2021 - Megoldókulcs - Új - Irodalom 5 - Könyv - A Pál Utcai Fiúk - Végéig

Készítette: Radóczné Bálint Ildikó
Irodalom 5. könyv megoldott feladatai
A Pál utcai fiúk végéig

Feladatok, kérdések
8. o. /1.
A jó bizonyítványával érdemelte ki, hogy megnézhesse az édesapja könyvtárát. Az ide
vonatkozó szövegrész:
„Mikor kisdeák koromban az első bizonyítványt hazavittem, az édesapám örömében olyan
barackot nyomott a fejemre, hogy csak úgy ropogott.
– Ember vagy a talpadon – mondta hozzá –, most már megérdemled, hogy megmutassam a
könyvtáramat.”
8. o. /2.
a) A könyv egy virágkereskedésnek az árjegyzéke volt, épp ezért a száraz adatok nem jártak
sok „haszonnal” a gyerek számára.
b) Egyéni megoldás.
8. o. /3.
„Nem fecskemódra kell átsurranni a könyvön. Meg is kell abban merülni.”
A kisfiú végül kívülről tudott minden verset, tehát „elmerült” a versek olvasásában.
8. o. /4.
A kisfiúnak annyi könyve lett, hogy már nem bírta azokat elolvasni. A kölcsönzők már több
hasznát vették a könyveknek, mint a gyerek. (Ők ugyanis – a darabszámuk miatt is – el tudták
azokat olvasni.)
8. o. /5.
A századik könyvbe írt tanáccsal intette a gyereket – nemcsak az olvasásban tanúsított
mértéktartásra, hanem minden tevékenység során tanúsított helyes magatartásra: „Sose kívánj
több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!”
8. o. /6.
A felületes olvasásra vonatkozik: „Nem fecskemódra kell átsurranni a könyvön.”
Az elmélyült olvasásra vonatkozik: „Meg is kell abban merülni.”
8. o. /7.
Pl: megszólításokból: „apámuram”; „fiamuram”. Vállveregetés: „veregette meg a
vállamat”. Bizalmas beszélgetésekből, jótanácsokból.
Kapcsolódó
8. o. /1.
„könyv jó nyalábbal”: könyv egy nagyobb csomóval, több darab könyv
„cifrább, szegényesebb”: díszesebb, egyszerűbb
„legszebb volt a táblája”: legszebb volt a borítója, a fedőlapja
„ehol”: itt van
8. o. /2.
Egyéni megoldás.
8. o. /3.
Fekete bőrkötésű, aranymetszésű könyvecske volt, szemüveges bagoly volt rányomva
a táblájára, a bagoly papírtekercset tartott a csőre közt, s arra volt írva a könyv címe: „Okos
könyv.”
1
10. o. /1. A „szigorúan véve” kifejezés ötször fordul elő a szövegben. Az 1. bekezdés
kivételével mindegyik bekezdésben megtalálható.
„Szigorúan véve” jelentése: először úgy tűnik, hogy valóságban, később a történet előre
haladtával éppen az ellentéte: képzeletben (a fantázia világában).
10. o. /2.
Szereplők Balesetek
Anya Főzőkanál helyett lázmérő van a kezében, amelyet órának néz.
Kisöcskös A liftet villamosnak nézi, és elkésik az iskolából.
Cica Az egérlyuk helyett a konnektor előtt ül. Belekap a karmaival, és
megrázza az áram.
10. o. /3.
a) A cica olvas.
b) Az édesanya főz. A kisöcskös iskolába megy. A cicának az a feladata, hogy egeret fogjon.
c) „az egész história, amit most elmeséltem, azért lett ilyen, amilyen, mert írás közben
egyúttal egy könyv fekszik előttem, amelyet olvasok”.
Kapcsolódó
10. o. /1. Egyéni megoldás
a) Pl. kitérhetünk arra, mit tud a gyerek adni az olvasmányainak: időt, képzelőerőt, fantáziát.
b) Az olvasásra minden nap időt kell szánnunk.
c) Ahhoz, hogy a könyv életre keljen papírsírjából, az olvasónak is erőfeszítésre van
szüksége.
d) Ha nem tesszük, nem gyakoroljuk az olvasást, akkor azonossá válunk az olvasni nem tudó
emberekkel.
13. o. /1.
a) Sógor: a testvérünk férje vagy a házastársunk testvérének a férje.
Sógornő: a testvérünk felesége vagy a házastársunk testvérének a felesége.
Ükapa és ükanya: a dédszülők szülei / vagy a nagyszülők nagyszülei.
Szépapa és szépanya: a dédszülők nagyszülei / vagy a nagyszülők dédszülei.
Sorrend: nagyszülő – dédszülő – ükszülő – szépszülő – ősapa, ősanya
b)
édesanyád lánytestvérének a fia: unokatestvér, unokaöcs, unokabáty
édesapádnak a húga: nagynéni
13. o. /2.
Egyéni megoldás.
13. o. /3.
Egyéni megoldás.
13. o. /4.
Az idős embereket tisztelni kell – függetlenül attól, mi volt a foglalkozásuk.
2
15. o. /1.
cinke szellő csillag
útra kelnék fújnék vissza sose járnék
visszaszállnék elcsitulnék sírdogálnék
Kiegészítés
énekelnék belebújnék csorogna a sárga fényem
15. o. /2.
a) A vágyódást fejezi ki.
15. o. /3.
a) Egyes szám 1. személyben állnak. Kivétel a csorogna, de ez az igealak is a beszélőre
vonatkoztatva jelenik meg (az ő sárga fénye csorogna a földre)
b) A feltételes mód összhangban áll a vágyódással, az óhajjal és a kívánsággal.
15. o. /4.
Egyéni megoldás.
15. o. /5.
Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
15. o. /1.
„hömpölygő sugárban”: (lassan), nagy erővel áramló fénysugárban
„elcsitulnék”: elhalkulnék, nem szólnék
„csorogna a földre sárga fényem”: csorog = vékony sugárban folyik. Csillagként sugárban ér
a fénye a földre.
Egyéni megoldás
15. o. /2.
Egyéni megoldás
17. o. /1.
a) – 1. versszak A lírai alany egy régi emlékét idézi fel, amikor gyerekként a Küküllő
melletti malomba búzát vitt.
b) – 2. versszak: A búzából őrölt fehér lisztet a ház népe is nagy örömmel fogadta.
c) – 4. versszak: A lírai alany megfogalmazza a kívánságát: olyan legyen a világ, „mint a
búza közt a kék búzavirág”.
d) – 3. versszak Az új búzából sütött kenyér illatára mind összegyűltek a gyerekek.
e) – 5. versszak A versbeli beszélő azt kívánja, hogy mindenkinek jusson „illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós” kenyér.
17. o. /2. x a x a: félrím
Kapcsolódó
17. o. /1.
Egyéni megoldás.
3
17. o. /2.
a) Megette a kenyere javát. – 2. Túl van élete derekán, már nem fiatal ember.
b) Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. – 1. A dologtalan ember azt az ételt sem
érdemli meg, amit megeszik.
c) Maga kenyerén van. – 3. Elköltözött a szüleitől, önállósította, függetlenítette magát.
17. o. /3.
a) Augusztus 20-a.
b) Augusztus.
17. o. /4.
a) Kedden és pénteken nem volt szabad kenyeret sütni.
b) Borbála (december 4.) és Luca (december 13.) napján, valamint nagypénteken (=húsvét
előtti péntek) tiltották a kenyérsütést.
22–23. o. /1.
1. csoport
háziállatok: tehén-jámbor; cica-óvatos; kutya-kiszolgált, idős
vadon élők: denevér-csapongó; bagoly-rikoltozó, hangos; nyúl-kicsi
2. csoport
a) például a gazda letörli a homlokát
b) a nagylány: a tűzre venyigét rak, vasalót tüzesít, eszik, kinyitja az ajtót, behívja az utast
(harcfit), a vőlegénye felől érdeklődik
középső gyerek (fiú): borsót és babot szemelget, héját a tűzre teszi; olvas, a tarisznyában kutat,
eszik
legkisebb gyerek (fiú): borsót és babot szemelget, héját a tűzre teszi; kenyeret kér és majszol,
üszköt csóvál, tűzkígyókat rajzol, a tarisznyában kutat, eszik
gazda: tarisznyáját a szegre akasztja, a homlokát letörli, „körülnéz a víg csemetéken”,
meggyújtja a pipáját, enni hívja a feleségét, eszik, behívatja az utast
háziasszony: középre teszi az asztalszéket, tálal, eszik
3. csoport
a) epikus: például az 1–6. versszak; lírai: a 7. versszak 5–8. sora,
4. csoport
a) Egyéni megoldás. Biztos, hogy csirkéből készül, szárnyat, combot nyújt az apa a
kicsinyeknek. Talán paprikás csirke (csirkepaprikás).
b) Az édesanya tálal. Először a házigazda vesz az ételből.
c) „Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek”
d) Biztosan nincs asztalszék. Talán – sajnos – nem ilyen közös az étkezés napjainkban.
5. csoport
a) A magyarok és az osztrákok.
b) A függetlenségért, a polgári demokratikus fejlődésért harcoltak.
c) A szabadságharc bukásával végződött a küzdelem.
d) Megsérült honvéd.
e) Nagy szeretettel fogadják, étellel és itallal kínálják.
„Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen
Mennyit szenved úgyis sok bezárt kilincsen!”
23. o. /2.
Udvar: fehérlik a szőre egy tehénnek, kérődzik, éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica.
4
Pitvar: A cica egy „iramodással a pitvarba terem”.
Ajtó: „Nyitva áll az ajtó”, „Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya”
Küszöb: „Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya / Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.” A kutya
teremti meg a kapcsolatot a kinn és a benn között.
Benn a házban: „Benn a háziasszony elszűri a tejet”, „Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak”
23. o. /3.
Egyéni megoldás.
25. o. /1.
1. „borozgatánk”
2. „beszéltünk erről, arról”
3. „sokat koplaltál”
4. „hallgatám”
5. „elszavaltam”
6. „írogatni kezdtem”
7. „nyugonni dűlt”
8. „állott elő”
9. „jól estenek”
10. „láthatám”
25. o. /2. Az életkép a mindennapi élet valamely jellemző helyzetét ábrázolja: itt a gyermek
hazatértét és a család megszokott életének – egy estének – a hangulatos bemutatását ábrázolja.
Lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló alkotás: lírai elem pl. a verset záró
vallomás; epikai elem: a család megszokott életének az elbeszélése.
25. o. /3. Más megoldás is elfogadható.
édesapa édesanya a költő
kétkedő, makacs, ellenkedő kíváncsi, ragaszkodó, nyughatatlan, igyekvő,
megértő, szerető, elfogadó, őszinte, boldog
boldog
27. o. /1.
Olyan elgondolás, amely nem valósul meg, meghiúsul.
Nem valósult meg a terve, hisz meghatottságában egy szót sem tudott szólni. Így valóban
füstbement tervről beszélhetünk.
27. o. /2.
a) Igen. „Midőn” = a régmúltra utal, a bölcsőt ringató kézre. „A kart terjeszti ki” = előrevetíti
a találkozás pillanatában a boldog ölelést.
b) Nem igaz. Nem hagyja el egyetlen mondat sem az édesanya ajkát, sőt egyetlen szó sem
szól.
c) Nem igaz. Nincs szó haragról.
d) Igaz: „S én csüggtem ajkán... szótlanul…”
e) Nem igaz. A páratlan sorokban nyolc szótag van, de a párosokban csak hat szótag van.
Rímfajtája nem páros rím, hanem félrím.
Kapcsolódó
5
27. o. /1.
a) Egyéni munka.
b) látszék: látszik; toppanék: toppan; gondolkodám: gondolkodtam, midőn: abban az időben
27. o. /2.
Egyéni munka.
29. o. /1.
a) A versbeli megszólaló a forradalmi nézeteit is vállaló személy, akit szenvedélyes, őszinte
hazaszeretet fűz Magyarországhoz. A verset olvasókhoz, a honfitársakhoz szól.
b)
1. versszak Hazánk természeti tájaira és annak szépségére irányítja a
figyelmet.
2. versszak A lírai alany érzései között a bánat is jelen van.
3. versszak A dicsőséges múlt képeit is felidézi a beszélő.
4. versszak Elveszett a múlt dicsősége, a magyarság hallgatásba menekült.
5. versszak A beszélő hazaszeretete és hűsége mindörökké megmarad.
Kapcsolódó
29. o. /1.
a) Olyan sok szépség van Magyarországon, hogy azt elmondani lehetetlen.
b) Túláradó kedvében sírva fakad.
c) Az egykori dicsőség ma oda van.
31. o. /1.
Egyéni megoldás.
31. o. /2.
Szülő és gyermek kapcsolata:
Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék: az elvágyódás és a visszatérés gondolata fogalmazódik
meg a szeretett édesanyához kapcsolódóan.
Arany János: Családi kör: egyszerű családi boldogságot, egy érzelmes és derűs jelenetet
ábrázol.
Petőfi Sándor: Egy estém otthon: A lírai én fokozatosan oldja fel a színészet iránt érzett apai
haragot, majd bordalával sikerül is megnevettetni az édesapát, az elfogadás érződik. Az
édesanya megjelenésével megváltozik a hangulat. A játékosság helyett a gyöngédség és a
mindenek fölötti szeretet kap hangot a verset záró vallomásban.
Petőfi Sándor: Füstbement terv: lírai beszélő a szüleihez tartva azon gondolkodik, milyen
szavakkal fejezhetné ki háláját és szeretetét édesanyja iránt. A műben az édesanyához fűződő
érzései fogalmazódnak meg.
Nagyszülő és unoka kapcsolata: Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér: A lírai alany egy régi
emlékét idézi fel, amikor gyerekként a Küküllő mellett nagymamája kenyeret sütött. Meghitt,
bizalmas kapcsolat, életkép.
6
Egyéb kapcsolat: Arany János: Családi kör: A család tagjainak és a béna harcfinak a
kapcsolata.
Petőfi Sándor: Magyar vagyok: A honfitársakhoz, a magyarokhoz szól.
31. o. /3.
Párosítsd a meghatározásokat és az idézeteket a táblázatban olvasható verscímekkel!
a) „legyen a világ / olyan, mint a búza közt / a kék búzavirág”.= Kányádi Sándor:
Nagyanyó-kenyér.
b) A költemény az elvágyódás és a visszatérés kettős érzését szólaltatja meg. Weöres
Sándor: Ó ha cinke volnék.
c) A vers lírai vallomás és hazafias programvers egyben. Petőfi Sándor: Magyar vagyok.
d) Az életképben a tűz melege, hívogató fénye a bensőséges családi élet kifejezője. Arany
János: Családi kör.
e) A lírai beszélő a szüleihez tartva azon gondolkodik, milyen szavakkal fejezhetné ki
háláját és szeretetét édesanyja iránt. Petőfi Sándor: Füstbement terv.
f) „a földön nekem van / Legszeretőbb anyám!” Petőfi Sándor: Egy estém otthon.
31. o. /4.
a) Egyéni megoldás.
b) Milyen műfajokra ismertek a mondattöredékekből? Adjatok róluk szóban pontos
meghatározást a Fogalomtár segítségével! Egyéni megoldás.
1. … egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat fejez ki közvetlen …; dal
2. … a mindennapi helyzet valamely jellemző helyzetét …; életkép
3. … a világos szerkezet, a zeneiség, a költői kifejezőeszközök …; dal
4. … lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló … életkép
c) Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék: dal. Egyes szám első személyben szólal meg a
beszélő a versben, egy ige kivételével minden ige ebben a személyben és számban áll.
Személyes érzelmeit fejezi ki, az édesanyától való elválás fájdalommal jár. Világos szerkezet
jellemzi: a költemény az elvágyódás és a visszatérés kettős érzését szólaltatja meg.
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér: életkép. A mindennapi élet valamely jellemző
helyzetét ábrázolja, a kenyérsütést. Lírai elem: személyes érzések megvallása. Epikai elem: a
kenyérsütés története, amint a malomba vitt lisztből ropogós, illatos és foszlós kenyér lesz.
Arany János: Családi kör: életkép. Az életkép a mindennapi élet valamely jellemző
helyzetét ábrázolja: esti teendők, édesapa hazatérte, vacsora. Lírai és epikai elemeket egyaránt
magába foglaló alkotás: epikus: például az 1–6. versszak, a család megszokott életének az
elbeszélése; lírai: a 7. versszak 5–8. sora.
Petőfi Sándor: Egy estém otthon: életkép. Az életkép a mindennapi élet valamely jellemző
helyzetét ábrázolja: itt a gyermek hazatértét és a család megszokott életének – egy estének – a
hangulatos bemutatását ábrázolja.
Lírai és epikai elemeket egyaránt magába foglaló alkotás: lírai elem pl. a verset záró
vallomás; epikai elem: a család megszokott életének az elbeszélése.
Petőfi Sándor: Füstbement terv: dal.
Egyes szám első személyben szólal meg a beszélő a versben, személyes érzelmeit fejezi ki, az
édesanyjához fűződő mély érzéseit.
Petőfi Sándor: Magyar vagyok: dal. Érzelmeket fejez ki: itt a hazaszeretet mély érzését.
Egyes szám első személyben szólal meg a beszélő a versben, a cím is erre utal.
34. o. Szövegrészletek
La Fontaine: A holló meg a róka
Az okos lány
7
40. o. /1.
Főhős: Árgyélus
A keresett személy: Tündérszép Ilona
Ellenség: Vénbanya, vén boszorkány
Útnak indító: a király
Segítőtársak: vén anyó = a Nap felesége, Nap, Hold, Szél, Állatkirály, sánta farkas
Adományozó: 3 ördög. Itt talán helyesebb: „adományozó”( idézőjelbe téve), hisz nem
jószántukból adták oda a varázseszközöket.
Álhős: Árgyélus bátyjai, őrök, hollók.
https://olvasovanevels.gportal.hu/gindex.php?
pg=34480800&nid=6589759&fbclid=IwAR3eVkk3-
sq0YZ_wk7w6QPUwTJYLK_90p4HZ_BXvP-ADKDyb_iNKr8hroxo
40. o. /2. Helyszínek:
a királyi kert, egy kis ház (a Nap háza), a Hold háza, a Szél háza, az Állatkirály kastélyában,
egy völgyben (három heggyel körülvéve), kristálytiszta palota=Tündérszép Ilonánál, királyi
kert= azonos a kezdeti helyszínnel.
40. o. /3.
Helyszín Események
királyi kert Eltűntek az aranyalmák; a két idősebb királyfi nem tudta
megőrizni az almákat; a legkisebb (Árgyélus) megfogta az egyik
tolvajt; T. I. és Árgyélus egyezséget kötöttek (a lány minden nap
eljön, de nem viszi el többé az almákat); a vénbanya ármányt
szőtt.
egy kis ház = Nap Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
háza Tündérszép Ilonához.
Hold háza Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
Tündérszép Ilonához.
Szél háza Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
Állatkirály kastélya Árgyélus segítséget kért, hogyan juthat el Tündérszép Ilonához;
az Állatkirály megbízta a sánta farkast, vezesse el Árgyélust
egy völgy Árgyélus az ördögöktől elveszi az ostort, köpönyeget, bocskort.
kristálytiszta palota Tündérszép Ilona pofon vágta a lánypajtásait,
öregasszony / vén boszorkány/ Boszorkány / vén banya síppal
elaltatta Árgyélust;
Árgyélus háromszor megcsókolta Tündérszép Ilonát.
királyi kert Tündérszép Ilona hatalmas tündér lett, Árgyélus hatalmas király.
40. o. /4.
Körülbelül 300 év.
41. o. /5.
Csodás elemek: aranyalmafa, hollóból tündér lett, boszorkányok, Nap, Hold
Szél, Állatkirály, sánta farkas, 3 ördög, varázseszközök: ostor, köpönyeg, bocskor; altató síp
41. o. /6.
8
A gazdagságé.
41. o. /7. Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
41. o. /1.
a) ördög b) óriás c) boszorkány
42. o. Kép alatti kérdés

 Nézz utána, mi a különbség a táltos és a sámán között!
Az ismert történelem előtti idők előtt egy nép vagy népcsoport szellemi vezetői a sámánok
voltak, a sámánizmusnak névadó szereplői. Nevük a ’tud’ igéből származik, a sámán szó
jelentése tudós, tudó ember. Ő tudta összekötni az isteneket, szellemeket az emberekkel. A
sámán erejét, tudását mindig népe szolgálatába állította, amelynek szakrális vezetője volt, ő
mutatott be áldozatot az isteneknek. Lélekvezető volt és jós. De ő volt közössége „javas”-
embere, azaz gyógyítója is. Ő regölte el népe történeteit, tartotta fenn az Ősök tiszteletét, népe
hagyományait. A sámánok énekmondók és költők voltak, a szájhagyomány megteremtői és
őrzői. Varázslók és költők. Őseink hite szerint egy közösség lelki, szellemi vezetője csak az
lehetett, aki a szellemektől megbízást kap. Ennek több jele is van. „Születni kell rá”, azaz a
sámánt a szellemek azzal választják ki, hogy csonttöbblettel születik (pl. hat vagy hét ujjal,
esetleg foggal).
A táltos szó ősi magyar szavunk, jelentése: ’varázserővel bíró’. A sámán magyar
megfelelője. (A sámán és táltos kifejezést szinonimákként használjuk.)
A táltos képes az alakváltásra, állat- és emberalakban is viaskodhat emberekkel (pl. Mirkó
királyfi meséje) vagy gonosz szellemekkel.
(Forrás: Színes irodalom 9. 41–42–43. oldal. https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-
MIR09TB

 Hány év kellett ahhoz, hogy Fehérlófia lehúzza a fa kérgét? Jellegzetes meseszám-e
ez?
Ebben a feldolgozásban kétszer 7 évig szoptatta. A hét meseszám, a 14 nem. Más
feldolgozásban 3-szor hét évig szoptatja.

