A nyelvi szintek - A magyar nyelv szófaji rendszere

I. Az alapszófajok

1. Valódi alapszófajok

Az ige: cselekvést (játszik), történést (esik), létezést (van, volt lesz), állapotváltozást (megbetegszik)
kifejező szó. A mondatban állítmány. Az ige ragozása lehet tárgyas és tárgyatlan. Tárgyas ragozásnál
határozott a tárgy. Például: Ütöm azt. Alanyi ragozásnál határozatlan a tárgy. Például: Ütök valamit.

Igemódok
Az ige ideje Kijelentő Feltételes mód Felszólító mód
mód
Jelen idő: nincs külön jele Nincs jele. -na/ne, - j módjel és
Múlt idő: -t/tt időjelek ná/né változatai
Jövő idő: Főnévi igenév+ fog segédige Múlt idejű feltételes
(futni fog) mód:
ige + volna segédige
(tanult volna)

A főnév: élőlényeket, élettelen tárgyakat, vagy gondolati dolgokat jelentő szó.

KONKRÉT FŐNEVEK ELVONT FŐNEVEK

Köznevek Tulajdonnevek béke, szerelem, hála

egyedi név: alma ⮚ Személynév,

gyűjtőnév: nép ⮚ állatnév,
anyagnév: vas ⮚ földrajzi név,
⮚ csillagnevek,
⮚ intézménynevek,
⮚ címek,
⮚ díjak, kitüntetések,
⮚ márkanevek

A melléknév: személyek, tárgyak tulajdonságát kifejező szófaj. Alapfoknak nincs jele (szép). A
középfok jele: -bb (szebb). A felsőfoké: -leg + -bb (legszebb), a túlzófoké pedig: -legesleg + - bb
(legeslegszebb).

A számnév: személyek, tárgyak mennyiségét, sorban elfoglalt helyét nevezi meg.

Határozott számnév Határozatlan számnév

Tőszámnév pl. kettő sok, kevés
Törtszámnév pl. ötöd sokad
Sorszámnév pl. ötödik sokadik

A határozószó: Határozói viszonyt jelölnek meg. A mondatban mindig határozó. Csak kivételesen
toldalékolható, általában mindenféle toldalék nélkül képes kifejezni az adott határozói körülményt.

⮚ helyhatározószó BENT, LENT, FENT

⮚ időhatározó-szó: - EGYSZER, REGGEL, ESTE
⮚ állapothatározó-szó: EGYÜTT DTB.

1
 2. A névmások

A mondatban a helyettesített szófajra jellemző szerepet töltenek be. Főneveket,

mellékneveket, számneveket helyettesítenek, illetve határozószói szerepben is állhatnak.

Főnévi Főnévi Melléknévi Számnévi Határozószói

névmások névmások névmások névmások névmások
Személyes én, te, ő
névmás
Birtokos enyém, tiéd
névmás
Kölcsönös egymást
névmás
Visszaható magam,
névmás magad
Mutató ez, az ilyen, olyan ennyi, annyi így, úgy, itt, ott
névmás
Kérdő Ki? Mi? Milyen? Mennyi? Hogyan? Hol?
névmás
Vonatkozó aki, ami amely, amennyi ahogy
névmás amilyen
Általános minden, bármilyen, bármennyi, sehol,
névmás akárki, bárki akármilyen, akármennyi bárhogyan,
semmilyen mindenkor
Határozatlan valaki, valami valamilyen valamennyi valahogyan
névmás

3. Igenevek
(Átmeneti szófajok.)

Főnévi igenév: Igéből képezzük –ni képzővel. (Aludni, olvasni, dobni.)

Melléknévi igenév: Az ige és melléknév közötti átmeneti szófaj. Igéből képezzük a következő
képzőkkel:
Típusai: - folyamatos : - ó /ő képzős (OLVASÓ, ÍRÓ, NEVETŐ)
- befejezett : - t / tt képzős (BEFAGYOTT, MEGOLDOTT, FELADOTT STB.)
- beálló : - andó / endő képzős (MEGOLDANDÓ, MEGTANULANDÓ, STB.)
Határozói igenév: Igéből képezzük a következő képzőkkel: - va/ve /ván /vén. (ÜLVE, ÁLLVA STB.)

2
 II. A viszonyszavak

Névelő: a) Határozott: a ,az. Szövegben az ismert tényt jelöli.

b) Határozatlan : egy. Szövegben az ismeretlent jelöli.
Névutó: Csak az előtte álló névszóval (főnév, melléknév, számnév) együtt lehet mondatrész.
ház (főnév) – alatt, mellett, mögött, előtt, után, alá (A házhoz kapcsolódó névutók.)
Segédige: A segédigék többek között összetett igealakok létrehozásában vesznek részt.
A fog az ige jövő idejű alakját, a volna az ige feltételes módú múlt idejű alakját alkotja meg.

Az ige jövő idejű alakja: tanulni fog (főnévi igenév+ segédige)

Az ige feltételes módú múlt ideje: tanult volna (ige múlt idejű alakja+ segédige)

Igekötő: Igéhez esetleg igei természetű szóhoz kapcsolható. Az ige jelentését módosítja. Állhat az ige
előtt pl. bemegy, az ige után pl. menjen be, harmadik szó ékelődhet az igekötő és az ige közé pl. be
sem ment. Példák: FEL-, LE-, MEG-, RÁ-, ÁT-, BE-, KI STB.
Kötőszó: Szavakat, tagmondatokat, mondatokat kapcsol össze. Nincs mondatrészi szerepe. Nem
toldalékolható. Például: HOGY, MERT, VAGY, ÉS, DE, AKÁR, IS STB.
Szóértékű módosítószó: Módosíthatják egy adott kifejezés vagy akár az egész mondat, kijelentés
értelmét. TAGADÓSZÓ: NEM, SEM; TILTÓSZÓ: NE, SE; ÓHAJTÓSZÓ: BÁRCSAK; KÉRDŐSZÓ:
VAJON ,- E.
ELMEGYEK DISZKÓBA.
TALÁN ELMEGYEK DISZKÓBA.
BIZTOS ELMEGYEK A DISZKÓBA.
NEM MEGYEK EL A DISZKÓBA.
BÁRCSAK ELMEHETNÉK A DISZKÓBA. STB.

III. A mondatszók

Indulatszó:
⮚ érzelmet, indulatot kifejező pl. ÓH, JAJ,
⮚ kommunikációs kapcsolatot kifejező és állathívogató, - terelő szavak pl. HALLÓ, EJNYE,
GYÍ.

Mondatértékű módosítószó: Önállóan mondatok, tagmondatok lehetnek. Felelő- és kérdőszó pl.

igen, persze, talán.
IGEN, meg tudom oldani.
NEM, ez ennél bonyolultabb kérdés.