2.

téma a hf- gondjai; az előző anyag kiegészítése-ismétlése +ALAKTAN

a) mgh törvények-> kézszabály- alakőrző és alakváltó magánhangzós szavak
kéz kézben, kézre kézi kezem kezes kezet
1. FELADAT: út, rúd, kút, híd, víz, tűz, fű,
 
2. TANULD MEG! minden alakban megőrzik az í, ú, ű hosszúságát (címke, címez), gyűjt
(gyűjtemény, gyűjtöget), súly (súlyos, súlyok)     dísz, hűs, szív, szín   
Alakváltoztató szavak: egyes származékaikban rövid az í, ú, ű pl. bízik (biztat, bizakodik),
bújik (bujdos, bujkál), gyűlik (gyülekezik) ír, irat, irkál; súg, sugall, sugdolózik. 
Képzett idegen szavakban többnyire megrövidül a magánhangzó: kultúra – kulturált; túra –
turista; szimfónia – szimfonikus; memória – memorizál stb.

Miért nem szabad a magánhangzók időtartamát indokolatlanul elhagyni, vagy feleslegesen

jelölni?
szel-szél; sav-sáv; hatra-hátra; ken-kén; tört-tőrt; baj-báj; áru-árú

Ismételj! Milyen msh törvényhez sorolnád a következő szavakat?

3.FELADAT: szívtelen, bolondság, otthon, bátyja, rongy, maradtam, higgye, hagyja
4. A teljes hasonulás helyesírásához:
- a –s.sz.z.dz végű igék +j= ( -ja, -juk, -jük,- játok, -ják : mossatok, játssza, vonzzuk,
másszátok
- msh végű szó+ -val,-vel ,- va, -ve, -vá, -vé= kézzel, jéggé,lánnyal- potrohhal, tollal
- ez, az mutatónévmás+ ragok= ehhez, arról, ennek, attól

személyneveknél az utolsó hanghoz hasonul: Judittal, Félixszel; Babitscsal

- a hosszú msh-ra végződőeknél kötőjellel kapcsolunk: Kiss-sel, Ivett-tel
- idegen írásmódú neveknél: (ha néma hangzóra végződik) Shakespeare-rel
- rövidítéseknél: kg-mal, %-kal
Vigyázz!! mást jelent hosszan- és röviden!
bölcsé-bölccsé; vasal-vassal; tervel-tervvel
5. Mi a helyes sorrend?
álom-alom; kerék-kérek; való-váló; egér-éger

6. SZÓTAGOLÁS
ka-ri-ka, al-ma; asz-szony, sak-kal; meg-fog, leg-o-ko-sabb, ; hol-nap-u-tán, vas-út; leg-e-
lőre, le-ge-lő-re; bo-dza, lán-dzsa; Eöt-vös, Weö-res, Szé-che-nyi; ta-xi, Fé-li-xet
Nem szótagoljuk az egytagú szavakat: polc, Gaál

7. JEGYEZD MEG!

 A toldalékok lehetnek: képzők, jelek és ragok.

 A képzők új szót képeznek, így megváltozik az eredeti szó jelentése és gyakran a
szófaja is (vad – vadász, vad – vadít, vad – vadas).
 A jelek csak módosítják a szó jelentését (könyv – könyvek, rajzol – rajzolt).
 A ragok segítik mondattá fűzni a szavakat, megmutatják a szó mondatbeli/mondatrészi
szerepét, lezárják a szóalakot (ír – írok, ablak – ablakról).
 Hagyományos jelölésük: 1=szótő, 2=képző, 3=jel, 4=rag.

1)A fenti számozás segítségével bontsd elemekre az alábbi szavakat!

Például: vadász – vad-ász; 1+2

selejt+ez+ők+ből: fel+talál+t+ák: leg+hír+es+ebb+ek:

2) Alkoss szavakat, amelyekre igaz a következő sorrend!

igető+igeképző+ múlt idő jele+igei személyrag:

főnévtő+melléknév képzője+többes szám jele+részeshatározó ragja:

igető+főnévi igenév képzője+igei személyrag:

főnévtő+birtokos személyjel+helyhatározó ragja:

 igető+felszólító mód jele+igei személyrag:

a felsőfok jele+melléknévtő+a felsőfok jele:

A –t toldalék több jelentéssel is rendelkezhet. Figyelmesen használd!

a) : a múlt idő jele – képzel-t

b) : a befejezett melléknévi igenév képzője – képzel-t (világ)

c) : a tárgy ragja – kép-et

3)Tanulmányozd át a leggyakoribb képzőket!

Vizsgáld meg közelebbről az igenév képzőket! Csoportosítsd!

6. FELADAT: néni, élő, talált (tárgy), nézni, látott (film), nevető, leeső, feni,
születendő, fázva, fonni, zokni, lepedő, hinni, eredő, kiegészítendő, árva, állva, látván

főnévi igenév melléknévi igenév határozói igenevek