• Nézz utána! Milyen, az állatokra jellemző külsővel ábrázolják még a szereplőt?
Hétszűnyű Kapanyányimonyók állatokra jellemző tulajdonsága például az állati bundához
hasonló szőrössége.

Nézz utána az interneten! Miket/kiket jelképeznek a történet következő szereplői: Fanyűvő,
Kőmorzsoló és Vasgyúró?
„Fanyűvő: az erdőlakó népet testesíti meg, mesében betöltött szerepe életmódját,
harcmodorát és viselkedését is mutatja. Első szóra átadja a kását Kapanyányimonyóknak.
9
Kőmorzsoló: a földművesekre utal, mesében betöltött szerepe életmódját, harcmodorát és
viselkedését is mutatja. Szembeszáll Kapanyányimonyókkal, de végül megfutamodik, így a
törpe a hátáról eszi meg a kását.
Vasgyúró: az iparral foglalkozókat jelképezi, mesében betöltött szerepe életmódját,

harcmodorát és viselkedését is mutatja. Ő a legbátrabb mind hármójuk közül, keményen
ellenáll, szembefordul az ellenséggel, de neki sem sikerül győznie.”
(http://www.mzsk.hu/ujoldal/olvasopont/2014/07/07/szimbolumok-jelenteshordozasa-arany-laszlo-feherlofia-mesejeben/)

Hány feje van a sárkánynak? Mit gondolsz, mi lehet a változás oka?
A sárkánynak nem hat, hanem hét feje van. Okát pontosan nem tudhatjuk, hisz a művészi
szabadság határozza meg. Talán azért, mert a hét tipikus meseszám.

Hová viszi a griffmadár Fehérlófiát?
A felvilágra viszi.
Hogyan forrasztja vissza a madár a hős végtagjait?
Adott a griffmadár Fehérlófiának egy üveget tele borral. Azt megitta, és kinőtt a keze és a
lába.
48. o. /1.
b) A szűrükön.
c) Vasgyúró kastélyában.
d) Az öreg király palotájában.
48. o. /2.
a) A Fehérlófia című mesében az állatős, az ősanya az istenséget jelenti, aki erejét átadja az
övéinek.
b) A hős emberfeletti erővel születik ló anyától, és a ló átadja neki az erejét.
48. o. /3. a) Megbirkózott Fanyűvővel, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval.
A kását nem adta oda Hétszűnyű Kapanyanyimonyóknak, hanem megkötözte a manót egy
fához annak szakállánál fogva.
b) Ez késztette Fehérlófiát arra, hogy menjen utána Hétszűnyű Kapanyanyimonyóknak,
menjen le a másvilágra.
c) Megküzdeni a sárkányokkal: három, hat, sőt tizenkét fejük van.
Feljutni a felvilágra: ez csak úgy lehetséges, ha levágja az egyik kezét és az egyik lábát.
A felvilágon végeznie kellett Vasgyúróval, Kőmorzsolóval és Fanyűvővel. (Utóbbi kettő
meghalt ijedtében.)
49. o. /1.
a) Tipikus a mesekezdés.
b) Egyéni megoldás, lásd az adott oldalon.
49. o. /2. a) „ő, míg a világ világ lesz, férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes apjaurát”.
10
b) „Örült, mert erősen szerette egyetlen leányát; búsult, mert elgondolta, hogy ha meghal,
árván marad ez a gyenge virágszál, s az a sok haragos királyfi még elveszi tőle az országot.”
49. o. /3. a) Az égig ért a fa.
b) Az égig érő paszuly című mese.
50. o. /1.
A csodálatos virágok elhervadtak, elpusztultak.
50. o. /2.
A király azt az álmot látta, hogy leányát a forgószél felkapta, felvitte az égig érő fára, ottan is
a kilencfejű sárkány várába. Ha meg nem szabadítják, a sárkány feleségül veszi.
50. o. /3.
a) Jutalomként a megmentőnek a király a lányát és a fele királyságát, holta után az egészet
ígérte.
b) Megszokott elem ez a mesékben.
52. o. /1.
a) Menj a királyhoz, s jelentsd, hogy te fölmászol az égig érő fára, s le is hozod a
királykisasszonyt. Hanem kívánd tőle, hogy elébb ölesse meg a csonka szarvú bivalyt, s
csináltasson bőréből hét pár bocskort s hét rend gúnyát! Te aztán addig menj fölfelé, míg a
hét pár bocskor s hét pár gúnya le nem szakad rólad. Akkor érsz egy elényúló ághoz, azon
menj végig, lépj rá az első levélre: azon van a kilencfejű sárkány vára.
b) Tündérszép Ilona és Árgyélus
52. o. /2.
A nagy úthoz kellett a hét pár bocskor és a hét rend gúnya.
52. o. /3.
a) A bolond is bolondnak nézte, vicebolondnak, albolondnak nevezte.
b) Határozottságával győzte meg a királyt, azt mondta, hogy a király húzassa a fejét karóba,
ha vissza nem hozza a királykisasszonyt.
52. o. /4.
Főhős: János.
A keresett személy: királykisasszony
Ellenség: kilencfejű sárkány
53. o. /1.
fáradságos, veszélyes
53. o. /2.
„… ahogy kész volt a hét pár bocskor s hét rend gúnya, egy nagyot fohászkodott…”
„Hét nap s hét éjjel folyton-folyvást mászott, kapaszkodott, rugaszkodott, hol itt lógott, hol ott
lógott, míg a hetedik pár bocskor s a hetedik rend gúnya is le nem szakadt róla.”
„Ment, mendegélt János erdőkön, mezőkön, hegyeken, völgyeken által, s a hetedik napon egy
gyémántpalotához ért.”
„Kakassarkon forgott, hétezer ablaka, s hétezer garádicsa volt.”
53. o. /3.
Volt az országban: erdő, mező, falu, város, patak, folyó, tenger.
Nem volt az országban: ember.
54. o. /4.
A királykisasszony és János szavai bizonyítják: a királykisasszony egyből a nevén nevezte
Jánost, a fiú is felismerte a lányt:
„– Jaj, édes kicsi Jánoskám, hogy jövél ide, ahol a madár sem jár?!
11
– Azt bizony ne kérdezgesse a kisasszony, hanem jöjjön velem az édesapjához!”
55. o. /1.
A mesében kilenc feje van, a rajzfilmen három.
Az ok a művészi szabadság.
55. o. /2.
a) Kezdetben sarjút és zabot adott a lónak. Később parazsat.
b) A parázs volt a takarmánya. Meggyújtotta a kazlat, mikor az leégett, abból adott a lónak
egy lapát parazsat.
c) Csak a ló tudta a sárkány titkát, hogy lehet a gonoszt elpusztítani.
d) Gyönyörűséges aranyszőrű paripa lett belőle, öt lábbal
57. o. /1.
„jól tetted, hogy nem nyúltál hozzá – mondá a ló. – Mikor egy fejet levágtad volna, egyszeribe
felébred, s vége lett volna az életednek.”
57. o. /2.
vaddisznó, nyúl, iskátulya (doboz), kilenc lódarázs
„Ott van egy vaddisznó, annak a fejeben egy nyúl, a nyúl fejében egy iskatulya, iskatulyában
kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje, ha ezeket
elpusztítjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak, mint egy szopós gyermeknek.
57. o. /3.
Megrúgta a nyulacskát, és az szörnyethalt.
59. o. /1. a)
3., 7., 1., 8., 2., 6., 9., 4., 5.
3. Élt egyszer egy öreg király és annak egy szépséges leánya.
7. A királylány megfogadta, hogy soha sem hagyja el az édesapja házát.
1. A lányt egy forgószél a fa tetejére ragadta, ott a kilencfejű sárkány várába került.
8. A király kihirdette, annak adja lánya kezét és fele királyságát, aki a királykisasszonyt
kiszabadítja a sárkány fogságából.
2. Jánosnak sikerült az első próbatétel: a kismalac segítségével feljutott a fa tetejére.
6. A girhes lónak parazsat adott János, és az állat aranyszőrű paripává vált.
9. János végzett a vaddisznóval, majd a nyúl és a darazsak is sorra elpusztultak.
4. János levágta az erejét vesztett sárkánynak mind a kilenc fejét.
5. A királykisasszony és a kondásfiú hazatértek, és nagy lakodalmat csaptak.
59. o. /2. a)
Valóságos Mesei
2., 7., 8., 9., 11. 1., 3., 4., 5., 6., 10.
b) Az égig érő fa című mesében szerepel: 6., 8., 10., 11.
12
c) Egyéni megoldás.
gyémántpalota: Olyan sebesen forgott, mint a forgószél, még annál is sebesebben. Ott élt a
kilencfejű sárkány, oda vitte a forgószél a királykisasszonyt is. Kakassarkon forgott,
hétezer ablaka és hétezer lépcsője volt.
istálló: Itt volt a girhes ló, amelynek parazsat adott János. Valójában táltos volt. Csak ő tudta,
hogyan lehet elpusztítani a kilencfejű sárkányt.
királyi palota kertje égig érő fával: Innen ragadta el a fergeteg a királykisasszonyt. Erre a
fára akarta felmászni a kérők, egyedül Jánosnak sikerült.
virágoskert: Ilyen szépséges kert nem volt a világon. Miután a fergeteg elragadta a
királykisasszonyt, „sütött a nap nagy hevesen, s amennyi virág volt a kertben, mind lekajladt,
elhervadott, mintha forró-meleg vízzel leöntötték volna”

 Járj utána, és bizonyítsd vagy cáfold a következő megállapítást!
Őseink hite szerint az istenek és a szellemek mindhárom világot benépesíthetik.
Az állítás igaz.
 Búvárkodj! Hogyan kapcsolódik a Fehérlófia című mese egyik szereplője, Fanyűvő a
világfához, illetve a Tejúthoz?
https://kulturkura.wordpress.com/2010/12/11/az-g-kapui/
„Fanyűvő a kidöntött fa tövén lelt nyíláson ereszkedik az alvilágba.
Jankovics Marcell szerint ősidők óta létezik egy hiedelemrendszer, mely a Nap átkelését a
fordulópontokon születéshez és halálhoz (fölfalatáshoz) hasonlítja és mindez szorosan
kapcsolódik a Tejúthoz, amit a szerző a világfa—világtengely, világfa—Tejút megfelelésekbe
helyez korábbbi fejezetei során. Különösképpen a megelőző, „Sík mezőben hármas út” c.
fejezet vonatkozik erre, amikor utal a régiek azon felfogására, hogy a Tejút a lelkek útja.”
61. o. /1. a) „A bírók a falut mind gazdálkodási, mind közigazgatási, mind bíráskodási téren
irányították, szervezték a mindennapi élet kereteit, kezelték a községi közös javakat,
vigyáztak a faluhatár sértetlenségére, ügyeltek a közösség rendjének, szabályainak
betartására, és az ő feladatuk volt a felsőbb rendelkezések végrehajtása.”
(www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek.)
61. o. /1. b) „a falu népi mind arra hallgatott”
61. o. /1. c) Nem, mert intézkedései, döntései nem szolgálták a falu javát, azok nem voltak
bölcsek.
61. o. /1. d) Az elbeszélő nagyapjának a nagyapja.
62. o. /2. „Silda községbe járt nagyapámnak a nagyapja.” Igen, hihetőbbé válik általa a
történet.
62. o. /3.
valós mese: Szereplői és cselekménye is szinte valóságosnak hat.= Az okos lány
tréfás mese: Általában rövid terjedelmű, humoros vagy gunyoros hangú történet.= A rátóti
csikótojás
állatmese: Szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, emberi jellemekkel és
élethelyzetekkel.= Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról
csalimese: A tréfás mese egyik fajtája. A rövid, csalafinta történetek félrevezetik az olvasót,
hirtelen befejezéssel érnek véget. Gyűszű, Fésű, Hadd-el
62. o. /4.
1. történet
I. A szereplők és a színhely bemutatása, az érdeklődés felkeltése
13
Silda község (= színhely bemutatása); bíró, falu népe (= szereplők); bíró nagy butasága (= az
érdeklődés felkeltése)
II. A cselekvések nagyobb egységbe szerveződése időrend szerint
Például: Nincs só, pedig lagzira készülnek a faluban. A bíró tanácsára a sót elvetik a földbe.
Lakodalom van a faluban. A menyasszony nem fér be az ajtón. A „probléma” megoldása. Az
elbeszélő nagyapja nagyapjának a meghívása.
III. Az események lezárása vagy megoldása
A bíró nagy butaságának a hírét messzire vitték.
2. történet
I. A szereplők és a színhely bemutatása, az érdeklődés felkeltése
Silda község (= színhely bemutatása); bíró, falu népe (= szereplők); bíró terve (= az
érdeklődés felkeltése)
II. A cselekvések nagyobb egységbe szerveződése időrend szerint
Például: A hordók egymásra rakása. Az alsó hordók kihúzása.
III. Az események lezárása vagy megoldása
A bíró halála, mesezárás (meseformula)
Kapcsolódó
62. o. /1. Az egy bolond (a bíró) utasítására a falu népe is buta dolgokat csinált.
62. o. /3. Párta, kötény (menyasszonyi csokor).
64. o. /1.
Szereplők: teáskanna, a legszebb kéz gazdája, szegény
asszony
Az események helyszíne: úri ház, szegény asszony háza, szemétdomb

Az 1. probléma: A legszebb kéz elejtette a teáskannát, letört a csőre
és a füle. Ezért félreállították egy sarokba.
A 2. probléma: A teáskannát odaadták egy szegény asszonynak.
Következmény: A teáskannába az asszony földet tett, és
virághagymát ültetett bele.
A 3. probléma Úgy gondolták, jobb cserepet érdemel a szép
virág.
Következmény: Kettétörték a kannát, a virág új cserepet kapott.
Megoldás: A szemétdombon hever, de az emlékeit nem
vehetik el tőle.
64. o. /2.
Állapot Tulajdonságai
Az 1-3. bekezdésben finom porcelán, büszke, rátarti;
hosszú csőr elöl, hátul a nem ismeri el a hibáit,
füle; födele: törött, csorba, sőt szerénynek és
ragasztott alázatosnak tartja magát
14
A 4-5. bekezdésben letörött a csőre és a füle,
előbb rettenetesen szomorú,
földdel tömték tele, úgy érzi, mintha eltemették
majd virágot ültettek belevolna;
de érző lénnyé vált, szíve
lett, boldog volt
Az utolsóban kettétört, a szemétdombon nyugodt, elégedett (az
hever emlékeit nem vehetik el tőle)
65. o. /3.
a) Ki mondja el a történetet az első bekezdésben? Egy (külső) elbeszélő.
b) A teáskanna.
c) Személyessé teszi a történetet.
65. o. /4.
A teáskannát haragos és dühös volt, amiért eltörték, és csorba lett.
A teáskanna bánatos volt, hogy félreállították, és odaajándékozták egy szegény asszonynak.
A teáskanna örült, hogy virághagymát ültettek bele.
A teáskannát boldoggá tette, hogy a csírázó hagyma bölcsője lehetett.
A teáskanna szeretetet érzett a benne növekedő virág iránt.
A teáskannát még a szemétdombon is megelégedés töltötte el, hogy másnak áldozhatta az
életét.
A teáskanna számára először a boldogság egyenlő volt a szépséggel; majd a szeretet, az
önfeláldozás érzése tette boldoggá.
65. o. /6.
2. (műköltészeti alkotás), 4. emberi tulajdonságokkal felruházott tárgyak a szereplői
65. o. /7.
7. A megismert mesék története alapján fejezd be a mondatokat!
a) A fáról az aranyalmák azért tűntek el, mert a hollók (Tündérszép Ilona és a
lánypajtásai) elvitték azokat.
b) A menyasszonynak sem a fejét, sem a lábát nem vágták le, hanem meghajolt, és így
befért az ajtón.
c) Fehérlófia úgy tudott a felvilágra visszajutni, hogy a griffmadár segítette a fiút.
d) Jánosnak azt parancsolta a sárkány, hogy a lónak mindig mást adjon, mint amit az állat
enni kér.
Kapcsolódó
65. o. /1. Teljesen elszegényedett.
65. o. /2. Egyéni megoldás. A kitűzött céljainkat, az elképzeléseinket sok minden felülírhatja,
megváltoztathatja. De az új út, a megváltozott helyzet is nyújthatja a megérkezés érzését, az is
sok örömet adhat.
68. o. /1. A monda arról szól, hogyan vezette a szarvas új hazába Hunort és Magyart, hogyan
találtak hazát a hunokat és a magyarok.
68. o. /2. Eredetmonda, amely egy-egy népcsoport eredetét, vándorlását, letelepedését mondja
el.
15
68. o. /3.
1. – C 1. Az alánok fejedelme. – C. Dula
2. – D 2. Fiainak feleségeit Hunor és Magyar rabolta el. – D. Belár
3. – C 3. Egyik lánya Hunor, a másik Magyar felesége lett. – C. Dula
4. – A, B 4. Egy szarvast keresve a meótiszi mocsarakba jutottak. – A. Hunor, B. Magyar
Kapcsolódó
68. o. /1. Eltűnt, nyomát sem találták.
68. o. /2. Szarvas, Szarvasd, Szarvasgede, Szarvashegy, Szarvaskend, Szarvaskő,
Szarvaspuszta, Szarvas-kerti-barlang
68. o. /4. a) Kürt/trombita/harsona: „Rézfúvós hangszerek, amelyek erőteljes, érces hangja
nagy történelmi és kozmikus események jelzésére szolgál. Az elemek egyesülését
szimbolizálják, az égi jelenségek, az égzengés kifejezői.
A kürt a keresztény vallási ünnepségeken a hívőket gyűjti egybe vagy a gonosz szellemeket
űzi el, csakúgy, mint a zsidók sófárja. A kürt (sófár) hangja Isten-jelkép, Isten megjelenését
kíséri a Sínai-hegyen, a tízparancsolat átadásakor: „hatalmas harsonazúgás hangzott fel” (Kiv
19,16). Jelzi a harag napját (Zak 9,14; Szof 1,16); a pusztító hét angyali trombitaszó az idők
végezetét hirdeti (Jel 8,12), s a trombita hangja gyűjti a halottakat az Utolsó ítéletre (Mt
24,31).
A magyar néphagyományban a vitézség és harc kifejezői (pl. Lehel kürtje). A magyar
költészetben Petőfinél a harchoz kapcsolódik (Csatadal; Egy gondolat bánt engemet…). Ady
apokaliptikus forradalmi látomásában a bibliai harsona-jelentés idéződik föl: „Jönni fog az
Isten, az ős Élet / S e földön szól majd harsonája” (Az Isten harsonája). A kürtösök szava c.
versében a forradalmi lendület, a harci kedv kifejezője a kürt. Babits Cigány a siralomházban
című versében a „trombitahang” a büszke, erőteljes költészet szimbóluma.”
(Forrrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#k%C3%BCrt)
68. o. /4. b) A termékenység ünnepe.
68. o. /4. c) Lehel kürtje
73. o. /1. Hét részre osztja az ismétlődő versszak a regét. Szerepe a történetmondás tényének,
a régmúlt hangulatának az erősítése. Mindig egy új fordulatot készítenek elő.
73. o. /2.
Tájak Jellemzőik Esemény

