FÜZET   VÁZLAT 

 
Névmások 
 
A   névmás   főnevet,   melléknevet,   számnevet   és   határozószót   helyettesítő   szófaj. 
2   nagy   csoportja   van: 
 
I. (csak)   Főnevet   helyettesítő   névmások 
1. Személyes   névmás 
2. Birtokos   névmás 
3. Visszaható   névmás 
4. Kölcsnös   névmás 
 
II. Főnevet,   melléknevet,   számnevet   és   határozószót   helyettesítő   névmások 
1. Mutató   névmás 
2. Kérdő   névmás 
3. Általános   névmás 
4. Határozatlan   névmás 
5. Vonatkozó   névmás 
 
I. Főnevet   helyettesítő   névmások 
 
1. Személyes   névmás 
­ A   személyes   névmások   a  beszédben   (szövegben)   szereplő   személyek   neve 
helyett   állnak. 
­ Ragozható 
                                         Kiben?                  Kihez?              Kivel?                 Kinek?      stb 
én   bennem  hozzám  velem  nekem 

te  benned  hozzád  veled  neked 

ő  benne  hozzá  vele  neki 

mi  bennünk  hozzánk  velünk  nekünk 

ti  bennetek  hozzátok  veletek  nektek 

ők  bennük  hozzánk  velünk  nekik 

 
­ Kérdések   még:   Kit?   Kiből?   Kitől?   Kiért?   Kiről? 
­ (rag+rag:   ról/am) 
 
 
2.   Birtokos   névmás 
­ A   birtokos   névmás   egy   személynek   a  birtokára   utal. 
­ Kifejezi   a  birtokos   személyét,   számát,   és   azt,   hogy   egy   vagy   több   birtokról   van 
szó. 
­ Ragozható 
­ Több   birtoknál:   ­i   birtoktöbbesítő   jel 
  Egy   birtok  Több   birtok 

én  enyém  enyé­i­m 

te  tied,   tiéd  tie­i­d 

ő  övé  övé­i 

mi  miénk,   mienk  mie­i­nk 

ti  tiétek,   tietek  tie­i­tek 

ők  övék  övé­i­k 

 
ragozás: 
pl.:   enyém:   enyémhez,   enyémben,   enyémtől,   enyémnek,   enyémről,   enyémet….stb. 
 
pl:   Ez   az   én   könyvem.   ­  Ez   az   enyém. 
      Ez   a  te   tollad.   ­  Ez   a  tiéd. 
 
3.   Visszaható   névmás 
 
­ A   visszaható   névmás   azt   fejezi   ki,   hogy   a  cselekvés   visszairányul   arra,   aki 
cselekszik,   vagyis   visszahat. 
­ Ragozható 
pl.:   Toldi   nézi   magát   a  Duna   tükrében. 
 
    Kinek?  Kire? 

én  magam  magamnak  magamra 

te  magad  magadnak  magadra 

ő  maga  magának  magára 

mi  magunk  magunknak  magunkra 

ti  magatok  magatoknak  magatokra 

ők  maguk  maguknak  magukra 

 ­ Személyes   névmás   vagy   visszaható   névmás? 
­   magam   is   belátom →személyes 
­   magadat   okold →visszaható 
­   magam   készítettem →személyes 
­   magunk   építettük →személyes 
­   magát   fésüli →visszaható 
­   jól   érezzük   magunkat →visszaható 
 
4.   Kölcsönös   névmás 
 
­ Több   alany   cselekvése   kölcsönösen   egymásra   irányul. 
­ Ragozható:   egymás   →egymást,   egymásnak,   egymásról,   egymástól, 
egymáshoz,   egymásért…..stb. 
­ pl:   Toldi   és   a  cseh   bajnok   hosszasan   méregetik  e   gymást . 
 
II.   Főnevet,   melléknevet,   számnevet,   határozószót   helyettesítő   névmások 
 
1. Mutató   névmás 
­ Személyre,   dologra,   tulajdonságra,   mennyiségre   mutat   rá. 
a.)   Főnevet   helyettesít 
­ Szerepe:   Rámutatás   vagy   utalás   a  szövegben 
­ pl:  E  z   meg   honnan   kerül   ide?   ­  bökött   a  kutya   felé. 
     Ki   az ?  Te   vagy   Pisti? 
     Nem   is,   nem   is  a  zt   a  forgószelet   nézi,   (Toldi) 
­ közelre   mutat:   ez,   emez,   ugyanez   (és   ragozott   alakjaik) 
­ távolra   mutat:   az   amaz,   ugyanaz   (és   ragozott   alakjaik) 
 
b.)   Melléknevet   helyettesít 
­ Szerepe:   rámutatás   vagy   utalás   a  szövegben 
­ pl:  I lyen   szoknyát   szeretnék. 
     Mint   komor   bikáé,  o   lyan   a  járása.   (Toldi) 
­ közelre   mutat:   ilyen,   ugyanilyen,   ekkora,   efféle,   ilyesmi…(és   ragozott   alakok) 
­ távolra   mutat:   olyan,   ugyanolyan,   akkora,   afféle,   olyasmi..(és   ragozott   alakok) 
 
c.)   Számnevet   helyettesít 
­ Szerepe:   rámutatás,   utalás   a  szövegben 
­ pl:   Miklós!   Ne   igyál  e   nnyit !  (sokat) 
­ közelre   mutat:   ennyi,   ugyanennyi….(és   ragos   alakok) 
­ távolra   mutat:   annyi,   ugyanannyi…(és   ragos   alakok) 
 
