Toldi tartalma:

1. ének: Miklós délben a mezőn találkozott a vitézekkel, akik parasztnak nézték őt,
ezért haragra gerjedt.

2. ének: Nagyfaluban György megérkezése után megpofozta Miklóst, mert a jussát

kérte.

3. ének: Délután Miklós a telek lábánál véletlenül megölte György vitézét, mert
feldühítették. (malomkő)

4. ének: Miklós három napig a nádasban bujkált, mert el kellett menekülnie.

5. ének: Miklós éjjel a nádasban megöli a farkasokat, mert életére törtek.

6. ének: Miklós éjjel hazamegy, és sietve elbúcsúzik édesanyjától. A farkasokat pedig

György ágyára rakja, mikor bátyja felébred üldözőbe veszi.

7. ének: Toldi Miklós délben találkozik az özvegyasszonnyal, és elhatározza, hogy

megvív a cseh vitézzel.

8. ének: György tönkre akarja tenni Miklóst, de a királyt nem tudja átverni.

9. ének: Miklós megállítja a bikát, hogy segítsen az embereknek, de ők hálátlanok.

10. ének: Bence 100 aranyat visz Miklósnak, amiből lovagi öltözetet tud vásárolni,
ezért Miklós örül és mulat a csárdában.

11. ének: Miklós legyőzi a cseh vitézt.

12. ének: A király igazságosan dönt, megjutalmazza Miklóst, vitéz lett.

Toldi szerkezete:
Ének Helyszín Szerkezeti egység Idő Cselekmény Próbatételek Miklós
fejlődése

1. Nagyfalu EXPOZCIÓ forró nyári parasztnak nézik béresekkel

határa (előkészítés) nap - dél Miklóst egy sorban

2. A Toldi-ház nappal konfliktus

Györggyel
BONYODALOM
3. Otthon nappal Miklós megöl egy gyilkosság
vitézt

4. Nagyfalu éjjel Miklós a nádasban bujdosás oka:

környéke - bujkál - üldözés
nádas - lelkiismeret

5. Nádas éjjel Miklós megküzd a farkaskalan

farkasokkal d (epizód)

6. Otthon éjjel Búcsú anyjától

7. Temető KIBONTAKOZÁS dél Találkozás az vitézzé válás

özvegy- lehetősége
asszonnyal

8. Buda - György és a király

Lajos király beszélgetése
udvara

9. Pesti utca este Bika megállítása bikakaland

(epizód)

10. Csárda KÉSLELTETÉS éjjel 100 arany és a

mulatozás

11. Sziget TETŐPONT nappal cseh vitéz cseh vitéz vitézi öltözet
legyőzése

12. Sziget MEGOLDÁS nappal király igazságos

döntése

Toldi szerkezete:
1. EXPOZÍCIÓ - előkészítés
- Helyszín és szereplők megismerése (1. ének)

2. BONYODALOM
- Konfliktus Györggyel (2.ének)
- Egy vitéz halála (3. ének)

3. KIBONTAKOZÁS
- Miklós vándorlása (4-10. ének)

4. TETŐPONT
- Párbaj a cseh vitézzel (11. ének)

5. MEGOLDÁS
- (12. ének)
Memoriterek:

Előhang: 1-2 versszak

1. ének: 1. versszak, 9-10. versszak
2. ének: 12, 13, 14. versszak
3. ének: 7. versszak
4. ének: 4. versszak
8. ének: 12. versszak
12. ének: 19-20. versszak

Fogalmak:

elbeszélő költemény: Hosszabb terjedelmű mű, ami történetet mond el verses

formában.

ének: A Toldi 12 énekből, részből áll. A dallammal együtt született régen a vers.

előhang: Történet előtti rövid bevezetés.

expozíció: előkészítés (bemutatja a helyszínt, a történet idejét, a szereplőket és

vágyaikat)

mottó: Jelige. A művek előtt álló más műből vagy szerzőtől átvett szövegrészlet.
(Toldiban az énekek előtt Ilosvaitól vannak idézetek)

epizód: Önmagában is kerek, egész történetet elbeszélő cselekményrészlet. Növeli a

feszültséget, új jellemvonásokkal gazdagítja a hős jellemét.

ütemhangsúlyos (4 ütemű) felező 12-es verselés: Toldi verselése

tabló: sok szereplőt felvonultató egység

Költői képek:

allegória: Több versszakon vagy egy egész versen keresztülvitt metafora vagy
megszemélyesítés.
Példa a Toldiból: álom allegória:

"Majd az édes álom pillangó képében

Elvetődött arra tarka köntösében,
De nem mert szemére szállni még sokáig,
Szinte a pirosló hajnal hasadtáig.
Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól,
Jobban a nádasnak csörtető vadától,
Félt az üldözőknek távoli zajától,
De legis-legjobban Toldi nagy bajától."

alliteráció: Szókezdő hangok összecsengése.

Példa a Toldiból:

„Kebelén kenyere, hátán volt a háza.”

hasonlat: Két dolog összehasonlítása a köztük lévő külső, belső hasonlóság alapján.
Példa a Toldiból:

“Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,

Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem”

„Mint komor bikáé, olyan a járása ..."

“Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében”

megszemélyesítés: Tárgyak, fogalmak felruházása emberi tulajdonságokkal.

Példa a Toldiból:

"De a kínos éhség azt is irigyelte,

Hajnali álmából csakhamar fölverte,
S addig ösztökélte, addig korbácsolta,
Míg a rétet összevissza barangolta;”

„Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet,

Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,”

„Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel

Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:”
metafora: Két dolog, fogalom azonosítása a köztük lévő hasonlóság alapján.
Példa a Toldiból:

“Amott ül egy túzok magában….”

“Elfeküdt már a nap túl a nádas réten,

Nagy vörös palástját künn hagyá az égen”

metonímia: Névátvitel, a két fogalom között térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezés van.
Példa a Toldiból:

“Többet nem szólhatott, ezt is csak tördelve;

Nagy zokogás miatt elállott a nyelve”

“Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”

Nyelvi alakzatok:

Megszólítás:
"Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában."

Felsorolás:
“Fölkereste fészkit a réti madárnak,
Szárcsa-, vadrucának, bibicnek, sirálynak”