a Kur folyó mentén szokatlan a nap járása, itt éjszakáztak
a folyó vize jó, itatásra alkalmas
a Kur folyón túl vadak a puszták, a szarvast keresik, űzik
egy szál fűszál, egy csöpp víz
sincs,
föld: sziksós, földhányások,
forrás vize: ihatatlan, olajt
buzog;
a tó kénköves, bűzös
Meóti kis tengernél süppedékes, mély tavak; a szarvas eltűnik előlük
16
a fű selyem, a víz édes, faodúból
méz csöpög;
folyó: kék, halban gazdag;
a terület vadban gazdag
73. o. /3.
Egyezések: Főszereplők: Hunor és Magyar; a legfontosabb motívumok közösek: vezető állat
(szarvasüldözés), nőrablás. Meótisz is szerepel mindkettőben.
Különbségek: A csodaszarvas monda nem említi Enéh és Ménrót nevét, a Rege a
csodaszarvasról igen.
A csodaszarvas monda említi, hogy Hunor és Magyar visszatért az apjukhoz, tőle engedélyt
kértek, a Rege a csodaszarvasról ezt nem említi.
A csodaszarvasban: Dula, alánok fejedelme; Regében: Dúl király.
A csodaszarvas monda nem említi a Kur folyót.
A két mű formájában és eredetében, műfajában:
A csodaszarvas: próza, népköltészeti alkotás, monda
Rege a csodaszarvasról: vers, műköltészeti alkotás, rege, jobban belehelyeződünk az
eseményekbe, szinte azok részesévé válunk.
73. o. /4. útnak indító: valaminek a hiánya, itt a szarvas; meseszám: száz levente; befejezés:
kedvező.
Kapcsolódó
73. o. /1. „Ki lepét fog, lopva járjon”: A tevékenység szerint, annak megfelelően kell az
eszközöket és a módszereket megválasztani. Például egy lepke elfogásakor nem szabad zajt
csapni.
„Köd előtte, köd utána”: hirtelenül, váratlanul és nyomtalanul eltűnt
73. o. /3. farkas medve: 5. versszak, „Hol a farkas, hol a medve / Sohasem járt, eltévedne.”
íj, nyíl: 29. versszak, „Feszes az íj, sebes a nyíl”
ló: 42. versszak, „Sarkantyúba lovat vesznek”
buzog: 19. versszak: „Forrás keble olajt buzog”
Kapcsolódó
74. o. /1.
a) Egyéni megoldás. Hatalmas nagyoknak, de mégsem mindenhatóknak. Nem mondhatók
örök életűeknek sem, mert ők is megszülettek valamikor, de nem haltak meg. A földi
halandók előtt láthatatlanok maradtak, ám alakot tudtak ölteni. Úgy éltek, mint az emberek,
például lakomákat rendeztek, ahol ambróziát és nektárt fogyasztottak. Érzéseik is
hasonlatosak voltak az emberekéhez: szerettek, féltékenykedtek, irigykedtek vagy éppen
kíváncsiskodtak. Az embereket hol védelmezték és jutalmazták, hol pedig üldözték és
büntették. A halandók gazdag ajándékokkal igyekeztek kiérdemelni a jóindulatukat.
b) Az istenek megkövetelték a tiszteletet, ezért a görögök templomok építésével,
ünnepekkel és áldozatok bemutatásával próbálták elérni jóindulatukat. (A legnagyobb
17
ünnep Athénban a Panathénia volt.) A templomokon kívül nagy szerepük volt a jósdáknak is,
melyek állandó papi testülettel rendelkeztek. (A leghíresebb jósda Delphoiban volt.) A
hellének az isteneik iránti hódolatukat sportversenyek rendezésével is kifejezték.
c) Egyéni megoldás. Vitatkoztak, vetélkedtek, lásd Parisz ítélete című mítoszt. Szerelembe
estek, lásd Parisz ítélete című mítoszt.
74. o. /2. a), b)
Zeusz – Jupiter: a főisten, az ég ura, a legerősebb és leghatalmasabb isten. Jelképe a sas és a
villám.
Héra – Júnó: a főisten felesége és nővére, a nők és a házasság védőistennője. Sok jelképe
közül legismertebb a gránátalma és a páva.
Poszeidón – Neptunus: a tenger ura. Háromágú szigonnyal ábrázolták, szent állata a ló.
Hadész – Plutón: az alvilág ura. Jelképe a láthatatlanná tevő sisak.
Hesztia – Veszta: a családi tűzhely védelmezője. Ritkán ábrázolták, inkább oltárokat,
szentélyeket állítottak neki.
Pallasz Athéné – Minerva: a tudomány és a bölcsesség istennője; az igazságosság, a
mesterségek, a művészetek pártfogója; Athén városának védelmezője. Jelképe a bagoly és az
olajfa.
Aphrodité – Venus: a szerelem és a szépség istennője. Sok jelképe közül legismertebb a
rózsa és a galamb.
Héphaisztosz – Vulcanus: a tűz és a kovácsmesterség istene. A sánta istent fogóval vagy
kalapáccsal ábrázolták.
Apollón – Apolló: a művészetek pártfogója. Jelképei közül legismertebb a babérfa és a lant.
Artemisz – Diana: a vadászat – eredetileg a Hold – istennője. Jelképe a szarvas.
Hermész – Mercurius: a holt lelkek vezetője, a kereskedők, a vándorok, a tolvajok istene.
Kalapján és saruján szárnyat visel, kezében hírnökbotot tart.
Arész – Mars: a vad, pusztító háború istene a görögöknél; a rómaiaknál védelmező hadisten.
Jelképei a lándzsa, a fáklya és a farkas.
Dionüszosz – Bacchus: a szőlő, a bor és a mámor istene. Különleges jelképe a fenyőtobozban
végződő, szőlőindával, repkénnyel körülfont bot, a thürszosz.
Démétér – Ceres: a földművelés és a termékenység istennője, a paraszti munkák segítője.
Jelképe a búza- és árpakalász.
76. o. /1.
a) Daidalosz és fia, Ikarosz
b) Egyéni megoldás. Gondoskodó, aggódó, féltő, szeretetteljes apa, érző ember (könny áztatta
arcát).
c)
 Knosszoszi palota: valós
 Héra szigete = Szamosz: valós, a 8. legnagyobb görög sziget
 Délosz: valós, kicsinyke sziget, 5 km hosszú és 1 km széles, szent helyként tartották
számon
 Parosz: valós, 196,3 km², márványáról híres sziget
 Lebinthosz: nem valós
 Kalümné: nem valós
d) 1. lépés: tollak egymás mellé helyezése: a legkisebb után egyre nagyobbakat, majd a
legnagyobb után egyre kisebbet
2. lépés: a tollakat középen lenfonállal fűzte össze
3. lépés: alul viasszal kötötte meg a tollakat
18
4. lépés: egy kicsit meghajlította a szárnyat
e) Egyéni megoldás.
76. o. /2.
a) „Mindig középre tarts, nehogy, ha alant repülsz, a tenger habja nehezítse el a tollaidat, ha
pedig magasabban, a tűz égesse össze! A középen haladj…”
b) „az ég felé vágyódva magasabbra vette az útját”.
76. o. /3.
Különbség: Nem kapott lángra a toll, hanem a viasz olvadt meg.
79. o. /1.
Már-már kipusztulás fenyegette az emberiséget, amikor Prométheusz lelopta számukra az
égből a tüzet, amely eddig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével az
emberek kiemelkedtek az állatok sorából, sok tudásra és mesterségre tettek szert. Zeusz
kegyetlenül megbüntette tettéért Prométheuszt: hívatta Héphaisztoszt, a sánta kovácsistent,
és megparancsolta neki, hogy láncolja a titánt egy sziklához. Később Zeusz újabb haragjában
villámmal sújtott a sziklára, és Prométheusz az alvilágba zuhant. Csak akkor térhetett vissza,
ha egy halhatatlan önként cseréli fel vele az örök életet a halállal. Hosszú évszázadok múlva,
sok szenvedés után térhetett csak vissza a titán a napvilágra. Szabadságát azonban még nem
nyerte vissza, Héphaisztosz ugyanis Zeusz parancsára a Kaukázus sziklájához láncolta. A
vérengző sas kínzásaitól Prométheuszt később Zeusz fia, Héraklész szabadította meg.
1. Prométheusz jótette az emberiségért / vagy: Prométheusz lelopta a tüzet az

embereknek
2. Az emberek kiemelkedtek az állatok sorából
3. Zeusz kegyetlenül megbüntette a titánt
4. Prométheusz hősiesen állta a kínokat / A hősies Prométheusz
5. Zeusz újabb haragra gerjedt, és a titán az alvilágba került
6. Kheirón kérte, hadd cseréljen Prométheusszal / Csere egy halhatatlannal
7. Szörnyű kínok a Kaukázus sziklájánál
8. Héraklész jótettei
9. Megszabadulás a láncoktól
79. o. /2.
a) Büszke: szörnyű kínjai ellenére sem gondolt arra, hogy megalázkodjon Zeusz előtt.
b) Egyéni megoldás. A meg nem alkuvást.
c) Egyéni megoldás. Kegyetlen, hataloméhes, kérlelhetetlen. Fiát szerető, egyedül Héraklész
szavai nyomán kegyelmezett meg Prométheusznak. Szilárd akaratú (hajthatatlan):
Hermésszel folytatott beszélgetése során nem hallgatott sem a rábeszélő szóra, sem a
fenyegetésekre.
79. o. /3.
„A tűz segítségével az emberek megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a
fémek feldolgozásét. Téglát égettek, házat építettek, s egyre világosabb lett az értelmük is.
Megismerkedtek a számokkal és a csillagok világával, a betűvetéssel és a költészettel.
Megtaláltak erdő-mező füvei között az orvosságot a betegségek ellen, megtanulták, hogyan
kell szekerük elé a lovat és hajóik elé a vitorlát dagasztó szeleket befogni. Prométheusz
ajándékának, a tűznek köszönhette tehát az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából.”
79. o. /4.
19
Valós helyszínei is vannak, így a Kaukázus.
Hiányzik a tipikus mesekezdés belőle: „Egyszer volt, hol nem volt”.
Hiányoznak a jellegzetes mesei szerepkörök is: pl. az adományozó, aki varázseszközt ad.
Kapcsolódó
79. o. /1. Iapetosz is részt vett a Zeusz ellen irányuló harcban, az ún. titánok harcában.
79. o. /2. a)
 Kentaurok=félig ember, félig ló alakú nép. Ábrázolásuk: pl. görög vázákon és
falmozaikon
 Minótaurosz=félig ember, félig bika
 Szirének: félig asszony, félig hal
Herbert James Draper: Odüsszeusz és a szirének
81. o. /1.
a) ESKÜVŐ: Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg Thetisz, a tenger istennője és
Péleusz király esküvőjére.
b) ARANYALMA: Erisz haragjában egy aranyalmát gurított a lakodalmas házba, hogy
viszályt szítson a vendégek közt.
c) VETÉLKEDÉS: A három istennő (Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité) „A legszebbnek”
járó almáért versengtek.
d) VÁLASZTÁS: A trójai királyfi Aphroditét választotta a legszebbnek, vagyis a hatalom, a
bölcsesség és a szerelem közül az utóbbit választotta.
e) SZÖKTETÉS: Menelaosz vendégszerető házából Parisz megszöktette a király feleségét,
Helenét.
20
Péleusz király palotája: mulatozó vendégsereg, Péleusz és Thetisz esküvőjét, lakodalmát
ünneplik.
Erisz palotája: Erisz sértődötten ül a márványszékén.
Heszperiszek kertje: A viszály istennője leszakított egy almát az aranyalmák közül.
Péleusz király palotája: Erisz az aranyalmát – rajta „A legszebbnek!” felirattal – begurította a
házba a vendégek közé. A három istennő (Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité) vetélkedtek az
almáért. Zeusz megbízta Hermészt, vigye el az aranyalmát Trójába, Parisznak. Döntsön ő, a
legszebb halandó férfi arról, hogy kit illet az aranyalma.
Trójában, az Ida hegyén: Parisz legelteti a nyáját, Hermész és a három istennő felkeresi, hogy
válassza ki közülük a legszebbet. Az istennők ígéretei, Parisz döntése.
Spárta, Menelaosz király palotája: Parisz az éj leple alatt megszökteti (elrabolja) Helenét a
király házából.
 Helené volt a legszebb földi asszony. Helené Menelaosz király felesége volt.
 Parisz a trójai királynak volt a fia.
 Menelaosz Helenének volt a férje. Menelaosz Spárta királya volt.
81. o. /4. Műneme: epika, mert eseménysort, történetet mond el.
Témája: az istenek harca = az istennők vetélkedése; a társadalom jelenségeinek magyarázata
= a háború kitörésének oka.
Szereplői: istenek. Itt Erisz, Pallasz Athéné, Aphrodité, Héra, Zeusz stb.
Valóságos elemei: is vannak, mint a földrajzi helyek, így Trója, Spárta.
Hiányoznak a meseformulák: „hűlt helyét lelte”; „fele vagyonát neki adja”; „Hol jársz
erre, ahol a madár se jár?”; „ment, mendegélt”; „száz meg száz esztendeig”; „Hipp-hopp!
Ott legyek, ahol én akarok” stb.
82. o. /1.
1. csoport a) meseszámok: 3, 7, 12, 100
meseformulák: kezdés, befejezés, állandó kifejezések= lásd tk. 40. oldal
csodás elemek (szereplők, tárgyak)
átváltozások, ismétlődő tettek, mindig a jó győz
2. csoport: értelemszerűen.
3. csoport
A mese címe A szereplő neve A „járművek”
megnevezése,
a haladás módja
Az okos lány okos lány szamárháton
A bolond falu nászmenet gyalog
a bíró hordókon mászik
Tündérszép Ilona és Árgyélus sánta farkas hátán
Árgyélus gyalog, varázseszközök
segítségével ott terem
Tündérszép Ilona szárnyakkal repülve
4. csoport
a) Helyszínek: gyönyörűséges kert, kristálypalota, egy kis ház
21
b) Időbeli előrehaladás: szempillantás alatt, száz meg száz esztendeig
5. csoport
Egyéni megoldás.
83. o. /2.
Népmese Műmese
b), c), d), e), f), a), e), f), g), h)
b) népköltészeti alkotás, a) szerzője ismert,
c) szerzőjét nem ismerjük, e) meseszámok jellemzik,
d) több változata is lehet, f) csodás elemek is színesíthetik,
e) meseszámok jellemzik, g) nyomtatott formában terjedt,
f) csodás elemek is színesíthetik, h) műköltészeti alkotás
83. o. /3.
1. Ikarosz. Cím: Daidalosz és Ikarosz. Népköltészeti alkotás.

2. A sildai bíró. Cím: A bolond falu. Népköltészeti alkotás.
3. Az öreg király. Cím: Az égig érő fa. Népköltészeti alkotás.
4. Hunor. Cím: A csodaszarvas Népköltészeti alkotás. Vagy:
Rege a csodaszarvasról. Szerző: Arany János.
84. o. /4.
Mesék Mondák Mítoszok
1. , 3., 6. 1., 2., 4., 6. 1., 2., 4., 5., 6.
Megjegyzés: meseszámok a
mítoszban is lehetnek, lásd
Parisz ítéletében a 3 istennő.
Ezért jó ide is a 6.
meghatározás.
1. epikai műfaj, 1. epikai műfaj, 1. epikai műfaj,
3. formája vers és próza is 2. formája csak próza lehet, 2. formája csak próza lehet,
lehet, 4. valóságos földrajzi helyek 4. valóságos földrajzi helyek is
6. mesei sajátosságok is vannak benne vannak benne,
jellemzik 6. mesei sajátosságok 5. szereplői általában istenek,
Megjegyzés: megbeszélés jellemzik 6. mesei sajátosságok
után a „4. valóságos jellemzik
földrajzi helyek is vannak
benne” itt is elfogadható,
22
ha például erdőre,
virágoskertre gondolunk.
86. o. /1. Szent könyvek, Szentírás, Könyvek Könyve.
A Szentföld: a mai Izraelt, Libanont és Jordániát magába foglaló terület. A Szentföld
legjelentősebb része a „szent város”, Jeruzsálem.
A holt-tengeri tekercsekről nevezetes: első darabjait 1945-ben (vagy 1947-ben) egy beduin
kecskepásztor találta meg a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben további
barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1. barlangból kerültek
elő. Legnagyobb jelentősége a 4. barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter
hosszú és egészen jó állapotban maradt ránk. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A
tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték meg, amelyeket viasszal
légmentesen lezártak, így maradhattak fenn ilyen hosszú ideig. A tekercsek többféle témában
íródtak, az Eszter könyve kivételével a teljes Ótestamentumot tartalmazzák héber
nyelven.
Még a Holt-tengerről: lefolyástalan tó, magas benne a só koncentrációja
b) Jeruzsálem a három világvallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám találkozópontja.
86. o. /3.
 az Ószövetség keletkezési ideje: Kr. e. 1200-tól Kr. e. 100-ig.
 az Újszövetség keletkezési ideje: Kr. u. 50-től Kr. u. 200-ig.
 a Károli-biblia megjelenési éve: 1590.
 a katolikus Biblia megjelenési éve: 1626.
86. o. /4.
 a Biblia fogalmának meghatározása: 3. és 4. bekezdés
 a Biblia szerkezeti egységeinek megnevezése: 5. bekezdés
86. o. / 5. Az Újszövetség foglalkozik Jézus életével, tanításaival, cselekedeteivel.
89. o. /1.
a) Egyéni munka.
b) Idézőjelek mutatják.
c)
1. nap: „Legyen világosság”
2. nap: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.”
3. nap: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre, és emelkedjék ki a száraz.” „Teremjen
a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő
gyümölcsöt teremnek a földön.”
4. nap: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek
határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s
világítsák meg a földet.”
23
5. nap: „A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek
madarak.” „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a
madarak is szaporodjanak a földön!”
6. nap: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei
vadakat fajuk szerint.” „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők
uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes
csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” „Szaporodjatok, töltsétek be a földet, és
vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat
fölött, amely a földön mozog.” „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész
földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy
táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak és mindennek, ami a földön
mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok.”
c) Röviden:
Első nap: az eget, a földet, a világosságot, a nappalt és az éjszakát teremtette Isten.
Második nap: a szilárd boltozatot.
Harmadik nap: a zöldellő növényeket, a fákat.
Negyedik nap: a világító testeket.
Ötödik nap: a tengeri állatokat és a madarakat.
Hatodik nap: a háziállatokat, a csúszómászókat, a mezei vadakat, az embert.
Hetedik nap: isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után.
89. o. /2.
a) – 7. nap. a) Isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után.
b) – 2. nap. b) A szilárd boltozat megalkotása.
c) – 6. nap. c) A háziállatok, a csúszómászók, a mezei vadak és az ember megteremtése.
d) – 4. nap. d) A világító testek létrejötte.
e) – 1. nap. e) Az ég, a föld, a világosság, a nappal és az éjszaka megalkotása.
f) – 5. nap. f) A tengeri állatok és a madarak életre keltése.
g) – 3. nap. g) A zöldellő növények és a fák megteremtése.
89. o. /3.
a) Például: „Isten szólt.” „este lett és reggel: a … nap”. „Isten látta, hogy a … jó.” „Úgy is
történt.”
b) Isten kinyilatkozása („Isten szólt.”) – teremtés – Isten látta, hogy az jó – aznapra végzett a
teremtéssel
89. o. /4. Hetedik nap: befejezte a művét. A hetes szám a Szentírásban a teljességet jelenti.
Kapcsolódó
89. o. /1. világító testek: Nap, Hold, csillagok, nagyobbik világító: Nap, kisebbik világító:
Hold.
89. o. /2.
a) Egyik magyarázat: A világosságot korábban Isten jelenléte biztosította.
A másik magyarázat: a Nap már létezett, de a sűrű vízpára, vagy más eltakarta és a 4. napig
nem volt látható, vagy nem működött teljes erejével.
b) A növények nem fejlődnének, sokkal hűvösebb lenne. Stb.
89. o. /3.
a) Az egyiptomiak szerint Atum isten végezte el a teremtés munkáját, és később szeméből
léptek elő az emberek, szájából pedig az istenek.
24
b) A finnek úgy vélték, hogy egy aranytojást tojó kacsamadár vízbe esett, majd darabokra tört
tojásából keletkezett a föld.
91. o. /1.
2. a) „a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél”;
4. b) „hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ragaszkodjék feleségéhez”;
3. c) „kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe”;
1. d) „megalkotta az Örökkévaló Isten az embert a föld porából, és lehelt az orrába éltető
lelket”
91. o. /2. a)
• Melyik fának a gyümölcse volt tiltott az első emberpár számára?: A jó és a rossz tudásának
a fája.
• Ki szakított először a gyümölcsből? Éva.
• Folytasd a Biblia szövege alapján a mondatot! „Akkor megnyíltak mindkettőjüknek
szemei és megtudták, hogy…” ők meztelenek; összefűztek fügelevelet és készítettek
maguknak öveket.
b) „És mondta az Örökkévaló Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt tetted, átkozott légy minden
barom és minden mezei vad közül…”
• Keresd meg a mondat folytatását a forrásokból! Hogyan büntette Isten a kígyót? „És
mondta az Örökkévaló Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt tetted, átkozott légy minden barom
és minden mezei vad közül, hasadon járj és port egyél életed ...”
• Idézz a szövegből! Milyen „gyűlölség” lesz ezután a kígyó és az ember között? …
c) „Arcod verejtékével edd a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél, mert por
vagy és a porba térsz vissza.”
• Keresd meg, Mózes első könyvének melyik fejezetében szerepel ez a mondat!
https://zsido.com/fejezetek/bresit-1mozes-11-68/ Brésit (1Mózes 1:1–6:8.)
Mózes 1. könyvének a 2. fejezetében szerepel.
• Nevezd meg pontosan, mi ennek a résznek a címe! Az ítélet
• Sokatmondó a következő rész címe is. Olvasd fel, és értelmezd ezt a címet! A kiűzetés
Édenből
Kapcsolódó
91. o. /1.
1. Párosítsd a szólásokat, közmondásokat azok jelentésével! Jegyezd le az összeillő párok
betűjelét és számát!
a) Úgy él, mint a paradicsomban. b) Rokonok Ádámról, Éváról. c) Sok az Ádám népe. d) Éva
után indult.
1. Lopott. 2. Boldogan, gondtalanul él. 3. Olyan távoli rokonok, hogy az már nem is számít
rokonságnak. 4. De sok ember is van a világon!
a) – 2.
b) – 3.
25
c) – 4.
d) – 1.
91. o. /3. Egyéni megoldás. Simulékony, ármánykodó.
96. o. /1.
Noé, a fiai, Noé felesége, fiainak a feleségei. Minden élőlényből kettő, egy hím és egy
nőstény.
96. o. /2.
a) „a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal”= A bűn, a gonoszság elhatalmasodott a
földön.
b) „Ezért eltörlöm őket a föld felszínéről.”= elpusztítja az emberiséget.
96. o. /3.
a) 40 napig (ömlött az eső a földre)
b) 150 napig (áradt a földön)
c) 150 nap (elteltével a víz visszahúzódott)
d) 40 nap (elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát)
e) (Még várt további) 7 napot.
96. o. /4. Egyéni megoldás. Noé családjával együtt felszállt a bárkára, amelyre minden
élőlényből egy hímet és egy nőstényt vitt. Ezután 40 nap és 40 éjjel ömlött az eső a földre. A
víz (ár) a hegyek fölé emelkedett, minden élőlény elpusztult. A víz százötven napig áradt a
földön. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. A bárka megállt az
Ararát hegyén. Negyven nap elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát, és kiengedett egy
hollót. Aztán kiengedett egy galambot, de a madár még nem talált szárazföldet. Ezért hét nap
múlva Noé ismét kiengedett egy galambot. Noé családjával és az összes állattal együtt
kiszállt a bárkából. Ezután Noé oltárt épített az Úrnak. Isten megfogadta, hogy még egyszer
nem átkozza meg a földet, nem pusztít el mindent. Isten megáldotta Noét fiaival együtt,
szövetséget kötött velük, és kinyilatkoztatta, hogy többé nem töröl el minden élőlényt a
földről. Isten szivárványt helyezett a felhőkbe, amely az Úr és a föld közötti szövetséget
jelképezte.
96. o. /5.
a) Noé oltárt épített az Úrnak.
b) „az emberi szív vágya ifjúkorától hajlik a rosszra”
c) Nem kell még egyszer tartaniuk egy, az egész földet elpusztító vésztől
Kapcsolódó
96. o. /1. vízözön előtti: a bibliai vízözönt megelőző; átvitt értelemben: igen régi, réges régi
a) b) A víz sem mossa le róla.: örök szégyene, gyalázata marad valami.
Víz ellen úszik.: szembeszáll a közvéleménnyel.
Vízben hagy valakit.: Cserben hagy valakit.
Nem sok vizet zavar.: keveset számít, nem kelt feltűnést, nemigen avatkozik bele semmibe.
26
 Medárd naphoz kapcsolódó:
: „Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza.”
: Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg. (esőjóslás)
: A Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni

településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki
megkapja a rózsakoszorút. A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem
tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és a szellemek elveszik a
fürdőző életét.
99. o. /1.
a) Milyen szavakkal szólította meg Gábriel angyal Máriát?
„Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”
b) Mária így szólt az angyalhoz: „történjék velem a te beszéded szerint”! Magyarázd meg,
mit fejeznek ki a nő szavai!
c) Miért kellett Máriának és Józsefnek Názáretből Betlehembe mennie? Népszámlálás miatt.
A császár rendeletet adott ki, hogy „írják össze az egész földet”.
99. o. /2.
Tedd időrendi sorrendbe az eseményeket! Csak a számokat írd le!
1. Mária Betlehemben szülte meg a kisgyermeket, majd bepólyálta, és a jászolba fektette. = 4.
2. A pásztorok is elmentek Betlehembe, és megnézték a jászolban fekvő kisdedet. = 3.
3. Gábriel angyal elmondja Máriának, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak nevezzen el. = 1.
4. A császár rendeletet adott ki, hogy „írják össze az egész földet”. = 2.
5. Napkeleti bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, akik a zsidók királya felől érdeklődtek. = 5.
99. o. /3.
Helyszín Szereplők Esemény
Názáret József, Mária, Gábriel Az angyal felvilágosítja Józsefet.
Útban Betlehem felé József, Mária A népszámlálás miatt
összecsomagoltak, és útnak
indultak József szülőföldjére.
Betlehem, istálló József, Mária, emberek József és Mária csak egy istállóban
kaptak szállást.
Bét- Szahur, mező Heródes, napkeleti bölcsek, Megjelent Gábriel, és örömhírt
(Betlehemtől ötszáz pásztorok, Gábriel mondott: megszületett a gyermek,
lépésre) aki az egész nép öröme lesz.
Angyali sereg jelent meg és
énekeltek.
Betlehem, városszéli Betlehemi pásztorok, Mária, A betlehemi pásztorok köszöntötték
istálló József, csecsemő (Jézus), a kis Jézust.
napkeleti bölcsek: Gáspár, A napkeleti bölcsek is imádták a kis
Menyhért, Boldizsár; Jézust, majd elmondták Józsefnek,
Heródes katonái mit tegyen. Heródes katonái elől
elmenekültek, ugyanis Heródes
meg akarta öletni Jézust. A katonák
már hiába keresték Jézust az
istállóban.
27
Betlehem melletti Napkeleti bölcsek A három bölcs beszélgetése:
terület keresték, majd megtalálták a
csillagukat.
99. o. /4.
Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
100. o. /1.
a) Párosítsd a királyok nevét a hozzájuk kapcsolódó szavakkal! Írd le az összeillő párok
betűjelét és számát! (Azt is vedd figyelembe, ki és milyen szavakkal szólította meg a kis
Jézust!)
A) Gáspár, B) Menyhért, C) Boldizsár
1. „Segíts, édes Istenem!”; 2. „Benéztünk hát kicsit hozzád / Üdvösségünk, égi ország!”;
3. „szerecseny király”; 4. „földi király személye”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog
jöttünk,mert siettünk”
A) Gáspár – 2. „Benéztünk hát kicsit hozzád / Üdvösségünk, égi ország!”; 4. „földi király
személye”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk”
B) Menyhért – 1. „Segíts, édes Istenem!”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog

jöttünk,mert siettünk”
C) Boldizsár – 3. „szerecseny király”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk,mert

siettünk”
Rövidítve:
A) : 2., 4., 5.
B) 1., 5.
C) 3., 5.
b) Tömjén: egy meleg égövi fa kérgéből kivont, templomi füstölőszerként használt gyanta.
Mirha: némely afrikai fa füstölésre használt illatos gyantája.
100. o. /2.
A) a) BÖLCSEK:
Máté evangéliuma (Károli-fordítás):
2. fejezet
1 Amikor megszületett Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme, bölcsek
jöttek napkeletről Jeruzsálembe,
2 és ezt kérdezték: Hol van a zsidók újszülött királya? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és
azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki.
3 Heródes király nagy megdöbbenéssel hallotta ezt és vele együtt az egész Jeruzsálem.
4 És összegyűjtve a papi fejedelmeket és a nép írástudóit, tudakozódott tőlük, hol születhetett
meg Krisztus.
5 Azok pedig azt mondták: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:
28
6 És te, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda főhelyei között, mert
belőled származik az a fejedelem, aki pásztorolja az én népemet, Izráelt.
7 Ekkor Heródes titkon hívatta a bölcseket, pontosan megtudakolta tőlük a csillag
feltűnésének idejét,
8 elküldte őket Betlehembe, és azt mondta: Menjetek el, gondosan kérdezősködjetek a
gyermek felől, és ha megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és tisztességet
tegyek neki.
9 Ők pedig a király meghallgatása után útra keltek. És íme, a csillag, amelyet napkeleten
láttak, előttük ment mindaddig, amíg meg nem érkeztek. Akkor megállt a hely felett, ahol a
gyermek volt.
10 A csillagot látva igen nagy örömmel örvendeztek.
11 Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és arcra borulva hódoltak
neki. Majd kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
B) KIRÁLYOK:
A köznyelv királyoknak is nevezi a bölcseket, ennek azonban Máténál nincs irodalmi alapja, viszont
ezt támogatja az Ószövetség két helye, melyeket a Napkeleti bölcsekkel összefüggésben értelmeznek.
Izajás (Ézsaiás próféta) könyvének 60. fejezetének 3. verseben olvasható: „Világosságodhoz népek
jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez … Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak,
és az Úr dicső tetteit hirdetik”.
A 72. zsoltárban pedig: „Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba
királyai fizessenek adót! Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!”. Ez a két idézet
alapot adhat a királyokként való értelmezésnek.
Egy másik magyarázat alapján a XIV. századig a keresztény nyugaton úgy gondolták, hogy három
kontinens létezik: Európa, Ázsia és Afrika. A bölcsek ezeknek a királyai. Ez alapján a történet azt
fejezi ki, hogy az egész világ hódol Jézus előtt.
b) Máté evangéliumában
c) Egyéni munka.
101-102. o. /1. Egyéni megoldás.
101. o. /2.
1. csoport: Egyéni megoldás.
2. csoport: Egyéni megoldás.
102. o. /2. 3. csoport: Egyéni megoldás.
Noé
pl. idős, áldott
(2 tulajdonság)
pl. szövetkezik, épített, beszállt
(3 cselekvés)
Szövetséget kötött az Úrral.
(egy négyszavas mondat)
ősatya
(szinonima a címhez)
102. o. /3. 4. csoport
1. e); 2. d); 3. a); 4. b); 5. c)
29
Szemet szemért, fogat fogért. Ki mint vet, úgy arat. Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd
felebarátodnak. Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve. A gazdagoknak sok barátja van, a
szegénynek egy sincs.
102. o. /4 Egyéni megoldás.
Petőfi Sándor: János vitéz
106. o. /1.
1. Ezen a településen született 1823-ban. Kiskőrös
2. Ezt a várost vallotta szülőhelyének. Kiskunfélegyháza
3. Katonáskodásának a színhelye volt. Sopron
4. A mézesheteket itt töltötték Szendrey Júliával. Koltó
5. Fia, Zoltán ebben a városban született. Debrecen
6. A közelében látták utoljára Petőfit. Fejéregyháza
106. o. /2.
Válaszd ki azt a szót vagy szókapcsolatot, amelyik igazzá teszi az állítást!
a) Petőfi édesapja tanár / jószágigazgató / mészáros volt.
b) Pesten Vörösmarty Mihály / Arany János / Táncsics Mihály vette pártfogásába Petőfit.
c) A János vitéz című költeménye 1844 / 1845 / 1846 végén keletkezett.
d) A költő egy iskolában / bálon / színházban ismerkedett meg Szendrey Júliával.
e) Petőfi Sándor és Arany János a Toldi / Nemzeti dal / Családi kör megjelenése után
kötöttek barátságot.
Kapcsolódó
106. o. /2.
a) A lánc a rabságot, a kard a szabadságot jelképezi. A magyaroknak a kardot kell
választaniuk, a múltjuk is erre kötelezi őket.
b) A refrén (az eskü) épp azt erősíti, hogy a kardot, a szabadságot kell a magyaroknak
választaniuk.
c) A Pilvax kávéházban maga Petőfi szavalta el a verset, és buzdította vele az embereket.
Később az orvosi egyetem udvarán, a jogászoknál is elszavalta a költő a Nemzeti dalt, és a
tömeg vele skandálta az eskü szövegét. Landerer és Heckenast nyomdájában ki is nyomtatták
a verset és a Tizenkét pontot.
Részlet Petőfi naplójából: „Elmondtam… azután (a Pilvax kávéház után) az orvosi
egyetemen, azután a szemináriumterén…, végre a nyomda előtt, melyet erőszakkal
elfoglaltunk a Hatvani utcában”– írta naplójában. Este a Nemzeti Színházban szintén ezt a
verset követelte a közönség, és kívánságára a kor egyik leghíresebb színésze, Egressy Gábor
szavalta el.
Kapcsolódó
107. o. /1.
30
a) Az eltérés oka a művészi szabadság. Jellegzetesen nagy az eltérés a Tündérországban
történtek (film és költemény) között.
b) Egyéni megoldás (Iluska véknyabb, törékenyebb a gyerekek elképzelésében; a francia
király erőteljesebb, komolyabb alakját szokták még említeni.)
112. o. /1.
1–d) Jancsi a faluvégen legelteti a nyájat.
2–b) A mostoha korholja Iluskát.
3–a) A fiút elkergeti a gazdája.
4–c) A fiatalok búcsút vesznek egymástól.
31
112. o. /3. a) Igaz b) Hamis c) Igaz d) Hamis e) Igaz
112. o. /4. Egyéni megoldás. Folytatva a táblázatot.
János szerelmes, markos (izmos, erős), fiatal, még nincs 20 éves

Később derül ki: pl. hűséges, bátor, nem a pénz a fontos számára
Iluska szerelmes, dolgos, szőke, karcsú, hosszú hajú, mostohája van, fiatal…
mostoha gonosz, szigorú, dühös, „rosz vén”, gyermektelen, csúnyán beszél a
lánnyal, nem szereti Iluskát
gazda indulatos, hirtelen haragú, módos, gyermektelen (mai kifejezéssel élve:
nehéz természetű), gyakran eljárt a keze (sokszor megverte Jancsit);
112. o. /5.
„Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!”
Kapcsolódó
113. o. /1.
lopod a napot: nem dolgozol;
meg ne illesse: (illet= Átvitt értelemben: Rámond; többnyire sértő vagy gúnyos kijelentést
tesz róla, rendszerint az érdekelt személy füle hallatára bántó szavakat mond neki, vagy
bizonyos névvel megbélyegez egy személyt.) Tehát: meg ne bántsa, rosszat ne mondjon róla;
ne akadjon fönn: ne találja különösnek, ne foglalkozzon vele;
markos gyerek: erős, izmos gyerek.
32
113. o. /5.
109. oldal képe: A szerelmesek a patakparton, 111. oldal képe: A fájdalmas búcsú
114. oldal - Kép alatti kérdés:

 Egy egyszerűbb subához 5-7 birka bőrét, egy ünneplő suba készítésekor 12-24 birka
bőrét használták fel. (http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1339.html, Magyar
néprajzi lexikon)
 Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
115. o. /1. Stílus: A Magyar értelmező kéziszótárban: „A nyelvi kifejezés módja. A nyelvi
kifejezésnek bizonyos szerzőkre, korokra, irányzatokra, műfajokra jellemző módja. Sajátos,
jellemző viselkedési mód, modor.”
Idegen szavak és kifejezések szótárában: „A kifejezőeszközök közti válogatás
eredményeképpen létrejött kifejezési mód, a kifejezési eljárások, eszközök összessége.
Magatartás, viselkedés sajátos jellemző jegyei, modor, hang. A régi görögök és rómaiak
íróvesszője, amellyel a betűket a viaszréteggel bevont táblára karcolták.”
115. o. /3. Hangulatfestő szó, a tanácstalanságot fejezi ki. Ezért találó a költő szóválasztása,
hisz a „ballagott” sokkal többet elárul a szereplőről, mintha a ment szót választotta volna.
117. o. /1.
metafora: pl. „Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”:
azonosított: Iluska, azonosító: gyöngyház, közös jegy: értékes, szép.
Szerepe: kifejezi, mennyire fontos Jancsinak Iluska.
: pl. „gyere ki, gerlicém”
azonosított: Iluska, azonosító: gerlice, közös jegy: szelídség.
Szerepe: a szelídség hangsúlyozása.
megszemélyesítés: pl. „Az idő aközben haladott sietve”; „A nap akkor már a földet
érintette”; „ezer csillag ragyogása nézett”: kifejezőbbé, szemléletesebbé teszi az idő
múlását.
Kapcsolódó
117. o. /2. Egyéni megoldás. pl. Iluska dereka olyan vékony, mint a nádszál; a szeme olyan
kék, mint a kökény/ búzavirág /az ég; haja szőke, mint a méz / az aranyló Nap sugara.
33
121. o. /2.
a) Jancsi csárdának hitte az erdő közepén megbúvó házat, ezért teljes nyugalommal
kopogtatott be az ajtaján.
b) A zsiványok borral kínálták a fiút, de Jancsi csak apró kortyokat ivott az italból.
c) Jancsi nem vitte el a zsiványok pénzét, mert a haramiák erőszakos módon jutottak hozzá
(„minden darabhoz vérfoltok ragadtak”).
d) A fiú fogta az égő gyertyát, és mind a négy szögletén/sarkán meggyújtotta vele a ház
födelét.
e) Amikor a nap felkelt, már csak füstölgő romokat, pusztult ablakot és a zsiványok/haramiák
csontvázait látta.
121. o. /3.
1–f), „Adjon az úristen szerencsés jó estét!”
2–e), „Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?
Hogy lábadat mered tenni e küszöbre.”
3–a), „Te kellesz minekünk… kezet csapunk véled!”
4–b) „Most a kincses kádhoz! Megtöltöm tarisznyám”