 
 
d.)   Határozószót   helyettesít 

   
 
2. Kérdő   névmás 
­ Személyre,   dologra,   tulajdonságra,   mennyiségre   kérdezünk   rá. 
­ Főnevet   helyettesít:   ki?,   kicsoda?,   micsoda? 
­ Melléknevet   helyettesít:   milyen?   melyik?   mely?   miféle?   mekkora? 
­ Számnevet   helyettesít:   mennyi?   hány?   hányadik?   hányféle? 
­ Határozószót   helyetteít:   hol?   hová?   honnan?... 
       mikor?   mióta?   meddig?... 
         hogyan?   miért?   miként?.... 
­ pl:  K
  i   írta   a  regényt? 
­      Hány   lába   van   a  széknek? 
­      Mekkora   a  szúnyog? 
­      Milyen   volt   az   utazás? 

 
 
 
 
3. Vonatkozó   névmás 
­ főnevet,   melléknevet,   számnevet,   határozószót   helyettesít 
­ tagmondatokat   kötnek   össze:  
­ előreutaló:   pl:  A   ki   másnak   vermet   ás,   maga   esik   bele. 
­ visszautaló:   pl:   ­Jöjjön   ide  a   z   a  gyerek , a   ki   már   elkészült   a  feladattal. 
­ Szeretnék   egy  o   lyan   ruhát ,  amilyen   a  barátnőmé. 
­ Annyi   gombócot   evett   meg,   amennyit   elé   tettek. 
  ­   Főnévi:   aki,   amely,   ami   (csonka   alak:   ki,   mely,   mi...)   (Sok   van,  m
  i   csodálatos.) 
  ­  Melléknévi:   amilyen,   amekkora 
  ­  Számnévi:   ahány,   amennyi,   ahányadik 
  ­  Határozószói:   ahol,   amikor,   ahogy...stb. 
  ­  toldalékolható 
 
4. Határozatlan   névmás 
­ olyan   személyre,   tulajdonságra   vagy   dologra   utal,   melyet   nem   tudunk   vagy 
nem   akarunk   megnevezni.  
­ toldalékolható 
­ Főnévi:   valaki,   valami,   némelyik... 
­ Melléknévi:   valamilyen,   valamelyik,   némely… 
­ Számnévi:   valahány,   valamennyi,   néhány… 
­ Határozószói:   valahol,   néhol,   valamikor,   némelykor,   valahogyan,   némiképp… 
 
5. Általános   névmás 
­ Általánosságban   mindenkire,   mindenre   vagy   senkire,   semmire   vonatkozik   a 
mondandónk 
­ toldalékolható 
­ Főnévi:   akárki,   bármi,   mindenki,   semmi… 
­ Melléknévi:   akármilyen,   bármelyik,   semmilyen,   mindenféle… 
­ Számnévi:   akármennyi,   bármennyi,   minden,   semennyi… 
­ Határozószói:   hely:   akárhol,   bárhol,   mindenhol,   sehol… 
­ idő:   akármikor,   bármikor,   mindig,   semmikor... 
­ egyéb:   akárhogyan,   bárhogyan,   mindenképpen,   semmiképp… 
 
ÖSSZEFOGLALÓ   TÁBLÁZAT   A  KÖVETKEZŐ   OLDALON 
 
 
 
 
 
 
 
Összefoglaló   táblázat: 
 
Nagy   csoport  Névmások  főnévi  melléknévi  számnévi  határozószói 

(csak)  személyes  én,   te,   ő,  ­  ­  ­ 

főnevet  mi, 
helyettesítő  engem, 
névmások  nekem   ... 

birtokos  enyém,  ­  ­  ­ 
tiéd,   övé, 
enyéim, 
tieid…  

kölcsönös  egymás  ­  ­  ­ 

visszaható  magam,  ­  ­  ­ 
magad, 
maga   ... 

Főnevet,  mutató  ez,   az,  ilyen,   olyan,  ennyi,  itt,   ott,   erre, 

melléknevet,  emez,  amolyan,  annyi,  arra,   így,   úgy 
számnevet,  amaz,  ugyanilyen  ugyan­ 
határozószót  ugyanaz  ennyi 
helyettesítő 
kérdő  ki,   mi  milyen  mennyi,  hol,   hogyan, 
hány  miért 

vonatkozó  aki,   ami  amilyen  amennyi  ahol, 

ahogyan, 
ameddig 

általános  mindenki  mindegyik,  minden,  mindenhol, 

bárki,  mindenféle,  bármennyi  bárhol, 
akárki  bármilyen,  akárhány  akárhol, 
akármilyen  bármerre 

határozatlan  valaki,  valamilyen,  valamenny valahol, 

valami,  némely  i,   néhány  valamiért, 
némelyik  néhol, 
némiképp