajtású, zuzmó, karburátor....
Csupán becsléssel határozható meg mennyi az egyén szókincse a teljes szókészletből. Egy kozepes muveltsegu
14-15 éves fiatal 6-8000 szót használ. Arany János muveiben 25.000.

Megkülönböztetünk aktív és passzív egyéni szókincset.

Aktív_ amelyet állandóan használ.
Passzív_ amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használ, viszont ismeri, megérti.

A szókészlet egységei
1. Lexémák – szótározható szókészleti egység ( a szavak jelek és ragok nélküli alakja);
pl.: ablak, lámpa, szerkezet, benéz
2. Frazémák – több szóból álló szószerkezetek, állandósult szókapcsolatok vagy
kifejezések. A kifejezések nagy része szó értékű.: fabatkát sem ér = értéktelen

A frazémák csoportjai:
1. Kifejezések – általában nincs átvitt értelmük. Nagyon változatosak.
 Társalgási, népmesei fordulatok: hogy vagy?; Mi újság?; Addig éltek, míg
meg nem haltak.; Hol volt, hol nem volt stb.
  Körülírások: váddal illet, írásba foglal.
 Közhelyszerű kifejezések: úszik a boldogságban, a világot jelentő deszkák
 Képes kifejezések: kutya baja, sírva fakad, kenyeret keres, haragra lobban
2. A szólások – többletjelentést hordanak magukban (más a jelentesuk, mint a szavaknak
kulon-kolon)

 Igés szerkezetek: itatja az egereket, él-hal érte, egérutat nyer

 Párhuzamos szerkezetűek: se füle se farka, egyszer hopp másszor kopp
 Mondatrészek, szószerkezetek: az apostolok lován ( jár = gyalogol), egy
füst alatt = egyúttal

A szólás eredete azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor még nem volt kémény a házon,
így a tűzhely, ha kifüstölt, csak nehezen távozott el a házból. Érdemes volt tehát több
ételt megfőzni egyszerre, egy füst alatt, forralni vizet is, ha épp van tűz. Utalhatott arra is,
hogy egy háztartásban több vacsorát is megfőztek.

Az otthon, a háztartás jelképe volt a "füst" és a "családi tűzhely", mentek a legények

"háztűznézőbe".
A jobbágyokra  kivetett adó a füstpénz volt, azaz házanként  szedték az adót.
 "Azzal, kit füst alatt kapnak a törökök, ugyancsak elbánnak" = elverik, akit otthon
találnak.

Nyakló nélkül = nyakra-főre, az emberek nyakló nélkül költik magukra a pénzt.

 Mondat nagyságúak: eltörött a mécses, olajra lép, veri az ördög
a feleségét = lehetetlen dolog történik, akkor mondjuk, ha napsütés
közben esik az eső
3. A szóláshasonlatok – mondat formájú szólások, melyek 2 részből állnak/ egy
fogalomból és egy hozzá hasonlított képből állnak: fehér, mint a fal,; ravasz, mint
a róka,; ritka, mint a fehér holló,; megy mint a karikacsapás.
4. A szállóigék híres irodalmi, történelmi személytől származó szó szerinti idézetek. :
A kocka el van vetve. (J. Caesar);
Ember, küzdj és bízva bízzál! ( Madách);
Ábrándozás az élet megrontója. ( Vörösmarty);
Cogito, ergo sum ( Gondolkodom, tehát vagyok . – Descartes)
5. A közmondások általános érvényű megfigyeléseket, életigazságokat tartalmaznak. :
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Aki mer, az nyer!
Egy bolond százat csinál.

Szóalkotás és szókincsbővülés
A szóalkotás nem más mint az új szavak megteremtésének a módja, mellyel folymatosan
bővítjük, s megújítjuk szókincsünket. A szóalkotás leggyakoribb módjai:
1) A szóképzés
 2) A szóösszetétel

1.A szóképzés
A szóképzés képzők segítségével történik. A képzők megváltoztatják a szó jelentését:
könyv-e-l, ; méh-ész. Az alapszóból továbbképzett szavakat származékszónak nevezzük.
A képzett szavakat továbbképezhetjük. : könyv-e-l-get-ő, ; méh-ész-kedik.
A szavak szófajiságát tekintve  4 csoportot különböztetünk meg:
1. Igéből ige:
-gat, -get: kerülget, mondogat
-gál,-gél: nevetgél,
-dos, -des, -dös: fogdos, lökdös
- tat, -tet: olvastat, számoltat, nevettet
2. Igéből névszó:
- at, et: gondolat, foglalat
- mány, -mény: olvasmány, tanulmány, közlemény
- tlan, -tlen: tanulatlan, neveletlen
-andó, -endő : olvasandó, megoldandó,
-ó, -ő: futó, ivó, felelő, tanuló
3. névszóból névszót:
- s: kocsis, motoros
-i: iskolai, házi
- ú, -ű: hajú, szemű
- ász, -ész: kertész, méhész, íjász
- ság, -ség: újság, egészség, kedvesség
4. névszóból igét:
- l: fésül, szépül
- z: foltoz
- ít: ásít
- ul, -ül: szabadul
 2. A szóösszetétel
Az összetett szavak egy része a mondatokban helyet foglaló szók szerkezetéből alakul
ki.: fát vágó munkás = favágó, a nap lemente után = naplemente.
Megkülönböztetünk szerves es szervetlen összetételeket.
1. A szerves összetételű szavakban alá- vagy mellérendelés figyelhető meg
a) Alárendelő összetételek:
Alanyos: nyakatekert, szavahihető, agyafúrt
Tárgyas: békeszerető, velőtrázó, jótevő
Határozós: talpraesett, áldozatkész
Jelzős: nyersvas, mosógép, diófa
b) Mellérendelő összetételek:
Szóismétés: egy-egy, is-is, meg-megáll
Ikerszók: gizgaz, mendemonda, irul-pirul
Álikerszók: ken-fen, szánom-bánom, libeg-lobog
Valódi mellérendelés: búbánat, árvíz, ország-világ
2. A szervetlen összetételű szavakban nincs alá vagy mellérendelés:
minthogy, mégsem, hiszekegy, nebáncsvirág
3.A szóalkotás egyéb esetei
Szórövidülés: laboratórium = labor, tulajdonos = tulaj, Katalin=Kati
Szóvegyülés: csokor + bokréta = csokréta, ordít+kiabál=ordibál
Mozikszó: FTC, MKP, MÁV, MALÉV, tv, maszek
Népetimológia: tuberose(latin)= tubarózsa