5–d) „Hozzájok sem nyúlok… azt én nem tehettem”
6–c) „Egy láng lett a födél szempillantás alatt”

 előkészülete (az égbolton) – elsötétült az ég: „A világ sötétbe öltözködött vala”
„Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila”
34
 lezajlása (az égen és a földön) „Végtére megnyílt a felhők csatornája,
S a tó vize sűrű buborékot hánya.”
„vad zivatar”
„ De a vihar ami hamar keletkezett,
Oly hamar is hagyta el megint az eget.”
 utóélete (szivárvány) „Megindult a felhő könnyü szélnek szárnyán,
Ragyogott keleten a tarka szivárvány.”
122. o. /5. a) „Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte”= másnap; „Az idő járása éjfél lehetett
már”= másnap éjfél; „A föltámadó nap legelső sugára” = összesen kb. másfél nap telt el.
b) A Nap állása segítette őket.
122. o. /6. a) megszemélyesítés,
b) hasonlat, megszemélyesítés;
c) megszemélyesítés;
d) megszemélyesítés;
e) hasonlat;
f) metafora;
g) megszemélyesítés
122. o. /7. Egyéni megoldások.
Kapcsolódó
122. o. /1. Kiskunság; A puszta, télen; Erdőben stb.
122. o. /2. Egyéni megoldások, pl.: kalapok, üveg, poharak, fegyverek, gyertya.
122. o. /3. Egyéni megoldások.
Kapcsolódó
123. o. /1. A Tisza
1. Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje, megszemélyesítés folyó leírása
Mint a gyermek anyja kebelére. hasonlat
2. A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében, megszemélyesítés
Nem akarta, hogy a nap sugára megszemélyesítés folyó leírása
Megbotoljék habjai fodrába’. megszemélyesítés
3. Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak, megszemélyesítés
Szinte hallott lépteik csengése, megszemélyesítés folyó leírása
Mint parányi sarkantyúk pengése. hasonlat
4. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek, megszemélyesítés Tisza-part leírása
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek. hasonlat
5. Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő; benne már homály van, környező táj
De az alkony üszköt vet fejére, megszemélyesítés
S olyan, mintha égne s folyna vére. hasonlat
6. Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Tisza-part leírása
35
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát. környező táj
7. Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen. megszemélyesítés
Legmesszebbről rám merengve néztek megszemélyesítés környező táj
Ködön át a mármarosi bércek.
8. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása hasonlat környező táj
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
9. Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
10. Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam. hasonlat
Lelkem édes, mély mámorba szédült megszemélyesítés
A természet örök szépségétül.
11. Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled? megszemélyesítés
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, megszemélyesítés
Annál többet, annál szebbet mondasz. megszemélyesítés
12. Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
13. Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”
14. Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, megszemélyesítés
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
15. Mint az őrült, ki letépte láncát, hasonlat
Vágtatott a Tisza a rónán át, megszemélyesítés
Zúgva, bőgve törte át a gátot, megszemélyesítés
El akarta nyelni a világot! megszemélyesítés
Tatárország: Hegyes-völgyes tartomány, veszedelmes vidék, nagyon sok katonájuk volt
(kutyafejűek), akik emberhússal éltek. A szerecsen király a magyarok védelmét fogta, így a
tatár fejedelem békében / bántódás nélkül átengedte a huszárokat, még úti levelet is írt a
számukra.
Taljánország: A hideggel való küzdelem jellemezte itt a magyarok útját. Örökös tél és fagy
volt az országban, havon és fagyon vonult a magyar sereg.
36
Lengyelország: Csak annyit tudunk meg az országról, hogy Taljánországgal és Indiával
határos.
India: A dombos, majd hegyes vidék alaposan megizzasztotta a magyarokat, a Nap a fejük
felett sütött, alig egy órányi járásra. Enni- és innivalót a levegő és a felhők biztosítottak
számukra: levegőeget ettek, és felhőből facsart vizet ittak.
127. o. /2.
A hátukra vették lovaikat; a hegy tetejétől a nap egy órányi járásra volt; levegőeget ettek a
huszárok; vizet a felhőből facsartak; a csillagokban megbotlott a ló. Taljánországban örökös
tél van. Mesetérkép: Lengyelországból Indiába lehet jutni; Franciaország és India határos.
127. o. /3.
Taljánország: két melléknév: hideg, nagy
három főnév: rozmaringbokor, tél, hó, fagy
egy kilencszavas mondat: Amikor a huszárok nagyon fáztak, a hátukra kapták lovaikat. / Az
országban az örökös tél nehezítette a huszárok útját.
Lengyelország: két melléknév:
három főnév:
egy kilencszavas mondat:
India: két melléknév: dombos, hegyes
három főnév: domb, hegy, forróság
egy kilencszavas mondat: Dombok és égig érő hegyek nehezítették a huszárok útját.
127. o. /4.
Jancsi életében fordulópontot jelentett, hogy beállt a huszárok közé. A fiú életében az egyes
országokban történt események már nem bírtak akkora jelentőséggel, ezért az elbeszélő
ezekről már rövidebben ír.
127. o. /5.
Markos legény, fiatal, életerős. Helyén van az esze és a szíve.
127. o. /6.
Lásd 5. feladat: Bátor; helyén van az esze és a szíve; becsületes.
Kapcsolódó
127. o. /1.
Büszke, mint az újonc katona = nagyon büszke; A katona halál fia = háborúban csupa veszély
a katona élete; Nem mind katona, ki kardot hord = nem a kard, az egyenruha, hanem a
bátorság és a harckészség teszi a katonát.

 Védett a kard vágásától, mert a penge éle megcsúszott rajta.
132. o. /1. Egyéni megoldás. A törökök kirabolták a templomokat, elvitték a kincseket; a
borospincékből megitták a bort, felgyújtották a városokat, legyilkolták (kardélre hányták) az
embereket / a lakosságot, a királyt elűzték várából, a királylányt elrabolták.
132. o. /2.
a) A francia király is harcolni akart, de a huszárok vezetője lebeszélte erről a szándékáról. b)
A török sereg futásnak eredt, amikor meglátták, hogy Jancsi a török basát kettéhasította.
37
c) A csatahely melletti tó vize piros lett, mert a huszárok abban mosták le magukról a törökök
vérét. d) János előbb nem akart beszélni a múltjáról, de a király kérésére csak belekezdett
históriájába / élete történetébe.
132. o. /3.
hangutánzó szavak: harsog, zúgás, csengés, kurjantás, dobogott
hangulatfestő szavak: rémséges, kurjantás
hasonlatok: „Hullottak a fejek előttök, mint a mák”
metaforák: „Izzadott a török véres verítéket,
Tőle a zöld mező vörös tengerré lett.”
megszemélyesítések: „Megszólalt a sereg harsány trombitája”;
„a földnek dobbant meg a szíve,
E vészt jövendölő zajra megijedve.”
133. o. /4. Például a török basa bemutatása:
„ Törökök vezére hétlófarkú basa,
Ötakós hordónak elég volna hasa;
A sok boritaltól piroslik az orra,
Azt hinné az ember, hogy érett uborka.”
133. o. /5. A francia királylánynak tetszett János, hisz a következőket mondta a fiúnak:
„Hogyha kedved tartja, feleséged leszek.”
Jánosnak is tetszett a királylány, hisz: „Szívében hatalmas tusa kerekedett”.
Érvek amellett, hogy Jancsinak el kellett Érvek amellett, hogy Jancsinak vissza
volna fogadnia a királyi koronát kellett utasítania a koronát
Pl.: Rang (a király halála után elfoglalhatta Pl.: az Iluskának tett ígérete,
volna a trónt), pénz a szerelem köteléke
Kapcsolódó
133. o. /1.
a) „Mintha tatár kergetné!”: Rémülten, esztelenül szalad, siet.
„Úgy bánik vele, mint török a rabjával.”: Kíméletlenül, durván bánik valakivel.
b) „Török, torok sok kárt tett az országban.”

 A flamingónyelvből készült ételek és a Fekete-tenger partjáról hozatott megy.
136. o. /2. Iluskát sokszor megbántotta a mostohája, ezért még jogosabbnak érezzük, hogy a
fiú a patak partján védelmére kelt a kedvesének.
136. o. /3. Jancsi szótlanul tűrte a mostohaapja szitkozódásait, nem akarta azt az embert
bántani, aki őt felnevelte. Pedig Jancsit gyermek- és ifjúkorában sokszor megverte a
mostohaapja, sokat dolgoztatta, kemény munkára fogta. Csak azért tűrte meg a fiút, mert
hasznára volt, segített neki, így a gazdának nem kellett az állatok őrzéséért pénz fizetnie.
38
136. o. /4.
a) Jancsira egy barázdában találtak rá. Igaz.
b) A fiú mostohaapja gazdaember volt. Igaz.
c) Iluskának egy fiútestvére és két lánytestvére volt. Hamis.
d) Jancsit és Iluskát a falu árváinak hívták. Igaz.
e) A fiú nem beszélt róla, hogyan vesztek el a bárányok. Igaz.
f) Jancsi a zsiványtanyán történtekről is beszélt. Hamis.
g) Jancsi és Iluska tudták, hogy bízhatnak a másik hűségében. Igaz.
Kapcsolódó
136. o. /1. nincs ínyére: nem tetszik neki, nem a kedvére való; kutyául van dolga: rossz sorsa
van, mint a kivert kutyának; zabolán nem tartja: nem fékezi meg. Zabola (zabla) = lásd
lábjegyzet tk. 84. oldal
136. o. /2. A túrós lepény nagy kincs volt Jancsi számára, mégsem cserélte volna el Iluska
látásáért. A lány látása sokkal kedvesebb volt számára.
136. o. /3. Egyéni megoldás. Például: Csak kosztolnom, etetnem kell ezt a gyereket, sok
pénzbe fog kerülni. Nem lesz nyugtom tőle, egész éjszaka óbégatni fog.
137. o. /2.
„Subájáról Jancsi lerázta a vizet,
x’x x x │x’ x || x’x x x│x’x
Miután lerázta, ujra utnak eredt.

x’x x x│x’x || x’x x x │x’ x
Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,

x’x x x │x’ x || x’x x x │x’ x
Kukoricza Jancsit még vitte két lába.”

x’x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
e) 12 szótag van egy sorban
Kapcsolódó
142. o. /1.
a) Ő is sírt: „A királylány arcát mosta könnyhullatás”.
b) A zsiványok pénzéhez vér tapadt, ezért nem kellett Jánosnak. A király kincsével boldogok
lehetnek Iluskával, ráadásul rá is szolgált a jutalomra, hisz megmentette a királylányt.
c) Gályára szállt, és tengeren utazott hazafelé.
d) Egyéni megoldás.
39
e) A gazdájának is ad, hiszen „ő oka” szerencséjének azzal, hogy elkergette, és így szerencsét
próbálni el kellett elindulnia a nagyvilágba.
f) Őszre járt az idő, a gólyákat látott.
g) Epekedve fordult a madarak felé, mert a gólyák János szülőföldjéről szálltak melegebb
vidékre.
h) Egyéni megoldás.
i) 17. rész első három versszaka. Hasonló, hogy itt és a pusztai vihar esetén is elsötétült az ég.
A tengeri viharban azonban sokkal erősebb volt a szél ereje.
j) Egy villám a hajót darabokra törte. A legénység meghalt, János azonban csodálatos módon
megmenekült: a víz magasra emelte, ő pedig egy felhőbe belekapaszkodott, amely egészen a
tengerpartig vitte. Ott egy szikla tetejére rálépett, majd rápattant egy griffmadár hátára, amely
egészen a falujáig vitte.
k) Évek telhettek el, hisz Iluskáék házában már rég más emberek laktak, a kis szomszédlány
megnőtt, Jancsi meg sem ismerte a menyecskét.
l) Egyéni megoldás.
m) A mostohája kínzása vitte sírba.
n) A természet is szánja a szerelmeseket. A természeti jelenségek bemutatása szoros
kapcsolatban van a főhős lelkiállapotával.
Elválásukkor:
„A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort,
Tán a szánakozó csillagok könnye volt.”
A temetőben:
„Leáldozott a nap piros verőfénye,
Halovány hold lépett a napnak helyébe,
Szomorúan nézett ki a napnak helyébe”
o) Egyéni megoldás.
142. o. /2. Adakozó: „Erre kinyitotta kincstárát a király:
Parancsolatjára egy legény előáll,
S arannyal tölti meg a legnagyobb zsákot”
Szíves vendéglátó:
„társaid maradjanak; / Éljenek itt néhány mulatságos napnak.”
Kapcsolódó
142. o. /1. Ha „sűrűn látszanak a csillagok”, akkor erős szél lesz.
142. o. /2. Egyéni megoldás. Ne búslakodjon, hisz a törököket is sikerült legyőzniük, a
királylányt is megszabadította, a tengeri viharból is szerencsésen megmenekült.

Falusi munkák képekben
 Szüretelés, Aratás, Mosás, Kenyérsütés
147. o. /1. A bánat nagyon sokáig marcangolta a szívét, nagyon bánatos és szomorú volt.
5. rész: „Jancsi csak ballagott sötét árnyékával
S elméjének sötét gondolkodásával;
Az egész pusztában széjjel sütött a nap,
40
De az ő szivében éjek éje maradt.”
19. rész: 1-4. versszak: ekkor is nagyon sokáig kínozta a búbánat.
147. o. /2. A fazekas segítőtárs, útba igazítja Jánost.
147. o. /3.
a) János vitéz a fazekas szekerét kiszabadította a sárból.
b) János egy kővel az óriáskirály homlokát megcélozta, és így ölte meg a királyt.
A fazekas álmélkodása nagy volt János rendkívüli ereje láttán: a fiú könnyedén kapta ki a
sárból a szekerét. A pataknál az óriáscsősz állt, rá akart lépni a közeledő fiúra. János azonban
feltartotta a kardját, abba az óriás belelépett, és menten a patakba szédült. János így már
könnyedén végzett vele, egyetlen mozdulattal végigmetszette a nyaka csigolyáját. A csősz
testét hídként használva jutott el az óriások földjére. János egyszerre észrevette, hogy az
óriáskirály nagy fekete várához ért. Az óriások kőszikla-ebédre hívták Jánost. Miután a
királyukat megölte, az óriások örökös jobbágyai lettek a fiúnak. János azonban tovább indult,
maga helyett egy óriást hagyott királynak. Az öreg óriás Jánosnak adott egy sípot, hogy azzal
rögtön hívhassa jobbágyait. János a sípot a tarsolyába tette, elbúcsúzott az óriásoktól, majd
továbbállt.
147. o. /5. Az óriáskirály „szíves vendéglátása” és valós szándéka között ellentét volt.
Valójában kegyetlen.
147. o. /6.
a) János vitéz a fazekasnak segített, amikor a szekerét kimentette a sár fogságából.
A francia királynak huszártársaival együtt segített országa földjéről kiűzni a törököket. A
királylányt is kiszabadítani a fogságából.
Kapcsolódó
147. o. /1. „ízről porrá”: apró darabokra. Már a 17. részben is szerepelt a tengeri vihar
kapcsán: „Egy villám a hajót izről porrá törte.”
147. o. /a) Egyéni megoldás.
147. o. /b) Egyéni megoldás.
148. o. /1.
a) Jancsi mondja Iluska mostohájának, amikor a fiú Iluska védelmére kel a patak partján.
Ráförmed, miután a mostoha Iluskát szidta le.
b) Jancsi mondja a gazdájának. Nem erőteljes, inkább a hibáját felismerve engedékeny.
c) A francia király mondja Jancsinak (János vitéznek) a palotában, amikor elkezdi az élete
történetét elbeszélni. Kedveskedő.
d) A francia király mondja a sorsát szánó huszároknak.
e) A zsiványok kapitánya mondja Jancsinak, amikor beveszi a zsiványok közé. Itt az életkort
is tükrözi a megszólítást.
f) A huszárok kapitánya mondja Jancsinak, aki már „hetedhét országon túl” találkozott a
magyar huszárokkal. Jelentése: atyafi, barátom; népies, bizalmas megszólítás.
148. o. /2. 1. Ismétlés; 2. Felkiáltás; 3. Kérdés, ismétlés; 4. Megszólítás.
További példák a tankönyv végén lévő Összefoglaló táblázatok segítségével (is).
152. o. /1. Ez több, mint 5-6 mondat, rövidítse le.
János vitéz egyre bentebb haladt az országban, és egyre nagyobb sötétség vette körül. Nem
sütött se Nap, se Hold, de csillag sem volt az égen. A fiú nagy szárnysuhogást hallott, a zajt
41
boszorkányok okozták, akik seprűnyélen szálltak el fölötte. Országos gyűlésükre igyekeztek,
melyet éjnek idején a sötétség országában tartottak.
A barlang közepén lévő üstbe mindenféle varázsszert, köztük békát, patkányfejet,
macskafarkat és kígyót dobáltak bele a boszorkányok.
János megfogta a boszorkányok seprűit, és messzire vitte azokat, hogy ne tudjanak rajtuk
elmenekülni.
János belefújt a sípba, és az óriások tüstént megjelentek. Mindegyik megragadt egy-egy
boszorkányt, és a földhöz vágták őket. Amint végeztek a boszorkányokkal, a sötétség
fokozatosan derengeni kezdett.
János vitéz a menekülő boszorkányok között Iluska mostoháját pillantotta meg. Ő maga akart
vele végezni, de a boszorkány kicsusszant a fiú kezei közül, és az egyik óriás keze által halt meg.
Ezután az ország kiderült, és világosság vette át a sötétség helyét.
Vázlat – egyéni munka:
1. Jánost egyre nagyobb sötétség vette körül
2. A boszorkányok országgyűlésre igyekeztek a barlangba
3. Az üstbe mindenféle különös dolgot dobáltak a varázsitaluk elkészítéséhez
4. János messzire vitte a boszorkányok seprűit, nehogy elmenekülhessenek velük
5. A fiú sípjával az óriásokat hívta segítségül
6. Az óriások végeztek a boszorkányokkal, a sötétség fokozatosan derengeni kezdett
7. A mostoha halála után világosság borult az országra
8. János eltüzelte a boszorkányok seprűit, majd búcsút vett az óriásoktól
152. o. /2.
Félelmetes, borzalmas: „Hánytak a nagy üstbe… emberkoponyákat.”; „A száját mindenik
sírhalom feltátja”
Meghökkentő: „Hánytak a nagy üstbe … macskafarkat”
Nevetségesség: „ugy vágta a földhöz dühös haragjába / Hogy széjjellapultak lepények
módjára.”
153. o. /3. A mesék világában már a pontos időnek sincs olyan nagy jelentősége, időtlenné
válnak a dolgok.
153. o. /4.
 A boszorkányok természetfeletti képességekkel rendelkeznek, rosszat, betegséget,
pusztulást hoznak.
 A hiedelem szerint – főképp a seprűvel rendelkező boszorkányok – különböző állatok
alakját tudják felvenni (macska, kutya, farkas).
 A nyugati boszorkányok a füveket, kígyókat, békákat és egyéb csúszó-mászó állatokat
kotyvalékok, mérgek elkészítéséhez használták. Magyarországon a boszorkányok
megfőzték és megették ezeket az állatokat.
Külső tulajdonságaik: vasorrú; általában idős asszony; rossz, rontó szemük van (A
boszorkányok egyik legveszélyesebb fegyverének éppen a rossz, rontó szemüket tartották.
Több boszorkányperes forrásból tudjuk, hogy a boszorkánysággal megvádoltnak hátat kellett
fordítania a bíróságnak, nehogy szemmel verje őket.)
Belső tulajdonságai: gonosz (az ördögtől kapták a gonosz tudásukat, gonoszságukat),
hitetlen, emberfeletti hatalmú.
153. o. /5. a) a zsiványtanyán, a huszárok között például a tatárok földjén, az óriások földjére
lépve, a sötétség országában és éjszaka a temetőben.
b) A török basa fia, amikor a ló összeesett alatta.
Kapcsolódó
42
153. o. /1. „a varjú sem károgott utána”: senki sem sajnálta; lábra szedte magát: felállt,
felkelt
153. o. /3. Nem akarta, hogy bemocskolódjon, bűnössé váljon általa.
153. o. /5. Halállal büntették. A hivatalos hóhérok által végrehajtott ítélet általában máglyán
való elégetés volt, amit nyilvánosan hajtottak végre. Az embereket ezzel is az adott közösség
íratlan törvényeinek betartására figyelmeztették.
153. oldal
A boszorkányokról
 A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a
fejüket le kellett hajtaniuk, mert nem fértek volna be. A Luca-székre állva azt lehetett
meglátni, ki hajtotta le a fejét.
 Egyéni megoldás. A vasorrú bába otthona
158. o. /1.
a) Segítőtárs / útba igazító szerepkört töltött be. Azért nem vállalta a halász, hogy Jánost
átvigye a tengeren, mert túlságosan nagy volt számára a feladat. (Ráadásul azt a
hősnek már magának, mesei segítséggel kell teljesítenie.)
c) Több mint három hétig vitte, mert három hét alatt még nem érték el a túlsó partot. Egy
lépése fél mérföld volt.
d) A próbatételeket neki kell kiállnia.
e) Egyéni megoldás.
f) 1. kapuban: félrőfös (negyven centis) körmökkel bíró három szilaj medve legyőzése;
2. kapuban: három vad oroszlán; 3. kapuban: egy nagy sárkánykígyó. Fokozás: egyre
nagyobb erőkifejtés kellett a próbák teljesítéséhez. Tulajdonságok: bátorság, ügyesség,
találékonyság.
g) Egyéni megoldás.
h) Hangulata: örömteli, boldog, meghitt, derűs. Éghajlata: örökös tavasz van („híre sincs
a télnek”, „örökös tavasz pompájában élnek”), örökös hajnal pirossága látszik
(„nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása / Örökös hajnalnak játszik pirossága”).
Lakói: tündérfiak és tündérleányok, tündérgyerekek, akik nem ismerik a halált.
i) Egyéni megoldás.
j) tündérek, sziget, tó, rózsa, Iluska, fejedelem. Egyéni megoldás. Az Óperenciás-tenger
közepén lévő sziget már Tündérország volt. A tündérek ott a halált nem ismerve éltek
örökös boldogságban, örökös tavasz és hajnal volt az országban. János a Tündérország
közepén álló tóba dobta az Iluska sírjáról leszakított rózsát. A tó az élet vize volt, mely
feltámasztotta Iluskát. János vitéz és Iluska Tündérország fejedelmi párja lett.
k) Iluska életre kelt, így a szerelmesek boldogan lehettek egymáséi.
158. o. /2. Jancsi elveszíti a nyáj felét. (Ezért elkergeti a gazdája.)
Kapcsolódó
43
160. o. /1.
a) az első vándorút kalandjai: a zsiványokkal való találkozás és a zsiványtanya felgyújtása; a
török basa megölése; a francia királylány megszabadítása
b) az óriáscsősz és az óriáskirály megölése; a boszorkánytanyán; Tündérország kapuőrzőinek
legyőzése
160. o. /2.
Valóságos Mesei
b), c), e), f), g) a), d), h), i)
160. o. /3.
a) valóságosak: gazda, zsiványok, huszárok, francia király és a lánya, törökök, török basa és
a fia, szakács, fazekas, halász
mesebeliek: boszorkányok, óriások, tündérek
b) Útnak indító: a gazda
Adományozó: a francia király (kincs), óriások (varázssíp)
Segítőtárs: az óriások, az öreg halász
A keresett személy: a francia királylány – nem az egész történetre meghatározottan, csak a
Franciaországban történtekre vonatkoztatva.
Útba igazító, ezzel segítőtárs is: a fazekas
160. o. /4.
a) „Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!” - 1. rész 7. versszak
„Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém” - 1. rész 11. versszak
„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!” - 4. rész 8. versszak
„Ez a kis leányzó volt az én örömem,
Az egyetlen rózsa tüskés életemen.” - 14. rész 10. versszak
b) „A nap akkor már a földet érintette” - 3. rész 1. versszak
„Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte” - 5. rész 1. versszak
„A föltámadó nap legelső sugára
Lesütött a háznak füstölgő romjára,
Pusztult ablakán át benézett a házba,
Ott a haramiáknak csontvázait látta.” - 6. rész utolsó versszak
„Másnap reggel a nap szokás szerint fölkelt,
De nem lát és nem hall olyat minden reggel” - 12. rész 1. versszak
„A leáldozó nap utósó sugára
Vörös szemmel nézett a siralmas tájra” - 13. rész 1. versszak
c) „Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,
Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”- 4. rész 4. versszak
„Belefektettük a jó asszonyt a sírba,
Aki engem talált, és aki, mondhatom,
Mint tulajdon anyám, úgy viselte gondom.” - 14. rész 14. versszak
„Óriások csősze őt érkezni látta.
S mintha mennykő volna, igy dörgött reája” - 19. rész 16. versszak
160. o. /5.
a) Egyéni megoldás, lásd tk. 87. oldal.
b) „Tündérországban csak híre sincs a télnek,
x’ x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
Ott örökös tavasz pompájában élnek;
x’ x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
44
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása,
x’ x x x │x’ x || x’ x x x│x’ x
Örökös hajnalnak játszik pirossága.”
x’x x x │x’ x || x’ x x x│x’ x
c) 12 szótag
d) páros rím
160. o. /6.
a) együttérző, gondoskodással fordul a szereplőkhöz. Például a 6. rész 4. versszakában is:
„De az én Jancsimnak helyén állt a szíve”
b) Jancsi meséli el a történteket egyes szám első személyben, nem az elbeszélő egyes szám 3.
személyben
160. o. /7.
Egyéni megoldás.
160. o. /8.
a) suba - juhászbojtár, mente – huszár, palást – király, fejedelem
b) juhászbojtárként: gazda, Iluska, mostoha, zsiványok. Összeütközésbe került a gazdájával,
mert elvesztette a nyáj felét; a mostohával, amiért Iluska védelmére kelt; a zsiványokkal, mert
sok ember életét kioltották.
huszárként: huszárokkal, azoknak az országoknak a népével, ahol átvonultak, a francia
királlyal és királylánnyal, a kis falubeli lánnyal, fazekassal, óriásokkal, boszorkányokkal, öreg
halásszal
segítői: francia király, fazekas (útba igazító), öreg halász, óriások
királyként: tündérekkel, Iluskával
160. o. /9.
Egyéni megoldás.
Szülőföld, táj
162. o. /1. A Magyar értelmező kéziszótár alapján: táj: Földrajza, növényzete stb. alapján
egységes vagy összefüggő (kisebb) terület.
Szülőföld: Valakinek a szempontjából az a vidék vagy ország, ahol született.
Egyéni megoldás: a szülőföld is egy tájhoz kötött, de az érzelmi kapcsolat sokkal erősebb a
szülőföld esetén.
Előfordulhatnak a következő szavak is: Haza, szülőhaza, hon, szülőhely, pátria, anyaföld.
45
164. o. /1.
Múlt (Emlék) Jelen (Emlékezés)

