VÁZLAT

Névmások

A névmás főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót helyettesítő szófaj.

2 nagy csoportja van:

I. (csak) Főnevet helyettesítő névmások

1. Személyes névmás
2. Birtokos névmás
3. Visszaható névmás
4. Kölcsönös névmás

II. Főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót helyettesítő névmások

1. Mutató névmás
2. Kérdő névmás
3. Általános névmás
4. Határozatlan névmás
5. Vonatkozó névmás

I. Főnevet helyettesítő névmások

1. Személyes névmás
 A személyes névmások a beszédben (szövegben) szereplő személyek neve
helyett állnak.
 Ragozható
                                       Kiben? Kihez? Kivel?               Kinek? stb
én bennem hozzám velem nekem

te benned hozzád veled neked

ő benne hozzá vele neki

mi bennünk hozzánk velünk nekünk

ti bennetek hozzátok veletek nektek

ők bennük hozzánk velünk nekik

 Kérdések még: Kit? Kiből? Kitől? Kiért? Kiről?

 (rag+rag: ról/am)

2. Birtokos névmás
 A birtokos névmás egy személynek a birtokára utal.
 Kifejezi a birtokos személyét, számát, és azt, hogy egy vagy több birtokról van
szó.
 Ragozható
 Több birtoknál: -i birtoktöbbesítő jel

1
személyes nm Egy birtok Több birtok

én enyém enyé-i-m

te tied, tiéd tie-i-d

ő övé övé-i

mi miénk, mienk mie-i-nk

ti tiétek, tietek tie-i-tek

ők övék övé-i-k

ragozás:
pl.: enyém: enyémhez, enyémben, enyémtől, enyémnek, enyémről, enyémet….stb.

pl: Ez az én könyvem. - Ez az enyém.

    Ez a te tollad. - Ez a tiéd.

3. Visszaható névmás

 A visszaható névmás azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszairányul arra, aki
cselekszik, vagyis visszahat.
 Ragozható
pl.: Toldi nézi magát a Duna tükrében.

személyes nm visszaható nm Kinek? Kire?

én magam magamnak magamra

te magad magadnak magadra

ő maga magának magára

mi magunk magunknak magunkra

ti magatok magatoknak magatokra

ők maguk maguknak magukra

 Személyes névmás vagy visszaható névmás?
- magam is belátom →személyes
- magadat okold →visszaható
- magam készítettem →személyes
- magunk építettük →személyes
- magát fésüli →visszaható
- jól érezzük magunkat →visszaható

2
4. Kölcsönös névmás

 Több alany cselekvése kölcsönösen egymásra irányul.

 Ragozható: egymás →egymást, egymásnak, egymásról, egymástól,
egymáshoz, egymásért…..stb.
 pl: Toldi és a cseh bajnok hosszasan méregetik egymást.

II. Főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót helyettesítő névmások

1. Mutató névmás
 Személyre, dologra, tulajdonságra, mennyiségre mutat rá.
a.) Főnevet helyettesít
 Szerepe: Rámutatás vagy utalás a szövegben
 pl: Ez meg honnan kerül ide? - bökött a kutya felé.
   Ki az? Te vagy Pisti?
   Nem is, nem is azt a forgószelet nézi, (Toldi)
 közelre mutat: ez, emez, ugyanez (és ragozott alakjaik)
 távolra mutat: az amaz, ugyanaz (és ragozott alakjaik)

b.) Melléknevet helyettesít

 Szerepe: rámutatás vagy utalás a szövegben
 pl: Ilyen szoknyát szeretnék.
   Mint komor bikáé, olyan a járása. (Toldi)
 közelre mutat: ilyen, ugyanilyen, ekkora, efféle, ilyesmi…(és ragozott alakok)
 távolra mutat: olyan, ugyanolyan, akkora, afféle, olyasmi..(és ragozott alakok)

c.) Számnevet helyettesít

 Szerepe: rámutatás, utalás a szövegben
 pl: Miklós! Ne igyál ennyit! (sokat)
 közelre mutat: ennyi, ugyanennyi….(és ragos alakok)
 távolra mutat: annyi, ugyanannyi…(és ragos alakok)

d.) Határozószót helyettesít

3
2. Kérdő névmás
 Személyre, dologra, tulajdonságra, mennyiségre kérdezünk rá.
 Főnevet helyettesít: ki?, kicsoda?, micsoda?
 Melléknevet helyettesít: milyen? melyik? mely? miféle? mekkora?
 Számnevet helyettesít: mennyi? hány? hányadik? hányféle?
 Határozószót helyettesít: hol? hová? honnan?...
     mikor? mióta? meddig?...
       hogyan? miért? miként?....
 pl: Ki írta a regényt?
    Hány lába van a széknek?
    Mekkora a szúnyog?
    Milyen volt az utazás?

3. Vonatkozó névmás
 főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót helyettesít
 tagmondatokat kötnek össze:
o előreutaló: pl: Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
o visszautaló: pl: -Jöjjön ide az a gyerek, aki már elkészült a feladattal.
4
  Szeretnék egy olyan ruhát, amilyen a barátnőmé.
 Annyi gombócot evett meg, amennyit elé tettek.
-  Főnévi: aki, amely, ami (csonka alak: ki, mely, mi...) (Sok van, mi csodálatos.)
- Melléknévi: amilyen, amekkora
- Számnévi: ahány, amennyi, ahányadik
- Határozószói: ahol, amikor, ahogy...stb.
- toldalékolható

4. Határozatlan névmás
 olyan személyre, tulajdonságra vagy dologra utal, melyet nem tudunk vagy
nem akarunk megnevezni.
 toldalékolható
 Főnévi: valaki, valami, némelyik...
 Melléknévi: valamilyen, valamelyik, némely…
 Számnévi: valahány, valamennyi, néhány…
 Határozószói: valahol, néhol, valamikor, némelykor, valahogyan, némiképp…

5. Általános névmás
 Általánosságban mindenkire, mindenre vagy senkire, semmire vonatkozik a
mondandónk
 toldalékolható
 Főnévi: akárki, bármi, mindenki, semmi…
 Melléknévi: akármilyen, bármelyik, semmilyen, mindenféle…
 Számnévi: akármennyi, bármennyi, minden, semennyi…
 Határozószói: hely: akárhol, bárhol, mindenhol, sehol…
 idő: akármikor, bármikor, mindig, semmikor...
 egyéb: akárhogyan, bárhogyan, mindenképpen, semmiképp…

5
Összefoglaló táblázat:

Nagy csoport Névmások főnévi melléknévi számnévi határozószói

(csak) személyes én, te, ő, - - -

főnevet mi,
helyettesítő engem,
névmások nekem ...

birtokos enyém, - - -
tiéd, övé,
enyéim,
tieid…

kölcsönös egymás - - -

visszaható magam, - - -
magad,
maga ...

Főnevet, mutató ez, az, ilyen, olyan, ennyi, itt, ott, erre,
melléknevet, emez, amolyan, annyi, arra, így, úgy
számnevet, amaz, ugyanilyen ugyan-
határozószót ugyanaz ennyi
helyettesítő
kérdő ki, mi milyen mennyi, hol, hogyan,
hány miért

vonatkozó aki, ami amilyen amennyi ahol,

ahogyan,
ameddig

általános mindenki mindegyik, minden, mindenhol,

6
 bárki, mindenféle, bármennyi bárhol,
akárki bármilyen, akárhány akárhol,
akármilyen bármerre

határozatla valaki, valamilyen, valamennyi, valahol,

n valami, némely néhány valamiért,
némelyik néhol,
némiképp