a), e), f) b), c), d)
a) „Az altató nóta hangzik ajkán”

b) „Hol vagytok, ti régi játszótársak?”
c) „És mint meglett ember úgy jöttem meg”
d) „Szedegeti a sok szép emléket”
e) „Ugy mentem el innen, mint kis gyermek”
f) „Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár...”
164. o. /2.
Múlt: A gyermekkori emlékek hangulata: boldog, kedves, önfeledt, gondtalan.
Jelen: gondokkal teli férfikor, a gyermekkori érzések ellentéte.
164. o. /3.
Bizonyítsd vagy cáfold a következő állításokat!
H a) A beszélő harminc év távlatából emlékezik vissza a gyermekkori emlékekre.

Hamis. Cáfolom, hisz Petőfi csak 26 évet élt. 1830-ig éltek a városban, a verset 1848-ban írta.
Kb. tizennyolc-húsz év távlatából emlékezik vissza.
I b) A versben nemcsak a hasonlatok, hanem a megszemélyesítések is szemléletessé és

képszerűvé teszik a szöveget.
Igaz, a versben hasonlatok és megszemélyesítések is vannak. (Sokkal több a hasonlat.)
Hasonlatok közül: „Ugy mentem el innen, mint kis gyermek”
„Mint nyugtalan madár az ágakon,
Helyrül-helyre röpköd gondolatom” Stb.
Megszemélyesítések közül: „az idő hogy lejár”
I c) Egy-egy verssorban tíz szótag van, a sorvégek páros rímben csendülnek össze. Igaz.
H d) Petőfi Sándor 1823-ban született, tehát a „vállamon huszonöt év van már” verssor nem
felel meg a valóságnak.
Hamis. A verset 1848-ban írta, pontosan 25 éves korában, tehát az állítás megfelel a
valóságnak.
I e) A gyí szó nógatást fejez ki, a ló indítására és sürgetésére szolgál. Igaz.
H f) A vályú az állatok itatására és etetésére készült eszköz, napjainkban már nem használják.
Hamis, még ma is használják.

a) A 6. versszakban mindenképpen lassítanék a lepihenéskor (Kifáradt már a lovas és a ló, /
Hazamegyek, ölébe vesz dajkám);
Az 5. versszakban mindenképpen gyorsítanék a lovagláskor („Lovagolok fűzfasípot fújva, /
Lovagolok szilaj nádparipán”. Stb.
46
b) Halkítanám a hangerőt a 6. versszakban, a lepihenéskor.
Hangosítanám az 5. versszakban. Stb.
c) A hangszínen változtatnék a gyermekkori emlékek és a jelen eseményeinek a váltásánál. A
2. versszak búsabb, a gyermeki emlékek felidézése élénkebb hangszínnel.
Kapcsolódó
Miből lesz a cserebogár?!: Ki hitte volna, hogy ha felnő, vagy felviszi Isten a dolgát, így
megváltozik?!
Ez a vesszőparipája.: Ez a gyakran és makacsul emlegetett véleménye, nézete.
166. o. /1. A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon.
a) Északon: Északi-középhegység, majd fölötte északon a Kárpátok; keleten a Kárpátok.
b) Északról délre a Duna és a Tisza szeli át, keletről nyugatra pedig a Körös és a Maros.
d) Alföld: tájegység, alföld: felszíni forma.
166–167. o. /2.
a)
• A nézőpont közelkép – a tanyákról és a búzatáblákról. 6. versszak
• A nézőpont távolodó – kitekintés a tanyákon túlra, egy csárdáig. 8. versszak
• A nézőpont távolodó – a tekintet a templomtoronyig, a homályba vesző látóhatárig ér.
11. versszak
b)
3–5. versszak: a nézőpont a magasságból („Felröpűlök”) lefelé irányul, tágul. Először egy
átfogó képet mutat be a magasból, („mosolyogva néz rám a Dunától / a Tiszáig nyúló róna
képe”);
Ezután egyre lejjebb és lejjebb ereszkedünk, míg végül leérünk a földre. Mindezt apró
életképekkel mutatja meg nekünk a lírai alany.
6–7. versszak: a nézőpont közelkép – tanyákról, búzatáblákról, nádasokról;
8. versszak: a nézőpont távolodó – pillantás a tanyákon túlra egy csárdáig;
9–10. versszak: a nézőpont közeli, éles – közelkép a nyárfaerdőről, a királydinnyés, homokos
talajról, annak növényeiről és állatairól;
11. versszak: a nézőpont távolodó – pillantás a homályba vesző látóhatárig. A tekintete ismét
távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…;
A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti.

167. o. /4. A verselés a szakirodalomban nem egyértelmű: egyes helyeken ütemhangsúlyos
verselésűnek említik, más helyeken emellett (ehelyett) inkább időmértékes verselésről
olvashatunk, uralkodó versláb: a trocheus. (Mi az időmértékes verselésről csak 6. évfolyamon
tanulunk.)
Én a háromütemű tízest tartom leginkább elfogadhatónak (4+4+2).
47
Kapcsolódó
167. o. /2. Egyéni megoldás. Nem venné észre az élet apró jeleit, tárgyszerűbben beszélne a
látottakról.
167. o. /3. királydinnye, szamárkenyér, árvalányhaj
169. o. /2. a) – a tó és annak növényei, állatai (káka, sás, bíbic, gólya); a gulya és az azt őrző
gulyás; a gémeskutak; a hortobágyi csárda és a ménes. Egyéni megoldás.
b) A közelitől a távoli felé.
c) A puszta egyszerűségével is fönséges.
169. o. /3.
a) közös: délibáb, gulya, ménes, csárda, a lírai alany vallomása az alföld szépségéről, a táj
iránti szeretetéről
b) nincs a versben: gulyás, gólya, pacsirta;
nincs a prózában: csikós, vércse, betyár, tanya, búza, vadlúd, nyárfaerdő, árvalányhaj,
szamárkenyér, gyíkok, gyümölcsfák, templomtorony
169. o. /4.
1. – C „Kedves délibáb! úgy tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya.”
2. – A „A csárda mellett a ménes, szinte a levegőben, mintha egy elfáradt darucsoport
szállana”
3. – D „pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók.”
4. – B „Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal”
Kapcsolódó
170. o. /1.
a) Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
b) Öt élelmiszer: Makói hagyma. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény. Kürtőskalács.
Gyulai kolbász és Gyulai páros kolbász. Debreceni páros kolbász.
c) Írj példákat a következőkre nemzeti értékeink közül: halasi csipke, herendi porcelán,
matyó népművészet, mohácsi busójárás, magyar szürke szarvasmarha!
170. o. /2.
1. Így nevezték a magyarok a szlovákokat. tót
2. Költöző madár, hegyes bóbitája és élesen sikoltozó hangja van. bíbic
3. A határnak két út vagy földcsík közötti része. dűlő
4. A szarvasmarháknak a legelőn tartott csoportja. gulya
170. o. /3.
a) A délibáb azért kölcsönöz mesei jelleget a tájnak, mert a távoli dolgokat elmosódva,
felemelve, megfordítva, meseszerűen láttatja, elszakad a valóságtól.
b) Csalóka, hamis, tudománytalan jelentésben használjuk átvitt értelemben. Csalóka
ábrándkép (délibábot kerget)
170. o. /5. a) Az állatokkal, a hídon átvonuló csikósokkal érzékelteti, hogy a folyón való
közlekedésben nagy szerepe volt (van) a hídnak.
b) A híd a festmény keletkezésekor 70 éves volt. Ma 188 éves (2021-ben számolva.)
c) Két hasonlóság: boltív, a boltíveket tartó pillérek.
48
Két különbség: a fotón fehérebb a híd színe, ott a nád jobban benőtte már a vizet, mint a
festményen + a híd tartóoszlopai magasabban kiállnak a vízből, és sötétebb a színük is.
171. o. /1.
1. – B. (A nád jellemzője. – Bóbitás.)
2. – D. (Ilyen állat a lile. – Vízicsibe.)
3. – C. (A lile ismertetőjegye. – Barna színű.)
4. – A. (Ilyen fészekre talál a beszélő. – Nádiveréb.)
5. – E. (Velük játszott a nádas. – Szél, derű.)
6. – F. (Ő moccant és topogott. – Vadruca.)
171. o. /2.
Igék: megbújtam, láttam, moccant, topogott, vitte, látta, csodáltam, álltam, játszott, indultam.
a) „bóbitás nádon
nádiveréb-fészket,
sásbokor alján
kis vízicsibéket.
Vad ruca moccant,
topogott a vízre,
barna liléit vízi útra vitte. …
Játszott a nádas
széllel és derűvel”
b) A vadrucára vonatkoznak: moccant, topogott, vitte.

A nádasra vonatkozik: játszott.
c) moccant: kis mozdulatot tesz; egy élőlény (halk nesszel járó) apró, rezdülésszerű hely- vagy
helyzetváltozást végez. (Például: A figyelő madár feje egyet moccan. A gyerek ijedtében nem
moccan.)
mocorog: folyamatosan mozgolódik, állandóan izeg-mozog, helyét változtatja a környe-
zetéhez viszonyítva egy személy, állat, dolog. Mindig másképp helyezkedik. (Például: A két
gyerek sokat mocorog lefekvéskor. A kutya egész éjjel mocorog a helyén.)
Kapcsolódó
172. o. /1.
Színek Hangok Illatok (szagok)

kék (víz színe) nád susogása víz, nád illata
zöld, barna (nád, sás színe) víz csobbanása
barna (vad ruca, állatok mozgásának a hangja
lile=vízicsibe)
172. o. /3. a) „Játszott a nádas / széllel és derűvel”
„Vad ruca moccant,
topogott a vízre,
barna liléit vízi útra vitte.”
b) Hasonlóság: nád, víz, vad ruca, vízicsibe.
49
Különbség: nincs csónak a versben.
c) Egyéni megoldás. Valószínűleg nappal szemlélte a beszélő a Balatont.
173. o. /1.
a) „Elmegy az ősz és itten a tél…”
b) Már a hatodik versszakban megjelenik a „tél fogata”. Ez pontosan a vers közepe. Majd a
tizedik versszakban megy el véglegesen az ősz.
173. o. /2.
b) Hó, fehér, szél. Egyéni megoldás.
c) Hatodik, nyolcadik, kilencedik.
174. o. /3.
Az élettelen dolog
neve élőkre jellemző tulajdonsága
felhő könnyez (szeme van, érzései, sír)
határ alszik
szürke hegyek néznek (szemük van)
hóseregek állnak (lábuk van)
táj alszik
ősz szava (mintha beszélne)
sárga (ősz) elmegy (lába van)
fehér (tél) jő (lába van)
ősz ereje fogy, halva vonaglik
szél nyargal
elmegy ősz
Pl. az ősz tulajdonságai: ködös, arany, aranyló, sárga, vörösesbarna, szürke.
Az őszhöz kapcsolódó igék: alszik, elmegy, múlik, vonaglik.
Pl. a tél tulajdonságai: fehér, havas, jeges, szeles, hideg.
A télhez kapcsolódó igék: nyargal, fagy, hullik, havazik.
174. o. /5. Páros rím.
Kapcsolódó
174. o. /1.
a) Tavasz: tavaszkék, tavaszzöld, tavaszsárga, tavaszrózsaszín (pasztellzöld, pasztellkék,
rózsaszín);
Nyár: nyárkék, nyárzöld (harsogó narancs, kék, zöld);
Ősz: őszarany (aranyló sárga, vörösesbarna);
Tél: télfehér (világos, tört és hideg színek);
175–176. o. Egyéni megoldás.
50
177. o. /2.
A szerző neve A mű címe A kifejezés betűjele
Petőfi Sándor Szülőföldemen b), f), h)
Petőfi Sándor Az alföld c), h)
Petőfi Sándor Úti levelek a), g)
Nagy László Balatonparton d), h)
Weöres Sándor Tájkép e), h)
a) Hortobágy, b) „Cserebogár, sárga cserebogár!”, c) Kárpátok, d) „a nádi világban /

megbújtam egyszer, / s csodaszépet láttam”, e) két évszak találkozása, f) refrén, g) prózai mű,
h) verses forma jellemzi
177. o. /3.
a) A táj bemutatása Az alföld című versben kap hangsúlyosabb szerepet.
b) Igaz, de kiemelten az Az alföld című vers esetében fogalmazódnak meg a tájhoz fűződő
érzések és gondolatok.
c) Szülőföldemen: páros rím.
Az alföld: félrím.
177. o. /4.
a) „Messzire néznek a szürke hegyek” megszemélyesítés
b) „Szedegeti a sok szép emléket,

Mint a méh a virágról a mézet” hasonlat, megszemélyesítés
c) „S mosolyogva néz rám a Dunától

A Tiszáig nyúló róna képe.” megszemélyesítés
d) „Tán csodállak, ámde nem szeretlek” ellentét
e) „Börtönéből szabadúlt sas lelkem” metafora
f) „Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy hasonlat

kerek asztal”
Kapcsolódó
178. o. /1.
a), b)
1. – C. (betyár – Útonálló, fosztogató szegénylegény.)
Mű: Petőfi Sándor: Az alföld
2. – B. (tanya – A falu vagy a város határában lévő, lakóházból és gazdasági épületből álló
településtípus.)
3. – A. (csárda – Településen kívüli, gyakran vásártartó helyeken épített kocsma, fogadó.)
Mű: Petőfi Sándor: Az alföld; Petőfi Sándor: Úti levelek
51
4. – E. (cserebogár – Késő tavasszal vagy kora nyáron megjelenő, vörösesbarna vagy sárga
hátú kártékony rovar.)
Mű: Petőfi Sándor: Szülőföldemen
5. – D. (kolomp – Állatok nyakába akasztott, nagyobb csengőhöz hasonló, mélyebb hangú
eszköz.)
178. o. /4. daru, szürke marha. Egyéni megoldás.
Daru, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Daru_(mad%C3%A1r)
„Testhossza 110-120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 4500-
6000 gramm. Alapszíne palaszürke. … Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat,
néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények
termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen
nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év.”
Szürke marha, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha
183. o. /1.
3. A két Pásztor testvér elvette Nemecsektől a golyókat, a fiúk einstandra hivatkoztak.
1. Az udvaron megpendült a zongora-verkli, és ezzel a természetrajzi teremben minden

komolyságnak vége szakadt.
4. A fiúk felháborodtak azon, hogy a törökmézes felemelte a portékái árát: a korábbi egy
krajcár helyett most minden két krajcárba került – és ráadásul kisebb adagot is mért
mindenből.
2. Boka azzal bízta meg Cselét, hogy a nővérével varrasson másnapra egy új zászlót.
183. o. /2.
a) A regény II. fejezetének az eseményei a grundon / az iskolában / a Múzeum-kertben
játszódtak, az einstandot követő / az einstanddal megegyező napon.
b) Boka tíz / tizenegy / kilenc szavazatot kapott, Gerébre tizennégyen / hárman / heten adták
le a voksukat.
c) Nemecseken kívül mindössze egy közlegény volt a grundon, egy fekete kutya, akit
Hektornak / Bogáncsnak / Plutónak hívtak.
d) Áts Feri, a füvészkertiek vezére a farakás tetejéről gúnyosan szólt le Bokának /
Nemecseknek, miközben elvitte a Pál utcaiak zászlaját.
184. o. /2.
a) Együtt hozták meg a törvényeket, hierarchia volt a tagok között (vezető és annak
beosztottjai). A vezetőt titkos szavazással választották.
52
b) A grund törvénye: aki bemegy a grund területére, „tartozik maga után bereteszelni az
ajtót. Aki ezt elmulasztotta, annak várfogság járt.” „Általában igen nagy volt a katonai
fegyelem.”
Törvény a Pál utcai fiúk zászlója színéről: piros-zöld, majd piros-fehér (mivel a piros-zöld
zászlót ellopták, és nem volt zöld színű szövete Csele nővérének).
: Négy koppantás a Pál utcai fiúk jele.
: a Pál utcai fiúk jelszava: Hahó, hó! Hahó, hó!
A vörösingesek szokásai:
Szokásaik:
 esténként a szigeten rabló-pandúrt játszottak;
 Tomahawkjuk (szekercéjük) volt – fából faragott, ezüstpapírral beragasztva;
 a sziget körül tó volt, a szigetre egy híd vezetett, erre őrséget állítottak;
 fegyveres tisztelgésük: „a vezér némán szalutált, mire az őrök ismét fejük fölé emelték
lándzsáikat”;
 amíg a vezér meg nem érkezett, addig a szigeten tilos volt lámpát gyújtani;
 a rom belsejét minden este finom homokkal kellett felhinteni (hogy meglássák a
lábnyomokat)
 kiáltásuk: Huja hopp! Huja hopp!
184. o. /3. Mindegyik tiszt volt, csak Nemecsek közlegény, később ő is kapitány.
Név Beosztás
Boka János kapitány
Geréb Dezső főhadnagy
Csele főhadnagy
Csónakos tiszt
Weisz hadnagy
Kende tiszt
Kolnay tiszt
Barabás tiszt
Nemecsek közlegény, majd kapitány
184. o. /4. A választott elnök (kapitány) irányításával. A csapatzászló és a jelek (például a
jelszó) is az összetartozásukat fejezték ki.
184. o. /5. A farakás tetejéről a piros-zöld zászlót – amelyet Csele nővére varrt – magával
vitte Áts Feri. A vörösingesek vezére egyedül ment be a grund területére. A zászló elvitele
nem maradhatott következmények nélkül, ezt Boka is jól tudja: Megállapodnak abban, hogy
elmennek a Füvészkertbe: megmutatják, bennük is van elég bátorság ahhoz, hogy a másik
csapat területére lépjenek.
Kapcsolódó
184. o. /1.
zongora-verkli: hangszer, az oldalán lévő kar tekerésével táplálja a fújtatókat és a hangszer
más részeit. Kép látható a tankönyv 189. oldalán. (A 21. kiadásban a 7. oldalon szerepel a
szó.)
gigerli: német eredetű szó, piperkőc, divatmajom, ficsúr. – A regényben Cselére vonatkozik,
aki csak lapokat vitt az iskolába a könyvekből, ezeket is elosztva az összes külső és belső
zsebeiben. (A 21. kiadásban a 8. oldalon.)
viaszosvászon: lenolaj kencével vízhatlanná tett (burkolásra használatos) pamutszövet. – A
regényben Barabás ebbe rakta a könyveit, majd egy szíjjal összehúzta. (A 21. kiadásban a 8.
oldalon.)
53
stanicli: zacskó. – A regényben a törökmézes az egy krajcáros diákabrakot ebbe csomagolta.
(A 21. kiadásban a 11. oldalon.)
méta: két csoport között ütővel játszott labdajáték. – A regényben az elnökválasztás után
métát játszottak. Az ütő neve: levatta. Richter volt a labdatáros. (A 21. kiadásban a 36. és 96.
oldalon.)
184. o. /3.
a) A Múzeum-kertben.
b) Weisz, Richter, Kolnay, Barabás.
c) A két Pásztor elvette tőle a golyókat, einstandra hivatkoztak.
186. o. /1.
A kőfalon nehéz lett volna bejutni, de hátul egy akácfa „segítségével” átmásztak a
deszkapalánkon. A hídon két vörösinges őrködött, a szigeten pedig a gyűlésüket tartották a
füvészkertiek. A sötétben a mesterséges várromig lopakodva jutottak el, bár az őrségváltás
közbeni füttyök és a Füvészkert őrének esteli sétája többször is megijesztette őket. A
várromnál 8 (fából és ezüstpapírból készült) tomahawkra bukkantak, Áts Feriék fegyvertára
volt ott. Egy csónakkal a szigetig eveztek, közben Nemecsek véletlenül a vízbe esett.
Csónakos (nevéhez híven) őrizte a csónakot, míg Boka és Nemecsek végrehajtotta a küldetést.
Ekkor pillantották meg Gerébet, aki árulójukká vált, elmondta a grundot birtokló gyerekek
szokásait és titkait. (A vörösingeseknek labdaterület kellett, ezért nyílt háborúban akarták
megszerezni a nagyvárosban oly ritka üres területet.) Egy időre elhagyták a tisztást a
füvészkertiek, ekkor tette ki Boka a Pál utcai fiúk üzenetét, majd eloltotta a lámpát. A
vörösingesek üldözni kezdték a három fiút, akik gyorsan áteveztek a túlpartra, majd az
üvegházba menekültek. Itt Nemecsek óvatlanul gyújtót lobbantott, amelyet Boka kiütött a
kezéből, de már későn, ugyanis Áts Feriék észrevették őket. Nemecsek az aranyhalas
medencébe bújt, Csónakos egy polc alá hasalt, Boka pedig a nyitott ajtó mögé állt. A három
Pál utcai fiú Szebenics tévedéseinek köszönhetően végül megúszta a dolgot. Lóvasúttal
küldték haza a kis szőkét, aki aznap este kétszer is megfürdött.
Vázlat – Egyéni megoldás
1. Bejutás a Füvászkertbe
2. Lopakodás a várromig
3. Utazás a csónakban
4. Boka és Nemecsek kitűzi a papirost
5. Az üldözés
6. Menekülés az üvegházba
7. Nemecsek újabb fürdése
8. A szerencsés megmenekülés
186. o. /3.
a) A várrom sötét fülkéjében nyolc tomahawkot (szekercét) találtak Bokáék. Ezek szerint a
vörösingesek nyolcan voltak. I
b) A vörösingesek a lámpa körül guggoltak. Már nemcsak Boka, hanem Nemecsek is jól
láthatta, hogy a kisebbik Pásztor mellett ott guggolt egy Pál utcai fiú is: Geréb. I
c) Gerében, az árulón kívül három Pál utcai fiú volt a Füvészkertben, név szerint: Boka,
Nemecsek és Csele. H
d) Nemecsek kétszer is „megfürdött”: először a tóba pottyant bele, másodjára az üvegház
medencéjében bújt el. I
54
e) A didergő Nemecsek lóvasúton ment haza, Boka szomorúan, a Geréb árulásáról mit sem
sejtő Csónakos pedig vidáman ballagott hazafelé. I
186. o. /4.
„Szent isten – mondta Boka, egyre a távcsőbe nézve –, az, aki a lámpát viszi… az…”
a) Gerébet.
b) Labdaterület, szabad terület kellett nekik.
„Hát én már egész életemben folyton a vízben leszek? Mi vagyok én? Béka?”
c) Az üvegházban gyújtót vett elő, melynek fellobbanó fényét – az üvegfalon át – meglátták a
vörösingesek.
d) Boka és társai csónakkal akartak a tó közepén álló kis szigetre jutni. Amikor Nemecsek be
akart szállni a csónakba, beleesett a vízbe.
Kapcsolódó
186. o. /1.
deszkapalánk: Sűrűn elhelyezett, mélyen leásott, egymáshoz erősített deszkákból álló védő
kerítés, fal. (A 144. oldalon.)
gukker: látcső, távcső. A regényben a Füvészkertben Boka Csele nővérének színházi
gukkerjával nézi a kis szigeten mozgó alakokat. (A 21. kiadásban a 48. oldalon.) Később a
gukker a csatában van a segítségére (A 144. oldalon.)
üvegház: Növények számára készített épület, amelynek oldalai, falai üvegtáblákból vannak.
rápörcint: (az üvegházban a gyújtót) megpeckeli, meggyújtja. (A 144. oldalon.)
186. o. /2.
a) Szebenics folyton olyan dolgokat állított elhamarkodottan, amelyek nem voltak valósak.
b) Jelentése: Előbb gondolkodj, utána beszélj! Szebenics is meggondolatlanul cselekedett, az
előtt állított valamit, hogy annak az igazságáról meggyőződött volna.
186. o. /3.
188. o. /1.
a) A gittegylet tagjai: Weisz (alapító, titkár); Richter; Csele; Kolnay (pénztárnok, később új
elnök); Barabás (pecsétőr); Leszik (jegyző); Nemecsek=titkár. Mindegyik gittegyleti tag a Pál
utcai fiúk közé is tartozott.
b) „az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben
megkeményedik”
c) Boka véleménye: a gittegylet nem olyan komoly szervezet, mint a Pál utcaiak hadserege.
Tehát komolytalannak gondolta.
d) Egyéni megoldás. A hazaszeretetükről árulkodik.
e) Nemecsek a Rácz tanár úrral való „kihallgatás” alatt az új ablakból gittet kapart ki.
f) A grundon a gittegylet tanácskozott, de Nemecsek inkább Gerébet figyelte, aki Janót
vesztegette meg szivarokkal. Ezért a gittegylet tagjai árulónak nevezték, és kisbetűvel írták be
a nevét a jegyzőkönyvbe.
189. o. /2.
A füvészkerti csapat a vörösingesek csapata, összesen 8 fő, ebből 5 fő nevét ismerjük meg:
Áts Feri: a vörösingesek vezetője, „Szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illett rá a bő
vörös ing.”„rettenetes fiú volt, sőt híre járt, hogy kicsapták a reáliskolából. Erős gyerek volt,
és hihetetlenül merész. De volt a szemében valami kedves és megnyerő”. Ő vitte el a grundról
a Pál utcaiak piros-zöld zászlaját. Gúnyos kiáltása: „Ne félj, Nemecsek!” A vereség után
leváltották. Tisztelte Nemecsek hőstettét, nagyon sajnálta a beteg kisfiút, ő is elment a Rákos
utcába.
55
Pásztorok: ők csinálták az einstandot a múzeumban, ők is rettenetes fiúk voltak, „mindig
lehajtott fővel jártak, komoran és szúrósan néztek, napbarnított, fekete fiúk voltak, és még
senki sem látta őket nevetni.” Félelmetesek voltak. Az einstand miatt Boka utasítására
fürödniük kellett. A Mária utca felől támadó csapatot az egyik Pásztor vezette.
Wendauer: kis növésű lehetett, neki volt a legkisebb lábnyoma.
Szebenics: hangos volt, és butaságokat mondott, ezért is tudott a Füvészkertből elszökni
Boka, Csónakos és Nemecsek. „mivel rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb
is, hát folyton ő kiabált.”; Ő volt a fegyvertáros.
A vörösingesek a józsefvárosi reáliskolába jártak.
Szokásaik:
 esténként a szigeten rabló-pandúrt játszottak;
 Tomahawkjuk (szekercéjük) volt – fából faragott, ezüstpapírral beragasztva;
 a sziget körül tó volt, a szigetre egy híd vezetett, erre őrséget állítottak;
 fegyveres tisztelgésük: „a vezér némán szalutált, mire az őrök ismét fejük fölé emelték
lándzsáikat”;
 amíg a vezér meg nem érkezett, addig a szigeten tilos volt lámpát gyújtani;
 a rom belsejét minden este finom homokkal kellett felhinteni (hogy meglássák a
lábnyomokat)
 kiáltásuk: Huja hopp! Huja hopp!
189. o. /4.
1. – c)
2. – e)
3. – b)
4. – f)
5. – d)
6. – a)
a) Áts Feri arra utasította a Pásztorokat, hogy az einstand miatt ők is fürödjenek meg a tóban.
6.
b) Geréb azt állította, hogy a Pál utcaiak között nincs egyetlen egy bátor fiú sem. 3.
c) Áts Feri megkérdezte Gerébtől, hogy nem tud-e valamit a zászló eltűnéséről. 1.
d) Az őrök magasba emelt lándzsáikkal tisztelegtek a Füvészkertből csuromvizesen távozó
Nemecseknek. 5.
e) Áts Feri alattomos dolognak tartotta, hogy megvesztegetéssel és alkudozással foglalják el
a grundot. 2.
f) A vörösingesek vezérének tetszett Nemecsek bátorsága, és fel is ajánlotta a fiúnak, hogy
álljon be közéjük. 4.
Kapcsolódó
189. o. /1. Egy forint negyvenhárom krajcár, két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt
levelezőlap, két darab egykoronás okmánybélyeg, nyolc új toll, egy színes üveggolyó,
pecsét/pecsétnyomó (felirata: „Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889.”), tintapárnás
bádogskatulya, piros-zöld zászló (felirata: „Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk,
hogy rabok továb nem leszünk!”)
189. o. /2.
a) zongora-verkli, pecsétnyomó, fahíd, csónak. Egyéni megoldás.
56
b) zongora-verkli – I. fejezet: Az udvaron megpendült a zongora-verkli, és ezzel a
természetrajzi teremben minden komolyságnak vége szakadt.
pecsétnyomó – IV. fejezet: Rácz tanár úr a szobájába hívatja a gittegylet tagjait. Akkor kerül
elő a tárgy.
fahíd: – III. fejezet: Füvészkert, ezen állt a vörösingesek őre, ez az őrségváltás helye.
csónak: – III. fejezet: Füvészkert, a sziget körül tó volt, partján állt a csónak. A csónakba ült
bele a három Pál utcai fiú. (Lásd tankönyv 185. oldalát.)
192. o. /1.
„Igazán nagyon nagy lehetett a baj s igen komoly a veszedelem!” Vitassátok meg Boka
kiáltványát!
a) Melyik a kiáltvány legfontosabb mondata? „Veszélyben a grund!”
b) Milyen mondatfajtákból áll a kiáltvány? Mi ennek a szerepe?
Felkiáltó és felszólító mondatok. A veszély nagyságát és a tettek fontosságát érzékeltetik.
c) Miért színezte ki a mondatok kezdőbetűit a szerzője?
A veszélyt érzékelteti. Figyelemfelkeltő szerepe van.
d) Magyarázzátok meg, mire utalnak a következő kifejezések: „a fiúk föl-alá járkáltak, újra
meg újra visszatértek”; „tízszer, hússzor is elolvasták”; „már könyv nélkül is megtanulták”;
„harcias hangon szavalták”!
Növekszik az izgatottság, a feszültség, minden további esemény már a közelgő harcról
fog szólni.
Az A, B, C és D betűk a zászlóaljakat jelölik.
A zászlóaljak vezérei:
Weisz: A Leszik: B
Richter: C Kolnay: D
Az E pontok az erődöket jelölik, melyeket homokkal láttak el a fiúk. Két-három ember védett
egy-egy erődöt.
Boka terve szerint amint az őrszem meglátja a vörösingesek közeledését, kinyitják nekik a
kaput, majd ha mindannyian bejöttek a Pál utca felől, akkor megtámadják őket.
A 4., 5. és 6. számú erődök feladata volt a bombázás.
A vörösingesek másik csapatát a Mária utca felől várták. Itt a C és D zászlóaljnak az volt a
feladata, hogy futást színleljenek:
A C zászlóaljnak a kocsiszínbe kellett menekülnie.
A D zászlóaljnak Janónak (a tótnak) kunyhójába.
Boka hadsegédje Nemecsek lett.
192. o. /3.
a) Napóleonra.
b) Nemecsek, a kis vézna fiú nagyon szerette Bokát, felnézett a kapitányára, tetszett neki társa
megfontoltsága, bátorsága és igazságossága. Boka soha nem bántotta volna meg Nemecseket,
mindig segített neki, védelmezte. Amikor a fiú megbetegedett, nagyon aggódott érte, és
gondoskodott róla.
c) Az elutasítást kegyetlennek érezte, de aztán eszébe jutott, hogy Geréb kinevette őt a Pál
utcában (= IV. fejezet). A Gerébnek adott válaszát a többiek éljenezték.
192. o. /4.
57
a) Nem akart fájdalmat okozni, de már nem is volt tudatában a tetteinek, hisz lázas beteg volt.
Egy pillanatra azt hitte, hogy Rácz tanár úr vallatja.
b) Ekkor már nagyon beteg volt, égett a láztól az arca.
192. o. /5.
a) Megüzenték a háborút. Elmondták, hogy másnap fognak támadni, fél 3-kor, megbeszélték
a harc szabályait is.
b) Három féle harcolási mód van:
homokbombák,
szabályszerű birkózás,
lándzsavívás.
Akinek mindkét válla érinti a földet, az le van győzve, nem birkózhat – de más módon még
harcolhat. A lándzsával vívni kell, sem szúrni, sem verekedni nem szabad vele. Kettő egy
ellen nem támadhat, de csapatok csapatok ellen igen.
c) Nemecseket látogatták meg.
Kapcsolódó
195. o. /1.
Boka újabb elemmel bővítette a haditervet. Mi volt ez? Milyen stratégiai jelentőséggel bírt?
Sánccal bővítette a tervet. A sáncot Boka ásatta a grund területén Janóval, hogy „a sereg
meghúzódjék benne, el legyen rejtve az ellenség elől, s csak a kellő pillanatban kezdje el a
harcot”. Az ellenség az erődök felé megy, mert nem látja a farakás tövében a sáncot.
Mikor a vörösingesek öt lépésnyire vannak a sánctól, a sáncban megbújók bombázni
kezdik az ellenséget.
195. o. /2.
„Ez rossz fiú” – „derék fiú vagy”. Nagy utat tett meg Geréb lélekben a második kijelentés
elhangzásáig. Mivel érdemelte ki Boka elismerő megjegyzését?
Geréb azt akarta, hogy minél veszedelmesebb helyen harcolhasson, ezért cserélt
Barabással, hogy ő lehessen a sáncban. (Boka a mégis szót is hozzáfűzte, ami fájt
Gerébnek: „Mégis derék fiú vagy, Geréb.”)
195. o. /3.
Készítsetek vázlatot a csatáról, és jelezzétek a csata hangjait is!
I. Az ellenséges sereg felvonulása (trombitaszóval)
II. a) A támadás megindulása a Mária utca felőli kapunál (csatakiáltással)
b) A Pál utcaiak a haditerv szerint menekülnek a vörösingesek elől (a vörösingesek
ordítozása, a Pál utcaiak jajkiáltása)
c) A Pál utcaiak a haditerv szerint bemenekültek a kocsiszínbe és a kunyhóba (jajkiáltások)
d) A Mária utca felőli erődök elkezdték a bombázást (a trombita megharsant)
e) A sáncban lévők és a Pál utca felőli erődök még várnak
f) A kocsiszínben és a kunyhóban lévők kijönnek, és elkezdik a támadást
g) Az 1. és 2. erőd legénysége átmegy a 4. és 5. erődbe
h) A vörösingeseket bezárják a kunyhóba (kiabálások, „dörömbölő, lármázó, visító
pokolmuzsika”) – Áts Feri megérti, mi is történt valójában Pásztor csapatával
i) Áts Feri csapata elkezdi a támadást – négy erőd bombázza őket (trombita hangja)
j) Áts Feriék a kunyhóhoz igyekeznek, ki akarják szabadítani a társaikat
58
k) Nemecsek vállra fekteti Áts Ferit
III. Győztek a Pál utcai fiúk – a vörösingesek pillanatnyi zavarát kihasználják a Pál utcaiak,
és az ellenséget kiszorítják a grundról
195. o. /4.
1. – d)
2. – a)
3. – b)
4. – c)
a) A Füvészkertbe belopódzott Nemecsek, és a várromból elvitte a zászlót. Felmászott egy
fára, majd később ő maga fedte fel az ottlétét, és így visszavették tőle a zászlót. 2.
b) Geréb elhozta a vörösingesek fegyvertárából, hogy kedveskedjen vele a Pál utcaiaknak. 3.
c) Boka visszaküldte a Csele vezette követséggel a zászlót a vörösingeseknek. Megjegyezte,
hogy ők becsülettel akarják visszaszerezni. 4.
d) Áts Feri elvitte a grundról, és a vörösingesek elrejtették a füvészkerti romban. 1.
Kapcsolódó
Hunyadi János (1407–1456): magyar földesúr, a „nagy törökverő”. Kormányzó, a középkori
Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os
nándorfehérvári diadal. (Felesége Szilágyi Erzsébet, gyermekei I. Mátyás magyar király és
Hunyadi László. A Pál utcai fiúk a történelemkönyvükbe Hunyadi János neve fölé beírták: és
Boka János.
Tomori Pál (1475–1526. augusztus 29., Mohács): hadvezér, kalocsai érsek, a vesztes mohácsi
csatában a magyar sereg egyik fővezére. A Pál utcai fiúk a történelemkönyvükbe Tomori Pál
neve fölé beírták: és Áts Ferenc.
195. o. Kossuth-címer jellemzői:
1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a

korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a
babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-
ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1849. március 4-én az
olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és
ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben
Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák
abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth
Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a
Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a
Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a
magyar függetlenség jelképe. (wikipédia)
59
197. o. /1.
Boka meglátogatja a nagybeteg Nemecseket. Mondd el, milyen fontos tényekről értesíti a
kisfiút a gittegylet döntését illetően!
Kijavították Nemecsek nevét, és csupa nagybetűvel írták be azt a nagykönyvbe.
197. o. /2.
Nemecsek utolsó kívánsága az, hogy a grundot még egyszer láthassa. Ez csak önkívületi
állapotában teljesül. Sorold fel, milyen eseményeket él át újra!
A teljes rohamot, a trombita hangját, elöl megy Áts Feri ezüstlándzsával (és Nemecseket
megint a vízbe fogják dobni). Nemecsek földhöz vágta Áts Ferit. Fájlalta a gittegyletben
történteket, elhatározta, hogy ő kilép onnan.
197. o. /3. Az utolsó fejezetben még a hivatalnok ruhapróbájának is a tanúi lehetünk.

Egyéni megoldás.
a) Mutasd be, hogyan viselkedik Csetneky úr!
Teljesen közömbös a kisfiú álalpotával kapcsolatban, csak a saját ruhája, így annak az
ujja hossza érdekli.
b) Mondd el a véleményedet, milyen embernek tartod őt az olvasottak alapján!
Egyéni megoldás. Érzéketlen, közömbös, csak a saját érdekeit nézi.
197. o. /4.
Boka elmondta Nemecseknek, mi lett a vörösingesekkel a csata után. Válaszolj az erre
vonatkozó kérdésekre!
a) Hová mentek a vörösingesek a csata után? Kire vártak ott?
A Füvészkertbe mentek, Áts Ferire vártak.
b) Áts Ferit mindenki le akarta váltani, csak két ember volt a pártján. Nevezd meg őket!
Wendauer és Szebenics
c) Ki lett Áts Feri helyett az új vezér?
Az idősebbik Pásztor.
d) A Füvészkert igazgatója megelégelte a nagy lármát, és kidobta a vörösingeseket a kertből.
Mi történt ezután? Karikázd be a helyes válasz számát!
1. A Füvészkertet felszántották, és bérházat építettek az üres telken.
2. A szigetet bezárták, és ajtót tettek a hídra.
3. A Füvészkertet eladták az iskolának, ezentúl ott is játszhattak a fiúk.
197. o. /5. Igazak-e vagy hamisak az állítások? (Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden
eleme igaz!)
a) A gittegylet minden tagja meglátogatta Nemecseket, és vittek neki egy díszokiratot is. A
díszokiratban piros tintával le volt írva, hogy az egylet bocsánatot kér tőle. A nagykönyvet is
elvitték, amibe már csupa nagybetűvel írták be a fiú nevét. Igaz.
b) A Rákos utcai szomszédok mind megértéssel fogadták a kisfiú betegségét: nagy csöndben
voltak, és apró figyelmességekkel próbáltak segíteni a család nehéz sorsán. Igaz.
60
c) A doktor elmondta Nemecsek apjának, hogy a kisfiúnak nem sok ideje van hátra, talán az
estét sem éri meg. Hamis. Beszéljük meg, mert az orvos pontosan azt mondta, hogy a
reggelt sem éri meg.
d) Nemecsek már nem hallotta a küldöttség tagjait, az ő gondolatai már a messzeségben

jártak, olyanokat látott, amiket földi szemmel nem is lehetett érzékelni. Igaz.
e) A történet végén Barabás és Kolnay kibékültek a Füvészkertben. Hamis.
199. o. /1. Melyik fejezetben ismerünk meg múltbeli, előző napi eseményt? Mondd el, hol és
mikor történt az elbeszélt esemény!
A I. fejezetben. Előző nap történt a Múzeum-kertben.
199. o. /2.
Mennyi idő történéseit beszélik el az egyes fejezetek? Olvass fel olyan részeket, amelyek az
idő múlására utalnak!
I. fejezet: Kb. egy óra történéseit beszéli el. Egy „meleg márciusi napon” kezdődik a történet,
háromnegyed egykor. Délután 3-kor már a grundon vannak a fiúk, hisz elnököt választanak. =
II. fejezet. Előtte még haza is mentek ebédelni.
II. fejezet: Az I. fejezettel megegyező nap, délután 3 órakor elnökválasztás volt a grundon.
Ennek az időtartama néhány óra lehet.
III. fejezet: Másnap délután 5 órától, néhány óra történéseit beszéli el, a füvészkerti kalandot.
„A gyorsírási órának ötkor volt vége, s az utcán már gyújtogatták a lámpákat.”
(2. nap, ha az einstand idejét is számoljuk, akkor a 3. nap).
IV. fejezet: Másnap, néhány óra történései. „Az osztályteremben ismét egyet ütött az óra, s a
fiúk a könyveikhez kaptak.” (3. nap, ha az einstand idejét is számoljuk, akkor a 4. nap).
V. fejezet: Két nappal az előző nap után, néhány óra történései. „Két nappal ez után,
csütörtökön, mikor a Füvészkertre ráborult az este”. Nemecsek: „Három órakor megszökött
hazulról, és fél négytől estig a fa tetején ült a szigeten.” (5. nap, ha az einstand idejét is
számoljuk, akkor a 6. nap).
VI. fejezet: Másnap, (péntek) néhány óra történései: „Mikor másnap délután a fiúk úgy fél
három körül sorra beszállingóztak a grund kisajtaján…”
VII. fejezet: Másnap, (szombat) néhány óra történései: „Másnap délelőtt a latinórán oly nagy
volt az izgalom az egész osztályban. (7. nap, ha az einstand idejét is számoljuk, akkor a 8.
nap).
VIII. fejezet: Másnap, (vasárnap), egész nap.

„Gyönyörű tavaszi nap volt a háború napja. Reggel esett az eső, és az iskolában, szünet alatt
a fiúk szomorúan néztek ki az ablakon. Azt hitték, az eső el fogja verni az egész csatát. De
délfelé szépen elállott az eső, és kitisztult az ég. Egy órakor már ragyogott az édes tavaszi
napsugár, fölszikkadt a kövezet, s mikor a fiúk hazamentek az iskolából, megint meleg volt, és
friss illatokat hozott a szellő a budai hegyekről. Ez volt a legszebb csataidőjárás, amit csak
61
kívánni lehetett. Az erődökben felhalmozott homok megázott, de meg is száradt egy kicsit
délutánra.”
IX. fejezet: A gittegylet bejegyzése.
X. fejezet: Nem derül ki pontosan, a csata utáni nap-e. Nemcsek anyja mondása szerint a fia
két napja már alig eszik valamit. A történet nem ezen a napon ér véget, hanem másnap: „És
másnap, amikor…”
199. o. /3.
Mely helyszínekhez kötődnek az alábbi események? Másold le a helyszínek nevét a minta
alapján egymás mellé, majd írd alájuk az esemény betűjelét! Fűzz még a helyszínekhez
további eseményeket, megállapításokat is!
a) Az einstand. b) Rácz tanár úr feloszlatja a gittegyletet. c) Áts Feri elviszi a kis piros-
zöld zászlót. d) Nemecsek másodjára is megfürdik a tóban. e) A gittegylet díszokiratot
visz Nemecseknek.
Egyéni megoldás.
iskola: b) Rácz tanár úr feloszlatja a gittegyletet.
grund: c) Áts Feri elviszi a kis piros-zöld zászlót.
Füvészkert: d) Nemecsek másodjára is megfürdik a tóban.
Nemecsekék háza: e) A gittegylet díszokiratot visz Nemecseknek.
Múzeum-kert: a) Az einstand.
Kapcsolódó
199. o. /1.
A főváros lakosságának a száma folyamatosan növekedett, a grund területére is szükség volt,
ott is egy bérkaszárnya épült.
2., 3. Egyéni megoldás
201. o. /1.
1. Soroljátok fel a két tábor tagjait egy-egy jellemző külső tulajdonságuk vagy tettük
említésével! (Pl.: Csele a gigerli, aki mindig tiszta kalapot visel, és csak lapokat visz a
táskájában az iskolába.)
Egyéni megoldás.
A Pál utcai fiúk
 Még Csele: a nővére sokat segített a Pál utcaiak zászlójának elkészítésében; akinek a
nővére még a gukkerét is oda adta a fiúknak.
 Csónakos: erős fiú volt, akkorát fütyült, mint egy gőzmozdony; akinek a kocsisfütty
volt a specialitása; aki a nevéhez híven ő őrizte a Füvészkertben a csónakot; aki
szerette a társait papuskámnak nevezni; „vidám fickó”.
 Csengey: ő volt az „első pad első” az osztályban.
 Boka: az arcán még kevés nyoma volt a férfiasságnak, de ha kinyitotta a száját, nyert
néhány évet; aki „Ritkán beszélt ostobaságot, és nem mutatott semmi kedvet az
úgynevezett csirkefogótempókhoz.”; aki kitért az elől, ha bírónak hívták valahova; aki
igazságos fiú volt, de nem volt mentes a gyöngédségtől, például amikor Kolnay
elárulta, hogy ő hagyta nyitva az ajtót.
 Weisz: a tilalom ellenére egyletet alapított, gittegyletet.
 Kolnay: a gittegylet pénztárnoka volt, és aki az új elnök lett; akinek összetűzése volt
Barabással.
62
 Barabás: Órán egy viaszosvásznat terített a térdére, és „nagyság szerint rakván bele a
könyveket, majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent”. A
gittegyletben pecsétőr volt.
 Geréb Dezső: „állandó kém”; főhadnagy volt a Pál utcai fiúknál, a vörösingeseknél
hadnagy; az elnökválasztáson 3 szavazatot kapott; „megérezte, hogy amíg Boka ebben
a társaságban van, addig őbelőle itt nem lehet semmi. Féltékeny volt Bokára. Őbenne
sokkal több volt a vér, a vakmerőség; a Boka csöndes, okos, komoly természete nem
tetszett neki. Ő magát sokkal különb legénynek tartotta.”; a grundot nem harccal,
hanem Janó révén – a tótot szivarokkal megvesztegetve – akarta megszerezni a
vörösingeseknek. Ez nem tetszett Áts Ferinek; Boka visszafogadta, de az általa
visszahozott zászló ily módon nem kellett a Pál utcaiak vezérének, harcban akarta azt
visszaszerezni; hősiesen harcolt a Pál utcaiak oldalán a végső ütközetben.
 Nemecsek: lásd a 3. feladatnál.
A füvészkerti csapat a vörösingesek csapata, összesen 8 fő, ebből 5 fő nevét ismerjük meg:
Áts Feri: a vörösingesek vezetője, „Szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illett rá a bő
vörös ing.” „rettenetes fiú volt, sőt híre járt, hogy kicsapták a reáliskolából. Erős gyerek volt,
és hihetetlenül merész. De volt a szemében valami kedves és megnyerő”. Ő vitte el a grundról
a Pál utcaiak piros-zöld zászlaját. Gúnyos kiáltása: „Ne félj, Nemecsek!” A vereség után
leváltották. Tisztelte Nemecsek hőstettét, nagyon sajnálta a beteg kisfiút, ő is elment a Rákos
utcába.
Pásztorok: ők csinálták az einstandot a múzeumban, ők is rettenetes fiúk voltak, „mindig
lehajtott fővel jártak, komoran és szúrósan néztek, napbarnított, fekete fiúk voltak, és még
senki sem látta őket nevetni.” Félelmetesek voltak. Az einstand miatt Boka utasítására
fürödniük kellett. A Mária utca felől támadó csapatot az egyik Pásztor vezette.
Wendauer: kis növésű lehetett, neki volt a legkisebb lábnyoma.
Szebenics: hangos volt, és butaságokat mondott, ezért is tudott a Füvészkertből elszökni
Boka, Csónakos és Nemecsek. „mivel rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb
is, hát folyton ő kiabált.”; Ő volt a fegyvertáros.
201. o. /2.
Mutasd be, kinek a jelleme változott – akár jó, akár rossz irányba – a történet során!
Egyéni megoldás. Pl. Geréb jelleme, lásd a fenti (1. feladatot).
201. o. /3.
a) A regény fő alakja a kis Nemecsek Ernő. Gyűjtsétek össze a rá vonatkozó
megállapításokat!
Nemecsek: kis vézna fiú volt, szőke; „mindenkinek levegő volt.” „Senki se törődött vele.
Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek. És talán ezt tette őt alkalmassá arra, hogy jó
legyen áldozatnak.” „boldogan engedelmeskedett mindenkinek”;
Az egyedüli közlegény volt a Pál utcai fiúk között, rangban a kutyával, Hektorral állt egy
sorban. Később kapitánnyá nevezte ki Boka. A gittegyletben titkár volt.
Többször is elsírta magát, ezért Boka egyszer azt mondta neki, hogy „Pockokkal nem
játszunk.” A Füvészkertben csalánba lépett – a kezével. „Olyan fiú volt, aki minduntalan
elfelejtette, hogy baj van. Folyton emlékeztetni kellett rá.” A füvészkerti bátorsága miatt Áts
Feri felajánlotta neki, hogy álljon be a vörösingesek közé.
63
Kis vézna fiú, volt. „határozottan jellemes férfiú volt, és nem akarta a más levelét elolvasni”
„mindenkinek levegő volt. […] Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge
gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak”.
Háromszor fürdött: 1. a Füvészkertben a tóba esett. 2. Az üvegházban a medencébe bújt a

vörösingesek elől. 3. A fán csimpaszkodva kihallgatta a vörösingesek beszélgetését, majd Áts
Feri megjegyzésére – „Nincs azok közt egy bátor fiú sem!” – előmerészkedett. Boka
utasítására a Pásztorok megfürdették a tóban.
b) Egyedüli gyermeke volt a szüleinek, szegény körülmények között éltek a Rákos utcában.
Édesapja szabó volt, akinek a fia utolsó óráiban is dolgozni kellett, hogy legyen pénzük a
temetés költségeire.
201. o. /4.
Vedd számba, milyen tulajdonságok, tettek alapján válik valaki egy gyermekcsapat vezérévé!
Egyéni megoldás. Bátorság, igazságosság, következetesség, okosság.
201. o. /5.
Kik a regény felnőtt szereplői? Mit tudtál meg a társadalmi helyzetükről, vagyonukról, a
gyermekekkel való viselkedésükről?
törökmézes: olasz, fején fez volt, felemelte a portékái árát, és kevesebb édességet is adott;
tartott attól, hogy elküldik az iskolától.
Rácz tanár úr: szemüveges, megtiltotta, hogy bármilyen egyletet szervezzenek a fiúk, ő
szidta le a gittegylet tagjait, és ő vallatta ki a fiúkat.
Nemecsek édesanyja: szegény, megfáradt, sovány, szőke hajú asszony, aki fia betegsége majd
halála miatt teljesen összetört, kedvesen csokoládéval kínálta a kisfiát meglátogató fiúkat.
Nemecsek András: férfiszabó, szegény körülmények között éltek, fia utolsó óráiban is
dolgozni kellett, hogy legyen pénzük a temetés költségeire.
Geréb apja: jó módúak voltak, fia miatt kereste fel a grundot. Jól öltözött, nagy, fekete
galléros felöltőben, fekete körszakálla volt, szemüveges. Büszke, szigorú ember volt.
Mari: cselédlány Gerébéknél, szegény, ő adta át Geréb levelét Bokának.
Janó: tót, szegény ember volt, a fűrésztelep őre, ott lakott egy kunyhóban; volt egy Hektor
nevű kutyája. Megvesztegethető volt, Geréb szivart adott neki, és pénzt ígért. A sáncásásban
Boka utasítására segített a fiúknak.
Csetneky úr: fővárosi hivatalnok, a ruháit Nemecsek Andrásnál csináltatta. Érzéketlen ember,
a kisfiú betegségével nem törődött.
201. o. /6.
Melyik szereplőről olvashattad a regényben a következő szavakat?
a) „ Tizennégy esztendős volt, s arcán kevés nyoma volt még a férfiasságnak. De ha kinyitotta
a száját, nyert néhány évet. A hangja mély volt, szelíd és komoly. S amit mondott,
az is olyanforma volt, mint a hangja.” Boka János
b) „mindenkinek levegő volt. […] Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt,
gyönge gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak”.
Nemecsek
c) „örömében a szájába vette két ujját, és egy akkorát fütyölt, mint valami gőzmozdony.
Ez a fütty különben az ő különlegessége volt”. Csónakos
d) „rettenetes fiú volt, sőt híre járt, hogy kicsapták a reáliskolából. Erős gyerek volt, és
hihetetlenül merész. De volt a szemében valami kedves és megnyerő.” Áts Feri
64
e) „Féltékeny volt Bokára. Őbenne sokkal több volt a vér, a vakmerőség; a Boka csöndes,
komoly természete nem tetszett neki. Ő magát sokkal különb legénynek tartotta.” Geréb
f) Tőlük valóban „lehetett félni. […] Mindig lehajtott fővel jártak, komoran és szúrósan
néztek, napbarnított, fekete fiúk voltak, és még soha senki nem látta őket nevetni”. Pásztorok
g) Egy viaszosvásznat terített a térdére, és „nagyság szerint rakván bele a könyveket,

majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent”. Barabás
201. o. /7.
Válasszatok egy-egy jelenetet a regényből, és játsszátok el! (Pl. Kolnay és Barabás egyik
vitája, a gittegylet tagjai Rácz tanár úr előtt.)
201. o. /8.
Rendezzetek békítő tárgyalásokat a regény szereplői között! Beszéljétek meg, ki kivel
béküljön ki, és azt is, hogy miért haragszanak egymásra!
Például: Nemecsek béküljön ki a Pásztorokkal. Nemecsek azért haragszik rájuk, mert elvették
a Múzeum-kertben a golyóit (einstand). A Pásztorok azért haragudnak Nemecsekre, mert
miatta kellett a füvészkerti tóban megfürödniük Boka parancsára.
65

2021 - Megoldókulcs - Új - Irodalom 5 - Könyv - A Pál Utcai Fiúk - Végéig

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2021 - Megoldókulcs - Új - Irodalom 5 - Könyv - A Pál Utcai Fiúk - Végéig

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Készítette: Radóczné Bálint Ildikó

Irodalom 5. könyv megoldott feladatai

A Pál utcai fiúk végéig

42. o. Kép alatti kérdés

42. o. Kép alatti kérdés

43. o. Kép alatti kérdés

44. o. Kép alatti kérdés

Vasgyúró: az iparral foglalkozókat jelképezi, mesében betöltött szerepe életmódját,

45. o. Kép alatti kérdés

46. o. Kép alatti kérdés

b) Az égig érő fa című mesében szerepel: 6., 8., 10., 11.

59. o. Kép alatti kérdés

Az események helyszíne: úri ház, szegény asszony háza, szemétdomb

Tájak Jellemzőik Esemény

1. Prométheusz jótette az emberiségért / vagy: Prométheusz lelopta a tüzet az

 Minótaurosz=félig ember, félig bika

 Szirének: félig asszony, félig hal

Herbert James Draper: Odüsszeusz és a szirének

1. Ikarosz. Cím: Daidalosz és Ikarosz. Népköltészeti alkotás.

96. o. Kép alatti kérdés

: Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg. (esőjóslás)

: A Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni

B) Menyhért – 1. „Segíts, édes Istenem!”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog

C) Boldizsár – 3. „szerecseny király”; 5. „Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk,mert

Máté evangéliuma (Károli-fordítás):

Petőfi Sándor: János vitéz

112. o. /2. Egyéni megoldás.

János szerelmes, markos (izmos, erős), fiatal, még nincs 20 éves

114. oldal - Kép alatti kérdés:

4–b) „Most a kincses kádhoz! Megtöltöm tarisznyám”

122. o. /4. Egyéni megoldás.

123. o. /2. Egyéni megoldás.

127. oldal - Kép alatti kérdés:

133. oldal - Kép alatti kérdés:

Miután lerázta, ujra utnak eredt.

Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,

Kukoricza Jancsit még vitte két lába.”

143. oldal - Kép alatti kérdés:

Múlt (Emlék) Jelen (Emlékezés)

a) „Az altató nóta hangzik ajkán”

H a) A beszélő harminc év távlatából emlékezik vissza a gyermekkori emlékekre.

I b) A versben nemcsak a hasonlatok, hanem a megszemélyesítések is szemléletessé és

I e) A gyí szó nógatást fejez ki, a ló indítására és sürgetésére szolgál. Igaz.

164. o. /4. Egyéni megoldás.

167. o. /3. Egyéni megoldás.

b) A vadrucára vonatkoznak: moccant, topogott, vitte.

Színek Hangok Illatok (szagok)

Petőfi Sándor Az alföld c), h)

Petőfi Sándor Úti levelek a), g)

Nagy László Balatonparton d), h)

Weöres Sándor Tájkép e), h)

a) Hortobágy, b) „Cserebogár, sárga cserebogár!”, c) Kárpátok, d) „a nádi világban /

b) „Szedegeti a sok szép emléket,

c) „S mosolyogva néz rám a Dunától

d) „Tán csodállak, ámde nem szeretlek” ellentét

e) „Börtönéből szabadúlt sas lelkem” metafora

f) „Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy hasonlat

178. o. /5. Egyéni megoldás.

1. Az udvaron megpendült a zongora-verkli, és ezzel a természetrajzi teremben minden

195. o. Kossuth-címer jellemzői:

1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a

197. o. /3. Az utolsó fejezetben még a hivatalnok ruhapróbájának is a tanúi lehetünk.

d) Nemecsek már nem hallotta a küldöttség tagjait, az ő gondolatai már a messzeségben